* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 418.04 KB | |
| 2026-04-02 10:43:05 | |
 | |||||||
Nyilvános  128 | 141 | 2000. június 6. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 20. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Komplex programja megalkotására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 21. Javaslat az egyéb pályázatok támogatása költségvetési előirányzatának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 22. Javaslat az új városi könyvtár építése miatt megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 23. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24. Javaslat a Nagykanizsa, Katonarét rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 25. Előterjesztés a Nagykanizsa-Miklósfa u. 1. sz. alatti ingatlanon és a vele szomszédos Önkormányzati út mellett megépített kerítésről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 26. Tájékoztató az intézmények energiagazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 27. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolatairól (írásban) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolati tervére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Az önkormányzati Kft.-ék 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása Előadó: Maros Sándor ügyvezető Grabant János ügyvezető Lukács Ibolya ügyvezető J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. június 06-án (Kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Gerencsér Tibor nemzetközi kapcsolatok referense, Lukács Ibolya ügyvezető-főszerkesztő, Maros Sándor ügyvezető, Grabant János ügyvezető Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket. Köszöntöm kedves vendégeinket. Köszöntöm a médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak és különböző szakterületeinek vezetőit. Folytatólagos közgyűlésünket megkezdjük. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Ki nem hirdetett határozatokkal kezdeném, szeretném ismertetni a sajtó képviselőivel, hogy az alábbi határozatokat nem ismertettük: Előterjesztés az Erdős Tibor által a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Rehabilitációs Alaprészből igényelt támogatáshoz kért kezességvállalásról 160/2000.(V.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem vállal kezességet az Erdős Tibor által felvett támogatás visszafizetésére. Előterjesztés az Erdős Zoltán által a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Rehabilitációs Alaprészből igényelt támogatáshoz kért kezességvállalásról 161/2000.(V.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul, hogy Erdős Zoltán a Zala Megyei Munkaügyi Központtól a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Rehabilitációs Alaprészéből igényelt 3,6 millió Ft összegű vissza nem térítendő támogatásához az Önkormányzat 5,4 millió Ft-ig készfizető kezességet vállaljon. A kezességvállalás feltétele, hogy a nagykanizsai 3583/2 hrsz-ú ingatlanra a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának jelzálogjoga bejegyzést nyerjen, továbbá a 3583/2 hrsz-ú ingatlan tulajdonosainak a jelzálogjog érvényesítése esetén történő befogadásáról 3. személy közjegyző előtt tegyen nyilatkozatot. A kezességvállalás tényét közjegyzői okiratba kell foglalni, melynek költsége Erdős Zoltánt terheli. Határidő: 2000. július 15. Felelős : Tüttő István polgármester Napirendi pontok: 20. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Komplex programja megalkotására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 21. Javaslat az egyéb pályázatok támogatása költségvetési előirányzatának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 22. Javaslat az új városi könyvtár építése miatt megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 23. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24. Javaslat a Nagykanizsa, Katonarét rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 25. Előterjesztés a Nagykanizsa-Miklósfa u. 1. sz. alatti ingatlanon és a vele szomszédos Önkormányzati út mellett megépített kerítésről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 26. Tájékoztató az intézmények energiagazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 27. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolatairól (írásban) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolati tervére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Az önkormányzati Kft.-ék 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása Előadó: Maros Sándor ügyvezető Grabant János ügyvezető Lukács Ibolya ügyvezető 20. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Komplex programja megalkotására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Antalics Dezső bizottsági elnök úr az előterjesztő, kérdezem, hogy van-e hozzátennivalója az írásos anyaghoz? Antalics Dezső: Az anyag azt hiszem, hogy egyértelmű és elég részletes. Szeretném hangsúlyozni, hogy törvényi kötelezettség teljesítéséről van szó, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban. Ami talán kiemelendő, hogy egy rövidebb távú programot szeretnénk készíteni, ugyanis kétévenként szükséges a felülvizsgálata a törvény értelmében és ez egy költségkímélő megoldás, amelyet a 2000-es költségvetés tartalmaz is megfelelő soron. Ennek megfelelően a szakértők bevonásával, helyi szakemberek bevonásával szeretnénk a programot elkészíteni a jelzett határidőre. És egy megjegyzésem van a nyilvánosság felé, hogy elégedetlenek vagyunk az érintett szervezetektől visszaérkezett reagálásokkal, ugyanis 53 helyről mindössze 14-en jeleztek vissza, és érdemileg 11-en adtak valamiféle programot. Kérem a határozati javaslatok elfogadását. Tüttő István: Ügyrendi gombot látok hármat villogni. Sorban kérdezhetem az urakat? Tóth László: A polgármester úr nem tekintett a táblára mielőtt megnyitotta a folytatólagos ülést. A múltkori közgyűlésen 4 kérdést tettem fel. Erre reakciók jelentek meg a FIDESZ helyi szervezetétől és a kanizsai sajtókban, médiákban, és ezek fényében szeretnék napirend után 2 percet kérni. Tüttő István: Ezen napirend után? Tóth László: Nem, a napirendek után, az ülés után, tehát napirend után. Röst János: Hasonló okok miatt szeretnék én is szót kérni, személyes megtámadtatás céljából. Úgy gondolom, az ügy az fontos és most kell megtárgyalni. Tüttő István: Egy kérdésem lenne. Ugyanazt a módszert nem lehet választani? A sajtón keresztül. Ezt csak kérdezem. Marton István: A tegnapi nap eseményei sarkallnak engemet is arra, hogy a napirendek után kérjek szót, ugyanis az SZMSZ nem tesz mást lehetővé. Birkner Zoltán: Igazából csak kérdezni szeretnék, és hát nem vagyok teljesen tisztában jegyzőnő, hogy kell-e hozzá közgyűlési döntés, hogy napirend után az urak szót kapjanak, avagy polgármesteri hatáskör? Tüttő István: Én azt hiszem, a képviselőknek joga van szólni napirend után is, meg közben is. Én meg fogom adni a szót mindenkinek. Akkor térjünk a tárgyra. Antalics Dezső úr elmondta a kiegészíteni valóját. Kérdezem, van-e Önöknek észrevétele? Egy rendkívül fontos kérdésről van szó, ahogy Ő is mondta. Szükségessé vált már ennek a programnak a megalkotása. Úgy látom nincs észrevétel. Akkor szavazzunk a határozati javaslatról. Kérdezem Önöket, az 1. számú határozati javaslat, a döntésüket. Tehát jóváhagyjuk ezt az anyagot először. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérném a 2. határozati javaslatról a döntésüket. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 190/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az Önkormányzati Környezetvédelmi Program vázlatát és az abban foglalt egyeztetési, szervezési javaslatot jóváhagyja. Felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a feladat végrehajtását kísérje figyelemmel és az egyeztetés lezárása után a programot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. november 30. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök 2. az Önkormányzati Környezetvédelmi Program összeállításához szakértők felkérésével egyetért. A szakértők kiválasztására és munkájának koordinálására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök Dr. Tuboly Marianna: Birkner képviselő úrnak szeretném megadni a választ. A Szervezeti és Működési Szabályzat 52. §-a szabályozza a Tóth László, Röst úr és Marton úr által feltett kérdést. Ebben az ügyben legfeljebb 2 percig tarthat a felszólalás és vitának, határozathozatalnak nincs helye. Ha az elnök nem adná meg a szót, úgy abban az esetben a közgyűlés vita nélkül határozna az ügyben. Tüttő István: Azt hiszem, tisztázódott végleg a helyzet. 21. Javaslat az egyéb pályázatok támogatása költségvetési előirányzatának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt az anyagot az Oktatási és Kulturális Bizottsággal együtt, és azt a javaslatot teszi a tisztelt közgyűlésnek, hogy a korábban tervszinten számításba vett 600.000 Ft körüli összeget, azt szíveskedjen megemelni 1,5 millió Ft-ra. Természetesen indokolhatnánk azzal is, hogy tavaly is jóval több volt az ilyen keret, amely a két bizottság rendelkezésére állt, én úgy tudom 900.000 Ft körül volt, és a beérkezett pályázatok viszont a 30 millió Ft-ot, igények a 30 millió Ft-ot is elérték. Természetesen az igényekhez nem tudjuk igazítani a költségvetésben külön elkülönítendő pénzt, de azt gondoljuk, hogy a 600.000 Ft oly kevés, hogy azzal nem lehet igazából semmit sem kezdeni. 1,5 millió Ft-ra gondol a Gazdasági Bizottság, mely alkalmas lehet arra, hogy valóban az arra érdemesek méltó pénzt kaphassanak. Balogh László: Én is néhány mondattal szeretnék ráerősíteni a javaslatra, hogy ne maradjon kétség. Való igaz, tavaly, hogy a 992.000 Ft volt az osztható összeg a 30 milliós igényhez. Jelzem, hogy több száz nagykanizsai civil szervezet, egyesület, alapítvány számára adott ez lehetőség egy kis plusz pénzszerzésre. Tavaly 38 pályázó volt. Az idén biztos, hogy több lesz, mert közben ne felejtsük el, hogy kikerült a helyi iparűzési adó 10 %-os felajánlási jogának megszüntetése révén a kultúra, sport, egészségügy és szociális szférából több mint 50 millió Ft. Ehhez képest a 600.000 Ft nevetséges. Még az 1,5 millió Ft-nál is legszívesebben többet javasolnék, de annyit kérem, hogy legalább szavazzunk meg, ha hiszünk a civil szférában, az önszerveződő társadalomban, melynek az önkormányzat is része, kérem, ezt a lehetséges plusz támogatást szavazzuk meg. Nem igaz, hogy ez nem alapfeladatunk. Dr. Fodor Csaba: Az előbb idejekorán befejeztem a hozzászólásomat, mert ugye úgy illenék, hogy a Gazdasági Bizottság elnöke forrást is tudjon javasolni a plusz kiadásokhoz, így azt kérném, hogy a tisztelt közgyűlés azzal fogadja el a határozati javaslatot, hogy a többlet pénzigény a többlet illetékbevételek források … Tüttő István: Szeretném mindjárt jelezni, hogy ma tárgyaltam az Illetékhivatal vezetőjével. Gazdasági osztályvezető úrral még nem sikerült egyeztetnem, de remény van bizonyos növekményre, tehát így a forrása úgy tűnik, hogy biztosítva lesz. Csak azért, hogy igazoljam a lehetőséget. Kérdezem, hogy van-e még észrevétel ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincsen. Cserti úr? Cserti Tibor: Egy apró kiegészítést hadd tegyek. Gazdasági bizottsági ülésen is kifejtettem, hogy mindenféleképpen szükségesnek ítéltetett volna már a költségvetés készítésének stádiumában civil szervezetek támogatását egy ahhoz méltó összegben megszabni. Ez most a helyére kerül, azt hiszem közmegegyezéssel és ez egy jó dolog. A másik dolog, sorra bebizonyosodik a költségvetésnek a forrásoldalairól, így az illetékbevételekről is többek között, majd az iparűzési adóbevételről, illetve ki lehet terjeszteni a helyi adóbevételek teljes körére is, a költségvetési időszakában sokat vitatott dolog, puha a költségvetés. Másik oldalon pedig feszültségek vannak. A jövőben erre még inkább figyelni kell, mert ezzel kapcsolatosan majd zárszámadáskor fogom elmondani a véleményemet. Tüttő István: Cserti úr megállapításával nem vitába szállva, de vannak dolgok, amelyek menet közben derülnek ki, és sajnos a fordítottja is kiderül nem egy esetben, és akkor azt is el kell mondani, hogy a bevételek növekedése és az elvont összegek szaldója nem áll azért a pozitív eredőben, vagy egyenlegben, mert szeretném jelezni, hogy megközelítjük már majdnem a 100 milliós hitelállományt a jelenlegi helyzetben, az pedig hát mindazon okok miatt következik be, hogy menet közben a lehetőségeink csökkentek, elvonás 44 millió. Szóval ezek mind hozzáadódnak és az eredőjeképp nem javult a helyzetünk, hanem bizonyos mértékig romlott. De van olyan fejlemény, amit az előbb is jeleztem, például illetékben várható, hogy javulni fog. De az eredője nem mutat pozitív szaldót pillanatnyilag. Kérem, döntsünk akkor a határozati javaslatról. 1,5 millió Ft-ra módosítjuk az egyéb pályázatok támogatására fordítható összeget. Kérem a döntésüket. Minősített szótöbbség szükséges. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 191/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000. évi költségvetésről szóló 9/2000.(III.8.) számú rendeletének 10. számú melléklet 4. sor 4. bekezdésében szereplő Egyéb pályázatok támogatása célú előirányzatot 1.500.000 Ft-ra módosítja. A 900 eFt pótelőirányzat forrása: többlet illetékbevétel. A közgyűlés felkéri a polgármestert az előirányzat módosításával kapcsolatos átvezetés megtételére. Határidő: 2000. június 10. Felelős : Tüttő István polgármester Birkner Zoltán: Kérek szépen polgármester úrtól 2 perc technikai szünetet a frakcióm nevében. Tüttő István: Önöké a 2 perc, de azt kérném, ne menjünk ki. Szünet Tüttő István: Kérdezném a szünetet kérő elnök úrtól, hogy most valami bejelentést tesznek? Semmi. Jó. 22. Javaslat az új városi könyvtár építése miatt megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Az előterjesztéssel kapcsolatosan némi módosítást szeretnék jelezni. Nevezetesen arról van szó, hogy a megszűnő játszótér helyett a 3. Honvéd út – Dózsa – Kisberki csomóponttól délre .. igazán nem alternatív lehetőség, éppen ezért a bizottságunk ezt támogatta, ahogy az előterjesztésben szerepel. Én azt szeretném jelezni, hogy ennek a területrésznek jogos igénye a játszótér, tehát függetlenül kellene kezelni és támogatni, és ugyanakkor a Huszti téren megszűnő játszótér helyett is jogos az igény. Tehát magyarul két játszótér kialakításának lehetőségével értek személy szerint egyet. Meg kell vizsgálni a lehetőséget, a terveket előkészíteni, és természetesen, ahogy az előterjesztésben szerepel, a pályázati lehetőséggel élni kell. És ennek megfelelően kérném szépen a határozati javaslatot úgy tekinteni, hogy a kipontozott részen megjelenik a 2. és 3., tehát mindkét helyszín és a többes szám, tehát helyszíneket támogatja. Nem Kálvin tér helyett megszűnő, hanem egyszerűen játszóterek új helyszíneként jelöli az előterjesztés a kialakítást és nyilván a pályázati lehetőség ugyanúgy bennmarad az előterjesztésben. Tehát szeretném, hogy ha ebben az irányban erősítenék meg a bizottságot, illetve személy szerint a kérésemet. Tüttő István: Egy kérdésem van. Az a játszótér, ami az iskolák mellett van, az nem az iskolások focipályája? Nem ők használják leginkább? Én a magam részéről nem igazán értek egyet azzal, hogy a könyvtár mellé most egy játszóteret csináljunk. Még van a Postakertben is egy ilyen igény. Tehát én azt hiszem, hogy a közelben lehetne még elhelyezni máshol is játszóteret, de hát ez az én magánvéleményem, mint ahogy elnök úr is elmondta a magánvéleményét. Kérem mások véleményét. Balogh László: A javaslat az Ifjúsági Koncepciónak is része volt, s a környékbeli lakók és iskolák is megkerestek a problémával. Így természetes, hogy a jó ügy érdekében kérem, hogy fontoljuk meg a következőket. A megszűnő Kálvin téri játszótérnek nem alternatívája a 3. számú helyszín, de legyen akár ott is játszótér, így vélem. Az 1. számú javaslat túlzottan megbolygatná a Károlyi kert megszokott, hagyományosan ligetszerű látványát. Viszont valódi alternatíva a mozi és a leendő könyvtár közötti terület. Közel van a régi helyszínhez, így a Rozgonyi iskola csoportjai továbbra is használhatnák azt a szabad teret, mert bizony az iskolaudvaron nincs elég hely, különösen a napközis csoportoknak. A belvárosban nem szűnne meg egy zöld övezet, amelyből amúgy is mindig kevés van. A leendő könyvtár és látványilag érdekes, izgalmas környéke, mint többfunkciós terület igényelné, hogy mellette tudjanak leülni, pihenni, játszani, várakozni kicsik és idősebbek. S még hosszan lehetne sorolni az értelmes érveket. Talán ennyi is elég. Ezért az OKSB 6 igennel, 1 tartózkodással a leendő könyvtár és a jelenlegi mozi közötti területet javasolja. Ezt ábrázolja a kifüggesztett térkép. Nem feltétlenül szükséges, hogy ott sportpálya is legyen, elég lenne néhány esztétikus pad és játszóeszköz, bőven van hely, mely akár könyvtári beruházásba is beépíthető. Kérem, hogy ne várjunk ennek kimondásával a könyvtárépítkezés végig. Már most mondjuk ki, hogy erre a játszótérre is szükségünk van. Szép üzenet lenne a gyereknek, felnőttnek egyaránt. Dr. Csákai Iván: Ugyanaz a véleményem, mint Balogh képviselő úrnak. Nem alternatíva a két játszótér, hanem együttesen meglévő szükséges … Egy könyvtár jelenléte nem zárja ki mellette a játszóteret, sőt. Énszerintem nagyon szükséges lenne a könyvtár mellett a játszótérre, amiért a Balogh képviselő úr is mondta, s a gyerekek a könyvtárból kijövet akár a játszótéren játszanak egy kicsit. Nagyon örülök a Honvéd – Dózsa – Kisberki utca végénél, hogy kialakítandó játszótérről van szó, hisz annak idején, 1992-ben a képviselőtestület úgy döntött, hogy ott egy közpark létesítését fogja szorgalmazni és a Részletes Rendezési Terv azt is tartalmazza. Annyira fejlődik jelenleg az észak-keleti városrész, hogy igenis oda szükség lenne a játszótérre. Ha anyagi okok miatt halasztódik is, én azt szeretném javasolni, hogy a mind a két játszóteret szavazza meg a közgyűlés, és legyen egy lehetőség, hogy ha pályázati lehetőséget be lehet adni, tehát pályázati lehetőségünk van, beadunk pályázatra anyagot, ha megnyerjük, az is megvalósulna, hisz a leendő közpark jelenleg a legelhanyagoltabb a városban, arra nem lehet találni embert, aki ezt rendbe hozná. Én, ugyanaz a véleményem nekem, mint a Balogh képviselő úrnak, hogy a 2., 3. alternatívát együttesen terjesszük elő. Természetesen előnyben részesítve a könyvtár melletti játszóteret. Tarnóczky Attila: Az előterjesztés címe: javaslat az új városi könyvtár építése miatt megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésére. Hogyha az itt emlegetett változatok mindegyike megfelelne a javaslatbani címnek, akkor azt is mondhatnám akár, hogy ezt a játszóteret már építjük Kiskanizsán, komoly befektetésekkel. Természetesen nem azt mondom, hogy az adott helyeken, vagy akár máshol nem lehet szükség játszótér építésére, bár a legnagyobb hiányban a játszótéren játszó gyerekek számát tekintve szenvedünk, de azt javaslom áthidaló megoldásként, hogy a szövegben kerüljön be akár mindkét játszótér, de úgy, hogy a megszerezhető pályázati források függvényében. Mert ha nem így döntünk, akkor az a bizonyos pályázati forrás, amit a határozati javaslat jelez, az csak egy lózung, ami adott esetben semmit sem jelent pénzügyi fedezetként. Cserti Tibor: Hát a játszótér ügy kapcsán én is eljátszadoztam a gondolattal, hogy hányféle megoldás lehet még, de hát komolyra fordítva a szót, én azt hiszem, hogy az Oktatási Bizottság elnöke nagyon szépen vázolta szakmai oldalról, hogy miért indokolt ennek a játszótérnek a pótlása, ami azt hiszem, hogy vitathatatlan. Ezért abban is igazság van, hogy nem egy játszótér van a városban, nagyon sokat kéne még építeni, nagyon sokat felújítani, karbantartani, tehát ez már program kérdése. Visszatérve az eredeti témához. Ez a tervezési terület, és időközben konzultáltam a főépítész úrral, Karmazin úrral is, nagyon értékes építési területe a városnak. Jelenleg is meglévő, élő, működő elemei vannak, ugye lakásfunkciók, irodafunkciók. Nagyon sokáig vitatéma volt ennek a tömb egészén belül, hogy a régi könyvtár helyének, sorsának új funkcióba állításának a kérdése, ami elindult valamilyen irányban. Bízzunk benne, hogy sikeredni fog. Vannak olyan elemei, ami volt ugye taxi-placc, ugye ilyen néven ismerték ugye Kanizsának a sorsát is esetleg hosszabb távon új alapokra helyezheti. A rendezési terv önmagában véve olyan régi egyébként, hogy az új könyvtár, ami jelenleg épül, már a beépítését is magában foglalja, de mindenképpen módosítani szükséges, persze annak a kapcsolódó vonzatai miatt önmagában véve ez az RRT felülvizsgálatra szorul. A javaslatom a következő, hogy ne döntsünk most ebben a játszótérnek a témájában, jóval nagyobb kaliberű kérdésről van szó, mert amúgy is az egész tömbbelsőt Részletes Rendezési Tervi szinten felül kell vizsgálni, újra kell fogalmazni, és itt a vagyongazdálkodás figyelmét is fel szeretném hívni, bekapcsolni, bizony, bizony a vagyonhasznosítási elemek koncepcionális szinten igazán megjelenhetnek ebben az anyag. Tehát a javaslat erre vonatkozik. Kelemen Z. Pál: Vitathatatlanul igaza van Tarnóczky alpolgármester úrnak, hogy nem az előterjesztésről szól a határozati javaslat, de még önmagáról sem, ugyanis játszótérről beszél a 2. helyszínen, amit én kizárt dolognak tartok. Igaz, nem néztem meg a Magyarnyelv Értelmező Kéziszótárában, hogy mit jelent játszótér, de valószínűleg egy tágas tér, ahol gyerekek szabadon, önfeledten futkározhatnak és játszanak, meglehetősen tágas tér, közben képviselőtársaim pihenő területről, közparkról beszélnek, ahol ugyan mellékesen esetleg lesz egy homokozó meg egy hinta. Ez két dolog. Éppen ezért ebben a kérdésben én is azt a javaslatot támogatom, amit Cserti képviselőtársam, mert tisztázatlan, hogy mit akarunk ott csinálni, legfeljebb álmodozunk, meg szép szavakat mondunk. Én úgy gondolom, hogy ne döntsünk ebben a kérdésben ma, napoljuk el a döntést addig, míg annak a területnek rendes rendezési terve vagy koncepciója nem lesz. Kiss László: Én úgy vélem, hogy egy nagyon fontos szempontot itt a felszólalók kifelejtettek a gondolatmeneteikből, mégpedig azt, hogy a 2. számú helyszín a tervezett könyvtár területe és környéke 2 évig felvonulási terület lesz. Tehát 2 évig ott semmiféle játszótérről nem beszélhetünk. Nagyon, nagyon előresietnénk a döntéssel, hogy ha ezzel foglalkoznánk. A 3. helyszín, elhangzott Tarnóczky úr részéről, mások részéről is, tényleg nagyon híján van játszótér lehetőségeknek. Valóban logikus Tarnóczky úr javaslata, hogy mind a két területet pályázati úton próbáljuk meg finanszírozási lehetőségekkel ellátni, biztosítani. Ugyanakkor a könyvtár és környékének a funkcióval való megtöltéséről ráérünk a könyvtár átadásakor, két év múlva azt hiszem dönteni. Tóth László: Ezek után már nem sok minden mondanivalóm van, mint messzemenőkig egyetértek bölcs képviselőtársaim véleményével, úgy Cserti úréval, Kiss úréval és Kelemen úréval. Ugyanis ha az OKSB – nem kritizálva a szakmai hozzáértésüket – rátekintett volna arra a térképre, ami most ott a falon van és ismerné, hogy az valóban 2 évig felvonulási terület marad, nem támogatott volna ilyen javaslatot, mert hogyha el is készül a könyvtár, ott egy nadrágszíj parcella marad kérem szépen, ott maximum csigajátszóteret lehetett volna építeni. Nem gyerekeknek, hanem ilyen kis csigáknak. Balogh László: Szeretném még egyszer felhívni arra a figyelmet, hogy nemcsak álom szintjén jött ez elő – bár, bár szép álom és ezt vállalom, a szép szavakat is –, hanem sokan megkerestek. Sok ember álma lenne ez a dolog, és azt hiszem, hogy többeké, mint hogy ott, mint az, hogy ott, azon a területen esetleges irodaház épüljön vagy egyéb. Szeretném azt is mondani, hogy ez a térkép az OKSB ülésen jött elő, és kellően tanulmányoztuk, szakemberek révén is. Én az összes elhangzott, bölcs véleménnyel együtt – nem akarom ismételni magamat, csak utalni szeretnék arra, hogy lehet ott 2 évig most nem lesz játszótér, de megnyugtatólag hatna, ha már ennek a lehetőségét most kijelentenénk. Én ezt így gondolom. Marton István: Mint a könyvtárat építő ad hoc bizottságnak az elnöke, nagyon egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy itt az idősíkon egy picit előreszaladunk. Nagyon egyszerű oknál fogva, hogy jövő ősszel várható a könyvtárnak, az új könyvtárnak az avatása, ősszel már játszóteret nem nagyon szoktak létesíteni. Viszont az a kompromisszumos javaslatom, és kérem, hogy a témát itt valahol zárjuk le, hogy a jövő évi féléves költségvetési beszámolónál, tehát várhatóan augusztus végén, szeptember elején foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, mert ha ott lesz is játszótér, amiben egyébként én bízok, még nem is túl nagy lesz, az akkor is 2002. tavasz előtt nem kerülhet kialakításra. Tehát ez a javaslatom, hogy a jövő évi első féléves költségvetési tájékoztatóig nem foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Akkor legyen újból napirend automatikusan. Antalics Dezső: Én változat, én egyetértek a megállapításokkal és az aggodalmakkal, hiszen az előterjesztésben szerepel a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság szakvéleménye, amely 7 igen szavazattal egyhangúlag a 3. helyszínt jelölte meg, éppen ezért én Tarnóczky úr kiegészítő indítványát elfogadva alternatív javaslatként azt kérem, hogy abban azért döntsön a testület már most, hogy pályázatot nyújtsunk be, hiszen a 3. számmal jelzett területen a játszótér kialakítása egy jogos igény és valóban a könyvtár építési munkája befejeztekor válik aktuálissá a jelzett 2. számú terület. Kelemen Z. Pál: Csak egy apróságot szeretnék kérni Antalics Dezső úrtól, vagy kérdezni. Úgy tudom, hogy a város legforgalmasabb utcája a Rozgonyi utca, Sugár út is a legforgalmasabb utcák közé tartozik. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen környezeti terhelés mellett, .. környezetszennyezés, ideális játszótérnek az a terület? Költői kérdés volt. Tüttő István: Akkor a vitát lezárom. A módosító indítványokkal kezdeném. Legutoljára Marton úr, illetve legelőször bocsánat, Cserti úr, Kelemen Z. Pál úr és Kiss László úr gyakorlatilag azonos tartalommal fogalmazták meg, hogy ne döntsünk most a 2. számú, vagyis a könyvtár és a mozi közötti terület ügyéről, ezt még talán Marton úr is, a javaslata ehhez hasonló, úgyhogy úgy döntsünk legalább, hogy 2001. első féléves költségvetési beszámolójának a tárgyalásakor térjünk vissza rá. Megkérdezem Cserti urat, hogy ilyen módon, vagy pedig szavaztassam meg az eredeti javaslatot. Cserti Tibor: Én ragaszkodnék a javaslatomhoz, nem véletlen. Volt egy nagyon kemény szakmai .. az én gondolataim szerint. Nem részleteztem ki, de teljesen természetes, hogy minden ilyen egység, ami megjelenik abban a tömbben, például, hogy várhatóan a pályázat ki fogja váltani a jelenlegi mozit, hát egy új funkció. Dönteni kell a mozinak a sorsáról. Itt megjelenik egy kis foghíj. Itt egy játszótéri funkció nem kizárt, lehet, hogy az lesz. De az egyik legértékesebb területe városnak. Én komplex vagyonhasznosítási programról beszéltem, ami valós műszaki, reális Részletes Rendezési Terven és beépítési programokon alapul, ha úgy tetszik. Éppen ezért a javaslatnak az volt a lényege, hogy a tömb egészére vonatkozóan, mivel amúgy is aktuális .. és az összes olyan jellegű funkcionális hasznosítási javaslat ebbe a programba időközben szakmai oldalon beleférhet, ennek a szakmai vitái is megtörténhetnek. Én ezt javasoltam. Egyébként egyetértek ilyen határnapokon belül, amit tisztelt képviselőtársaim javasoltak, mert úgy érzem, hogy nincs ellentmondás, de szeretnék ragaszkodni ehhez a konkrét feladat megfogalmazásához. Tüttő István: Hát ugye ehhez kapcsolódik Tóth László úrnak a képviselői indítványa, amely éppen ezen oknál fogva esetleg felszabaduló mozinak az egyéb hasznosítását jelöli meg és biztos vagyok benne, hogy annak a közelében másra is szükség lesz, nem csak játszótér. Tarnóczky Attila: Ügyrendi kérdésem lenne polgármester úr, vagy javaslatom, hogy meg kéne kérdezni főépítész urat mielőtt itt a rendezési tervek átdolgozására feladatot adunk, hogy szükség van-e erre adott esetben, mert pénzbe kerül természetesen ez is. Karmazin József: Én úgy tapasztaltam, hogy a hozzászólások egy irányba hatnak, tehát nem oltják ki egymást, ugyanis Cserti Tibor által jelzettek valóban aktuálisak, tekintettel arra, hogy a könyvtár környezetrendezési tervével kapcsolatban már felmerültek szabályozási problémák. Mindössze azért nem indult el ez a folyamat, mert ebben az évben nem áll rendelkezésre tervezési előirányzat. De ha figyelembe veszik a 2001. első félévi zárszámadás időpontját, akkor addig lebonyolítható a szabályozási terv felülvizsgálata és minden elképzelésnek eleget tesz a terv. Tüttő István: Cserti úr javaslatát teszem fel, aki azt javasolja, hogy most ne döntsünk, de egyben, amit éppen főépítész úr elmondott, annak a rendezési terv előkészítését meg kell kezdeni, módosítását. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Marton úr azt javasolta, hát végül is előre meghatározhatjuk, hogy mikor térjünk vissza rá. Marton úr visszavonja? Marton István: Polgármester úr nincs mit visszavonnom, mert az adott kérdésben egy szavazás eredményesen minősített többséggel zárult. Végül is olyan nagyon nem üt el az én javaslatomtól ez a döntés. Tüttő István: Jó, hát úgy is visszatérünk rá. Automatikusan. A határozati javaslatot azonban nem hagyjuk ki, mert a 3. számú helynek a kérdése az továbbra is fennáll azzal a kiegészítéssel, amit Tarnóczky úr javasolt, hogy a pályázati források függvényében. Kérném így a szavazatukat. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 192/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Kálvin téren megszűnő játszótér új helyszínéről a 2001. I. félévi költségvetési zárszámadást követően dönt. Felkéri a polgármestert, hogy a könyvtár és környékére vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálatát követően a módosításra vonatkozó javaslatot vagyonhasznosítási koncepcióval kiegészítve terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2001. augusztus 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. egyetért azzal, hogy a Honvéd u. – Dózsa u. – Kisberki u. csomóponttól délre lévő területen játszótér kerüljön kialakításra annak függvényében, hogy a játszótér kialakításához pályázati úton sikerül-e forrást biztosítani. Határidő: 2000. október 30. Felelős : Tüttő István polgármester 23. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Azért, hogy minél ártatlanabb és minél hozzáértőbb testület döntsön, és egy Kormány rendeletre hivatkozva, amely a 150/1992. számú, ennek a 7. § 6. pontja szabályozza: „A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai-szakértői bizottság véleményezi, melynek tagjai egy-egy, a Közalkalmazotti tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált tag is.” Hát ennek kívánunk eleget tenni a határozati javaslatban felsoroltak szerint. Kérem, van-e kérdés, észrevétel? Az az egy módosítás van, hogy minősített szótöbbség kell az elfogadáshoz. Kérem, úgy látom nincsen, kérem a határozati javaslatra a szavazatukat. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 193/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állására beérkező pályázatok szakmai-szakértői véleményezésére a következő összetételű bizottságot kéri fel: 1. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ közalkalmazotti tanácsának képviselőjét. 2. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ reprezentatív szakszervezetének képviselőjét. 3. Bokor Béla szakértőt Pécsről. 4. Horváth György szakértőt Szombathelyről. 5. Károly Irma szakértőt Kaposvárról Határidő: 2000. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 24. Javaslat a Nagykanizsa, Katonarét rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Csupán egy korrekciót szeretnék jelezni, hogy a rendezés alá vont terület meghatározásánál kimaradt a Kórház utca keleti oldala, ami a mellékelt térképen is javításra került, úgyhogy így tessék érteni értelemszerűen az előterjesztést. Marton István: Mint a terület önkormányzati képviselője, Antalics elnök úrhoz hasonlóan azért én még egy kicsit finomítanék ezen a szövegen, ugyanis nem kell a terület összes létező utcáját felsorolni, hanem a határozati javaslatnak bőven elég, ha a „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Katonarét (Teleki u. – Téglagyári u. – vasút – Kórház u. páratlan oldala – ezt azért kell kihangsúlyozni, mert a Kórház u. páros oldala az 90°-kal merőleges erre, tehát eltér, és akkor nagyon nagy káosz keletkezne – által határolt, a térképen feltüntetett terület.” És nem kell az összes utcanevet felsorolni. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Kérem a határozati javaslatról a döntésüket. Marton úr javaslatával kezdenénk. Gyakorlatilag még egyszerűbbé teszi az értelmezését. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor kérném a határozati javaslat teljes jóváhagyását. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 194/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Katonarét (Teleki u. – Téglagyári u. – vasút – Kórház u. páratlan oldala által határolt, a térképen feltüntetett) területet rendezés alá vonja. Az eddigi szabályozás felülvizsgálatán alapuló új szabályozás elkészítésének célja: - az 1997. évi LXXVIII. tv. és végrehajtására kiadott jogszabályok előírásaihoz igazodó új helyi építési szabályzat megalkotása, figyelemmel az építtetői igényekre, a kialakult állapotra és a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre. - feloldani a jelenleg még érvényben lévő OÉSZ alapú rendezési terv és hatályos felsőbb szintű jogszabályok közötti ellentmondásokat. A szabályzat készítése során a törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek véleménynyilvánítási lehetőségét, melynek érdekében a fenti elhatározást nyilvánosságra kell hozni. Az új szabályozást, a törvényi egyeztetések lefolytatása után elfogadásra a közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: 2000. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 25. Előterjesztés a Nagykanizsa-Miklósfa u. 1. sz. alatti ingatlanon és a vele szomszédos önkormányzati út mellett megépített kerítésről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném röviden összefoglalni, hogy ezzel kapcsolatban a kerítésépítő és az utat megépítő tulajdonos fordult kérelemmel az önkormányzathoz. A bizottságok megtárgyalták a kérést, és a bizottságok nem támogatták ennek az elfogadását. Kérem a véleményüket, esetleges észrevételüket. Egyhangúlag nem támogatták. Úgy látom nincs észrevétel. Szavazzunk. A B változattal kezdem, mert akkor értelemszerűen nem kell folytatni, ha azt fogadjuk el. Kérem a B változatról a döntésük. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 195/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem járul hozzá a miklósfai 210 és 207 hrsz-ú önkormányzati ingatlanokon megépített utcai kerítés fennmaradásához és a 210 hrsz-ú ingatlanon megépített útra vonatkozó megállapodás megkötéséhez. Határidő: 2000. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 26. Tájékoztató az intézmények energiagazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Azt hiszem mindenki előtt ismert, hogy az intézményeink energiafelhasználásának és annak racionálisabb felhasználásának a kérdésével mindenképp foglalkoznunk kell. Rövidesen pályázatot is fogunk kiírni éppen ebben az ügyben. Ez egy tájékoztatás az Önök részére, hogy hol tartunk. De természetesen ezzel a képpel még nem zárult le. Szeretném jelezni, hogy több menet közbeni megkeresés is érkezik hozzánk, különböző cégektől, pénzintézetektől, ezen ügynek a gazdája vagy éppen kivitelezője kívánnak lenni. Ez eleve jelzi, hogy talán a pályázatnál nagy körből meríthetünk és talán a legjobb változatot tudjuk kiválasztani. Kérem a véleményüket. Röst János: Ebben a témakörben, 1998-ban interpelláltam. Azt követően több mint egy évig nem történt semmi ebben az ügyben. Ebben az évben ez év elején úgyszintén leírtam egy interpellációt, aminek hatására február 28-án a közgyűlés döntött ebben a kérdésben. Én úgy gondolom, az elmúlt száz nap megint semmittevéssel telt el, meggyőződésem, száz nap alatt már lényegesen korábbra kéne járnia az önkormányzatnak. Nagy valószínűséggel már készen kéne lenni a beterjesztésnek, vagy előkészített anyagnak, ami alapján kiírhatnánk a pályázatokat. Én mindenképpen kérném a polgármester urat, ebben illetékeseket, hogy gyorsítsuk az ütemet, mert ebben az évben ilyen módon ebből már nem lesz érdemi haszon, ugyanis a megtérülés akkor fog keletkezni, amikor fűtési szezon van, ha a felújítási munkákat év végén, télen próbálunk nekiállni, abból már nagyon nehezen lesz konkrét munka. Nem beszélve arról, hogy télen igazából nem is igen lehet fűtési rekonstrukciót elvégezni. A villamos ügyre hasonlót mondanék, ott is szerintem fáziskésésben vagyunk, villamos szóval élve, tehát szintén sürgetném az előkészítési munkákat. Kérdeznék, hogy az elektromos felülvizsgálatra vonatkozó szerződéskötés folyamatban van kategóriánál ki a konkrét célzott személy vagy cég, mert ez nincsen jelezve, az alatta lévő sorban már van egy másik cég, amelyiket megjelöltek. Dr. Fodor Csaba: Nem kívánom elvenni a polgármester úrtól a szót, de azért gondoltam, hogy válaszolnom kell a Röst képviselő úrnak, mert éppen most egyeztettem Imre Béla úrral és pénteken délelőttre összehívtam azt a bizottságot, amely az intézmények energia-racionalizálásával kapcsolatos pályázatot ki fogja írni, s szándékaink szerint el is fogja bírálni, figyelemmel arra, amúgy teljesen valós indokra, amit a Röst képviselő úr mondott, hogy az intézmények tekintetében a fűtésrekonstrukció végrehajtásának az időtartam az nyárra kell, hogy essék, mert az intézmények jó része oktatási intézmény, természetesen, hogy ott nagy munkákat tanítási időben nem lehet elvégezni. Tehát szándékaink szerint pénteken ez az anyag kiírásra kerül. A másik, a közvilágítás tekintetében pedig a Gazdasági Bizottságra ismételten, most csütörtökön soron kívül vissza szeretném hozni azt a napirendet, amit múltkor távollétemben levett a bizottság. Nem szeretném, hogy ha az egész anyagot újra tárgyalnánk, hiszen ismert, de abban is olyan határozati javaslatot szeretnék előterjeszteni, ami lehetővé tenné azt, hogy közel egy-két héten belül az a pályázat is kiírható legyen. Tarnóczky Attila: Úgy általában mondom és magához a konkrét témához nem sok köze van, hogy tájékoztatók esetében talán szerencsésebb lenne, hogy ha úgy szólna, hogy a tájékoztatót tudomásul veszi a közgyűlés, mert különben akár minden szóba bele lehet kötni. Marton István: A cím előtt, a fejrészben azt olvasom, hogy tárgyalta a Gazdasági és a Városüzemeltetési Bizottság is, aminek én nagyon örülök és ez így van jól, viszont nem látom a véleményüket, általában ott szokott lenni, hogy ilyen és ilyen arányban támogatja vagy elfogadja, én nem akarok itt szavakon vitatkozni alpolgármester úrral, de itt egyik bizottságnak sincs meg az álláspontja. Tehát nincs ezen a papíron rögzítve. Aminek én külön örülök, az első oldal utolsó mondata, ami úgy hangzik, hogy a felújítás költségének refinanszírozása a jelenlegi üzemeltetési költségszintből elért megtakarításból történik. Én úgy gondolom, hogy nemcsak a felújítás költségeit kell ebből finanszírozni, hanem az érintettek javadalmazása is ebből kell, hogy történjen, mármint a megtakarításból, az eredményből, és nem pedig előre, aztán a hozomra történik, ami történik. Tájékoztatót egyébként jónak tartom, és elfogadásra javaslom. Tüttő István: Eleve azt terveztük, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket a megtakarítás forrása biztosítja, illetve fedezi. Tóth László: Lehet, hogy nem olvastam elégszer ezt a tájékoztatót, az előterjesztés 4. bekezdését nem értem. Felolvasnám: „az üzemeltetés korszerűsítése a Kincstár elvein alapul azzal, hogy az intézményeket mentesítsük a fűtési feladatok ellátása alól, s egyúttal a fűtési szolgáltatást olyan szakértő társaságban bízzuk, akik felelősen – szerződéses kötelmük alapján – garanciával nyújtanak szolgáltatást a lehető legkedvezőbb díjért.” Hát hogyan kell ezt értelmezni? Tüttő István: Elképzelhető az a megoldás, hogy aki felvállalja az egész rendszer kiépítését, annak fejében, hogy mi szolgáltatjuk neki ugyanazt a pénzt, mint korábban, s a megtakarításból ő, saját maga finanszírozza a beruházást, egyben vállalják ennek a működtetését is. Tóth László: …. kapcsolgatja … számítógép … (mikrofon nincs bekapcsolva) Tüttő István: Hát nem, ez a rendszertől függ. Dr. Fodor Csaba: Megpróbálok válaszolni. Valóban, a kiírás az úgy készül, hogy olyan technológiát szeretnénk kiválasztani, amely távfelügyeleti rendszeren keresztül működik, tehát egy diszpécserközpont lesz és egy számítógép vezérelt rendszert kívánunk kialakítani. Azért szól így, ilyen faramucin ez a mondat, mert azt szeretnénk, ha igazából a fűtők meg egyéb olyan munkakörök megszűnjenek, és egy diszpécserközpontból lesz ellátva és egy. Jó, hát ez, ezért volt ez így fogalmazva, erről szól a történet. Nem tudjuk. Tüttő István: És a város kábelhálózata alkalmas arra, hogy ezeket az információkat közvetítse. Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy főleg, amit a Röst képviselő úr indításképpen elmondott, tehát türelmetlenségünknek adunk hangot. Ezek a programok önmagában véve zártkörben megteremthetők valós szakmai alapokon, és a finanszírozási rendszerük is megoldott. Ma a város túlköltekezik. Elavultak ezek a rendszerek, az intézményi is, a fűtésrekonstrukcióról beszélek alapvetően és a közvilágítás esetében is bizony kemény magyar csengő forintok mennek ki az utcára és minden napi késedelem, az veszteséget okoz számunkra. Ezért az a határozati javaslat, amit itt van előttünk, hogy tájékoztatót elfogadjuk, aztán kész, ezt én a magam részéről nem így fogalmaznám, elfogadom akkor, hogyha megtoldásra kerül egy öreg magyar mondattal legalább, hogy amennyiben a szakmai programok zárós határidővel, reális határidő kitűzését itt mindenféleképpen kérnék belefogalmazni, elfogadásra kerülnek, vagy megvalósításra kerülnek. Én direkt nem mentem bele ebbe a szakmai tartalomba, hogy hogyan. Szkeptikus vagyok magam részéről, több program megvalósításában, bízom a műszaki társam leleményességében és a gazdaságosságában. Hát azt majd egyenként szeretnénk megtárgyalni. Gazdasági bizottsági ülésen pedig részletesen kifejtettük ezzel kapcsolatos véleményeket. Én magam a közvilágítási rekonstrukció mielőbbi megvalósítását szorgalmaznám, ott látok legnagyobb lehetőséget, azonnali hatállyal, tehát rövid időn belül. Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy elhangzott, hogy rövidesen pályázatot írunk ki, hiszen a bizottság megtárgyalja. Ez a tájékoztató pedig arról szól, hogy mi történt eddig. Két héten belül pedig a pályázati kiírásra is sor kerülhet. Mayer Ferenc: Én is azt javaslom, hogy szavazzunk az előterjesztésről és mielőtt a képviselőtársaim ilyen fantazmagórákba belemennének, hogy milyen diszpécserközpont fogja irányítani a fűtést, először azt tanácsolom nekik, hogy szíveskedjetek úgy alaposan szétnézni az intézményeinkben, hogy mondjuk egyetlen nagy intézményben hány fajta fűtési rendszer létezik, és azt majd miféle diszpécser központ fogja irányítani, akkor lehet, hogy mindjárt a csápjaikat vissza fogják húzni, mert ugyan nagyon jól hangzik itt a közvéleménynek, de ezek nagy-nagy badarságok. Javaslom először, hogy ezt bízzuk szakemberekre, mérjék fel, de benne is van az anyag, azért mondom, hogy inkább szavazzunk, és ne fantáziáljunk itten a továbbiakban. Tüttő István: Lezárom a vitát. Mayer úrnak igaza van, hogy rendkívül bonyolult a kérdés, de ez nem zárja ki azt a megoldást se, amiről szó esett. Egy biztos, hogy önmagában a fűtésrekonstrukció, ha csak a technológiákban gondolkodunk, az nem lesz elég, hiszen az épületeket is hozzá kell majd igazítani. Ez nem egy rövid lefolyású folyamat, de el kell indítani legalább, meg kell kezdeni. Kérem, szavazzunk. Tudomásul veszire módosítsuk, hogy elfogadja, Tarnóczky úr javaslatára. Kérem, a tájékoztatót tudomásul vesszük. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 196/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézmények energiagazdálkodásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 27. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolatairól (írásban) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolati tervére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném annyival kiegészíteni, hogy megérkezett a válasz Limerick városból, Írországból és a levelet pedig a nagykövet úr írta részünkre, hogy rövidesen várható ennek a városnak a részéről a megkeresés Nagykanizsa irányába, egy kapcsolat kiépítés céljából. Kérdésem, hogy van-e Önöknek észrevétele, hozzáfűznivalója? Dr. Csákai Iván: Szociális Egészségügyi Bizottság megtárgyalta az anyagot. Hát megmondom őszintén, hogy az egyik oldala az, ahol nekünk vannak kötelezettségeink, evvel nagyon nem foglalkoztunk. Salo várossal foglalkozott jobban a bizottságunk és a bizottságunknak a javaslata, hogy mostantól kezdve egy üdvözlőlap erejéig foglalkozzunk Salo várossal, arra való tekintettel, hogy nagyon eredményes volt a kapcsolatfelvétel Salo várossal, hogy az ottani NOKIA gyár Komáromban telepedett és nem Nagykanizsára. Ezt eléggé nehezményezték mind a kültagok, mind a beltagok. A másik, a másik pedig, magam részéről hiányoltam Hirson várossal való kapcsolatnak a teljes megszűntét önkormányzati szinten akkor, amikor a városunkban iskolák tartanak velük föl kapcsolatot, fönn kapcsolatot ezzel a várossal. És tudtommal ebben a városban egy körgyűrűnek az avatása fog megtörténni, ahol Nagykanizsáról fogják elnevezni ezt a körgyűrűt arra való tekintettel, hogy ők reménykednek abban, hogy Nagykanizsa testvérvárossá fogja fogadni őket. Tudom, 10.000 lakosú francia városról van szó, nem akkora durranás ez, hogyha ővelük kapcsolatot tartunk fönn, de az ő kapcsolatukat fölhasználva már eddig is, hogyha komolyan vettük volna a környékbeli belga városból átjött iparos embereknek az ajánlatát és leültünk volna velük tárgyalni, akkor Nagykanizsára 3-400 fős gyárat lehetett volna telepíteni. Csak az ajánlatokat komolyan kell venni, és utána kell menni. Én hiányolom változatlanul tehát Hirsont. És a bizottságunk javaslata, hogy mostantól kezdve Saloba csak üdvözlőlapot küldjünk. Tüttő István: Mielőtt Salo városáról túlzottan rossz vélemény alakulna ki, ez kormánydöntés volt, nem a Salo város testületének a befolyása. Én ezt már múltkor is elmondtam. A NOKIA cég aszerint választotta ki az új telephelyének a megépítését, 40 km-en belül ott kellett lenni egy nemzetközi repülőtérnek és autópálya mellett kell feküdnie. Nagykanizsa egyiknek sem tesz eleget, mert autópálya nincsen, majd csak lesz. Repülőtér van 40 km-en belül, de nem nemzetközi. Remélhetőleg most született döntés abban, hogy a sármelléki repülőtér fölkerül a támogatott repülőterek közé és program szerint, hát kiépül, megfelelő technikával fölszerelésre kerül. És két év múlva, vagy nem tudom, hány év múlva, ha elkészül az autópálya, akkor valószínű, hogy nagyobb eséllyel indulunk akár a NOKIA pályázaton is. Tarnóczky Attila: Azt szeretném jelezni tisztelt közgyűlés, hogy jobb lenne nem minősítgetni a velünk kapcsolatban álló önkormányzati testületeket, mert gondolják el, ilyen alapon Kovásznán azt mondják rólunk, amit mi mondunk a saloiakról, csak azért, mert a General Electric-et nem tudjuk ott letelepíteni. Tehát egy önkormányzatnak igen kis befolyása van egy multinacionális cég esetében történésre. Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság kétszer tárgyalt a külkapcsolatokról. Egyszer, bízva abban, hogy az előterjesztésben minden az igazságnak és a rendeleteknek, határozatoknak megfelelően szerepel, elfogadtuk, illetve törvényességi szempontból nem emeltünk kifogást a beszámolóval kapcsolatban. Legutóbbi ülésünkön pedig, az 52. ülésen először fordult elő az Ügyrendi és Jogi Bizottság történetében, hogy zárt ülés keretében egy vizsgálatot kezdeményeztünk saját hatáskörben, amelyet 6 igen és 1 tartózkodás mellett a bizottság támogatott, miszerint az 1999. és 2000. évi külkapcsolatokra vonatkozó utazások vonatkozásában vizsgáljuk meg, hogy minden az előírásoknak megfelelően történt-e. Arról szeretném tájékoztatni a tisztelt közgyűlést, hogy a vizsgálat jelen szakaszában pénzügyi szakember bevonására kell, hogy sor kerüljön, ezért felkérem a jelenlevő Böröcz Zoltán urat, a Pénzügyi Bizottság elnökét, hogy a bizottságunkba egy főt legyen szíves delegálni, hogy tisztességes vizsgálatot tudjunk lefolytatni. Ennyit szerettem volna elöljáróban, a bizottság nevében, mint bizottsági elnök. Böröcz Zoltán: Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy az előttünk lévő anyagot tárgyalta a Pénzügyi Bizottság. A határozati javaslat 1. pontját, a ´99. évi beszámolót elfogadhatónak találja, és elfogadásra javasolja. Ugyanakkor a határozati javaslat 2. és 3. pontjára vonatkozóan ettől eltérő álláspontot képviselt a Pénzügyi Bizottság, aminek lényege az, hogy a 2000. év külkapcsolati tervére, külkapcsolatokra vonatkozó terv felülvizsgálatát kéri az előterjesztőtől, a 3. határozati javaslat pontnál pedig nem javasolja… Tüttő István: Ott mindjárt mondanám, hogy az illetéktöbbletet javasolnám, mint előterjesztő. Böröcz Zoltán: Igen, ez már egy módosulás a 3. pontot illetően. Tehát a Pénzügyi Bizottság a hitelfelvétel, illetve a hitelkeret növelését nem támogatja 2,9 millió Ft-tal. Polgármester úr erre adott egy huszáros választ, de a 2. pontra vonatkozóan nem. A Pénzügyi Bizottságnak az volt a véleménye, hogy felül kell vizsgálni, és ha lehet, akkor ezeket a külkapcsolati tervben szereplő, szerintünk eléggé bőségesre szabott programokat szűkíteni indokolt. A Pénzügyi bizottsági ülésen többek között elhangzott az is – bár erről nem szavaztunk –, hogy koncepciójában nem látjuk a külkapcsolatok fejlesztésének irányát, nem látunk pontosan meghatározott célokat, ennél fogva nem tudjuk azt sem megállapítani, hogy elérték-e azokat a nem létező, vagy meg nem fogalmazott célokat. Miközben növekszik a testvárosaink száma, illetve erre vonatkozó kezdeményezések hangzanak el rendszeresen közgyűlésben és az előterjesztő részéről, aközben egyre inkább tapasztaljuk azt, hogy bizonyos testvérvárosok, és erre Kovászna a jó példa, ahol egyébként már kialakult, több éves, közel évtizedes kulturális és egyéb kapcsolatok, és gazdasági kapcsolatok léteznek, egyre kevesebb figyelmet kapnak, megítélésünk szerint a városunk részéről. Tehát ezekre hivatkozva, a határozati javaslat 2. pontjában én a felülvizsgálatát javasolnám a 2000. évre elfogandó külkapcsolati tervnek. A Tóth képviselő úrnak pedig az eléggé ad hoc jelleggel hozzám intézett javaslatára azt szeretném válaszolni, hogy csütörtökön a Pénzügyi Bizottság ülésezik, és csütörtöki ülésén dönt abban a tekintetben, hogy a Jogi Bizottság részére egy pénzügyi szakembert felkér a vizsgálat lefolytatására. Röst János: Nagykanizsa város külkapcsolatainak ápolását nagyon fontosnak tartom. A korábbi kapcsolatok már kialakultak az előző időszakban. Úgy gondolom, ennek ápolása, karbantartása a cél. A jelenlegi utaknak igazából gazdasági kihatása nincsen, inkább kulturális jellegűek, ennek ellenére azt mondom, hogy kell folytatni, tehát a közgyűlésnek fontos, hogy akár kulturális területen is, de jelen legyen a külföldi testvérvárosoknál. De mindenképpen szerencsésnek tartanám, hogy ha a gazdasági rész erősödne ezeknél az utaknál. Lehetőséget látok abban, hogy akár kamarákkal, akár más vállalkozói körökkel közösen keressük meg ezeket a testvérvárosokat, esetleges közös szakmai kiállítások, konferenciák, szakmai programok mentén. Kérdésem lenne a gazdasági osztályvezetőjéhez, hogy hogy történnek az utak elszámolása? Tehát konkrétan mikor kell elszámolni, hány nap után, illetve, hogy a számláknak mik a formai, alaki és a tartalmi szabályai? Tehát mit kell tartalmazni egy számlának ahhoz, hogy azt a hivatal befogadja és kifizethesse? Erre kérnék majd választ. Törőcsik Pál alpolgármester útjáról elég nagy felháborodás kísérte. Én tisztelettel kérném itt mindenki előtt, hogy számoljon be róla most, mindenki előtt, úgy gondolom, hogy ezt megérné. Meg lehetne azt tenni, hogy mikor utazott el, hol szállt meg, kivel utazott, voltak-e olyan események, amelyek jelenleg nem lettek jelezve az úti beszámolóban, tehát ha voltak olyan különleges dolgok, amik szintén nem kerültek napvilágra eddig, például ki volt a tolmács? A gazdasági részét én nem kívánom elemezni, azt a bizottság tárgyalta. Úgy gondolom, hogy ezt meg fogja tenni a kivizsgálását, de a nyilvánosság ereje mindenképpen segítene a tisztázásában ennek az ügynek. Szeretném még azt megkérdezni, azok a költségek, amelyek konkrétan nem jelennek meg a külföldi utaknál, ami a Polgármesteri Hivatalt terhelik, telefon, egyéb költségek, annak mekkora a becsült összege, illetve az hol van számon tartva? Tüttő István: Egy hozzátennivalóm lenne. Pontosan jelezte a Tóth úr, hogy ilyen vizsgálat folyik. Én azt kérném Röst úrtól, hogy most ne kérjen olyat, amire éppen egy bizottság vállalkozott, hogy megvizsgálja. De hát, Törőcsik úr, ha válaszolni akar, tessék. Törőcsik Pál: Nem szükséges válaszolnom. Ennek a közgyűlésnek az első felében volt egy polgármesteri tájékoztató, abban volt egy beszámoló erről az útról. Amennyiben Ön elolvasta, akkor ebben részletesen a fontos ügyek le vannak írva. A jegyző asszony az elszámolás kapcsán kihirdette szintén ezen a közgyűlésen, hogy a vizsgálat eredménye szabályszerű. Úgy emlékszem. Ebben az ügyben több nyilatkoznivaló nem szükséges. Balogh László: Az OKSB-ben felvetődött néhány ötletről szeretnék beszámolni. Azzal együtt, hogy …. fontosnak vélt észrevétel. Kovászna sikerpéldájából kiindulva a többi határ menti országban is legyen magyar testvérváros, partnerváros a jövőben. Ez elhangzott észrevételként. Ne csak fiskális szempontok dolgozzanak bennünk, amikor testvérvárosokat, partnervárosokat keresünk, hanem legalább olyan fontosak a lelkületi, kulturális vonatkozások. Az Európai Unió Magyarország és külföldi szervezeteivel nem volt kapcsolatunk. Ez a tételmondat benne van a beszámolóban. Hogyan lehetséges ez? Jó lenne ebben előrelépni, elmozdulni. Fontos lenne a horvátországi és szlovéniai testvérvárosi kapcsolat a szomszédságoknál minél előbb. Tudom, hogy elindultak már a kezdő lépések. Hirson példájára én is rávilágítanék, igen, hogy Hirson szeretné a testvérvárosi kapcsolatot, de fiskális a szempontok nem engedélyezik, de hála Istennek ettől függetlenül vannak élő kulturális vonatkozások a két város között. Most még fontos terület, ami kimaradt a mostani beszámolóból, az a testvériskolai kapcsolatok. Szívesen látnék erről egy kimutatást városi szinten. Azt hiszem, az lenne az eredménye, hogy rádöbbennénk, hogy milyen jelentős a diákdiplomaták mozgása a világban nagykanizsai részről is, ezért a városnak ezt meg kell becsülnie. Tüttő István: Köszönjük, egyetértünk. Tarnóczky Attila: Lehet a fiskális szót visszataszítóan mondani, de a fiskális szempontok, azok komoly szempontok, és hogyha megnézzük az ilyen utazásokra költött pénzek nagyságrendjét, hát nem kicsi ez az összeg. Ezzel áll szemben az a fajta megfaragás, amit ez a közgyűlés döntött el a költségvetés megszavazásakor, úgyhogy én nem látom igazán időszerűnek a mostani helyzetünkben újabb testvérvárosok, partnervárosok keresését, ezeknek a számának a szaporítását, küldöttségek utaztatását ezekre az újabb helyekre. A meglévő kapcsolatokat kellene, és szerintem mégiscsak elsősorban gazdasági tartalommal feltölteni, de a kulturális részről, úgy gondolom működik. Tóth László: Tavaly májusban kezdeményeztem, vagy júniusban nem tudom pontosan, nem testvérvárosi, mert nálam a testvérvárosi egészen más érzelmi kötödést jelent, takar, mint a partnerváros, és ez megkülönböztet testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatokat. Egy önálló képviselői indítványban egy szlovén, egy horvát és egy olasz várossal partnervárosi kapcsolatokat, kapcsolat kiépítése pontosan a gazdasági szempontokra tekintettel. Mi is kaptunk „Rendezvények 2000.-ben” című mellékletet. Láthattunk Nápolytól kezdve mindenféle helységnevet, de…… ezt keresem, mert a Moszkváról döntött a közgyűlés, hogy támogatja …, csak mondom, hogy azokról a partnervárosokról, akiről már egyszer döntött a közgyűlés, hogy jó lenne gazdasági szempontból fölvenni a kapcsolatot, mert esetlegesen városnak is lehetne belőle haszna, nevezetesen Koper, Rijeka, és aztán Udinét, valamilyen észak-keleti olasz várost neveztem pontosan, azoknak nevei nem szerepelnek a 2000.-es tervben. Miért? Törőcsik Pál: Azt nem tudom, hogy miért nem szerepelnek a tervben, ezért fogok egyetérteni azzal a javaslattal, hogy fölül kell vizsgálni és újra alkotni a tervezést. Egyébként ezeket a városokat, amit Tóth képviselőtársam említett írásban többször is fölvettük a kapcsolatot. Személyesen is jártunk kint, ők is voltak itt nálunk személyesen az Ipari Park, Logisztikai Központtal kapcsolatos úgynevezett, csúnya szóval úgy hívják ezt, hogy work shop, tehát egy munkaértekezleten. Megkeresett Koper, megkeresett Rijeka, és Portoroz. Közben egy kis visszaesés volt a kapcsolatok kiépítésének dinamikájában és egy választás zajlott le például Rijekában. A polgármester urat közben miniszterelnök helyettesnek választották meg. Tehát ilyen szempontból az ő előző látogatása alakalmával nagyon komoly szándékát fejezte ki, hogy Kanizsával ezt a testvérvárosi kapcsolatot kialakítják. Televics úrral együtt közösen. Emlékezhetnek még rá az újság is tudósított erről. Sajnos most egy kicsit, mióta ő kormányzati szerepet vállalt, ez a dolog lelassult, de a Cseke Zoltánék legutóbb szintén Rijekában voltak, és nem feledkeztek meg róla, hogy újból megkeressék a Trans-Adriásokat, és ezt a kapcsolatot próbálják erősíteni. Egyébként én újból kapcsolatot próbáltam teremteni Doris Sosic asszonnyal, az ottani gazdasági bizottságnak az elnökével, aki annak idején fogadott bennünket, és nagyon komoly szándékuk mutatkozik ez irányba, és a horvát nagykövet több alkalommal is kijelentette, hogy Horvátország északi kapujának Nagykanizsát tekinti. Annál nagyobb mértékben sajnálom azt a tényt, hogy az elmúlt keddi közgyűlésen való részvételem miatt nem tudtam a budapesti nagykövet, horvát nagykövet ugyanis polgármester urat meghívta egy fogadásra, melyet a nemzeti ünnepük alkalmából rendeztek. Sajnos a közgyűlés várható témáira és azt ott elhangzó ügyekre nem tudtam ezen a bizonyos meghíváson - polgármester úrral megegyeztünk, hogy megpróbálok részt venni, de végül is inkább úgy döntöttem, hogy inkább itt maradok a közgyűlésen. Ezek mind nagyon-nagyon fontos dolgok lennének, ha azzal tudnánk foglalkozni, amivel tényleg kellene, és ott meg tudnánk jelenni, ilyen fontos találkozókon, mint például egy horvát nagykövet meghívásán, Budapesten. Tüttő István: Annyit szeretnék bejelenti, hogy horvátországi látogatásra kerül sor június 20-án, 21-én, ez pedig az úgy nevezett Eurorégiós kapcsolatok megteremtése. Szeretnénk négy településen egy nap megjelenni. Most a szervezése folyik, de az is lehet, hogy ez két alakalommal kerül sorra. Csáktornya, Csáktornyán találkoznánk a városvezetéssel, akkor a Muramenti főispán úrral. Átmegyünk Varasdra, és onnan Lendvára. Tehát a horvát- szlovén együttműködést szeretnénk előkészíteni. Annak a tárgyalása ma reggel 8–tól folyt Letenyén. Csak, úgy jelezném, hogy elindulunk Horvátország felé. Rijekát pedig külön megkeressük, szintén rövidesen, mert a logisztikai kapcsolatok miatt éppen aktuálissá is fog válni, hiszen reményeink szerint felgyorsulnak ezzel kapcsolatban is az események. Bicsák Miklós: Engedelmével, Csákai képviselő úr társamnak szeretnék kérdést feltenni. Tisztelt közgyűlés ezt a testvérvárosi kapcsolatot én, mint a napi kemény gazdasági életben dolgozó ember hosszú évtizedek óta szeretném tisztelt képviselőtársam megkérdezni, talált-e már többször mondhatom, hogy elnézést kérek a személyeskedésért, törzsgárda tagként Franciaországba utaztál már a képviselőktől. Tettél-e Te már valamit abban a testvérvárosban, hogy …. nagyon fontosat, hogy belga iparosok is részt vettek azon a találkozón? Tettél-e valami közeledést, hogy áthoztad volna valami üzleti vagy gazdasági kapcsolatot? Dr. Csákai Iván: Válaszolok, következő az, hogy annyira nem voltam sokszor, egyszer voltam. Ez volt az a sok. Lehet, hogy másoknak sok, hogy egyszer voltam. Egyszer voltam ott kint, nem kell hármat. Együtt voltunk a polgármester úrral, és …….. i polgármester, akinek huzalgyára van, ő ajánlotta föl, hogy ha szerepet talál Nagykanizsának, hogy huzalgyárat telepít, ebben maradtunk, és ebből nem lett semmi. Marton István: Úgy gondolom, hogy ennek a napirendi pontnak a tárgyalásában addig eljutottunk, ameddig eljuthattunk. A véleményem első közelítésben az az, hogy a költségvetés támogatott összegének a háromszorosát pótigényként kérni, az kicsit arcátlan dolog az én szememben. De lehet, hogy van neki realitása, én azt kérem a közgyűléstől, hogy ebben a pillanatban ezt a napirendet vegyük le a napirendről, … az Ügyrendi Bizottság elnöke épp említette ezelőtt pár perccel, hogy az Ügyrendi bizottsági vizsgálat folyik. Talán nem lenne szerencsés, ha kordé ismételten elkerülné a szamarat, ebben az ügyben. Nem késünk el akkor sem, hogyha a július 4-i közgyűlésen fogunk szavazni, a vizsgálat eredmények ismertetése után. Beznicza Miklós: Képviselő úr kérdezett, azért szólok. Vannak házipénztár kezelési szabályzata a hivatalnak, és abban az van, hogy a visszaérkezést követő legkésőbb 20 napon belül kell elszámolni. Ez volt az egyik kérdése. Másik az, hogy milyen költségek? Minden költség elszámolható, amely számlával igazolt. Következő része úgy szól, hogy az elszámolás csak szabályszerűen dokumentált számlák alapján lehetséges. Magyar törvények meghatározzák, milyen a szabályszerűen dokumentált számla. De, hogy Csehszlovákiában, Szovjetunióban és Franciaországban, hogy van, azt nem tudom. És el kell, hogy fogadjunk minden olyat, amely az ország pénznemére szóló, bármilyen dokumentum. Tarnóczky Attila: Én úgy látom, hogy ez a beszámoló elfogadható. A határozati javaslatokról lehet szavazni. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálatát lefolytatja, kideríti, hogy van-e szamár, azután majd beszámol erről az eredményről. A kettő ügy az megítélésem szerint nincsen. Dr. Fodor Csaba: Csak a Marton képviselő úr megjegyzésére szeretném, hogy ha napvilágot látna ez a szám, amiről azt mondta, hogy arcátlan. Ezért az volt az a történet, hogy 1999. esztendőben 4,7 millió Ft került felhasználásra a külkapcsolati soron, ha tetszik. A 2000. évi költségvetésben megszigorításként 1 millió Ft került beállításra. Az való igaz, hogy azt az 1 millió Ft-ot szeretnénk most az előterjesztő 2,9 millió Ft-ra föltornászni, hogy a 2000. évben 3,9 millió Ft legyen. Valóban arcátlanság az, hogy 2000. évben még így, a többszörösen módosított előirányzathoz képest is az 1999. évi tényszám alatt maradnánk 80 ezer Ft-tal. Cserti Tibor: Rövid leszek. Én azokkal a gondolatokkal értek egyet, akik nem a begombolkozást, hanem a kitárulkozást erősítik, segítik. Az …. kényszerű állapotok miatt 1 millió Ft lett beállítva. Én úgy gondolom, az élet produkál olyan dolgokat, amikor ahhoz, a valósághoz kell igazítani reális igényeket kielégítve a költségvetési előirányzatot is. Azt érzékelem egyébként, hogy az 1 millió Ft már most túl van lépve. Ha következetesek akarunk maradni önmagunkkal is, nem a szabályozatlanság irányát kívánjuk erősíteni, függetlenül a felülvizsgálattól is, ma a tényleges kiadási szintet legalább ismerjük el. Hát a polgármester úr elmondta, hogy illeték bevételek terhére, ilyen értelemben szavazat megerősítést is igényel. Törőcsik Pál: Elsőször is szeretnék elnézést kérni Röst képviselőtársamtól, mert az előbb a kérdését félreértettem, azt hittem, hogy ilyen részletekbe menő pénzügyi kérdései vannak. És akkor így örömömre szolgál most így a nyilvánosság előtt elmondani. amit egyszer már a televízióban, a Városi TV-ben ugyanígy volt szerencsém elmondani, hogy erre a bizonyos nápolyi útra a ITD Hungary szervezésében és támogatásában mát tavaly decemberben családos meghívást kaptunk. AZ ITD Hungary ez ügyben hála Isten olyan munkát végzett, hogy Magyarországot mutatták be ezen a nápolyi konferencián az ottani kamara, a nápolyi Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kamara épületében. És ezen részt vett Magyarország római nagykövetasszonya, részt vett a Gazdasági Minisztérium államtitkára, az Olasz Kereskedelmi Kamara titkára és elnöke, aki 200 ezer tagot számlál. Nem létszámba, hanem 200 ezer vállalkozást számlál. Az előadás címe az volt, illetve a rendezvényé, hogy „Miért éppen Magyarország?” Ezen belül előadássorozat hangzott el a résztvevők, akiket említettem, mind külön Magyarországgal kapcsolatosan győzték meg az ott megjelent 90-100 körüli létszámú legnagyobb vállalkozókat, hogy miért érdemes Magyarországon befektetni. Ezen belül az előadás végén lehetőséget kaptam, hogy 20 percben bemutassam, ezen belül, hogy miért éppen Nagykanizsa. Ennek olyan sikere volt hála Istennek, és egy ilyen bemutatkozás Magyarországról egyedül Kanizsa kapott, hogy a végén azt is kell mondani, volt vállalkozó, aki kiabálta kifelé menet, hogy Viva la Ungarn. Ez egy hatalmas és felejthetetlen élmény volt. Azóta is jelentkeztek, hogy az Olasz Napokra, hogyha időben és a CIB Bank elnöke, aki még szintén részt vett ezen a tanácskozáson és meghívott bennünket a központi irodájukba, ami nem iroda, hanem palota volt, és az előszobájába egy 12 m-es vagy 12 m2–es Caravaggio kép volt. Ezt csak úgy zárójelben mondom. Ő is fogadott bennünket és megígérte, hogy az Olasz Napi …szponzorációban főszponzori szerepet fog játszani. Hála Istennek, hogy az olasz kapcsolatok nemcsak partnervárosi, illetve kulturális, hanem konkrét, kézzelfogható gazdasági eredményeket is fognak eredményezni, és köszönöm, hogy ezt alkalmam volt elmondani itt a nyilvánosság előtt. Marton István: Amit Fodor képviselőtársam mondott, az igazság, de csak részigazság, mert ha a területnek ebbe a szegmensében beletorkollik az ember, akkor el kellene mondani, hogy miért lett a tavalyi évvel ellentétben lényegesebb kisebb összeg beállítva erre az esztendőre. A rendezvények 2000-ben című pályázat alatt van egy megjegyzés, és úgy gondolom, hogy ezt fel kell, hogy olvassam, amely azt mondja, hogy külkapcsolatok belföldi költségei, delegációk szállása, étkezése, fordítások, tolmácsolások díjai, stb., 2000-ben a reprezentációs költségek terhére kerülnek könyvelésre. Tehát én úgy gondolom, hogy táblázat utolsó előtti sora az akkor lett volna korrekt, összehasonlítható tisztelt hölgyeim és uraim a 2000. évivel, ha ebből kivették volna az F strukturálódás több milliós hatását. Tüttő István: Azt hiszem ezen nem érdemes vitatkozni. Egy biztos, hogy a reprezentációra sokkal több mindent számolnak el, mint ami odaillene, de hát ugye ezzel is próbálunk könnyíteni saját sorsunkon, illetve helyzetünkön. Kérem szépen, lezárom a vitát. Több észrevétel is elhangzott. Én röviden annyit említenék, hogy Hirson városával valóban nem testvérvárosi a kapcsolat, de egy jó partnervárosi kapcsolat van, és talán velük a legintenzívebb az iskolai kapcsolat többek között. Nem lenne észszerű dolog csak azért megszűntetni, vagy elidegeníteni ezt a kapcsolatot, mert nem látunk gazdasági vetületet a kapcsolatban. Végül is minden kapcsolatban ez a lehetőség is adva van, de minden kapcsolat egyben kulturális és sport, és egyebet is rejt magával. Koper, Rijeka és Udine, ezeket a programokat mindenképp tervezzük, ha lehet még a nyári szabadság előtt. Ezt majd egyeztetjük az idézőjelbe tett vezetői értekezleten. Birkner Zoltán: Valójában a Hirson kacsán jutott eszembe, és ne haragudjanak képviselőtársaim, csak egy-két mondatot szeretnék megjegyezni. A Batthyány Gimnázium évek óta profitál abból, hogy diákjaink, kb. 20 fő minden évben … Hirsonba, és hogy mit profitál, egyetlenegy dolgot tudok Önöknek mondani erre. Az elmúlt két évben Országos Középiskolai Tanulmányi versenyen franciából országos döntőseink voltak és az első tízbe jutottak mind a ketten, azaz felvételi nélkül jutottak be az egyetemre. Ez egy nagyon kézzel fogható eredménye annak, hogy bizony a kulturális kapcsolatoknak is pozitív hozadéka lehet egy város számára. Ez legalább annyit ér kérem, higgyek el nekem, hogy Nagykanizsa franciából az elsők közé kerül országosan, és mondjuk ugyanez van jó pár tantárgy vagy iskola esetében. Ezek nagyon fontos hírmondók. Köszönöm szépen, és elnézést, hogy a vita lezárása után tettem. Tüttő István: Ezek után a határozati javaslat 1. pontját teszem fel szavazásra azzal a módosítással, amit én tennék, hogy nem elfogadjuk, hanem tudomásul vesszük. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2. pontnál javasolta Cserti úr és Böröcz úr, bocsánat. Először is, hogy felül kell vizsgálni, ezt a Cserti úr javasolta. Böröcz úr, a Pénzügyi Bizottság bocsánat. Igen. Szűkíteni kell a programot, felül kell vizsgálni. Akkor olvasd fel légy szíves. Kelemen Z. Pál: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat 2000. évi külkapcsolatok tervét elfogadja. Felkéri a polgármestert a külkapcsolati terv felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására. Az azt jelenti, hogy a behozott tábla módosítása, az július 4. határidő. Tüttő István: Tehát július 4-re hozzuk vissza a mellékletet. Én a magam részéről elfogadhatónak tartom. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Visszahozzuk július 4-én, a mellékletet pontosítjuk addig, mert remélem, addig bele tudjuk tenni még a Rijeka, Udine, meg ezeket. Akkor kérném szépen a 3-ról a szavazatukat. Illeték többletbevétel lenne a forrása. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 197/2000.(VI.6.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az önkormányzat 1999. évi külkapcsolatairól szóló beszámolót tudomásul veszi. Határidő: 2000. június 7. Felelős : Tüttő István polgármester 2. az önkormányzat 2000. évi külkapcsolati tervét elfogadja. Felkéri a polgármestert a külkapcsolati terv felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására. Határidő: 2000. július 4. Felelős : Tüttő István polgármester 3. a 2000. évi külkapcsolati terv megvalósítására további 2,9 mFt fedezetet biztosít, melynek forrása az illeték többletbevétel. Határidő: 2000. június 7. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Én azt kérném, hogy ne tartsunk szünetet, hanem fejezzük be. És utána szeretném most előre jelezni, hogy soron kívüli ülésre a szükséges számú képviselő aláírásával ezek után sor kerül. És majd döntünk a napirendi pontokról, de szeretném, ha nem mennének el, hogy határozatképesek maradjuk, illetve, hogy meg tudjuk ezeket a napirendeket tárgyalni. Szünet 28. Az önkormányzati Kft.-ék 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása Előadó: Maros Sándor ügyvezető Grabant János ügyvezető Lukács Ibolya ügyvezető Tüttő István: A mérlegbeszámolót elfogadtuk, úgyhogy folytatnunk kell, mert a mérlegek egyensúlyát meg kell teremteni. Mivel a gazdasági társaságaink éppen pénzügyi és egyéb ügyeit tárgyaljuk, szeretném javasolni, hogy zárt ülést tartsunk. Kérem az Önök véleményét is. Tehát zárt ülésen döntenénk itt a pénzügyi dolgokról. Természetesen az Önök döntésén múlik, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, vagy sem. Kérem, szavazzunk róla. Hát, aki igent nyom, az zárt ülést szavaz. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Nem lesz zárt ülés. A kérés azért annyiból részemről fenn áll, kérés, hogy ha olyasmit mondanának, amely gazdasági érdeket sért, akkor lehetőleg ne mondjunk számokat, vagy olyan konkrétumokat, ami ilyen szempontból nem igazán szerencsés. A legutóbb ott hagytuk abba, hogy elfogadtuk a mérlegbeszámolókat, de éppen Budai úr részletesen el is mondta és kiemelte, hogy szükséges még a mérlegek olyan szempontból, tehát a gazdasági társaságok ügyeinek rendezése. Ugye döntöttünk már korábban, hogy a tőkenövelést kell végrehajtanunk, és a mérlegek egyensúlyát meg kell teremtenünk. Erről szól az az anyag, ami Önök előtt van, és ügye erre rá is van írva, hogy zárt ülés és bizalmas. Ja az egy másik, bocsánat. tudom már. Ez a kórház, csak hozzá volt fűzve. kérem van-e kérdés? Vagy Budai úr kíván hozzátenni akkor Öné a szó. Budai István: Hát azért kértem most szót, mert a múltkor úgy derékba vágtuk az ügyet. Ugye a képviselői javaslatra levettük a napirendről és áttettük a folytatólagosra, ezért én úgy gondolom, hogy folytatnom kellene azt, amit akkor abbahagytunk. Még annyit erről a zárt vagy nyílt üléshez, hogy én úgy gondolom, hogy a mérleg adatok nyilvánosak, hiszen bárki a Cégbíróságon megnézheti. Én inkább kettéválasztanám, amikor odaérünk, hogy az üzleti tervet tárgyaljuk, ott esetleg meggondolnám, hogy, hogy zárt ülést rendeljek-e el vagy nem, de mérleg tárgyalást én nyílt ülésre javaslom. Na most akkor hát folytassunk. Én úgy gondolom, hogy a napirendi pontok között elsőként a Kanizsa TV szerepel. A Kanizsa TV-nél különösebb tennivalónk nincs. Bár ugye a múltkor már én azt elmondtam, hogy a Kanizsa TV is megindult a lejtőn, mert a saját tőkéje a jegyzett tőke alá zuhant, de az első évben van ez így. Tehát még őneki van egy éve ahhoz, hogy arról tárgyaljunk, hogy rendezni kell vagy nem kell rendezni ezt a helyzetet. Reméljük, hogy a 2000. évben ez visszapótlódik, és akkor ilyen gondunk nem lesz. Én úgy gondolom, hogy neki csak arról kell gondoskodni, illetve az önkormányzatnak, hogy azt az idei törzstőke emelést, ami törvényi kötelezettségünk, azt biztosítsuk. Úgy tudom, hogy ez megtörtént. Tüttő István: Költségvetés tartalmazza. Budai István: Ilyen alapon én a Kanizsa TV mérlegével nem foglalkoznék tovább. Én végére hagynám, bár sorban a Futball Club van, de mégis a Kanizsa Újságot venném ide előre, mert ő, úgy gondolom, kisebb problémával jelentkezik, ezért talán kisebb a gond is. Én az előttünk lévő határozati javaslattal ellentétben úgy gondolom, hogy a mutatkozó 7.815 ezer Ft-os saját vagyon hiány nekünk rendezni kell, és ilyenkor, amikor fejleszt, mikor veszteséget rendezünk, akkor nem kellene megbontani, hogy fejlesztési célú pénzeszköz átadás, vagy működési, hanem ezt a szakma úgy hívja, hogy pótbefizetés. És a pótbefizetéssel rendezni kell az összes olyan összeget, amely, amely, mivel aláment a saját tőke a törzstőkének, hát ugye itt azt mondtuk, hogy 7.815 ezer Ft. Én azt mondom, és itt a Beznicza úrral korábban már erről beszélgettünk, hogy ha ezt a javaslatot így fogadnánk el, hogy a7.815 ezer Ft az idei költségvetési támogatás terhére rendeznénk, de hát ez az összesen 11 millió ez az, akkor megítélésem szerint a 2000. év problémáját teremtenénk meg, és a működőképességét kérdőjelezném meg a Kanizsa Újságnak. Én úgy gondolom, hogy a pótbefizetés az mindig az előző évi, tehát a tárgyalt mérlegeredményre vonatkozik, nem pedig a következő évi költségvetési dolgokra. Ez áll a következő témában is, de ott majd máshogy. Na most én azt akarom ebből kihozni, ha továbbra fönn akarom tartani a Kanizsa Újság Kft-t, akkor megítélésem szerint a következő dolgot kell tenni. Le kellene rendeznünk a ’99. évi vagyonhiányt, és működtetni tovább is a költségvetés szerinti támogatással a Kanizsa Újságot. Nekem ez a véleményem, ez a javaslatom, mert ha ez nem így történik, akkor 2000-ben a saját zsírjában sül meg. Tudniillik egy - népiesen szoktam mondani -, egy veszteségrendezés az mindig egy elmuzsikált nótát fizetek ki, mert azt már elköltötte a tisztelt kft. Tehát ezt nem rendezhetem a következő évi támogatásból, mert akkor megteremtem a következő évi problémát. Nekem az a javaslatom, hogy ezt a 7.815 ezer Ft-os összeget pótbefizetésként biztosítsuk a Kanizsa Újság számára. És itt én meg is állnék akkor, mert a Futball Clubot talán külön kellene venni. Tüttő István: Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy van-e észrevétel, más vélemény. Természetesen megkérdezzük gazdasági osztályvezető urat is. Illetőleg gazdálkodási osztályvezető úr. Beznicza Miklós: Lehet, hogy ez következő, az év második felében problémát okoz, én azt elismerem. Jelenleg ez a rendezési mód, amit leírtam, most megáll, hogy második félévben itt probléma lehet az újságnál, azt el tudom képzelni. Na most mivel nem látom a fedezetét, azért a kínomban ezt hoztam ki, hogy most így lehetne rendezni a támogatás terhére. Második félévben valószínű, hogy vissza kell erre térni, de most jelenleg nem tudok mondani olyan fedezeti forrást, amivel ezt az egész dolgot tudnám rendezni. Ami a saját tőke 1 millióról 3 millióra történő kiegészítését illeti, ez nem probléma, mert tervezve van, 15-éig át kell adnom. Csak a többi részére nem látok most, jelenleg fedezetet. Cserti Tibor: Én azt hiszem a probléma kettős. Egy picit elszomorodtam, megmondom őszintén. Budai István kollégánknak volt egy javaslata, ami szakmailag megalapozott. Nem is lehet másképp rendezni egy elmúlt időszakot, szerintem is pótbefizetésként. Erről mi szakmailag konzultáltunk egymással. Ez egy elmúlt időszaki teljesítményérték, aminek a lezárása és mérlegszerinti rendezése mindenféleképpen döntési helyzetet hoz számunkra. Most erről dönteni kell. És ilyen értelemben van egy másik kérdéskör, ami a költségvetéssel függ össze, és ebbe a szempontból, Beznicza úr erre reagált, ugye megkerülte az első kérdésre történő határozott válaszadást. …. Az önkormányzati kft-k tulajdonosi jogainak gyakorlására sokszor felhívtuk a figyelmet. És az okot én most nem elemzem valószínűleg nincs egységes kézbe fogva, egységesen kezelve, nincsenek a pénzi finanszírozási hátfala, és hosszabbtávú perspektivikus, főleg és hosszabbtávú perspektivikus kezelésre, megfelelő mederbe helyezve. Ezért összességében az önkormányzati kft-ék mindegyike forráshiányos. Ilyen esetben a médiák vonatkozásában már most kimondható, hogy finanszírozási, főleg a TV esetében - erről bizottsági szinten is többször meggyőződhettünk -, de a Kanizsa Újság esetében is, a forráshiány valószínűleg működési problémákat fog felvetni a második félév során. Itt ugye érdekes dolog, hogy mindig a mérleg, mint kötelező megtárgyalandó házi feladat, az előző évi mérlegbeszámoló, a következő évi üzleti terv kapcsán jönnek elő az ilyen jellegű dolgok. És gyakorlatilag ilyen kereszt féléves problémaként jelentkezik, mert egyébként az önkormányzati költségvetés meg már januárban elkezdődik ugye, mindig késve, ezt is hozzátesszük, a tárgyalásra, és akkor valamilyen költségvetési összeggel támogatásként oda belekerül. Beznicza úr meg azt nézi, hogy van-e fedezet vagy nincs és akkor valamilyen szisztéma alapján, megállapodás szerint folyósít, vagy nem folyósít. Tehát énnekem az a javaslatom, anélkül, hogy untatnám, tisztelt képviselő kollégákat, mindenféleképpen perspektivikus szemlélettel, legalább középtávú megállapodások szintjén kellene az önkormányzati kft-kel az önkormányzat tulajdonosi viszonyát rendezni, hogy a fenntartó ilyen feladatot kíván az önkormányzati kft-ken keresztül ellátatni. Gyakorlatilag ilyen szintet követel meg feladatellátás oldaláról, ehhez ilyen forrást, mint pénzügyi feltételrendszert biztosítok. A másik oldal, a tisztelt ügyvezető és az önkormányzati kft-k menedzsmentje, ennek a feladatellátására vállalkozik, majd kimondja, hogy ez a feltétel mellett vállalakozik, vagy nem vállalkozik. Az már egy feladatellátás, részletkérdés ebből a szempontból. Most tételezzük fel, hogy vállalkozik, és mi akkor azt kérjük jóvá, ezt kérjük számon, és ehhez adjuk a forrást minden éves adott költségvetésben. De ha ez nem így történik, akkor ez a keresztféléves probléma folyamatosan visszakerül ide az önkormányzati asztalra, és - elnézést kérek - egy picit futunk az események után, ha rendezünk minden időszakban pótbefizetésként egyfajta hiányt, a mérlegbeszámoló kapcsán, és akkor majd a működési problémákról majd tárgyaljuk bizottsági munkában nem tudom hány alakalommal. Én a magam részéről ezt rossz módszernek tartom, ezért még egyszer mondom, az a javaslatom, hogy középtávú megállapodás keretén belül kellene az önkormányzati kft-kel feladatellátást rendezni. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Mondjuk most én úgy érzem magam, mintha mi lennénk a hibásak azért, hogy itt folyamatosan itt ezek a kft-k rossz helyzetben vannak, sőt egyre rosszabb helyzetben. Én azért nem egészen így látom ezt a kérdést. Ugyanis az előző évi üzleti terv nem ilyen mutatókat jelezett. Ott 8 oldalas hirdetésekről volt szó, sőt a végén már arról beszéltünk, hogy milyen jó helyzet alakulhat ki, mert ennek olyan forrásteremtő képessége lesz, hogy csökkenteni kell majd a támogatást. Én azt hiszem, hogy ami előttünk van, nem erről szól. Tehát mi köthetünk megállapodást, és elmondhatjuk, hogy mit kérünk, de ahhoz ugye a gazdasági társaságoknak is azt kellene produkálnia, amit, hát, amit vállaltak. Két út van. Vagy azt mondjuk, hogy megvizsgáljuk, hogy a vezetés alkalmas-e arra a feladatellátására, amit vállalt, vagy azt mondjuk, hogy kérem ez a feladat végrehajthatatlan ilyen körülmények között, és át kell gondolni, hogy ezt a feladatot továbbra is el akarjuk-e látatni, illetve, ha nem is ellátatni, mert azt kár lenne most megkérdőjelezni, de azt megfogalmazni, hogy mérsékeljük, vagy valamilyen módon módosítsuk az elvárást a szolgáltatásban. Hát most nem ott tartunk, hogy ezt megtegyük, hanem most azt kell eldöntenünk, hogy rendezzük-e ezt a problémát, és akkor a következő lépés az lesz, hogy újragondolni, és ezeket a kérdéseket eszerint végig gondolni is. Kérem a véleményüket. Beznicza Miklós: Amit Cserti képviselő úr mondott. Hát három évre kötni nem lehet, képtelenség, hát félévre előre nem lehet tervezni még olyan költségvetést se, mint az idei. Jön egy ilyen árvízkárosulás, 44 millió Ft-ért, elmegy. Nem lehet. 1 évre se lehet. Még szeretném képviselő urat arra, hogy szíveskedjen megnézni azt a közgyűlési előterjesztést, ahol a hivatal idehozta a kft-k üzleti tervének megfelelő finanszírozási javaslatot. Nem ment át, a közgyűlés levette akkor. Nehogy most itt mi követtük el a hibát. Egyszerűen nem kapta meg egyik kft. sem azt, amit kért, ami az üzleti tervében szerepelt. És természetesen akkor még ezt nem láthattuk. Én most is azt mondom, hogy jelenleg - mai nap néztem meg - 95 milliónál tart a hitelállományunk. Mindjárt elérjük a 100-as bűvös számot. Ezért nem merem azt mondani, hogy most adjunk oda 5-6 vagy akár 2 milliót is bármilyen kft-nek, mert elérjük a 100-as bűvös számot, 70 a visszafizetési kötelem, és 100-at fölveszünk. Ebbe a 100-ba képviselő úr, még úgy is beleszámítottam, hogy megnéztem az esetleges adóbevételi többleteket, mert igenis van az építményadónál adóbevételi többletünk különböző okokból kifolyólag. De nagyon kérem, hogy azt, hogy a hitel, már nincs más adunk, mint a hitelfelvétel további növelése. Én nagyon szívesen azt mondom, hogy tényleg egészítsük ki, de mást most megoldásként nem látok, mind, ami ide le van írva, hogy az idei pénzt így adjuk oda. Számvitellel így könyvelje, akkor a kft. jelenleg rendben van. Hogy 2 hónap múlva mi lesz? Könyörgöm, azt nem tudjuk megmondani. 3 hétre előre sem tudom egyszerűen megmondani. Naponta új információk jönnek birtokunkba, hogy ez a terület eladó, ez még sem eladó, mert nem akarják eladni, meg megvenni és így tovább. De ez majd a július 4.-i közgyűlés tételesen elmondom, de 3 éves tervet nem lehet csinálni, most már az önkormányzatnak 1 év is elég veszélyes. Dr. Fodor Csaba: Általában a gazdasági társaságok és az önkormányzat, mint tulajdonos kapcsolata. A probléma abban rejlik, én legalább is azt gondolom, hogy egyrészt az önkormányzat, mint tulajdonos, nem tudja, hogy mi a – bocsánat – a fenét várjon el a társaságaitól. Nincs igazából stratégiája az önkormányzatnak. Nem tudja megmondani, hogy én azt várom el például a Kanizsa Újságtól, hogy, hogy, hogy. Ez ennyibe kerül, erre ki kell dolgozni egy normális stratégiát, normális üzleti tervet, részleteset, nagyon pontosat, ha tetszik középtávú terveket kidolgoztatni az ügyvezetéssel, minden kft. esetében és gördülő tervezéssel ezt tovább lehet kezelni. És mindakkor, amikor ezek megvannak, akkor hozzá kell rendelni, hogy milyen módon fogja finanszírozni ezt az önkormányzat. Ugyanis akkor elfogadja azokat a célokat, azokat a feladatokat, azokat a tevékenységeket, amelyekhez hozzárendeli a költségvetésben így, vagy úgy, vagy amúgy a pénzeket, és azt mondja, hogy kész, innentől befejeztem. Feltételeket lehet, tehát azt lehet mondani, ha így alakul, akkor ennyi, ha úgy alakul, akkor annyi, de ez általában a félévi mérleg vagy a félévi beszámoló kapcsán a költségvetés tekintetében már eldönthető. Tehát a probléma az, hogy egyrészt a tulajdonos sem rendelkezik stratégiával, másrészt viszont úgy néz ki, hogy maguk a gazdasági társaságok sem. És harmadrészt pedig az önkormányzat, mint tulajdonos nem következetes, mert azt kell mondani, ha jelentős eltérés alakul az üzleti terv és tényleges kialakuló helyzet között, akkor bizony le kell vonni ennek mind a személyi konzekvenciáit. Tehát én azt javaslom, hogy a polgármester úr július 4-én a gazdasági társaságokkal kapcsolatos részletes előterjesztést szíveskedjen készíteni. Tessék abban meghatározni, mi a dolga, mi lesz a dolga felügyelő bizottságoknak. Felügyelő bizottságok minden gazdasági társaságnál milyen fajta ellenőrzésekre kötelesek, mondjuk havi rendszerességgel, mert azért, és erről kötelesek tájékoztatni a polgármester urat, aki pedig köteles a polgármesteri beszámolóban mindig megállapítani, hogy adott gazdasági társaságok megfelelnek-e az üzleti tervében foglaltaknak, vagy alatta vannak, vagy fölötte és ezeket pedig meg kell indokolni. Ugyanis elég nehéz a tulajdonosi szerepkört eljátszani anélkül, hogyha nem vagyunk információk birtokában, illetőleg akkor kapunk információkat, amikor majdhogynem már késő. És akkor viszont jó döntéseket nem lehet hozni. Egyfajta döntést lehet hozni, mert a jó döntésnek nem csak az az egyik kritériuma, hogy szakmailag megalapozott legyen, hanem az is szerintem, hogy kellő időben kell, hogy szülessen, és végre lehessen hajtani. Én azt gondolom polgármester úr, hogy éppen ezért, tehát a július 4-i közgyűlésre, ha kell, akkor hozzon a közgyűlés alapítói határozatot, utasítsa az ügyvezetőket, hogy ezeket a terveket vizsgálják felül, számoljanak be részletesen és alapítói határozatban kötelezni kell őket, meghatározott feladatok ellátására, és akkor talán ez az év figyelemmel kísérhető. Cserti Tibor: Örülök, hogy Fodor képviselő úr megértette a dolgot. Sőt azt hiszem, hogy teljesen közös evezőn vagyunk ebből a szempontból. És ezért szomorú az, hogy ha Gazdasági Osztály vezetője - és Miklós ne vedd sértésnek ezt a dolgot, te másról beszéltél. Tökéletesen igazad van abban, hogy az önkormányzati költségvetés finanszírozása, annak az évközi lebonyolítása, az egy nagyon technikát igényel és a költségvetés egyensúlyának tartása, az főleg akkor, hogy ha külső egyensúlyra olyan tényezők hatnak, mint egy állami elvonás, és most nem részletezzük, ne menjünk bele politikába se, hogy az kényszerű vagy nem kényszerű, hat rá. Itt arról van szó, amit a Csaba elmondott. Tulajdonosi jogok gyakorlása viszont stabilitást igényel, és ebből a szempontból ez merőben más dolog. A finanszírozási technikát ne keverjük össze a tulajdonosi jogok gyakorlásával. Ebből a szempontból igaza van polgármester úrnak, mikor azt mondja, hogy kérem szépen itt valaki ígért valamit. határozottan én is emlékszem rá a Kanizsa Újság esetében például arra volt az utalás jellege, hogy egy program mentén végigmegyünk bizonyos feltételek mellett, kérem szépen, és ehhez kérünk ekkora forrást. Én továbbra is azt mondom, és ne keverjétek össze a gondolataimat, lehet, hogy én fejeztem rosszul ki magam. Én nem további többlettámogatást kérek nyakló nélkül az önkormányzat 100%-os, vagy valamilyen többségi tulajdonosi társaságnak, hanem azt mondtam és a Fodor képviselő úr, ugye Csaba javaslata is erre vonatkozott, hogy stratégiai jelleggel legalább középtávú időszakra, nem 3 évre, én a magam részéről 5 évet tudok elképzelni, de legalább minimum 3 évet, a feladatellátást, a feladatellátás színvonalát, hogy konkrétan mit kérek ehhez meghatározni a pénzügyi feltételrendszert, kereteket, és ahhoz képest az éve végrehajtás során már csak ennek a karbantartása, módosítása szükségeltetik. És egyetértek én is a javaslattal és támogatom, és kérem képviselőtársakat, és ebben az irányba szavazzanak, hogy a július 4-i közgyűlés előkészítése már ilyen szisztéma alapján történjen. Ha ez nem történik, akkor kérem szépen, lebegtetés van. Bizonytalan helyzetben tartjuk az önkormányzati kft-ket is. Nincs az a menedzsment, aki meg tudjon ennek a dolognak felelni. Én magam részéről pedig egyszerűen szkeptikus vagyok. Nem látok normális önkormányzati magatartást, mint tulajdonosi magatartás e nélkül. Budai István: Elnézést, hogy egyszer szólók, én az késztetett, amikor azt mondta polgármester úr, hogy úgy néz ki, mintha mi lennénk a bűnösök azért, hogy ez a helyzet így alakult. Hát kérem szépen, én szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy nem mi vagyunk a bűnösök, hanem ugye az a probléma itt, hogy előállt egy előző évi, de már nem csak tavaly, hanem ugye a törvény úgy fogalmaz, hogy ha két évben egymás után a törzstőke alászáll, vagy a saját vagyon alászáll a törzstőke összegének, akkor itt intézkedésekre van szükség. Én múltkor megnéztem a törvényt, én úgy gondolom, hogy nem kell még egyszer idéznem. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a kérdést rendezzük. Az egy másik dolog az én megfogalmazásom szerint, hogy milyen áron. Milyen felelősségre vonásokat kezdeményez a közgyűlés azért, hogy ez a helyzet előállt. De kérem szépen, a tulajdonos nem bújhat ki az alól a kötelezettsége alól, hogy a korábbi évek veszteségét, két év után, ugye a 90 napon belül, 3 hónapon belül valamilyen úton-módon rendezze. Ha nem tud pótbefizetést eszközölni, mint ahogy a Beznicza úr mondja, hogy költségvetésben nincs fedezet, ezt tudjuk, én is tudom. Ha nincs ilyen lehetőség, ott van törvényi ajánlás, vagy javaslat ugye, hogy el kell határozni, hogy más gazdasági társasággá történő átalakítást. Most ez egy érdekes dolog egy Bt. esetében, hát milyen gazdasági társasággá, lefelé. Hát nincs tovább. De nekem akkor is az a véleményem, hogy most nekünk azzal kell számolni, hogy a korábbi évek vesztesége miatti negatív eredménytartalékot igenis rendezni kell. És csak ez a járható út. Most ez olyan forrásból, hogy az idei támogatás terhére, énnekem ez jó, de akkor kérem szépen a 2000. évben súlyos problémák elé néz miden kft-nk. Mert ugye végső soron elköltöttük azt a pénzt ’99-re, amit 2000-re szántunk. Azt hiszem, hogy érthető, amit én most próbálok itt magyarázni. Igenis ezt nekünk tudomásul kell venni. Az egy másik műsor, hogy ezt hogy szankcionáljuk a kft. ügyvezetése felé. Nekem ez a véleményem. Tüttő István: Van-e még? Úgy látom nincsen. Akkor folytatnánk a labdarúgással. Aztán a végén majd sorban eldöntjük, vagy sorba menjünk a szavazással. Akkor most a Kanizsa Újság Kft-vel foglalkoztunk. Itt van Önök előtt az előterjesztés. Gazdálkodási osztályvezető úr is jelezte, hogy forrást pillanatnyilag külön nem tudtunk megjelölni. 7.815 ezer Ft pótbefizetésre van szükség a 2000. évi költségvetésben biztosított forrás lenne ennek a fedezete. És megvizsgáljuk majd később, hogy milyen helyzet alakul ki. Reméljük, hogy annak a későbbi időszaknak meg tudjuk teremteni a forrását, de pillanatnyilag nem látjuk. Kérem, szavazzunk eszerint. Kanizsa Újság. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja . Tüttő István: 20 igennel elfogadjuk, amit előterjesztettünk aszerint próbáljuk megoldani, és pótbefizetésként. És akkor Dr. Fodor Csaba úr javaslata, hogy július 4-ére hozzuk vissza. Tehát csináljunk egy koncepciót, mondja el Fodor úr jó, még egyszer ezt a műsort. Tehát, hogy mi minden. Tarnóczky Attila: Úgy vettem észre, hogy az előző szavazás tétjével kapcsolatban különböző nézetek küszködnek egymással. Lehet, hogy meg kellene ismételni, és pontosan tisztázni, hogy miről szavazunk. Tüttő István: A pótbefizetés. Gazdálkodási osztályvezető úr, mint pénzügyi kategória elfogadható? Beznicza Miklós: Számomra ez elfogadható, amit leírtam. Tüttő István: Jó hát azt tudom, hogy az eredeti elképzelés az nem más, mint átadjuk neki azt a forrást, amit erre az évre terveztünk, és ebből oldja meg. Tehát rábízzuk, hogy mire fordítja, de abban a pillanatban, hogy erre fordítja megjelenik, hogy nincs pénze. Budai István: Polgármester úr én nem akarom a szót szaporítani, de hát a számviteli szakma nevezi így a veszteségrendezéssel befizetendő összeget, pótbefizetés. Ott nem, a tulajdonos egy pótlólagos befizetést köteles eszközölni azért, hogy a veszteséget eltüntesse. Itt nem mondhatom neki, hogy fejlesztési célú, meg működési célú, meg akármilyen célú. hanem azt mondhatom ki, hogy pótlólagos befektetést eszközlök ebben a kft-ben 7.815 ezer Ft értékben. Hogy én ezt most milyen forrás terhére, most ha betudom a 2000. évi támogatás terhére, akkor 2000-ben neki ez vissza fog köszönni. Tüttő István: Magyarul előre elkölti a pénzt. Budai István: Módosító javaslatom az, hogy a határozati javaslat ne úgy szóljon, hogy fejlesztése és a második sora nem is érdekes. 3.185 ezer Ft fölött most nem kell döntenünk. A 7.815 ezer Ft-ot nevezzük pótbefizetésnek. És ezt mi rendezzük és adjuk oda, ebből rendezze a veszteségét. Azt a Beznicza úr mondta, hogy az idei támogatás összege. De hogyha ebből holnapután idejön megint az Ibolya pénzt kérni, akkor ne csodálkozzunk, mert ennek az lesz a vége. Igen, ez a lényeg. Tüttő István: Tehát akkor pótbefizetés és visszatérünk rá. Hát rövidesen visszatérünk. Hát a terhére meg van, a Kanizsa Újság részére biztosított költségvetési forrás. Jó ez lesz. Hát a forrás az le van írva itt. Cserti Tibor: A forrás polgármester úr akkor most ugye Miklós azt mondja, hogy pénzforgalmi szemlélet mellett a kettős könyvelés költségvetési részről is gondoskodni kell. Más a könyvvitel, őnekik a fejlesztési célú pénzátadásként kell, hogy megjelenjen itt ebben a rendszerben ugye, hát nem tudja máshova lekönyvelni. De a határozat szövegében pótbefizetésként kell. Én azért azt mondom, hogy maradjon fenn a fejlesztésként az átadás, pótbefizetés címén. Tüttő István: Így lehet? Beznicza Miklós: Tibor, amit mond, szóval egy pillanat. ehhez, hogyha így lesz, hogy fejlesztési cél, vagy pótbefizetés a Kanizsa Újság Kft részére, akkor az eredetileg megkötött 11 millió értékű szerződést módosítani kell ilyen formában. Jó? Ennyi. Tehát a forrásról nem kell szavazni, csak a 11 millió Ft értékű szerződést módosítjuk így, hogy 7.815 ezer pótbefizetés és 3.185 ezer az, ami eredeti céllal. Jó így. Köszönöm szépen. Tüttő István: Akkor újra megszavaztatom, hogy mindenki előtt tiszta legyen. de, hát azt hiszem erről is szavaztunk. De szavazzuk meg még egyszer. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot elfogadja és ez előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 198/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. részére az 1999. évi elfogadott mérlege alapján – a 2000. június 15-ig átadandó 2 millió Ft jegyzett tőke átadásán felül – 7.815 eFt pótbefizetéssel biztosítja a saját tőke kötelmét, amelynek fedezete a Kft. 2000. évi támogatási összege. Határidő: 2000. augusztus 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Akkor rátérnénk a I. Futball Club Kft. A televízióval nem volt probléma. Meg a VIA Kht-val sem. Kérem, akkor a labdarúgó klubról, kft-ről kérem a véleményt. Budai István: Akkor folytatnám a Futball Kft-vel Ugye az előttünk lévő mérlegben van előző évekről hozott 93 ezer Ft-os eredménytartalék negatív összegű, vagy negatív előjellel, és van kérem szépen ’99. évi mérleg szerinti eredmény 36.025 ezer Ft-os veszteség. Ez összesen 36.118 ezer Ft, amit rendezni kell. Itt megjegyezném, mert a múltkor is mondtam már, hogy a ’ 98-as veszteségét ilyen pótbefizetéses módszerrel azt a 7.836 ezer Ft-ot rendeztük. Tehát ez a 93 ezer ez egy még korábbi valami, ami itt maradt egy ilyen örökségként. Tehát nekem az a véleményem, ezt most rendezni kell. Tehát 36.118 ezer Ft-ot. Ezt, ha rendezzük, ugye akkor a mérlegben lévő 3.250 ezer Ft-os saját tőke, vagy törzstőke szintje beáll. Én a javaslatot úgy módosítanám, ami itt előttünk van. És ebbe Beznicza úrral azt hiszem a tökéletesen egyetértettünk az előbb, hogy nem így javasolnám rendezni, hanem másképpen javasolnám rendezni. Hát többet között úgy, hogy a kötelezettségei között a kft. kimutat ebben a szépen befűzött zöld vagy kék anyagban vagy piros már nem is tudom, kötelezettségei között hoz az önkormányzat felé 9. 617 ezer Ft-ot, egy korábbi tagi kölcsönnek nevezett valami, amire én ugye most azt mondom, hogy az életben nem látjuk ezt a pénzt viszont. Nekem az a véleményem, hogy ez az egyik rendezési módszer, amit én javaslok, hogy ezt most, ezt a tagi kölcsönt engedjük el neki. Tehát ezt elengedjük, akkor ez annyit jelent, hogy a kötelezettségei csökkennek, csökken a mérleg szerinti vesztesége. Ezen túl kérem szépen, 2000. évi költségvetésünk terhére javasoltunk mi az I. sz. Futball Clubnak, illetve nem javasoltunk, ki is fizettünk 20 millió Ft-ot. Ugyanúgy, mint az újságnál az előbb elhangozottaknál, hogy ezt is ne működési támogatásnak, meg fejlesztési célú pénzeszköz átadásnak mondjam, hanem ezt is pótbefizetésre kell módosítani. Ezzel megteremtettem a 2000. évi problémát. De ismerve az eddigi döntéseinket, én úgy gondolom, hogy. Gondolom, hogy nem ez a fő probléma nekünk csak, hanem majd lesz ennél több is. És akkor megmaradna, ha így számolok, akkor 6.501 ezer Ft rendezetlen összeg a saját vagyon szintjéig. Ezt én úgy gondolom rendezni, és ez most itt közös megegyezés született, hogy a két üzletet apportként beviszzük, tehát törzstőke emelést hajtunk végre, és ha ezt 10.574 ezer Ft-ban gondoljuk, mint ahogy itt a javaslatban szerepel, akkor az én számításaim szerint. ezzel az apportemeléssel vagy törzstőke emeléssel 4.073 ezer Ft-tal túlrendeztük az I. számú Futball Clubot. Igaz, hogy ebből pénze nem tudom hogyan lesz, de én most ez így rendezném le. Hogy bevinni apportként a két üzletet, a 20 milliót átkeresztelném pótbefizetéssé, a 9.617 ezer Ft-ot meg törölném. És kérem szépen, le van rendezve az I. sz. Futball Club ’99. évi problémája. És most majd folytathatjuk az üzleti tervével. Tüttő István: Jól fogalmaztál, mert ezzel megteremtettük a 2000. évi problémáját. Van-e észrevétel még? Dr. Fodor Csaba: Ez az apport ez valóban szépen hangzik, csak az apport ugye, az apport értékével a törzstőke növekszik, és azt nagyon jól tudjuk, hogy ezt a két ominózus ingatlant azért adta a közgyűlés a társaságnak, hogy a fennálló tarozásait, cash-ben fennálló tartozásait ki tudja fizetni, amennyiben ezeket értékesíti. Ha pedig ez így van, akkor ennek a cégnek lesz majdhogynem 14 milliós törzstőkéje, amiről már tudjuk, hogy jó pár milliót ki kell fizetnie, tehát akkor megint ott vagyunk a 2000-es problémánál, amikor jövőre azt mondjuk, hogy elköltötte már megint több mint felét, és ehhez tulajdonképpen a közgyűlés, mint tulajdonos már most nevét is adja. Szentesítene egy ilyen törvénytelen megoldást, amihez én nem szívesen adnám a nevemet. De az biztos, hogy a ’99-et valamiképpen rendezni kell. Én azt szeretném, ha a ’99-es esztendő pénzügyi rendezése számviteli szempontból is azért úgy történne, hogy nem lapátoljuk át a problémákat 2000. évre. Lehetőség szerint nem úgy, hogy amikor a 2000. évi mérleget tárgyalja majd a közgyűlés 2001 első felében, akkor még nagyobb problémával nézzen szembe. Mert ez kb. azt jelenti, hogy még nagyobb gond, probléma lenne a 2000. évi mérleggel, ha ezt így elfogadnánk. Tüttő István: Erről beszéltünk, megteremtjük a még nagyobb problémát. Dr. Fodor Csaba: Igen. Hát én azt gondolom, hogy kell, legyen más megoldásnak. No. Visszatérve a foci kft-hez, amit már múltkor mondtam közgyűlésen, hogy nem kerülhető meg a társaság ’99. évi mérlege, a 2000. évi elfogadása, illetőleg a jövőbeni események nem kerülhetők meg abból a szempontból, hogy ez a gazdasági társaság olyan focicsapatot működtet, amely mégiscsak a nemzeti bajnokság ligájában indul, július közepén indul a bajnokságban, illetőleg a kvalifikációs bajnokságban. A közgyűlés úgy döntött, hogy a polgármester úr felügyelő bizottsággal folytasson, együtt folytasson, vagy külön-külön tárgyalásokat befektetőkkel, akikkel borzasztó nehéz úgy tárgyalni, hogy a közgyűlés nem mondja meg, hogy amennyiben befektetni szándékozó jönne, és üzletrészt kívánna vásárolni ebből a gazdasági társaságból, ezt mennyiért tehetné meg. Nem mondja meg, hogy mi az maximum üzletrész, amit az önkormányzat fenn kíván tartani ebben a gazdasági társaságban. És azt legkesébbé sem mondja meg, hogy mi az a pénzeszköz, amit a megmaradó üzletrésze arányában a csapat működtetése szempontjából finanszírozni fog, finanszírozni kíván, vagy szándékozik. Én azt gondolom, hogy e nélkül borzasztó nehéz tárgyalni, hiszen bárki jön, bárkivel tárgyaltunk és folyattunk tárgyalásokat, értelemszerűen az első kérdése az volt, az önkormányzat benn akar-e maradni, mert csak úgy hajlandó beszállni, ha az önkormányzat bennmarad, ha önkormányzat az adott tulajdonosi százalékához képest a működési költségek, az üzleti tervekben beállított üzleti költségek százalékos arányát viseli, és többi fennmaradó részről lehet tárgyalni. De hát még azt sem tudjuk, hogy mit akarunk, és egy olyan felhatalmazással pedig bele küldeni bennünket egy tárgyalássorozatra, amiről mi magunk tudjuk, hogy nehéz és nem végrehajtható keserves, és nem vezet sehova. Az idő, az nagyon sürget, én azt gondolom. Nagyon rövid a felkészülési idő, július közepéig szinte bő egy hónap áll rendelkezésre a játékosoknak az alapozásra, a felkészülésre, a játékosokkal tárgyalásokat kell folytatni, hiszen lejártak a szerződések. Edzőt kell keresni, akivel tárgyalást kell folytatni, mert nincs érvényes szerződés, olyan edző, akinek érvényes szerződése lenne a csapattal. És azt gondolom, hogy a nélkül ezeket a tárgyalásokat pedig el sem szabad kezdeni, hogy ne tudnánk azt, hogy finanszírozható, és ha igen, miként, és különösen meddig a csapatnak a szereplése. Tehát igenis a közgyűlésnek fel kell vállalni, és el kell döntenie, hogy kívánja-e ezt a csapatot működtetni, kívánja-e, hogy az I. ligában ez a csapat szerepeljen. És ha igen, akkor ehhez mennyi pénzt tud most áldozni. Ez egyfajta orientálás lehet a komolyabb tárgyalásokra. Én azt gondolom egyébként, hogy az itt lévő 1. számú határozati javaslatot ki kellene egészíteni. Még pedig a következőkkel: Miszerint a közgyűlés felkéri polgármester urat, hogy a városban működő gazdálkodó szervezetek vezetőit hívja meg egy megbeszélésre … futball csapat további működésének biztosítása. Határidő 2000. június 13. A közgyűlés x millió - folytathatom, mert hátha nem érdekel senkit se, akkor hiába, feleslegesen beszélek, azt gondolom, mert a többségnek kell erről szavazni -, tehát a közgyűlés x millió forint összeget biztosít. Tüttő István: Mennyit? Dr. Fodor Csaba: Nem mondok most, x-et, ami lehet 40, 50, 60, 100, 110, 20. Teljesen. Az x, az jó lesz, mert az változó és azt mindig az eredményekhez lehet igazítani. Tehát a közgyűlés - majd természetesen lesz javaslatom – x millió forint összeget biztosít a kvalifikációs és őszi bajnokságra, a bajnokságban való szerepléséhez a focicsapatnak. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy folytasson a fentiek ismeretében tárgyalásokat akár a felügyelő bizottság bevonásával az üzletrész, vagy az üzletrész bizonyos százalékának értékesítéséről azzal, hogy az önkormányzat, hogy tájékoztassa a befektetni szándékozókat, hogy az önkormányzat maximum mekkora összeget, és mekkora %-ot, üzletrészt kíván megtartani a gazdasági társaságban. Értelemszerűen, ez már a határozati javaslaton túlmutat, értelemszerűen a döntést az üzletrész értékesítéséről a közgyűlésnek, mint tulajdonosnak kell majd meghozni, ha eljutunk odáig, hogy találunk olyan befektetőt, vagy befektetőket, akik jelentősebb pénzeszközökkel kívánnak ebbe a munkába beszállni. Múltkor elmondtam, hogy nagyjából, egészéből egy ilyen társaság működtetése a mai viszonyok alapján hát olyan 120-150 millió forint között kifinanszírozható, de inkább közelebb van a 150-hez, mint a 120-hoz. Ebbe természetesen beleértendő a pályafenntartás, beleértendő az utánpótlás nevelés. Tehát egy kicsit több mint az első osztályú csapat működtetése. De ha komolyan gondoljuk, hogy Nagykanizsán hosszabb távon első osztályú, vagy profi ligába induló csapat kell, akkor az utánpótlás semmiképpen sem elhanyagolható kérdés és arra igenis pénzeket kell fordítani. Múltkor elmondtam, hogy az első ligában induló csapatoknak, bízva a kormányzati előterjesztésekben és javaslatokban, jelentős állami támogatásuk lesz. Egy oldalról ugye a 20 milliárd körüli összeg, ami a stadionok felújítására, karbantartására fordítható nagymértékben, kisebb részben pedig a csapatok működtetésére. Nyilvánvalóan, hogy azok a jogdíjak, amelyek a televíziós közvetítésekből, egyebekből adódnak, azok is az első ligában fognak lecsapódni. Tehát ezek egyfajta módon csökkenthetik későbbiek során a tulajdonosoknak a finanszírozási kötelezettségeiket, nagyságrendileg, én abban bízom. Nagyon fontos döntéseket kellene meghozni. Én azt hiszem, de ezeket viszont meg kell hozni ahhoz, hogy azt tudjuk mondani, hogy igen szándékozunk Nagykanizsán megtartani az ilyen csapatot. Vagy a másik döntést kell meghozni, hogy nem szándékozunk, eszünk ágában sincs, de ez a tisztességes megoldás, hogy ezt most meg kell mondani, mert nincs idő. Tehát ezt a döntést lehet halogatni, csak június 20-a táján meghozni nincs értelme, mert akkor már nincs, nem lesz majd kivel igen tárgyalgatni, nem lesz idő arra, hogy ezt a csapatot fel lehessen készíteni a kvalifikációs bajnokságban, és feleslegesen adunk x millió forintot azért, hogy ez a csapat tulajdonképpen széthulljon egy-két meccs után, vagy egy-két hónap után. Én azt hiszem, és ezért felelősségteljes a döntés, mert az önkormányzatnak, ha 10 forintot kell kiadni felesleges dologra, akkor a az a pénz nagyon sok. Tehát ezért. Ha pedig ide kell x millió forint, akkor az x-2 felesleges pénzt, mert az x-2-ből nem lehet megcsinálni azt a célt, amit az x millióhoz kötöttünk. Én azt a példát mondtam, hogy ahhoz, hogy valakinek kell 20 db gyógyszer, de csak 18-ra van pénze, nem biztos, hogy érdemes megvenni a 18-at, mert lehet, hogy a 20 használ csak, mert a kúrához annyi kell. Nagyon felelősségteljes a döntés. Én fenntartom a határozati javaslataimat. Nagyon szeretném, ha az önkormányzat valóban egy megfelelő összeget mondana, és azért mondtam csak a kvalifikácíós bajnokságot és az őszi bajnokságot, ami október után már csak pár meccs lesz, hogy ebben állást kell foglalni, mert ezek alapján lehet felelősen tárgyalni befektetőkkel, szponzorokkal. Ezek alapján lehet felelősségteljesen összehívni a gazdasági társaságok vezetőit, akik a városban működnek, hogy segítsenek, kérve segítségüket, támogatásukat, ami nem biztos, hogy feltételen csak cash lehet, hogy ezt a csapatot működtetni tudjuk. Azt azért, azt gondolom, nem elhanyagolható az sem, sőt fontos, hogy ezekre a meccsekre több ezer, több ezer szurkoló jár ki. És hát a város. Elmondtam többször, a városban élőkben és nagyon jól tudom, a foci az az emberek 80 %-át nem hagyja hidegen. Vagy azért mert szereti, vagy azért mert nem szereti. De hogy érzelmeket kelt az biztos. Tarnóczky Attila: Nekem Budai úrnak a javaslata a ´99-es év rendezéséről elfogadható, hiszen úgy rendeznénk a helyzetet, hogy maga ez az aktus legalábbis pénzbe nem került, amivel persze az alapproblémát nem oldanánk meg. Szintén Budai képviselő úr jelezte, hogy a következőkben a foci clubnak az üzleti tervéről fog szólni. Én meg azt jelzem, hogy véleményem szerint az egyik kft-nek sem témája üzleti terv a mai napirendeknek. Tehát erről pillanatnyilag dönteni nem kell, nem lehet. Amit Fodor képviselő úr elmondott, az valóban egy hatalmas dilemma. És talán felesleges úgy szembeállítani itt embereket egymással, hogy a focit gyűlölők, meg imádók. A választóvonal szerintem máshol húzódik. A kérdés mentén, hogy a közpénzekből mennyit tartanak egyesek helyesnek erre az ügyre fordítani, és mások meg mennyit nem tartanak helyesnek erre fordítani. És jelzem Önöknek, hogy azok között is, akik a focit szeretik, vannak olyanok, akik sokallják az erre a célra fordított kiadásainkat. Azt azonban igazából nem értem, hogy miért mondja Fodor képviselő úr, hogy végre dönteni kellene. Én emlékeztetem a közgyűlést, egy-két képviselőtársamnál - hadd nevezzem néven őket - látom ugyanis a feledékenységet, hogy január 13-án ez a közgyűlés egyfajta döntést hozott, amit persze meg lehet változtatni, de azt mondani, hogy még döntést nem hozott, nem lehet. Ez a döntés egyértelmű. Egy kivétellel a jelen lévő képviselők megszavazták. Az illető azért nem szavazta meg, mert nem óhajtotta a foci clubnak azt a bizonyos 20 millió forintos támogatást megszavazni. Hogy hogyan szól ez a döntés, én felolvasni nem tudom, bár itt van nálam, mert a közgyűlés úgy döntött, hogy július 15-ig nem hozza nyilvánosságra. De mindenkinek a kezébe tudom adni. Hozzá tudom mellékelni a szavazási listát, hogy ha valaki elfelejtette volna, hogy mit szavazott meg. Ennek tudatában legyenek szívesek adott esetben a véleményüket megváltoztatni. Birkner Zoltán: Én az azzal szeretném kezdeni, hogy örülünk annak, hogy Kanizsán egy sikertörténet bontakozott ki, hiszen ez az első olyan városév amikor a kanizsai futballcsapat bent marad a legmagasabb osztályba és bent maradt a legmagasabb osztályba. Ezt gondolom már jó páran már elmondták előttem Tehát éppen ezért nem ez lenne mondandóm lényege. A másik része, gratulálok Grabant Jánosnak a miatt és az ügyvezetésnek is, így a felügyelő bizottságnak is, hogy valóban az átvett pénzeszközökhöz képest semmivel nem növekedett a hitelállomány, sőt azt kell mondjam, hogy most viszonylag kis számviteli ügyeskedéssel ezt az összeget rendezni is lehet. De egyetlenegy dolgot hadd mondjak el. Tényleg sokszor, sokszor hallottuk, hogy a magyar futball eladható. Olyan sokszor halottuk, hogy pillanatok alatt össze lehet hozni támogató csoportokat, nem túl nagy összegben, 10-20 millió forint összegben egy futballcsapat mellé. Én azt gondolom, hogy mivel a bajnokság nem olyan régen fejeződött be, és a mi csapatunknak a jövője az kérdéses volt az utolsó előtti bajnoki fordulóig, gondolom nem volt ideje az ügyvezetésnek azzal foglalkozni, hogy befektetőket hozzon. Igaza van Fodor úrnak abban, hogy előbb-utóbb döntenie kell az önkormányzatnak abban, hogy folytassuk-e, ne folytassuk, felülbíráljuk-e a korábbi döntésünket vagy ne bíráljuk felül. Én még szeretnék egy hetet hagyni ennek a tehetséges ügyvezetésnek, a tehetséges felügyelő bizottságnak és mindazoknak, akik tényleg komolyan gondolják azt, hogy Nagykanizsán szükség van a futballra, hogy hozzák azokat a várt befektetőket. És én leszek az első, uraim itt mindenki előtt kijelentem, aki ugyanakkora összeget bármikor megszavaz, mint amekkora támogatási összeg érkezik. És akkor azt gondolom, hogy fair-ek voltunk. Fair-ek voltunk, örülünk a sikernek és fair-ek voltunk azok munkáját is dicsérve, aki dolgoztak ezért. Ha nem így történik, akkor még mindig beszélgethetünk arról, hogy az önkormányzat álljon a futball club mögé és nem mondom, hogy ne így legyen. Csak arra érem Önöket, és persze megértem Fodor úrnak az aggályait is, hogy lehet, hogy tényleg nem lehet komolyan addig befektetővel tárgyalni, amíg nincs mögötte egy önkormányzati ígérvény. Akkor egyenlőre csak legyen egy általános önkormányzati ígérvény pénz nélkül. Tehát nem akarok én most faramuci helyzetet teremteni, csak azt akarom mondani uraim Önöknek, hogy egy hetet bírjunk még ki, és biztassuk az ügyvezetést, hogy tegyen meg most mindent annak érdekében, hogy egy hét múlva mosolyogva szavazhassunk meg valamekkora összeget. És akkor Nagykanizsának két évéig lesz, vagy ki tudja hány évig lesz profi labdarugó csapata. És valóban igaza van Fodor úrnak abban is, hogy lehet, hogy az állami kassza megnyílik és ez a csapat hosszútávon egy elfogadható befektetés lehet. Tüttő István: Azért szeretném felhívni a figyelmüket annak az esélyére, hogy mi várható, hogyha összehívjuk a gazdálkodásban résztvevő, gazdaságban résztvevő vezetőket. Amikor az iparűzési adó jelentős százaléka lehetőségként kínálkozott, hogy a sport, többek között a labdarúgást támogassák, mindösszesen 660 ezer forinttal támogatták, jelölték meg a labdarúgást, mint támogatandó célt. Csak azért jelezném, hogy hatalmas pálfordulásra nem lehet számítani ebben a körben, de megpróbálkozunk vele. És azt sem felejtsék el, hogy mi rendkívül nagy lehetőséget láttunk egy úgynevezett téglajegy, vagy nem tudom milyen jegyben? Gyeptégla. Bocsánat. Gyeptégla jegy kapcsán. Mi 5 millió forintos téglajegy mennyiséget vásároltunk. Nem tudom, hogy tudják-e? Mindösszesen 160 ezer forint jött össze belőle másoktól. Tehát ezzel szerettem volna jelezni, hogy az úgynevezett közmegbecsülése nem igazán magas a labdarúgásnak annak ellenére, hogy első szintű. Ezt csak azért mondtam, hogy most nehogy azt higgyék, hogy most mi összehívjuk a vezetőket és ezzel a probléma megoldódna. Én Birkner úrnak azt a mondatát, hogy megduplázná az önkormányzat azt a befektetői támogatást, amelyet várhatóan kapunk, én még erre sem merném azt mondani, hogy isten bizony tegyük meg. Ennél mérsékeltebb összeggel lehet csak reálisan számolni az önkormányzat részéről még akkor is, hogyha azt mondjuk, hogy felülbíráljuk a korábbi, korábbi véleményünket. Mert ha 150 millióból indulunk ki, körülbelül 40 milliót az ügyes társaság - mert most tényleg sokkal mozgékonyabb társaság van – össze tud szedni, ha marad 110, akkor az azt jelenti, hogy 55-öt kellene valakinek adni és még nekünk is 55-öt, hogy az egyensúly fennálljon. Birkner úr, ha ezt a számot hallja, most megszavazná? Csak gondolkodtam rajt. Birkner Zoltán: Polgármester úr, ne haragudjon hogy, nem erre szeretnék egyébként válaszolni. Azért beszélgettük ügyvezető úrral és azért néhány biztató dolgot hallottunk. Az egyik az, hogy az a 70 millió az valóban egy alapszint. Remélem hogy nekünk ez a felső plafon, ez az alapszint. Ahhoz, hogy egy ilyen club működjön. Na most eleve az új tévé jog közvetítési díjakból egészen más összeg várható a következő évben mint eddig. Ez 25-30 millió forint. Aztán. A belépők összege, lévén, hogy azért olyan csoportba került a csapat, ami valószínűleg közönségcsalogató lesz, az úgyszintén jóval magasabb lesz, mint azért, ami eddig volt. És eközben azért én belső átcsoportosításokkal tulajdonképpen egyéb, kisebb-nagyobb támogatókat felhajtva reklámköltségeket megkeresve, azt gondolom, hogy ez nem akkora összeg, mint amit polgármester úr mondott. Tehát én úgy tudom és az ügyvezető-igazgatóval, ahogy tárgyaltunk, ez egy jóval kisebb összegről szól egyébként. De természetesen nem ez a mai napunk, és elnézést kérek, hogy ezt hozzátettem. Egyetértek Budai István javaslatával, ezt elfelejtettem mondani az előbb. Én azt gondolom, hogy egy hétig ez a fajta rendezés - lehet, hogy egy kicsit cinikusnak tűnik - de még is megfelelő. Jövő héten kedden döntsünk. Tüttő István: Jó. Mi próbát teszünk különben. Balogh László: Nem az OKSB, nem a frakcióm, hanem a saját véleményemet és elveimet mondom a tiszta beszéd végett, mindenki okulására, nem a kizárólagosság okán. Eljutottunk egy újabb utolsó pontig. Tovább már nem odázható el a végső döntés a Nagykanizsai I. FC Kft. dolgában. Ott nehéz a helyzet, hogy végső döntést kell mondanunk, közben sikerrel bent maradtunk a PNB-ben, mely által egy átmeneti félév áll a csapat előtt. Csak a saját véleményemet tudom mondani, mert az OKSB a szokásos sürgősség miatt nem tárgyalta a jelenlegi helyzetet. Megjegyzem, a jelenlegi állapot nem is sportszakmai kérdés, hanem kőkemény gazdasági. Évek óta gurgatjuk magunk előtt a focicsapat problémáját, azt hogy pénz híján vagyunk. Képletesen szólva egy hegynek felfelé görgetjük ezt a problémát és egy platót még nem értünk el, s ha abba hagyjuk a hegymenetet, visszagurulunk a lejtő aljára. A lejtőnek van alja, az bizonyos, de van-e fennsík, hegycsúcs, ahol megpihenhetünk? És ahonnét a dolgok maguktól is mennek? A döntő mérkőzés körülbelül döntetlenre áll. Innét kell, innét el kell mozdulnunk egyértelműen, világosan. Nem elkenve a dolgokat, mert a többség ezt igényli. Ideáig személy szerint harcoltam a jó foci életben maradásáért, mint sportbizottsági elnök, de erre az utolsó mérkőzésre belefáradtam az egyforma koreográfiába. Állandó támogatási kérelmek, de a városnak nincs pénze, és szponzorok nem jelentkeznek. Be kell látnunk, önerőből nem megy tovább. Az önkormányzat nem vállalhatja fel a foci kft. működtetését. Új tulajdonviszonyokat kell teremtenünk. Mint ahogy az országos futballban is, úgy a nagykanizsaiban is teljes anyagi és lelki rekonstrukcióra van szükség. Az a kérdés, hogy ezt most hajtjuk végre, és esetleg csússzunk vissza a lejtő aljára, vagy a jövőben, fél év múlva öntsünk teljesen új és tiszta vizet a pohárba és újra és újra? Van veszélye. Szívvel, lélekkel és ésszel végiggondolva, egy esetben látok kiskaput a megoldáshoz, ha kijelentjük, hogy tartjuk magunkat a régi meglévő határozatainkhoz. És most az idény végén eladjuk a saját kft-ket, akár 1 forintért, vagy ha ez nem sikerül, akkor értékesítjük a játékosokat. Csak így tudom a magam szavazatát a foci mellé állítani. Én, aki szeretem a jó focit, mint a mellékelt ábra is mutatja, mondom ezt egy kicsit azért is, mert a leginkább saját szférámban, az oktatásban bizony ennél fájdalmasabb dolgok is történülnek mostanság Nagykanizsán. Legfeljebb egy haladékot tudok még elképzelni, ha a végső döntéssel várunk még egy hetet. A következő rendkívüli közgyűlésig hátha az égiek segítenek. S talán a pálya kérdésében is addig tisztábban látunk. Mindezeket muszáj volt elmondanom, úgy érzem. Ajánlom mindenki lelkiismerete és értelme figyelmében. Tüttő István: A pályáról csak annyit, hogy nem sikerült az egyeztetés. Mivel pillanatnyilag nincs kivel. Dr. Csákai Iván: Az állandó hitegetés mellett, amikor a legutolsó kérelem volt, egy érdekes dolog volt, a ´99. évet akkor tisztességesen nem tárták elénk. Ez a hitegetés ez folytatódik tovább. Én azzal folytatnám, hogy van egy érvényes közgyűlési határozatunk. Ezt be kéne tartani, szerintem ekkor járnánk jól. Mert az hogy mennyi a mennyi, ezt nem lehet megítélni, mert jelenleg csak 36 millió forint, amelyiknek a tisztázatlan körülményeit nem tudjuk, hogy milyen vonzata van a költségvetésünkre, mert én úgy gondolom, hogy a bevételi oldalon bizonyos számok megjelennek ebből az összegből. A bevételi oldalból akkor ezt ki kell húzni. Ha a bevételi oldalon szerepel, akkor csak a hitelkonstrukciónak a bővítésével lehet megoldani. A jelenlegi beterjesztés mellé az a kérdésem, hogy a következő kérelem mikor fog megjelenni a közgyűlés előtt? Mekkora pénzösszeget fog kérni? Akkor, amikor a városba járva lassan az M 7-es, az autósztráda, az sokkal jobb minőségű, mint a mi városi utjaink, és a városi utakra nem tudunk költeni pénzt. És egy kétes, elnézést a kifejezésért, de azt tudom mondani, hogy a választókörzetemben többen azt mondták, hogy egy kétes hírű labdarúgásra költeni bűn. Állami támogatás. Az állami támogatás megjelenik, hogy állami támogatás. Ne reménykedjünk, hogy ebből működésre majd valamit is fogunk kapni. Az állami támogatás az intézmények felújítására szorul, tehát szolgál, hogy megfelelő körülményeket tudjunk teremteni. Az önkormányzatnak lesz a sara állandóan a működés biztosítása. Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökeként pedig annyit szeretnék mondani, hogyha meggondoljuk azt, hogy valaki ápolási segélyre szorul és kimegyünk környezettanulmányt folytatni, a pénzbeni támogatásoknál nagyon meggondoljuk, hogy kinek adunk, ha a közgyógyellátási igazolványokat egyszerűen megvonjuk emberektől, mert rászorulnának. Én azt mondom, hogy ez a labdarúgás nem éri meg a támogatást. Budai István: Elnézést kérek polgármester úr, hogy ismételten szót kérek, de Fodor úr hozzászólása késztett. Ezt az apport ügyet kellene azért jobban körbejárni. És úgy gondolom, igaza van Fodor úrnak akkor, amikor azt mondja, hogy nem jó az apportálás, mert ugye akkor a törzstőkét megemelem és erről a törzstőke szintről, ha nem tudok leszállni, akkor következő évben át kell iberelni, vagy überelni, kártyanyelven szólva. Most én azért gondoltam, hogy akkor helyesbíteném a korábban mondottakat, hogy talán ezt az apportot el kellene így felejteni, mert hiszen mi abban döntöttünk, hogy tulajdonjogot adunk át az I. számú Futball Clubnak és csináljon vele amit tud. Tehát adja el, adja oda valakinek, mert ha az apportot eladja, és ezt nem tudja pótolni eredménnyel, akkor, akkor ez megint csak problémát jelent a következő időszakban. Tehát én azt mondom, hogyha ezt az apportot nem venném figyelembe, akkor nem rendezném túl a Kft-ét 4 millióval, hanem van egy 6.551 ezer forintos rendezendő problémám az én számításaim szerint. De még azt is figyelembe veszem, hogy az apport bevitel ÁFA köteles, akkor ugye – itt szoroztam – és ha jól szoroztam, akkor 2.644.000 forint ÁFA-át kellene ezután fizetni. Ha ezt levonom a 6.551 ezer forintból, akkor egy olyan 4 millió forint körüli egyenlege van ennek. Éppen ezért én azt mondom, hogy most az ´99-es veszteséget mi úgy rendezzük le, hogy a 9.617 ezer forint kötelezettséget töröljük, tehát a követelésünket elengedjük. A 20 milliót átminősítjük pótbefizetésnek és 6.501.000 forintot pedig biztosítunk a költségvetésből. És erre nullára állítjuk Én most akkor fűzném tovább a költség, az idei dogokat. Hát én itt számolgattam ám, és úgy gondolom, hogy itt sokan hát számoltak velem együtt. Kérem szépen a két, tehát félév, a második félév és a 2001. első félévet együtt véve nézve, én szerintem mindössze 144.900 ezer a költségvetés, amihez képest összeadtam a költségeket, 134.810 ezer Ft. Tehát itt egy 10 millió eredményt is produkál ez az üzleti terv, amit itt nem mutatott ki. És én arra gondolok, hogy ez az üzleti terv akkor a nullára akarom állítani, csak 135 milliót követel durván. Hát ebből ugye ő azt mondja, hogy 90 millió az önkormányzati támogatás. És nem számol semmiféle szponzori bevételekkel. Mert a nettó árbevétele között nincs ilyen. Hát ilyen névhasználat, meg ilyenek vannak, de kérem szépen én úgy gondolom, hogy e fölött kellene ítélkeznünk most, vagy döntenünk, hogy bírjuk, nem bírjuk, ha nem bírjuk akkor igenis ezt ki kell mondanunk, hogy tartsuk be a Tarnóczky úr által is említett határozatunkat. Tüttő István: Azért mondtam, hogy körülbelül 40 milliót tud össze… Budai István: Igen és nekem az a véleményem, hogy az eredeti javaslat, amit itt kiszámoltam, az maradjon, hogy rendezzük le azt a 6.501.000 forintos pénzügyi és az apportot meg felejtsük el. És azt az apportot, mert ha bevisszük, ugye akkor egy hosszabb időre megteremtjük neki a problémát, mert már a fölé kell vinni neki a saját vagyonát mindig. Mert különben újra belép ez a probléma, amit most itt, itt ugye mondunk. Dr. Fodor Csaba: Hát itt sok mindent nem tudok mondani, de azért megdöbbentett, hogy a Sportbizottság elnökének a magánvéleménye az, ami volt. Tiszteletben tartom természetesen. De itt nagyon sok olyan kérdés, olyan felvetés elhangzott, ami egyébként nem kezelhető. És elmondom miért. Politikailag nagyon demagógnak hat és nagyon jól hangozhat, hogy nem adunk a focira pénzt, hanem ezt adjuk segélyként, adjuk útra, adjuk az oktatás, kultúrára, mert ott az jobb mint a focinak adni. Biztos, hogy így is van. De akkor számoljunk. Tegyük fel, hogy a foci kft. 40 millió forintos éves pénzeszközöket kap. Az elmúlt időszakból merítendő példa. Ezeken a meccseken a nézőszám a 2000-et meghaladja, átlagban, eléri a 3000. Szíveskedjenek elosztani a 40 milliót 3000-rel. Szíveskedjenek elosztani a 3 milliót 3000-rel, mert ez a pénz nem a kft-nek megy, nem a játékosoknak megy, hanem arra megy, hogy mi, mint önkormányzat felelősségteljesen azt mondjuk, hogy adunk 40 millió forintot egy olyan célra, ami 3000 ember szórakozását biztosítja. Mennyi jön ki? 13.333 végtelen. Tehát azt jelenti és most ez megint ugyanakkora demagógia, mint a többi, ha tetszik, hogy adunk mi, az önkormányzat 3000 embernek évente 13.000 Ft-os segélyt ahhoz, hogy el tudjon menni és mondjuk magyar színvonalon minőségi labdarúgást tudjon nézni úgy, hogy még megveszi a jegyet is. Ugye? Hát ez körülbelül ugyanolyan okfejtés és a számok tükrében teljesen igaz. Ez ugyanolyan okfejtés, mint amit mondtak az előttem szóló képviselők, hogy hova költsük ezt a pénzt. Tehát azt azért én mindenkit óvva intenék. Azt is vegyék figyelembe, hogy ez nem öncélú, tehát ezt a pénzt nem azért adjuk a csapatnak, mert mi azt szeretnénk elmondani, hogy Nagykanizsának első ligás csapata van. Ennek a csapatnak fontos szerepe az is, hogy kiszolgálja azokat, azt a jó pár ezer embert kiszolgálja, szórakoztassa hétről-hétre két órán keresztül, akik igényt tartanak erre és megveszik a jegyet. Erről szól a dolog. Tehát én ezt kérem, hogy azért ezt is mérlegeljék az urak, amikor a gombokat megnyomkodják. Egyébként az önkormányzatosdi. Az önkormányzatok most éppen, hiszen lehet olvasni az újságban több tíz millió, súlyos több tíz millió forintokkal támogatják adott első ligás csapatukat, sőt ahol részvénytársaságok ott is visszavásárolják a részvényeket. Tehát azért van egyfajta ilyen törekvés is ebben az országban. Tarnóczky Attila: Jól hangzanak az érvei. Csak az a baj, hogy az önkormányzatnak szerintem vagyona, pénze nincs. Ez a város vagyona és pénze. Tehát, hogy ha kiad kinek, akkor ugye lehetne helyesen megfogalmazni, hogy 51.000 ad 3000-nek. Csak azt nem tudom, hogy az 51.000 akar-e adni? Ezt a kérdést én már ott tartok népszavazással lehetne igazán eldönteni és ennek az egész ügynek a végére pontot tenni, mert itt mindenki mondja a saját sejtéseit. És a többségi véleményt meg egyikünk sem ismeri. Györek László: Én azok közé tartoztam, akik azt mondták nagyon régóta, hogy nem szabad pénzt szavazni a foci kft-nek. Így volt ez télen is, azelőtt is. És azok közé tartozom, akik azért mégis átgondolásra méltónak tartják ezt az egészet. Miért? Mert ez egy érték. Nem mondom azt, hogy pénzt kell adni, de gondoljuk már egy kicsit át. Ez egy érték. Volt Magyarországon egy város, amelyik egy adott évben kapott egy világhírű folyóirat gyűjteményt csak úgy, hogy helyezzék el. Ennyi. Nem helyezték el, mert azt mondták, hogy erre most nincs pénz. Kell máshova. Erre, arra, amarra. Most teljesen mindegy, hogy mire. Ott szépen el is foszlott, elvásott az egész. Egy lehetséges világhírű gyűjteményből lett egy semmi. Némi botrány volt körülötte. Elült. Ez most is így lenne. Én annyit kérek szépen, hogy gondoljuk már egy kicsit át. A futball az egész világon, az élvonalbeli futball az adott országban egy érték. Gondoljuk át, hogy mennyit ér ez nekünk. Megéri-e azt amennyibe kerülhetne, de azt ne mondjuk, ne úgy kezdjük el a gondolkodást, hogy te jó isten ennyi pénzbe kerül, és mire nem lehetne még ezt fordítani. Ha így kezdjük el, akkor biztos, hogy rosszul fogunk dönteni. Fogjuk meg inkább a másik oldal felöl egy kicsit, azt javaslom, és semmiképpen sem érzelmek alapján fogjuk ezt meg. Ne úgy fogjuk meg, hogy ha lenne 20 millió forintom mit csinálnék vele? Van egy érték, nagyon-nagy érték magánvéleményem szerint. Mennyit ér ez meg nekünk? Ha semmit, az is egy döntés. De még egyszer, ne érzelmek alapján és ne úgy gondolkozzunk, hogy hova tudnánk tenni esetleg. Dr. Csákai Iván: Csupán annyit polgármester úr, hogy demagógia. Fodor képviselő úr is itt szépen előadott egy ilyent. A másik az, hogy 3000 néző, ránézésre biztos annyi, de szeretném kérdezni, a fizető néző mennyi volt ebből? 3000 nem volt benne a fizető néző, mert jó néhányam csak úgy szépen bementek megnézni. Én megmondom őszintén, hogy lehet, hogy egy labdarugó csapat Lajtától nyugatra nagy értéket képvisel, tiszta dolgokkal, de Magyarországon jelenleg olyan a helyzet, hogy énszerintem nagyon tiszta dolgokat kellene lerakni ahhoz, hogy bármiit így az ember támogasson. És az 55 ezre lakosból …ha nem is ért egyet a jelenlegi labdarugó csapat felállásával, de szeretné támogatni, csak 2000 marad. A többi ember nem támogatja az ilyen jellegű labdarúgást. Kelemn Z. Pál: Elkezdődött a számmisztika. Azért hadd mondjam meg, hogy ha kiszámolom, hogy 17 fős rendezvénysorozat, így nevezzük a bajnokságot, 51000 nézőt vonz Nagykanizsán. Tessék mondani még egy ilyet. Gondoljuk csak végig. Ez kultúra. Része az emberi kultúrának a labdarúgás, hát rossz minőségi, jó minőségi. Mindenki minősítse, ahogy akarja. Tüttő István: Talán a közgyűlési műsor. Kelemen Z. Pál: Ebben a teremben nem hiszem, hogy a közgyűlés ennyit vonz, mert ennek a nézéséhez nagy adag mazohizmus is szükséges. Hát még az itt üléshez. Kérem szépen, ez a testület hozott egy döntést januárban hosszú vajúdások után, amit nem lehet ugyan nyilvánosságra hozni, de nem feltétlenül kell következetesen ragaszkodnunk egy döntéshez. Mi nem támogatjuk a labdarúgást, hanem finanszírozzuk, és ez két dolog. És ezért a testület tagjai nézzenek a lelkük mélyére, mert Csákai úr mondja, hogy hányan mentek be ingyen. Hányan mentek be mi közülünk ingyen? Ki az, aki hétről-hétre ingyen jegyet kér? Ki az, aki közülünk részt vesz az eszem-iszom potyákon a futballpályákon? Ki az, aki leül a díszpáholyba, és nem fizet? Ki az, aki ingyen potya utakra viteti magát az idegenben történő mérkőzéseken? Remélem, mind meg fogja szavazni a futballtámogatást. Igaz, hogy én nem voltam annyi meccsen. Azon a pár meccsen, amin kint voltam meg tudtam venni a jegyet, mert olyan szegény még nem voltam, hogy jegyet ne tudjak venni. De tessék elgondolkodni ezen tisztelt képviselőtársaim. És ezek után támogatni ezt a kulturális rendezvénysorozatot, amit 51000 ember néz meg Nagykanizsán. És ez már nem demagógia, és nem számmisztika. Másrészt meg szeretném jegyezni visszatérve az apporthoz. Örülök, hogy Budai képviselőtársam elállt az apport javaslatától, mert kétszeresen jártunk volna el erkölcstelenül a futball clubbal szemben. Egyszer akkor, amikor bevittük volna, apportként azt, amit nem annak szántunk, másodszor akkor, amikor nem mondtuk meg, hogy melyik üzleteket adjuk oda nekik, milyen forgalomképességűeket, és ahhoz képest a legkevésbé forgalomképeseket jelöltük ki. Tessék elgondolni és támogatni, nem támogatni, finanszírozni a labdarúgást, hogy megint 51000 ember részt vehessen egy kulturális rendezvénysorozaton, Nagykanizsán. Tüttő István: Hát valószínű, hogy nem ide illető ellenpéldát, de a milánói … stadionban minden meccsen minimum 65000 néző van. De hát ez sajnos csak a mi ábrándjaink között van. Itt pedig az egész év alatt van annyi. Úgy látom nincs több észrevétel. Közben törlődött. Azt hittem, kikapcsoltátok. Bicsák Miklós: Hát nagyon el vagyok keseredve, tisztelt képviselőtársaim kimennek. Ez is mutatja, hogy valóban az érdektelenség, de úgy gondolom, hogy a szívük azért a helyén van, és nem úgy gondolják, ahogy itt egy-két nyilatkozat már elhangzott. És én csatlakoznák Dr. Fodor Csaba képviselőtársamhoz és Birkner frakcióvezető úrnak az elmondott gondolataihoz, hogy valóban ez a futball nem úgy van, hogy egyik pillanatról a másikra meg tudnánk szüntetni. Én úgy érzem, a gondolataikból ezt vettem ki. Higgyék el képviselőtársaim én, mint vállalkozó, azért magamat példázom, és elnézést kérek a személyeskedésért, én úgy tárgyalok, ha érzem, hogy az ügyfelem, vagy a partnerom komolyan gondolja. Na most, ha az önkormányzat nincs mögötte és mi hiába próbálkozunk, én mint Bicsák Miklós kijelentem a mai nap is három komoly nagykanizsai iparossal, vállalkozóval tárgyaltam baráti magánbeszélgetéssel, hogy támogassa, vagy pedig résztulajdont szíveskedjen vásárolni a kft-ből. Azt mondja. Te Miklós! Az önkormányzat ott van? Én azt szeretném kérni a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy gondoljuk át. Az idő, a Fodor Csaba úr által elmondott, gyors határidők vannak az MLSZ felé. Igenis mondja ki a tisztelt testület, hogy az önkormányzat részt kíván venni. Én javasolnák évi, bajnoki évre 40 millió forintot. Azt hiszem, ha meggondolják és átgondolják, ez a 40 millió egy nagyon korrekt, mint tulajdonos, az önkormányzat részéről. Ha ezt kimondja a testület, holnap reggel biztos, hogy komolyan lehet már kezdeni itt Nagykanizsán, mert érzik, hogy igenis az önkormányzat, mint tulajdonos bent van 40 millió forinttal a bajnoki évben. De ezt úgy értsék képviselőtársaim, hogy megosztva. Az I. félévre 20-at és az év végére a másik 20-at. Akkor, én mint befektető - csak most példázódom - azt mondom, igen bent az önkormányzat, tessék tulajdonosnak csatlakozom hozzá, egy x tulajdonrészt meg kívánok vásárolni. Így tárgyalhatok Nagykanizsa városban, vagy Kanizsán kívül. Somogyból is van érdeklődő. Ez nem nagy szavak. De nincs tartalma, nem tudok konkrétumot ajánlani, az én becsületszavamat, tisztességemet nem áldozhatom fel, ha nincs mögötte fedezet olyan értelemben, hogy az önkormányzat bent van, mint tulajdonos. Én erre kérem, hogy gondolják át. Igenis mondjuk ki, hogy elkezdődhessen az érdemi munka a futball clubnál. Mert se edzőnk, se játékosaink. És azért tudomásul kell venni, velem együtt nagy örömömre az Oktatási Bizottság Elnök úr is ott volt, amikor mérgelődtünk a bajnoki meccsen és kikaptunk. De jön egy Ferencváros, az a bajnok Dunaferr, az MTK. Telt ház lesz. Én ezt ki merem jelenteni. És komoly befektetés lesz ez Csákai képviselő úr. Olyan bevételek, hogy meg lehet akkor a kasszát nézni. Mondhatom, hogy millión felüli bevételek lesznek. Arra a válaszra, hogy kérdeztek. Én ott ülök mindig. Tudni kell azt, hogy nagyon sok bérlet el van adva. A létszámban azok a bérleteseknek is az x meccseken be vannak számolva. Azok előre megvették a féléves, vagy az egyéb bérleteket. És az a bevételnél mutatkozik. Én azt kérném a továbbiakban is, hogy gondoljuk át. És azért van az a sürgősség, mert maga a vezetés, a clubvezetés részéről teljesen bizonytalan. Nem tudnak tárgyalni. Mielőtt befejezném mondanivalómat és érzem én abban, hogy képviselőtársaim átgondolják és a javaslatomat, azt a 40 milliót elfogadják, hogy támogassuk a futball clubot, mint tulajdonos, hogy komollyá tegyük. Igenis, hogy az a befektető megkeressen bennünket. Ahogy a polgármester urat felkértük, hogy hívjon össze bennünket, a Nagykanizsa város összes kis- és nagy-, középvállalkozóját, vagy egyéb nagy cégeit. Biztos, hogy valami elindul, ha érzik, mint tulajdonos van mögötte, és kijelentette, hogy részt vállal a futballnak a működtetésében. Engedjék meg. Engem felkért Nagykanizsa város egy bizonyos szurkolói és a baráti kör tagjai aláírásukkal szeretném a tisztelt közgyűlésnek, illetve a polgármester úrnak átadni. Nem kívánom felolvasni. A közgyűléshez fordulnak, hogy továbbiakban is a közgyűlés szíveskedjen támogatni. Igenis mi finanszírozni, mint tulajdonos vegyen részt az NB-I., most már nem profi Nagykanizsa városnak a szereplése tovább is biztosított legyen. Én szeretném ezt tisztelettel polgármester úrnak átadni. És ezen rajt van, hogy kérjük a tisztelt képviselőtestületet is, hogy gondolják át ezt a komoly feladatot és nehéz feladatot. Kiss László: Nagy szomorúsággal tölt el az a mérhetetlen pesszimizmus, amelyik, amely némely frakciótársam hozzászólásából itt gyakorlatilag a felszínre tör. Én nem tudom, hogy az az érték, amit Györek képviselőtársam emlegetett, az az Ő szemében valóban miit jelent. Akik pesszimistán állnak hozzá ehhez a témához. Akárhogy is vesszük, egy PNB-és labdarúgó csapat, úgy ahogy van, vagy egy NB-I-es szereplési jogosultsággal rendelkező csapat, úgy ahogy van óriási érték. Ez a csapat most egy olyan teljesítményt hajtott végre, amit eddig a nagykanizsai futballcsapat még nem tudott elérni. Tehát ha úgy vesszük, városunk szempontjából ez a tény sporttörténelem. Nem értem akkor, hogy az Oktatási Bizottságunk elnöke hogyan nyilatkozhat úgy, ahogy nyilatkozott. Pedagógusként hogyan tud követendő példát állítani a tanítványai elé. Mert nemcsak a szellemi teljesítmények mondjuk hozhatók fel követendő példaként. Adott esetben a fizikai teljesítmények is motiválóak lehetnek. Ezek mind-mind a nevelésnek része kell, hogy legyenek. Nem értem ezt a hozzáállást. Sajnos ez egy bizonyos értékválságot tükröz, ami az egész magyar társadalomban látható. Még egy dolog. Ennek a futballcsapatnak reklámértéke van. Ha úgy vesszük az elmúlt félévben Nagykanizsa más szempontból, más téma kapcsán nem kerülhetett országos érdeklődés homlokterében, nem kerülhetett, nem került napilapoknak a címlapjára, csak a labdarúgás kapcsán. Debrecenben végeztek egy felmérést, és azt vizsgálták, hogy mekkora reklámértéke van a labdarúgócsapatnak, és kiderült, hogy ha azt reklámcégekkel akarták volna a város szempontjából elérni, ezt a reklámmennyiséget és hatást, sokkal többet kellett volna fizetniük, mint amit a labdarúgócsapatuk finanszírozására fordítottak. Ez is vegyük figyelembe. Ez egy komplex dolog. Nem szabad egyoldalúan, tényleg csak fiskális szempont alapján döntést hozni. Én arra kérem a közgyűlést, hogy vegyük figyelembe Bicsák képviselő úrnak a javaslatát. Ha már egyszer ennyire belementük ebbe a dologba. Nem volt szándékunk, hogy ezt tárgyaljuk. El akartuk napolni. De én azt hiszem most már pro és kontra mindent kiveséztünk ebben a kérdésben. Nekem az a javaslatom, a közgyűlés foglaljon állást abban a vonatkozásban, hogy igen, évi 40 millió forint erejéig, tehát fél szezonban 20 millió forint erejéig a labdarúgócsapat mellé áll. És egy ilyen állásfoglalás birtokában már nyugodtabban tárgyalhat az az új vezetés, aki teljesen új szellemet, új lelkületet, új munkastílust hozott a labdarúgócsapat, a kft. tájékára. És én azt hiszem, hogy evvel a csapat szereplése az őszi szezonban finanszírozható lenne. A TV- jogdíjak és egyéb szponzori névhasználat és egyéb bevételek kapcsán. Tovább nem akarom a szót szaporítani. Én arra érem Önöket, ahogy képviselőtársam, Györek László úr mondta ez egy érték, és ezt az értéket értékként kezeljük. Bicsák Miklós: Javasolnám, mint ügyrendi, hogy a vitát zárjuk le és én szeretném, ha kihagytam az előző felszólalásomban és javasolnám, hogy a tisztelt közgyűlés ez évi költségvetésből 20 milliót szavazzon meg, mint bent lévő tulajdonos az önkormányzat. És ahogy elmondtam, a következőt meg a következő félévben, hogy el tudjon indulni. És a másik javaslatom lenne, épp ahogy láttam, nem tudom a FC Club elnöke itt van, a sportclub elnöke, hogy esetleg megkérdeznék ezekkel a gyorsított dolgokban, hogy szükség van, ahogy a frakcióvezető úr is elmondta, hogy egy hetet még várjuk. De én úgy érzem, hogy azért jó lenne, ha meghallgatnánk egy gondolatban, vagy kettőben a Grabant János urat. Tüttő István: Birkner úr is ügyrendi gombot nyom. Birkner Zoltán: Tulajdonképpen az ügyrendi jellegű hozzászólásom. Egyrészt ugye a kiosztott anyagban abszolút nem szerepelnek olyan pontok, amiről most dönteni szeretnénk. És nem is erről szól a határozati javaslat. Másrészt uraim Önök, akik tényleg komolyan gondolják azt, hogy a futball clubot folytassuk tovább, higgyék már el nekem, adjanak hát egy hetet arra, hogy a bizonytalankodókat azzal az eredménnyel lehessen meggyőzni, amit Grabant úr-ék egy hét alatt fel tudnak mutatni. Isten bizony mondom, a futballclub érdekében mondom. Uraim, ha most lesz döntés, akkor jövő héten megint köznevetség tárgyává összehívjuk a rendkívüli közgyűlést, amikor ugyanarról fogunk megint dönteni? Tehát arra kérem Önöket uraim, higgadtan kezeljük ezt a kérdést. Egy hét múlva rendkívüli közgyűlésen, vagy soron kívülin hívjuk össze. Legyen ez egy napirendi pontja. Foglalkozzunk a témával, adjunk lehetőséget Grabant úr-éknak, hogy körbejárják a politikai tényezőket, a vállalatokat, mindenkit, akit fel lehet állítani a futball club mellé. Ez egy taktikai lépés is uraim. Dr. Fodor Csaba: Ügyrendit mondok. Akkor azt kérem Birkner úrtól, hogy szíveskedjen megmondani - nem komolytalankodok én, én ezt komolyan mondom, csak szóltak, hogy nincs vita, hát akkor tessék ügyrendiként kezelni, amit mondok. egyébként nem az de - tessék akkor megmondani, hogy milyen felhatalmazással tárgyalhat akárki is, mit mondhat akárki is a befektetőnek, ha az az első kérdése, hogy az önkormányzat bent marad-e, ha igen, hány százalékkal és mennyi pénzzel. Ha azt mondjuk, hogy nem tudjuk, és majd meglátjuk, akkor ez egy igen komoly tárgyalást indukálhat valószínűleg a mi részünkről, mert hogy más nem marad velünk szemben, az egyszer tuti. Tehát azért fontos ezt mondani. Egyébként az idő azért is sürget, jövő héten 13-a van, ha jól számolok. 14-én elvileg már edzés van és van egy hónap az alapozásra, felkészülésre. Tehát azt mondtam, hogy a döntés nem attól jó, hogy szakmailag megalapozott, hanem attól is jó egy döntés, hogy időben születik. Tüttő István: Köszönöm. Akkor a vitát lezárom. Én azt javaslom, hogy akkor határozati javaslat, amely a pénzügyi rendezésre szól, ha azt az egy hetet kibírja, akkor azt, hátha közben még kitalálunk olyasmit közösen, amely még jobb megoldást hozhat. Akkor azt kérném, hogy arról döntsünk, hogy 13-án tárgyaljuk a kérdést. 13-án lesz ülésünk. És akkor kérném előkészíteni azt az anyagot is, amely tartalmazza olyan jellegű határozati pontot is, amely a jövővel foglalkozik, mert ugye a múltról beszéltünk ennyi pénz ítéltünk meg. Ez a bajnokság lejárt. Na most közbe jött most egy olyan bajnoki forduló, amely eddig nem is volt tervezve. És egy mini bajnokság szerintem, hát az ugyanannyi pénzbe kerül majdnem, időtávlatainak arányában azért kevesebb, de ugyanúgy pénzbe kerül. Összehívjuk a tisztelt gazdálkodási, gazdasági vezetőket és természetesen Grabant úr-ék a maguk területén és a felügyelő bizottság is próbálkozik mindazon eredmények felmutatásával, amit remélünk. Akkor kérném, fogadják el ezt, hogy a határozati javaslatot 13-ra áttesszük. És 13-án folytatjuk ezt a focikérdést. Kérem, szavazzunk A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 199/2000.(VI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. 1999. évi mérlegegyensúlyának rendezésére vonatkozó döntését a következő üléséig elhalasztja. Határidő: 2000. június 13. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Hölgyeim és uraim. Az volt a kérése a technikai személyzetnek, hogy pár perc szünetet kérnének. Jó bocsánat. Akkor a technikus kollégának mondanám, hogy még a napirend utáni felszólalásokat meghallgatjuk. Törőcsik Pál: És a válaszokat is? Mert akkor meg kell kérdezni, nehogy utána legyen a technika kikapcsolva. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy nincs mód arra, hogy vitát folytassunk a napirend utáni kérdésekben. Arra lehetőség van, ha valakit megszólítanak, válaszoljon. De nem vita, hanem válaszadásra van mód. Akkor megkérdezem, először ki kíván szólni? Tóth László: Tegnap délután a FIDESZ helyi szervezete sajtótájékoztatót tartott, melyről a Városi Televízió és Zala Rádió szó szerint közölte a helyi FIDESZ nyilatkozatának azon részét, amelyet most szó szerint idézek: „a vezetőség méltatlannak és sajnálatos jelenségnek tartja, hogy Tóth László, Röst János és Marton István önkormányzati képviselők nyíltan vagy a háttérből botránypolitizálásra terelik Nagykanizsa közvéleményét. Teszik ezt akkor, amikor a város gazdasági fellendülésének kézzel fogható jelei mutatkoznak.” A méltatlan, s minden alapot nélkülöző állításra a következőket tudom mondani. Mi történt ugyanis a múltköri közgyűlésen? 4 kérdést intéztem Törőcsik Pál alpolgármester úrhoz, aki egyben a FIDESZ városi elnöke is. Ezeket röviden összefoglalnám. Első kérdésem arra vonatkozott, hogy milyen hatáskörben járt el, amikor a hatáskörét túllépve zászlót adományozott? 2.: Rákérdeztem a nápolyi út elszámolásának anomáliáira. Harmadszor: megkérdeztem, hogy etikusnak tartja-e azt a körülményt, hogy felajánlotta vállalkozásának segítségét az önkormányzatnak. Negyedikre pedig közeli hozzátartozójának nyújtott kamatmentes és vissza nem fizetendő támogatás iránt érdeklődtem. Kérdésem: ki viselkedett botrányosan? Az, aki nyíltan tette fel a kérdéseit, vagy az, akire a kérdések vonatkoztak? A választ Önökre bízom. Röst János: Lényegében Tóth képviselőtársam ezeket az etikai kérdéseket feltette az elmúlt közgyűlésen. Ezekre érdemi választ Törőcsik Pál nem adott, sőt még a megbánás jelei sem mutatkoztak rajta. Én úgy gondolom, hogy ez nem Törőcsik Pál és Tóth képviselőtársamnak a belügye, az egész közgyűlést érinti, ugyanis az egész közgyűlés etikai kérdése. Én a közgyűlésen azt mondtam el Törőcsik Pálról, hogy .. Gazdasági Bizottság döntését követően, valamint jeleztem, hogy mondjon nekem egy időpontot, hogy mikor lesz az első munkahelyteremtő beruházás. Ezekre a két kérdésre Törőcsik Pál egyrészt nem válaszolt, másrészt egy szürrealista szövegszerkezetet jelzett, ilyen értelemben számomra érthetetlen, hogy miért kerültem én az Ő, illetve a FIDESZ-nek a célkeresztjébe. Marton István volt a harmadik, őrá sem emlékszem, hogy hasonló jellegű irritáló kijelentést tett volna. Ilyen értelemben elképesztőnek tartom és érthetetlennek a FIDESZ-nek a magatartását. És azt a sajtótájékoztatót, amit tartottak Törőcsik Pál vezetésével, egyrészt méltatlan, másrészt pedig olyan szövegszerkezet hangzottak el ezen sajtótájékoztatón, ami sem neki, sem képviselőtársaimnak nem megengedett. Én úgy gondolom, hogy Törőcsik Pál alpolgármester ezzel megint megsértett etikai, belső szabályokat, és továbbra is fenntartom azt a véleményt, hogy a FIDESZ vizsgálja felül az etikai ügyeit Törőcsik Pálnak, és javaslom, hogy hívja vissza. Egyébként ezt önként is megtehetné. Marton István: Jómagam is értetlenül állok a tegnapi sajtótájékoztató előtt, amit bárki végigélvezhetett, ha nézte a Városi Televízió esti műsorát, vagy éppen a mai rádió reggeli adását. Elgondolkodtam azon, hogy ezt a három embert, hogy hozták közös nevezőre, ami politikailag számomra olyan képtelenség, az MSZP-s Tóth urat, a SZDSZ-es Röst urat és jómagamat, az FKgP-MDF frakció egyik tagját összehozni egy közös nevező alá, mintha valaki mondjuk a csókát az elefánttal óhajtaná keresztezni. Ezt én mindenkinek a fantáziájára bízom, mert ez egy ilyen szürrealista kép, hogy maradjak az előző megszólalóknál. Próbálni lehet, valóban, lehet. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a három embert semmilyen formában nem lehet közös nevezőre hozni. De elgondolkodtam azon is, hogy végül is ezt a három ember mi köti össze? Kérem, két dolog is. Az egyik a múltkori közös Gazdasági és Városüzemeltetési, illetve Ügyrendi bizottsági ülés, ahol érdekes módon ez a három ember a döbbenetes módon előkészítetlen és a bizottságokat – egyszerűen nincs rá jobb kifejezés – átverő logisztikai központi és ipari parkos anyagot ellenezte. Ez az egyik. A másik, ami még összeköti, az az, hogy ez a három ember az önkormányzat által választott könyvtárépítő ad hoc bizottságnak a három képviselő tagja. És bármekkora is közöttünk a politikai különbség és egyet nem értés – ezt nyugodt lélekkel mondhatom –, de ebben a bizottságban ez a három ember becsüli egymásnak a munkáját, én legalábbis a másik két képviselőtársamét. És végképp érthetetlennek tartom ezt egy olyan ember szájából, kérem – és ezt ki kell mondani még akkor, ha többen azt mondják, hogy már 10 másodperccel túlléptem a rendelkezésemre álló időt –, egy olyan ember szájából, aki az MSZP kegyelméből lett alpolgármester. Birkner Zoltán: Az SZMSZ-ünk 52. §-ának 6. pontja alapján tisztelettel kérem a válaszadás, két perc időtartamú válaszadásnak a lehetőségét megadni, egyrészt érintette, hiszen az elnökség részből érintettek engem is, másrészt pedig gondolom, majd Törőcsik Pál, akit személyes támadás is ért ismételten, ő is majd válaszolni szeretne. Tüttő István: Jeleztem az elején, hogy a válaszadásra lehetőség lesz, tehát a megszólítottakon ki, tehát megtörtént. Birkner Zoltán: Tulajdonképpen azt kell mondanom tisztelt hölgyeim és uraim, kedves kanizsaiak, akik most ismételten hallgatják azt, ami történik körülöttünk, kértem annak idején a közgyűlés tisztelt tagjait, hogy próbáljuk meg elkerülni azt a gyanút, hogy ahelyett, hogy időnként politikai ügyekkel foglalkozunk, inkább minden erőnket arra fordítsuk, hogy Kanizsa várost szebbé, kellemesebbé, lakhatóbbá tegyük. Figyelmeztettem akkor néhány képviselőtársamat arra, hogy a botránypolitizálás országosan is iszonyatos negatív hatásokat fejtett ki. A politikusok megítélése uraim, a mélyponton van. Önök az elmúlt időszakban – és különösen Röst Jánosra igaz ez a kijelentésem – átvéve az országos botránypolitizálás részét, mindent megtesz annak érdekében, hogy bármilyen eredmény születik ebben a városban, azt lenivellálja. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az országos tendernek megfelelően olyan kijelentéseket engedjen meg magának és pártjának, amihez semmi köze nincs. Uram! Ön nekünk ne adjon tanácsot, hogy kit hívjunk vissza, hadd szabadjon ezt a FIDESZ-nek eldöntenie. Másrészt pedig az a folyamatos munkahely teremtési frázis, amit elővezetnek jó páran, tisztelt uraim, ami arról szól, hogy alkossunk különböző stratégiákat. Uraim, munkahelyet kell alkotni, nem stratégiákat, ezt engedjék meg nekem, hogy ezt hozzátegyem. Marton úr! Ön ismételten döbbenetesen előminősítette azt az anyagot, amiről majd zárt ülésen fogunk tárgyalni és ez már többször előfordult, hogy azt gondolom, hogy ez az elővezetés, amit Marton úr most megtett, hogy a logisztikai központ, ami talán a város legfontosabb döntése lesz, előminősítse és a közvélemény előtt ismételten olyan megjegyzéseket tegyen alpolgármester úrra is és az anyagra is, ami jogtalan, ezt kikérem magunknak. Törőcsik Pál: 5 perc 30 másodperc támadás, folyamatos a három képviselőtársam részéről. Kérnék ennyi reagálási lehetőséget, és mindjárt szeretnék. Akkor leszek 2 perc, ebből még ezt is megengedem képviselőtársaimnak. Azt mondja, idézet az Alkotmánybíróság 36/1994.(VI.24.) határozatából: a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. Eddig az idézet. Én azt kérdezem kedves képviselőtárs. Hol ennek a határa? Honnan veszik a bátorságot emberek, hogy vizsgálatok befejezése és adatok teljes birtoka nélkül hangulatot keltenek, és olyan megjegyzéseket tesznek nagy nyilvánosság előtt, amelyek nemcsak személyemet, de a város stratégiai céljait tekintve óriási jelentőségű ügyet érintenek? Ezzel gondolkodnunk kell avval – mivel csak magánvádas eljárás keretében lehet ezt orvosolni –, hogy ezt meg ne tegyen. Még ezen gondolkodni kell. Egyébként a kritikának két alapvető fontos pillére van. Az, hogy legyen tisztességes, és az, hogy legyen azért aránytartó. Kedves képviselőtársaim! A sajtót hívom tanúul, az első sajtótájékoztatón, amikor ez a városvezetés felállt, megkérdezték, hogy nekem van 3 éves érvényes szerződésem a várossal, hogy etikailag összeférhetőnek tartom-e, hogy folytassam? Látom a sajtóképviselőt, hogy bólogatnak. Én lemondtam önként, pedig nem kellett volna, csak etikai megfontolásból 6 millió Ft-ot meghaladó szerződésről. Kérem kedves képviselőtársamat, hogy egy kiküldetési elszámolással kapcsolatos botrányba pár tízezer forintos nagyságrendbe, hogyan gondolják egyáltalán a gyanút árnyékát keverni, amikor itt van az előterjesztésben, hogy a 2000. év külkapcsolati tervének megvalósítására a közgyűlés 2000. évre 1 millió Ft-ot szavazott meg, melyre most 2,9 millió Ft-ot szavaztunk meg. Erre azt mondta Marton képviselőtársam, hogy arcátlanság ilyen kérni. Hát kérem, hol itt az arányérzék? Időt mutat az egyik képviselőtársam. Azért még egyet el kell, hogy mondjak. Olaszországban Magyarországot legmagasabb szinten képviselő magyarországi küldöttség előtt egyedül voltam szerencsés voltam képviselni Nagykanizsát. Biztos vannak képviselőtársaim, akik ezt külföldi kiküldtetéseik alkalmával megtették, akkor majd el fogják mesélni. Amikor én a 6 m2-es kivetített Kanizsa címernek a várkapujára, a nyitott kapura rámutattam, és azt mondtam, hogy Kanizsa nyitott mindenkire, akkor én büszke voltam ott, hogy Nagykanizsát képviselhettem, büszke voltam arra, hogy ilyen önkormányzat van, aki engem odaküldött, és büszke vagyok ma is. Isten áldja mindannyiukat. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
