* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 264.01 KB | |
| 2026-04-01 14:18:11 | |
 | |||||||
Nyilvános  129 | 140 | 2000. április 4. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés 1. Napirendi pontok 1.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ további működtetésére Előadó: Tüttő István polgármester 2.) Javaslat a megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra Előadó: Tüttő István: polgármester 3.) Előterjesztés a Nagykanizsa Postakert utcában található lakóépület-együttes Keleti irányú folytatása érdekében történő telekértékesítésről. (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. március 28-án (kedd) 18.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina, Bodzai Tiborné kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Szabó Lajos a Budafok-Tétény Művelődési Ház Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Tarr Mihály az RTL Klub munkatársa. Tüttő István: Köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A mai napra soron kívüli közgyűlés összehívását kezdeményezték nyolcan, tehát megfelelünk az SZMSZ előírásainak. Szeretném felolvasni a napirendi pontokra tett javaslatot. A sorrendet változtathatjuk. 1.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ további működtetésére. 2.) Javaslat a Péterfy Sándor Általános Iskola – Zemplén Győző Általános Iskola szervezeti átalakítására. 3.) Előterjesztés a Nagykanizsa Postakert utcában található lakóépület-együttes Keleti irányú folytatása érdekében történő telekértékesítésről. 4.) Javaslat a megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra Szeretném én is javasolni, itt a szünetben már egyeztettem képviselőtársaimmal, amennyiben megtárgyaljuk - ugye most egyáltalán nem tudom még, hogy melyik napirendi pontot vesszük fel -, ha megtárgyaljuk a Péterfy Sándor úti Általános Iskola és Zemplén Győző Általános Iskola ügyét, akkor éppen a jelenlévők nagy számára, hiszen úgy látom, hogy többségében érintettek, pedagógusok, és érintettek, szíveskedjünk úgy szavazni, hogy első napirendként ezt a napirendet tárgyaljuk. Természetesen annak függvényében, hogy Önök akarnak-e vele foglalkozni, vagy sem. Ezek után kérem, szavazzunk napirendi a pontok tárgyalásáról. Röst úr ügyrendi gombot nyom, tessék parancsolni. Röst János: A soron kívüli közgyűlés napirendjei közül, a 2. számú napirendi pontra, a Péterfy - Zemplén Általános Iskolák szervezeti átalakítása tárgyában törvényességi észrevételt teszek, és kérem, hogy a közgyűlés ne szavazza meg napirendre vételét. A közgyűlés január 25-i ülésén döntött, és a két iskolánál ki írta igazgatói pályázatokat. Ezt a döntést valaki, vagy valakik elszabotálták, és az Oktatási Minisztériumot értesítették, hogy egy későbbi időpontban jelenjen meg a pályázat. Ehhez nekik nem volt jogosítványuk. A szavazás előtt mindenféleképpen kérem, hogy konkrétan válaszolják meg, hogy ki, mikor, milyen módon, legyen az levél vagy fax, tette meg. mert ez sok mindenre választ adhat. A konkrét véleményem a következő. Az első: a polgármester jogállása, az SZMSZ 9. § 5. pontja szerint: a polgármester, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy, azaz egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. Ez az elmúlt közgyűlésen megtörtént, ezzel a polgármester ezt kimerítette. Hangsúlyozom, tárgyalásról van szó, tehát nem a döntésről. Az elmúlt közgyűlést követően az azonnali végrehajtása lett volna a feladat, de ezt nem tette meg gyakorlatilag senki, és további folyamatos elszabotálása történik a döntésünknek. Második: soron kívüli közgyűlést megfelelő létszámú képviselő kezdeményezte, viszont a képviselő jogállás szerint, 9. § 2. pont alapján a képviselő kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a bizottságok döntését. Tekintettel, hogy ez képviselő közgyűlési döntés volt, így sem egy, sem több képviselő ugyanezt nem kérheti, a polgármesteri lehetőség pedig kimerült. Harmadik. Tehát nem is lehet napirendre tűzni. Harmadik: a közgyűlés döntött, hogy teljességi nyilatkozattal szavatolja azt, hogy a Péterfy iskolát nem szervezi át 2002-ig. Felolvasnám konkrétan. Tehát nyilatkozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármestere nyilatkozom, hogy nagykanizsai Péterfy Sándor Általános Iskolában a 2001-2002. tanév végéig, a pályázatban beadott program befejezéséig az intézményt érintő átszervezést – összevonást, az alapító okiratot érintő jelentős átalakítást nem tervezzük. Aláírta Tarnóczky Attila alpolgármester helyettes, csak alpolgármester. Ahol kettő van, nem tudom eldönteni, mikor melyik, melyik. Tehát gyakorlatilag a beterjesztésben lévő indok szintén nem állja meg a helyét, erre ugyanis történik utalás. A negyedik: a 69/1997. számú határozat - ennek a dátuma 1997. április 15. - 2. pontja: a közgyűlés a közoktatási fejlesztési tervet évenként felülvizsgálja, és a szükséges módosítást elvégzi. Határidő minden év december 31. Ez szintén hivatkozási alap a tárgyalásra. Szeretném azt elmondani, hogy ezt a határozatot ez a közgyűlés sem 1998-ban, sem ’99-ben nem hajtotta végre. További indokom: a Vikárius által készített 2000. évi költségvetési koncepció nem tartalmazza a két intézmény összevonási tervét, ellentétben más intézményekkel. De tovább megyek. Az Önkormányzat döntései, a helyi törvény. Tehát, ha a testület sem tarja be, milyen jogcímen várjuk el bárkitől, hogy betartsa, vagy befizesse mondjuk az adóját. Most itt az Önkormányzat szavahihetősége szerintem a tét, és nagyon megfontolásra kérném a testület tagjait, hogy hogyan dönt, mert ellenkező esetben másik időszámítás kezdődik, úgy gondolom Nagykanizsán. Tarnóczky Attilától azt kérném, hogy gondolja át és fontolja meg, amit elmondtam, és ő kérje, hogy napirendre ne kerüljön ez az ügy. Emlékeztetnélek arra Attila, hogy korábbi ciklusra. Hasonlóan esetben te már ebben az esetben, mindenképpen fegyelmi eljárást kezdeményeztél volna, aki ebben vétett. Tovább megyek. A 3 évvel ez előtti döntés ugyanebben az ügyben, ez egy koncepciószerűség volt, sem te, sem én nem szavaztuk meg. Szeretnélek erre emlékeztetni. Sőt te azt kérted, hogy az elfogadást követően, amelyik 14 szavazattal ment át mindösszesen, az elfogadás puszta tényére a végrehajtásnál kötelező előírás …. hivatkozzék. A közgyűlés teljes szó szerinti szövege megtalálható mind a Hivatalban, mind a könyvtárban. Ha szükségét érzed, akkor a hozzászólásod felolvasom, mert nálam van. Tüttő István: Végül is egy ügyrendi gomb volt. Röst úr azt kéri, hogy a felsorolt indokok lapján ne vegyük napirendre, de Tarnóczky úr válaszolni kíván. Tarnóczky Attila: Ilyen értelemben nem ügyrendi javaslat, hogy ne lehetne róla vitát nyitni, mert, hogyha lehet erről nyilatkozni, hogy ne vegyünk napirendre valamit, akkor természetesen a fordítottjára is lehet nyilatkozatot tenni, ráadásul kérdést kaptam, kérdéseket kaptam sorozatban, amely kérdésére óhajtok nyilatkozni, amennyiben napirendre veszi a közgyűlés, és ezt kéri. Ha éppen most szeretnék kitérni, amit Röst képviselő úr törvényességi aggályként felvet, hogy ne lehetne mód jó napirendre tűzni ezt a kérdést. Annak idején a közgyűlés hozott egy határozatot, amelyben kiírásra jelölte ki a meghatározott intézményeket. Mindenféle olyan beállítás, hogy ez fajta napirend annak idején arról szólt volna, hogy melyik iskolákat kell átszervezni, melyikeket nem kell átszervezni, bele illik az is. Nem ez volt a téma. A közgyűlés törvényi kötelességének tett eleget akkor, amikor döntött arról, hogy ki íratja a pályázatokat azokban az intézményekben, ahol lejár az igazgatók megbízása. Az SZMSZ egyértelműen lehetőséget ad a polgármesternek arra, hogy a város érdekét sérülve látja, visszahozzon egy témát újratárgyalásra. Ez történik itt. Ez az első alkalom a visszahozásra. Az első az egy döntés volt. Ennek a módosítására egy másik határozati javaslat, egy új előterjesztés készült. Ez volt az első tárgyalás. Nem egy esetleges felülvizsgálatát kérheti a polgármester a közgyűléstől. Semmilyen törvénysértésbe nem keveredünk, meg kell jegyeznem kedves Röst képviselő úr. Ellenben, hogyha az Ön gondolatmenetét elfogadjuk, akkor úgy gondolom, nem szolgáljuk a város érdekét, nem szolgálunk semmilyen oktatáspolitikai érdeket, nem szolgálunk nevelési érdekeket, nem szolgáljuk a gyermekek érdekét, nem szolgáljuk a szülők érdekét, egyéb érdekeket persze szolgálhatunk. Tüttő István: Megkérdezem jegyzőnőt, hogy a felvetett jogi aggályokkal kapcsolatban van-e észrevétel? Dr. Tuboly Marianna: Semmiféle jogi észrevételem nincsen. Úgy gondolom, hogy ezek egy kicsit erőletett észrevételek voltak. Tételes jogi anyagot nem hozott fel Röst úr, amibe kifejezetten ez ütközne. Az önkormányzat bármely korábbi határozatát felülvizsgálhatja, arra való hivatkozása nem helytálló, hogy ez ellentétes volna, hiszen a később meghozott határozat mindig felül bírálja a korábbi határozatokat. Amit Röst úr hivatkozott, egy korábbi polgármesteri nyilatkozatra, amit közgyűlés fogadott el a COMENIUS 2000 Minőségbiztosítási pályázatokra adott polgármesteri nyilatkozattal kapcsolatban, arra külön kitér az előterjesztés, hogy mi volt ott, és akkor annak a nyilatkozatnak a célja. Ezt elemezve megállapítható, hogy ebbe sem ütközik, hiszen lényeges szerkezeti változás csak hallgatók tekintetében nem történik, tehát az oktatás semmiképpen nem sérül. Ennek ismeretében nem történik jogszabálysértés, és amit még el kell mondanom, egy jogelvet azt hiszem, hogy valamilyen módon meg kellene érteni Röst úr, hiszen az önkormányzat korábban hozott határozatai nem merevíthetik meg az önkormányzati rendszert, tehát nem arról szól a közgyűlés munkája, hogy mindenkor és minden körülmények között a régi határozatokhoz ragaszkodjon, hanem pontosan az az önkormányzatnak a célja, hogy mai helyzethez igazítsa határozatokat, és pontosan a cél, hogy minél inkább megfeleljen a legújabb követelményeknek. Röst János: Nem tudom elfogadni jegyző asszony válaszát. Kikértem a Közigazgatási Hivatal vezetőjének a véleményét, sajnos nem tudtam átfaxolni a számára az írásos anyagot, mert ma Győrben tartózkodott, tehát csak telefonon tudtam vele beszélni. Tekintettel arra, hogy ez közgyűlés így jött létre, hogy tegnap este kaptuk a meghívót, így nem volt módomban írásban ezt a véleményt kikérni. Ő az általam elmondottakat szabályosnak tartotta, de nyilvánvaló, hogy akkor tudna rá válaszolni, hogyha konkrét … anyagot lát. Egyébként a közgyűlési döntést úgy kell értelmezni számomra, hogy ami nincs végrehajtva, ebben az esetben ez nem történik meg, és ilyen értelemben, akik ezt elkövették azt mindenképpen kérném a választ, hogy kik voltak. Tüttő István: Ezek után döntenünk kell, hogy megtárgyaljuk-e a napirendet. Vagy van-e valakinek még észrevétele? Úgy látom nincsen. Kérem, aki igennel szavaz, az a tárgyalás mellett dönt a Péterfy és Zemplén Győző Általános Iskolával kapcsolatban. Kérem, szavazzunk. Tehát igen, akkor fel vesszük napirendre. A közgyűlés 13 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Minősített többség kell, akkor nem vettük fel napirendre. 13, 14 kellett volna, hogy tárgyaljuk. Következő. Javaslat a HSMK további működtetésére. Szeretném jelezni, hogy megtárgyalta a délelőtt folyamán, illetve a délután folyamán az Érdekegyeztető Tanács is. Kérem, döntsünk ez ügyben, hogy felvesszük-e vagy sem. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően kérdezem, javaslat megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Előterjesztés a Nagykanizsa Postakert utcai lakóépület-együttes folytatásához szükséges telekértékesítés. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok 1.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ további működtetésére Előadó: Tüttő István polgármester 2.) Javaslat a megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra Előadó: Tüttő István: polgármester 3.) Előterjesztés a Nagykanizsa Postakert utcában található lakóépület-együttes Keleti irányú folytatása érdekében történő telekértékesítésről. (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Ezek után nem tudok mást mondani, mint a kedves megjelentek nyugodtan hazamehetnek, mivel nem tárgyaljuk ezt. Illetve nem kötelező, ahogy gondolják. Szünet Tüttő István: Folytatjuk munkánkat. Talán pontosabban úgy fogalmazhatnék, hogy megkezdjük munkánkat. Kicsit aggályos voltam, amikor idejöttem, mert épp a postámat néztem meg és arra gondoltam, hogy egyáltalán eljöjjek-e. Kaptam egy levelet, amelyben az áll: Tisztelt Polgármesteri Hivatal! Kanizsa város 1974. május óta ENSZ határozat alapján visszavonhatatlanul magántulajdonomat képezi. Aláírás. Szeretném azért, ha nem ijednénk meg ennyire ettől bejelentéstől. Valaki azt állítja, hogy az ENSZ úgy döntött, hogy Kanizsa az övé. Egyelőre ne rettenjük meg, dolgozzunk. 1.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ további működtetésére Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. december 1-i ülésén a 379. számú határozatával elvileg egyetért Hevesi Sándor Művelődési Központ közhasznú társasággá történő átalakításával. Önök előtt van tudomásom szerint Óvári István főosztályvezető úr, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából a Közművelődési Főosztály véleménye. Ugyanis a vélemény nélkül nem tárgyalható ezen napirend. Ez a vélemény summásan azt állapítja meg, hogy Hevesi Sándor Művelődési Központ, mint költségvetési szerv megszűntetését, közhasznú társasággá történő átalakítását nem tartjuk indokoltnak. Ez a summás véleménye a minisztériumnak. Kérem szépen, ezek után megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük, véleményünk a korábbi döntésünkkel kapcsolatban. És talán megkérném a legilletékesebb urat, Balogh László urat, az OKSB elnökét, hogy mondja el ezzel kapcsolatos álláspontját, a bizottság véleményét. Balogh László: Az OKSB többször tárgyalta már a Kht-vá alakulás lehetőségét. Mindig felmutatva azt, hogy a Kht-vá szervezés csak nagy odafigyeléssel történhet, mert könnyen előállhat a kultúra piacosításának veszélye. De ez kivédhető, ha Önkormányzat és az esetleges Kht. között olyan közhasznú szerződés születik, amely odafigyel az értékre és a mértékre. Az OKSB mindezt mérlegelte és március 13-án majdnem egyhangúlag támogatta a Kht-vá alakulást, az azt kifejező 12 határozati javaslati pontot. Kisebb vita annak kapcsán alakult ki, hogy Papp Ferenc urat, az intézmény jelenlegi vezetőjét, mennyi időre bízzuk meg a Kht. ügyvezető teendőinek ellátásával. Sokféle variáció volt. Nulla, másfél év, két és fél év, három és fél év, öt év. Az első körben a másfél év és a három és fél év azonos számú, legtöbb igen szavazatot kapott. Ezután a végső szavazásnál a három és félév kapta a legtöbb igent, így ez volt az OKSB határozati javaslata március 13-án. Közben történt néhány megfontolást érdemlő dolog. Gondolok a nem támogató minisztériumi levélre és az Érdekegyeztető Tanács késedelmes és szintén nem egyértelműen támogató véleményére. Így a tények mérlegelésére és a tiszta lelkiismeret szerinti döntésre hívom fel a tisztelt közgyűlés figyelemét. Zsoldos Ferenc: Az a véleményem, hogy és akkor öntünk tiszta vizet a pohárban, ha Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának leveléből nemcsak az első mondatot ismertetjük, főleg a TV-nézőkkel, amelyet megküldött, mert végeredményben tartalmazza azokat a momentumokat, amelyek miatt bennem is kétségek merültek fel, és amely alapján és ezt előrebocsátom, egyetértek a minisztérium főosztályvezetőjének a véleményével. Az első sort ki is hagyom, ismertette polgármester úr, az indokolással folytatnám. A megküldött dokumentumok alapján nem látszik bizonyítottnak, hogy Nagykanizsán a közhasznú társasági forma jobban tudná szolgálni a jelzett lakossági elvárás növekedést. Nincs alátámasztva, hogy mitől lenne hatékonyabb működési forma Nagykanizsán a közhasznú társaság, mint a költségvetési szerv. A jövőben foglalkoztatni tervezett közművelődési szakemberek száma tekintetében bizonytalanságot látok. Az intézmény emlegetett jó bevételi mutatói pedig éppen azt bizonyítják, hogy jól gazdálkodik a művelődési központ, mint költségvetési szerv. Elhamarkodottnak tartjuk a határozati javaslatokat azért is, mert a szervezeti átalakítást meg kellene, hogy előzze egy átfogó helyzetelemzés elkészítése a város közművelődéséről, zárójel - ehhez szakfelügyeleti segítségünket is szívesen felajánljuk - zárójel bezárva, majd ennek alapján lehetne megfogalmazni, hosszabb távra szóló közművelődési koncepciót, amelyre épülhetne a helyi közművelődési rendelet. A helyi jogszabály az, ahol a kötelező közművelődési ellátás formájáról dönteni kell. Végül megjegyezzük, hogy költségvetési szervet a hatályos jogszabályok szerint, csak tartalmában kötött okirattal lehet megszüntetni, de ennek tervezetét nem tartalmazza az előterjesztés, minként maradéktalanul az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. december 30-ai kormányrendelet 11. § (4) bekezdésében előírtakat sem. Budapest, 2000. március 31. Üdvözlettel Óvári István főosztályvezető. Könnyebben mondhatom el a véleményemet, mert teljes egészében egyezik a főosztályvezető úr által leírtakkal. Nem látom és nem tudom értelmezni, hogy egyáltalán fenn állnak-e olyan előnyök az átszervezést követően, amelyek a város kulturális életét pozitív irányban segítenék tovább fejleszteni. Gazdasági vonatkozásban sem érzek egyetlen egy olyan momentumot sem, amely a város költségvetésében eddig biztosított támogatás csökkentését jelentené, könnyítve ezzel a költségvetésen az átszervezést követően. A tapasztalati adatok is azt bizonyítják, hogy Nagykanizsa lakosságszámához mérten akármilyen működési formában tevékenykedik a művelődési központ, az elért bevételek további növelésére, vagy legalábbis jelentős értékű növelésére nincs semmiféle biztosíték. Viszont bennem is az aggály azt alakította ki, hogy mivel fölerősödik a pénzügyi és gazdasági érdekeltség, s tartok attól, hogy elsődleges szereplővé válik majd, én magam részéről ezt az előterjesztést, és a Kht-vá történő átszervezést nem tudom támogatni. És kérem a képviselőtársaimat, hogy gondolkodjanak ezen, a minisztérium levele alapján, szerény személyem részéről megfogalmazottak alapján, hogy milyen módon és formában működtetjük tovább a művelődési központot. Én a magam részéről nem tudom megszavazni. Tüttő István: Nem kívánunk befolyásolni senkit, a minisztérium még mindenhol, ahol átszervezési szándékot nyilvánítottak ki, mindenütt negatív álláspontot foglalt el. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a véleményük nem megalapozott, de lehet azért a gyakorlatban a véleménytől eltérően jól működtetni ilyen szervezeteket. Röst János: A Gazdasági Bizottságban elmondott véleményemet szeretném megismertetni Önökkel. Az első, hogy amennyiben mégis kht-vá alakul át az intézmény, akkor a 9. pontban javasolnám, hogy a kht. felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíj nélkül lássák el megbízatásukat, hasonlóképpen a korábbi felügyelő bizottságoknál meghozott döntésünk szerint. A kht-ra visszatérve, a szakértői anyag, amit megkaptunk előzetesen, semmifajta meggyőző érvet nem adott. Igazából az országban, ha jól tudom, 12 helyen működik kht-ként intézmény, ami lényegében egy tucat, ilyen értelemben nem bizonyított létjogosultsága. Egyébként, ha átalakítjuk, akkor se következik jelentős változás az életében, mert a kondíciói így is, úgy is ugyanazok maradnak. Tehát az, hogyha átalakítjuk, sem lövünk vele verebet, magyarul. Tehát nincs jelentősége szerintem. Tarnóczky Attila: Nem is annyira a kht. kérdéshez akarok hozzászólni, mint Röst képviselő úr, újabb megnyilatkozásához, mert mindig eszembe jut, hogy siránkozik képviselő úr minden évben, hogy ronda önkormányzat költségvetésének tetemes részét működésre használja fel. Utána, amikor előkerülnek javaslatok a működési költségek csökkentésére, akkor erről meg tetszik feledkezni, és akkor egész más véleményt ad, újra és újra elő. Kérem szépen, melyiket tetszik komolyan gondolni? Röst János: Tisztelettel komolyan gondolom. Egyébként nem mondtam azt, hogy kht-vá ne alakítsuk át, ha figyelt volna Tarnóczky alpolgármester. De azt mondtam, hogy bármelyik változat megfelelne, egyikkel sem lövünk verebet. A másik, hogy a költségvetése akár az intézménynek, akár a kht-nek attól függ, hogy a közgyűlés mekkora összeget szán erre a funkcióra. Ha kevesebbet, akkor kevesebből gazdálkodik, ha többet, akkor többől. A kht-nál sem hiszem, hogy jelentősen több bevételre tesz szert, mint az intézménynél, mert úgy gondolom, hogy vállalkozásba adási lehetősége az intézménynek eddig is megtörtént, maximum jelentősebb költséget, akkor lehetne elérni nyereségként, ha mondjuk kocsmává alakítanánk valamelyik földszinti helyiséget. Egyébként kultúrált célból mást nem lehet én szerintem elérni. Tüttő István: Egy kultúrált kocsma nem ártana. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság tárgyalta természetesen az előterjesztést. Írásban valójában előttünk van a Pénzügyi Bizottság részletes véleménye. Talán négy pontra szeretném felhívni a figyelmet, mert egyrészt hozzászólások már érintették, másrészt úgy gondoljuk, hogy a Pénzügyi Bizottságnak bizonyos értelemben ezzel foglakoznia kellett. Hát az egyik az az a.) pont, aminek lényeg az, hogy egyetértettünk az Oktatási Bizottság által is támogatott kht. létrehozásával, egyhangúlag, tehát 6 igennel végül is. A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, és ezt fontosnak tartom, az Oktatási Bizottság támogatta, hogy a kht. ügyvezető feladatait 2000. július 1-től 2004. május, bocsánat 2003. december 31-ig irányítsa ügyvezetőként. A Pénzügyi Bizottság annyi megjegyzést tett, hogy célszerű lenne május 31-ig, 2004. május 31-ig létrehozni ezt a jogviszonyt. Nem az éven van a hangsúly. A hangsúly azon van, hogy május 31-ig, ugyanis minden gazdasági társaság és kht. ügyvezető kinevezést célszerű erre az időpontra tenni. Egyrészt, mert a gazdasági beszámolás időszaka, értékelés időszaka, nem képzelhető el, mert nem intézményvezetőről van szó, a december 31-i zárása egy ilyen tevékenységnek. A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy Pénzügyi Bizottság állást foglalt abban a kérdésben, amit Röst János úr javasolt. Lényege az volt, hogy a felügyelő bizottság tagjai tevékenységüket anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezzék. A Pénzügyi Bizottság egyhangú határozattal, ezzel nem ért egyet. Szeretném elmondani, hogy nem ennél a kht-nál nem ért egyet, hanem egyáltalán felügyelő bizottság létrehozáskor nem ért egyet, ugyanis tudni kell, hogy a felügyelő bizottság tagjai jogilag felelősek a tevékenységükért, amit végeznek. És nem gondolom, hogy itt képviselőkről lenne szó, itt olyan szakemberek felkéréséről lesz szó, akiknél nem képzelhető az ellenszolgáltatás nélküli felügyelő bizottsági tagság. Egyébként az országban ez nem is gyakorlat. Ez néha jól hangzik önkormányzati ülésen elmondva, de igazából nem ad súlyt ennek tevékenységnek, és nem ad felelősséget. És még egy dolog, amit javasolt Pénzügyi Bizottság, amit szeretném kiemelni. Határozati javaslatunkban Markó Andrást, könyvvizsgálói feladatra javasoltuk megbízni. Ez a javaslat nem egyezik meg a másik bizottság véleményével. Mi azonban úgy gondoltunk, hogy a két….. Annál is inkább, mert az önkormányzat könyvvizsgálójának a tevékenysége a kht-valj .. kapcsolatban nem vagyok bent biztos, hogy jogilag összeférhetetlen, nyilván jegyzőnő erre választ tudna adni, de egészen biztosan nem tartom egészségesnek a dolgot. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzat könyvvizsgálója egyébként változik nyilván bizonyos év után, vagy évek után, nem biztos, hogy egy kht-nál ennek a változtatását létre kell jönni. Tehát ennyit szerettem volna kiemelni a Pénzügyi Bizottság javaslatai közül. Még annyit szeretnék elmondani talán és ez magánvélemény, nem bizottsági vélemény, hogy a kht-val vagy kht. nélkül kérdéskörben az az álláspontom, hogy a kht. létrehozása önmagában nem sértheti a kultúra érdekét. Nem vagyok kulturális szakember, de megérzésem, hogy nem sértheti. Ugyanis a kht-ténk az önkormányzattal megrendelő viszonyba szeretnénk, hogyha kerülnének, ez pedig azt jelenti, hogy amit mi megfinanszírozunk a város pénzéből, azt tarjuk fontos kulturális értéknek, és természetes ezt a szolgáltatást a város lakossága számára továbbra is nyújtja, nyújthatná a kht. is. Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta a kht. átalakításával kapcsolatos előterjesztést. Jogilag nem emel kifogást. Egy szakasz javaslat egyik pontját találtuk aggályosnak a könyvvizsgáló személyét. Teljesen párhuzamos a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával, miszerint aggályosnak tartjuk a az önkormányzat könyvvizsgálóját a kht. könyvvizsgálójává kinevezni, ugyanis saját magát ellenőrizné, ezért Markó Andrást támogatnánk. Tüttő István: Jegyzőnő itt csendben mondja, de megkérem, hogy erősítse meg ezzel kapcsolatos véleményét, éppen a könyvvizsgálóra vonatkozik. Dr. Tuboly Marianna: Egyetértek. Tételes jogszabály nem rendelkezik erről, de könyvvizsgálóknak is van saját maguk által elfogadott etikai szabályzatuk, és ebben szerepelnek összeférhetetlenségi szabályok, és valóban, amikor az önkormányzat beszámolóját auditálná, ebben szerepelnek az önkormányzati közhasznú társaságok támogatási összegei is, és valóban, akkor ez egyértelműen összeférhetetlenséget valósítana meg. Zsoldos Ferenc: Elnézést kérek, hogy még egyszer szót kértem. Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy a kht. formára térjen át a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a határozati javaslatok esetében tennék egy rövidke észrevételezést. A határozati javaslat 2. pontjának b.) bekezdése esetében úgy hangzik, hogy megbízza Papp Ferencet a kht-be történő átszervezéshez szükséges intézkedés megtételére, és határidő április 1. Hát április 1-jén túl vagyunk, hát legalább a határidőt módosítsuk április 5-re, és a megtétele helyett megkezdésére kifejezés szolgáljon, mert mondjuk a folyamat időponthoz való kötése így pontosabb és egyértelműbb. Tüttő István: Bár a megtétele az azt jelenti, hogy meg is kell kezdenie és be is kell fejeznie. Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. Én felkérném Szabó Lajos urat, szakértőt a Budafok-Tétény Művelődési Ház Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatóját, hogy ha van kiegészíteni valója a szakaértői véleményéhez, kérem, most mondja. Szabó Lajos: Először is köszönöm a meghívást és azt, hogy szót kaphattam. Mindenféleképpen szeretném azért a szakértői anyagot kiegészíteni, illetve egy-két itt elhangzott észrevételre vagy kérésre reagálni. Először is a minisztérium véleményével kapcsolatosan csak megerősíteni szeretném elnök urat, a minisztérium, akár a mostani vezetését, akár az előző vezetését tekintem, a Közművelődési Főosztályvezetését, egyetlenegy átalakítást nem támogatott eddig, ugyanis ellenérdekelt ebben. Ezt részleteznem túlságosan nem lényeges. Magyarán itt arról van szó, hogy minisztérium főosztályának az érdeke az, hogy ezek az intézmények költségvetési intézményként működjenek a továbbiakban. Csak ugyanakkor viszont most már tíz év eltelt a rendszerváltoztatás óta és egyfajta társadalmi igényként jelentkezett ez, hogy a költségvetési intézményi forma helyett egy más formát találjanak, és erre kitűnően alkalmas a közhasznú társasági forma, amely egy non profit gazdálkodási szervezet, magyarán nem nyereség orientált. Nem véletlen, hogy 1997. december 15-én Országgyűlés megalkotta a közhasznú szervezetekről szóló törvényt, hiszen cél is, politikai cél is az, hogy ezt a szférát bizonyos fokig társadalmasítsák. Nem akarok senkit untatni ezzel a rövid elméleti bevezetővel, de ez az egésznek a jogi és a politikai háttere. Jelen pillanatban egyébként 16 közhasznú társaság működik az országban, olyan közhasznú társaság, amely előtte művelődési házként és központként működött. Jó magam egy ilyenek vagyok az igazgatója immár harmadik éve. Bátram merem Önöknek állítani, hogy ez a szervezeti forma sokkal gazdaságosabb, hatékonyabb, racionálisabb, mert a benne dolgozók részben érdekelté is vannak ezzel téve, részben pedig az egésznek az Alfája és Omegája az a közhasznú szerződés, ami itt Önök előtt is és a közgyűlés előtt is van, és amit én nagyon jónak tartok, de az egész előterjesztés is egy rendkívül megalapozott, mindenre kiterjedő profi munka. Én úgy gondolom, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Központ részben a nagyságrendje miatt, részben a költségvetése miatt, a bevételei miatt, a vezető, illetve a szakembergárda alkalmassága miatt igen is alkalmassá tehető egy közhasznú társasági formába történő átalakításra. És igen is tudomásul kell vennünk, hogy ez jóval olcsóbba fog kerülni az önkormányzatnak, mint egy költségvetési intézmény. Egy példát szeretnék mondani Önöknek. Mi hasonló nagyságrendű művelődési központ vagyunk, mint Hevesi Sándor, kb. ugyanennyi lakója van a XXII. kerületnek is, 41-en dolgoztunk költségvetési intézményként a művelődési házban, jelenleg 16-an. Ez a 16 ember több munkát ellát, mint az akkori 41, ugyanolyan hatékonysággal, sőt talán még nagyobb hatékonysággal, nagyobb szakmai felelősséggel, és jóval nagyobb gazdasági hatékonysággal. Erősen vitatkozom a minisztérium azon megállapításán, hogy okirattal. A képviselőtestület, illetve a közgyűlés határozattal minden további nélkül, hiszen az önkormányzati törvény is ezt leírja, hogy intézményeket alapíthat, megszüntethet. tehát gyakorlatilag képviselőtestületi határozattal, miután a minisztérium által is hivatkozott államháztartási törvény szerint költségvetési intézmény közvetlenül nem alakítható át gazdasági társasággá, előbb meg kell szüntetni a költségvetési intézményt határozattal, ezek után pedig meg kell alakítani a közhasznú társaságot. Én úgy gondolom, hogy jogilag hibás a minisztérium ezen véleménye. Illetve nem a minisztérium, szeretném hangsúlyozni, a minisztérium Közművelődési Főosztályának a véleménye. Az, hogy a kulturális értékek megőrződnek és nem vesznek el, annak az előbb említett közhasznú szerződés az alapja, ugyanis a képviselőtestület előtt, illetve a közgyűlés előtt lévő előterjesztésben egyértelműen és világosan le van írva, amennyiben a közgyűlés ezt elfogadja, melyek azok a rendezvényformák, különféle klubok és különböző közművelődési események, amelyet az önkormányzat támogat. Azt is bátram meg merem kockáztatni, hogy ez fajta forma, tehát a közhasznú szerződés nagyobb biztonságot, szakmai és pénzügyi biztonságot ad az intézménynek, hiszen az önkormányzat egy szerződésben vállalta, hogy ezeket a formákat, közművelődési formákat támogatja, tehát erre ő akkor valóban meg is kapja a pénzt. Számomra az elég mérvadó és döntő, hogy több bizottság is támogatta a közhasznú társasággá történő átalakítást. Természetesen, ha nem így dönt a közgyűlés, az intézmény akkor is tud tovább működni, de én azt hiszem, hogy talán ennek az előterjesztésnek nem ez volt a célja. Még röviden annyit szeretnék mondani, hogy elhangzott felvetésként a másfél év, illetve a három és fél év, illetve több év is a vezető megbízásával kapcsolatosan. Azt tudni kell, hogy ha valaki költségvetési intézményben tehát, mint művelődési központ igazgatói helyére pályázik, a pályázatot 5 évre szokták kiírni. Általában én, amikor felkértek eddig szakértőnek, az 5 évet javasolnám, többek között azért is, hiszen itt egy teljesen új gazdasági formát kell beindítani egy vezetőnek, arról nem is beszélve, hogy az átalakítás, azért az egy nyugodtam merem mondani, hogy embert és tisztességet próbáló időszak lesz. Hiszen itt emberi sorsokról is dönteni kell. Ugyanakkor pedig kell egy bizonyos idő, amíg igazán jól beindul ez új forma. Én három év után tudom elmondani most teljesen nyugodt biztonsággal, hogy most már tudom, hogy, hogy kell egy kht-t működtetni. Tehát én semmiféleképpen nem javasolnám Önöknek másfél éves megbízatást. Én az írásos anyagban 5 éves megbízatást javasoltam, és miután közhasznú társaságok esetében nem kötelező a pályázat, így én hiszem, hogy bölcsen döntött a közgyűlés, hogy nem írt ki pályázatot erre. Természetesen a közgyűlés feladata eldönteni, hogy mennyi időre kívánja megbíznia a vezetőt. Két apró megjegyzésem van csak, és ezzel be is fejezné, és köszönöm a türelmüket. Az egyik az, hogy a közhasznúsági szerződésbe véleményem szerint markánsabban meg kellene jelentetni az önkormányzat, mint tulajdonos feladatát. Magyarán arról van szó, hogy miután ő ingyen és bérmentve a kht. rendelkezésére bocsátja az ingó és ingatlant, tehát magyarán a művelődési központot, a közhasznú társaság feladata az állagmegóvás és a folyamatos karbantartás, viszont a tulajdonos, itt az önkormányzat a tulajdonos, a tulajdonos feladata viszont a felújítás, tehát magának az épületnek a felújítása. Ez nem szerepel igazándiból ilyen konkrét megfogalmazásban. És ezt csak azért hangsúlyozom ki, mert megtehette volna az önkormányzat azt is, hogy miután 100%-os tulajdonában van a kht., akkor vagyont is átadja a kht-nak, de nem adta át, csak használatba adta át. Tehát ebben az esetben a felújítás viszont, mint tulajdonosnak, az az ő kötelessége. A másik pedig, ez valóban csak egy szubjektív megjegyzés, a megbízott vagy a leendő kinevezett igazgató munkaszerződésében én szerencsésnek tartottam volna, hogy ha a prémium összegét vagy nagyságrendjét konkrétan meghatározzák, akár százalékos formában is. Köszönöm a figyelmüket, és természetesen, hogyha még van kérdés, amit ezzel vagy kht-val kapcsolatos, szívesen válaszolok, ha tudok. Tarnóczky Attila: Annak idején a közgyűlés határozatára a hivatal Művelődési Osztálya neki kellett, hogy álljon ennek az előterjesztésnek a kidolgozásának. Nekem mindegy, hogy mit ír a minisztérium, és mit mondanak esetleg mások, meggyőződésem, hogy egyrészt hatalmas munkát végeztek, másrészt eredményes munkát végeztek. Ez az előterjesztés minden kritikát kiáll. Szeretném ezt a munkát megköszönni az osztály minden munkatársának, osztályvezető asszonynak és kiemelten Halmos Csaba úrnak. Ha nem lesz kht., az nem a előterjesztésüknek minőségének a kritikája. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azt azért szeretném elmondani, hogy 30 napon belül nyilváníthat véleményt a minisztérium. A 28. napon felhívtuk telefonon és kértük, hogy éljen ezzel a jogával. és akkor érkezett az a fax, ami nem foglalt állást. Utána át faxoltuk az anyagot, elküldtük tértivevénnyel, a tértivevényes posta visszajött, hogy a címzett ismeretlen, erre a névre ment egyébként. Most azért mondom, mert a 4. pontban, amit felsorol, hogy hiányol, például a megszüntető okirat is szerepel, ott van Önök előtt, ezt anyagot mi elküldtük a minisztériumnak. Úgyhogy én a minisztériumnak a szakértői állásfoglalását kérem, hogy körülbelül ezen a szinten, vagy a gazdasági részét, hisz Közművelődési Főosztály adta ki. Én a szakmait egyébként elfogadom, amit leírtak. Dr. Fodor Csaba: Szóba került itt a 6. számú melléklet, ami a munkaszerződés. Én azt gondolom, hogy azt célszerű lenne az 5. pontjában módosítani, még pedig úgy, hogy a markáns munkáltatói jogok maradjanak az alapító önkormányzatnál. Tehát értem alatta az alapító okirat szerinti visszahívást, illetőleg munkaviszony létesítését, megszüntetését és módosítását. Míg a többi jogokat átruházott hatáskörben a polgármester úr gyakorolja, mert nehogy az ügyvezető úr szabadságáról is esetleg nekünk kelljen dönteni, hogy mikor menjen, meg hova. Szerencsés lenne így. A 15. pontban én tartom célszerűnek Fővárosi Munkaügyi Bíróság kikötését, van Zalaegerszegen is igen kiváló Munkaügyi Bíróság, mi fenének utazgatnánk annyit, ha netán ebben jogvita lesz. A prémiummal kapcsolatosan elhangzott egy megjegyzés. Nincs annak valóban akadálya, hogy ez pontosan belekerüljön, természetesen azzal a kiegészítéssel, ami ebből az előterjesztésből hiányzik, ez a 9. pont azon bekezdése, ami 2. oldal tetején van, tehát, hogy a prémium sorosáról, mondjuk a munkáltató jogokat gyakorlónak kellene intézkedni az év elején, feladatokat kitűzni, és azokhoz lehet mérni a teljesítést és a kifizethető százalékot, ami lehet az éves jövedelemnek az x százaléka természetesen, de ezt itt meg kell mondani, mert ebből aztán nem derül ki, és nem is lehet utána nyomon követni, hogy ki, miért, mikor fizetett prémiumot, és amit fizetett, az miért annyi, amennyi. Tehát erről. Tüttő István: Majd a FEB kidolgozza. Dr. Fodor Csaba: Hát, hát, hadd ne. Hát az nem biztos, hogy felügyelő bizottsági kérdés, az munkáltatói döntés, a prémium fizetése, ami plusz juttatás. Az nem felügyelő bizottság dolga. Továbbiakban a szerződésekkel kapcsolatban, és ezt most úgy általában értem, mindegyikben gyönyörűen meghatározzuk a fejlécben, hogy az önkormányzat, mint alapító, az megbízó, meg nem tudom micsoda, a Hevesi Művelődési Ház, vagy a közhasznú társaság az meg megbízott, aztán többet a szerződésben elő sem kerül ez a két fogalom, hanem előkerül a kht., meg mindenféle rövidítések. Én azt gondolom, hogy célszerű lenne mindenhol, ha már egyszer azt mondjuk a fejlécben, például az üzemeletetési szerződés 5. mellékletben, hogy mint megbízó, a továbbiakban, mint megbízott, és többet ez a két szó szóba sem kerül az egész szerződésen, hanem önkormányzat, kht., kultúrház. Például az üzemeletetési szerződés 3. pontjában a kultúrházat azt vegyük ki, vagy írjuk mögéje zárójelben hasonlóan az előző szerződéshez, hogy ez itt ez a kultúrház a Hevesi Sándor Művelődési Központ felépítménye. Lehet, hogy a tulajdoni lapon így szerepel, de korábban meg ahol ugyanez a kifejezés vagy ugyanez ingatlan Széchenyi tér 5-9. alatt megjelenik, ott már az van írva, hogy Hevesi Sándor Művelődési Központ, ez a 3. számú melléklet. Tehát én azt szeretném, ha valami összefüggés lenne ebbe, ezekben a szerződés csomagokban, és egyként lehetne őket kezelni az egységes szóhasználat okán. Csak ennyi volt a célszerűségi javaslatom. Azt gondolom, hogy ezek nem súlyosak, hogy ne lehetne teljesíteni őket. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Azt kötelességem jelezni, hogy az Érdekegyeztető Tanács is tárgyalta, ők nem támogatják az átalakítást, de kérésük az volt, hogy mindenképp döntsünk ma. Tehát ne halasszuk el semmiképpen. Megkérdezem van-e valaki még, aki szólni kívánna. Úgy látom nincsen, a vitát lezárom. Határozati javaslatokat fogom Önökkel ismertetni. Engedjék meg, hogy hát először a legfőbb döntést hozzuk meg, hogy egyáltalán akarjuk-e, és ha akarjuk, utána lehetne a módosításokkal foglalkozni, mert ha nem, akkor fölöslegesen megyünk a részletekbe bele. Az 1. határozati javaslat végül is a döntést ilyen értelemben meghozza, amely úgy szól: a Hevesi Sándor Művelődési Központot, mint költségvetési intézményt 2000. június 30-i hatállyal jogutód nélkül megszűnteti az önkormányzat és elrendeli a hatályos jogszabályoknak megfelelőn megszüntetéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételét. Határidő október 31., felelős a polgármester. Elfogadása minősített szótöbbséget igényel. A közgyűlés 12 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 113/2000.(IV.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ, mint költségvetés intézmény jogutód nélküli megszüntetésével nem ért egyet. Tüttő István: Úgy döntöttek, hogy nem alakítják át. Akkor így a módosító indítványokra nincs szükség. Ezek után 5 perc szünetet rendelek el, mert van erre a változatra is anyagunk, csak azt még nem osztottuk ki, amely az átalakítás nélküli verziót tartalmazza. Kérem 5 perc szünet, és utána folytatjuk. Szünet Tüttő István: Dr. Fodor Csaba úr ügyrendi gombot nyom, öné a szó. Közben a szünetben kiosztásra került egy javaslat a helyi Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állásának pályázati kiírására. Most ugye könnyen mondhatják azt, hogy mai nap napirendi pontja nem ez volt, hanem az átalakítás. Dr. Fodor Csaba: Pontosan így van, ahogy polgármester úr mondja. Azt gondolom, hogy ez a javaslat, ami itt van, ez nem tárgya a mai rendkívüli közgyűlésnek. Azt gondolom, hogy a benne lévő határidők tekintetében ez úgy nyugodtan visszahozható, ha polgármester úr úgy gondolja, vagy bárki más, az április 25-i rendes közgyűlésre, hiszen 26-án kezdődik az az interregnum, amiről dönteni kellene. Ezt meg tudjuk hozni 25-én is, de ma semmiképpen sem, mert a korábbi napirendi pont ugye az átalakításról szólt, legalábbis az előterjesztés szerint, így ezt nem vehetjük most napirendre, és én azt kérem Tisztelt Polgármester úrtól, hogy ezt vonja, szíveskedjen visszahozni később. Tüttő István: Egy kérdésem azért lenne, jogi kérdés, hogy április 25-ével lejár az ügyvezető mandátuma, illetve bocsánat, én már kht-ben gondolkodtam, tehát az igazgató úr mandátuma. Most jogilag az a kérdésem, ha addig nem döntünk, akkor milyen módon hosszabbodik meg az ő munkaviszonya. Csak nem határozatlan idejűvé válik, örökösre, mert ugye ilyen szituációk előfordulnak. Zsoldos Ferenc: Nagyon egyszerű a megoldás, befejezzük a felvett napirendek alapján az eddigi munkát, és utána egy új közgyűlést indítunk, és ma azért dönteni kellene ebben a kérdésben, hogy a határidőből ne fussunk ki. Semmi akadályát nem látom ilyen formában, és ha ehhez szüksége, akkor gyorsan össze kell gyűjteni 8 aláírást. Kelemen Z. Pál: Hát, ami előterjesztést kaptam azt csak a Művelődési Osztály vezetője írta alá, így tehát én nem tekintem ezt hivatalosnak. A második része a dolognak az, hogy SZMSZ–ünk szerint az előterjesztőnek a polgármester kellene lenni, de a polgármester úr ezt nem írta alá. SZMSZ-ünk szerint a pályázati kiírásokat a Jogi és Ügyrendi Bizottság fogalmazza meg, és nem kerülhetjük meg a bizottsági szakaszt. Ebben a kérdésben sem. Ami határidő lejártát tekinti, volt már erre példa, nem is egy Nagykanizsa a történetében, a polgármester úr megbízást ad igazgató úrnak a pályázati eljárás befejeződéséig vezető munkakör betöltésére. Tüttő István: Nem, akkor a helyettese automatikusan átveszi a helyét. Ez szerintem nem igazán a jó megoldások közé tartozik. Marton István: Lehet, hogy nem ismerem kellő mélységig az SZMSZ-t, de én találkoztam olyan pontjával, és azért kérem, hogy ha én befejeztem, akkor a jegyző vagy az aljegyző, vagy erősítse meg, vagy cáfolja meg, hogy ha egy folyamat valahol elakad, hogy megtiltaná azt az SZMSZ, hogy ezt a szálat elvarrjuk. Igen is, én azt mondom, valóban igaza van Kelemen Z. Pál képviselő úrnak abban, hogy ez hiba, hogy ezt polgármester úr nem írta alá, de erről a határozati javaslatról az a véleményem, hogy vagy a napirend keretén belül, vagy egy soron kívüli közgyűlés, mint amit javasolt Zsoldos kollegám, szavazni kell. Hát ez egyszerűen nonszensz kérem, hogy legközelebb közgyűlés akkor van, amikor lejár egy embernek a mandátuma és akkor döntsünk róla, és mondjuk, meg tudja, hogy másnap nem kell bejönni dolgozni. Egyébként sajnálatos módon, hogy akik az SZMSZ-re hivatkoznak, sokszor nem ismerik, mert azt kell, hogy mondjam igaza van polgármester úrnak, ebben a pillanatban, ha jól emlékszem nyugdíjba készül, így az anyagok kapcsán láttam a helyettes, aki egyébként nyugdíjba készül, annak kéne átvenni október 26-án a vezetést, ami az én megítélésem szerint nonszensz. Ezt a szálat ma el kell varrni így vagy úgy tisztelt uraim. Tüttő István: Hát, ahogy április 25., ahogy lejár utána. Dr. Tuboly Marianna: Az, hogy a Művelődési Osztály vezetője írta alá ezt az előterjesztést, semmit nem ront az előterjesztés jelentőségén, hiszen ez egy törvényességi előterjesztésként fogható fel. Magyarul a közgyűlésnek kötelessége jogszabály alapján a pályázatot kiírni. Hogy a közgyűlés mikor tesz eleget ennek a törvényességi kötelezettségének, az a közgyűlésnek a belátásán múlik. Mindenképpen egy ilyen jelentős művelődési ház igazgatójának pályázati kiírását kellő időben, minél hamarabb ki kell írni, és minél hamarabb gondoskodni kell a megfelelő vezetőről az átmeneti időre. Tehát az mindenképpen kissé elszomorító, hogy ezt elkapkodva, vagy elsietve, vagy nem kellően átgondoltan történik, nem kellő időben. Az nem azt jelenti, hogy közgyűlés most ne tudna dönteni, mert pontosan az a lényeg, hogy a művelődési ház tudjon felkészülni a helyzetre. A közgyűlésnek mindenképpen kötelessége kiírni a pályázatot. Tarnóczky Attila: Hadd jelezzem, nincs itt semmi elkapkodva. Ez az előterjesztés már tíz napja készen van arra az esetre, hogyha ebben a közgyűlésben az történne, ami történt. Itt egy törvényi kötelességünknek tennénk eleget. Én csatlakozom Zsoldos képviselő úr indítványához, hogy ha kell, nem vagyok benne biztos, hogy közgyűlést kellene emiatt összehívni, erről a kérdésről dönteni kellene, mert különben a mai nagyon termékeny ülésünket tovább folytatjuk, és teljesen sterillé válunk kedves képviselőtársaim. A kilátások gyönyörűek, sok sikert kívánok Önöknek ehhez a működéshez a továbbiakban is. Kelemen Z. Pál: Bátorkodom megjegyezni, a dátum végén 2000. április 3., nem tíz napja, mint ahogy alpolgármester úr említette. Meg lehet nézni. Röst János: Én szeretném feloldani a problémakört, és én úgy gondolom, hogyha az 1. pontot megszavazzuk, ami arról szól, hogy meghosszabbítjuk Papp Ferenc igazgatónak szeptember 30-ig a mandátumát, akkor ezt a dolgot kiküszöböljük, ugyanis a 2. pontra van lehetőség arra, hogy a pályázat lehetőségét az Ügyrendi és Jogi Bizottság megvizsgálja, és a következő közgyűlésen én úgy gondolom, hogy kiírható a pályázat úgy szintén. És nincs ellentmondásban egyébként a két kategória ilyen értelemben. Birkner Zoltán: Azt gondolom, jegyzőnő megválaszolt egy feltett ügyrendi kérdésre. Zsoldos Ferenc úr ügyrendi kérdést tett fel. Kérem Tsztelt Polgármester urat, szavaztasson erről a kérdésről, és zárjuk le ezt a vitát. Tüttő István: Zsoldos úr javaslatát fölteszem szavazásra. Ő azt javasolta, hogy folytassuk a munkánkat a következő napirendi ponttal, és amennyiben 8 képviselő hölgy, úr aláírja, akkor ezt követően egy úgy nevezett soron kívüli, vagy rendkívüli közgyűlésen megtárgyaljuk ezt a javaslatot. Tehát, aki igent nyom azt a verziót támogatja, amit Zsoldos úr javasolt, hogy folytatjuk a következő napirenddel. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Folytatjuk a következő napirenddel. 2.) Javaslat a megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra Előadó: Tüttő István: polgármester Tüttő István: Az EUROHÁZ 2000 Egyesület felkérte az önkormányzatunkat, hogy csatlakozzunk kezdeményezéséhez. Valószínű, hogy olvashatták Zalai Hírlapban is, Onkológiai Osztály támogatása a megyében, a Megyei Kórháznál. Én nem vagyok szakember, de gondolom, a szakemberek ehhez a véleményüket elmondják. A megyének mindenképp szüksége lenne, legalábbis az itt elő embereknek az onkológiai ellátás megteremtésére, és ennek támogatásáról van szó elviekben. Kérdezem van-e az orvosoknak erre vonatkozóan véleményük? Zalai Hírlap foglalkozott vele már. Dr.Csákai Iván: Evvel a problémával körülbelül 2 évvel ezelőtt kezdtünk foglalkozni. Egy érdekes dolog az, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát gondoltuk, hogy valahol egy onkológiai centrumot kialakít. Ez megfordult, és tehát Egerszegre kerülne .. eldönteni, hogy ez az onkológiai osztály hova kerül, és úgy, hogy egyszerűen az, hogy az 1300 ágyas zalaegerszegi kórházba, megyei kórházba kerüljön, én nem tudom, hogy egyáltalán ez egyértelműen indokolt-e. Az én meggyőződésem az, hogy akár Keszthely, akár Nagykanizsa sokkal jobban centrumban lenne az onkológiai ellátásban. Zalaegerszeghez mérten Szombathely közel van, de én azt mondanám, hogy a támogatással csínján bánjunk. Én elvben egyetértek azzal, hogy Zala megyében legyen onkológiai osztály, de nem feltétlenül szükséges, hogy ez Zalaegerszegen működjön, mert Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak az az érdeke, hogy a minket ellátó, tehát a mi általunk ellátott daganatos betegek minél közelebb kerüljenek ellátásra, és ha netalántán Nagykanizsán kerülne erre sor, akkor az nagyon jó lenne. Le kellene ülni a négy intézményvezetőnek, megtárgyalni, hogy hol lenne a legjobb, az ÁNTSZ főorvosával együtt, mert ez így, hogy támogatjuk, én nem vagyok ennek híve. Törőcsik Pál: Azért vártam ki a jelentkezéssel, mert gondoltam, hogy ha orvos képviselőtársaim még kívánnak reagálni erre. Én most azért kértem szót, mert egy német befektető társaság jelentkezett nálunk, akik egy úgynevezett interdiszciprinális onkológiai centrum kialakítását kezdeményezték volna, és Nagykanizsát keresték meg ezzel az ötletükkel, terveket bemutatva, és bemutatva más országokban működő ilyen központokat. Megszerveztünk egy találkozót Gógl Árpád miniszter úrnál, ahol Csákai Iván dr. képviselőtársunkkal együtt ezzel a küldöttséggel voltunk. Jelen pillanatban az adatgyűjtések és a szervezeti rendszerbe és a finanszírozási rendszerbe való bevonhatóság van vizsgálat alatt. Ez kezdeményezés párhuzamosan ezzel a szándékkal vetődött föl, ezért tartom én nagyon indokoltnak Csákai képviselőtársunknak azt a kérdésfölvetését, hogy igen, Zala megye, nem okvetlen Zalaegerszeg, hiszen, akár mi is szóba jöhetnénk, ha ez a fajta elképzelés tető alá jöhetne. Elnézést, hogy talán mintha kicsit árkon kívüli, szakmán kívüli ebbe így belefolytam, de részese voltam ennek a folyamatnak, ezért én úgy gondolom, hogy a kérdésfölvetés nagyon jogos, és hogyha az alapvető célkitűzést nézzük, azt, hogy minél jobb ellátását biztosítsunk a városlakóknak és vonzáskörzetünkben élőknek, akkor mindenképpen meg kell fontolnunk, hogy hol és támogassuk egy ilyen központ létrehozását. Tüttő István: Nekem lenne egy olyan kiegészítésem, egyetértve az elhangzottakkal, hogy kihagynánk, tehát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése csatlakozik ahhoz a napi kezdeményezéshez, melynek célja, hogy a Zala Megyei Közgyűlés tűzze napirendjére, hogy Zala megyén belül önálló Onkológiai Osztály létesítésének kérdését tűzze napirendjére. A megyében működő kórházvezetőkkel kezdeményezzen egyeztetést és vizsgálja meg a letelepítés legoptimálisabb változatait. Gőgős Péter úrnak igaza van, de azt mi hiába mondjuk, hogy ide vele. Tehát mi csak úgy támogatjuk, hogy Zala megyében, a kórházvezetéssel egyeztetve, és optimális helyet ezen egyeztetés után jelöljék ki. Kérem ennek a módosításnak, mivel lezárom így a napirendet, kérem, így fogadjuk el. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 114/2000.(IV.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. csatlakozik ahhoz a napi kezdeményezéshez, melynek célja, hogy a Zala Megyei Közgyűlés tűzze napirendjére a Zala megyén belüli önálló Onkológiai Osztály létesítésének kérdését. 2. felkéri a Zala Megyei Közgyűlést, hogy a megyében működő kórházvezetőkkel kezdeményezzen egyeztetést és vizsgálja meg az Onkológiai Osztály letelepítésének legoptimálisabb változatait. Határidő: 2000. április 5. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) Előterjesztés a Nagykanizsa, Postakert utcában található lakóépület-együttes Keleti irányú folytatása érdekében történő telekértékesítésről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy közben megérkezett egy szakértői elemzés, értékelés, igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény, melynek a summázata a következő. Most érkezett, nem tudtuk. Én is csak most látom először, de végül is csak két számot kell mondanom, remélem, hogy az meggyőző lesz. Amennyiben úgy érzik, hogy titkot árulok el, akkor a 2. határozati javaslat első francia bekezdésében szereplő millió plusz 5 millió, az a szakértői értékelés, és az 1841/4 hrsz-ra pedig az ott megállapítottal szemben plusz 5,7 millió. Tehát ez a szakértői vélemény. És mindösszesen, ugye a mindösszesenre korábban meghatároztunk egy összeget, az pedig, azzal szemben még 7,8 millió. Most uraim, végül is ez egy szakértői vélemény, azt tudomásul kell azért vennünk, hogy itt egy olyan cél megvalósításáról van szó, mely a város számára is fontos. Négy lakáshoz is juthatnánk. Egyben a lakásépítés az elengedhetetlenül égető és megoldásra váró probléma, de szeretném jelezni, hogy a határozati javaslatokban nem szerepelnek azok a megállapítások vagy kitételek egy része, amely a tárgyalási részben bent van, én ezért a következőt javaslom. A kft., amelyikkel ugye ezt az ügyletet megkötnénk 2.1-os határozati javaslattal kiegészíteném, hogy ez a kft. köteles kiépíteni a villamos, gáz és vízközműveket, kerékpár behatárolva a helyet a Balatoni út és a Postakert út között, saját költségére, mert ugye ez kimaradt. Még, ami kimaradt, a szennyvíz és a járda. Bocsánat. És még egy pont, a 2.2.-t javaslok, de az önkormányzat pedig vállalja, hogy a vételárból biztosítja a 9,5 millió Ft értékű út és közvilágítás kiépítését, másképp ez nem fog menni. Én ezt tudnám kiegészítésként tenni. Most Önöké a szó. Dr. Tuboly Marianna: …és ez az értékesítés feltétele. Nem köteles, hanem úgy kellene, hogy az értékesítés feltétele, kettőspont. … Törőcsik Pál: Elnézést a képviselőtársaimtól, hogy válaszol gombot nyomtam, de szeretnék az előterjesztéshez egy módosítást tenni, és ezért kértem. Határozati javaslat „A” 2. pontja, harmadik francia bekezdés, ahol a vételár ellenértékeként bizonyos négyszer, 4 db 50 m2-es alapterületű lakást írnak le. Gazdasági bizottsági ülésen egyeztettünk, és egy olyan vélemény alakult ki, amit én magam is támogatnék, hogy írjunk egy össz. m2-t, tehát nem azt, hogy 4 × 4 db 50 m2-es lakás, hanem 2000 m2 alapterületű lakást, a tervek ismeretében eldöntve, 2 nagyobb és 2 kisebb alapterületű lakást, hogy egy bizonyos mozgásterünk ezzel kapcsolatban legyen. Tehát az a lényeg, hogy 200 m2 össz. alapterületű lakás legyen, és később meghatározhatjuk, ami az igényeinknek legjobban megfelel. Birkner Zoltán: Nem szeretném sokáig húzni az időt, valójában arról, azért szólok hozzá, mert én személyesen támogatom a kezdeményezést abból a szempontból, hogy Nagykanizsán szükséges a lakásépítés. Azt gondolom, hogy jó volt ez a plusz egy hét, mert ugye ez egy héttel előkerült, polgármester úr akkor nagyon helyesen levette ezt a napirendről, azóta sikerült ezzel a kft-vel egyeztetni, az egyeztetésnek lett eredménye. Külön örülök ennek, hogy most az ingatlanforgalmi értékbecslés is hozzákerült, mert így most már még tisztább a kép. Azt gondolom, hogy polgármester úr kiegészítéseivel, alpolgármester úr kiegészítésével, illetve magával az előterjesztéssel így most már egyetérthetünk. Ebben az esetben ez egy érdekes kérdés, hogy eltekinthetünk-e a pályáztatástól vagy sem. Azt gondolom, hogy tekintsünk el, hogy induljon be a lakásépítés Nagykanizsán, de csak erre való tekintettel, azért ezt hozzáteszem, hiszen tudjuk, hogy amióta egy szerencsétlenül járt cégünk leállt a lakásépítéssel, azóta tulajdonképpen pang ez az oldala a városnak, és a folytatás nagyon fontos lenne. Reméljük, hogy ez egy jó kezdet. Egyébként lesz még ilyen kezdeményezés, reményeink szerint a közeljövőben, és csak ebből a szempontból támogatni fogom személyesen ezt a határozati javaslatot. Dr. Csákai Iván: Az előterjesztésben szerepel egy x összeg bevételként. Ebből 9,5 millió Ft –ot elkülönítve kérek kezelni arra az útra, ami 50 vagy 60 méter út kialakítására alkalmas, tehát ezt másra ne lehessen felhasználni. Tüttő István: Hát az én javaslatom pont erre szólt. Dr. Csákai Iván: De legyen elkülönítve, mert az nem hangzott el, hogy elkülönítve. Az, hogy a járdaépítés, a közműt, hogy vállalta a kivitelező, ez egy dicséretes dolog. A járdaépítésnél van egy probléma. Ez, megmondom őszintén az én javaslatomra került be, hisz onnan gyalogosan nem lehet kijönni. Én szeretném megkérdezni a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, hogy a Kárpáti, az Autó-Kárpáti jogosan építette-e be teljesen a telekhatárig az oszlopokat, vagy pedig az ő telekhatára csak, ahol a zászlói vannak. Zoli, következő, az ésszerű az lenne, hogy az Autó-Kárpáti oldalán legyen a járda, de arra való tekintettel, hogy teljesen az út széléig ki vannak hozva az oszlopok, és nem tudjuk odarakni, hogyha az az övé, akkor a Ford-szalon tulajdonosaival megbeszéltem, ők fogadóképesek, hogy azon az oldalon épüljön ki a járda. De evvel plusz egy kereszteződésben kell átjárni. Énszerintem az Autó-Kárpáti oldalán kellene kialakítani a járdát, arra való tekintettel, hogy ez van legközelebb a fölfele menő lépcsőhöz. Én szeretném kérni a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, hogy nézzenek utána, ha esetleg még mondjuk a jövő héten, és mondjuk nem augusztusban, hogy tényleg jogosan zárt-e le a Kárpáti úr azt a területet, és szeretném, hogy ha ott épülne ki a járda, ha az övé a terület, akkor a Ford előtt, a Ford tulajdonosaival megbeszéltem, fogadóképesek rá. Tüttő István: Végül is egy kereskedelmi cég előtt, ha járda van, az javítja az arra járók. Dr. Fodor Csaba: Én a magam részéről is az „A” változatot javaslom a közgyűlésnek nagy tisztelettel, hogy fogadja el. Valóban, Gazdasági bizottsági tagok nem voltunk teljes létszámban jelen, tehát nem igazán mondható bizottsági ülésnek, de akik ott voltunk, megbeszéltük, és mindannyian az előterjesztés szerinti „A” változatot támogatjuk azzal, amit alpolgármester úr mondott, a 2. pont 2. francia bekezdésében a lakások tekintetében. Azt gondolom, hogy elkészült egy ingatlanforgalmi értékbecslés, amin lehet vitatkozni, illetőleg abban megadott számadatokat nem biztos, hogy ebben az összefüggésben nem kell figyelembe venni, hiszen itt a teljes közművek kiépítése, azért 20 millió Ft összköltségre tehető, legalábbis a hivatalos dokumentumok alapján, amelyeket azért ugye az előterjesztés mögé mi megkaptunk, nem biztos, hogy mindenkinek ez a kezében van. Tehát éppen ezért azt gondolom, hogy az itt megállapított árak, figyelemmel Birkner képviselő úr véleményére is, elfogadhatóak, és csak azzal a feltétellel, de én is arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy szavazza meg az „A” változatot. Marton István: Úgy gondolom, hogy semmi nem indokolja, hogy az önkormányzat a korábban a kialakult gyakorlatán változtasson. Nevezetesen, építési telkeknél mindig nyilvános pályázatok kerültek lebonyolításra, gondolok itt legutoljára, például a palini telkekre. Igen nagy vita támadt egy kiemelt ügy kezelése kapcsán is. Én úgy gondolom, nagyon jó, hogy megkaptuk ezt a szakértői véleményt, és ennek kéne, hogy legyen az alapja a pályázati induló árnak, tehát én a ”B” változatnak a kiegészítését javaslom azzal, ugye az utolsó mondat így hangzik, hogy a bizottság javasolja az ingatlanok nyilvános pályázaton kerüljenek értékesítésre. Értékesítési induló ár a szakértői véleményben rögzítettek. Most ezt nem kívánom megismételni. Tehát én kérek erről egy szavazást. Dr. Baranyi Enikő: Csatlakozni és kiegészíteni szeretném Marton képviselőtársamnak a javaslatát, ugyanis gondolják végig, hogy ezen a területen összesen a vállalkozó 110 lakást és 80 garázs építését tervezi. Ehhez viszonyítsák, ismerve az új otthonoknak a bekerülési árát. Most nem akarok megnevezni, most is van Kanizsa belvárosában épülő, rövid időn belül beköltözhető lakás, és a bevételt és az ezzel szemben a telekárat. Mindenképpen én is a pályáztatás mellett lennék. A frakció véleménye ez. Dr. Fodor Csaba: Én azért nem onnan fognám meg a kérdést, hogy hány lakást épít, mert ezek a lakásokat költségbe kerülnek, nem tudjuk, hogy mennyi a nyereségtartalma, de nem is ez a dolgunk nekünk azt gondolom, hogy azzal foglalkozzunk, hogy valaki akar venni egy ingatlant, és azon húz-e hasznot, vagy mennyit húz, mert úgysem fogjuk tudni ezt mi bebizonyítani, meg nem is ez az érdekes. Az érdekes számunkra az, hogy van egy vállalkozó, aki vállalná x lakás felépítését. Erre mi, az önkormányzat esetlegesen így segítséget tud nyújtani. Azért azt szíveskedjenek figyelembe venni, hogy a közművek nincsenek kiépítve, hogy az út nincs kiépítve, tehát ami a szakértői véleményben benn szerepel, azok nem teljesen igazak, mert az út például a 1841/4 hrsz-ú ingatlanig ki sincs építve. A közművek csatlakozási pontjai azok pedig elég távol vannak ettől a saroktól. Tehát azért azt ki kell építeni. Sem víz, sem gáz, sem szennyvíz, sem villany, és a villanyra hivatalos értékbecslés ide van téve, az 15 millió Ft, vagy 15,4 millió Ft + ÁFA, amit csak annak kell viselni, aki az ingatlanokat megvásárolja. Tehát mind, mindezeket figyelembe kell venni, én azt gondolom. Ha valaki vállalja ezt a kockázatot, és ugye értelemszerűen rárakódik a telekárra majd, és ha visszaosztják a fajlagos költségeket, akkor egy kicsit más lesz a leányzó fekvése, és azt gondolom, hogy ezekkel együtt kellene ezt az egészet kezelni. A Gazdasági Bizottság egyébként korábban, amikor teljes ülés volt, akkor támogatta ezt a fajta megoldást, mondom, figyelemre azokra a véleményekre, amit Birkner képviselő úr mondott, hogy valóban most itt van egy olyan terület, ami lakóteleknek fenntartott terület, ahova valóban ilyen lakásokat fel lehet építeni, és ebből talán még az önkormányzat is kaphat saját rendelkezésű lakást. 4 db-ot szándékaink szerint. Dr. Baranyi Enikő: Még egy mondatban mégis csak válaszolni szeretnék Fodor képviselőtársamnak. Én úgy gondolom, hogy jó tulajdonos és jó gazda módjára nem hoznánk a vállalkozót sem hátrányos helyzetbe, ha ez tényleg egy reális piaci ár, ami itt az előterjesztésben van, és a módosítás alapján ugye az értékbecslést vennénk alapul. Pályázza meg, aztán, hogy ha a pályáztatás eredménye annyi, hogy ő ilyen összegért jut hozzá, és nem fog más beszállni ebbe, akkor kapja ő meg, de nem legyen megcímkézve, hogy ki az, aki ehhez a nagy értékű, nagyon jó területen egy hatalmas építési területhez jut, ugyanis, hogy ilyen objektumot tud kiépíteni. Másrészt én úgy gondolom, hogy a 110 lakás és a 80 garázzsal szemben nagyon mutatós szemre, hogy 5 lakáshoz, azaz 200 m2-hez hozzájut az önkormányzat, de az arányai szerintem még ennek is torzak. Birkner Zoltán: Elnézést polgármester úr, hogy még egyszer hozzászóltam, csak pontosítani szeretném, tehát én azért valóban mindennel egyetértek, amit Fodor úr mondott, de azért énnekem tetszik az, hogy egy ingatlanforgalmi értékbecslő most mellétette a valós értékeket. Ha már egyszer lemondunk a pályáztatásról, kérem polgármester úr, úgy terjessze elő az új számokkal, s elnézést kérek a Gazdasági Bizottságtól olyan szempontból, mi ezeket a számokat akkor nem láttuk. Röviden ez. Most láttuk, és végre elkészült, és örülök neki, hogy elkészült, mert időben van. Tehát ha már pályáztatás nélkül tesszük, akkor kérem polgármester úr, hogy legalább annyit tegyünk meg, hogy mindazokkal a kiegészítésekkel és emelt összeggel tegyük ezt meg. Dr. Csákai Iván: Állati jó, hogy vitatkozunk. Van egy vállalkozó, aki több millió Ft-ot beleölne ebbe a vállalkozásba. Pályáztassunk. Akkor ebben az évben nem lesz belőle semmi. Akkor mondjuk ki azt, hogy Nagykanizsán nem támogatunk semmiféle ilyen kezdeményezést, csak ezt, hogy valaki idejön, megpályázza, két év múlva épül valami lakás. Nagyon jól tudta a Polgármesteri Hivatal és jó néhány képviselőtársam, hogy ez az illető szeretne építeni. Hát lehet pályázni, pályáztatni, de a pályáztatásnak az eredménye az, hogy ebben az évben nem fogja elkezdeni az építést. Kelemen Z. Pál: Elhangzottak új számok az értékbecslés alapján, akkor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a 200 m2 alapterület már nem 85.000, hanem 114.000 Ft/m2. Tehát a korábbi 85.000-es ajánlatnál nekünk 268 m2 alapterületet kell kérnünk. Eszerint módosítsuk, kérem az ajánlatot. Tüttő István: Hát ugye van ennek egy másik vetülete is, ha drágábban adok valamit, akkor ő is drágábban adja. Tehát marad a m2 ugyanannyi, csak többe fog nekünk kerülni. Szóval én elfogadom Kelemen Z. Pál úr javaslatát, csak az a gyanúm, hogy ennyire ezért ez a befektető sem fog mellényúlni. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom polgármester úr, hogy ez egy kicsit félreérthető volt biztos, amit Kelemen képviselő úr mondott, de nem is ez a lényeg. Nagy valószínűséggel inkább a lényeg abban van, ha mi drágábban adjuk az adott telket, és azon elkészül egy lakás, akkor a fajlagos lakás m2-i árak nem csökkeni fognak, hanem nőni, és ha nőnek, akkor az érte kapott 200 m2 össz., az nem nőni fog, hanem csökkeni, tehát valahogy így áll majd össze ez az arány. De én azt gondolom, hogy azért ez így nem nagyon szerencsés, de hát jó, hát lelke rajta. Tehát én még egyszer azt kérem, ezek a számok, amelyek itt vannak, hogy ezek mennyiben reálisak, mennyiben nem reálisak, azt nagyon nehéz megmondani már csak azért is, mert nem tudjuk, hogy milyen súllyal, ebből a szakvéleményből nem derül ki számomra, hogy milyen súllyal került figyelembe vételre, vagy nem figyelembe vételre, ami szerint, hogy a Ford-kereskedés és a Postakerti utcából kiépített szilárd burkolatú közútról megközelíthető. Egy darabig, az mondjuk, hiányzik innen. A másik, meg egyáltalán nem, az meg aztán megint hiányzik innen, tehát azért ez, és ami itt van, hogy közvetlen közelében autó-márkakereskedés, meg nem tudom, mi van, az egy lakóterületnél, hogy az forgalmi érték növelő vagy csökkentő, azt igazából nem tudom, mert az sem derül ki, de hát végigmehetünk ezen. Én azt gondolom, hogy az az értéknövelő tényezőként valószínű figyelembe vett közmű csatlakozási lehetőségek a kialakult kereslet-kínálati adottságok, hát nem tudom, hogy ezen a környéken milyen kialakult kínálati-keresleti adottság van, mikor el akartunk adni egy darab területet így pontosan, meg is jött rá a vevő, aztán még sem vették meg, és akkor elállt, tehát igazából a kereslet-kínálat az biztos van, csak nem tudom hol. A közmű tekintetében meg mint említettem volt, dokumentumok vannak, nem tudom, hogy minden képviselőnél nála van-e, de nálunk itt van egy vastagabb anyag, a Gazdasági Bizottság tagjainál, amiben azért bent van, hogy mondom, több mint 20 millió Ft + ÁFA csak a közmű, és akkor még ehhez hozzájön a járda, amit nem tudunk. Tehát én azt kérem, hogy ezeket mind-mind vegyük figyelembe, és valóban ezzel el tudunk indítani egy lakásberuházást. Törőcsik Pál: Nagyon örülök, hogy ez a vita így kialakult, és itt az összegekről így vitázunk. Szeretném elmondani, hogy nem egy, nem kettő olyan megkeresést kaptam, és olyanfajta információt, hogy Kanizsán azért nem települtek meg munkahelyteremtő beruházó vállalkozások, és itt sorolhatnám, csak nem akarok cégeknek reklámot csinálni, mert az önkormányzat nem biztosított ingyen telket, bezzeg más városok északabbra, nyugatabbra, illetve keletebbre biztosítottak ingyen telket, és azért települtek meg ott a munkahelyteremtő beruházások. Most egyet szeretnék mondani. Az ingatlan értékbecslőnek az a dolga, hogy fölbecsülje a területet, és korrekt számot mondjon, ez is igaz. Az is igaz, hogy az önkormányzat azt mondhatja, hogy nekem most egy bevétel kell, ennyi és ennyi, és azt mondom, csak azt ne felejtsük el, hogy ezt az összeget, amit most mi ráemelünk egy telekárra, és abból indulunk ki, azt a lakáshoz jutni akaró fogja megfizetni, aki a lakásokat meg fogja venni a végén. Magyarul az önkormányzat így lesz árfelhajtó tényező. Nap, mint nap szembesülök idejövő befektetőkkel, elviszem vásárcsarnokot nézni, itt mindenki, hadd ne mondjam, hogy milyen – nem vásárcsarnokot, iparberuházásnak csarnokot, tehát üzemcsarnoknak való épületet – mindenki ott akarja a bérleti díjat lekaszálni, és innen azt mondja, ha így gondoljuk, akkor elmegy egy sorral odébb. Én azt mondom, hogy mi megemelhetjük akár kétszeresére is a telekárat, akkor se lesz 200 m2 összterületnél nagyobb jussunk, amit ki tudunk ebből venni, mert az az összeg, amit mi akarunk, az nem itt fog lecsapódni. Ezt kell tisztán ebben a dologban látni. Ezért szeretném erre fölhívni a figyelmet, mert ez valós probléma. Dr. Baranyi Enikő: Valóban Törőcsik Pál alpolgármester úr, amit elmondott, valós probléma. Ismételten szeretném elmondani, hogy volt már arra precedens, nagy helyes módon, amikor a testület úgy döntött, hogy mindenfajta telek értékesítése, az csak pályáztatás útján történjen. Most itt lehet mondani, hogy, mert nem indul meg, csak később az építkezés, lehet azt mondani, ami egyébként nem – elnézést, hogy ezt kell mondanom, nem szokás ezt a szót használnom –, nem igazán reális vagy helytálló állítás, hogy az önkormányzat ezzel árfelemelője lesz a lakásoknak. Messze nem erről szól a történet. Hát menjenek ki a lakáspiacokra és számolják ki még azt is, hogy a 80 garázs és a 110 lakás odatelepítése, az gyakorlatilag egy olyanfajta lakásmozgást is meg fog indítani, ami a szoc. pol. kedvezménnyel történő használt lakásoknak a bevonását is eredményezi, tehát szerencsére sok családnak a lakásproblémája meg fog oldódni. Na de hát azért az építési vállalkozók azért kalkulálnak. Nem hiszem el, hogy mi fogjuk a lakásárakat azzal megemelni, és ez egy megalapozatlan vádnak tűnik, hogy ha azt mondjuk, hogy pályáztatunk, és annak megfelelően, hogy mennyi, tehát a legeredményesebb és a legmagasabb árat kínáló vállalkozó fogja ezt megtenni, vagy megvenni, és én még nem láttam olyat, hogy 110 lakás és 80 garázs mellett majd szeretném látni, hogy mennyi lesz m2-e ezeknek a lakásoknak. Nem akarok prognosztizálni, még akkor is, hogy ha ilyen alacsony áron jut hozzá az építési vállalkozó. Kelemen Z. Pál: Megszívlelve képviselőtársaim észrevételeit nem számszerűsítenem a dolgot, úgy ahogy előbb tettem. Kérem a 2. pont, „A” változat 2. pont, 2. bekezdésének utolsó mondatát az alábbiak szerint módosítani. A fizetés módja: a beruházás I. ütemében felépített lakásokból 4 db 50 m2-es vagy 200 m2 alapterületű lakás önkormányzat részére történő tulajdonba adása. Ennyi. Tehát maradjon ki, amit kihagytam. Tehát a bruttó fajlagos árral számolt rész maradjon ki. Dr. Gőgös Péter: Egy költői kérdésem volna. Megelőzendő az elkövetkező időkre ezeket a parttalan vitákat, látva itt a megegyezés szerinti összeg és az ingatlanbecslő között közel 33%-os, 40%-os értékkülönbözetet, nem lenne-e célszerű a következő időben előzetesen megkérni az ingatlanbecslőnek az ajánlatát, mielőtt még tárgyalásokba bocsátkoznánk, és hasonló számokat kihoznánk? Tüttő István: Lezárom a vitát, több hozzászóló nincsen. Én a következőt javaslom. A 1847/47 hrsz-únál fogadjuk el az ingatlanbecslő javaslatát, a 18.-as számút. A másodiknál pedig kompenzáljunk, tehát magyarul mindegy, hogy ott most 17-et írok, vagy 22-t, vagy 50-t, teljesen mindegy, s annak a fejében kérjük a 4 db 50 m2, vagy 200 m2 területet, mert ha jól belegondolnak, akkor így összességében nem növeljük olymértékben az 1 m2-re eső árat, de könnyű kiszámolni, azért nekünk ebből valamilyen plusz hasznunk lehet, és nem oly mértékben terheli meg a befektetőnek a költségeit, hogy ezt, ha jónak találja, ne tartaná elfogadhatónak. Kérjük, gondolják még át. Én ezt javaslom módosításképpen. Akkor, mivel elfogadom a módosításaimat, szavazzunk. Akkor az „A” variáció egyesről szavazunk. Tehát a mindenkori rendezési terv szerint épülhet csak be. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2. javaslat első francia bekezdése, mondtam, hogy 18 millió és a számokat értelemszerűen változtatjuk, akkor kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor jön a harmadik francia bekezdés. Második. Hát, amit Kelemen Z. Pál úr mondott 4 × 50, és az összterület 200 m2 legyen. Mondjuk a 4 × 50, az garantálja, hogy 4 lakás. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tehát az össz. 200-ban maradtunk. Kérem a következőt. Illetve felteszem a következőt. Az értékesítés feltétele jön most, amire én elmondtam, hogy ez a kft. köteles kiépíteni a villamos gáz, egyéb, kerékpárút, szennyvíz, a Balatoni és a Postakert út között. Kérem, e szerint szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tehát, ha nem vállalja, akkor nem értékesítjük részére, ez a feltétel. A hármasban nincs változás, azt kérem, szavazzuk meg. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a négyesre a szavazatukat. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja Tüttő István: Bocsánat, még van egy. Az önkormányzatnak is volt kötelezettség vállalása. Hát, ha nem értenek vele egyet, az nekünk előnyös, csak a szerződést rontja. Tehát a vételár terhére elkülönítünk 9,5 millió Ft-ot út- és közvilágítás kiépítésére. Tehát az elkülönítés szó is bent van. Minősített többség kell, mert érinti a költségvetést. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor még egy kérdésem lenne. Feltehetem-e szavazásra, a fennmaradó pénzt pedig akkor tartalékolnánk a felveendő hitel annyival való csökkentésére. Akkor szavazzuk meg. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 115/2000.(IV.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért azzal, hogy az ingatlan a mindenkor hatályos rendezési terv szerint kerüljön beépítésre. 2.1. a nagykanizsai 1847/47 hrsz-ú, 4500 m2 nagyságú ingatlant és az 1841/4 hrsz-ú földterületből kialakítandó 6000 m2 nagyságú ingatlanrészt közvetlenül értékesíti a Baumeister Kft. részére a következők szerint: • az 1847/47 hrsz-ú ingatlan vételára 18.000.000 Ft. Fizetési módja: készpénz. • az 1841/4 hrsz-ú ingatlanrész vételára 22.800.000 Ft. A fizetés módja: a beruházás I. ütemében felépített lakásokból 200 m2 összalapterületű lakás önkormányzat részére történő tulajdonba adása. 2.2. az értékesítés feltételeként határozza meg, hogy a Baumeister Kft. vállalja a területek teljes közművesítését (víz, villany, gáz, csatorna), kerékpárút, illetve járda (lehetőség szerint a területnek a Kárpáti-Autószalon felőli oldalán) kiépítését. 3. az 1841/4 hrsz-ú területből kialakított 6000 m2-es rész megfizetésének biztosítékaként a visszavásárlás jogát a lakások tulajdonba adásáig, legfeljebb a jogszabályi maximális időtartamig kiköti és bejegyezteti az ingatlannyilvántartásba. A közgyűlés az 1841/4 hrsz-ú területből kialakított 6000 m2-es részre a vételár megfizetésének a biztosítékaként az I. ütemben megvalósuló lakások tulajdonba adásáig jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki és jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba. 4. az 1847/47 hrsz-ú és az 1841/4 hrsz-ú ingatlanból értékesítendő területre 2 éves beépítési kötelezettséget ír elő. 5. kötelezettséget vállal arra, hogy az utat és közvilágítást saját költségén kiépíti, melynek költségét, 9,5 millió Ft-ot az értékesítésből befolyó vételár terhére elkülönítetten kezeli. 6. az ingatlanok értékesítéséből befolyó vételárat (az út- és közvilágítás költségeként elkülönített 9,5 millió Ft-ot leszámítva) céltartalékba helyezi, annak összegével a 2000. évre előirányzott hitel összegét csökkenti. Határidő: 2000. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Csákai Iván: A járdával kapcsolatban, mert kerékpárút kiépítése nem lehetséges, de kérném szépen azt, amit kértem, hogy megvizsgálni, melyik oldalra épülhet. Tehát ez is legyen itt benne, hogy a Kárpáti oldalán kellene megépíteni, de hogy ha az övé az a terület, akkor a Ford az vállalja. Tüttő István: Én azt mondom, hogy hagyjuk benn azzal a feltétellel, hogy megvizsgálja a Gazdálkodási Osztály, és természetesen olyat nem írhatunk elő, ami lehetetlen. Tüttő István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 20,45 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
