* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 365.35 KB | |
| 2026-04-02 13:46:44 | |
 | |||||||
Nyilvános  130 | 135 | 2000. június 13. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Napirendi pontok: 1. Javaslat a városi kincstári rendszer bevezetésére Előadó: Tüttő István polgármester 2. I. Futball Club Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatos tájékoztatás (szóban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló többször módosított 35/1995(XII.12.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezető 4. Javaslat a települési folyékony hulladék szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Előterjesztés az állattartás szabályozásáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat a Kanizsa TV Kft. alapító okiratának módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Beszámoló a középiskolai beiratkozásokról és javaslat a szakképző évfolyamok indítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 8. Bűnmegelőzési pályázat (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. június 13-án (Kedd) 14,00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Simánné Mile Éva irodavezető, Burján Emese kabinetvezető, Kámán László intézményvezető Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Dr. Kovács Loránt ügyvéd, Lenkeiné Sándor Mária a LABE elnöke Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Szeretettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat, a nagyszámú kedves vendégeket, úgy látom, hogy elegendő helyünk nincs is a fogadásukra, remélem, hogy, ha esetleg bejönnek, többet fognak hallani. Szeretettel köszöntöm a médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit és irodavezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Megkezdjük munkánkat. Döntenünk kell a napirendi pontokról. Eleve jelezném a következőket: A 2. számú napirendi pontként Javaslat az ÁPV Rt. elleni gázközmű vagyon érvényesítésének megbízási szerződésére. Ezt a Pénzügyi Bizottság elé kell még bevinni, ezért ezt a napirendi pontot most visszavonom. Nem tudta megtárgyalni Jelentés az Alfától az Omegáig Kft. vizsgáló bizottságának megállapításait bizottságok, ezért szintén ugyanerre a sorsra jut. Visszavonom a Liszóval kapcsolatos megállapodás körjegyzőség kialakítására. Itt pedig a határidő december táján esedékes, tehát egyáltalán nem szükséges, hogy most döntsünk. Nagymagyarország Emlékmű felállításához támogatási kérelem, itt szintén bizottsági szakaszba vissza kell utalni. Ugyanez a helyzet az Állami Számvevőszék jelentésében foglalt javaslatokra tett intézkedésekről is. Tehát akkor mondanám. Ezek után még szeretném kérni Önöket, és így is terjesztem be majd a napirendi pontok sorrendjét is, az I. Futball Club Szolgáltató Kft-vel kapcsolatos tájékoztatást a 2. napirendi pontként terjesztem elő szóban. Ugyanis ma délelőtt volt az egyeztetés, erről szeretném Önöket tájékoztatni. Ezek után kérdezem, hogy kinek van egyéb bejelentenivalója, vagy a napirendekkel kapcsolatos észrevétele. Birkner Zoltán: A 2. napirendi ponttal kapcsolatosan szeretném megkérdezni polgármester úr, hogy nem csúszunk ki valamiféle határidőből? Valójában az anyag az elég érdekes és elég sarcos anyag, ezt olvastuk mindannyian. Polgármester úr, nagyon érdekel minket az, hogy nehogy valami olyasmi formai hibába csússzon bele Nagykanizsa városa, hogy esetleg nem lesz jogi képviselőnk vagy nem lesz rendes jogi képviselőnk, tehát nyugtasson meg arról, hogy megtehetjük most azt, hogy levesszük a napirendről. Ugyanis, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor feltétlen javasolni fogjuk a tárgyalását. És ide még egy kérdésem lenne polgármester úr, mikortól tudunk mi erről a próbaperről, mert hogy ha májusban, akkor meg szeretném kérdezni polgármester úr, hogy akkor eddig mit tettünk annak érdekében, hogy ez 15-ére valamilyen szinten megoldódjon. Tüttő István: Hogy mikortól tudunk? Végül is Dr. Kovács Loránt úr tájékoztatott engem ennek az úgynevezett pernek a létéről. Gyakorlatilag nem csúsztunk ki semmiből, hiszen Dr. Kovács Loránt úrnak erre vonatkozó megbízása létezik, tehát most tudja képviselni a hivatalt, illetve az önkormányzatot, csak az arra vonatkozó részt, amely ennek az egész pernek a pénzügyi vonatkozású díjazásával kapcsolatos ügy, az egy más jellegű dolog, abban pedig, mivel most nyáron a bíróságok szabadságolnak, tehát úgynevezett jogi tárgyalásra, perfelvételre vagy folytatásra nem kerül sor, ezért nyugodtan meg tudjuk azt tenni, hogy mindezen előterjesztést nyugodtan a bizottságok áttárgyalják és megfelelő döntésre javaslatot tegyenek a közgyűlés elé. Tehát nem látom veszélyeztetve a legközelebb bekövetkező bírósági tárgyalással kapcsolatban, hiszen Kovács Loránt úrnak erre vonatkozó megbízása van. Van-e még? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a napirendekről. Nem tudom szükséges-e, hogy újra elmondjam, hogy melyet hagynánk ki? Kérem, szavazzunk. A sorrend egy helyen változott csak. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Javaslat a városi kincstári rendszer bevezetésére Előadó: Tüttő István polgármester 2. I. Futball Club Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatos tájékoztatás (szóban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló többször módosított 35/1995(XII.12.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezető 4. Javaslat a települési folyékony hulladék szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Előterjesztés az állattartás szabályozásáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat a Kanizsa TV Kft. alapító okiratának módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Beszámoló a középiskolai beiratkozásokról és javaslat a szakképző évfolyamok indítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 8. Bűnmegelőzési pályázat (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 1. Javaslat a városi kincstári rendszer bevezetésére Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Azt hiszem nem titok senki előtt, hogy a tisztelt jelenlévő vendégek – legalábbis úgy gondolom – többsége az 1. napirendi pont miatt érkezett. Tisztelt Közgyűlés! A testület döntése alapján megbízást kapott a Vikárius Kft., hogy világítsa át intézményrendszerünket, vele együtt a Polgármesteri Hivatalt is. Ez a munka elkészült. Javaslatba került a főkincstári, vagy nevezzük egyszerűen kincstári rendszer bevezetése. Szeretném azt is jelezni, hogy több nagyváros éppen a napokban, vagy most dönt éppen ennek a kérdésnek a bevezetéséről, tehát nem egy egyedi, tehát nem igazán kanizsai eseményről van szó csupán, hanem ez az úgynevezett kincstári gyakorlat úgy tűnik, hogy tért hódít országszerte. De természetesen ez a döntés ránk vár, hogy meghozzuk, érveket, ellenérveket, sok mindent ismerünk. Azt is tudjuk, hogy nem tökéletes rendszerről van szó, de azt is tudjuk, hogy nagyon sok olyan előnye van, amely a jelenlegivel szembeállítható. De természetesen érvelni lehet amellett is, hogy mindezen állítások védhetők, illetve támadhatók. Szeretném jelezni, hogy délelőtt Érdekegyeztető Tanácsülésen vettünk részt. A kezdeményezője az Érdekegyeztető Tanács volt. Első alkalommal elmaradt az ülés, mert a Tanács jelezte, hogy nem volt alkalma és elegendő ideje áttanulmányozni az anyagokat, ma pedig csak Tóth Lajos úr, az elnök úr jelent meg. Írásban közölte a véleményét az elkészült anyagról. Majd természetesen Tóth Lajos úr megkapja a szót, hogy szóban is kifejtse véleményét. Azt sommásan elmondhatom, hogy nem támogatja az Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala a főkincstár bevezetését. Megkérdezem Önöket, hogy ki kíván először szólni. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság múlt héten részletesen megtárgyalta az előterjesztést, módosításokat javasol a tisztelt közgyűlésnek a határozati javaslattal kapcsolatosan és majd mondani fogom, elfogadta a Pénzügyi Bizottság módosítási javaslatát is. A Gazdasági Bizottság egyhangúlag azt javasolja a tisztelt közgyűlésnek, hogy először hajtson végre a határozati javaslatok között egy szerkezeti változást, miszerint a 7. pont ugye A-B variációi kezelendők római I-esként és a II. blokk pedig az eredeti előterjesztés 2-6. pontjáig szólna, értelemszerűen /1-re változik a 2. és a többi is folyamatosan. Módosítás a I-esre akkor már: a Gazdasági Bizottság azt javasolja a közgyűlésnek, hozza meg azt a határozatot, miszerint az önkormányzat által tulajdonolt gazdasági társaságok és közhasznú társaságok ne kerüljenek be a kincstárba. Azzal az alábbi feltételekkel. A feltételek pedig a következők: egyrészt a közgyűlés felkéri a polgármestert, utasítsa az egyszemélyes gazdasági társaságok ügyvezetőit, hogy a gazdasági társaságoknál működő felügyelő bizottságokat havonta rendszeresen lássák el azokkal a szükséges gazdasági tájékoztatásokkal, információkkal, amelyek az adott gazdasági társaság tevékenységére vonatkoznak, és az adott gazdasági társaság pénzügyi helyzetéről pontos és folyamatos tájékoztatást tudnak nyújtani a tulajdonos által odadelegált felügyelő bizottság részére. Mit értünk ez alatt? A Gazdasági Bizottság természetesen a cash flow-t értette ez alatt. Értette ez alatt az időarányos tervteljesítés kimutatást, beszámolót pontosan. Továbbiakban azt kéri a Gazdasági Bizottság, a polgármester úr írjon ki pályázatot, hogy az önkormányzat által tulajdonolt gazdasági társaságoknál egységes könyvvezetés történjen, tehát pontosabban egyetlenegy könyvelő cég lássa el a társaságok könyvvezetését. Ennek a határideje 3 esztendő, tehát 2001. január 1-től indul, 2003. december 31-ig szól azzal, hogy az utolsó naptári év, tehát a 2003. esztendő mérlegét köteles elkészíteni és ezért felelősséggel tartozik az a cég, aki ezt a pályázatot elnyeri. Továbbiakban ugyanilyen tartalmú határozatot fogadott el a Gazdasági Bizottság a könyvvizsgálat szempontjából is, tehát az önkormányzat által tulajdonolt gazdasági társaságok és közhasznú társaság vonatkozatásában a könyvvizsgálatot is egy cég és egy személy lássa el. A Gazdasági Bizottság arra kéri a polgármestert, illetőleg azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a közgyűlés kérje fel a polgármestert, hogy azokban a gazdasági társaságokban, amelyekben, amelyek nem egyszemélyes önkormányzati tulajdonban állnak, polgármester úr tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hasonló tartalmú döntések szülessenek a taggyűléseken. A Gazdasági Bizottság elfogadta a Pénzügyi Bizottságnak azon javaslatát, miszerint az előkészítő vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Polgármesteri Hivatal 2001. január 1-től beintegrálódhasson a kincstárba. Ennek a határideje 2000. október 1. lenne, és a vizsgálat eredményeként születendő anyagról a bizottsági előterjesztések után a közgyűlés meghozhatná a döntését. Balogh László: Már két átszervezésen túl vagyunk a közelmúltban. Mindig a Vikárius anyagból indultunk ki, de végül kompromisszumos megoldás született. Most is remélhetőleg lesz kompromisszum. Néhány év múlva, ha olyanok lesznek az oktatásban a körülmények, én magam is örülnék, ha az intézményvezetőnek csak a szakmai, pedagógiai kérdésekkel kellene foglalkozni. Jelenleg nem ez a helyzet. Ezt tükrözte az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság szavazataránya, 3 igennel, 4 nemmel, 1 tartózkodással a kincstári, a nagykincstári elképzelést nem támogatta bizottságunk. Hivatkozás történt többek között az intézményi jó gazda szemléletre, a kicsi, szép filozófiai tételére, az … válás félelmére, és lehetne még sorolni az érveket, az érveket és ellenérveket. Az érvek általában városi szempontúak, az ellenérvek általában intézményi szempontúak. Tudom, a többi bizottság közel egyhangúlag támogatta a nagykincstár elképzelést. Mi a szféránk érdekeit bizonyára elfogultan képviselve másként szavaztunk. Reméljük, ez arra elég lesz, hogy az esetleges nagykincstár kialakításnál az intézményekkel minél bővebb és konkrét egyeztetés történik. Röst János: Szeretnék pár gondolatot mondani az előzményekre. Ez az anyag lényegében a 2000. éves költségvetésnek a koncepciójaként került bevezetésre, és ha képviselőtársaim emlékeznek rá, a Vasemberházban arról szavazott akkor a testület, hogy elviekben támogatja, és a szakmai részbe olyan elemek kerültek be, ami csak a könyvelési részt érintette volna az intézményeknél. Ahhoz képest most egy komplex anyag van előttünk, ami azt jelenti, hogy ha ez bevezetésre kerül, akkor tokkal-vonóval a nagykincstári rendszer megvalósul. Pár gondolatot a referenciákról. Lényegében egy helyen van, Tokajban referenciája a Vikárius Kft-nek. El kell, hogy mondjam, hogy van 3200 önkormányzat, ezek közül Tokaj még Letenye nagyságát sem éri el. 13 intézménye volt, mielőtt összevonták volna az intézményeket, Tokajnak, ebből lett 4. A költségvetése a városnak pedig tizede a Nagykanizsáénak. Tehát gyakorlatilag most nem lehet több egy olyan 6-700 milliónál. Úgy gondolom, hogy ezt elfogadni referenciaként nem igazán lehet. A többi város, hogy mikor vezeti be, most vagy idén, vagy máskor, ezt igazából nem tudhatjuk, másrészt lehet, hogy nem hasonló elvek szerint vezetik be. De egy tény, hogy tokaji 1996-os bevezetését követően 4 év eltelt és sehol nem történt meg a bevezetése. Úgy gondolom, hogy ez a bevezetés egyedül a Vikárius Kft-nek jelent hasznot, ugyanis neki egy referencia városa lesz, amit később végig tud hordozgatni Magyarország többi intézményeinél is. Pár tételt mondanék a költségekről. Jelenleg az átvilágítás a Vikárius Kft. részéről 37 milliót tesz ki. Ehhez hozzájön a hivatal átvilágítása 10 millióval. Ez 47 millió. Költöztetni kell a jelenlegi Eötvös téri épületből a Családsegítő Központot, más intézményeket, ami azt jelenti, hogy annak a felújítási költsége becsült értéken 15 millió Ft-ot tesz ki. Továbbmegyek, az intézmény létrehozásánál számítógép-beszerzés legalább 20 millió, bútor-berendezés 5 millióra saccolom. A létszám működése párhuzamosan a két intézménynél, ha bevezetésre kerül, az legalább megint 5 millió, energiaköltségek 1 millió. A kieső bérleti díj, ami gyakorlatilag, ha kiadnánk bérletbe a területet, az legalább megint 4 millió, ez megközelíti összesen a 97,4 millió Ft-ot, amiből ha levonom a felét, mert a fele az már költségvetési tételként … vagy kifizetésre került, vagy szerepel a költségvetésbe, 50 milliót kell szerintem biztosítani ebben az évben a költségvetés részéről ahhoz, hogy a működés 2001. január 1-től beinduljon. Kérdezném, hogy ennek a fedezete jelenleg hol van meg? Szintén kérdezném, hogy azok a dolgozók, akik elbocsátásra kerülnek, a végkielégítését szavatolja-e az önkormányzat, hogy a központi keretből ez kifizetésre kerül? Ha nem, akkor ez nem megbecsülhető összeg, de 50 millió és 100 millió közé eshet, vagy lehet, hogy több. Erre mindenképpen kérnék választ. A Gazdasági Bizottság ülésén kértem, hogy gyűjtse ki a hivatal, illetve a beterjesztő, hogy jelenleg ebben a szférában hányan dolgoznak. Erre kaptunk ígéretet. Szeretném kérdezni, az intézményeknél ugyanolyan területen dolgozók, a Polgármesteri Hivatalban dolgozók, illetve a HUMÁN GESZ-nek a dolgozói összesen hányan vannak? Kérdezném, ha új intézményt létrehozunk, illetve a megmaradó létszám közötti különbség, az mennyi? Én azt hiszem, hogy a beterjesztésnek ezt mindenképpen kellett volna tartalmazni. Az alapterület, amit igénybe kíván venni az új intézmény, az több mint 700 m2, ezt ha létszámarányosan megnézem, ez kb. 45-50 főt tud foglalkoztatni az Eötvös téri irodaépületben. Én nem kívánom minősíteni a munkát gyakorlatilag, ugyanis a Vikárius anyagnak vannak kiemelkedő, pozitív elemei is. Én úgy gondolom, hogy ezzel a jelleggel bevezetni így Nagykanizsán énszerintem felelőtlenség, lehet, hogy ha lassabb ütemben vezetnénk be, kisebb lépésekben, akkor ezt támogatni lehetne. Nem látom a beterjesztésben a gazdasági társaságokat, nem látom a Polgármesteri Hivatalt, nem látom a Kórházat, ami azt jelenti, hogy ha már egyszer bevezetnek egy ilyen rendszert, akkor komplexitásra kellene törekedni. Mondjuk akkor se értenek egyet, hozzá kell tegyem, de legalább lenne értelme szakmailag. Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni. Tüttő István: Felkérem Kancsár Attila urat, hogy szíveskedjék a mikrofonhoz fáradni, mert Röst úr néhány olyan dolgot mondott el, amely Ő szeretném, ha erről véleményét elmondaná a Vikárius Kft-nek a képviseletében. Kancsár Attila: A kérdésekre a következő választ adnám. Ugye az alapvető kérdés az az, hogy ez mennyibe kerül Nagykanizsa város önkormányzatának. A Gazdasági Bizottság ülésén én ezt elmondottam, hogy egy intézmény állásainak a számát meg lehet előre mondani, de azt, hogy pontosan milyen összeg az álláshelyeknek a fedezete, ez előre nem mondható meg, nem jósolható meg, hiszen a kincstár vezetőjének, a létrehozandó kincstár vezetőjének a joga és felelőssége és lehetősége, hogy a munkatársait megválogassa. A munkatársainak a megválogatása után pedig a jogszabályok előírják, hogy az adott munkatársakat milyen módon, milyen összeggel kell kinevezni. Tehát ez az egyik válasz lenne. A másik pedig, hogy tudomásom szerint kiküldésre került az, hogy hányan dolgoznak az adott intézményrendszerben, tudomásom szerint kiküldésre került az, hogy hányan dolgoznának ebben a kincstárban. A kincstárnak a szervezeti felépítése az előterjesztés része. Annyit megjegyeznék, hogy a létszám-szimuláció alapján 32 és 36 főre becsülhető a kincstár álláshelyeinek a száma, ahol viszont külön kiemelném, hogy nem csak, 36 maximált álláshely létszámban nem csak az intézményi körrel foglalkozó álláshelyek vannak benne, hanem az egyéb feladatokat ellátó álláshelyek is. Itt elképzelhető akár, hogy az egyéb intézmények, vagy nem intézmény is láttasson el feladatot a kincstárral egyedi megállapodás alapján. Ha a közgyűlés olyan döntést hoz, mint ami a Gazdasági Bizottságnak a döntése volt, miszerint a gazdasági társaságok nem kerülnének be a kincstári körbe semmilyen módon sem, ebben az esetben kb. 8 álláshellyel csökkenne a kincstár állásainak a száma. Ez kb. a 36-hoz viszonyítva ez 28 álláshely lenne. Az egyik. A másik pedig, ugye volt egy olyan kérdéskör, hogy ez milyen módon tudna működni, milyen feltételekkel, és ennek mi lehet a pénzügyi fedezete? Mi úgy gondoljuk, hogy a kincstár, létrehozandó kincstár vezetője elsősorban a ma feladatot ellátó, gazdasági feladatot ellátó intézmény, tehát intézményben gazdasági feladatot ellátó munkavállalói közül fog választani, ez azt jelenti, hogy valószínűsíthetően a munkavállalóknak a döntő része ebből a körből fog kikerülni. Tehát ez nem fog plusz összeget jelenteni véleményem szerint Nagykanizsa város önkormányzata részére. Valószínűsíthetően lesznek olyan álláshelyek, amelyeket a leendő kincstár vezetője nem ebből az intézményi körből, munkavállalói körből fog kiválasztani, de véleményem szerint ez az álláshely szám, ez minimális, hiszen ehhez a feladathoz gyakorlat szükségeltetik, tehát nagyrészt innen fogja kiválasztani. A másik pedig, hogy ez mennyibe fog kerülni, mondom még egyszer, pluszba valószínűleg nem, ez az egyik, a másik pedig, véleményünk szerint azzal, hogy a kincstár feladatokat fog ellátni, ez azt jelenti, hogy az adott intézményi körben feladatot ellátóknak a létszáma csökken, álláshelye, létszáma csökkeni fog. Javaslatunk szerint, többféle javaslatunk van erre a csökkentésre. Az eddigi bizottsági döntések afelé mutatnak, hogy az önkormányzat által feladatot ellátó hivatal egy egyeztetés után fogja ezt az álláslétszámot megállapítani, nem pedig úgy, hogy az általunk javasoltat egyértelműen elfogadja. Hát itt … nyílik arra, hogy az intézményekben feladatot ellátók és a Polgármesteri Hivatal vezetői és az adott ügyosztályok, osztályoknak a vezetője egyeztetéseket folytassanak le. Röst János: Most már hallottam egy számot, hogy 30 fős nagyságrendben kívánnák működtetni az intézményt, de arra nem kaptam választ, hogy az összes intézménynél jelenleg hány gazdasági vezető, illetve ahhoz tartozó kolléga dolgozik, illetve hogy ebből mennyi az a becsült érték, amelyik megmarad az intézménynél, tehát mennyi az a létszám, ami elbocsátásra kerül. Ezt mindenképpen kérném. És hát mindenképpen az az összeg, amit én jeleztem, hogy ebben az évben szükséges ahhoz, hogy 2001-től felálljon, szintén kérdezném, hogy hol van a költségvetési fedezete, sőt ezt a közgyűlési határozat között meg kéne jelölni külön pontként, mert így nem lehet végrehajtani azt a pontot, azokat a pontokat, amiket a beterjesztés tartalmaz, tehát pénzügyi fedezet nélkül. A másik, amiről nem beszéltem, de közben Tiborral beszélgettem, eszembe jutott, logisztikai része ennek az intézménynek. Nem igazán tudom elképzelni azt, hogy raktárak és gépkocsik, és személyzet nélkül a központi közbeszerzést le lehetne bonyolítani konkrétan. Nem akarok kitérni arra, hogy egy intézménynél hányféle tételt kell beszerezni az élelmezéstől kezdődően az írószertől végigmenve a többi tételen, de rengeteg dologról van szó, és ezt mindenképpen egy kufferként, ha ilyen bevezetésre kerül, akkor meg kell oldani. Tehát nem hiszem, hogy az a módszer járható, hogy egy megrendelési állomány mellett minden esetben, minden terméket, mindenhova abban az időben, amikor kell, ki tudnak szállítani a szállítók. Tehát még egyszer kérdezném, hogy jelenleg hány fő ez a létszám és a kettőt egymásból ki kéne vonni, és akkor kijönne, hogy hány fő kerül elbocsátásra. Tüttő István: Kérdezem osztályvezető hölgyet, urat, tudunk erre most válaszolni? Az osztályvezető úr 120 főt jelölt meg gazdasági vezetőként. Dolgozó, bocsánat. Dr. Tuboly Marianna: A Gazdasági Bizottság határozati javaslatai között szerepelt egy olyan pont, amivel kapcsolatban törvényességi észrevételt szeretnék tenni. Az előbb Fodor képviselő úr terjesztette elő, miszerint a Polgármesteri Hivatal csatlakozását is javasolják a kincstárhoz. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem ellenérzéseink vannak, hanem kizárólag az államháztartás működési rendjéről szóló 217. kormányrendelet fogalmazza meg egyértelműen, hogy önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az önkormányzati hivatal. Egyébként az önkormányzati hivatalon kívül a központi költségvetési szerv felügyeleti szerve, valamint más országos hatáskörű szervet sorol ide, tehát úgy is fogalmazhatnék, vagy lefordíthatnám, hogy a szigorúan állami szerveket jelöli meg. A harmadik eset pedig az, amiről mi itt rendelkezünk, amelyet az alapító vagy a felügyeleti szerv annak sorol be. Tehát az önkormányzati hivatal esetében nem adja meg azt a lehetőséget, hogy a felügyeleti szerv sorolhatja be szabadon. Szeretnék még annyit hozzátenni, hogy pontosan a hivatal volt az, aki a főkincstár létrehozását gazdasági szempontok, indokok miatt szorgalmazta, és ezért a felállítandó kincstárral igyekszünk minél több ponton együttműködni, éppen ezért a közbeszerzések vonatkozásában a hivatal közbeszerzéseit is szeretnénk, hogy ha a kincstár látná el, és egyéb együttműködési formákat is el tudunk képzelni. Továbbá a hivatalnál is lesznek megtakarítások a kincstár létrejöttével. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság nem azt mondta, hogy be kell integrálni, hanem azt mondta, hogy meg kell vizsgálni. Azt pedig az államháztartásról szóló, Ön által idézett 217. jogszabály, kormányrendelet nem tiltja. A vizsgálatnak lehet, hogy az lesz az 1. pontja, hogy nem lehet megtenni, mert valóban jogszabály tiltja. 2. pont, az meg lesz egy 20 oldalas anyag, amiből majd kiderül, hogy milyenfajta együttműködéseket lehet tenni, és ennek érdekében valóban milyen megtakarítások érhetők el. Tehát mi csak azt mondtuk, hogy vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy a Polgármesteri Hivatal, ha tetszik, miként működhetne, olyan gazdaságilag, pénzügyileg racionálisabban, és ehhez kérünk egy anyagot. Erről. Zsoldos Ferenc: Elöljáróban annyit és ezzel a véleményem lényegét és magját el is árulom – természetesen majd megindokolom –, messzemenően egyetértek Röst János képviselőtársammal, illetve minden gondolatával, aggodalmaival együtt, amelyek bennem is megfogalmazódtak. Nagyon tartok attól, hogy a Vikárius Kft. egy távolban működő - már magyarországi területű távolságokra kell gondolni - intézmény, illetve szervezet felmérése arra enged következtetni bennünket, hogy ez az előterjesztés az intézményeket majdnem teljes mértékig a klónozott birkához hasonlítja vagy veti össze. Hát kérem szépen, az intézmények, még az óvodák, még kevésbé az általános iskolák, s ez még inkább vonatkozik a középiskolákra, de azon túlmenően azokra a szervezetekre gondolva, amelyek szociális és egészségügyi feladatokat látnak el, olyan eltérő tevékenységi rendszerrel, működési és szervezeti keretekkel rendelkeznek, amelyek alapján nem lehet úthengerként belegyömöszölni egy azonos skatulyába vagy egy azonos, vagy hasonló formációba. Aggályaim vannak olyan tekintetben is, hogy a kincstári szervezet, vagy kincstári rendszer, mint egy közbeiktatott, akármennyire is, bármilyen módon palástolja, fogalmazhatnék úgy is, hogy tagadja az előterjesztés, gazdasági tekintetben mégiscsak erőteljes alá-, fölérendeltségi viszonyt alakít ki a kincstári rendszerbe kapcsolt szervezetek és a kincstári rendszer közé. Ez az alá- és fölérendeltségi viszony még a gondnokságok időszakában sem vált be, pedig messzemenően lényegesen kevesebb hatáskörrel rendelkeztek, mint ez a rendszer. Nagyon erős kételyeim vannak, de van egy olyan címszó a városi kincstár rendszer működésének bevezetése, és ez alatt egy kiemelt rész a kézzel fogható előnyök felsorolása. Idézem: olcsóbb és hatékonyabb könyvelési, banki műveleti rendszer működtetése. Hát nem hiszem. Semmivel sem lesz olcsóbb, mert végeredményben ugyanazt az intézményszámot kell kiszolgálni és a banki bonyolítás során azért bizonyos intézményi számlaszámok megmaradnak, ami természetszerűen már erősen nagyon sok kétséget jelent számomra. Vannak azonban olyan speciális intézményi feladatok is, amit eddig az intézményekben működő gazdasági, szervezői feladatokat ellátó munkatársak láttak el, ilyen például étkezési térítési díj …., amit nem tudok, hogy kire fognak ezután bízni. Vagy, amit elkerülhetetlennek tartok, az intézményekben az általános iskoláktól a szociális és egészségügyi intézményeken keresztül a középiskoláig bizonyos adminisztratív létszámnak el kell látnia, de ahhoz, hogy kiszolgálják ezt a szervezetet, a felállításra tervezetett szerveztet, ... tehát véleményem szerint az merő álom, hogy a létszámgazdálkodásban ez megtakarítást jelentene. Természetesen meg lehet oldani adminisztratív módon. Összepofozzuk az egészet, és akkor lesz egy nagy szürkeség. Nagyon tartok tőle. Ismét az anyagból. Olcsóbb és hatékonyabb kincstári típusú beszerzési rendszer működtetése. Költségelemzéssel, tegyük még hozzá. Hát kérem, hogy mennyire nem egyformák és mennyire eltérő jellegűek még az óvodák is egymás között, nem beszélve a többi intézményről, a beszerzések, azok nagyon nehezen, akadozva, pontatlanul, tehát nem az intézmények érdekeit, nem oktatást, nem az egészségügyet, nem a szociálpolitikát gyorsan, a szükségnek megfelelően lesz képes kiszolgálni. Tehát ezek egy olyan általános, lózungszerű, jelszószerű megfogalmazások, amelyek az anyagban sehol nincsenek megalapozva. Éppen ezért az elmondottak alapján azt hiszem, nem árulok el titkot, a magam részéről messzemenően nem értek egyet ennek a rendszernek a kiépítésével, mert egyetlen pozitív tényezőt sem látok és láttam eddig az előterjesztés és elméleti fejtegetések során. Tüttő István: Remélem mindenki sikeres lesz ma. Dr. Baranyi Enikő következik. De kérésem, lenne tartsuk be az 5 perce időkorlátot. Dr. Baranyi Enikő: Megpróbálom megtartani, köszönöm a figyelmeztetést előre is polgármester úrnak. Tüttő István: Nem, nem Dr. Baranyi Enikőnek szólt. Ez visszafele volt üzenet inkább. Dr. Baranyi Enikő: Tisztelettel szeretném megkérni valamennyiüket, hogy keményen gondolják végig akkor, amikor ebben a kérdésben szavazni fognak. Önmagában véve a Városi kincstár létrehozásával kapcsolatban valamikor hónapokkal ezelőtt nem voltak ilyen rossz érzéseim, és most Röst János és Zsoldos képviselőtársam véleményével egyetértve még jobban megerősített bennem, abban a hitben, hogy ez egy rosszul előkészített, elhamarkodott nem végig gondolt előterjesztés. Olyan ez kérem szépen, az én megítélésem és megfogalmazásom szerint, mintha valamiről hinném, hogy frakcionális, ésszerű. Elhiszem a Vikárius Kft. tanulmányait, elhiszem a sikeres tokaji Városi kincstárt. Én mindent akceptálok, elhiszek. De mi van akkor, hogyha az itteni előterjesztést elfogadjuk? Hát kérem szépen, pont a gerincet nem szavazzuk meg, hisz a gazdasági társaságokat hagyjuk ki belőle, és mindeddig azért valahogy azt sejtették, és azt próbálták megértetni velünk, hogy természetesen a gazdasági társaságok mellett a Polgármesteri Hivatal sem lesz ez alól kivétel. No most itt az előterjesztés és aztán már kiderül, hogy már megint kizárólag az oktatási intézmények lesznek, amelyek ennek a satujába kerülnek. Komolytalannak érzem, vagy nem eléggé - bocsánat, visszavonom -, nem eléggé megalapozottnak az előterjesztést abban a pillanatban is, amikor olyan számítások, hatástanulmányok nem történtek, miszerint ezt a területet pillanatnyilag ellátó személyek száma, bértömege, az új feladat ellátásához, esetleg más, kvalifikált munkaerőnek a foglalkoztatása hogyan viszonyul egymáshoz. Másrészt soha nem fogom megtanulni és elfogadni, bár az utóbbi időben már többször hallottam, hogy az önkormányzatnak nem feladata a munkahelyteremtés, hát ezt úgy tűnik, hogy nagyon jól csináljuk. Hisz, ha jól emlékszem Beznicza úr valami olyasfajta dolgot mondott, hogy 120 körüli létszám van, aki ezt a területet ellátja, és ennél kevesebb lesz, aki ezt a feladatot a továbbiakban. Munkahelyet tehát ennek megfelelően, pontosan ezen a szférán ismételten megszüntetünk, csökkentünk, amelynek nemcsak, hogy költségvetési kihatása van. mert meglehet mondani, hogy a végkielégítés összegét megpályázzuk és megkapjuk, ez lehet, hogy igaz, bár nem mindig valósul meg, de azért gondoljuk azért abba is, hogy családok egzisztenciális jövőjét, ugyan milyen módon, miképpen fogja tudni meghatározni, megadni ez az önkormányzat. Én a magam részéről tehát hangsúlyozottam azt szeretném mondani, hogy a Városi kincstár valószínű, hogy jó, számomra elfogadható, ezen a hatástanulmányok elkészítése, pontos költségvetési számítások után, és nem az uniformizálás céljával, hanem a városi költségvetésért való felelősség és aggodalom jegyében, úgy gondolom, hogy meg kell vizsgálni és csak együttesen, hogy gazdasági társaságok hogy férnek ebbe a rendszerbe bele, illetve az a most az előzőekben emlegetett államháztartási törvénnyel szemben vagy mellett, milyen szerződéses megállapodások köthetők vagy kötendők, amelyek - hogy így mondjam - valóban nem csak szavakban, hanem számszerű adatokkal is alátámasztva úgy mond eredményesebb helyzetet fognak teremteni. Én a magam részéről tehát úgy érzem, hogy a felelősségünk attól nagy, hogy pont a lényeg, a gerinc az kimarad, a kardnyúlványokat, azokat egy kicsit megcsipdessük, miközben újabb munkahelyek fognak megszűnni és ezzel szemben nagyon sok mindent felkínálni nem tudunk, és nem látok konkrét költségtanulmányt sem emellé a mostani előterjesztés mellé téve. Tarnóczky Attila: Először hadd reagáljak Röst képviselő úrnak a számszerű bejelentésre, hogy mi mennyibe került mert előszeretettel dobálódzik a számokkal, csak azok nem felelnek meg valóságnak. Tehát az, hogy 37 millió Ft-ba került az átvilágítás. Nem igaz. 27 millió Ft–ba került az átvilágítás és a tavalyi nullabázisú költségvetés előkészítése, de ezt már annyiszor elmondtam. Lehet, hogy felesleges ismételgetni. Így marad a 37 meg az 50. Átvilágítás jelenleg a városban nem folyik, ellenben a közgyűlés megrendelte a jövő évi költségvetés készíttetését, illetve a kincstári rendszer kidolgozását és még néhány apróbb tételt a Vikárius Kft-től. Ezek az idei költségek, amit be kell számolni a pályázaton elnyert 3,7 millió Ft-ot, amit erre kaptunk .Előszeretettel mondják sokan, és nem vagyok ezek után biztos benne, hogy az ezzel kapcsolatos anyagok elolvasásra kerültek, hogy itt valami falanszterképző kerül kialakulni. Központi raktárakból központi gépkocsik szállítgatnak ide-oda akármit. Nincs ilyen terv, nincs ilyen terv képviselő úr, mert ennél sokkal egyszerűbben és sokkal gazdaságosabban meg lehet oldani. Zsoldos képviselő úr említi, hogy a Vikárius távol… működik, teljesen igaza van képviselő úr. Ez valóban egy jelentős hátránya annak a nullabázisú költségvetési tervezési eljárásnak, amit jobb híján eddig a Vikárius végzett. Ezt a távollétet lenne képes megszüntetni a Kincstár azzal, hogy Kanizsán dolgozók vizsgálnák a kanizsai ügyeket és tennék meg javaslataikat, természetesen az intézményvezetőkkel együtt. Az intézmények eltérő sajátosságaira való hivatkozás, az bizonyos tekintetben megállja a helyét. Tehát amikor arról elmélkedünk, hogy a gazdasági társaságok belekerüljenek-e, a Polgármesteri Hivatal belekerüljön-e ebbe a rendszerbe, vagy a kórház belekerüljön-e ebbe a rendszerbe, akkor mi valóban olyan intézmény típusokat mondtam, illetve egység típusokat, amelyek gazdálkodásában jelentős eltérés van. A legkisebb eltérés az oktatás és a szociális intézmények gazdálkodásában van. Gazdálkodást mondok, nem pedig a gondozottak ellátását, mert azt természetesen teljesen más ügy, de az ilyen jellegű önállóságát, szakmai és jogi önállóságát az elképzelés az intézménynek nem érinti, és hozzá kell tennem, hogy végeredményben a gazdálkodási önállóságot sem az adott költségvetési kereteken belül. Megítélésem szerint nem változik meg az a fajta helyzet, hogy az intézmény vezetése igenis érdekelt a saját bevételek növelésében, hiszen teljes egészében maga dönt a felhasználásról. Sőt lesznek olyan intézmények, amelyek végre átlátható helyzetbe kerülnek, tudni fogják azt a költségvetésből - ez eddig nem így volt -, hogy egyáltalán mekkora összeg áll rendelkezésükre. Alá-, fölérendeltségi viszony nincs a kincstár vezetője, a kincstár vagy az intézmények vezetője között. Számlaszámok nem változnak, mondja képviselő úr. Bizony radikálisan csökkennek. Ebből megtakarítás jósolható. Étkezési, térítési díjak beszedése. Két fajta kérdést kapunk, hogy hol megtakarítás sok ember marad a rendszerben, meg ugyanakkor a másik oldalról ki fogja beszedni? Hát én jelzem, hogy valóban az intézményeknél gazdasági szakemberek maradnak az elképzelés szerint. Hogy milyen számban, az további tanulmányok és elképzelések következménye lehet. Úgy gondolom, hogy ezen a területen igenis van mozgásterünk. Figyelembe kell venni, hogy január 1-ével, hogyha létrejön a kincstár, nem fog tökéletesen működni. Tehát lesz egy átmeneti időszak, amikor az intézményekből fokozott segítségre szorul maga a kincstár is. Nem lehet megjósolni viszont, hogy egy-egy intézményben hány dolgozó kerül abba a helyzetbe, hogy szerencsés vagy szerencsétlen helyzetbe, átkerülhet a kincstárba. Utána kellene körbenézni, hogy kik maradtak egy intézményen belül, hányan és annak megfelelően megszabni az intézményhálózatban a gazdasági irodákban dolgozóknak a számát. Tehát lesz, aki étkezési díjakat beszedi, tandíjakat beszedi. Képviselőasszony gondolhatja természetesen, hogy az anyag rosszul előkészített, hirtelen nem végiggondolt. Én úgy gondolom, hogy egy régóta készített anyag. Januárban került a képviselők kezébe és egyébként az intézményekhez is az eredeti elképzelés, lehetett rajta töprengeni. Én egy dolgon csodálkozom, hogy itt sokan támogatják a kincstár létrehozását, de mindenkinek feltétele van, hogy ez legyen benne, az ne legyen benne. Képviselőasszony is mondja a gazdasági társaságokat, kórházat nem tetszett említeni. Jó. Lesz, aki említi a kórházat. Azt jelzem viszont, hogy minél szélesebb működési területtel hozzuk létre január 1-én a kincstárat, annál többet kockáztatunk, hiszen nagyobb falatot harapunk, és benne, benne van a bizonytalan működésnek a lehetősége. Budai István: Azért kértem szót, mert a Pénzügyi Bizottsági ülésen is föltettem, a kérdést, hogy mennyire előkészített ez az anyag. Én úgy gondolom, hogy sem gazdaságilag, sem személyi kérdésekben nincs megfelelően előkészítve. Úgy érzem, hogy akikről a kérdés szól, őket hagytuk ki legelőször. Igenis oda kellett volna vinni ezt az anyagot a tett színhelyére, és megfelelő informáltságról biztosítani az érintetteket, talán akkor előbbre tartanánk ez ügyben. Ez az egyik kérdés. A másik az, hogy fölvetődött az a gondolat is akkor már a Pénzügyi Bizottsági ülésen, hogy gazdasági mutatókat is kellene azért elénk tárni, hogy amennyiben ezt bevezetjük, akkor ennek mi az eredménye. Sok szempontból lehet ezt vitatni. Biztos, hogy be lehet bizonytani, hogy ez jó, de így ahogy van, szerintem ez túlságosan általános szöveg, nem látom a végét. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy így, most én, mint gazdasági szakember ezt a kérdést nem támogathatom. Ez az egyik oldala a dolognak. Fölettem azt a kérdést is, hogy miért nem tárgyalta HIR Bizottság ezt a dolgot. Itt ülnek előttem a tisztelt HIR bizottsági tagok velem együtt. Az volt a válasz, hogy a HIR Bizottságot csak akkor vonjuk be ezekbe a kérdésekbe, amikor probléma van. Hát kérem szépen, úgy gondolom, probléma van. És ha probléma van, akkor ezt igenis oda kellett volna vinni. Ezért én most itt ünnepélyes bejelentem, hogy HIR bizottsági tagságomról lemondok. Így semmi értelme, mert múltkor még megkegyelmeztem magamnak, de úgy gondolom, hogy ennek így semmi értelme. Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy nehéz helyzetben van ma a képviselőtestület. Hosszú idő óta ismert az a problémája a városnak, hogy az intézményben ellátó alapfeladatokat, olcsóbban, hatékonyabban kéne megoldani, és erre vonatkozóan ugye hosszú vajúdás után, amit a korábbi rendszerekben többé-kevésbé ismert vagy ismeretlen okok miatt nem léptek meg, egy szerződés keretében ugye a Vikárius Kft-hez elhelyezve, ez többé-kevésbé a megoldás utjára helyezkedett. A mai napon a gazdálkodási rendszer kerül górcső alá, a finanszírozás rendszere kerül górcső alá. Én azt hiszem, hogy akik bizottsági ülésre gyakran járnak, nagyon élénken, talán kicsit …………. is kifejtettem a véleményemet. Én ezt az anyagot pontosan az előkészítetlensége alapján, és nem szeretném részletesen azokat még egyszer megismételni, amit képviselőtársaim elég alaposan szétszedtek, és többé-kevésbé szinte mindegyikkel azonosulni tudok. Tehát én nem fogom támogatni a mai napon - elöljáróba bocsátom - ennek az anyagnak a megszavazását, és bevezetését. Kétségkívül a Vikáriusnak az anyaga egy feladatot kíván megoldani. Maga a finanszírozási rendszerét is átgondoltabbá, racionálisabbá, gazdaságosabbá tennem. Meggyőződésem az, hogy az anyag nagyon szépen vázolja az előnyeit, amire azt tudnám mondani, hogy elméletileg és gyakorlatilag is számos előnnyel jár kétségkívül, ez vitathatatlan. Nézzük meg, teljes körben megvannak-e a bevezetésnek a garanciái, feltételrendszere. A válasz csak az lehet, hogy nem. Én szeretnék rákérdezni most is arra a dologra, amit bizottsági ülésen is megkérdeztünk, hogy annak az előterjesztési szinten, tehát picit metodikai oldalról is belekapaszkodva, csak előnyökről beszél. Tényleg nincsen hátránya? Nem lenne egy elméleti rendszernek hátránya? Hát a tisztelt szakértő urak itt vannak, akkor én most fölteszem a kérdést ismételten itt a döntési helyzetben, hogy Önök milyen hátrányát látják ennek a dolognak? Én azt hiszem, hogy ennél a dolognál föl kell tenni egy másik kérdést is, és nem akarom siettetni ezt a döntést. Tényleg olyan döntési helyzetben vagyunk most, hogy azonnal, mindent félredobva, azonnal meg kellene nyomni az igen gombot és minden áron mondjunk le esetleg egy későbbi kiteljesedettebb gyakorlat által talán más, és itt ebből a szempontból igaza van képviselőtársamnak mindjárt, hogy ilyen nagyságrendű városban értelmesen, ezt a modellt még nem modellezték. Nincs működőképes modell. Föl lehet vállalni ezt a kockázatot. Én a magam részéről jelenlegi helyzetben, és a jelenlegi helyzetet politikai, gazdasági szempontból is értem, én most nem vállalnám fel szívesen. Gyakorlatilag én úgy látom, hogy ez a dolog ebből a szempontból is halasztható. Gyakorlatilag, amiért nekem szakmai problémáim vannak, a következő. Gyorsan végig mennék rajta. Azt látom, hogy a tervezés rendszerét egy elegáns, hanyag mozgással egy szinttel lejjebb tolja. A koordinatív funkció, ami az egyik legfontosabb, ez már költségvetés tervezésének kialakításánál, tessék mondani, ez a funkció eddig nem volt meg? Dehogy nem. Hát a Polgármesteri Hivatalnak az alapvető kötelme. Mindjárt szembe állíthatjuk a másik oldalról. Különösképpen, hogy az ÁSZ jelentés is majd egy napirendi pontok kapcsán érintjük, hogy összekapcsoljuk az ellenőrzés rendszerével, azt is lejjebb tolja egy szinttel, illetve megosztja. Tüttő István: Ma nem érintjük. Cserti Tibor: Hát gondolom, képviselőtársam azért olvasták ezt az anyagot és ez még inkább ebben a dologban indít el magvas gondolatokat. Gyakorlatilag, ha a koordinatív funkciót lejjebb tolja, ugyanakkor az intézményellátásnak egy vagy feladatellátásnak egy rendszerét kiveszi ebből a kincstári rendszerből, és itt érintették nagyon sokan ugye, hogy a kommunális ellátás teljes körét például az önkormányzati kft. keretében vagy a Kórházat vagy Polgármesteri Hivatalt - jó, itt most nem véletlen mondjuk típusú műsor - el nem tudom képzelni, hogy pontosan azt az ideológiát, amit egy picit nevetségesnek tartottam, és most ezt a jelzőt engedtem meg magamnak, hogy elhangzott bizottsági szinten, hogy egységesen a főkincstár bevezetésével megoldjuk egy gombnyomásra, egy kapcsolóvak uraim az intézményeknek mondjuk a fűtési rendszerét, korszerűsítését. Hát nagy gondolatnak tartom, mert cáfoljanak meg, hogyha nem ez hangzott el bizottsági ülésen. Én vagyok picit talán annyira szemtelen ebből a szempontból, most erre a gyenge oldalára világítottam rá, de ez részemről ez már olyan kacérság, ami talán a gyenge oldalát feszegeti jobban. Én a magam részéről sajátos …. tartom még egyszer, aminek a bevezetését a továbbiakban megalapozatlannak tartom, mert hiába repceptáltunk rá, teljesen a költségterv totális hiányát tapasztaljuk, és gyakorlatilag a hivatal részéről megint csak elhangzott egy olyan dolog, hogy halvány fogalmunk sincs róla. Kierőltettük gyakorlatilag a létszámot ugye. 80-90 ember elbocsátásáról lenne szó konkrétan. Ez ma kimondásra került. Ha igen, egyébként ezt a gazdálkodási szférával össze, vagy társadalomnak, hogy egy, vagy nem sajnos, hát ezt mindenki ideológiai nézetei szerint döntse el. A hatékonyság irányába kell mennünk. De gyakorlatilag azt már egy abszurdumnak tartom, hogy a leépítéshez kapcsolt jogvédelem, az átmeneti rendelkezéseknek a hiánya, az egyeztetéseknek az elsietett volta, vagy kapkodó jellege én számomra mindenféleképpen hiányérzetet vet fel. Meggyőződésem – befejezésképpen -, amit alapvetően nem tudok támogatni az, hogy érinti az intézménynek a jogi státuszát is, a jelenlegi jogi státuszát. Gyakorlatilag ebből a szempontból az érdekeltségi rendszer jelenlegi meglévő szintjét is csökkenti. Én ezt alapvetően nehezményezem. Meggyőződésem, hogy a kis kincstár típusú funkcióval ez a fajta finanszírozási dolog a szabályzó oldalát irányítási rendszer alól hatékonyan megoldható, és jelen pillanatban próbálom polgármester urat kapacitálni, hogy ezt az előterjesztést, ha lehet, akkor vonja vissza, mert szerintem nem kapja meg a többséget. Tüttő István: Annyit azért szólnék - amiért nem jár taps egyébként -, hogy nem szabad matematikázni így simán, hogy kivonom a 36-ból 6-ot abból, amit osztályvezető úr említett. Hiszen arról is szó volt, hogy az intézményeknél is maradnak gazdasági területen dolgozók. Tehát ez így nem állja a helyét, hogy 90 ember csak úgy elszáll. Kiss László: Hát először is szeretnék gratulálni a pedagógustársadalomnak, mert látom, hogy jelentős létszámban itt vannak, és láttam, hogy nagyon jól szervezettek. Meggyőződésem, hogyha a Sörgyár dolgozói ilyen szervezettek lettek volna, nem szűnt volna meg a Sörgyár. Gratulálok. Igen. A másik dolog, amiről szólni szeretnék, az pedig a következő. Önök is tudják, hogy az közgyűlésnek kell az intézményeket üzemeltetni. Abban a rendszerben, ahogy eddig működött. A város költségvetésének túlnyomó részét az intézmények üzemeltetése viszi el. Itt előterjesztettek nekünk egy anyagot, ez az anyag olyan amilyen, kevés konkrétumról esik benne szó. Én csak egy konkrétumra szeretném felhívni a figyelműket, egy konkrét költséghely, ugyanazon intézménytípus, általános iskola, kb. hasonló tanulólétszám, hasonló pedagógus létszám, az egyiknek az éves telefonköltsége 293.000 Ft, a másiknak az éves telefonköltsége 1.235.000 Ft. Gondolják, hogy ez rendjén van? Gondolják, hogy egy közgyűlés ilyen gazdálkodás mellett szó nélkül elmehet? Én arra kérem Önöket, egy kicsikét szálljanak magukba, és nézzék végig ezeket a dolgokat, és értsék meg, hogy a közgyűlés mire törekszik. Köszönöm, csak ennyit akartam mondani. Tüttő István: Egy kis csendet kérek! Csendet kérünk. Nem akarok bírói szavakhoz folyamodni. Csendet kérek! Csendet kérek. Ez hatásos volt. Tarnóczky Attila: Tisztelt Cserti képviselő úr! Ön azt kérdezi, hogy most ilyen előkészítettségi állapotban kell-e mindenre igent mondani: Nem kell mindenre igent mondani. A kérdések egy igen jelentős része függőben van. Az előkészítettséggel kapcsolatos aggodalmait azért nem tudom osztani, mert már ne haragudjon, de Gazdasági bizottsági ülésen azt mondta, hogy ha Polgármesteri Hivatal bekerül a kincstárba, megszavazza az előterjesztést. Most nem egészen értem, hogy előkészített az előterjesztés vagy ezen múlnak a dolgok, vagy csak megváltozott az álláspontja néhány nap alatt. Nem állította senki azt a csodát, hogy a kincstár megszavazásával majd úgy fog működni az intézmény energiaellátás, hogy a kincstár vezetője valami számítógép mellett irányítja a fűtést meg a világítást. Az való igaz, de ez talán nem baj, sőt előny az intézmények számára, hogy megpróbálunk írni egy közbeszerzési pályázatot, amelyben az intézmények elavult energiarendszerét a magtakarításokból, energiaköltség megtakarításából vállalkozókkal megpróbáljuk rendbe hozatni. Az elemi érdeke az intézményeknek is, hát az egész városnak is, meg kell mondjam. Jogi státuszát pedig az intézménynek ez az előterjesztés bizony nem ….. meg. Marton István: Nem tartozom azok közé, akik percenként változtatják álláspontjukat, ezért én azt fogom kifejteni, amit a különböző szakbizottságok ülésein már részben elmondtam. Én teljes mértékig igazat adok azoknak a képviselőknek, akik a gazdaságossági számítást bizony-bizony hiányolják. Budai úr, Röst úr, Cserti úr és így tovább. Bár ugye Röst úr itt mindjárt egy laza számítást elvégezve, mintegy 50 millió Ft-os mínuszt tett ide elénk. Lehet, hogy ha alternatívák készültek volna, akkor ez a szám vagy ekkora lenne, vagy kisebb, vagy nagyobb, de legalább lenne, amiből ki tudunk indulni. Tehát úgy gondolom, hogy mi intézményt, vagy bármilyen gazdasági társaságot akarunk létrehozni, akkor bizony egy üzleti terv kéne, hogy előttünk legyen, aminek mondjuk az éves egyenlegét nem ártana látnunk. Tán két képviselőtársam is említette, hogy szakbizottságoknak ebben az ügyben még vannak feladataik. Ebből adódóan úgy gondolom, hogy ma már csak e miatt sem tudunk dönteni, mert nem lenne etikus ezeknek a vizsgálatoknak a lefolytatása nélkül ma valamilyen döntést hozni. Én híve voltam kis kincstárnak - tudom ezért sem jár taps -, sőt a nagy kincstárnak is híve vagyok, csak nem így és nem most. Elhangzott, hogy a Polgármesteri Hivatalt nem lehet bevonni. És azt elfogadom és elhiszem, hogy teljes mértékig nem lehet bevonni, de már a jegyzőnő is azt említette, hogy például a közbeszerzési dolgok ide becsúszhatnának. Tehát ezt is jobban meg kellene nézni, hogy ezeken kívül még mi az, ami még ide be tud jönni. És ami miatt én ma ezt nem tudom megszavazni, az a következő. Volt, aki említette, volt, aki hiányolta. A város költségvetésének 30%-át teszi ki kérem szépen a Kórház költségvetése. 30%-ot. Ha valaki vissza tud emlékezni arra, hogy a pénzmaradványoknál miről szólt a vita, a Kórháznak 170 millió Ft-nyi pénzmaradványa volt, ami egy kisebb város teljes éves költségvetése. A közgyűlés lazán döntött, ahogy döntött. Tehát én úgy gondolom, hogy az egyszerűen erkölcstelen, hogy a már megsarcoltakat tovább akarjuk szigorítani, miközben a nagy hal kicsúszna. Tehát én kincstárat Kórház nélkül nem vagyok hajlandó megszavazni, és ezt kérem Önöktől is tisztelt Hölgyeim és Uraim. Az nekem technikai részletkérdés, döntsék el jogi szakemberek, hogy a gazdasági társaságok bevihetők-e, vagy egyszerűen a jog miatt eleve kiesnek. Kelemen Z. Pál: Amikor a kincstár először szóba került a 2000. évi költségvetési koncepciónál, egyhangúlag támogattuk, és ahogy közeledtük a határozathozatalhoz, a ….. egyre inkább lebeszélnek arról, hogy ezt ne támogassuk, illetve a támogatásokról beszélnek le minket. Azóta én ingadozom, mint a középparaszt. Különösen az ingadozásom a mai napon megerősödött, ugyanis a téma reszortosa, a gazdasági kérdések reszortosa, alpolgármestere meg sem próbálta megvédeni ezt a koncepciót addig, míg a témában nem reszortos alpolgármester védte. Tisztelem és becsülöm az álláspontjukat. Lehet, hogy én nem fogok tapsot aratni, még nem tudom, hogy hogyan szavazok, de jelen pillanatban úgy látom, ahogy korábban elmondták képviselőtársam, nem kellően kidolgozott ez a koncepció. Törőcsik Pál: Én nem szándékozom a beszédem végén igényelni az úgynevezett elismeréseket, tapsokat, viszont ha már megszólítattam, mindenképpen fölteszek egy kérdést. Hogyha egyértelműen költségvetésünknek nagy részét kitevő intézményrendszer működtetése tudjuk mennyibe kerül, itt semmiféle olyan épkézláb elgondolást nem hallottunk, hogy milyen alternatívája lenne ennek az úgynevezett nagy kincstári rendszernek. Különböző észrevételek ugyan elhangzottak, de azért föl kell tennem mégis a kérdést, hogy ha az elmúlt időszakban tudjuk, hogy hány ezer gyerek tűnt el az oktatásból, és akkor mégis föl kell tenni magunknak a kérdést, hogy akkor most mégis kit finanszírozunk, a gyereket vagy az intézményrendszert, vagy tantermet, vagy egyebeket? Úgyhogy én megfontolásra ajánlom mindenkinek. Ha pedig valaki olyan megoldást tud erre, aki senkinek az érdekeit nem sérti, azt biztos nagy örömmel vennénk. Tüttő István: Cserti úr remélem, nem arra akar válaszolni, hogy ki finanszírozza és mit. Mert arra tudunk válaszolni. Tudjuk. Cserti Tibor: Elhangzott egy kérdés Törőcsik úr részéről. Én úgy gondolom, hogy őneki, mint a gazdasági ügyekért felelős alpolgármesternek, tökéletesen tisztában kéne lennie azzal, hogy ma is működik egy kis incstár típusú gazdálkodási, finanszírozási rendszer. Ez az egyetlen számításba vehető alternatívája. Én személy szerint sem állítottam … Szociális bizottsági ülésen sokszor ugye elhangzott, hogy akkor is, hogyha ez a kincstár, nagy kincstár bevezetésre kerül, akkor is az egyéb intézmények esetében a sajátosságoknak megfelelő normatívákat kell kidolgozni és alkalmazni. Mi azt állítjuk, én legalábbis azt állítom, személy szerint, hogy ennek a továbbfejlesztése és gyakorlati alkalmazása a finanszírozási rendszerét illetően ez járható alternatíva. Én ezt javaslom. Tüttő István: Köszönöm. Még kért szót az Érdekegyeztető Tanács részéről Tóth Lajos úr. És utána a vitát lezártuk. Tóth Lajos: Tisztelt polgármester, tisztelt közgyűlés, tisztelt képviselő hölgyek és urak. Engedjék meg, hogy elöljáróban megköszönjem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak azt a döntését, amellyel természetesen a legmesszebbmenőkig mi is egyetértettünk. Úgy hisszük, hogy ez az intézmények érdekében tett jogos lépés volt. A sors úgy hozta, hogy most már harmadik alkalommal kényszerülök itt lenni hasonló helyzetben Önök előtt, és hátam mögött természetesen azokkal, akikről szól az egész jelenlegi előterjesztés is. Amikor elindult ez az egész folyamat, mi akkor már elkezdtük a figyelemfelhívást, és úgy gondoljuk, hogy ez a mai napra kiteljesedett, hiszen ezt megelőzően olyan tárgyalásra hívtak bennünket, olyan javaslat előterjesztésére, illetve javasolt tárgyalására, amelyet mi is – elhangzott itt többek szájából – teljességgel előkészítetlennek tartunk, tartottunk, hiszen nem tartalmazzák azokat a kitételeket, amelyeket itt már nagyon sokan felsoroltak. Ezekkel csak egyetérteni lehet. Említette Kiss László képviselő úr a hasonló intézményekben különböző, ugye telefonszámla díjat. Úgy gondoljuk, úgy gondolom, hogy ez nem a kis kincstár, avagy a nagy kincstár megléte és nem létének a kérdése, hanem intézményen belüli szervezeti kérdés ennek a megoldása. Tehát ez nem indokolja önmagában a főkincstári rendszer létrehozását. Nem tudjuk kezelni azt az eljárást, ahogy az Érdekegyeztető Tanácsnak kellett volna, illetve kényszerültünk volna tárgyalni ezt a kérdéskört, ezért kétszer is kénytelenek voltunk tiltakozásul nem megjelenni, illetve csak személyemben jelen lenni az Érdekegyeztető Tanács ülésén. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy kritika volt. Igen, kemény kritika, hiszen nemcsak a képviselők, tehát az itt elmondottak alapján érezték úgy, hogy előkészítetlen ez az anyag és elhamarkodott az előterjesztése, hanem mindannyian így éreztük. Ugyanígy voltak ezzel az igazgatók is, akik, ha emlékeznek még, hisz voltak ez ügyben nyilvánvaló állásfoglalásuk, Istencsapásként emlegetik a kincstári rendszer bevezetését. Én erre azt mondtam, hogy ez ugye a harmadik csapás lenne már, hiszen megelőzően volt már két olyan döntés, amely jelentős számú létszámleépítéssel járt. Ez a mostani, hát lehet itt hezitálni természetesen, különböző számokkal játszadozni, de azt senki sem tagadhatja, hogy jelentősebb létszámleépítéssel jár összességében itt az elhangzottak alapján, mint az előző kettő együttvéve. Tehát jelenlegi helyzetében kérdezzük. Megengedheti-e a város vezetése magának, hogy ilyen lépést tegyen? Tehát megengedhető-e, amikor tudjuk mindannyian, hogy jelenleg az utcára kerülőknek nincs lehetősége elhelyezkedni, vagy legalábbis minimális lehetősége elhelyezkedni városunkban? Úgy gondolom, én legalábbis nagyon nehezen éltem meg azt a helyzetet, amikor itt a Hevesi Művelődési Központ előtt, vagy oldalában Zalaegerszegről itt állt az a bódé és munkásokat toborzott Zalaegerszegre. Én úgy gondolom, hogy ez nagyon erős kritikának kellett volna lennie már akkor is, aki ezért felelős, vagy akik ezért felelősek. Tisztelt képviselő hölgyek és urak! Úgy hisszük, megismétlem, ez elhamarkodott lépés és felelőtlen, meg mondjuk ki - én ezt nem is vonom vissza –, hogy ez az előterjesztés, ha így elfogadásra kerül, akkor én úgy gondolom, hogy felelőtlen lépés lenne. Én bízom abban, hogy az itt ülő képviselő hölgyek és urak az elhangzottak alapján mérlegelik, hogy megtehető-e jelenlegi helyzetben ez a lépés. Mi úgy gondoljuk, hogy nem tehetjük meg. És gondolom, hogy a mögöttem ülők véleményére mindenképp respektál, tehát azt respektálni kell, figyelembe kell venni, ahogy az igazgató urak és hölgyek véleményét is illik figyelembe venni. Tehát ezt kérem én a képviselőtestülettől, hogy döntsön. Ne csupán érzelmekre, ahogy hivatkozva, ahogy polgármester úr is mondta délelőtt, hogy érzelmekre hivatkozva nem lehet ezt a kérdést megközelíteni, de nem is lehet kizárni a józan ítélőképesség megtartását. Erre kérem én Önöket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Tüttő István: Köszönöm. Még megadom a szót a Vikárius Kft. képviselőjének, mert közben olyasmi hangzott el, amire esetleg Ő a válaszát megadja. Öné a szó. Kancsár Attila: A következőt szeretném még elmondani. Az itt elhangzottak alapján teljesen egyértelművé vált számomra, hogy a kincstárfogalom köre és a kincstár feladatai valószínűsíthetően nem mindenki számára egyértelműek. A bevezetésének, vagy fogalmazzunk úgy a magyar önkormányzati rendszerben a kincstári szemlélet meghonosításának úgymond kételyei vannak. Egyértelműen leszögezhető, hogy Nyugat-Európában az 1950-es évek óta a kincstári rendszeri finanszírozás létezik az önkormányzati igazgatásban. Ez azt jelenti, hogy az 50-es évek óta egy folyamatosan változó egy korszerűsödő és a különféle változó viszonyokhoz hasonuló változó kincstári rendszer jött létre, amelynek van többféle változata, de alapvetően egy tőről fakad. Mégpedig azt jelenti, hogy az önkormányzatok finanszírozásának egy olyan modellje, amelyben az önkormányzat, mint az intézményeit fenntartó önkormányzat teljes, mindenre kiterjedő képet kap, ahol az intézmények az intézmény fenntartójával való kapcsolattartásukban teljesen másképpen élnek, mint ma. Amikor Magyarországot vizsgálják a nyugat-európai szakértők, és arról beszélnek, hogy az európai közösséghez akarunk csatlakozni. Folyamatosan arról beszélnek, hogy a magyar finanszírozási rendszer, itt az önkormányzati finanszírozási rendszer nem felel meg azoknak a normáknak, amelyek alapján működnie kellene véleményük szerint. Ezt a magyar Pénzügyminisztérium 1990. óta folyamatosan látja, ami azt jelenti, hogyha megvizsgáljuk a magyar Pénzügyminisztérium - kormánytól teljesen függetlenül, hogy milyen színű éppen a kormány – folyamatosan arra törekszik, hogy egy kincstárszemléletű rendszert hozzanak be ma Magyarországon. Ennek a ….. példája 1997-ben már létezett a Magyar Államkincstár. Természetesen ott is rengetek probléma volt abban a tekintetben, és itt csatlakozok ahhoz a képviselő úrhoz, aki azt mondta, hogy vannak még kételyek, ők sem tudták teljesen egyértelműen, hogy minden teljesen tiszta-e. Mégis 1997-ben létrehozták a Magyar Államkincstárt, amelyet folyamatosan bővítenek, és amelynek a feladatait folyamatosan bővítik, és a finanszírozási körei folyamatosan egyre lejjebb, az önkormányzati szféra felé a csápokat nyújtják ki. És ha valaki megnézi az előterjesztéseket és az előterjesztésekben lévő határidőket, ezek a határidők a magyar önkormányzati szférára nagyon vészesen közeli határidő. Amiről beszéltek, hogy kis kincstári rendszert hoztak létre valóban nem más, mint a Magyar Állam, tehát a magyar állami pénzügyi akartnak a követését szolgálják úgymond. Amikor ma arról beszéltek, hogy volt, aki már említette képviselő, hogy magyar városok át akarnak térni a kincstári szemléletű gazdálkodásra, erről van szó. Magyar állami pénzügyi szerveknek a hatása is úgymond, amelyhez csatlakozik egy – fogalmazhatunk így nyugodtan - egy nyugat-európai nyomás. Egy biztos, a személetnek megvan a megfelelő, véleményünk szerint a megfelelő előkészítettsége, megfelelő modellezése, amelynek a helyi viszonyokra való úgymond alkalmazása fog megtörténni. Hiszen erről is beszéltek már, hogy az előterjesztésben bizonyos kérdések még nem eldöntöttek. Ez azt jelenti, hogy a kincstár létrehozása után az Önök részvételével - itt értem a képviselőket is az itt részvevőket, akik ebben a szférában dolgoznak - véleményének a meghallgatásával fog finomodni a reményeim szerint létrejövő kanizsai városi kincstár. Ez nem azt jelenti, hogy az Önök, tehát az itt ülők véleményének a figyelembevétele nélkül, mondom még egyszer, egy folyamatos egyeztetés, amelynek során folyamatosan tisztulnak le azok a vonalak és azok a működési sajátosságok, amelyek ezt a városi kincstárt érinteni fogják. Tehát akkor végül is még egyszer, bezárásképpen. A kincstár, mint létrehozás elkerülhetetlen véleményem szerint a magyar önkormányzati szférában. Ennek többféle válfaja van. Egyik kezdeti lépése volt a kis kincstár úgymond, de folyamatosan lépések történnek arra, hogy ne a kiskincstár maradjon meg. Ez egy pénzforgalmi szemléletű rendszer. Mindenki tudja, hogy az új számviteli törvény már nem ezen fog alapulni. Teljesen más teljesítő szempontú lesz. A kincstár, amiről beszélünk, a teljesítés szempontú szemléletet kívánja az Önök városában is alkalmazni, amely azt jelenti, hogy rövidesen megjelenő új számviteli törvényeknek már meg fog felelni. Tehát Önöknek valamilyen módon a jelenlegi rendszert mindenféleképpen meg kell változtatniuk. Ez nem kérdés. A kérdés az, hogy hogyan? Ez pedig egy alternatíva arra, hogy mi felé haladjanak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Tüttő István: Köszönöm szépen. Az előbb jeleztem, hogy a vitát lezárom, és mielőtt döntenénk, szünetet rendelek el, egy 10 percet, hogy még egyeztetni lehessen a véleményeket. És megkérdezem Birkner urat, hogy ügyrendi gombot nyom. Milyen? Birkner Zoltán: Köszönöm polgármester úr. Korábban hasonlót szerettem volna kérni, hiszen rengeteg érv elhangzott és valóban nem szeretnénk rosszul dönteni. Ugyanez lett volna a kérésem, de azzal kiegészítve, hogy én a vita lezárását azért még olyan szempontból nem szeretném kérni, hogy nem biztos, hogy élni szeretnénk ezzel, de a frakció álláspontját szeretném közölni a szünet után. És ebben kérem polgármester urat, hogy támogasson. Köszönöm szépen. Nem biztos, hogy élni szeretnék ezzel a dologgal. Tüttő István: Hozzájárulunk, de valószínű, hogy mások is tesznek ilyet akkor. Köszönöm, akkor 10 perc szünet. Szünet Tüttő István: Kérem, foglaljuk el a helyeket. Tisztelt közgyűlés, folytatjuk munkánkat. Bejelentem, hogy visszavonom a napirendi pontot, nem terjesztem elő a határozati javaslatokat. Az indokom a következő: Több olyan kérdés vetődött fel, melyre nem sikerült itt választ adni. Utasítom a Gazdasági Osztályvezetőt, hogy mindazon kérdéseket, amelyeket a jegyzőkönyv alapján is rögzítünk, tételes, elemző választ kérünk. És felkérem a Vikárius Kft-t, hogy nagyon rövid időn belül, egy héten belül, maximum másfél hét, július 4-ei közgyűlésre visszahozzuk, de úgy hogy a július 4-ei közgyűlésen már azokkal a kérdésekkel foglalkoznánk, amelyre most nem kaptunk választ. Nem megyünk vissza mindazon elemekre, amik itt elhangzottak, teljesen felesleges lenne. Kérem ennek szellemében a munkálatokat elvégezni. Magam részéről ezt a napirendi pontot lezártam. Köszönjük a megjelenést. Sőt, szeretném jelezni az osztályvezető felé és a Vikárius felé, hogy kérem azt is megvizsgálni, hogy a Kórház hogyan integrálható. Nem szükséges, ezt ne vegyék úgy, hogy bele kell integrálni, csak kérnék egy valamilyen prognózist erre vonatkozóan is. Azt is kérném megvizsgálni, hogy a hivatal együttműködésének milyen várható lehetőségei vannak. Jegyzőnő néhányat említett. Tovább kell gondolni. Kérem így kiegészítve. Csákai úr, ügyrendi? Dr. Csákai Iván: Igen mert. Polgármester úr új szempontokat vett fel. Akkor én kérném szépen azt, hogy keményen megvizsgálni, hogy a gazdasági társaságokat hogy lehet beintegrálni azonnal. Tüttő István: Ez nem új szempont. A Marton úr vetette fel. Marton István: A bizottságok, a Pénzügyi Bizottság hozott egy ilyen határozatot. Tüttő István: Jó. Rendben van. Megbeszéltük. Kérném a második. Szeretném Önökkel ismertetni a következő eseményről részleteket. A Köztisztviselők Napja 2000. június 30-án kerül megrendezésre a Csónakázó-tónál. A rendezvényen minden kedves képviselőtársamat szeretettel várunk. A részletes programot tartalmazó meghívót természetesen minden képviselő részére eljuttatjuk. Kérném hogy, eddig minden évben jól sikerültek ezek a programok, akik legalábbis ott voltak bizonyára ezt alátámasztják. Csak a képviselők jelenléte eléggé hiányos volt. Kérném, minél többen jelenjünk meg. Tehát június 30-án. Már délelőtt. Hány órakor? 9-0 óra között már elkezdődnek a programok, de a részletes meghívóban már ismertetve lesz. 9-10 óra között. 2. I. Futball Club Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatos tájékoztatás (szóban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Én fogom tartani, de majd megkérem Dr. Fodor Csaba urat is, mert Ő is részt vett a megbeszélésen. Kérném becsukni az ajtót, illetve hagyjuk, mert talán így a levegő. Ablakok nyitva vannak? Hát azzal, hogy becsukjuk az ajtót nem a nyílt ülést, vagy zárt ülést rendeltem el, hanem engem zavar, ha kívülről nézegetnek be. Főleg azért, mert továbbra sincs földig érő terítőnk. Tisztelt közgyűlés! Az Önök megbízásának megfelelően mai nap 11 órára összehívtuk a városban működő gazdasági társaságok, cégek, bankok, hát mind, szóval a legszélesebb körben küldtünk ki meghívót. Pontosan nem sikerült eltalálnom, hogy hányan fognak eljönni. Én ötöt mondtam és hatan jelentek meg. Tehát a jóslatom az nem volt pontos, mert ilyen mértékben ez egy 20 %-os tévedés. De azért jelzi, hogy én, ha „nagyot is tévedtem”, a nagyságrendjében majdnem biztos voltam. És ami érdekes, a megjelentek többsége azért jött el, hogy bejelentse, hogy nem kívánja a futballt támogatni. Valószínű, akik nem jöttek el, azok fogják támogatni, vagy kívánják. Ez csupán egy olyan adaléka az ügyben, amit szerettem volna, ha tudnak. Két társaság, illetve gazdasági társaság ígéretet tett segítségre. Az egyik szolgáltatásait ajánlotta fel önköltséges áron, tehát gyakorlatilag támogatást nyújt. És szintén egy másik cég pedig hasonló módon valamilyen formában támogatja, csak nem lehetett megfogalmazni, hogy hány forinttal, majd kiderül az idők folyamán. Azt is szeretném jelezni, hogy tárgyaltam a hét végén az állami, nem állami, hanem a Zala Megyei, ZÁÉV rövidítésű Építkezési Vállalkozás Részvénytársasággal. Ő általuk ígért korábbi 4,5 millió forintot a Vezérigazgató úr beígérte, hogy biztosítja. Ezen a megbeszélésen nem sikerült gyakorlatilag olyan kört magunk mellé csábítani, akik érdemben biztosíthatnának bennünket arról, hogy a hiányzó pénz egy jórészét fedezetül tudnák adni. Egy biztos, hogy a Futball Kft. saját maga olyan 40 milliós lehetőségét, ha ki tudja használni, erre esély van. Az önkormányzat, ha 40 milliót, mint eddig, amit vállalt átlagosan, ha hozzátesszük, akkor még mindig egy olyan 30-40 millió hiányzik. Hát attól függ, hogy mennyire akarsz felmenni. 150-re, vagy x millióra. Igen. Tehát én többet nem tudok erről mondani. Az igyekezetünket nem siker koronázta, hanem egy ilyen állapot, amiről Önöknek most beszámoltam. De engem, mondom, nem lepett meg, mert ötöt saccoltam és hatan voltak. Fodor úr nem tudom, hogy kívánsz-e még valamit hozzátenni? Bicsák Miklós: Nagyon örülök, hogy polgármester úr olyan korrektúl, őszintén elmondta itt a futballt nem támogató cégeknek a hozzáállását. Én annál kellemesebb, és mint örök életemben vállalkozó iparos ember optimista voltam és az életben ez vezérelt. És ezután is ez fog vezérelni, hogy dolgozni kell tisztességgel, és az meghozza az eredményét. Én bejelentést fogok tenni, amit nagyon megkért az x vállalkozó és nagyon korrekt, mert szavát adta. Abban az esetben, ha Nagykanizsa Város Önkormányzata részt vesz, mint tulajdonos, 10 millió forinttal fog beszállni a Nagykanizsa város futballába. Én, mint magán ember a baráti körömön keresztül szervezem a dolgokat, mert a városnak - most is kijelentem a magam nevében is - szüksége van a futballra. Kell a cirkusz ennek a városnak. Ha - úgy érzem, hogy - tisztelt képviselőtársaim is úgy állnának hozzá, mint szerény személyem, akkor azzal egyszáz, ötven, százezer forintokkal is tudnák támogatni magán a baráti körükön keresztül is Nagykanizsa város élvonalbeli labdarúgását. Én bízok benne, mert mindnyájan akarjuk, és igenis ebben a városban most, hogy a lehetőség az MLSZ által más csoportba kerültünk, van esély, mert ennek a város futball clubnak vezetése olyan emberek állnak ott szakmailag, erkölcsileg az élén, akik valóban meg fogják valósítani és biztosítani, hogy ez a labdarúgás Kanizsa város hírnevével továbbiakban is öregíti a város hírnevét, mert Ők akarják, hogy igenis legyen futball. De ehhez persze pénz kell. És mindnyájan ezt fogjuk csinálni, hogy szerezzük, illetve fogjuk azokat a szponzorokat, vagy támogatókat befolyásolni, hogy támogassák a labdarúgást. Kiss László: Egy évvel ezelőtt körülbelül hasonló emóciókkal beszélgettünk a nagykanizsai futballról, akkor arról volt szó, hogy induljon-e a csapat az első, a PNB ligában, vagy nem. Már akkor felvetődött a részvénytársasággá történő szervezésnek a gondolata. És azt hiszem mindannyiunk előtt ismert, hogy milyen vezetési gondok miatt erre nem kerülhetett sor. Időközben egy agilis, fiatal vezetés került a klub élére, aki végül is azt kell, hogy mondjuk, eredménnyel teljesítette a csapatnak a célkitűzését és bent maradt a magyar futball legfelső csoportjában. Én azt hiszem, hogy egy ilyen sporttörténelmi esemény mögül a város nem vonulhat ki. Tekintve, hogy egyszer 100 %-os tulajdonos, másodszor úgy vélem, a város sportjáról, a város lakói egy részének a szórakoztatásáról valóban nekünk gondoskodni kell. Én azt javasolnám és ebben a FIDESZ frakció többsége is egyetért, hogy a közgyűlés az őszi szezonra 20 millió forintos támogatást szavazza meg a klubnak. Ugyanakkor mondja ki, hogy részvénytársasággá kell alakulnia. Ebben a folyamatban és ebben a részvénytársaságban én javaslom, hogy az önkormányzat egy 40 % erejéig vegyen részt tulajdonosként maximum. Tehát a részvénytársasági törzstőke 60 %-ára külső befektetőket kellene keresni. Ez feladat lenne az új vezetésnek. És ezt egy határidővel egy reális, szeptember 15-i határidővel szerintem kitűzhetjük feladatul. Én úgy vélem, hogy a város és az önkormányzat, a képviselőtestület részéről ez egy felelősségteljes hozzáállás lenne a város sportjának, a város minőségi sportjának a kérdéséhez. És én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ezt a határozati javaslatot szavazzák meg. Birkner Zoltán: Egyetértek Kiss László szavaival. Hadd tegyek hozzá még egy személyes - nem is tudom személyes-e – megjegyzést. Nagyon sokáig küzdöttem magammal azzal, hogy mit történjen az I. Futball Clubbal most, hogy ténylegesen sikert értek el, hiszen nagyon sokoldalú nyomás ér minket. Az egyik fele, a Nagykanizsa közvéleménye támogatja az ötletünket, a másik fele abszolút nem ért vele egyet, hogy továbbtartson - mert hát akárhogy nézzük, egy 13., vagy 14. hely egy agóniának nevezhető -, tehát, hogy továbbtartson ez az agónia. Abban az esetben és ez most a személyes hozzáállásom, hajlandó vagyok megszavazni 20 millió forintot a futball klub további működésére, hogyha – és ezt most elmondom Önöknek képviselőtársaim –, ha a költségvetéskor a kiemelt sportjaink és most felsorolom, hogy miről van szó: a kosárlabda, kézilabda, vívás, atlétika, az úszás és a sakk külön soron fog szerepelni. Ennek az összegének az emeléséért feltétlenül küzdeni fogok. Mindent megteszek annak érdekében, hogy innentől kezdve Nagykanizsa sportja ne egyoldalú legyen, azaz a pénzek 60 %-át elviszi a foci, az intézményrendszerének ugye költségvetésével együtt. A maradék 40 %-ot osztják fel a többi NB-I B-s, illetve NB-II-es csapat között. És még ebből a keretből jut a diáksportnak is. Tehát, elfogadva Kiss képviselőtársam indítványát, a részvénytársasággá alakulást, remélhetőleg ez egy olyan folyamatot indít el, hogy ténylegesen jönnek azok a beígért befektetők. Ha pedig nem, akkor ki kell szállnunk mögüle. Tehát, hogy egyetértve Kiss László képviselő indítványával, ezt a kiegészítést teszem, és tisztelt hölgyeim és uraim, amikor a költségvetés készítése elkezdődik, jelentkezni fogok újra az ötletemmel akkor már számokkal. Tehát azt gondolom, hogy úgy leszünk fair-ek Nagykanizsa sportjához, hogyha nem egyoldalúan nézzük ezt. És, ha ezt megtesszük, akkor valóban emelt fővel mehetünk az utcán. Így azért néha gondolkozom rajta, hogy valóban igaz-e az, hogy sporttörténet és igaz-e az, hogy sikertörténet, és mindazok a gyönyörű kifejezéseket, amiket itt hallottunk az elmúlt két hétben. Ha ezt megtesszük, akkor elégedett leszek. Dr. Csákai Iván: A labdarúgásról szólva egy kicsit a múltat is fel kell idézni, hogy minden tavasszal, vagy ősszel megjelent a futball klub, most isten bizony utoljára még kérünk egy kis pénzt. Akkor kértek 20 millió forintot, benyújtottak egy 28 millió forintos tartozást, 48 millió forint, akkor még valami kis tartozást. És ez állandóan így ment. A legutolsó alaklommal ki lett mondva, hogy most utoljára támogatni, ezt az idényt lehúzni. Utána olyan értéke lesz ennek a csapatnak, hogy itt még az önkormányzat is milliárdos lesz. Nem jött be. Valljuk be. Nem jött be ez. A jelen. A jelen esetben van egy PNB-s csapatunk, aminek az indulását jó néhányan szorgalmazzák. A lakosságnak (mennyi?) 7%-a, 7%-a, na, 5-7%-a azt mondja, hogy támogassuk a többi lakónak az adója terhére. Beznicza Miklós: Egy év alatt a teljes lakosságé elmegy. Dr. Csákai Iván: Elnézést azt, hogy teljes lakosság. Az egy állati jó számítás, hogy teljes lakosság. Hogy ha bejön valaki munkanélküli segélyért a Polgármesteri Hivatalba, azt összeadjuk, akkor kiderül, hogy Nagykanizsán 65 ezer munkanélküli van. Hát azért ezt a számítást azért ne tessék már alkalmazni. Jelen helyzetben úgy néz ki, hogy valahogy egy olyan számok jönnek ki, hogy 14,5 millió forintot lehet összeszedni a 150 millióból. Mi adunk egyszer 20-at, meg még egyszer 20-at az 40. Mert egyszer már adunk 20-at, akkor már kell adni még egy 20-at. És egy kényszerhelyzetbe fogunk belelépni, amikor már nem tudunk kilépni. A képviselőtársaim jó része a nullbázisú költségvetést nem készítettük el és nem tetszett nekik, nem szavazták meg. Egy érdekes helyzet adódik, most több mint valószínű meg fogják szavazni. Hát mibe kerül ez nekünk? Hát szavazzuk meg. Hát legfeljebb a költségvetésből még 140 milliót ráköltünk egy, nem egy teljesen tisztán álló sportmutatványra, amire nem hiszem, hogy Nagykanizsa lakosainak a 80%-a azt mondja, hogy igenis kellene. Miért nem merjük mi is kimondani azt, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata sem igényli azt a megtisztelő feladatot, hogy ő támogassa a profi labdarúgást. Mondjuk ki. Kelemen Z. Pál: Itt az előzményeket hallgatom, polgármester úr úgy járt a vállalkozói körrel, mint Mária Terézia a magyar nemességgel, mikor …. hirdetett a porosz háború idején. Aztán az összejött nemesek ….., életüket és vérüket ajánlották fel, de aztán hozzátették, hogy zabot azt nem adunk. Ez a közgyűlés is valahogy így van többnyire, és egyetértek Birkner képviselőtársammal. Támogatni kell a labdarúgást. Abban viszont nem értek egyet vele, hogy foci az nem sport. Különösen annak nem a profi formája. Ez cirkusz, népszórakoztatás és kőkemény gazdasági kérdés. És éppen ettől a kőkemény gazdasági kérdéstől szenvedünk, mert j,ó ha tudja a város, hogy szemben Egerszeggel, Nagykanizsa nagyvállalatai, bankjai, vállalkozói nem támogatják a focit. Életüket és vérüket adják érte, de zabot, azt nem adnak. Ebben a helyzetben mi be vagyunk szorítva. És ezt a labdarúgást nekünk kel valamilyen mértékben fenntartani, vagy a fenntartásához hozzájárulni lehetőségeinkhez, szűkös lehetőségeikhez képest. Ezért képviselőtársaim kérem ezt a 40 milliót forintot szavazzuk meg jövő évben a labdarúgásnak. Bicsák Miklós: Azért bátorkodom, mert én a költségvetést, tisztelt Csákai képviselő társam megszavaztam. És úgy érzem, mint a labdarúgást szerető és támogató ember, véleményemet elmondhatom. A kórház is megtesz mindent, hogy szponzorokat szerezzen, hogy az osztályukon televízió legyen, egyéb. Tudtok lépni. Miért így kell beszélni a labdarúgásról, ahogy a Csákai képviselőtársam? Én magánvéleményemet kívánom elmondani. Nem értek Iván veled egyet, mert máskor nem ez a véleményed a futballról. Következő kérdésem tisztelt polgármester úr és alpolgármester úr, Törőcsik alpolgármester úr. Nevet nem kívánok mondani. Szeretném tudni, hogy vannak olyan milliós ígérvényeink a labdarúgásra, amit bízhatunk, mint szponzorok, vagy illetve támogatók, kell hogy a labdarúgó klubnak ez évben is biztosítsák. Én nem kívánom most, hogy ezt most név szerint kifejtsék. Én erre szeretnék egy-két gondolattal, ha tisztelettel választ kaphatnák. És én most is, ahogy mondtam nem sokkal, 10 perccel ezelőtt, hogy igenis támogatják. Én polgármester urat szeretném felkérni. Nem a nagy halakat kell meghívni. A kisembereket, a vállalkozókat egy közvetlen beszélgetésre, esetleg még bele fér abba is, hogy egy vacsorát is. Én úgy érzem, hogy az emberek közelsége, a kapcsolata azzal a pár forinttal, hadd ne mondjam összegekben, biztos, hogy támogatni fogják. Csak érezzék azt, hogy a városvezetés igenis igényli a közvetlen kapcsolatot, hogy leülnek vele és társalognak, illetve elbeszélgetnek egy x, itt a nyári esték, egy kötetlen helyen, egy étteremben. Biztos, hogy eljönnek azok a kis és középvállalkozók. A nagyhalak nem jönnek. Ők ezt érezzük mi, hogy itt személyeskedjek a kamarában is. Nem foglalkoznak velünk. Kérem szépen. Őket egy érdekli, én most mondom, hogy futball volt, lesz. Legyintenek. Egész más hobbijuk van. Más célokra költik el. De a kis embert érdekli a futball és erejéhez és akaratához, meg egyéb, hadd ne soroljam, támogatni fogja. Tüttő István: Csupán a nagyhalak védelmében annyit hadd mondjak, hogyha a foci mondjuk a nemzetközi porondra is ki tudna lépni, akkor biztos vagyok benne a nagyhalak nemhogy visszalépnének, hanem nagymértékben jelentkeznének, hogy ebben részt vehessenek. Törőcsik Pál: Azért is, mert megszólítattam egy kérdés erejéig, de mielőtt reagálnék, illetve válaszolnék Bicsák képviselőtársam által feltett kérdésre, azért abba a bizonyos porosz háborúban 35 ezer magyar vett részt és nem hiszem, hogy a zab a lényeg ennél a kérdésnél. Visszatérve a másik dologra, hogy nem ez a már az átvitt értelemben nézzük, nézzük a közgyűlések összehasonlítását. Nem ez az egyetlen közgyűlés, ahol az ilyenfajta utolsó esélyt kéri a futball, hanem ezt megelőzően kettő, vagy három is megvolt. Volt szerencsém kettőt ebből vezetni is és emlékezzenek vissza, hogyha nem úgy történtek volna a dolgok, ahogy akkor, hogy nemcsak az életünket, de bizony zabot is adtunk nem is egyszer, nem is kétszer. És hogyha annak a summáját összeadjuk, az egy elég szép számot tesz ki. De nem is ez, csak azért mondom, hogy a történelmi hűség fedője. A Bicsák képviselőtársam által feltett kérdésre mondanám. Valóban voltak ilyen és vannak is ígérvények. Én azt tudnám, mivel nem lenne szerencsés neveket mondani, hogy új konstelláció van a vezetésben, és ezért újra kell kezdeni ezt a fajta megbeszélést. Ezt nem vehetjük automatizmusnak. Én azt mondom, hogy most számoljunk e nélkül. És azt hiszem az a maximum, amit megtehetünk, hogy egy olyanfajta ígérvényt adunk, segítendő azt a törekvést, hogy támogató szponzorokat szedjünk össze a labdarúgás számára, és amennyiben ez összejön, akkor van értelme letenni a mi részünket is, de hogyha legjobb jó szándék melle sem jön össze ez a támogatás, akkor valóban megfontolandó, hogy mit tudunk tenni. Visszatérve, egerszegi összehasonlítás nem egy jó példa, mert ott ugye az iparűzési adó 20%-a van saját kompetenciába rendelve és hogyha ezt mindenképpen valahova be kellett volna fizetni a vállalkozónak, ott mondjuk könnyebb megjelölni és több pénzt össze lehet szedni bármelyik sportágra. Mi ezt, nem ezt az utat választottuk, hanem egy másik utat. Ennek ez a következménye, amit most próbálunk ez ügyben előrevivő módon megalapozni. Dr. Csákai Iván: Bicsák képviselőtársam nem tudom, hogy honnan vette azt, hogy nekem más véleményem volt. Én évek óta egyértelműen ezt az álláspontot foglaltam el a nagykanizsai és magyar labdarúgás megítélésében. És mindig, egyszer-kétszer beleléptem abba a csapdába, hogy az utolsó esély, most ezt szavazzuk meg. A legutolsó alkalommal megmondtam, hogy nem vagyok hajlandó megszavazni semmit. Hogy átmenetileg tiszta valami a pohárban ez lehet, hogy csak átmeneti dolog. Nagyon meggondolnám a támogatást. És ezért még annyit, hogy május 31-gyel lejárt egy helyi határozatunk, úgyhogy ezt is kérem figyelembe venni. Balogh László: A magam érveit egy héttel ezelőtt már elmondtam. Én nem ismételném meg azokat. Legfeljebb arra utalnék, ha igaz az, hogy a képviselőtestület Nagykanizsa társadalmának és közvéleményének méltó lenyomata, akkor mi most, mint nyomógombos emberek egyféle népszavazásként fogjuk fel ezt a mostani szavazatást, és ennek megfelelően cselekedjünk. Megjegyzem, az eddigi legjobb helyzetében van Nagykanizsa focija. A Kft. mérlegét nullára kihoztuk. A jobbik csoportba került elvileg a hátralévő féléves bajnokságban a focicsapat. És ne felejtsük el azt sem, hogy ezt egyrészt mi is értük el, tehát nekünk is nagy szerepünk volt abban, hogy ideáig eljutottunk. Szeretném, ha ezt is sokan látnák. Tarnóczky Attila: Az előző napirend tárgyalásakor, most is érzékelem, hogy jó néhány képviselőtársam pusztán ártatlan jó szándéktól vezérelve csinálja, amit csinál. Egy bánatom van, hogy ezen az úton lehet a leggyorsabban az önkormányzati csődbe kerülni. Talán valamit segítene, hogyha legalább azok, akik semmilyen megtakarítási intézkedést megszavazni nem hajlandók, fékeznék osztogatási kedvüket. Magam álláspontja a FIDESZ frakcióban kisebbségi álláspont, … nem változott meg. Dr. Baranyi Enikő: Az a ritka pillanat van, amikor teljes mértékben Tarnóczky alpolgármester úr véleményével egyezik a véleményem. Én el szeretném mondani, hogy ha jól emlékszem és kérem, hogy igazítsanak ki, valamikor arról volt szó, hogy csak ezt a szezonvéget kell megvárni, és bármennyire is egy humán szférában dolgozó fülét is sérti, hogy a játékosállomány, magyarul a játékosok egy évad után sikeresen kiárulhatók, vagy tehát lehet akkor, hogy így mondjam kevesebb ráfizetéssel kiszállni, mert egyszerűen érzékelem, hogy ennek a városnak az eddigi időszaka, a jelene és a jövője nem igazán ad erkölcsi alapot arra – és én saját magamról beszélek amikor ezt mondom – hogy egy ilyen esetben további 10-20 milliós igenlő gombot tudjak megnyomni. Olyan sok területen a megszorítást az elvonásra szavazunk. Én kérem, hogy mérlegeljék azt is, a sportkedvelőket és Bicsák képviselőtársamat is tényleg nagyon tisztelem, amikor ezt mondtam, de nekem meggyőződésem, én magam is voltam már olyan állóhelyes futballmérkőzésen, de azért azt el kell mondani, hogy a lakosságnak nagyon-nagyon kis százaléka az, amelyik rendszeresen jár. Nem hiszem, hogy szabad a városnak pontosan az adófizetőknek azt a kis pénzét, ami nagyon is kevés és a költségvetés is ilyen szorongató, akkor egy ilyenfajta sporttevékenység ilyen fokú anyagi támogatásával megfejelni. Cserti Tibor: Tényleg ennél a kérdésnél megint csak nehéz helyzetben vagyunk. Ahhoz, hogy a, abban egyetértünk azt hiszem, hogy cirkusz kell a népnek, de nem mindegy, hogy milyen áron. Ahhoz, hogy én a véleményemet ki tudjam alakítani legalább három kérdéskörben szeretnék határozott választ kapni. Az egyik az ominózus és megígérte, visszakérdezek majd rá, hogy akkor végül is a bankváltás során mekkora támogatást kaptunk az új banktól? Ezen belül mekkora volt a focinak a részesedése, mert akkor elhangzott egy bűvös szám. Most direkt nem mondom ezt, nehogy az aktus száma legyen vitakérdés. Azon meg végkép felkaptam a fejemet, hogy nincs Nagykanizsán olyan bank, aki támogatja még ebben az évben sem a focit? Hát ilyen ígérvénynek határozottan, ígérvény mellett szavaztunk akkor, amikor vagy szavaztak helyesen mondva, amikor bankot váltottak. Tehát egy. Kettő. Szeretnék tájékoztatást kapni arról, hogy áll a létesítmény, focipálya, stadion tulajdonjogi kérdésének az ügye? Tárgyalások milyen szakaszban vannak, egyáltalán van-e reményünk arra, hogy hosszabb távon itt egy megnyugtató álláspontra tudunk helyezkedni, ami elősegíti megint, ha az önkormányzat továbbiakban is beinvesztál ugye, mert ebben az irányban fontolgatjuk a szándékot, akkor egyáltalán ez az oldal is rendben van-e? A harmadik. Szeretnék valami pontosabb információt kapni a vájt fülűektől arra vonatkozóan, hogy hogyan változik a sportfinanszírozás jövőn belüli rendszere? Magyarul, hát az állam szerepvállalását jelen esetben a profiligában? Ha azt pontosan, de legalábbis nagyvonalakban látható, akkor tudok csak értelmesen szavazni. Legalábbis feltételezem. Dr. Gőgös Péter: Cserti képviselő úr szavaival, bevezető szavaival egyetértek. Valóban nehéz a helyzet. Először is a csapatot kellene támogatnunk, de itt mindjárt felmerül az első kérés, hogy van-e csapat jelenleg? Ugyanis, ha jól tudom, a szerződések lejártak. Van összesen három játékosa a csapatnak. Ez az első számú probléma. A többiek helyzetével mi van? Ez a kérdés tisztázott egyáltalán? Van-e edző? A szerződéstervezetek vannak-e? Milyen összegért fogunk tudni játékosállományt újra venni, szerződtetni? Nekem a legnagyobb problémám ezzel az egész futballtámogatással a kiszámíthatatlanság. Nem akarom idézni Zsoldos képviselő urat, mert lehet, hogy nem tudnám szó szerint, de valami ilyesmit mondott az előző ciklusban, hogy ha már elindítottuk, akkor kutyakötelességünk végigvinni a csapatot. Na most itt vagyunk ezelőtt a lépés előtt, és azt hiszem, ezt kell megmondani, de most számoljunk. Van 150 millió forintos ügyünk a csapat részére, amit mindenképp le kell tenni, ha ez a csapat el fog indulni. Ezzel szemben vagyunk mi, akik tudunk valamennyi pénzt adni, esetleg megszavazunk. Emlékeztessük a tévénézőket is, hitelt kell felvennünk erre a támogatásra, nincs zsebünkben egy fillér sem erre a célra elkülönítve, és ehhez képest vannak ígérvényeink. Magyarul, ha úgy járunk, hogy most elindítjuk újra 20 millióval, akkor lehet, hogy megtettük az első három hónapra, vagy két hónapra szükséges lépést, és utána kihátrálnak ezek a szép ígérvények a sorból, és a következő az lesz, hogy a maradék 140 milliót is mi fogjuk állni, mert ugye a tervezetében a csapatnak, amit gondosan elkészített az új menedzservezetés 10 millió forint bevételre számit a 150-ből. Hát kérem, ez egy kicsit úgy elszomorít, ez kevés. Én egyetlenegy körülmények között tudnám elfogadni azt, hogy pénzt szavazzunk meg. Most tegyünk ígérvényt valamennyi összegre, amit úgy érzünk, hogy elbírunk, és ha emellé kőkemény előszerződéseket le tudnak tenni, valóban lesz ….. állapot, hajlandó vagyok belemenni egy ilyen támogatásba, de csak ígérvényt tegyen le más, mi pedig pénzösszeget szavazunk meg, ez így bizonytalanná teszi a csapat jövőjét, és belesétálunk abba a hibába, hangsúlyozom, hogy újra mi fogjuk az egész költségét állni, ami további 100 millió. Dr. Fodor Csaba: Alapvetően azért van egy-két kérdés, amit jó lenne, ha mindenki tisztázna magában. Ez a gazdasági társaság 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég. Alapvető kérdés eldönteni, hogy ezt a céget működtetni akarjuk-e, vagy nem akarjuk. Múltkor én azt mondtam, hogy feltétlenül működtetni kellene és ehhez a működéshez évi 40 millió forintra lenne szüksége ennek a társaságnak, amelyet úgy kértünk, hogy a tavaszi és az őszi bajnokság előtti időben két részletben. Innentől nem nagyon értem, hogy mik azok a kifogások, hogy megint idejön, meg megint idejön. Nem ezt kérjük. Nem azt mondjuk, hogy most kell 20 és többet nem. Félreértés van. Arról van szó, hogy én azt szeretném, hogy a társaságot működtesse tovább az önkormányzat és ezt most előre lássa, hogy ezt körülbelül ennyi pénzébe fog kerülni. Az idei évben 20 millió, a 2001. évi költségvetésben pedig 40 millió forintot kell erre félretenni. Erről van szó. És így tovább. Természetesen azzal, amennyiben az I. osztályban bent marad a csapat. Az Rt-vé történő átalakulást, én szeptember 15-i dátumot nem tartanám szerencsésnek, magát az Rt-vé alakulást sem talán. Hiszen ugyanabba a cipőbe lépnénk bele, mint most, a Kft. esetében, mert ott is azért működik az a szabály, miszerint a törzstőke 50 %-a alá csökken, akkor visszapótolni stb., stb. és a törzstőke 50 %-a minimum 10 millió forint. És akkor minimum 10-et kell visszapótolni. Tehát nem feltételen biztos, hogy az Rt-vé átalakulásnak így meg kellene történni. A szeptember 15-i állapotot egy kicsit korainak is érzem és nem is érzem szerencsésnek. Remélem a pénzügyi kollegák figyelnek, és majd megcáfolnak, vagy helyeselnek, hogy valóban technikai szempontból sem jó maga az időpont. Én azt kérem Önöktől, hogy fontolják meg és igenis meg kell ma mondani, hogy mit szeretnénk, mit nem szeretnénk, mert igenis vannak igen előrehaladott tárgyalások mind edző, mind játékosokkal, csak most már azért valamit mondani kellene. Ígérvény szinten tárgyalásokat lefolytatni nem lehet, illetőleg most már nem lehet, mert elindul az átigazolási időszak és ilyenkor már azért illik szerződéseket kötni. Szerződésekben pedig kötelezettséget illik vállalni mind a két félnek, illetve bizonyos jogok és kötelezettségek fogják terhelni mind a két felet, és azt viszont be kell tartani. Tehát e nélkül viszont, ha nem döntünk ma erről a 20 millió forintról, akkor azt gondolom, hogy valóban nincs esély arra, hogy Nagykanizsán I. osztályú csapat induljon a profiligába, vagy ha tetszik ebben a kvalifikációs bajnokságban július 22-től. Múltkor elmondtam, azt gondolom az érveimet elég alaposan. 40 millió forint valóban rengeteg pénznek tűnik kimondva, de azért csak szíveskedjenek visszaosztani a 10 milliárdos költségvetést, hogy ez hány ezreléke ennek az éves költségvetésnek, amit mi egy labdarúgás, egy I. osztályú, feltehetően I. osztályú labdarúgásra kívánunk fordítani, és nem a labdarúgást kívánjuk támogatni, mint amit itt többen mondták, hanem hozzá szeretnénk járulni ezzel a 40 millió forinttal ahhoz, hogy az átlagban 3-4 ezer ember meccseket látogathassa és saját pénzéből, mondjuk 500 vagy 800 forintos jegyeken igénybe vegye ezt a támogatást. Múltkor kiszámoltuk, hogy ez nem jelent mást, mint 13.333 Ft-ot körülbelül egy éves támogatás annak, azoknak, akik mondjuk rendszeresen eljárnak a meccsekre és megveszik ezt a jegyet. Tehát én azt gondolom, hogy nem a labdarúgást támogatjuk mi, hanem mi támogatunk egy olyan sporteseményt, amit 3-4 ezer ember átlagban látogat és 3-4 ezer ember, mondjuk így vagy úgy, de valamiképpen érzi magát azon a meccsen. Ha jól játszunk természetesen jól, ha kevésbé, akkor bosszankodik, ami természetes. Én arra kérem Önöket, hogy ezzel a tudattal szíveskedjenek megszavazni a most kért 20 millió forintot és valóban ebben az évben nem fog kérni a csapat többet, mert a következő 20 millió az a 2001-es költségvetésből lesz esedékes, mégpedig januárjában, számításaink szerint. Még annyit, azért a mai megbeszéléshez hozzá kell fűznöm, hogy valóban többen nem jöttek el, akik eljöttek, azért én még utána tárgyaltam még egy-két megjelenttel, tehát nemcsak ketten támogatnák azért ebből a megjelent hatból, hanem körülbelül négyen. De tudok olyan vállalkozókat is, többek között azokat, akiket a Miklós barátom felhívott, hogy akikre hivatkozott itt és azokon kívül másokat is akik eddig is különböző szerződésekkel, reklámszerződésekkel mégiscsak hozzájárultak a csapat működéséhez. És ezt természetesen szeretnénk még fokozni. Éppen ezért a csapat mellett dolgozó, ha tetszik, marketing szakemberek ebben nagy-nagy segítségünkre voltak eddig is és lesznek a jövőben is. Össze fogjuk tudni szedni a pénzt azt gondolom. És kérem Önöket, hogy szavazzák meg most. Az Rt-re pedig térjünk vissza később, azt nem tartanám célszerűnek a kvalifikációs bajnokság közepén megalapítani. Problémás is lenne. Tarnóczky Attila: Egy dolgot szeretnék ismételten leszögezni tisztelt képviselőtestület Fodor képviselő úr reagálása után, mert olyan nagyon jól hangzik hogy a 40 millió forint milyen kevés a 10 milliárdhoz képest. Én úgy tudom, hogy egy teljesen átlagos családban is a családapa, vagy a családanya, aki a kasszát kezeli, begyűjti a fizetéseket, félreteszi azokat a kiadásokat, amiket feltétlenül ki kell fizetnie, kiszámolja, hogy mennyiből lehet körülbelül enni, inni és utána dönt arról, hogy mennyi pénze van, amiről egyáltalán gondolkodhat, hogy mire használja. Mi ugyanebben a helyzetben vagyunk. Miután elkezdjük kipipálni, hogy mibe nincs is döntési jogkörünk a fizetésektől a közvilágításig. Akkor hol van már a 10 milliárd, de jó lenne 1 milliárd is akár, amiről nekünk szavazni lehet érdemben. Arról nem is szólva, hogy az a nem tudom hány millió ebben a 10 milliárdos érvényes költségvetésben bent sincs. Nem fért bele. Birkner Zoltán: Polgármester úr, kérem Önt, hogy a Kiss László képviselőtársam indítványát, azt kezelje módosító indítványként, tehát ezt egy ügyrendiként mondom, hogy így tegye fel a szavazást, mert én azt gondlom abban az esetben hajlandó vagyok megszavazni ezt a 20 milliót, ha mindez az ötlet, amit Kiss László úr, mint felügyelő bizottsági tag előterjesztett, bekerül ebbe az anyagba. Marton István: Úgy gondolom, hogy az újból NB-I-nek keresztelt első osztályban szereplő futballcsapatunk rövidtávú sorsától talán érdekesebb, ha a kérdéskört úgy közelítjük meg – és ezt a rendszeres újságolvasók megtehetik, akik tudják –, hogy a kormányprogramban több tíz milliárd forint szerepel a futball támogatására, elsősorban a létesítmények fejlesztésére. Na mostan itt már több közgyűlésen elhangzott, hogy nekünk bizony létesítményünk se nagyon van, mert hát ugye két hónapon belül már ki vagyunk rúgva. Ezt csak így lehet mondani, kellően stílszerűen az olajbányász létesítményeiről. Ha ez a város valaha is akar létesítményfejlesztésre központi pénzhez jutni, akkor ebben a pillanatban nem engedhetjük meg azt, hogy a csapat ne szerepeljen az I. osztályban. Én pesszimista vagyok, és nem azt mondom, hogy fél évet kell kihúzni. Ebben az ügyben ki kell húzni még szerintem legalább másfél évet, hogy meglássuk, hogy nyúlhatunk-e bele a központi fejlesztési alapokba. Hangsúlyozom elsősorban a létesítményeknek a fejlesztése a cél. - Megkérem beszélgető képviselőtársaimat, hogy vagy figyeljenek, de talán, akit annyira nem érdekel az éppen el is hagyhatja a termet, még ha szünet sincs. - Tehát hosszabb távon mindenképpen el kell ezt dönteni, hogy esetleg 100 milliókról maradunk le néhány 10 millió érdekében, amely persze ugyanolyan címzett pénz lenne, mint a központi könyvtárépítési címzett támogatásunk, de legalább a városnak a feltételezett színvonalához, mert én már nem nagyon beszélnénk arról, hogy a színvonalához, hanem a feltételezett, vagy majdnemi színvonalához képest sportobjektummal csak akkor rendelkezhetünk, ha ezt a futballcsapatot életbe tudjuk tartani, szerintem még legalább másfél esztendeig. Kelemen Z. Pál: Én egy dologra kérném Kiss László képviselőtársamat, hiszen eddig is mindig egy vonalon voltunk ebben a kérdésben, szíveskedjen elállni a részvénytársasággá alapításától, most mai nap folyamán. Azok alapján az érvek alapján is, amit Fodor Csaba elmondott. De tartsuk melegen, vagy szárazon a kiskaput, mert a későbbiekben erről szó lesz. Kiss László: Itt kialakult egy olyan álláspont, amit mi előzetesen a klub vezetésével is egyeztettünk. És Ők is reálisnak tartották ezt az elképzelést, ezért is került beterjesztésre. Ők nem tiltakoztak ez ellen az elképzelés ellen. Én javaslom, esetleg kérdezzük meg az ügyvezető urat is a kérdésben, vagy ha esetleg hosszabb egyeztetést igényel az ügy, akkor én kérem polgármester urat, hogy rendlejen el, egy öt vagy 10 perces szünetet a további tárgyalás előtt. Budai István: Hát ebbe a vitába akarnék bekapcsolódni, hogy én a magam részéről súlyosabbnak tartom a részvénytársaság alapítást, mintha bent marad a Kft-ben, ugyanis meg kell emelni a törzstőkét 20 millió forinttal. Na most nem törzstőkét emelünk szerintem. Most működési támogatást. A törzstőkét ott kell hagyni a saját vagyon mértékéig, és a törzstőkének a saját vagyon mértékének a 2/3-a alá való csökkenése esetén már be kell szállni az önkormányzatnak a pótbefizetési kötelezettségbe. Itt a szakirodalom, ha akarjátok, felolvasom, én erre készültem már, illetve de nem készültem, csak elhoztam. Szerintem ugye nagyobb gond ezzel, hogy szóval előbb felvetődik a pótbefizetés kérdése, mintha a megmarad Kft. szintjén, mert itt a 3 milliós törzsvagyonnak a csökkenése 50 %-os értékben az kisebb összeg, mint a 20 milliónak a 33 %-a alá, ha csökkenne, hát 67 % alá csökkenne, akkor már ugye be kellene szállni. Én ezért, ezért most azt mondom, hogy ha ilyen anyagi helyzetben vagyunk, mint amiben vagyunk, akkor nem biztos, hogy most az egy üdvös dolog, hogy Rt-t alakítunk. Akkor lenne ez igaz, ha azt tényleg itt a befizetők itt állnának sorba és a törzstőkét valamilyen úton-módon pótolnák. Ha erre lenne garancia, akkor most azt mondom, hogy oké, rendben van, de hát erre úgy tűnik, hogy nincs. Gyalókai Zoltán: Tökéletesen egyetértek a Budai úrral, csak a Kiss László úr mondataira Önök nem figyeltek. Itt az ennek a feltétele, hogy az önkormányzat 40 %-nál nagyobb tulajdonrészt nem óhajt birtokolni. Tehát hogyha a törzstőkéből elveszik 34 %, akkor az Önkormányzatnak hány %-kal kellene belelépni Uraim, itt a dolog erről szól. Pontosan erről van szó. Tehát a hiányzó rész 40 %-ával kell belelépni. Ugyanakkor ezzel egy nagyobb gazdasági alapot képzünk tulajdonképpen a fociklub mögé. Reméljük legalábbis. Ez a 20 millió forint annak a feltétele, hogy ez a leendő Kft-nek a 40 %-a. Magyarul, gyakorlatilag a futballklub vezetőinek, illetve várhatóan Rt. vezetőinek további 60 % tőkét ebbe a rendszerbe be kell hozni, amiből uraim Önök is ezt akarják, most ezt szponzorpénznek nevezem, vagy részvénytársasági beszállásnak, teljesen mindegy. Ez ugyanazt jelenti, mint a Bicsák képviselő társam is mondta. Uraim, lehet venni 10 ezer forintos részvényt. Gyakorlatilag a részvénytársaságba így be lehet szállni. Utána tulajdonképpen a későbbi életben a további működést gyakorlatilag a törzstőke arányában lehet csinálni. Uraim, Egerszegen a kosárlabda és a foci évek óta így működik. És jól működik. Budai István: Igen. Én ezzel egyetértek. Csak az a gondom nekem, hogy a szponzorok behozatala az mindig utólag derül ki. Tehát nekem most az a véleményem, hogy most ne döntsük arról, hanem tegyünk intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy begyűjtjük a szponzorokat, és amikor megvan, beteszik a törzstőkéjüket, akkor alakítjuk át Rt-vé. Tudniillik én most nem látom biztosítottnak azt a polgármester úr által elmondottak után, hogy itt törzstőke emelést úgy tudunk végrehajtani, hogy szponzorokat fogunk az utcán. Tehát először még szponzort szereznénk, utána alakítanánk Rt-t. Befektetőt. Na mindegy. Jó, mindegy minek nevezzük. Birkner Zoltán: Elnézést polgármester úr, hogy harmadszor szólok. Fél perc és befejezem. Azt gondolom, hogy szemléletbeli különbség van közöttünk. István én értem. Tehát számszakilag teljesen igazad van. A működését jobban veszélyezteti, hiszen 20 millióval kell létrehozni. Egyértelmű és ugye a pénzbevonási része is, legalábbis a tartalékolási része is egészen másként fog működni. De ez egy szemléletbeli különbség. Mi azt szeretnénk elérni, és inkább akkor mondjuk azt, hogy szeptember 30., de igenis azt szeretnénk elérni, hogy három hónap alatt ide érkezzenek befektetők kedves képviselőtársaim. Ennek lehet, hogy nem ez az üdvözítő módja, de már pár dolgot kipróbáltunk és nem működött. Tehát arra szeretném kérni az ügyvezető urat is, és mindenki mást, hogy próbáljon meg mindent ennek érdekében megtenni. Hiszen innentől kezdve azért egy hosszú távú működés lesz biztosítva. Most képzeljék el, hogy most jövőre ugyanez a vita le fog zajlani. Hogyha bejön ez a forma így, hogy 40 %-ban szállunk be a részvénytársaságban és a 60 %-ot tudja biztosítani a nagyon tehetséges fiatal ügyvezetés, akkor ez egy hosszú távú működésnek az alapját fekteti le. Vagy mindig az lesz, hogy állandóan arról fog szólni a polémia közöttünk, hogy most az önkormányzat fenntartja ezt a Kft-t, vagy az önkormányzat pénzeli ezt a Kft-t és tömködi az adófizetők pénzéből. Én azt gondolom, hogy ennek a szemléletnek a kiküszöbölésére nagyon jó módszer ez, hogy tessék egy életképes, próbáljunk meg egy életképes formát létrehozni. Nem biztos, még egyszer mondom, hogy igazunk lesz. De próbáljuk meg. Marton István: Ha itt szóba került egy ilyen határidő, hogy szeptember, én ettől mindenkit óvnék, lévén, hogy október vége előtt befejeződik a félfordulós bajnokság. Tehát egy kiváló értékelési lehetőség az október 31. Ha már Önök mindenképpen, tisztelt képviselőtársaim határidőhöz ragaszkodnak. … Kiss László: Annyit szeretnék mondani, hogy az októberi határidőt én nem tartom elfogadhatónak, tekintve, hogy adott esetben esetleg, ha úgy szerepel a klub, lehet, hogy éppen az utolsó pillanatban lépnek vissza a potenciális jelentkezők. Ilyen szempontból szeptember elseje, vagy 15-e sokkal jobb dátum, mert akkor még reményteli szereplés. És én ezért javasoltam a szeptember 15-öt. Én ezt javasolnám. Cserti Tibor: …… Tüttő István: Melyik volt az a három? Cserti Tibor: A jelenlegi számlavezető eddigi támogatása, jövőbeni ígérvényei, különös tekintettel a labdarúgás támogatására. Kettő. Tüttő István: Ezt kérdezted? Én ezt nem is hallottam. Cserti Tibor: Kettő, a stadion vagyonjogi helyzete, tárgyalások jelenlegi helyzete, jövőbeni kilátásai. A harmadik vonatkozásában az állam sportfinanszírozásban vállalt jövőbeni szerepe, különös tekintettel a labdarúgásra. Hogyan érintheti. … Tüttő István: A legutolsó kérdésre nem tudok válaszolni, mert nem tudom milyen konkrét intézkedések, rendeletek, nem ismerem őket. Arra tudnék válaszolni, hogy mi van a pályával. Említettem legutóbb, hogy elmaradt az egyeztetésünk, mert a vezérigazgató közben nem tölti már be ugyanazt a funkciót és most meg kell várnunk, hogy ki az, aki érdemben tárgyalhat. Rövidesen megkeressük újra a KÖGÁZ-t, mert valószínűleg rendeződik a vezetés kérdése, és akkor föltehetjük… Ugyanazt fogjuk képviselni, amit már korábban elmondtam, reményeim szerint sikerrel, de majd ők eldöntik. Egy biztos, hogy amennyiben nem sikerülne, akkor a MÁV NTE-vel kell az együttműködést erősíteni. Dr. Fodor Csaba: Annyit szeretnék a Cserti úrnak válaszolni, hogy a tervek szerint a kormányzat kb. 20 milliárd Ft-ot szán …. a labdarúgásra. Én azt gondolom, nekem nem tisztem hivatalból sem, hogy bízzak a kormányzat ígéreteiben, de most azt kell mondanom, hogy bízom benne és ennek a 20 milliárdnak, ha jól tudom a tervezett felhasználása 2/3-a az intézményi, tehát a tárgyi eszközök, feltételek biztosítására használható fel. Nagyjából úgy látszik, hogy 1/3-ad része talán működésre, a működés finanszírozására fordítható. Ennyit tudok mondani, erről többet nem igen lehet most, ma tudni Magyarországon. Az első kérdésre pedig, ami a bankot, vagy szponzort illeti, úgy tudom, hogy tárgyalások igen jó ütemben folynak és látszik az eredménye. Többet erről most ideje korán nem tudok mondani, és nem is akarnék. Visszatérve a középső kérdésre, ami az ingatlan, polgármester úr mondta, hogy több variáció ott van a KÖGÁZ asztalán, arra várunk, hogy mondjanak számunkra kedvező és elfogadható feltételeket. Cserti Tibor: Az Erste Bank konkrét szerepvállalásáról kérdeztem, de nem kaptam rá választ. ….. Törőcsik Pál: … kérdést tett fel, már harmadszor fogunk rá válaszolni. Ha Cserti úr értené, hogy miért nem válaszolunk még jobban rá. Éppen azért mert az érdekeinket sérti. Azt gondolom, hogy új menedzsment új tárgyalás …. ha gondolja, azt hiszem, hogy nem mondok olyan dolgot, amit nem lehetne érteni. Tüttő István: Akkor most döntünk. A módosító indítványt kérném akkor ismételten felolvasni Kiss László úr. Kiss László: A javaslat a következő volt: a közgyűlés az I. Futball Club számára az őszi szezonhoz 20 millió Ft támogatást szavazzon meg és írja elő a menedzsment számára, hogy szeptember 15-ig alakuljon át a kft részvénytársasággá olyan feltételekkel, hogy ebben a részvénytársaságban az önkormányzat 40%-nyi tulajdonrészt kíván birtokolni. A befizetés, a 20 millió átutalásával megtörténik ez a 40%-os tulajdoni rész lejegyzése és a támogatást pedig hat napon belül át kellene utalni a Kft. részére. Törőcsik Pál: Hol a 60%? Tüttő István: Egy kérdésem azért van, ugyanis ez a pénz akkor használható működtetésre? Miután megadtuk. Arról volt szó, hogy 40% leszünk csak. A mi 20 milliónk nem elég. Jó, hát akkor erről szavazunk. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatott hozza: 206/2000.(VI.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Nagykanizsa - Linair FC 2000/2001 bajnoki év őszi bajnokságán való részvételéhez 20.000.000 Ft támogatást biztosít. Felkéri a polgármestert, hogy a támogatási összeg átutalásáról intézkedjen. Határidő: 2000. június 19. Felelős : Tüttő István polgármester 2. utasítja a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. vezetőségét, hogy a Kft. részvénytársasággá alakítására tegye meg a szükséges intézkedéseket. A Kft. részvénytársasággá alakításának feltétele, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a részvénytársaságban 40 % tulajdoni részt kíván szerezni, mely a 20.000.000 Ft támogatás átutalásával történik. Határidő: 2000. szeptember 15. Felelős : Grabant János ügyvezető 3. Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló többször módosított 35/1995(XII.12.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezető Tüttő István: Kámán László urat kérdem, hogy van-e kiegészíteni valója? Úgy látom nincsen. Köszöntöm a Lakásbérlők Nagykanizsai Egyesületének elnökét, Lenkeiné Sándor Máriát, aki majd szót fog kérni. Megkérdezem előbb Önöket, hogy van-e észrevétel a lakás béremelési javaslattal kapcsolatban? Úgy látom nincsen. Önnek adnám meg a szót, parancsoljon. Lenkeiné Sándor Mária: Jó napot kívánok! Tisztelt Közgyűlés, Tisztelt Polgármester Úr! A LABE Nagykanizsai Szervezetének egyik elve, hogy oda, ahová nem hívják, nem megy. Kénytelenek vagyunk ezt az elvünket feladni, mert úgy látszik, a kezdeti nagy meghívások után, amiért Tarnóczky úrnak tartozunk hálával, visszatérünk az eredeti állapothoz és sajnos már sehová nem kapunk meghívást. Itt hívnám fel a figyelmét a tisztelt közgyűlésnek a lakástörvény 79. §-ára. Véleményünket két részre szeretném bontani. Az első részben magáról a lakbéremelési javaslatról, a második részében a bérlakás építésével kapcsolatban szeretnénk elmondani véleményünket. A megkapott lakbéremelési javaslathoz egy-két pontban ismertetem Egyesületünk véleményét, tényleg csak röviden. 1. Az, hogy a lakások állaga, ahogy a beadott anyagban is olvasható, ilyen drasztikusan romlott nemcsak annak tudható be, hogy a megvételnél csak a jó állapotú lakások keltek el, hanem annak is, hogy Nagykanizsa szinte országos szinten is a legkevesebbet fordítja karbantartásra. 2. A jogcím nélküli lakáshasználók esetében javasoljuk, hogy minden egyes eset külön kerüljön kivizsgálásra, és ezek után kerüljön sor a rendezésre, amely nemcsak egyoldalú jogokkal és kötelezettségekkel jár. A Gazdasági Bizottság ülésén érvként hangzott el, hogy egy nagyobb lakbéremelés esetén több maradna a kezelőnél, többet lehetne fordítani karbantartásra. Ennek persze, úgy gondoljuk, az lenne a feltétele, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos részéről ne emelkedjenek az elvonások és azt sem szabad elfelejteni, hogy a kintlévőségek sem csökkennének. A kintlévőségekkel kapcsolatban azonban felvetődik az önkormányzat felelőssége is és sajnos nem kis mértékben. A díjhátralékos bérlőknek nincs lehetősége arra, hogy egy cserével egy alacsonyabb bérleti díj mellett törlesszék a kintlévőségüket és ez sajnos egy elhibázott, illetve egy nem létező lakáskoncepció hibája, amelyet most a bérlők szenvednek meg. Nincs tudomásunk arról, hogy a támogatási rendszer követné-e a lakbéreket. Erről, ha lehetne, kérem, tájékoztassák Egyesületünket. Végül az első részt befejezve tisztelettel kérem a jegyzőnő segítségét. Jogi vitánk támadt azzal kapcsolatban, hogy a lakbéremelés mértékét az inflációval teszik egyenlővé, egy sorban a javaslattevők. Létezik egy 78/1995.(12.21.) AB határozat, 2. részének 2. pontját ajánlom jegyzőnő figyelmébe, ezt szeretném, ha ebben segítene nekünk, hogy ezt értelmezze jogilag. A következő téma a bérlakások építése. A környező országokban a bérlakások aránya eléri a 40%-ot, míg Magyarországon csak 6%. Az önkormányzatok megpróbálnak több módon segíteni a rászorulókon kedvezményes pénzbeli támogatást adva, lakások visszavásárlásával vagy lakások pályáztatásával. Itt egy pillanatra megállnék. Sajnos eddig Egyesületünknek a tudomására pályázatok terén csak Dózsa 73-75. típusú lakásokról van tudomása, vagy nem tudom, a Tisztelt Közgyűlésnek más lakásokról is tudomása van? Persze hallottunk már arról, hogy lakásokat utaltak ki jogosan, csak az etikával van egy kis baj. Habár ez már akkor sem volt probléma, amikor eltartási szerződéssel lehetett lakáshoz jutni, bérlakáshoz, szerintünk eléggé elítélhető módon. Most úgy látszik, egy új elemmel bővült az önkormányzatok lehetősége. Pályázat útján ebben az évben lehetősége nyílik az önkormányzatoknak 7 milliárd Ft állami támogatású bérlakás program beindítására. Ez persze szigorú feltételekhez kötött. Az önkormányzatnak rendelkeznie kell 20, illetve 30% pénzösszeggel, pénzügyi helyzetüknek stabilnak kell lenni, rendelkezniük kell lakásrendelettel és 20 évig bérlakásként kell használják az megépített ingatlant. Talán ennyi. A most megnyíló lehetőség persze ebben az évben kísérleti jelleggel indul, és ezt kihangsúlyozták. Úgy véljük azonban, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy Nagykanizsán bérlakások épüljenek. A mi javaslatunk, hogy az esetleg elnyert pályázati pénzből és a lakások eladásából befolyt tetemes összegből elég sok bérlakás programot lehet elindítani, ami akár országos példa is lehetne. Gondunk ez utóbbi tétellel, nevezetesen a lakások eladásából befolyt összeggel van. A törvény ugyan rendelkezik, hogy mire lehet felhasználni ezt az összeget, de mi is csak ennyit tudunk. Remélem polgármester úrtól választ kapunk arra, mennyi ez az elkülönített számlán kezelt összeg, mire került felhasználásra, hiszen ezt is valamikori bérlakásban élők teremtették meg. Köszönöm megtisztelő türelmüket és várom válaszukat. Tarnóczky Attila: Csak egy megjegyzésem lenne, mert akárcsak a bizottsági ülésen, itt is elhangzott, hogy az önkormányzat elvont. A képviselő hölgyeknél, uraknál ott van a kimutatás, miszerint az önkormányzati bérlakások esetében az üzemeltetési költségek a kéménysepréstől a takarító szerig éves szinten 47 millió Ft-ot tesznek ki. A lakbérből beszedett összeg felfelé kerekítve 45 millió Ft, tehát már eleve kevesebb, mint a működtetés költsége. Hozzá kell számolni a nagyon kevés, egyébként 14 millió Ft-ot, amivel az önkormányzat ilyen olyan lakásfelújításokat csinál. A Lakásbérlők Egyesülete elnökének mondókájával általában nem akarok vitázni, de azért elvonás ebben az esetben, úgy gondolom nem állapítható meg. Tüttő István: Úgy látom más észrevétel nincs. Dr. Gőgös Péter: A napirendi ponthoz egy javaslatom van, én az A variációt támogatnám, az inflációt követő lakbéremelést, azt a 10%-ot. Ha az önkormányzatnak van pénze a sportot, tulajdonképpen a futballt ilyen mértékben támogatni, én bízom benne, hogy lesz arra is pénze, hogy a hátrányos szociális helyzetű embereket ugyanúgy támogassa, akik nem tudnak önállóan lakást venni. És ezek közül az emberek közül nagyon sokan még a lakásrezsit sem tudják fizetni. Tüttő István: Lezártam a vitát. Jegyzőnőnek megadom a szót, hogy a feltett kérdésre válaszoljon. Dr. Tuboly Marianna: Lenkeiné Sándor Mária LABE elnök asszony felhívta a figyelmemet, volt olyan szíves, az Alkotmánybíróság határozatára. Itt van előttem a jogszabály is, pontosan elolvasható. Az AB határozat azonban nem erre vonatkozik, hanem arra az egyedi esetre, amikor egy önkormányzat az inflációs ráta mértékével megegyező összeggel emelte évről évre előre a lakbérek mértékét, tehát nem mondta meg, hogy az pontosan Ft-ban mekkora összegű és ez valóban a jogállamiság és a jogbiztonság követelményét sérti. Itt azonban, az előttünk fekvő rendelet pontosan forintra, fillérre erre az évre vonatkozólag megmondja a lakbéremelés mértékét, tehát jogszabály szerint törvényes. Tüttő István: Nincsen határozati javaslat Önök előtt, én javasolnék egyet. Én a C variációt javasolnám. Akkor sorba mennénk, tehát az A, B, C. Kérem, a bizottságok is a C verziót javasolták, de menjünk sorba, akkor az A-t teszem fel először szavazásra. A közgyűlés 3 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérném a B-re a szavazatukat. A közgyűlés 5 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérném most a C variációra. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Kérem, hogy a jelenlévő, de nem a helyiségben tartózkodó képviselőket, most nagyon csúnya kifejezést használok, tereljék be, tegyenek eleget kötelmeiknek, szavazzanak. Igen szép számmal vannak kint. Tüttő István: Úgy látom, mindenki bent van, aki szavazni akar. Rendeleti szavazás lenne, rendeletmódosítás, rendelet elfogadása, így kérném a C-re vonatkozó határozati javaslatot, bizottságok is ezt támogatták. Kérem, szavazzunk. A rendeleti C variációról van szó. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 25/2000.(VI.14) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(VI.14.) számú rendelete a lakások bérleti díjáról szóló, a többször módosított 35/1995.(XII.12.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 4. Javaslat a települési folyékony hulladék szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? Úgy látom nincsen. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. A határozati javaslatot, illetve először a rendeletre vonatkozó szavazatukat adják meg. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 26/2000.(VI.14) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/2000.(VI.14.) számú rendelete a települési folyékony hulladék szállítási díjáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: A határozati javaslatról döntsünk most. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 207/2000.(VI.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Talajerőgazdálkodási Kft-vel megkötött megállapodást az új díjnak megfelelően módosítsa. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 5. Előterjesztés az állattartás szabályozásáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Van-e erre vonatkozóan észrevételük? Dr. Fodor Csaba: Csak azt szeretném, ha az A betűvel jelzett terület határa kitolódna egy kicsit, mert álláspontom szerint, de ezt a Miklós valószínűleg megerősíti ebben. Tüttő István: Tehát maga az A? Dr. Fodor Csaba: Igen. Ugyanis van a A, a B, a többi ebből a szempontból most nem igazán izgalmas, mert ezek fedik le a város területét és bizony-bizony nem tudom, hogy a határvonal miért került így megállapításra, de a B jelű területeken is vannak olyan kicsi ingatlanok és olyan ikerházas beépítések, amik lehetetlenné teszik, hogy ott mondjuk 3 db sertést, juhot, meg kecskét, meg nem tudom mit tartsanak, meg 30 db baromfit. Tehát ezt nem lehet megengedni. Én azt gondolom, különösen igaz lehet ez az Űrhajós utca alatti területre. Nem így készültek, nagyon kicsik azok az ingatlanok. Én azt hiszem, hogy ott például teljesen fölösleges ezt megengedni, oda az A betűt kellene beírni és akkor talán-talán jobb lenne ez a rendelet. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: El szeretném mondani, hogy gyakorlatilag ez az övezeti besorolás a jelenleg hatályos rendelet övezeti besorolását tartalmazza. Amennyiben az állattartók ezen a területen az építési követelményeknek megfelelő állattartási építmények kialakítását nem tudják biztosítani, akkor gyakorlatilag ott nem tartható állat, függetlenül attól, hogy itt az övezeti besorolás alapján elvileg kisállat, illetve közepes haszonállat tartható lenne. Tehát az állattartó épületek kialakításánál mindenképpen az építésügyi követelményeket kell betartani. Tehát most akkor nem tudom, hogy melyik utcák vonatkozásában kérné, vagy pedig az egész Űrhajós lakótelepnek a más övezetbe sorolását? Vagy pedig akkor azokat az utcákat meg kellene nevezni és akkor azokat az utcákat az A övezetbe tesszük. Dr. Fodor Csaba: Én tisztába vagyok ezzel a rendelettel, de ez a rendelet attól még rossz volt, hogy régi, tehát én azt gondolom, hogy a 7-es elkerülő, az Űrhajós utca és a Magyar utca által határolt területre kellene kiterjeszteni az A jelű területet. Már csak azért is, mert én tisztában vagyok azzal, hogy az építési jogszabály alapján, ha nem építhet valaki oda ólat, akkor nem építhet, de hát sajnos a tapasztalat az, hogy először elkészül engedély nélkül az építmény, aztán betelepítik az állatokat, és akkor megindulnak a szomszédviták és valóban ez iszonyú gondokat jelenthet. Ott olyan kicsi területek vannak, hogy arra melléképületeket szinte nem is lehet építeni, mégis megjelennek ilyen gondok, problémák. Legalábbis engem már megkerestek ilyen ügyekkel, erről tudnak Önök is. Tehát én azt mondom, hogy arra a részre feltétlenül, mert ott valóban nagyon kicsi ingatlanok kerültek régen is kialakításra, iker, többnyire ikerházas beépítésben. Tiltsuk meg itt is, tehát az állattartás szempontjából sem lehet ott ilyen nagy állatokat, tehát három db közepes nagyságú állatot, meg 30 db baromfit tartani. Jó lesz oda az A övezet, én azt gondolom. Tarnóczky Attila: Én egyetértek Fodor képviselő úr gondjával, csak attól félek, hogy ezt nem fogjuk tudni megoldani. Tehát nem nagyon látom, hogy most itt a közgyűlés hogyan fogja az utca határvonalakat kijelölni, amelyen belül nem lehet állatot tartani. Ezeket a kétséges dolgokat, beleértve az ebtenyészetet is, jó lenne a lakóknak. Nem tudom mennyire sürgős ez a rendelet módosítás, érdemes lenne ….. magát ezt a felvetett problémát alaposan átgondolni. Tüttő István: Magát az övezetbe sorolást? Kérem, akkor ezt a részt visszavonom és az övezetbe sorolást ősszel visszahozza a szakterület. Nincs idő? Hát azt mondják, hogy most nem tudjuk eldönteni. Mennyire sürgős? Lenne egy javaslatunk, Fodor úr, ha ezt most visszavonná és szeptemberben módosítanánk, mert akkor ezt most nem tudjuk elfogadni és ennek van azért, tehát szeptember végén visszahozzuk. Törőcsik Pál: Módosító indítványt benyújtasz, és azt megtárgyaljuk. Tarnóczky Attila: A jegyzőnőtől kérdezem, hogy nem lehetséges eljárás-e ebben a rendeletben, hogy az övezethatárok módosítását, egyáltalán a kijelölését bizottsági hatáskörbe utaljuk? Tüttő István: Csak azt mondják, és ebben igazság van, hogy ennek hiányában nem lehet rendeletet módosítani, mert … Tarnóczky Attila: Én úgy értem polgármester úr, hogy bele kell írni egy ilyen rendelkezést a záró rendelkezések közé, hogy… Tüttő István: Magyarul így elfogadjuk, de az övezetbe való besorolást kérjük, hogy a bizottság újra tárgyalja? Tarnóczky Attila: Tehát bizottsági hatáskörben az övezethatárok módosítását engedélyezzük, mondjuk a Városfejlesztési … Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, rendben van, elfogadom én azt, hogy ebben most nem tudunk dönteni, de akkor a határozati javaslatom az, hogy most a rendeletet szavazza meg a közgyűlés, de hozzon mellette egy határozatot, hogy az övezeti besorolásokat viszont vizsgálják felül, bizottsági vélemények után szeptember 30-ig jöjjön vissza közgyűlés elé. Jó? Tüttő István: Kérem, akkor így szavazunk. Tehát először a rendeletről szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 27/2000.(VI.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2000.(VI.14.) számú rendelete az állattartás szabályozásáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: A határozati javaslat, Fodor úr övezeti besorolásra vonatkozó javaslatával együtt szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 208/2000.(VI.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a 27/2000.(VI.14.) számú, az állattartás szabályozására vonatkozó rendelet övezeti besorolását felülvizsgálatot követően, a bizottságok véleményének ismeretében terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 6. Javaslat a Kanizsa TV Kft. alapító okiratának módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdésem, hogy van-e észrevétel ezzel kapcsolatban? Annyit szeretnék jelezni, hogy ez az alapító okirattal kapcsolatban intézkedtem már a Gazdálkodási Osztálynál és a TV vezetőjénél is. Természetesen az ügyvezető feladata ennek az elkészíttetése. Mi besegítettünk ebbe és a költségeket nekik kell viselni, ez rendezve van. Kérem, van-e még észrevétel? Akkor szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2-es számút. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 3-as számúra kérem a szavazatukat. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István. És akkor a 4-es számúra kérem a döntést. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 209/2000.(VI.13.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alapítói Határozatot elfogadja, és utasítja a polgármestert, hogy azt az alapító nevében írja alá, s adja át a kft. ügyvezetőjének. Határidő: 2000. június 15. Felelős : Tüttő István polgármester 2. A közgyűlés a KANIZSA TV Kft. alapító okiratának módosítását elfogadja és utasítja a polgármestert, hogy azt az alapító nevében írja alá, s adja át a kft. ügyvezetőjének. Határidő: 2000. június 15. Felelős : Tüttő István polgármester 3. Kötelezi Maros Sándor ügyvezetőt, hogy az Alapítói Határozatban foglalt hiányosságokat pótolja, illetve a szabályzatokat készíttesse el. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Tuboly Marianna jegyző 4. Az Alapítói Határozatban előírt beszámolót úgy terjessze elő, hogy azt a közgyűlés 2000. október 30-ig megtárgyalhassa. Határidő: 2000. június 15. és október 30. Felelős : Tüttő István polgármester 7. Beszámoló a középiskolai beiratkozásokról és javaslat a szakképző évfolyamok indítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Kérem, van-e szóbeli kiegészítés? Balogh László: A beszámoló egyértelmű, de a nyilvánosságot szeretném tájékoztatni néhány mondatban. A középiskolai beiskolázás új rendelet szerint történt ebben a tanévben. A győri központú Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont segítségével. Az új rendszer újszerűsége, összetettsége országosan is - el kell ismerni - okozott problémákat. Ráadásul a fellebbezések tömeges volta - nálunk több mint 700 db volt -, ezen kívül az, hogy a pótjelentkezés során felvétellel már rendelkező tanulók is újból jelentkezhettek, tehát akkora adatfeldolgozási problémát okozott, amelyet nem volt könnyű megoldani, de azt hiszem, és mondhatjuk, hogy itt az iskolák és a Művelődési Osztály segítségével végül is rendben lezajlott ez a jelentkezési folyamat. Csak tájékoztató adatként: Nagykanizsán a 9. osztályokat érintően 31 osztályban és 1000 főt érintett összesen, mindent beszámítva ez a jelentkezés. Az érettségire épülő szakképzésekről annyit, hogy az elmúlt években, el kell ismerni, voltak bizonyos anomáliák, épp ezért most új szempontokat is bevittünk a rendszerbe, így azt, hogy az iskolák által indítható csoportok maximális számát külön meghatároztuk, pontosan, aztán azt, hogy a finanszírozást a szeptember 15-ei állapotot tükröző statisztikai adatokhoz kötöttük és meghatároztuk a 23 fős átlaglétszámot is. Mindezeket tartalmazza a 3 határozati javaslat, melyet az OKSB egyhangúlag, illetve közel egyhangúlag támogatott. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatokról. Kérem az 1. számúra a döntésüket. Tanulócsoport számokról döntünk. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérném a 2-re. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérném a 3. számú határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 210/2000.(VI.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 2000/2001. tanév középiskolai beiskolázásáról szóló beszámolót elfogadja, egyúttal a 2000/2001-es tanévre az induló kilencedik évfolyamon a következő tanulócsoport számokat hagyja jóvá: Középiskola Osztályszám Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 5 (a 8 oszt. gimn. nélkül) Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 5 Belvárosi Szakképző Iskola 9 Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 5 Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 7 Összesen: 31 Határidő: 2000. augusztus 28. Felelős : Tüttő István polgármester 2. a 2000/2001. tanévre a középiskolák számára az érettségire épülő szakképzések induló évfolyamain a következő tanulócsoport számokat hagyja jóvá: Középiskola A tanulócsoportok maximális száma Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 1 Belvárosi Szakképző Iskola 4 Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 4 Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 4 Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 3 Határidő: 2000. augusztus 28. Felelős : Tüttő István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000/2001. tanévben a középiskolák számára az érettségire épülő szakképzések induló évfolyamain a 2. pontban engedélyezett maximális tanulócsoportok közül csak annyi finanszírozását biztosítja, amennyi az egyes iskolák központi statisztikai adatszolgáltató lapján feltüntetett 13. évfolyamos tanulók létszámának 23-mal történő osztásakor kapott szám egész része. Ha valamely tanulócsoportban több szakma párhuzamos képzése folyik, annak többletköltségeit az intézmény a számára a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló órakeretből biztosíthatja. Határidő: 2000. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 8. Bűnmegelőzési pályázat (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A Kanizsa Újság Kft. fordult hozzánk kérelemmel. Az Országos Bűnmegelőzési Tanács pályázatot írt ki helyi és elektronikus médiumok számára. Célja a lakosság figyelmét felhívni és korrekten tájékoztatni a betöréses lopások elleni védekezés lehetőségeiről. Erről szól ez a kérelem, hogy szeretnénk pályázni rá. Kérem, van-e észrevétel? Ha nincsen, akkor kérem, szavazzuk meg úgy, hogy támogatjuk. Hogy benyújthatja a pályázatát. Dr. Fodor Csaba: Hogy mi nyújtjuk be, azt támogatjuk. Tüttő István: Én úgy olvastam, ahogy írta, de helyette benyújtjuk mi. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 211/2000.(VI.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Országos Bűnmegelőzési Tanács által a helyi és elektronikus médiák számára a betöréses lopások visszaszorítása érdekében kiírt pályázatra az Önkormányzat pályázatot nyújtson be. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.45 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
