* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 343.42 KB | |
| 2026-03-31 09:17:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  128 | 171 | 2000. február 1. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Napirendi pont: 1.) Javaslat informatikai kht. létrehozása a 389/1999.(XII.21.) sz. határozattal önálló képviselői indítvány alapján (Írásban) Előadó: Töröcsik Pál alpolgármester Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. február 1-jén (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Böröcz Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina, Dr Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Bodzai Tiborné kabinetvezető, Dr. Pintérné Grudmann Frida osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője. Tüttő István: Köszöntöm kedves képviselőtársaimat, a médiák megjelent képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak vezetőit és Tóth Lajos urat a vendégek körében. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Legutóbb már elhatároztuk, hogy soron kívüli közgyűlésen megtárgyaljuk azt a napirendi pontot, amelyről nem tudtunk dönteni. Ennek a napirendi pontnak a címe, önálló képviselői indítvány kapcsán került tárgyalásra, illetve napirendre, Tóth László és Györek László úr, de talán Györek László vagy Tóth László teljesen mindegy mindkettőjük kezdeményezése egy olyan informatikai közhasznú társaság létrehozása és egy olyan működő rendszer kialakítása, amely legfontosabb feladatául azt tűzi ki, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város informatikai adottságainak jobb kihasználást érjük el és ezen belül a város intézményeinek megfelelő integrálását, egy közös rendszerbe, és az ebben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Emellett a közhasznú társaság egyéb tevékenységet is végezhet. Tehát ez volt az a közös elhatározás, hogy napirendre tűzzük, de Önöknek ismét el kell dönteni, hogy közben nem gondoltuk-e meg magunkat, mert kezdeményeztem az aláírások alapján, illetve kezdeményeztem, ugye Önöket meghívtam a mai közgyűlésre. Megkérem Önöket, hogy szavazzunk arról, hogy mégis megtárgyaltjuk a napirendet. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja. Napirendi pont 1.) Javaslat informatikai kht. létrehozása a 389/1999.(XII.21.) sz. határozattal önálló képviselői indítvány alapján (Írásban) Előadó: Töröcsik Pál alpolgármester Napirend előtt Tüttő István: Még mielőtt hozzákezdenénk szeretném az Önök figyelmébe ajánlani hogy Töröcsik Pál alpolgármester úr kezdeményezte egy meghívó formájába, amely egy határozaton alapszik, amely felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa felül a lakossági szilárd hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását szolgáló kötelező közszolgáltatás elvégzésére a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft.-vel megkötött vállalkozási szerződést. Ez lenne annak a találkozónak a témája, amely a kiküldött meghívó pontosan a mai napra és ugyan erre az órára jelölte meg ennek találkozónak a korábbi időpontját. Ehelyett február 2-án 14 órakor a Vasemeberház Dióssy termében tartanánk ezzel kapcsolatban egyeztetést. Különösen figyelmükbe ajánlom a hosszabb távú gondolkodás miatt is, hogy ennek a sokat vitatott és várhatóan mindannyiunk számára jobb formátumú, illetve mindenki számára előnyösebb szerződésmódosításnak egy alapos előkészítését kell elvégezni. Megkérem Önöket, hogy aki csak teheti, ezen vegyen részt. Külön felhívom a figyelmet, hogy Ferencz József úr, Makrai Márton az érintett cégeknek az ügyvezetői és ezen kívül kihangsúlyoznám, hogy feltétlen kérném, hogy Tóth László, Dr. Fodor Csaba, Budai István, Cserti Tibor, Gyalókai Zoltán, Kiss László, Marton István, Röst János, Antalics Dezső önálló képviselők, emellett Dr. Nemes Pál, azután jómagam és az alpolgármester urak, jegyzőnőt, aljegyzőnőt. Külön megkérem a Gazdálkodási Osztály vezetőjét, Erdős Péter urat - a polgármesteri kabinet képviseletét is biztosítjuk -, Dr. Gőgös Péter urat, és mindenki, aki úgy érzi, hogy ezzel kapcsolatban hasznosan tudná segíteni ennek a szerződésnek az ésszerű átdolgozását, kölcsönös megállapodás alapján. Ez egy első nekifutásos brain storming lesz és majd reménykedünk. Írásban is megkapják, de kérném. Akkor áttérünk az érdemi napirendi pont tárgyalására. Annyit még azért előrebocsátanék, hogy szeretném Önöket arra kérni, hogyha lezártuk ezt a napirendet, még egy témát, de zárt ülésen meg kellene tárgyalnunk. Azt a kórház fontos beruházásával kapcsolatos kérdést kell megbeszélnünk. Megkérem Önöket, hogy ne menjenek el, ha ezt befejeztük. Már előre jelezném, hogy ezt pedig fogjuk rövidre és azt követően megtárgyaljuk azt is. 1.) Javaslat informatikai kht. létrehozása a 389/1999.(XII.21.) sz. határozattal önálló képviselői indítvány alapján (írásban) Előadó: Töröcsik Pál alpolgármester Tüttő István: Györek László és Tóth László képviselő urak 1999. augusztus 20-án nyújtották, be önálló képviselői indítványukat. Ennek az anyagnak a tárgyalását közben éppen a napirendről való levétel egyik alapvető kifogása az volt, hogy sem a Gazdasági Bizottság, sem a Pénzügyi Bizottság nem tárgyalta meg. Megkérném először a Gazdasági Bizottság elnökét, hogy a bizottság állásfoglalását szíveskedjék ismertetni. Dr. Fodor Csaba: Egy pillanat, csak széthajtogatom a jegyzőkönyvet. A Gazdasági Bizottság az elmúlt ülésen megtárgyalta a KanizsaNet 2000 Informatikai Közhasznú Társaság alapítására vonatkozó előterjesztést. A következő javaslatokat teszi a tisztelt közgyűlésnek a Gazdasági Bizottság. Technikailag azt kéri, és ezt támogatja a Gazdasági Bizottság, hogy logikájában a határozati javaslatok között a 4-es 5–ös kerüljön felcserélésre. És miután ezt támogatta a bizottság egyhangúlag tartalmi vizsgálatokra került sor. A Gazdasági Bizottság 6 igen szavazattal és 5 ellenszavazattal támogatta, hogy a kht. ügyvezetője, felügyelő bizottságának tagjai, és a könyvvizsgálója, a beterjesztéstől eltérően ne 5, hanem 4 esztendőre kapjanak megbízatást. Az 5 éves megbízatás 4 igen és 7 nem szavazatot kapott. A bizottság javasolja, hogy a határozati javaslat 7-es pontja, ami kérem tisztelettel a felügyelő bizottságról rendelkezik, egészüljön ki azzal, hogy felügyelő bizottság tagjai munkájukat díjazás nélkül végzik. Indoklásként elhangzott a Gazdasági Bizottság ülésén, hogy ez így működik az önkormányzat másik kht-jánál, illetőleg gazdasági társaságnál is kft-inél. Tehát e tekintetben legyen egység a társaságok között. Ez 7 igen és 3 nem és 1 tartózkodás szavazatot kapott. A gazdasági Bizottság 8 igen és 3 tartózkodással javasolja, hogy ez a határozati javaslat, tehát a 7-es egészüljön ki azzal, hogy a felügyelő bizottsági tagoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy hasonló profilú gazdasági társaságnak nem tagjai, nem tulajdonosai. Ezt kérjük, a Gazdasági Bizottság kéri, hogy ez a 7-es határozati javaslat ekként legyen kialakítva, illetve módosítva. A bizottság egyebekben a határozati javaslatokat, az 1-est azt 11 igennel, a 2-est 11 igennel, a 3–ast 7 igen, 2 nem és 2 tartózkodás, a 4-es 5-ös már fel van cserélve azt 11-11 igennel, támogatta. A 6-ost 11 igennel, a 7-es pontot, a módosított szöveggel sem támogatta. Tehát a felügyelő bizottság összetételére, a Gazdasági Bizottság nem tudja adni támogatását a szavazási arány 3 igen, 3 nem és 5 tartózkodás volt az ügyben. 8. pont a könyvvizsgálóról 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodás. A 9-es pont 11 igen, és 10–es pont szintúgy 11 igen szavazatot kapott. A Gazdasági Bizottság egyfajta feltételt kért teljesíteni az előterjesztőktől. Ez pedig az, hogy ott a vitában elhangzottakra szíveskedjenek legkésőbb a közgyűlésig, valamifajta előterjesztést tenni és ezek a következők voltak: Az üzlethelyiség, raktárhelyiségre vonatkozó elképzelések, tevékenységi körök megnevezése, és kódszámok valóban a TEÁOR-nak megfelelő kialakítással és üzleti tervet készítsenek. Mindezt tegyék a közgyűlés elé és ezzel kerüljön kiegészítésre az egész anyag. Itt 9 igen, 0 nem és 2 tartózkodást kapott ez a döntés. Azt gondolom, hogy a Gazdasági Bizottság kellő alapossággal… Határidő, ez a közgyűlés volt, alpolgármester úr, mert úgy gondolta a Gazdasági Bizottság, hogy csak ezek birtokában és ismeretében lehet támogatni ezt az egész előterjesztést. Tehát a Gazdasági Bizottság kellő alapossággal és részletességgel átvizsgálta az anyagot. Az előterjesztők ott voltak nagyban segítették a bizottság munkáját. Azokat a válaszokat részben megkaptuk, részben pedig most várjuk az előterjesztőktől, amelyeket felolvastam. Tüttő István: Gondolom, hogy az előterjesztő úr egyetért, hogy felkérjük a Pénzügyi Bizottság elnökét, hogy ő is mondja el és utána előterjesztő úré a szó. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és az alábbiakban döntött. Javasolja a közgyűlésnek, hogy az előterjesztést, határozati javaslatot fogadja el. A kht-t a közgyűlés hozza létre, 6 igen és 1 nem szavazattal támogatta ezt a Pénzügyi Bizottság. Tekintettel arra, hogy első bizottságként ültünk és később a Gazdasági és Városüzemeltetési és a Jogi Bizottság ülésezett, felkértük a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamit az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy az alapító okiratot még egyszer részletesen vizsgálja meg különös tekintettel a tevékenységi körökre. Az ügyvezetőre és a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó javaslatot a Pénzügyi Bizottság nem tárgyalta, illetve pontosabban nem érezte illetékesnek magát arra vonatkozóan, hogy személyi javaslatot kialakítson. Töröcsik Pál: Tulajdonképpen annyi észrevétel, illetve hozzáfűzni valóm van, hogy a bizottsági elnök urak elmondták a fölvetődött kérdéseket. Kérném majd az előterjesztőket, hogy ennek megfelelően egészítsék ki az ott meghatározott szempontok alapján az előterjesztést és utána természetesen mindenki a véleményét, javaslatát el fogja mondani. Györek László: Polgármester úr, mint előterjesztő szeretném bevezetni a témát, és elnézést kérek előre is azért, ha esetleg egy kicsit hosszabb leszek, de úgy gondolom, hogy szükség van arra, hogy teljes körű információt nyújtsunk ez ügyben és nyilván majd Tóth László úr is ugyan ezt szeretné megtenni, más szempontból természetesen. És ezek után, ha valamilyen kérdés felmerül, akkor természetesen szívesen válaszolunk rá. Két kérdés merülhet fel itt, amikor erről a KanizsaNet 2000. Informatikai kht. létrehozásáról tárgyalunk. Mit hozunk létre, és hogyan lehet ezt megvalósítani? Én szeretnék először beszélni arról, hogy mit szeretnénk létrehozni. Nagykanizsa Megyei Jogú Városa valamikor ez év tavaszán elfogadta a város informatikai koncepcióját alapozva ezt az informatikai koncepciót a nemzeti informatikai stratégiára, amely ugyan csak elfogadott trend és gyakorlatilag ez alapján működnek a különféle informatikai fejlesztések állami szinten. Létrehozott egy bizottságot, amelyet megbízott azzal, hogy dolgozza ki azokat a lépéseket, amelyekkel Nagykanizsa városa az informatikai fejlesztéseit megvalósíthatja. Ez a bizottság többször találkozott, informálódott, nézelődött, és úgy találta, hogy jelen előterjesztés formájában meghatározott Informatikai kht. létrehozása válik szükségessé. Mit fog adni ez az Informatikai kht? Hát a nevében is benne van, talán elsősorban információt. Nem tudtuk, hogy készül, de hál Istennek azóta megjelent BM. ágazati szintű informatikai stratégiája is, amelyet a tisztelt képviselőtársaim megkaptak, legalább is ennek egy kivonatát. Ha valaki kíváncsi a teljesre, akkor természetesen hozzáférhet az Interneten vagy éppen kinyomtatott formában is. Ez úgy gondolom, hogy egyértelműen tartalmazza azokat az elveket, alapelveket, amelyeknek alapján egy önkormányzat informatikai struktúrájának működni-e kell. És nagy örömmel olvastuk azt, hogy tulajdonképpen ez az informatikai koncepció, mármint a BM–é szinte teljes mértékben megfelel a mi általunk előterjesztett indítványnak. Természetesen ez nem véletlen, nem akartuk azt mondani, hogy kitaláltuk a spanyolviaszt. Több más városban, megye jogú városokban, máshol is ugyanez a fajta gondolkodásmód kezd érvényesülni, és mindenhol elkezdenek azon gondolkozni, néhol hasonló formában, ahogy mi is gondolkodunk, hogy hogy is lehetne az információt, mint a nyugodtan mondhatom a harmadik évezred egyik legfontosabb eszközét, jobban, minél jobban felhasználni. Tehát ez a kht alapvetően azzal a céllal alakult, hogy elássa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának, Hivatalának és esetlegesen intézményeinek informatikai igényeit. Távlati célként, 1-2 éves távlati cél, ugye az informatikában nem igen beszélhetünk nagyon távlati célokról, ugyanis olyan gyorsan megy végbe a fejlődés, mint ezt mindenki tudja, hogy gyakorlatilag egy éves trendek is már jóslás számba mennek. Tehát távlati 1-2 éves célként tűztük ki azt, és úgy gondoljuk, hogy ez elég reális cél, hogy nem csak Nagykanizsa város, hanem a Nagykanizsát övező régiónak is informatikai szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Ez által egyfajta informatikai regionális központtá váljék. Egyébként itt zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy a Gazdasági Bizottság ülésén is felmerül, jogosan felmerült távközlés tevékenységi kör, azt ennek a célnak elérése érdekében terveztük szerepeltetni. Tehát, hogy az ottani kérdésre válaszoljak ez 1-2 éven belül tűnik reálisnak, ezt a fajta szolgáltatást elkezdeni. Ennek a Kht-nak a fő terméke, vagy hát eszköze az információ, természetesen ma is jelen van a városban, és jelen van a régióban is. Ám a Kht. ezt összegyűjtve, rendszerezve, könnyen hozzáférhetővé téve, mindezen információkat komoly adatvagyonná fogja alakítani. Természetesen a kht. azon kívül, hogy ezekkel az információkkal dolgozik, ezeket összegyűjti, átalakítja, megfelelően strukturálja és megjeleníti más tevékenységgel is foglalkozik, elsősorban azért, hogy mindezeket a közszolgálati tevékenységeit, segíteni tudja. Így tehát foglalkozhat ez a kht. és reményeim szerint foglakozni is fog irodatechnikai eszköz beszerzéssel, elsősorban a Hivatal részére természetesen, illetve hát megállapodás szerint, amennyiben ez az intézmények önállóságát nem sérti, az intézmények részére. Foglalkozik reklám, marketing tevékenységgel természetesen, foglalkozhat ezzel. Foglalkozik adatszolgáltatással, itt megjegyezném, hogy amennyiben létrejön, remélhetőleg minél gyorsabban, mert hiszen erre nagy szükség lenne, Nagykanizsa városának térinformatikai rendszere, úgy az komoly adatvagyont jelent, amit igen is ki kell tudnunk használni. És végül foglalkozhat és reményeim szerint foglalkozni is fog on line szolgáltatások nyújtásával a vállalkozói réteg felé, lakosság felé és nyílván, aki ezt igényli, civilszervezetek felé, például. Ezeknek a feladatoknak az ellátása természetesen komoly szakmai hátteret és felkészültséget igényel. A kezdeti időszakban a tervezet szerint, ez a kezdeti időszak ugye azt jelenti, hogy egy új informatikai struktúrára való átállás az viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, tehát 1-2 hónap, sőt félév munkája, betanítás, adatgyűjtés, információs struktúrát kialakítása és így tovább, és így tovább. Tehát a kezdeti időszakban a vállalkozás elindításához a tervezet szerint 3 fő, plusz természetesen az ügyvezető szükséges. A későbbi időszakokban természetesen az egyes feladtok ellátáshoz szükséges lehet újabb munkatársak alkalmazása ez természetesen már adott feladatkör függvénye. Csak például mondok egyet, ha a tárinformatikai rendszer elindul, nyilvánvalóan szükség lesz egy olyan szakemberre, aki ezt megfelelő módon tudja kezelni, az adatokat szolgáltatni, feltölteni, és így tovább, és így tovább. A Gazdasági Bizottság ülésén ugye felmerült az, hogy a társaságnak, amennyiben foglalkozik a leírás szerinti kiskereskedelemmel székhellyel, raktár és üzlethelyiséggel kell rendelkeznie. A jelen előterjesztésben ez úgy gondoljuk, hogy most már véglegesen tisztázódott. Mit jelentene ez a technikai gyakorlatban? Tulajdonképpen, hogy mindezeket az információkat a kht. tudja nyújtani, összetudja gyűjteni, és közzé tudja tenni, ehhez szükség van egy megfelelő fizikai háttérrel. Ez a fizikai háttér, Nagykanizsa városa szerencsés helyzetben van e tekintetben, adott, és egy Nagykanizsán is működő céggel együttműködve mindezen fizikai háttér könnyedén biztosítható. Gyakorlatilag azt jelentené, hogy a Hivatalban, az intézményeiben, illetve az Önkormányzat képviselőinél egy-egy végpont elhelyezése válik lehetővé, amelyen keresztül minden további nélkül, megfelelő jogosultságok figyelembevételével a megfelelő információkhoz hozzáférhetünk. Ugyanezen végpontokat elképzelhetőnek tartjuk a későbbiek során kiterjeszteni minden, hangsúlyozom, minden önkormányzati intézményre. Tehát általános iskolák, óvodák, kórház stb. és nyilván végső célként elképzelhető, lakossági információs központok kialakítása. Az nyilván nem várható el, hogy a lakosság minden tagja vegyen magának egy számítógépe, de egy információs központ terminálok kialakítása az mindenképpen lehetséges, és nem is túlságosan drága megoldás. Mindezen rendszerek természetesen Nagykanizsa város lakossága, vállalkozói és cégei is hozzáférhetnek természetesen itt is a megfelelő titkosítási, a megfelelő adatvédelemi szempontok figyelembevételével. Ez ugye egy egészen más fajta információáramlást jelent, mint ami most van jelen pillanatban. Ha most itt ugye önkormányzati ülésen ülünk, és ha csak a képviselői munkát veszem figyelembe, akkor talán mondanom sem kell, hogy a naprakész információkhoz való hozzájutás, az gyakorlatilag nem is napra kész, hanem percre kész információkhoz való hozzájutás, költségvetési kérdésekben, térinformatikai kérdésekben gyakorlatilag bármilyen kérdésben, milyen előnyökkel járhat. Nemcsak azért, mert tudunk dolgokat, hanem azért is, mert a döntéseinket végre megalapozottabb vagy megalapozottabban hozhatjuk, hiszen az információk rendelkezésünkre állnak. Hogy ki, hogy használja ezt ki nyilván már saját ügye. Hogyan lehet ezt létrehozni? Természetesen a kht. a terveink szerinti közhasznú társaság, önkormányzati tulajdonú közhasznú társaság. Ezt elsősorban az indokolja, hogy mindezen feladatok ellátásának jó része önkormányzati hatáskör. A szükséges eszközöket az önkormányzat egyrészt költségvetésében, másrészt tárgyi apportként a létrehozáskor, tárgyi apportként biztosítja. Mindez a kiadási oldal, a mindösszesen a gondolom már mindenki számára ismert, az általunk tervezett 49 millió forint, illetve 49 millió egyszáz valahány ezer forint. Hogy, hogy áll össze ezt mindenki olvashatja. Egy körülbelüli összegzés keretében. Felmerül a kérdés, felmerült a kérdés többször többszinten, hogy nem lehetne-e ezt esetleg olcsóbb megoldással kiváltani. Például, ha nem lenne kht. hanem mondjuk, csak az Önkormányzat, vagy csak a Hivatal beruházna ezekre a szükséges eszközökre. Véleményünk szerint ez a megoldás nem elfogadható. Elsősorban azért nem, mert a kiadási oldalon gyakorlatilag ugyanezek a költségek jelentkeznének kivéve a szigorúan vett alapítási költségeket, illetve hát működési költségeket. Ugyanakkor semmiféle egyéb bevételre, az üzleti bevételre gondolok nem számíthatunk. Nem számíthatunk, a nagyon komoly hangsúlyozom, hogy nagyon komoly EU-s és állami támogatásokra, pályázatokra. Úgy véljük, hogy az alternatívája a kht létrehozásának, nem az, hogy majd intézményen belül megoldjuk, hanem az, hogy vagy akarunk egy informatikai hálózatot, stratégiát, vagy nem akarunk. Ha igen, úgy látjuk, hogy mindenképpen célszerű egy ilyen formában ezt megteremteni. Alátámasztásként azért hadd jegyezzem, hogy a BM ágazati szintű informatikai stratégiája, pontosan ugyanezt a választ adja erre a kérdésre. Tehát amennyiben az Önkormányzat ennek szükségét látja, és lássa szükségét a stratégiában, ez van megfogalmazva, mert különben hát erős lemaradást fog tapasztalni úgy vegye ki az informatikai szolgáltatást a Hivatal keretei közül, hiszen ez nem önkormányzati hát tevékenység tulajdonképpen. Ez egy szolgáltatás, és ha már kiveszi, akkor vegyi ki vállalkozási formában. És hát a stratégia is kht-t javasol, emellett van más példa, például, részvénytársaságot is hoztak létre más helyen. Tulajdonképpen arról van szó, hogy kht. az összes informatikai ellátást és szolgáltatást a Hivatal szervezetéből kivonja. Véleményünk szerint, és nemcsak a mi véleményünk szerint, ez jóval hatékonyabbá teszi a tervezési és irányítási rendszert. Erősíti az informatika kiszolgáló jellegét, mert itt valójában erről van szó, a kiszolgáló jellegről és jobb megjelenést biztosít a Hivatalnak, illetve hát az Önkormányzatnak a lakosság, város a régió az intézmények felé. De tulajdonképpen ez teljesen kölcsönös viszonnyá fog alakulni. Alapelv az egységesség. Célja a közigazgatási és a városmarketing jellegű szolgáltatásoknak a kialakítása, illetve ezeknek megfelelő szintű tovább fejlesztése. A kht., mivel 100%-os önkormányzati tulajdon lenne, ezért alapvetően Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának alárendelt. Hangsúlyozom, hogy Önkormányzatának alárendelt. Az ellenőrzést a törvény szerint egyébként amúgy is létrehozandó 3 tagú felügyelő bizottság segítségével történik. Itt annyi kiegészítésem lenne, hogy a szolgáltatás jellegénél fogva, célszerűnek látszik az Önkormányzat és a Kht.- között megkötendő szerződésben adatvédelmi szempontból is hát részeket belevonni. Ezt azt hiszem, hogy teljesen természetes, hiszen az Önkormányzatnak van olyan adatvagyona, ami bizony ezeket a kérdéseket keményen érinti. És végül ugye hát az üzleti terv egy része a tervezett bevételek. Ezzel a kérdéssel mindig is nehézségünk volt. Meg is mondom, hogy miért. A bevételek egy része valamennyire tervezhető, de sok esetben önkormányzati döntéstől függ. Ebben az esetben pedig ugye elég nehéz előre tervezni. Más részük viszont megtakarításként jelentkezik Önkormányzati oldalon és nehezen lehetne a kht.- bevételei közé számítani egy Önkormányzati megtakarítást. Melyek ezek? Például az úgynevezett papír nélküli iroda kialakításából származó megtakarítás. Ugye erre sokszor hivatkoztunk. Föl is olvastam egy részletet a Gazdasági Bizottság ülésén a Financial Times-ból, amely azt mondja, hogy ’95-ben a hivatalok iratanyaga kb. 80%-os volt a digitális 20%-kal szemben. Ez kb. 2003-ra 80%-os, megfordul az arány. Ez megtakarítás a hivatalban, az intézményekben, de a kht. bevételeként aligha fog jelentkezni, teljesen természetes módon. Ilyen megtakarítás a vezetői és képviselői információs rendszer által nyújtotta megtakarítások. Nyilván a hatékonyabb munkavégzés, telefon, postaköltség megtakarítások. A döntési hát információk birtokában levés önmagában is elősegíti azt, hogy megtakarításokhoz jussunk. Hatékonyabb irodai munkavégzés, ha a magában a hivatalban és természetesen az intézményekben is elképzelhető az egységes informatikai háttér segítségével. Egy adatot csak egyszer kell felvinni ez bárki számára hozzáférhető, talán nem kell elmondanom, hogy miért. Illetve végül, de nem utolsó sorban a sokkal magasabb színvonalú és ez nagyon fontos, lakossági szolgáltatások. Itt most beleértem ebbe természetesen a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatásokat és így tovább, a civil szervezeteknek nyújtott szolgáltatásokat is. amelyeket szintén a kht. szempontjából nem lehet pénzben kifejezni. Természetesen mindezeket egy vállalat kiválóan ki tudja magának fejezni, hogy mit ér neki az, hogy ha a lakosságnak, vagy vevőkörének jobb véleménye van róla. Itt ez elég nehézkes lenne és főleg nem a kht. bevételei között szerepeltetni. Tervezhető viszont bevétel néhány más szempontból. Tervezhető bevétel információ szolgáltatásra, irodatechnikai eszközök beszerzésére és ezeknek az eszközöknek……. Természetesen arra gondoltunk, hogy mindezeket a kérdéseket a kht. és az önkormányzat között kötendő szerződés fogja tisztázni és ez a szerződés fogja tisztázni azt is, hogy ezek mennyibe kerülnek egész pontosan. Milyen konstrukcióban lehet ezeket okosan és jól, mindenki számára jól megoldani. Ugyanez igaz az intézményekre is, ott azonban nyilvánvalóan figyelni kell arra, hogy az intézmények szakmai önállósága ne sérüljön. így tehát, ahogy a határozati javaslatban is szerepel egy előzetes egyeztetés során alakul majd ki az ottani álláspont. Ezek tehát bevételek lesznek, amelyek a kht.-nál jelentkeznek, de jelen pillanatban mivel önkormányzati döntést igényelnek aligha tervezhetők előre jól. Szintén bevételt jelent majd a térinformatikai rendszer adatszolgáltatása, még pedig egy egész komoly bevételt fog jelenti. Azonban ez csak akkor, amikor ha létrejön a térinformatikai rendszer, ez viszont önkormányzati döntés kérdése, hogy mikor, és a város létre akarja-e egyáltalán hozni, és ha igen, akkor pontosan milyen bontásokban. Ugyanilyen bevételt jelentenek a lakossági szolgáltatások, reklám, hirdetés illetve on line vásárlási lehetőségek kialakítása. Úgy gondoljuk, hogy ennek a bevétele mármint a lakossági szolgáltatások bevétele a következő félévtől, tehát 2000. második félévétől kezdve fedezni fogja a kht. működési kiadásait, reményeink szerint, terveink szerint. Természetesen az attól függ majd, hogy milyen gyorsan tud felállni, milyen hatékonyan tud felállni ez a rendszer. Illetve bevételként tervezhető különféle pályázati pénzeszközök, illetve állami támogatások, amelyek hangsúlyozom még egyszer, vannak és ilyen célokra kiemelten vannak. Tervezni őket nehéz lenne, első évben nem is biztosan várhatók, hiszen ehhez azért fel kell valamit mutatni, és terveket kell kovácsolni a tekintetben, hogy hogy kívánunk evvel kapcsolatban dolgozni. Mindezek fényében én úgy gondolom, hogy az önkormányzati tulajdonú KanizsaNet 2000. Kht. létrehozása elsősorban stratégiai kérdés, a város továbbélését többet között biztosító kérdés. A Hivatal működését hatékonyabbá és az önkormányzat működését észszerűbbé, és hatékonyabbá, egyszerűbbé tevő kérdés. Elszalasztani, elmulasztani szerintem, szerintünk nem lehet. Kérem, tehát a tisztel közgyűlést, hogy a határozat javaslatokat az általunk előterjesztett formában szíveskedjék megszavazni. Köszönöm. Tóth László: Györek képviselőtársam nagyon átfogó, nagyon élvezetes előadásához, nagyon nehéz most már hozzászólni. Akkor csak én maradnék a tényeknél, a konkrétumoknál. A Gazdasági Bizottság ülésén fölvetődött a üzlethelyiség kérdése. Ezt az utólag kiosztott alapító okirat leszabályozza. Azon kívül a tevékenységi köröknél………hajtottunk végre, ezt szintén az alapító okirat módosítása tartalmazza. Itt szeretnénk visszautalni a távközlés, mint tevékenységi körre. Ezt a következő miatt kellett bevenni a tevékenységi körök közé, a TEÁOR 98 szerint ebbe a szakágazatba tartozik a hang, kép és most jön a lényeg, adat vagy egyéb információk továbbítása kábelen. Tehát ha föl áll a kht. az információk, az adatok kábelen történő továbbítása alapvető feltétele a működésnek. Tehát mindenféleképpen, hogy ezt a tevékenységet, törvényesen tudjuk végezni ezt be kellett, venni a tevékenységi köri listába. A kiküldött új határozati javaslatok, már tartalmazzák azokat, illetve azt a kérést, miszerint cserélődjön fel a 4-es és 5-ös határozati pont. Ennyit szerettem volna a Gazdasági Bizottság észrevételeire válaszként megadni. El szeretném mondani, hogy 1999. volt az az év az önkormányzat életében, amikor először került tervezésre a költségvetésbe informatikai tétel. Ez a tavalyi évre vonatkozóan mintegy 25 millió forintra tett ki. Ennek majdnem a felét, az önkormányzat által használt szoftvernek a licenc díjának a megvásárlásával függött össze, tehát magyarán tavalyi évtől kezdve használta a Hivatal jog tisztán a programokat. A fennmaradó 10 millió forint az pedig nagyságrendekkel volt kisebb az elvárható szintnél. Elmondanám, körül néztünk, hogy 1999-ben pár megye jogú városnál, milyen tételek szavaztak meg a költségvetésben. Ezeket a nagyságrendeket úgy tessék értelmezni, hogy ezeket a nagyságrendeket folyamatosan, évek óta, felhasználják az önkormányzatok. Például: Debrecen 100 millió, Győr 60 millió, Hódmezővásárhely 34 millió, 2000-re 70 millió forint van tervezve. Pécs 50 millió forint. Szombathely 35 millió forint, 2000-ben 80 millió forintot tervezetek, itt meg kívánom jegyezni, hogy emellett 100 millió forintos térinformatikai rendszer kiépítése folyik 7 fő informatikussal. Szegeden 140 millió forint és Veszprémben 42 millió forint. Azért mondom, hogy ezek nem eseti egyszeri kiadások, hanem ezeket a nagyságrendeket 2-3 éve folyamatosan felhasználja az önkormányzat. A szervezeti formára: Budapest több kerületében, és Debrecenben Kft.-t működtetnek az informatikai rendszer kiépítésére és üzemeltetésére. Szegeden tavaly létrehoztak egy Kft. csak az önkormányzat informatikai eszköz beszerzésére és szervizelésére, amelyet az idén részvénytársasággá alakítottak. Ezeknek a fényében kérem értékelni az előterjesztés 4-es számú mellékletében szereplő számokat. Röst János: Mielőtt belemennék a téma értékelésébe, úgy gondolom, meg kell köszönni az előterjesztőknek, tehát Györek Lászlónak, Tóth Lászlónak, valamint Silló Barnabásnak a munkáját. Úgy érzem, hogy jelentős munkát végeztek ennek tekintetében. Egyébként a Silló Barnabás kinevezését támogatom mindenképpen, mert nagyon jó szakembernek tartom. Mielőtt belebonyolódnánk a témakörbe én visszautalnék még az előző közgyűlés munkájára, amikor Fodor képviselőtársam javasolta a napirendről való levételét, amit először a közgyűlés ugyan nem szavazott meg, de később, belátták az előterjesztők, hogy egy Kht. alapítását, nem lehet bizottsági munka nélkül meghozni és nagyon bölcsen döntve, visszahozták bizottságunk elé. A GVB-ben úgy gondolom, hogy, amiket akartam módosítani javaslatokat, azok beépültek, és a bizottság nagyrészt meg is szavazata a véleményemet. Viszont visszautalnák arra a tényre, hogy én szerettem volna, hogyha ezt a témakört a költségvetés tárgyalásakor vitatjuk meg. Ugyanis mind az Olajbányász esetében, mind pedig itt, elég jelentős összegű döntést hoz a közgyűlés és a költségvetés sarokszámai ismerete hiányában, úgy gondolom, hogy ez egyrészt felelőtlen döntés, hiszen lényegében egy hétről lett volna szó, mert a következő közgyűlés más tárgyalja, ezeket a témaköröket. Másrészt pedig nem tudjuk, hogy mihez képest sok valami, vagy mihez képest kevés. Itt lép be az a tény, amit már jeleztem az elmúlt közgyűlésen, hogy lényegében egy lopakodó költségvetés alkotás történik, hogy a végére kerülünk olyan helyzetbe, hogy nem tudunk már alapvetően változtatni a költségvetés beterjesztésen. A papír megtakarításra mondanék két gondolatot. Igazából nem hiszem, hogy kardinális kérdés, de a Hivatalba nem hiszem, hogy jelentős költség csökkenést fog okozni. Azt viszont megkérdezném, hogy ilyen jelentős a felhasználás történik-e pályáztatása a beszerzésnek. Mármint a papír beszerzésnek. Az új beterjesztés tartalmazza az üzletnek a hely igényét, de elég pontatlanul, ugyanis a Zrínyi 35. van megjelölve, ez pedig az MSZP székház jelen esetben. Namost mindenképpen van két üres bérlemény. Ha a beterjesztő erre gondolt, akkor szerintem az a Fő u.8., illetve meg kéne jelölni, hogy ezen belül melyik. Ugyanis ehhez tartozik négyzetméter, nem akarom felsorolni a műszaki paramétereit. A másik tény, hogy ennek van egy bérleti díja. Én úgy gondolom, hogy a Kht. nem akar bérleti díjat fizetni, így viszont ennyivel támogatjuk a működését, ami ebben az esetben 1,5-2 milliós forintos tételről van szó, attól függően, hogy melyik ingatlant kívánják birtokba venni. Tehát kérdezném, hogy melyikről van szó, illetve, hogy ezt betudjuk-e a működtetési költségébe a Kht.-nak, illetve amikor megköltjük a szerződést a Kht.-val ez mekkora költséget jelent éves szinten, mert ezt viszont a költségvetésnek kellene tartalmazni. A másik kérdés volt, hogy gyakorlatilag ki legyen a felügyelő bizottság tagja. Nekem az az álláspontom, hogy képviselőt nem tartom szerencsésnek bedelegálni, főleg nem úgy, hogy többséget alkossanak a felügyelő bizottságba, ugyan is óhatatlan, hogy előbb-utóbb a pártpolitika bekerül. Tehát, lásd több ilyen működés előbb-útóbb nem tudják megkerülni ezt a tényt. És ilyen értelemben ez nem szerencsés. Tehát ezt összefüggően kellene majd rendezni valamilyen módon, hogy a felügyelő bizottságnak az összetételét igazából kik alkossák. Lenne személyi módosítási javaslatom is, szeretném javasolni a felügyelő bizottságba, Merksz Andort az Ipari Iskola, igazgató-helyettesét, aki ragyogó szakember, úgy gondolom, nem kell indokolnom az életútját. A másik kérésem lenne, hogy a Kht. alapító okiratába kerüljön bele, hasonlóan a Via Kht. alapító okiratához, hogy arra a kht.-ra is vonatkozik a beruházási szabályzat, valamint közbeszerzési szabályzat. Ezt kérném belevenni. Magyarul kerüljön bele az alapító okiratba, hogy a kht.-ra vonatkozik a közbeszerzési szabályzatunk, valamint a beruházási szabályzatunk. Úgy gondolom, hogy működésük e nélkül nem szavatolt. Köszönöm, ennyit szerettem volna elmondani és kérném a támogatását az általam jelölt felügyelő bizottsági tagnak. Köszönöm. Dr. Fodor Csaba: Nem én vagyok hívatva válaszolni Röst képviselő úrnak, de én azt gondolom, hogy az MSZP székház senkinek nem jutott eszébe. Tehát valószínű, hogy arról a kettő üres bérlemény valamelyikéről van szó, vagy lehet szó. Visszatérve az előterjesztéshez a Gazdasági Bizottság egyfajta üzlet tervet nem azért kért, hogy legyen, hanem azért kért, hogy előre lássunk egy kicsit. Látjuk-e azt, hogy ez a kht. mennyi pénzbe fog kerülni az önkormányzatnak. Ha igen, hogy annyiba akkor miért annyiba, tehát miért 49 millió forintba 2000. évben. És menyibe fog kerülni 2001-ben, 2002-ben nagyjából, egészében ezt látnunk kellene. Hát erről ezért nem sok információt kaptunk, de bízom benne, hogy meg fogjuk kapni. Továbbiakban azért az is jó lenne, hogy milyen kapcsolat lesz az önkormányzat, az önkormányzati intézmények, maga a kht. között. Milyen jellegű szerződéses kapcsolatra gondolnak az előterjesztők. Tudom, hogy ilyenre gondolnak, de erre majd meg fogják adni, remélem a választ. Ezek olyan fontos és pontos információk kellenek, hogy legyenek, amelyek azért kellő alappal szolgálhatnak a döntés meghozatalánál. Ami pedig a kht.-t illeti, és az előterjesztők helyesen hivatkoztak erre, a belügyminisztériumi valamicsodára, ágazati szintű információs stratégiára, ami a szervezetről szól. Hát ez meg pont nem erről szól. Mert ez meg azt mondja nagybetűvel ide, van szedve, hogy a szervezet működésének fontos feltétele, hogy ne kapcsolódjon alárendeltként testülethez stb.-stb. Hát ez meg pont odakapcsolódik, tehát akkor ez nem volt jó hivatkozási alap, én azt gondolom. Vagy ezt nem kellett volna lemásolni, és akkor nem láttuk volna. Arról volt szó, hogy Györek képviselő úr azt mondta, hogy ez a közgyűlésnek alárendelten működik. Hát az pedig testület, akárhogy is nézzük. És ha ez így van, akkor ezt nem kellett volna lemásolni. Na de mindegy, hát itt van, itt van. Tehát én azt gondolom, hogy továbbra is kérjük azokat a válaszokat, amiket a Gazdasági Bizottság megfogalmazott az üzleti terv tekintetében, és még egy, amiben én kérem is, ügyrendi e tekintetben a javaslatom, hogy talán fordítsuk meg az egész logikai sorrendet. Talán a közgyűlésnek először abban kéne állást foglalnia, hogy a költségvetés ismerete nélkül jelen állapotban el kívánja-e dönteni azt, hogy 49 millió forintot kíván fordítani a 2000. évben külön soron az informatikai rendszerekre. Mert, ha igen, akkor beszélhetünk a kft.-ről és belemehetünk a tartalmi vizsgálataiba, de ha nem, akkor fölösleges, mert azért ez nem úgy fog működni, hogy megszavazzuk először a kht.-t, és X.-ként majd egyébként mellékesen megszavazzuk, hogy az ehhez szükséges 2000. évben szükséges 49 millió forintot pedig biztosítjuk. Tehát először pénzről kellene dönteni, hogy ennyit odateszünk, erre a célra, mivel egyébként nagyon fontos cél félre értés ne essék, valóban, nagyon fontos feladat, feladatokról szól ez az egész anyag. És ha ennyit szeretnénk az idén biztosítani rá, akkor utána beszélhetünk arról, mert utána lesz izgalmas kérdés, hogy ha meg van a pénz, hogy ez társasági formában vagy miként működjön. Hogyha meg nincs meg a pénz, akkor meg minek beszéljünk az összes többiről. Tüttő István: Ügyrendi javaslat volt. Igen. Azt hittem, hogy most szavaztassam már meg, jó. Zsoldos Ferenc: Nagyon szimpatikus előterjesztés van előttünk, amiben valóban beletekintve nagyon sok korszerű és a következő évezred, vagy évszázad első évtizedeinek teendőit összefoglaló anyagot tanulmányozhattunk. De én nekem az a véleményem, hogy javaslat tévők az informatikai társaság létrehozásával kapcsolatosan a lehető legegyszerűbb utat választották, legalább is kiindulásként. A város költségvetése biztosítsa az elindítás lehetőségeit és ezzel természetesen vállalnia kell önmagában már abból kiindulva a további folyamatos fejlesztésekkel kapcsolatos beruházásokat, működtetés, fenntartást és minden egyebet, ami hát a kht. működtetéséhez egyáltalán alapként szükséges. Nekem inkább kérdésem lenne, miért nem lehetne egy másik oldali indítással vagy más elvi elképzelés alapján történő indításban gondolkodni. Mivel egyértelmű, hogy részben a Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal, és ezen keresztül természetesen a város társadalmát is nemcsak, hogy is, hanem egyértelműen szolgálja. De miért nem lehetne kiindulni abból az alapállásból, hogy egy informatikai szolgáltató központot már eleve üzleti alapon kellene elindítani. Tehát bevonva a város gazdasági, kereskedelmi, termelési, pénzügyi, és minden olyan egységét és rendszerét, amely vagy amelyek természetszerűleg érdekeltek kell, hogy legyenek. Nem beszélve, későbbikben térség tekintetében történő elképzeléseikről és ezzel egyrészt csökkentené azt a költségvetési terhet, ami már nemcsak ezen a területen, hanem más területeken is, még a költségvetés elfogadása előtt, már eleve, korlátozza a költségvetéssel kapcsolatosan a későbbi mozgási lehetőségeket. Vagy önmagában a költségvetésnek a megvalósítását. Lehet, hogy naiv az elképzelés, vagy a gondolatom, de hát ennek a Tüttő István: Nem az, mert a Belügyminisztérium ajánlása pont ezt tartalmazza. Zsoldos Ferenc: Igen, no de hát ez összhangban van, feltételezem a belügyminiszteri elképzelésekkel is, amiket egyébként eddig nem volt módom tanulmányozni. De hát természetszerű, hogy már az indításnál lényegesen kevesebb megterhelést jelentene a városnak. Ugyanakkor, már indításnál és ezt nagyon pozitív értelemben érzem, vagy gondolom, hogy érdekeltté tenni, azokat a szerveket vagy szervezeteket, intézményeket, amelyek nem közvetlenül a város adminisztrációs rendszeréhez, tehát pontosabban nem az önkormányzat, közvetlen kapcsolatához tartoznak. Tehát ha az ő érdekeltségük jelentkezik ebben, nyilvánvaló akkor akár a későbbi logisztikai központ kialakítása vagy megvalósítása tekintetében is éppen az érdekeltség alapján már jelentene, jelentenének pozitív vonásokat. Én megoldhatónak és megvalósíthatónak látnám ezt az utat is. Tehát meg kellene vizsgálni, hogy az a másik lehetőség vagy esetleg egy harmadik, vagy negyedik megoldási mód, amely nem telepszik rá, és nem terheli kizárólagosan és kifejezetten és egyértelműen a város költségvetését. Nem terheli közvetlenül az egyébként is rendkívül nehéz gazdasági, politikai, illetve gazdasági, pénzügyi helyzetben lévő várost. merem ezt megfogalmazni, azért is, mert egyik oldalon minden eszközzel a takarékosság észszerű keretein belül ezzel természetesen egyetértek, az intézményi összevonások, az intézményi vezetőrendszer, vagy vezetők számának a csökkentése és stb. és stb., nem akarom továbbfolytatni, a feladatunk és nagyon kegyetlen és nehéz feladtunk. Másik oldalon, és bármennyire ugye hallottuk képviselőtársam részéről, hogy az üzleti tervet elkészíteni nehéz, de hát véleményem szerint, egy üzleti terv nélkül belevágni, egy ilyen jellegű, a későbbiekben még beláthatatlan mennyiségi pénzügyi igények teljesítésébe, hát bizony nagyon kockázatos dolog. És a magam részéről is az a véleményem, és azt javaslom, hogy egyelőre tekintsük ezt az anyagot egy olyan tájékozódási, kiindulási anyagként, amit mindenképpen más tekintetben, más területeken is fejleszteni kell, más variációkat is figyelembe kell venni és ezek, mérlegelése alapján lehet csak dönteni. Én ma, teljesen alkalmatlannak tartom még, nem az előterjesztés minőségére gondolok, mert az önmagában az a jó és körültekintő, de a jelenlegi helyzetben és a korábban már említett költségvetési összefüggésekkel kapcsolatosan a döntések meghozatalát. Én a mai közgyűlést nem tartom alkalmasnak arra, hogy határozati javaslatokkal, különösképpen az elsővel, ami egyértelműem már a létrehozását döntené el, nem vagyunk abban a stádiumban, nem rendelkezünk még azokkal az ismeretekkel, és nem rendelkezünk még azokból a más oldalról történő megközelítésekkel, amelyek hát újabb variációként, vagy alternatívákként mentesíthetnék a várost egy újabb olyan tehervállalása alól, amelyre egyébként szükség van, csak ne egyoldalúan a város terheire. Györek László: Úgy gondolom, hogy erre rögtön válaszolnom kell, mert képviselőtársam bizonyára tájékozatlanságból, gondolom ezeket a kérdéseket azt hiszem bocsánat, hogy nem jól látja. Egyrészt említettem még az imént, hogy Nagykanizsa városa létrehozott egy informatikai eseti bizottságot, hogy vizsgálja meg ezeket a kérdéseket. Ez bizottság egy év óta gyakorlatilag mást nem csinál, mint megnézi a különböző lehetőségeket, megnéz ilyen-olyan programokat, átgondolja, hogy ez mennyibe kerülne, milyen formába lehetne ezt megvalósítani. Hogy ezt még körbejárjuk? Ezt lehet járni bizottságnak megint újra körbe, de úgy gondolom, hogyha ezt így folytatjuk, akkor itt soha sem lesz informatikai beruházás. Tényleg átgondoltuk, ténylegesen körbejártuk, higgye ezt el képviselőtársam, mégpedig, hogy utaljak egy előző megjegyzésre pártpolitikai szempontoktól tökéletesen mentesen, úgy gondolom és ezt tartottuk a legcélszerűbbnek. Azaz a lehetőségeket valóban megvizsgáltuk és körbejártuk. Más gazdálkodók bevonása ugye helyi vállalkozókra gondol, gondolom képviselőtársam, megtörtént. Említetem azt is, bár a társaság nevét nem említettem, hogy egy nagykanizsai székhellyel is rendelkező társasággal közösen tudjuk ezt megvalósítani. Amennyiben ezt nem tudnánk így megvalósítani, akkor a városnak ez, nem egy, hanem két nagyságrenddel többe kerülne ez a beruházás. Mivel Nagykanizsa város önmagában ezt a fajta összeköttetést, fizikai hátteret biztosítani igen-igen nagy pénzekért tudná csak. Vagyis, itt valójában egy együttműködésről van szó, már eleve ebben az előterjesztésben, maga a város ezt nem tudná megcsinálni, mert költségvetésében erre nyilván annyi pénz 100 milliókról van szó, sőt talán a milliárdos összeget kerülgeti, úgy gondolom egy ilyenfajta beruházás. Így nagyon jól, véleményünk szerint nagyon jól sikerült bevonni a helyi vállalkozókat is. Más szempontból is nyilván elképzelhető majd helyi vállalkozók bevonása, de ez nyilván az üzletmenettel kapcsolatos. Bevételek. Üzleti tervet kért, igen hát van nekem egy előzetes üzleti terv, amit ugye felolvastam végül is, vagy pontosabban kiegészítve felolvastam. A bevételeket azért nem soroltam fel pontosan, mert hiszen minden képviselőtársam előtt ott van, de ha kívánják, akkor szívesen felolvasom ezeket az összegeket, amelyeknek a tervezése természetesen komolyan a Hivatal informatikusának bevonásával történnek, hogy milyen kiadásokból lehet egyáltalán működtetni egy ilyenfajta céget. Higgye el képviselőtársam, van tapasztalata neki is, és hát meg tudjuk ítélni, hogy kb. ez mennyibe kerül. A bevételekről tettem említést, hogy ez hát kevéssé tervezhető, de azért mondtam, hogy melyek azok a bevételek, amelyek tervezhetők. És azt is említettem, egy viszonylag konkrét összeget, miszerint úgy véljük, és ezt már az üzleti terv részeként, hogy működési költségei a kht.-nek fedezhetők a különféle szolgáltatásaival, már úgy gondolom, hogy lakossági szolgáltatásaival, illetve elektronikus, kereskedelmi, on line szolgáltatásaival, hirdetésekkel. Ez kb. a tájékozódás alapján egy elfogadható dolog, azonban a működésre a városnak költenie elvileg, a következő évtől kezdve már, ha ez tényleg az üzleti tervnek megfelelően alakul, akkor nem kell. Egyéb bevételeket, ha üzleti terv szóba került már úgy, mint pályázati bevételeket nem tudok tervezni. Komoly összegeket lehet természetesen nyerni ez nyilvánvaló, de hogy pontosan mit, és hogyan és mennyire ez egyelőre számunkra rejtély. Illetve az pedig, hogy az önkormányzatnak az önkormányzati szolgáltatások, egész pontosan, a szerződés szerint hogy jönnek létre, ez nyilván majd egy tárgyalás kérdése. És azért itt nem szabad azt elfelejteni, ha már az üzleti terv került szóba, hogy, amit említettem és ne felejtsük el kérem, hogy milyen megtakarításokat, és milyen előnyöket jelent ez, mert ez ugyan egy gazdálkodó vállalatnál pénzben kifejezhető. Meglehet mondani, hogy mondjuk IBM-nél amikor bevezették a vezetői információs rendszert az egész pontosan 23 millió dolláros bevétel növekedést jelentett. Hát ezt egy városnál nehezebb így kifejezni. Pláne úgy, hogy nem is a városnál kéne, hanem a kht.-nél. Ott meg egyáltalán nem is lehet, de úgy gondolom, hogy ezeket is fegyelembe kell venni akkor, amikor itt döntünk. Köszönöm szépen. Az észrevételek egyébként természetesen jogosak, csak úgy gondoljuk, hogy ezeket, ha az előterjesztésben nyilvánvalóan nem is, de talán egy kiegészítésként elfogadhatóak. Töröcsik Pál: Ez most a válaszok napja, vagy a válaszok percei. És azt szeretném elmondani tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az egész előterjesztés egy felismerésből fakadt, és abból adódott. Méghozzá abból, hogy elérkeztünk egy olyan pontra, ahol tovább várni nem lehet, a 24. órában vagyunk, ahhoz külön meggyőzésre, hogy ez az évezred az informatika, és az információ évezrede lesz, azt hiszem, nem szükségeltetik. Ez a csapat, most már majdnem egy éve ezen dolgozik, hogy szétnézzen a világban, hogy mi várható informatika és egyéb hasonló témakörben és ezzel a tapasztalattal a háta mögött tették meg ezt az előterjesztést. Itt megfogalmazásra került az, amit Fodor képviselőtársam említett, nagybetűvel kiemelten, „hogy a szervezet működésének fontos feltétele, hogy ne kapcsolódjon alárendeltként a testületek gazdasági, vagy más irányító apparátusához, hanem kapjon olyan önállóságot, amellyel élve csak a feladatokra koncentrálhat”. Mi történt most? Nem hiszem, hogy öncélúan egy kht. létrehozás mellett voksolt ez az előterjesztés, amelynek konkrétan az az oka, hogy ezt a fajta önállóságot kapja meg ebben a témakörbe. A közgyűlések a feladata az, hogy ismerje fel a szükségszerűséget, alakítsa meg a kht.-t és utána előrizze, hogy a szándékai szerint alakult-e, illetve a szándékai szerint működik-e. És ennek a testületnek nem az a feladata, hogy az informatikai kht. napi munkáját koordinálja, irányítsa, és fazont szabjon neki, hanem éppen ez a feladata a kht.-nak. a MI feladatunk az, hogy ellenőrzzük, hogy a szándékaink szerint valósul-e meg. Itt ez a fajta vastag betűs és kiemelt szöveg, erre utal elsősorban. Én azt hiszem, hogy ezekből a megfontolásokból kiindulva, mindenképpen a létrehozást meg kell indítani, nem lehet tovább várni, hiszen ennél egy túlérett gyümölcshöz hasonlatos az egész ügy. Még lehet várni, ez a fáról le fog esni, agyon beszéljük a dolgot. Természetesen az indokok és a feltett kérdések, ezek jogosak, teljesen helyénvalók, de úgy érzem, hogy a bizottsági szakaszban nagyon sok olyan kérdés tisztázódott és megmagyarázásra került, ami ezeket a kételyeket talán eloszlatta. Tóth László: Nagyon helyesen polgármester úr rávilágított, hogy a belügyminisztériumi koncepció szerint nagyobb mértékben kell a privát szférára támaszkodni képviselőtársamnál. Célzott arra, hogy Nagykanizsán szolgáltató magántársaság hálózatára tudunk ráépülni. Ezzel külön meg szeretném jegyezni, hogy egy budapesti, illetve egy más városbeli magán cégnek a szolgáltatását is szeretnénk igénybe venni a Polisz 2000. szoftver megvásárlása esetén … akkor nemcsak egy pénzügyi és egy iktató önkormányzati rendszer, integrált önkormányzati rendszer kerül bevezetésre, hanem ezzel párhuzamosan, vele együtt egy vezető információs rendszer. Aki egy kicsikét jártas a számítástechnikában és tudja micsoda nagyságrend egy vezető információs rendszer kiépítése, Györek képviselőtársam már mondott egy összeget, de Nagykanizsán működik egy biztosan, lehet, hogy több is, nem kívánom megnevezni ezt a céget, ahol több száz milliót költöttek erre a szoftverre. Tehát ennek a fényében kellene megítélni, hogy ez az összeg ez sok vagy nem sok. Azért sem szabad sokáig gondolkodnunk ezen a dolgon, mert a Polisz 2000 fejlesztő cégnek az ajánlata nem sokáig áll fönt. Ugyanis amikor tudomására jutott ennek a fejlesztő cégnek, hogy Nagykanizsán ilyen önálló képviselői indítvány van a közgyűlés előtt, fölajánlotta ez a cég az önkormányzatnak, hogy referenciaként átadja ezt a szoftvert a 30-35 millió Ft-os vételár helyett 10 millió Ft-os összegért, tehát ha elgondolkodunk az összegeken, akkor tulajdonképpen itt látjuk, hogy mindenféleképpen meg kell ezt lépni, és hogyha most nem lépjük meg, akkor 20-25 millió Ft-ot rögtön kidobtunk az ablakon. Mert ha most nem lépjük ezt meg, akkor fél év múlva mindenféleképpen egy másik szolgáltatótól kell megvásárolni ezt a szolgáltatást. Én úgy gondolom, hogy ezek figyelembevételével mindenféleképpen úgy gondolom, hogy célszerű létrehozni a kft-t. Röst képviselőtársamnak szeretnék válaszolni. Valószínűleg csak az SZDSZ irodából a pártirodáig lát el, mert valóban a Zrínyi u. 35. udvarában van két üzlethelyiség, mi a volt szőnyegboltnak a kiadatlan üzlethelyiségére gondoltunk, üzlet és raktárhelyiség. Ott van a volt Fókusz üzletház és a volt szőnyegbolt helyiségére, mint üzlet és raktár céljára. Tüttő István: De mint feltételezés hízelgő egyébként. Tóth László: Úgy gondolom, hogy az alapító okiratba bele lehet foglalni, hogy közbeszerzési és a beruházási szabályzat erre a kht-re is vonatkozik, de úgy gondolom, hogy a rendeleteink az összes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságra vonatkozik és mindenkire, aki közalkalmazott és köztisztviselő. Tehát ezt bele lehet tenni, de szerintem ez evidencia. Hogy lopakodó-e a költségvetés, hát meg kell, hogy mondjam, hogy közel tíz éve figyelgetem a költségvetés metodikáját. Hát eddig egyetlen egy olyan költségvetést nem láttam, ami ne lopakodó lett volna. Például az idei is az természetesen, mert tavaly is döntöttünk olyan nagyságrendekről az idei költségvetés terhére, ugye 170 millió, meg 20 millió ide, tehát több száz millió Ft-ot már elköltöttünk úgy, hogy még a költségvetésnek az előszele sem csapott meg bennünket, nemhogy láttunk volna költségvetést. Itt van február 1. aztán még költségvetés tervezetet sem láttunk. Akkor meddig várunk? Az üzleti tervre meg majd a végén, hogyha amit el akarok mondani, akkor is el kell mondani, akkor el fogom mondani, hogy mi van az üzleti tervvel. Tüttő István: Egy kérdést teszek fel, ugyanis 49 millió Ft deklarálva itt szerepel, hogy abban kellene döntenünk. Én azonban a lopakodó költségvetést már, bár lopakodó, de azért jobban ismerem. Majdnem biztosan mondhatom, hogy az önkormányzat ugyancsak ilyen célra jelentős összeget már kijelölt a korábbi elképzelés alapján is informatikai fejlesztés céljára. De az erre fordítható pénzösszeg, ismerve a többi terület igényeit is nagy valószínűséggel a 49 milliót nagyon nagy kockázattal, illetve nagyon nagy áldozatokkal hozható meg. Itt az én kérdésem az, hogy egy minimum program kijelölése, amely valamilyen mértékig sérti azt az elképzelést, ami az asztalon van és az elképzelést és soha nem is kifogásoltam, mert jónak tartom, de egy olyan minimum program kijelölését is szeretném, ha meg tudnánk tenni, amely ebben a kérdésben mérföldkövet is jelenthet, de nem jelent a város számára elviselhetetlen terhet. Ezt szeretném, ha még átgondolnák a tisztelt előterjesztők, természetesen egyeztetve velünk. Röst János: Tóth László jelezte, hogy nem az MSZP irodáról van szó, ezt nagyon köszönöm. Viszont annak örültem volna, ha a hármas határozati javaslatnál konkrétan utca, házszám, m2. Minden egyes ingatlannak van olyan jelző szerkezete, amivel be lehet azonosítani. Itt ilyennel nem találkoztam. Egyébként meg a tervezett irodát csak egy fal választja el az MSZP székháztól. Tóth László: Meg egy utca az SZDSZ irodától. Tüttő István: Most nem hiszem, hogy a falon kellene vitatkoznunk. Mayer Ferenc: Azért én nagyon örülök annak, hogy polgármester úr nagyon finom célzást tett arra, hogy a 2000. évi költségvetés kondíciói milyenek. Nyilván többet tud erről a dologról és több információja van, mint nekünk, mert gyakorlatilag a költségvetés keretszámai számomra legalábbis teljesen ismeretlenek, de gondolom, hogy a többségünk így van ezzel. Miért mondom ezt? Azért, mert én úgy gondolom, hogy az előterjesztők ne is fáradjanak azzal, hogy meggyőzzék ezt a testületet arról, hogy ez egy, hogy Törőcsik Pál alpolgármester úr szavait idézzem, hogy ez egy grandiózus terv, mert valójában az. Igaz, hogy egy grandiózus összegről is szó van, amit melléje kéne rendelni. És akkor, amikor az előbb elhangzott, hogy a közgyűlés valójában ne foglalkozzon itt részletkérdésekkel, hanem döntse el, mert ez egy stratégiai kérdés, döntse el, hogy kell-e a kht. vagy nem. De megint nem hangzott el, hogy döntse el azt is, hogy van 50 milliója erre a dologra most, ebben a szent pillanatban, vagy nincs. Én úgy gondolom, hogy akkor, amikor megismertem a kht. tervét, vagy létrehozásának vázlatos tervét nem is vitatkoztam ezzel, mert én is úgy gondoltam, hogy ez egy stratégiai kérdés, valamilyen úton-módon biztos, hogy meg kell oldania a városnak. Akkor, amikor a tervezett tevékenységi kört, a részletes tevékenységi költ megismertem, akkor azért már támadtak komoly aggályaim, de az még hagyján, hogy nekem, az intézményekben meg egyenesen riadalmat keltettek ezek. Nos hát gyorsan változtatásra is került, mert ez az intézményeket érintő határozati javaslat mára módosult. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy nekem azért maradtak komoly aggályaim. Az első és legfontosabb az, hogy én még nem hallottam olyan önkormányzati tulajdonú kht-ről, kft-ről, amelyik ne vitte volna a pénzt. Erre még nem volt példa, ne is győzzön meg erről senki, mert nagyon jól tudjuk, hogy ez mindig is így volt. És ha most beszállunk valamibe 50 millió Ft-tal, akkor nagyon nehéz ebből a körből kiszállni akkor, ha jön a következő. Ugye ismerős, kedves képviselőtársaim? Hogy most már csak 10 millió kell, és akkor majdnem teljesen egyenlő, most már csak 25 millió kell és akkor teljesen rendben vagyunk. Ezek az aggályaim változatlanul megvannak. Én azt hiszem, ha már közpénzen létrehozunk egy kht-t, és a sokszereplős piacon létrehozunk egy újabb, önkormányzati tulajdonú piaci szereplők, akkor legalább azt mondjuk ki, hogy akik igénybe kívánják venni ennek a kht-nek a szolgáltatását, azok döntsenek, tehát teljesen önkéntes alapon döntsenek és piaci alapon döntsenek, nehogy abba a hibába essünk, a korábbi előterjesztés ezt elég részletesen kimunkálta, hogy közpénzen létrehozunk egy monopol helyzetű önkormányzati tulajdonú kht-t. Ezért valójában az új előterjesztésnek sem értem egészen pontosan azt a pontját, miszerint felkéri az ügyvezetőt most már a közgyűlés, hogy dolgozza ki, hogy az önkormányzati intézmények informatikai, számítástechnikai feladatai ellátására vonatkozó javaslatát. Nem tudom mit kell ezen kidolgozni? Ha megjelenik a piacon egy szereplő, a kínálatát nyújtja és a piac tudomáson szerint úgy működik, hogy a szolgáltatást igénybe vevő majd eldönti, hogy igénybe veszi vagy nem veszi igénybe. Ha kedvezőek a kondíciói, akkor balgaság lenne nem igénybe venni, úgyhogy nem egészen értem, hogy mit kell ezen feltétlenül kidolgozni. A másik amit és végül nem is akarok erről már sokat szólni. Mostanában amikor minket állandóan a csődhelyzettel riogatnak, csődhelyzettel, mit ne mondjak Vikáriussal, Kopival, meg az ördög tudja mi mindennel riogatnak… Tüttő István: A kettő nem azonos. Mayer Ferenc: Igen. Amikor a költségvetés keretszámai egyáltalán nem ismertek, bár valamennyien sejtjük, hogy ezek milyenek lehetnek, ezért is örültem polgármester úr finom célzásának. Akkor, amikor nem olyan régen elbocsátottunk, bár héttel ezelőtt 60 közalkalmazottat, és amikor pár héten belül tervezzük jó egynéhány közalkalmazott elbocsátását, vagy az álláshelyek megszüntetését, akkor honnan van most 50 millió Ft bármilyen grandiózus is ez a terv? Mert ezt még el is fogadom. Györek László: Elnézést kérek, ígérem, hogy utoljára próbálok válaszolni, legfeljebb, ha megszólítanak, akkor fogok. Itt ez az utolsó dolog. Én azért elnézést kérek képviselőtársamtól, de nagy merészség összemosni ezt a két dolgot, mármint azt, hogy elbocsátások és informatikai fejlesztések kérdése. Ehhez azért nagy merészség kell. Én is szívesen hallgattam a polgármester urat, mert ő azt mondta, hogy tervezve van a költségvetésben kb. ennyi fejlesztésre. Hát akkor? Akkor a gyakorlatban nincs igazán probléma, hiszen van erre a költségvetésbe kb. ennyi. Tüttő István: Mondtam, hogy egy minimum program, az nem azonos ezzel. Györek László: Örülök neki, mert akkor tiszta az ügy. Mindössze annyi a feladata az önkormányzatnak, hogy a koncepciónak megfelelően a informatikai fejlesztéseket és ellátásokat most már ne a hivatal költségvetésében tervezze, hanem ezt ilyen esetben a kht-nek adja ki ezt a fajta feladatot. Tüttő István: Elnézést annyi félreértés van közöttünk, hogy terveztünk mi összeget, de az természetesen nem éri el a 49 milliót és ebben lehetne akkor gondolkodni, hogy egy ún. minimum program, amely nem azt jelenti, hogy teljes vertikumában megoldja, ami most elképzelésre került, de valami olyan rendszer kiépítése… Györek László: Nem igazán értem, hogy mire gondol polgármester úr. Tüttő István: Tegyük fel, hogy csak 20 milliónk lenne. Györek László: Akkor nem lehet létrehozni. Ez olyan, ha a polgármester úr akar venni egy gépkocsit és van 55.000 Ft-ja, akkor hát igen. Nem így működik. Tüttő István: A gépkocsinak rengeteg fajtája létezik. Györek László: Ez egy minimum terv, úgy gondoljuk. A másik, hogy folyamatosan finanszírozni kell a kht-t, hallottuk a tisztelt képviselőtársamtól. Valóban, szerződéseken keresztül bizonyos tekintetben igen, viszont ezt amúgy is finanszírozni kell, ha nem is a kht-t, akkor saját magunkat, pontosabban a hivatalt, mert a hivatalban ezt a pénzt el kell költeni adott célra nyilván. Viszont ott bevétel nem is jelentkezik. Én egészen egyszerűen úgy gondolom, hogy ezeket a szolgáltatásokat a hivatal azért veszi ki magából, pl. a VIA Kanizsára, ha gondolok vagy éppen erre a kht-ra, hogy az tiszta, világos üzleti elven működő cég legyen. Gondolom ennek ez az értelme és ezért ez így működhetne. Másrészt ezek a bevételek, amiket felsoroltam azok nem valósíthatók meg, ha a hivatalban költik el ezt a pénzt. De biztosíthatom képviselőtársamat arról, hogy ez a pénz a hivatalban akkor is elmegy, mármint 50 millió Ft számítástechnikára, ha létrejön a kht, ha nem. Ez szinte 100%-ig biztos. Cserti Tibor: Nekem tetszik ez az előterjesztés. Legjobban a neve tetszik, Kanizsanet. Akkor tetszett volna még jobban, ha két t-vel írják és mindjárt fittebb lettem volna én is. Tehát ezen kívül egyébként én azok közé tartoztam, akik az aggályoskodók kategóriáját szaporítják. Tüttő István: Azért nem írjuk kettővel, mert így is a két t-vel írt cég, amelyik kettő t-vel írja kifogást emelt és kérte, hogy ne is válasszuk ezt a hasonló nevet, mert az már foglalt. Cserti Tibor: Értem, ez volt a vicc része egyébként részemről. Azt hiszem, hogy volt értelme a Gazdasági Bizottsági ülésnek és az előttem való hozzászólásokból azért egyenként körvonalazódott ennek az előterjesztésnek a gyenge pontja. Én azt hiszem, hogy valahogy röviden tényleg megpróbálom azt a lényegét leszűrni ennek, hogy nem tényleg meggyőzni bennünket Törőcsik úr, hogy információk világában élünk és mit kell fejleszteni. Az információ gyakorlatilag pénz és az információ piac, az informatika hasonlóképpen pénz és piac. Itt elmondták, hogy monopolhelyzet létrehozásáról döntünk, de az önkormányzat, ha a saját maga érdekét tekinti, dönthet úgy hogy a feladatellátást gyakorlatilag társasági formában hajtja végre megfelelő szervezeti keretek között és feltételrendszer mellett. Itt egyesek féltik ugye a monopólium mellett nyilván a közbeszerzési eljárás keretében kell lefolytatni. Gondolhatunk közvetlenül vagy közvetve olyan információkra, hogy miért, de hát huncut, aki rosszra gondol. Én a magam részéről nyilvánvalóan abba szeretnék belekapaszkodni, hogy ezt a feladatellátást, ami az információnak a legnagyobb része ugye mindig a hivatalt célozta meg, hogy a hivatalnak nincs más dolga, mint az informatikára elkülönített pénzt célirányosan felhasználja. Szerettem volna azt látni, még egyszer egyszerű összehasonlítást, amit vizuálisan, én vizuális alkat vagyok, nem láttam. Kérem szépen a hivatalban működik egy, kettő x informatikus. Ennek egy része most pillanatnyilag közhasznú munkásokkal van betöltve, illetve a honvédség elől menekülőkkel. Most ez egy profán leegyszerűsítése a dolognak, ez igaz. Vele szemben három fő, plusz ügyvezető beállítása, eddig került ennyibe, ezután kerül ennyibe. Ez a működési költség. Szakmámnál fogva egyébként tényleg jelentős. Naponta projectekkel foglalkozom, ezeknek a felül bírálata, megítélése. A Gazdasági Bizottságnak az egyik legjelentősebb kérdése a sokat hangoztatott üzleti terv. Hiába szólal meg majd Tóth úr és üzleti tervről beszél nekem, az üzleti tervnek megvan a kötelező felépítése, ennek a szakmai, pénzügyi feltételrendszere, amit feketén fehéren, ha a kht-ben akarjuk ellátni a feladatot be kell mutatni. Itt gyakorlatilag Györek úr tényleg meggyőzött arról, hogy hosszabb távú elképzelésekbe ugye az önkormányzati piacot alapul véve középtávú fejlesztési tervet is felvázolt, de egy istenverte, legalább egy üzleti évre szóló üzleti tervet én a magam részéről nem láttam, és mikor ezt kritizáltam, ezek a kételyeim nem oszlottak el. Biztos, hogy meg lehetne fogni, még egyszer mondom, amiben elkülönül a működésnek a vonzata és fejlesztésnek a minimális vonzata. A működés vagy itt fölvetődik a hivatalnál, vagy egyébként a másik oldalról és ennek van egy minimum vonzata, ezt valaki mondja meg most már számomra. Tarnóczky úr jó, hogy utánam jelentkezett felszólalásra. Mondja ki valaki feketén fehére, aki a koordinációért, tehát a költségvetés koordinálásáért felelős, most nagyok oktrojáltam a feladatot, ne azzal kezdjük, hogy nem én vagyok érte a felelős, hogy szinkronban van-e ez a tervezett költségvetéssel vagy nem, beleférhet-e. Tüttő István: Nincs. Cserti Tibor: Tényleg a szervezet létrehozásáról beszélünk most. A szervezet létrehozása megtörténhet egyébként közvetlenül a fejlesztési források odaítélésétől függetlenül, mert az a költségvetésnek a része lehet. Engem egyébként nagyon zavar az, hogy van egy nagyfokú ellenállás az intézmények részéről, idegenkednek a rendszertől, tehát nem lett eladva a piac tisztességesen ebből a szempontból. Én azt hiszem, hogy a financiális részeknek a lebonyolítása itt ugyan a nagy átalakításokban eddig is működőképes az informatikai fejlesztés nélkül, mert hiszen banki hálózaton működik. Itt a nagy ötlet tényleg igazán az, hogy a meglévő hálózatra telepítenek rá és egy meglévő programra kell gyorsan igent mondanunk. Én a magam részéről támogatni tudom az előterjesztésnek azt a részét, ami a szervezet létrehozására vonatkozik, és az előfeltételeket megteremti és mindenféleképpen a pontosítását javaslom ennek az éven belüli fejlesztési, támogatási részét azzal, hogy a kitekintő részeibe ezeket pótlólag bele kell tenni, ami mondjuk az idén elmaradt. Tarnóczky Attila: A Belügyminisztériumnak a ma kiosztott anyagával hosszasan nem szeretnék foglalkozni, az egy dolgot jelent ki, hogy ki kellene alakítani egy integrált közigazgatási informatikai rendszert a minisztérium részéről, a Kormány részéről. Remélem, hogy ezt a javaslatot majd az illetékesek támogatni fogják, az Országgyűlés elfogadja és ebből lesz valami, mert akkor lenne mihez csatlakoznunk. Ebből azonban számomra nem következik, hogy mindaz, ami itt számunka le van írva számunkra valami mankót jelenthet, tanácsot jelenthet, hogy mi a mi teendőnk. Sőt adott esetben egész mást is jelenthet. És hát a privát szféra bevonásáról is egész más elképzeléseim vannak, mint ami itt kezd kialakulni a vitában. Igazából nem is az informatikai stratégiánkról szeretnék beszélni, egyrészt nem vagyok szakembere, másrészt a közgyűlés nagy többséggel, magam is elfogadtam, én a kht. kérdéséről szeretnék beszélni, mert szemben mindenféle híreszteléssel az informatikai stratégiában a kht-ről egy szó sincs. A közgyűlés tehát sosem tett olyan ígéretet, hogy ennek nyomán létrehoz egy ezzel foglalkozó kht-t. Azzal én egyetértek, hogy az informatikának, a számítástechnikának a hivatal működtetésében nagy szerepe van, ami a vonatkozásban történt, hogy mást nem mondjak a két hivatali épület összeköttetése üvegkábellel. Ez egy hatalmas előrelépés, ezen az úton tovább kell haladni. Meggyőződésem szerint az intézményeket be kell vonni ebbe a hálózatba szintén ezen a kábelrendszeren, de ez megint csak nem jut el odáig, ez a gondolatmenet, hogy emiatt nekünk egy kht-t kellene létrehozni. Ugyanis maga a UPC, vagy a Kábeltel, vagy hogy nevezzem jelentette ki, hogy a használata ezeknek a kábeleknek semmiféle kapcsolatban nincsen a kht. ügyével. Azt nem tudom, hogy a Polisz 2000 program milyen minőségű, láttam ugyan, de nem értek hozzá megismétlem, valószínűleg a bevezetése némi türelemmel természetesen, anélkül, hogy palotaforradalom törne ki a intézményekben vagy magában a polgármesteri hivatalban szükséges és jó dolog. Nem tudom, hogy ez megint kht-hez kötött ajánlat-e. Az az érzésem, hogy az ajánlkozó cégnek tökéletesen mindegy, hogy milyen szervezeti formában veszi használatba a Polgármesteri Hivatal ezt a szoftvert. A kht-val kapcsolatos aggodalmaim kb. onnan indulnak, ahonnan Mayer képviselő úré. Közhasznú társaság, gazdasági társaság törvény szerint ez, de valljuk meg, aminek a létrehozása itt indul, vagy indulna az bizony egy intézmény. 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság olyan nincsen ebben az országban valószínűleg, Kanizsán biztos nincsen, amelyről igazán el lehetne mondani, hogy versenyszerűen működik, profitorientált. Ezek a társaságok önkormányzat orientáltak. Ez alatt azt értem kedves képviselőtársaim, hogy bármiféle probléma van indulnak az önkormányzathoz a problémák megoldására pénzt kérni. És ez minden bizonnyal így fog működni ebben az esetben is. És a dolognak a végkimenetele megjósolhatatlan. Ha csak azt veszem, hogy az anyag szerint itt a feladat- és hatáskörökben felsorolt teendők, hadd ne soroljam fel, esetében kb. hány emberrel működtetendő gazdasági társaságra lenne szükség, akkor azt kell mondjam, hogy 15-20 fősre. Ha három, az öt, a tíz az arra sem elég, hogy ezeket az ellátni kívánt feladatköröket legalább laikus szinten ez a gazdasági társaság fel tudja vállalni. Ha pedig a három maradna, abból csak egy következhetne, hogy ezek az emberek mindennel foglalkoznának. Többek között olyanokkal, amikhez, hát elnézést kérek, valószínűleg nem is értenek. Kezdve a szoftver fejlesztéstől egész a különböző kereskedelmi tevékenységig, az intézmények számítógépes feladatainak részbeni ellátásáig. A terv szerint egy teherautó kerül a kht. tulajdonába, nem látom pontosan, hogy hogyan látja el az intézmények számítástechnikai feladatait el a kht, de amennyire tudom kb. 500 számítógéppel rendelkezik az intézményi hálózat. Nagyon korlátozott a számítástechnikai feladatoknak az a része, amit egy ember egy gépkocsival ebben a rendszerben magára tud vállalni. A költségek. Hát az bizony mindösszesen nem 49 millió Ft, van még hozzá 3 millió Ft alapítási költség, a szerződéseknek egyelőre megfoghatatlan költsége az intézményekkel és a Polgármesteri Hivatallal, és ahogy már elhangzott, maga az üzlethelyiség, amit ez a kht. használatba megkap. Azok a fajta lakossági bevételek, amelyek majd a működtetési költséget állítólag fedezni fogják szerintem rendkívül bizonytalanok. Az a gyanúm, hogy egyelőre, hosszú idő keresztül jóformán nem is fognak létezni. Kedves képviselőtársaim az eredeti anyagnak az első oldalán olvasható, hogy a jelen méhében hordozza a jövőt. Ezt a mondást érdemes megjegyezni, főleg akkor, ha ez a kht. létrehozásra kerül. Gyakran fogom majd idézni. Györek László: Elnézést kérek, meg kell cáfolnom magamat, de sajnos amellett nem tudok elmenni szó mellett, hogy ugyanezekre a kérdésekre mindig válaszolnom kell és most már huszadszor kell ugyanazt elmondanom. Elnézést, nem most, hanem több alkalommal már ez megtörtént, de mindegy, megteszem még egyszer, ne érje szó a ház elejét. Meg lehet-e csinálni ezeket a fejlesztéseket kht. nélkül? Sokszor felmerült kérdés. Lehet-e hálózatot létrehozni? Lehet. Lehet-e szoftver telepíteni? Lehet, de akkor ki fogja ezeket működtetni. A költség ugyanennyi, viszont nincs kht., amelyik bevételeket is szerez, illetve ellátja mindezeket a feladatokat. Akkor én megkérdezem Tarnóczky alpolgármester urat, hogy mire gondolt megtakarítás címen, amikor azt, mondta, hogy nem kell kht., ellenben kellenek ezek a dolgok. Elég-e négy ember? Hát elnézést kérek alpolgármester úr, mi ezt a kérdést átgondoltuk és a feladatokat is átgondoltuk. Komolyan átgondoltuk és megnéztük, hogy kik azok és hogyan, akik ezt el tudják látni és hányan. Úgy véltük, hogy négy ember elég. Ha ezzel az alpolgármester úr vitatkozni óhajt, megtehetjük, de hát higgye el, tényleg higgye el, hogy komolyan átgondolt ez a kérdés. Költségek. Ugye a plusz 3 millió nem tudom, hogy pontosan mire vonatkozott, hogy említette. Ez ugye a határozati javaslatban úgy szerepel és elolvasva akkor ez ki fog belőle derülni, hogy az alapításhoz és a 2000. évi működéshez szükséges 49 millió Ft-ot. Tehát az alapításhoz, tehát nem plusz 3 millió természetesen. Aztán a szerződések költsége. Itt nem tudom alpolgármester úr mire gondolt, nyilván plusz költséget ez nem fog jelenteni a 49 millión felül. Az üzlethelyiség valóban jelenthet, ez a térítésmentes bérbeadás plusz költséget. Meg kell mondanom, hogy az előzetes elképzelésünk nem ez a helyiségünk volt, hanem az önkormányzat épületében, ami nem jelentett volna plusz költséget. Azonban bizonyos törvényi feltételek miatt ez szükséges. De az is szerepel az előterjesztésben, hogy a következő évtől kezdve ezt az ügyet tisztázni kell, azaz megfelelő módon szerződéssel kell ezt intézni. Ami egyébként nagyon örülök, hogy fölvetette alpolgármester úr, ez több más esetben, tehát önkormányzati tulajdonú kft-k, kht-k esetében ugyanezt felvethette volna jó sokszor már. Bevételek. Ez egy terv alpolgármester úr, amivel lehet vitatkozni természetesen, ami majd teljesül, túlteljesül vagy alul teljesül. Az a nagy igazság, meg kell mondanom, hogy bizonyos részei a tervezett elindított működésnek például az on line vásárlás, ami egyébként külön költségbe nem kerül a bevezetése, viszont bevételt az termelhet. Nincs igazán rá magyarországi példa, hogy mennyibe kerülhet. Erre nyugaton rengeteg példa van, egyre több lesz a bevétel ebből, konkrétan tudok majd mutatni erre majd számokat is. 100 milliárdokra rúg már ez a piac világszerte és Magyarország sem fog ebből kimaradni. Mi ennyire terveztük. Tehát úgy terveztük, még egyszer akkor elmondom, hogy kb. ezek a bevételek idén második félévtől kezdve, amikor ez kialakul fedezik a működési költségeket. Ez nagyjából az üzleti egyfajta elképzelése. Reméljük, hogy ez így is fog történni. Tarnóczky Attila: Én a kht. leendő bevételét felmérni nem tudom, megjósolni nem tudom csak az érzéseimet mondom. Olyan jellegű bevételek az informatikai rendszer működtetéséből, amelyek ugyanezen rendszer működtetéséből egyébként is létrejönnének kht nélkül nem léteznek. Mert hogyha eszközbeszerzésre gondolok, arra hivatkozva, hogy nagyobb tömegű számítástechnikai eszköz beszerzése olcsóbb, igaz. De hát itt tervbe van véve például egy kincstár létrehozása többek között ilyen feladattal. Hogy a papír mennyisége csökkenni fog. Igaz, bár meg kell mondjam, hogy ez a csökkenés az elején jó ideig eléggé jelképes lesz, de igaz. Azok a fajta plusz bevételek, ami a kht-nak ehhez az egész rendszerhez csak érintőlegesen kapcsolódó munkáiból következnek be ezek számomra bizonytalanok. Ha ezek ilyen jelentős bevételek lennének, akkor máig is csak csodálkozni tudok, hogy ugyanerre a célra miért nem jött létre Kanizsán egy kft, egy akármilyen rt., amely a piacnak ezt a szegmensét megcélozta volna és ezekre a hatalmas bevételekre szert tenne. Én drukkolnék neki és nagy örömmel támogatnám erkölcsileg természetesen, de úgy, hogy ebben a vállalkozásban az önkormányzat nem legyen tulajdonos. Itt viszont 100%-ig mi vagyunk a tulajdonosok a nyereség ígéretével. Az én meggyőződésem viszont az, hogy ez a kht. 100%-os tulajdonosság egy dolgot fog magyarra fordítva jelenteni, hogy a költségeit … Az informatikai fejlesztési költségek azok pedig úgy gondolom évről évre jól megfontolandó költségek. Az igényeknek és ugyanakkor a költségvetési lehetőségeknek összhangjában kell azokat a fejlesztéseket évről évre elhatározni, amelyeket megengedhetünk magunknak. Dr. Baranyi Enikő: Elöljáróban azt el szeretném mondani és hangsúlyozni, hogy nem arról folyik itt a vita, hogy egy korszerű informatikai rendszerre nem lenne szükség. Erre szükség van. A kérdés az, hogy a két képviselőtárs eddig befektetett munkája után itt van előttünk egy előterjesztés, ennek biztos, hogy költségvonzata van. Én az egész további, most már két órája tartó vitának az első kardinális kérdését abban látom, hogy ehhez feltétlenül most 49 millió Ft kell. Ha annyi kell, akkor tud-e a város költségvetése ekkora összeget erre alapozni vagy nem. Lehet-e az ún. minimál programról beszélni vagy nem és annak hány millió, vagy hány 10 milliós csökkenésével lehetne kalkulálni az előterjesztők részéről. A másik pedig e számításnál azonban szeretném figyelembe venni, tehát pro és kontra érveket szeretnék egy-egy szóban felvillantani. Az előterjesztés 4. számú mellékletét, amely a kht. létrehozásával kapcsolatos tervezett költségeket 10 millióban jelöli meg ezzel szemben és vélem, hogy ez egy teljesen és remélem korrekt számítás, hogy a létrehozása nélkül is felmerülő minimális szintű informatikai költségeket viszont 39 millióban jelölte meg. Tehát ez a melléklet az én olvasatomban úgy jelenik meg, hogy ez a kht. létrehozása a 4. számú melléklet szerint plusz 10 millió Ft-ot jelentene az indulásakor. Ugyanakkor, mint ahogy a Pénzügyi Bizottságon is említettem valóban egy olyan típusú, ennek folytatásaként megjelenő üzleti tervre feltétlenül szükség lenne, ami megjelöli azt, hogy teszem azt egy két éven belül, tehát reprospektive milyen költség jelent meg a hivatalban, tervezett formában, tehát a programozott a ház informatikai hálózatban részt vevő intézmények, intézményi egységek, önkormányzati intézményeknél és ez a költségigény, tehát költségfelhasználás és kiadás hogy módosul az elkövetkezendő időben, tehát folyamatában kéne tudni látnunk évekre, egy-két évre visszamenőleg és egy-két évre előre vetítve is, hogy valójában mit is jelent ez a város szempontjából. Kérdésem azonban mégiscsak lenne az előterjesztőkhöz. Ez a monopol helyzetet én leírtam ide a kht. megalakulása mellé jelzem a Mayer képviselőtársamnak, ugyanakkor pillanatnyilag a városban az informatika, a meglévő, tehát amit a kht. el akarna látni azon intézményeket tekintve hány személy foglalkoztatását jelenti az informatikai rendszerben való tevékenység, illetve egy kht-n belül való létrehozás után ez milyen változást jelentene. Jelent-e csökkenést, ha igen ez egyben azt is jelenti megítélésem szerint, hogy újabb foglalkoztatási gondok jelennek meg a másik oldalról. A referencia telephely azt hiszem Kanizsa számára, ha jól értelmezem azon kívül, hogy nagyon kellemes és előnyös helyzet lenne finanszírozás szempontjából is, hisz 25 milliót említett a Tóth úr, annyi haszonnal járna. A működési további költségekre mindenképpen szükség lenne, tehát egy üzleti tervre és én egyszerűen érthetetlenül állok, vagy ülök most itt és mondom azt Tóth képviselő társnak, hogy egyértelműen a Pénzügyi Bizottságon is ennek az igénye felmerült és nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ezt nem sikerült a két képviselőnknek az asztalra tenni. Azt hiszem könnyebb lenne a dolgokban eligazodnunk. Végezetül, mert az időt én is túlléptem, a határozati javaslatok bármelyikét is nézem, abban lenne módosításom és máris elnézést kell kérnem Silló Barnabás köztisztviselő úrtól, tehát nem az ő személyére vonatkozó észrevétel ez, hanem egy elvi állásfoglalás és kérem, hogy ebbe a képviselőtársaim támogassanak, nem tartom szerencsésnek, hogy eleve egy kht. vezetőjének a nevét kiírjuk, hanem kérem, hogy szavazatukkal egyben ne csak erre szavazzanak, hanem a jövő gyakorlatára is. Mindenféle ilyenfajta változtatás vagy intézményi vezető, ügyvezető kinevezése történjen pályáztatás útján. Tehát én ezt kérem, hogy ezt is mérlegeljék. Végezetül szeretném megköszönni Györek képviselőtársamnak ezt a rendkívül hosszas, 20 percet meghaladó bevezető tájékoztatóját és a rendkívül aktív közreműködését. Egy kicsit csodálkoztam, mert ennyiszer és ilyen aktívan eddig egy alkalommal sem szólt hozzá. Tüttő István: Most pótolta. Dr. Baranyi Enikő: Bepótolta igen. Törőcsik Pál: Valóban többször elhangzott, hogy senki sem a koncepcióval vitatkozik. Egyet viszont el kellene már döntenünk, nevezetesen azt, hogy a szűkös költségvetési lehetőségünkhöz igazodva mik azok a prioritások, mik azok az elsődleges fontosságú ügyek, aminek a támogatása és fejlesztése mellett döntünk. Mi a mi feladatunk? Nyilvánvaló nem az, hogy egy takarót rádobjunk az egész költségvetésre és ami alóla kilátszik azt szépen ollóval körbe nyírbáljuk és akkor benne vagyunk a költségvetésbe. Hát ahhoz nem lennénk szükségesek mi, mint képviselők. Mi valószínűleg azért kerültünk a város vezetésére, hogy el tudjuk dönteni, hogy a város jövője szempontjából mi a fontos. El tudjuk dönteni és fel tudjuk ismerni azokat a trendeket, amiknek a támogatása alapvető és létszükséglet a város számára. Ilyen létszükséglet az, hogy egy informatikai beruházás mellett döntsünk. Azt mondják és többször kérdésként felvetődött jogosan, hogy miért pont kht és miért pont ilyen formában kerülne ez a beruházás megvalósításra. Minden európai uniós pályázat, én beszéltem a Phare ez ügyekért felelős miniszterével is többek között és tudják a képviselőtársaim is, hogy additiv úton működik. Magyarul valamihez adnak valamit. Ha mi fontosnak tartjuk és a város szempontjából meghatározónak, hogy rálépjünk erre a fejlődés útjára, akkor nekünk bizony le kell tenni ide valamit, és utána remélhetjük, hogy elhiszik tőlünk, hogy mi ezt fontosnak tartjuk. Lehetőségünk lesz pályázni és azt mondják, hogy emellé adnak valamit. Mi elsősorban nem azért hozzuk létre ezt a kht-t, hogy utána önálló életet élve működjön függetlenül a várostól és a városvezetéstől, hanem ezer szállal kötődik hozzá a város aktív és offenzív városmarketing stratégiája. Nevezetesen a Polgármesteri Kabinet az eddigi stratégiájával is tulajdonképpen ezt az offenzív városmarketing stratégiát kívánta megvalósítani. Mi most nem csinálunk mást, hogyha ezt a kht-t létrehozzuk, minthogy a városra kiszereljük az antennát, amivel a világot egyáltalán venni tudjuk és kapcsolatba tudunk vele lépni. Nemcsak hogy nekünk szükséges az, hogy információnk legyen a világról, hanem ugyanúgy bennünket is kell, hogy észrevegyenek és megjelenjünk a világban. Ez a kht-nak az egyik és nagyon fontos feladata. Nem akarom én itt ezt túlságosan feszegetni magának, csak azért kívántam ezt elmondani, hogy a koncepciónak a fontossága, hogy erre a fejlődési útra rálépünk-e vagy nem, ehhez egyfajta bátorságra is van szükség, hogy ezt a döntést meghozzuk. Ezen túlmenően az elhangzott érvek alapján én mindenképpen javaslom képviselőtársainak, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Cserti Tibor: Én szeretném mindjárt az antennát gyorsan kiemelni és a fejlődés útjára segíteni a várost. Ezt a kettőt megjegyeztem gyorsan, hogy a lelkiismeretem tiszta legyen. Nekem volt egy kérdésem az előbb. Gyakorlatilag a kérdésnek az volt a lényege, hogy a költségvetéssel, a készülő költségvetéssel ez az anyag mennyire van szinkronban. Akkor balról jobbra haladva. A polgármester úrtól azt hallottam, hogy nincs teljesen szinkronban. Törőcsik úr azt mondja, hogy legyünk már túl ezen az egészen és ne aggályoskodjunk. Tarnóczky urat ugye provokáltam, de ő szégyellősen ez elől a válasz elől kitért. Ő politikusabb ennél a dolognál. Tehát akkor szeretnék egységesen egy választ a hármójuk részéről, hogy mennyire illeszkedik ez a nagy rendszerbe és akkor már kilőnék egy kérdést. Én szeretnék további két kérdésre választ kapni mert nem hangzott el és akkor nagyon konkrétan kérdem. Az informatikai fejlesztésnek a tárgyi részei ezek szerint az önkormányzati költségvetésből technikailag átkerülnek pénzügyi támogatás formájában a kht-ba? Jól értelmeztem? A kht. megvásárolja, telepíti az önkormányzathoz és intézményeihez. Milyen szerződéses rendszer keretében? A tulajdonát megtartja, kihelyezi? Egyszerűen hogy működik ez a számomra csodabogár valami? Fizetünk-e jogdíjakat a hálóhasználatért? Ha igen, kb. illeszkedik-e a rendszerbe, költségelve van? Többet nem kérdezek, mert azt hiszem, hogy értik, mire szeretnék rákérdezni. Tüttő István: Én úgy emlékszem, hogy Fodor úr is ezzel kezdte a Gazdasági Bizottság részéről, hogy nincs meg az a szerződéstervezet, amely alapján az önkormányzat és intézményei ezzel a létrehozandó közhasznú társasággal az együttműködésüket majd bonyolítják. Az sincs pontosan tisztázva, hogy az eszközbeszerzés a támogatás után kinek a tulajdonát fogja reprezentálni. Ráadásul egy közhasznú társaság, ahhoz, hogy igazán élvezni tudja azokat az előnyöket, ami még kihasználható egy közhasznú szervezet formájában kellene majd működnie és ennek az egyik érdekessége, hogy nemcsak annak jár kedvezmény, aki ezt működteti, hanem aki ezt igénybe is veszi. Tehát feltétlen egy ilyen jellegű megoldást kell szorgalmazni. A szerződés pedig eleve alapfelvétel ahhoz, hogy egy közhasznú szervezetet támogathasson az önkormányzat. Tehát magyarul ezeket a lépéseket előbb nem is tudjuk megtenni, mint ahogy a támogatást csak akkor tudja a törvény szerint az önkormányzat megszavazni, illetve törvényesen megszavazni, amennyiben ezek a szerződésre is már elkészítette, az áldását is adta a közgyűlés. De ez nem zárja ki a közhasznú társaság létrehozását, közhasznú szervezetté való alakítását, de a támogatást, amit itt beígérünk vagy föl akarunk vállalni, az csak ilyen módon lehetséges. Röst János: Tarnóczky Attilának szeretnék segíteni a költség vonatkozásában, ugyanis sem neki, sem Györek képviselőtársamnak nincs igaza az összegszerűségben. Ugyanis a 49 millió Ft az csak 1 millió Ft-ot tartalmaz alapítási költségként, a 2 millió Ft apportot nem, tehát azt jelenti, hogy ez már 51 millió. És ehhez még hozzájön kb. 2 millió Ft-os bérletkiesés, ennek a helyiségnek a bérleti díja éves szinten, akkor az azt jelenti, hogy 53 millióról van szó. Ez a pontos szöveg. A másik hogy ez a 2 millió Ft igazából később majd a lakás felújítási alapból fog hiányozni, ugyanis a nem lakáscélú bérleményeknek a költségei fedezik a veszteséges lakásbérleti költségeket. Egy apróságot szeretnék mondani zárójelben, hogy van elgépelés az előterjesztésben. Nincs 5-ös pont és két 7-es pont van. Ezt kérem korrigálni. Törőcsik Pál: Az előbb kérdést kaptunk, én nem szeretném megkerülni a kérdésre a választ, hogy a költségvetésben szerepel-e ilyen koncepcióként, illetve összeg megjelölve. Nem szerepel, nem is szerepelhet. Az, hogy milyen koncepció és mit tart fontosnak az képviselő-testület, azt a testületnek kell eldönteni éppen azért vagyunk itt. Ha most pozitív döntést hozunk, akkor valószínűleg az a döntésünk, hogy ezt fontosnak tartjuk és akkor a költségvetésben helyet fogunk neki biztosítani ugyanúgy, mint ahogy nem akarom elmondani az eddig anyagi konzekvenciával járó döntéseink esetén is ezt tettük. Tüttő István: Alpolgármester urat szeretném annyiban kiegészíteni, hogy a költségvetésünkben szerepel informatikai célokra beruházás, hiszen már legalábbis tervezett, mert tervezünk számítástechnika fejlesztést. Ugye eldöntöttük, illetve majd eldöntjük, hogy ez a főkincstár hogyan fog működni. A főkincstár alapfeltétel éppen egy eszközfejlesztés is, amely ilyen informatikai háttérrel kell, hogy rendelkezzen és arról nem is beszélve, hogy az ún. Police program megszerzésének más módját is szeretnénk elérni. Ha az sikerül, akkor egy jelentős összeggel lehetne csökkenteni a saját költségeinket. Erre vonatkozóan tárgyalást folytatunk, de ez még nem végleges, tehát bizonytalan. Ugyanakkor 10 millió Ft-ot szerepeltetünk még plusz olyan számítástechnikai beszerzésre, amely szintén a tervben szerepel, de ezek világos, hogy megjelennek a mi költségvetésünkben. Na de ha átadjuk a kht-nek, akkor világos, hogy ez az összeg nem nálunk fog olyan szempontból felhasználásra kerülni, hanem az ún. átadott kategóriába kerül át. Tehát forrás van erre, de azt jeleztem, hogy ez a folt nem fedi le azt, tehát nincs összhangban azzal, amit alpolgármester úr képletesen mondott. Nem tudjuk úgy letakarni, hogy közben ami kilóg, az levágjuk, hanem amit ráteszünk, azt sajnos… Nagyobb az igény, mint nem lóg ki alóla semmi, tehát úgy szerettem volna érzékeltetni, hogy alatta vagyunk legalábbis a jelenlegi költségvetési számainkkal annak az elképzelt vagy javasolt 49 vagy hát ahogy mondja a Röst úr, az 53 millió Ft-nak. Ezt szeretném jelezni, hogy ez a tényállás. Az, hogy mennyivel vagyunk alatta az attól is függ, amit az előbb mondtam, hogy a szoftver vásárlásban tudunk-e együttműködni egy másik szervezettel. Akivel lehetséges, hogy eredményesen tudunk együttműködni, akkor ez is valamilyen mértékig javul. De nem lehet kizárni, hogy eredménytelen lesz, de reménykedünk. Tóth László: A leendő üzlethelyiség bérleti díjával kapcsolatos megjegyzésre szeretnék reagálni. Az hangzott el, hogy mit tudom én 2 millió Ft bevétel kiesést jelent ez az önkormányzatnak. Hát évek óta kiadatlanul áll az üzlethelyiség, tehát magyarán, ha azt belakjuk, akkor a vagyon nem romlik, hanem inkább megtartjuk a színvonalát. Tehát ezt nem tudom érvként elfogadni. Hogy tisztán lássunk, ugye itt az van, hogy a kht. létrehozásának tervezett költségei 10 millió Ft. Ha létrehozunk kht-t, ha nem hozunk létre kht-t, minimum 3 ember tisztességes fizetéssel szakembert a hivatalba mindenféleképpen fel kell venni az előttünk álló feladatok ellátására. Hogyha három embernek a bérét számolom, és leveszem a 10 millió Ft-ból, akkor az minimálisan 5 millió Ft. Akkor tisztelt hölgyeim és uraim itt most 5 millió Ft-ról beszélgetünk, és hogyha a kht. egy éven belül nem tud 5 millió Ft-os nyereséget hozni és nem lesz rentábilis, akkor én nagyon szomorú lennék. Tulajdonképpen erről vitatkozunk most már órák óta. 5 millió Ft-ról. Ez pont az az összeg, amelyet éves szinten a Thury György Laktanya őrzésére fordítunk. És az sehol nem szerepelt előttünk. Budai István: Én megvártam a végét, és bennem végig az a kérdés motoszkált, hogy miért éppen kht. Nem Alaszka, hanem kht. Tudniillik az alapító okiratban felsorolt tevékenység az szinte mind piacosított tevékenység. Én úgy érzem, hogy sokkal jobbnak tűnne, ha kft-ben gondolkodnánk, ugyanis a kht-nek egyik sajátossága az, hogy a jövedelmét vagy az eredményét nem osztja vissza az alapítókra, hanem felhasználja, visszaforgatja saját tevékenység finanszírozására. Most közben gondolkodtam ezen, hogy alapvető szempont az, hogy azért hozok létre gazdasági társaságot, hogy attól valamilyen gazdasági előnyt várjak. Én azon egy pillanatra nem gondolkodok, hogy ez az informatikai kht, vagy kft. mindegy, hogy minek nevezem, hogy ez hasznos lesz a városnak vagy nem, biztos, hogy az lesz. Olyan területre tévedtek az előterjesztők, ami gondolom, hogy komoly eredményeket hozhat a városnak, annak ellenére, hogy itt a jelenlévők gondolom sok mindent ebből még nem látunk vagy nem értünk. Mert én magam is úgy, hogy egy ködfolt az egész előttem, de biztos, hogy ti ezt Laci átgondoltátok, és úgy érzem, hogy jól megfontoltátok, amikor ezt előterjesztettétek. A gazdasági társasági formát én tovább vitatnám, én nem a kht-t látom üdvös megoldásnak éppen abból az okból, amit elmondtam. Hát olyan tevékenységeket írtok ide be, ami megítélésem szerint piaci tevékenység, szinte mindegyik, ami folyik is már Kanizsán, tehát jó lenne, ha elárulnátok, hogy ki az a szervezet, akivel kooperálnátok ebben vagy együtt hoznátok, mert ebből ez nekem nem derült ki. Én feltételezem, hogy olyan üzleti tevékenységet folytattok, ami jelentős haszonnal kecsegtet. Ha már ez pedig így van, akkor nekem az a kérésem, hogy gondoljuk meg, hogy milyen gazdasági formát hozunk létre. Azokra a kérdésekre, amiket Baranyi Enikő képviselőtársam elmondott, hogy alakulnának az alapítás költségei, én magam is úgy vagyok, hogy a 49 milliót azt én nem látom most kidobott pénznek, hiszen a felsorolásból az derül ki, hogy ebből már 39 milliót így is ki lehetne dobni, ha úgy gondolom, hogy ez kidobott pénz. De nem az, hiszen létre kell hozni valamit, illetve létrehozunk ebből valamit. Amit én ezzel kapcsolatban elmondanék az üzleti helyiség sokat felvetett kérdése. Csak a figyelmet szeretném felhívni arra, hogy térítésmentes átadásról van szó és ÁFA kötelezettség, tehát ilyenekről ne felejtkezzünk meg, amikor egy ilyen értéket továbbadunk, tehát a rendelkezési jog átadása ÁFA fizetési kötelezettséggel jár. Köszönöm szépen, én csak gondolatébresztőnek gondoltam ezt a gazdasági tevékenység formát. Gondoljátok meg és úgy döntsünk. Törőcsik Pál: Elnézést, hogy még egyszer szólok, de csak röviden válaszolok, hogy miért a kht. forma. Egyedül a pályázati kiírások szempontjából jöhet szóba, egyébként teljesen igaza van a képviselőtársamnak, hogy mindegyik gazdasági tevékenység. Az is igaz, hogy nyereségorientált tevékenységnek kell lenni, viszont a pályázatoknál sok olyan kiírás van, ahol közhasznú társaságokat írnak ki, mint a pályázaton szerepelhető társaságok. Nekünk két olyan előnyünk lehet, az egyik az, hogy önkormányzati tulajdonú, ami a pályáztatások szempontjából rendkívül előnyösnek tűnik, a másik pedig, hogy közhasznú társaság. Most, hogyha ez a kettő kritériumnak is megfelelünk, több pályázaton és többféle eséllyel vezetünk részt. A kft-nél ez a félő, hogy ezekből a pályázatokból ilyen-olyan okok kimaradhatunk. Egyébként jogos a felvetés. Dr. Fodor Csaba: Valóban én is azt gondolom, hogy hát azért csak tisztázni szeretném, szóval a közhasznú társaság az nem gazdasági társaság, mert nem a GT szabályozza. Közhasznú társaság az a PTK alapján az 57. szakasz körül. De a közhasznú társaság önmagában még semmit nem jelent, hisz a polgármester úrnak abban igaza van, hogy az 1997. évi CLVI. tv. alapján igazából csak akkor lesz, csak akkor éri el azokat az előnyöket, amennyiben közhasznú szervezetté is lesz nyilvánítva. Na most a közhasznú társaságnak viszont a tevékenységi köreire a TEÁOR az irányadó, tehát e tekintetben meg kell, hogy egyezzék a társaságokra vonatkozó tevékenységi körökkel. Tehát itt egy hasonlóság van, ezzel nincs is hiba én azt gondolom. A bérlettel szerintem sem nagyon kellene foglalkozni, mert az olyan holdban lévő pénz, ami eddig sem volt, tehát nincs igazán mit veszteni. Az ÁFÁ-val viszont, amit a Budai úr mondott valóban kell. Még mindig azért a problémám az, hogy ugye itt elhangzottak olyan adatok, hogy papírt takarítunk meg, bizonyos mértékben igen, igazából nem nagyon, mert a kiadmányozási jogosítványokat a Polgármesteri Hivatalnak gyakorolnia kell és építési engedélyt ma még, meg még talán jövőre sem floppyn fognak kiadni, hanem azt ugyanúgy határozati formában, és ez a papír nem pótolható, de hát ez egyéb más ilyen dologra is igaz. E tekintetben a papír megtakarítás inkább csak a közgyűléssel és a közgyűlés bizottságaival kapcsolatosan merülhet fel, de én azt sem hiszem, hogy ezt teljesen elektronikus távközlés útján, vagy adathordozó útján lehet pótolni. De van, ami van. Ami a fontos és még mindig nincs rá válasz, hogy mi történik, hogyan fog működni ez a kht., vagy ez a gazdálkodó szervezet, nevezzük így, ugyanis az sem igaz, hogy a jövőben az önkormányzattól nem fog kérni egy büdös fillért sem. Dehogynem, csak nem mondják meg az urak. Hát hogyne kérne, csak nem támogatásként fog kérni, hanem szolgáltatási díjként szerződéses alapon, gondolom én, mert ugye ez sincs igazán kidolgozva és ezt fogja kérni és a költségvetést ugyanúgy terhelni fogja minden évben, csak nem tudjuk, hogy mennyivel. Szóval nekem ez a nagy nyűgöm-bajom az egésszel. Nem látom ezt. Az meg teljesen kétségbe ejt, hogy mi az, hogy előttünk titkolóznak, hogy kivel folytattak megbeszéléseket, tárgyalásokat, mennyi lesz az éves díja a hálózat bérlésnek. Hogyha ezeket nem látjuk… Jó, csak a Budai úr itt mondta, hogy Törőcsik Pál: Ez hangulatkeltés. Dr. Fodor Csaba: Nem hangulatkeltés. Uram, akkor szíveskedjen nekem megmondani, mennyi lesz a szolgáltatási díj az önkormányzatoknak, mennyi lesz a szolgáltatási díja az intézményeknek. Ha nem is a 2001-ben, de 2000. évi költségvetésben. Mi lesz a gépeszköz beszerzésekkel, ha mi odaadjuk ezt a pénzt, nem adjuk oda. Ugye volt arról szó, hogy itt megtakarításként fel van tüntetve 25 millió Ft, erre a polgármester azt mondja, hogy más csatornán is folynak a tárgyalások. Akkor ez a megtakarítás igaz, vagy nem igaz? És egyébként azt az 5 millió Ft-ot, amit a Tóth képviselő mondott meg nem igazán látom, mert a másik 44-ről sem döntöttünk még, hogy az mindenképpen el fog folyni. Tehát itt nem erről szól a történet, itt arról szól a történet, hogy valóban a 49 vagy 51 millió Ft-ból bizonyos rész költségként meg fog maradni a hivatal költségvetésében és az intézmények költségvetésében, de nem ekkora különbséggel azért. Tehát ebből az 51 millióból, ha az apportot is hozzászámolom, ahogy a Röst képviselő úr is tette, akkor azért nem úgy lesz, hogy ebből 47 fel fog merülni. Tehát lesznek olyan költségek, amelyek továbbra is felmerülnek, csak nem látom és lesznek olyan költségek, amelyek nem itt merülnek fel, hanem ott merülnek fel, csak ennek nem látom a finanszírozási oldalát. Nem tudom, hogy az önkormányzatnak évente ezt hogyan kell finanszírozni, mert kell. Mert gondolom a kht. fog nyereségorientált tevékenységet végezni, mert fog, hiszen én ezt tudomásul veszem, meg kell is, hogy a közhasznú tevékenység ellátását biztosítani tudja, de hát azért az önkormányzattól valami fajta szolgáltatási díjakat be fog szedni, gondolom én. Tehát ezekre azért kellene valami magyarázatot adni, vagy választ adni és bizony-bizony az üzleti terv az nem ez. Ez minden, csak nem az. De ha a Gazdasági Bizottság itt lévő tagjai elfogadják, ám legyen, de én a magam részéről ezt így nem tudom elfogadni. Györek László: Valóban jogosan kérdezte Fodor úr ezeket utóbbi kérdéseit. Itt van nálam egy előzetes üzleti terv című kiadvány. Ezt olvastam fel gyakorlatilag először a számok nélkül, mert úgy gondoltam, hogy azok az előterjesztésben szerepelnek, de mivel úgy látszik, hogy nem világos, ezért a számokat felolvasom. Milyen egyszeri kiadások jelentkeznek a rendszer felépítésével? Egyszeri kiadás nyilván magának a szoftvernek az üzembe helyezési díja és az oktatása. Ez van tervezve kb. 10 millió Ft-tal. Egyszeri kiadás pl. a bizonyos eszközbeszerzés, az eszközpark kiépítése a kht. részére. Nem egyszeri kiadás, hanem éves… Tüttő István: Be is kell őket rendezni. Dr. Fodor Csaba: Ez a kht. sajátja, vagy az egész az önkormányzaté?… Györek László: Nem értem a kérdést. Dr. Fodor Csaba: Hát ez itt a baj. Györek László: Folyamatos kiadást jelent az intézmények közti adatkapcsolat, illetve nemcsak intézményekről van szó, hanem képviselők és hát hivatali egyes tisztségviselők közötti adatkapcsolat és modemek. Ez egy évi kiadás kb., nem titok egyébként, elárulhatom, hogy kivel, a Nagykanizsán kábel televíziós hálózatot működtető UPC Magyarország Kft-ről van szó, aki ezt biztosítja számunka szerződés szerint bizonyos összegért. Folyamatos kiadásokat jelentenek ezen kívül és ezek jelentik igazából a kht. költségeit a működési kiadások és a személyi jellegű költségek. Tóth képviselőtársam utalt rá, hogy a személyi jellegű kiadások nem feltétlenül csak a kht. létrehozásával jelentkeznek, hiszen a hivatalban is fejleszteni kell, ha működtetni akarunk valamit. Én már azt is egyszerűen nonszensznek tartom, hogy egy hasonló eszközparkot felvonultató mondjuk vállalati cégnél, akik bizonyára nem pazarolnak kb. nyolcszor annyi informatikus van, mint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatánál. Ez egyszerűen számomra elképzelhetetlen, hogy jól működő rendszer, nem azért, mert rossz az informatikus, hanem egyszerűen egy ember képtelen ezt jól csinálni. A működési kiadások jelentik a folyamatos éves kiadásokat, amelyek valóban a kht. létrehozásával jelentkeznek csak. Ezeket az első évben itt kb. 7 millió Ft-ra terveztük. Tehát kb., ha nagyon bőven számolok és azt mondom, hogy bizonyára előfordulnak rendkívüli események stb. akkor én is úgy gondolom, ahogy Tóth képviselőtársam is, hogy a direkt működési kiadások azok 10 millió Ft alatt maradnak. Ha most ennyit nem tud kitermelni a kht., akkor valóban nagyon szomorú leszek én is. Én úgy gondolom, hogy már, ezért is mondtam azt, hogy már a második félévben, amikor elindul ez a fajta szolgáltatás ezt az összeget simán ki tudja termelni. A többi kész öröm a mi számunkra, hiszem azok a költségek, amelyek az önkormányzat megrendeléséből származnak, egyébként is jelentkeznének kht. nélkül is … nyomtatókra is, meg minden félére, tehát az nem a kht. létrehozásával jelentkező költség. Tüttő István: Az azért megkérdezném, hogy az idén a támogatás fedezné a kht. dolgozóinak a bérét. Mi még aztán díjat is fizessünk, hogy nekünk dolgoznak? Az furcsa lenne. Nem egészen természetes számomra, hogy fizetem a bérét és mivel nekem dolgozik azért is fizessek. Akkor furcsa. Ezt a kérdést feltettem, de többen azt mondják, hogy igen. Erre vonatkozóan még elképzelést sem láttam szerződés formájában. Györek László: A hivatal eddig is működtet mondjuk így, olyan cégeket, akik ellátják az ő informatikai ellátását. Én ezt úgy foglaltam össze, hogy … Természetesen ezt ezután a cég látná el egy szerződés keretében amelyet az önkormányzat köt ezzel a bizonyos kht-vel. A dolgozóinak a bérét nyilvánvalóan a kht. fizetné és nem az önkormányzat, én úgy gondolom, hogy ez elég tiszta ügy. Tüttő István: Az indítás feltételei között bent van a 7 millió, ami a három embernek az éves bére, tehát azért érdeklődöm, hogy miről van itt szó. Én ezt nem tartom jogosnak, csak úgy mondom. Tóth László: Többen fölvetik az üzleti terv hiányát és nem nagyon akartam elmondani egy tipikus kanizsai példát. Mi tudtuk azt, legalábbis sejtettük, amikor ezt az önálló képviselői indítványunkat megírtuk, hogy ezzel érdekeket fogunk sérteni. Különféle személyi és anyagi érdekeket fogunk sérteni, ugyanis az a beszállítói kör, aki eddig az önkormányzatnak szállított be az ha feláll a kht. vagy bármilyen vállalkozási formában működve egy önkormányzati vállalkozás, akkor nagy valószínűséggel nem lesz rá szükség. Azért, hogy ki tudjuk mutatni évekre visszamenőleg, hogy az önkormányzat, beleértve a hivatalt és az intézményeit, hogy milyen eszközöket és milyen szellemi kapacitást használt fel az évek folyamán, hogy lássunk egy egzakt kimutatást, ezért a polgármester úrral aláírattunk egy körlevelet, amelyet kiküldettünk az intézmények felé. Megdöbbenve kellett tapasztalnunk, hogy a polgármester úr által aláírt körlevelet a hivatal egy alsóbb rangú tisztviselője annulálta. Ettől a perce kezdve nem tudom, hogy milyen jogon várják el az üzleti terv tényszámokkal való alátámasztását. Tüttő István: Egy javítanivaló azért van, mert az illető személy nem az önkormányzat tisztségviselője, illetve az önkormányzaté nem pedig a hivatalé. Tarnóczky Attila: Én lennék ez az alsóbb rangú tisztviselő. Azt Tóth képviselő elfelejtette mondani, hogy miközben itt folyt a felmérése a számláknak tételesen és adatbevitel az átvilágításhoz, kiküldtek egy levelet, amelyben három évre visszamenőleg kérték az összes számlának a kimutatását, ami számítástechnikai jellegű beszerzés volt. Az átvilágítás csak egy évre vonatkozóan folyt, de közfelháborodást keltett, szinte lázadásszerű hangulat uralkodott a gazdasági hivatalokban és nem mertem felvállalni kedves képviselőtársaim, hogy három évre visszamenőleg a számlákat én végig kutattatom úgy ezekkel a szerencsétlen emberekkel, akik megszakadtak volna, meg is szakadtak gyakorlatilag abban a munkában, amit nekik közgyűlési határozat szerint nekik el kellett végezni. A többi fajta információ kérés az kisebb tételű volt, de a három éves visszatekintés úgy gondolom az adott időpontban felmérhetetlen. Egyébként a Vikarius felmérésében tételesen egy évre visszamenően az összes számla szerepelt, ki lehet belőle számítógépes módszerrel gyűjteni ezeket a kérdésnek megfelelő válaszokat. Tóth László: Ehhez csak annyit szeretnék válaszolni, hogyha minden nagyon rendben lenne, akkor ennek a kérésnek a teljesítése egy tisztességes informatikai infrastruktúra felhasználásával kb. öt percet vett volna igénybe három évre visszamenőleg. Dr. Baranyi Enikő: Én azt szeretném kérni az előterjesztőktől, mert azt hiszem, hogy ezek tekinthetők ennek az előterjesztésnek hiányos és gyenge pontjainak, hogy olyan fajta kiegészítésre lenne szükség ahhoz, hogy egy korrekt döntést lehessen hozni, amit itt már a Fodor képviselőtárs is el kezdett mondani. A kht. a meglévő géppark hogy kerül át, mennyi ideig, ők fognak akkor fizetni, mármint ez a kht. bérleti díjat, mert használja rendszeresen ezt a gépparkot, új gépek beszerzése. Világos, hogy nagy tételű beszerzés esetén alacsonyabb összegért lehet hozzájutni, ugyanakkor ki mondja meg, a kht, hogy új gép kell. Kérdés, akkor a szolgáltatás árát akkor az önkormányzat nem kerül-e fizetési spirálba, hogy a költekezés következtében a szolgáltatást nem fogja e drágábban adni. Másik. Valamifajta szerződéstervezetnek mégis csak lenni kéne, hogy tudjuk azt hogy azt a szolgáltatást, amit az iskoláknak, intézményeknek, illetve hivatalnak fognak biztosítani, azt mennyiért veszi meg az önkormányzat. Akkor azt össze kéne hasonlítani az elmúlt év vagy évek hasonló jellegű költségével. Biztos vagyok benne, hogy így nem éreznék azt a kényszerítő helyzetet a képviselőtársak, hogy van egy két méteres medence, fejest kell ugrani bele, de nem tudjuk pontosan, hogy 20 cm, 50 cm vagy 180 cm víz van a medencében. Én hiszem, hogy meg lehetne csinálni és akkor nem indukálódna kettő és fél órás vita és még csak azt se tudjuk, hogy lesz-e pénz a költségvetésben 5, 10, vagy 70 millió erre a rendszerre. Ha a költségvetésében a múlt években a hivatali működtetésben erre pl. elment a mostani tervezethez képest egy jelentősebb összeg, lehet hogy mindenki jó szívvel megszavazza, de így azért ezt egy kicsit bizonytalannak érzem. Tüttő István: 21 millió ment el, de abba bent voltak a bérek is és az eszközbeszerzések és az ezzel kapcsolatos költségek. Kiss László: Én úgy vélem, hogy már nagyon hosszasan vitatkozunk itt ennek a kht-nek a létrehozásáról, annak a szükségességéről. Aki elolvasta az előterjesztést, ezt a részletes anyagot, minimális fogalma van az informatikáról és az információs társadalomról, az egyértelműen látja, hogy erre a társaságra a városnak szüksége van, ezt létre kellene hozni mindenféleképpen. Úgy vélem, hogy az üzleti terveknek az erőltetése itt most nem kifejezetten helyénvaló, mert meggyőződésem, hogy ha valaki gazdasági élettel foglalkozik, bármilyen célra bármilyen üzleti tervet össze tud állítani, ez csak matematika kérdése. Sokkal fontosabb lenne, hogyha a létrehozás mellett döntünk, ha arról döntenénk, hogy igen ez alatt az egy év alatt, ami mondjuk a megalapítástól majd eltelik egy év múlva térjünk vissza a kht. tevékenységének az ellenőrzésére. Nézzük meg, hogy milyen hasznot hozott az önkormányzatnak, elemezzük az elmúlt időszaknak a költségszintjét, milyen költségeket kellett erre a célra az önkormányzatnak az elmúlt két évben áldozni, mi az, amit ebben az egy évben kellett erre fordítani, mi a haszon, mi a ráfordítás eredménye. Ezt kellene egy év múlva nagyon alaposan végig elemeznünk. Akkor látnánk ennek a kht.-nak a tényleges szükségességét, hogy szükség van-e rá, vagy nincs rá szükség. Én azt hiszem, hogy most meg kellene alapítanunk minél előbb, már így is nagyon sokáig húzódott a vita erről. Különösen, azt hiszem az előterjesztő is elmondta, hogy szoftver vásárlások kapcsán milyen előnye lenne a mostani megalakításnak. Én nem hiszem, hogy egy év alatt ezt az előnyt, ami itt most Ft-ban jelentkezne a kht. el tudná veszíteni. Tehát egy év múlva, hogyha ez a szoftver rendelkezésünkre áll még mindig null szaldón vagyunk, van egy bizonyos tapasztalatunk, aminek az alapján ténylegesen látjuk, hogy erre a továbbiakban szükség van-e. Tüttő István: Bár az üzleti életben működő társaságok nem így gondolkodnak, hogy hozzunk létre egy társaságot, aztán egy év múlva meglátjuk, hogy érdemes volt-e. Ezt azért én merészen próbálom vitatni. Az üzleti terv, akármennyire is formai mindenképp információt ad. Annak hiányában nagyon nehéz tisztességgel vállalni bármilyen ilyen jellegű döntést. Kelemen Z. Pál: Két és fél óra foglalkozunk ezzel a napirendi ponttal. Amit erről el lehetett mondani, az első órában már mindent elmondtunk, azóta körbejárunk. Tisztelettel kérem a napirendi pont vitájának lezárást és szavazással történő eldöntését. Ügyrendi volt, szavaztatni tessék róla. Tüttő István: Bár több jelentkező nem is volt, így a vitát lezárom, de szavazzunk róla. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Szünetet rendelek el a szavazás előtt. (Szünet) Tüttő István: Fodor úrnak volt egy javaslata, módosító indítványa. Először abban döntsünk, hogy a költségvetés ismerete nélkül garantáljuk-e a 49 millió Ft-ot, mert ugye ez egy alapvető kérdés. Mert ha ezt mi így felvállaljuk, akkor utána lehet a többivel foglalkozni, hiszen annak az alapkérdése ez, hogy tudjuk-e finanszírozni. Fodor úr javaslata volt, hogy először döntsünk arról, hogy a költségvetés ismerete nélkül 49 millió Ft-ot most, a költségvetésre „ráterhelve” fölvállalja a tisztelt közgyűlés. Kérem döntsünk. Aki igennek szavaz, az a 49 millió Ft elfogadását szavazza meg. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Nem fogadtuk el, hiszen költségvetést érintő ügyben 14-nek kell lenni. Böröcz Zoltán: Azt javaslom, hogy a jegyzőasszonynak kérjük ki a véleményét, mert a költségvetést érintő vagy nem érintő szavazást illetően az elmúlt közgyűlésen volt rá példa. Amikor bevételi oldalon költségvetést érintő tételről szavaztunk, és abban állapodtunk meg, jegyzőnő így foglalt állást, hogy nem költségvetési rendelet módosításról van szó. Jelenleg költségvetési rendeletünk 2000. évre vonatkozóan nincs. Az álláspontom szerint, mivel ezután állítjuk össze a költségvetést és fogadjuk el, legfeljebb kötelezettséget vállalunk most arra, hogy a költségvetésben ennek a fedezetnek beépítésre kell kerülni. Ebben az esetben én úgy gondolom, hogy nem minősített többség szükséges az elfogadáshoz. Tüttő István: Annyit szeretnék jelezni, Fodor úr megérkezett, hogy még egyszer megkérdezem, hogy jól tettem-e fel szavazásra. A költségvetés ismerete nélkül a közgyűlés garantálja-e a 49 millió Ft-ot e célra. Ez volt az? Dr. Fodor Csaba: Igen. Tüttő István: Akkor ebben döntöttünk. Én azt állapítottam meg, hogy nem fogadta el a közgyűlés, mert a költségvetést érintő kérdésben minősített többség kell és 13-an szavazták meg. Dr. Tuboly Marianna: Valóban a múltkori határozat bizonytalanságot okozott tekintettel arra, hogy ott két indokom is volt. Az egyik az, hogy az egy korábbi döntésnek volt egy módosítása, a másik pedig az, ha emlékezne rá itt szó is volt róla, hogy abban volt már erről döntés, határozat. A másik pedig az, hogy valóban bevételi oldalt érint, tehát gyakorlatilag azt szeretném mondani, hogy minősített többség akkor szükséges, hogyha a kiadási oldalon elkötelezettséget, tehát kötelezettséget vállal a közgyűlés. Azért a kettő némiképp különbözik. Amikor van elfogadott költségvetés és kiadási oldalon kötelezettséget vállalunk, ugye akkor ahhoz bevételi forrást is kell rendelni. A múltkori határozat pedig egy egyszerű bevételi oldalról szólt, tehát semmiféle kiadási oldalon nem vállaltunk kötelezettséget. Ez a logika egyébként abból adódik, hogy normális törvényes esetben költségvetési rendelet módosítással lehetne döntést hozni és ezt a helyzetet hidalja át a minősített többségű határozat, hiszen ha egyszerű többséggel hoznánk meg és utána a rendeletet minősített többséggel kellene elfogadni, akkor ez egy egész érdekes helyzetet eredményezne. Tehát akkor az megkerülése lenne a költségvetésnek, hogy így fogalmazzak. Egyszerűen ez a biztosíték arra, tehát a megfelelő szavazati arány, hogy az költségvetés erejűvé válik. Tüttő István: Tehát akkor jól állapítottam meg. Kelemen Z. Pál: Meghallgatva a jegyzőnő érvelését megerősödtem a véleményemben. A szavazás előtt, mert tudniillik itt kialakult egy szavazási geometria, hogy szavazás előtt említeni kellett volna, hogy ez minősített többséget kíván. Ebben az esetben és tisztelettel azt kérem Öntől polgármester úr, hogy szíveskedjen megismételtetni a szavazást, hogy ez minősített többséget kíván. Tüttő István: Kérem, újra felhívom a figyelmet akkor, hogy minősített többséget kíván. Ha valakit ez megingatott, akkor újra szavazunk. Akkor újra feltesszük…A kht-t akkor se hoztuk még létre, most egyelőre arról döntöttünk, hogy 49 millió Ft-ot ilyen célra biztosít az önkormányzat vagy nem biztosít. Ha nem biztosít, akkor nem is lehet létrehozni semmiképp. Tehát akkor azt hiszem, hogy mindenki számára világos volt, hogy minősített többség kell hozzá. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Önök elfogadták, hogy 49 millió forintot a költségvetésben meghatározunk erre a célra. Ezután már rátérhetünk a következő pontokra. 1. számú határozati javaslat volt, amely létrehozásáról dönt a testület, amennyiben igennel szavazza meg a KanizsaNet 2000. Kht létrehozását. Természetesen az alapító okirat cégbírósághoz való bejegyezés megtételét a polgármesternek el kell végeznie. Erről döntünk, a határidő február 8. Minősített többség kell, mivel gazdasági társaság létrehozása. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A törzstőkére vonatkozó döntést hozzuk meg. Minősített többség kell. Egyre felhívnám a figyelmet, hogy itt az anyagban stb. feliratú részt, azt azért nem lehet értelmezni, mert az stb-be sok minden belefér. Ezt pontosítani kell. Ezt a pontosítást, kérem, hogy engem hatalmazzanak fel, nehogy véletlenül utólag az derüljön ki, más is. Az alapító okiratban… Törőcsik Pál: A határozati javaslatban nincs. Dr. Tuboly Marianna: Az alapító okiratot már elfogadtuk, és nem pontosítottuk a tárgyi apportot. Tüttő István: De szeretném, hogyha utólag értelmeznénk, hogy a stb., mert ott nem maradhat, a cégbírósághoz ilyet nem lehet beadni. Az alapító okiratban bent van. Jó, rendben van. A határozati javaslatban nincsen bent, de az alapító okirat része. Azt szerettem volna jelezni, hogy az nem jó, azt majd módosítjuk, hiszen az előterjesztők így adták be, természetesen. Kérem akkor a kettesről kérem a döntésüket az alapítás. Minősített többség kell. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az előbb említettem a közhasznú szervezettel kapcsolatos felvetést, hogy közhasznú szervezetté kell alakítani, de annak van még egy alapfeltétele, amit korábban többen is kifejtettek szerződéssel alátámasztott módon. Tehát a kht. létrehozásához szükséges forrás az nem érinti ezt a kérdést, az ún. támogatás, ami az egyéb feltételek biztosításához kell, az már csak a szerződés aláírása után történhet meg. Nem? Akkor kérném a pontosítást, itt a jogszabály, nehogy véletlenül pontatlanul mondjam. Dr. Tuboly Marianna: Amennyiben a közgyűlés úgy gondolja, hogy közhasznú szervezetként és egyidejűleg kéri a cégbíróságtól a nyilvántartásba vételt, ugye akkor illetik meg a társaságot azok a kedvezmények, amelyek a jogszabályban megjelölésre kerültek. Abban az esetben az önkormányzattól csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. Én úgy gondolom, hogy ez az egész 49 millióra vonatkozik, hiszen ezt a 49 milliót támogatásként kapja. Ez azt jelenti, hogy a következő közgyűlésen, hogyha hozzák a szerződést, akkor jutnak hozzá a 49 millió Ft-hoz. Ezt azért szeretném pontosítani, hogy nehogy akadályt jelentsen az alapításnál vagy a működésnél. Tüttő István: Jó, köszönöm a pontosítást. Akkor a hármasról ezen feltétel vagy kiegészítés szavaznánk, tehát közhasznú szervezetté is alakítanánk. Kérnénk a cégbíróságnál a bejegyzést. Röst János: Én kértem a helyiség pontosítását, hogy melyik. Tüttő István: A helység pontosítására kérem szintén bízzanak meg engem annak a pontos megjelölésével fogjuk továbbküldeni. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Először a jelenlegi 5-öst tennénk fel szavazásra, illetve a 6-ost, de értelem szerűen az 5-ös. Dr. Fodor Csaba: Már sorrendbe van szedve a GVB szerint, csak elírás van. Tüttő István: Ja, hogy csak a sorszám nem volt jól. Jó, akkor a 7-es ugye az elírás. Kérném a 4-es pontra a szavazatukat. Egyszerű szótöbbség kell. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az 5-ösről szavazunk. Szeretném jelezni, hogy a Gazdasági Bizottság itt a 4 évet javasolta az 5 helyett, tehát arról szavaznánk, hogy 2004-ig bíznánk meg. Kérem a szavazatukat. A Gazdasági Bizottság ezt javasolta. A kérdés… Miért? Módosító indítványa volt a Gazdasági Bizottság elnökének, illetve ő közvetítette a bizottság javaslatát. Kérem van-e aggály? Szavazzunk erről. Kérdésem, hogy januárra tegyük ezt az időpontot, vagy februárra. Jó, akkor az eredeti javaslat, de az évszám eggyel csökken, 2004. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most kérem az 5-ösre a szavazatot, a határozati pontra. A lap alján van, nem tudom, hogy nálatok hogy van a számozás. Egyelőre arról szavaztunk az előbb, hogy a határidőt módosítjuk, most pedig a határozati javaslatról kell szavazni. Kérem, szavazzunk. 5-ös, elírás van. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a következő határozati pontról a szavazatot. Ez pedig a túlsó oldal. Ez volt az elírt 7-es, most 6-os. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Volt egy módosító indítvány a felügyelő bizottság, illetve kettő is volt. Pontosítást szeretnék kérni először Fodor úrtól. És volt még egy a Röst János úr részéről, ezeket majd megszavaztatom. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a 7-es pont az úgy alakuljon, hogy a felügyelő bizottság megbízatásának időtartama négy év, továbbá a felügyelő bizottsági tagoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy hasonló profilú gazdasági társaságnak nem tulajdonosai. Továbbá a felügyelő bizottság ez irányú tevékenységét díjazás nélkül látja el. És itt tartom indoklásul, hogy figyelemmel az eddigi gyakorlatra. Összességében ezt így a Gazdasági Bizottság darabonként megszavazta és támogatta, de magát a 7-es pont megszavazását viszont nem javasolja a közgyűlésnek így, ebben az összetételben. Tüttő István: Végül is érthető, amit a Gazdasági Bizottság javasolt. Alapvetően nem ért egyet a felsorolt személyekkel, de bárkik is legyenek azok, azon feltételeknek meg kell felelnie, amit felsorolt, hogy nyilatkozzanak, hogy nincsenek-e ilyen jellegű társaságban tulajdonosok vagy tagok és díjazás nélkül végzik feladatukat és négy évre választják. Külön-külön szavaztassam, vagy egybe. Jó, akkor első az volt, hogy nyilatkozniuk kell, bárki is legyen a személy, a felügyelő bizottság tagja, hogy hasonló profilú gazdasági társaságnak nem tagja, illetve tulajdonosa. Dr. Fodor Csaba: Tagja elég. Tüttő István: Tagja. Kérem erről szavazzunk. Aki igennel szavaz, egyetért a Gazdasági Bizottság javaslatával. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően díjazás nélkül végzik a feladatot. Erről szavazunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Négy évre szólna a megbízatásuk időtartama. Erről is szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezek után felteszem azt is szavazásra, hogy a meg kell változtatni, tehát magyarul az itt felsorolt urakkal a Gazdasági Bizottság nem ért egyet. De ezt úgy is meg tudjuk szavazni, hogy ha Önök egyetértenek, akkor ne fogadjuk el, ha pedig nem értenek, akkor pedig elfogadják a Gazdasági Bizottság javaslatát. De volt egy módosító indítványa Röst úrnak, Merksz Andor. Ki helyett? Mert ugye arról nem esett szó. Röst János: Nem kell, hogy ki helyett, ez egy módosító javaslat, ilyen értelemben négy személy van. Amelyik a legkevesebbet kapja, az nem lesz tagja a felügyelő bizottságnak. Tüttő István: Jó elfogadom. A szóban forgó személy elfogadja a megbízást? Röst János: Igen. Tüttő István: Elfogadja. Akkor titkos szavazás. Zárt ülést rendelek el erre az egy szavazásra. Akkor az lenne a javaslatom, hogy ezt tegyük a végére, mert ha ezt befejeztük, akkor úgyis zárt üléssel folytatjuk. Röst János: Nem lehet. Tüttő István: Miért ne lehetne. Azt mondhatjuk, kérem döntsünk abban, hogy ezt a határozati pontot a végén döntjük el. Marton István: Módosító indítvány és ez a sorrend. Törőcsik Pál: Akkor is a logikája nem engedi, a módosító indítvány sem. Kelemen Z. Pál: Áthidalható a kérdés. Röst János képviselőtársam beszélt az érintett személlyel. Ezt azt is jelenti és ezt Röst Jánostól kell megkérdezni, hogy elfogadja-e a nyílt szavazást az érintett személy? Röst János: Igen. Tüttő István: Akkor kérem döntsünk a tisztelt Röst úr javaslatáról. Pótlólag kérnénk egy nyilatkozatot erről. Kérem szavazzunk Merksz Andor úrnak a felügyelő bizottsági tagok közé felvételéről. Erről szavazzunk. Most már négy személy szerepel és csak három maradhat. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással támogatja a jelöltet. Tüttő István: Ezt követően kérném Dr. Bálint Jánosra vonatkozóan a szavazást. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Nem választottuk meg. Györek úr következik, kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a támogatja a jelöltet. Tüttő István: Ezt követi Tóth László úrra a szavazás. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a támogatja a jelöltet. Tüttő István: Akkor szeretném jelezni, hogy megválasztásra került. És akkor egyben feltenném újra a teljes módosítás után szavazásra. Kérem döntsünk újra, mivel a módosítás, most egyben kérem. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István. Akkor szeretném felolvasni. Györek László, Tóth László és Merksz Andor urakat bíztuk meg a felügyelő bizottság tagjainak. Gratulálunk és reméljük, hogy közös ügyünket viszik. A következő pontra kérném a szavazatukat. Itt pedig a könyvvizsgálóra vonatkozó. Itt is a négy évet tartsuk? Igen, értelemszerűen a négy éves időtartamra most külön nem tesszük fel szavazásra. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérném a 9-esre a szavazatukat. Ez pedig a szervezeti és működési szabályzat elkészítésére a feladat kiadás. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 10-re vonatkozó, ez pedig a bejegyzésre vonatkozó határozat. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 26/2000.(II.01.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) létrehozza KanizsaNet 2000 Közhasznú Társaságot (továbbiakban: Kht.). A Kht mellékelt alapító okiratát, valamint az ellátandó feladat- és hatáskörök jegyzékét jóváhagyja. Felkéri a polgármestert az alapító okirat, az alapításhoz szükséges egyéb dokumentumok aláírására, valamint a Kht. cégbírósági bejegyzéséhez szükséges intézkedések megtételére azzal, hogy kezdeményezze közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét. Határidő: 2000. február 8. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) a Kht. törzstőkéjét 3.000.000 Ft-ban állapítja meg, melynek összetétele: 1.000.000 Ft összegű készpénz, valamint 2.000.000 Ft tárgyi apport. Felkéri a polgármestert az 1.000.000 Ft befizetéséhez szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2000. február 8. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) az alapításhoz és a 2000. évi működéshez az önkormányzati költségvetésben 49.000.000 Ft-ot a Kht. részére biztosítja a támogatási szerződés közgyűlési jóváhagyását követően, egyben a Zrínyi u. 35. sz. alatti 1949 hrsz-ú ingatlant, üzlethelyiség céljára térítésmentesen használatra átadja. Határidő: a támogatási szerződés közgyűlési jóváhagyását követően Felelős : Tüttő István polgármester 4.) felkéri a jegyzőt, hogy az új szervezet létesítésével a Polgármesteri Hivatalban munkakör megszűnés következtében Silló Barnabás köztisztviselői munkaviszonyát a közös megegyezéssel a Kht. cégbírósági bejegyzésének napjával szüntesse meg. Határidő: cégbírósági bejegyzés napja Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 5.) a Kht. ügyvezetői faladatainak ellátásával alapbérének 120.000 Ft-ban történő megállapítása mellett 2004. február 8-i g Silló Barnabást bízza meg. Határidő: 2000. február 8. Felelős : Tüttő István polgármester 6.) a Polgármesteri Hivatal számítástechnikai és informatikai feladatainak ellátására a Kht-t bízza meg az előterjesztés szerint ellátandó feladatokra vonatkozó szerződéskötést követően. Egyben megbízza a Kht. ügyvezetőjét, hogy dolgozza ki az önkormányzati intézmények informatikai és számítástechnikai feladatainak ellátására vonatkozó javaslatát és ezt terjessze a közgyűlés elé. Határidő: folyamatos, illetve a szerződéskötésre vonatkozóan február 29. Felelős : Silló Barnabás ügyvezető Dr. Tuboly Marianna jegyző 7.) a Kht. felügyelő bizottságának létszámát 3 főben határozza meg oly módon, hogy munkájukat díjazás nélkül végzik és nyilatkozniuk kell, hogy hasonló profilú társaságnak nem tagja A felügyelő bizottság megbízatásának időtartama négy év. A felügyelő bizottság tagjai: Györek László Tóth László Merksz Andor. Határidő: 2000. február 8. Felelős : Tüttő István polgármester 8.) a Kht. könyvvizsgálói feladatainak ellátásával 4 éves időtartamra Markó Andrást bízza meg. Határidő: 2000. február 8. Felelős : Tüttő István polgármester 9.) felkéri az ügyvezetőt, hogy a Kht. Szervezeti és Működési Szabályzatát állítsa össze, s jóváhagyás végett 2000. május 31-ig terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. május 31. Felelős : Silló Barnabás ügyvezető 10.) a 307/1999.(X.4.) számú közgyűlési határozat 2. bekezdését hatályon kívül helyezi. Határidő: 2000. február 2. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném előre jelezni a szerződéssel kapcsolatban éppen a tisztelt előterjesztő és beterjesztő uraknak, hogy ezt csak úgy tudjuk elképzelni, hogy a szerződésben szerepelni fog, hogy az önkormányzat összes informatikai fejlesztését koordinálja is egyben. Szeretném kérni Önöket, hogy szavazzák meg, hogy a kózházi műszerbeszerzés ügyében soron kívüli zárt ülésen tárgyalunk, mert teljesen gazdasági jellegű és a vagyonunkat érintő kérdésről van szó. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés a 27/2000.(II.1.) számú határozatát nem hirdette ki. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén 16.55. órakor bezárta. Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza. Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
