* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 375.02 KB | |
| 2026-04-02 15:35:46 | |
 | |||||||
Nyilvános  135 | 145 | 2000. augusztus 22. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés 2. Napirendi pontok: 1. Javaslat a Városi Kincstár vezetőjének megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Előterjesztés a Magyar utca 76. sz. alatti önkormányzati ingatlan kiürítésével kapcsolatos fellebbezés tárgyában (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4. Javaslat a város számára kiemelten fontos személyek kedvezményes letelepedési támogatásáról szóló 4/2000.(II,17.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 5. Javaslat Lőrincz Lászlóné HUMÁN GESZ vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat Jézus Szíve Plébániahivatal támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat a Kanizsa TV Kft. eszközbeszerzéséhez kezességvállalásra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat a Közgyűlés 198/2000.(VI.06.) számú határozatának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Zárt ülés: 9. Javaslat az Ipari Park Fejlesztés első üteméhez szükséges megyei és országos pályázatok beadásához (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Fellebbezések (írásban) (zárt ülés) 11. Kilakoltatási ügyek (szóban) (javaslat zárt ülésre) J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. augusztus 22-én (Kedd) 14.50 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Beznicza Miklós, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Simánné Mile Éva, Szmodics Józsefné irodavezetők, Kámán László intézményvezető Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit és Molnár László a Zala Rádió munkatársai, Lőrincz Lászlóné a HUMÁN GESZ vezetője, pályázók Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, és a Polgármesteri Hivatal osztályainak és különböző szakterületeinek vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Szavazzunk azon napirendi pontokról, amelyeket gépelt és sokszorosított formában Önök részére már korábban megküldtünk. Van-e észrevétel a napirendekkel kapcsolatban? Dr. Horváth György: Szeretném javasolni, hogy a 8. számú napirendet hozzuk előre a harmadiknak, és kérném Önt és a tisztelt közgyűlést, hogy az érdekelt kaphasson szót a közgyűlési vitában. Tüttő István: Tehát harmadiknak? Igen, köszönöm. Kérem, akkor szavazzunk a napirendekről azzal a módosítással, amit Horváth György úr terjesztett elő. Kérem, szavazunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Javaslat a Városi Kincstár vezetőjének megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Előterjesztés a Magyar utca 76. sz. alatti önkormányzati ingatlan kiürítésével kapcsolatos fellebbezés tárgyában (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4. Javaslat a város számára kiemelten fontos személyek kedvezményes letelepedési támogatásáról szóló 4/2000.(II,17.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 5. Javaslat Lőrincz Lászlóné HUMÁN GESZ vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat Jézus Szíve Plébániahivatal támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat a Kanizsa TV Kft. eszközbeszerzéséhez kezességvállalásra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat a Közgyűlés 198/2000.(VI.06.) számú határozatának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Zárt ülés: 9. Javaslat az Ipari Park Fejlesztés első üteméhez szükséges megyei és országos pályázatok beadásához (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Fellebbezések (írásban) (zárt ülés) 11. Kilakoltatási ügyek (szóban) (javaslat zárt ülésre) Tüttő István: Tarnóczky úr SZMSZ-re hivatkozva azt kifogásolja, hogy egyesével kell a soron kívülin elfogadtatni. Végül is nagyon nagy törvénytelenséget nem követtünk el, mert semmi olyan nem vetődött fel, hogy vitára adna okot. A jegyzőnő kifogást emel? Nem. Mint a törvényesség őrét, megkérdeztem. 1. Javaslat a Városi Kincstár vezetőjének megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Röst úr kíván szólni. Röst János: Mielőtt még szólnék a pályázatokról, úgy gondolom, hogy nem lehet megkerülni az előzményeket. Sokan nem tudják Nagykanizsán, hogy az egész rendszer hogy működik, a kanizsai intézményrendszer. Meg kell, hogy mondjam, hogy jelenleg is kincstári rendszerben működnek, ami a pénzügyi részét illeti. A nagykincstári rendszer, amelyik most meg lett szavazva, teljesen másról szól. Én azt hiszem, hogy olyan döntést, amely a város egészét érinti, egy szavazattal nem szabad keresztülverni, mindenképpen konszenzusos döntést igényelt volna. Ez a rendszer gyakorlatilag az országban sehol nem működik, Tokaj számomra nem referencia, tehát ilyen értelemben óriási kockázatot jelent ennek a rendszernek a bevezetése. Egy lehetőség van, hogy ezt ismételten megakadályozzuk, az pedig az, hogyha nem választunk jelenleg most intézményvezetőt. Én ehhez kérném a képviselőtestület támogatását, főleg azoktól, akik nem szavazták meg a rendszert. Külön felkérném személy szerint is Balogh Lászlót, aki korábban szintén nem szavazta meg, tegye újra ezt meg, és ez dicséretes dolog volt részéről, hogy ezt megtette. Ugyancsak felkérném Zsoldos Ferencet. Tüttő István: Röst úr, egy kérésem van, hogy személyeket érintő dolgot ne mondjon, mert ugye akkor ….zárt ülés kell. Röst János: Természetesen nem fogok mondani, megígérem a polgármester úrnak. Akikről beszélek, azokat lehet érinteni. Zsoldos Ferencet is megkérném, tekintettel azt, hogy ő nyilatkozta, hogy az intézményrendszerek klónozott birkákhoz fognak hasonlítani, amennyiben ez létrejön. De nem tudom kihagyni Marton Istvánt is, szintén felkérem, hogy ne szavazza meg, ugyanis ő ahhoz kötötte az intézményrendszernek a bevitelét a nagykincstárba, ha a Kórház is bekerül. Hogyha ő informálódott, akkor kiderült már most, hogy erre alig van esély, gyakorlatilag majdhogynem nulla. Tarnóczky Attilát is felkérném, hogy fontolja meg újra a döntését és próbáljon meg önkritikát gyakorolni, ez lehetne egy lépés a helyi testületnek a tekintélyének a megőrzésében, illetve visszaszerzésében. Én úgy gondolom, hogy akik jelen voltak a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság döntésénél, azok azt tapasztalhatták, hogy a döntéshozók nem voltak felkészültek. Én feltettem azt a kérdést, hogy hányan olvasták el a pályázatot, gyakorlatilag négyen jelentkeztek velem együtt, aki jelenleg képben van a pályázatot illetően. Ha most feltenném a kérdést a testület tagjainak, nagy valószínűséggel hasonló lenne a helyzet, ami azt jelenti, hogy a testület tagjai sincsenek több információ birtokában, mint a bizottsági tagok, akik közül jelentős mennyiségben volt ott képviselő is. Ez két dolgot jelenthet. Egyrészt, hogy a képviselők, illetve bizottsági tagok most sem veszik komolyan a munkájukat, a másik lehetőség pedig az, hogy előre eldöntötték már a pályázónál a nyertest. Én szeretném kérni a testület tagjait arra, hogy az elmondtak alapján próbáljuk meg végiggondolni, ezt a döntést vissza kellene hozni még egyszer a közgyűlés elé, nem lehet azt megtenni a várossal, hogy ilyen döntést egy szavazattal, egy elég bonyolult szavazási mechanizmus és döntés mellett gyakorlatilag meghoztuk. Birkner Zoltán: Hát azért jó dolog a demokrácia, mert különböző vélemény fogalmazódhat meg különböző embereknek a szájából. Érzésem szerint a képviselőtestület tekintélyét leginkább az erősítené, hogyha próbálnánk a népszerű, de előrehozott politikai választási mondatainkat mondjuk egy másfél év múlva elővenni, ugyanis ma Nagykanizsán főkincstár ügyben negatívan felszólalni és ezt Röst úr remekül csinálja, csak pozitív kimenete lehet, azért az a felelősség, hogy mégiscsak működtetnünk egy intézményrendszert, amelynek bizony a financiális oldala sajnos nem minden oldalról biztosított, az meg a mi felelősségünk, ugye Röst úr? Tehát kettős szorításban vagyunk, egyszerre próbálna meg mindenki népszerűnek lenne és egyszerre próbálna meg racionálisan gondolkodni, az nem mindig könnyű, lehet, hogy a racionalitás, az sokkal fontosabb ebben az esetben. És én azt gondolom, hogy a képviselőtársaim ennek a szellemében döntöttek és éppen ezért elég furcsának tartom ezeket a kéréseket Röst úr szájából. Röst János: Úgy gondolom, hogy a kérésem teljes mértékben jogos volt. Nem vádoltam meg senkit azzal a döntéssel, úgy gondolom. Én lehetőséget látok a mai napban arra, hogy ezt a döntést visszájára fordítsuk, ha a testület nem kíván élni vele, az az ő dolga. Azt mindenképpen azért elmondanám, hogy ennek a költségkihatásai jelenleg kb. 50 millió Ft-ot fordítottunk arra, hogy különböző felmérések, költségvetés, átvilágítási ügyek, kb. legalább 50 milliót jelent a nagykincstár létrehozása technikai és személyi oldalról. Én úgy gondolom, hogy 100 milliót nem ér meg ez a kincstár és nem lehet tudni azt, hogy ennek egyáltalán van-e hozadéka. Ha hozzáveszem azt, hogy még kb. 50 milliók csúszkálnak itt a város költségvetésében, mondhatnék is erre példát egyébként, ilyen például a KanizsaNet Kht., amit ugyan egyetértek vele, de szerintem később is meg tudtuk volna oldani. Mondhatnám a konyhák összevonását, vagy mondhatnám a két alpolgármester fizetéséből mondjuk az egyiket, akkor az uszkve 250-300 milliót jelent, és ez az összeg, én úgy gondolom, hogy a munkahelyteremtő beruházásokra elegendő lett volna. Ezt csak zárójelben akartam megjegyezni, nem akarom a vitát ebbe az irányba elvinni. Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Szeretném a hozzászólókat arra kérni, hogy napirenddel kapcsolatban beszéljünk. Nem arról kell most szót váltanunk, hogy mit döntöttünk el, vagy mi volt, ami véleménye szerint valakinek nem jó, hanem itt vannak pályázatot benyújtott illetők, arra várnak, hogy döntsünk a pályázatuk ügyében. Röst úr elmondta a véleményét, de én azt kérném - Kiss László úr ügyrendi gombot nyom, Öné a szó - de azt kérem, hogy ne a múltat, hanem a jelennel foglalkozzunk, mert most el kell döntenünk, hogy a pályázatba benyújtott anyagok alapján kit választunk, vagy ha nem választunk senkit, akkor a Röst urat támogatjuk a véleményében, de ezt nem kell agyonragozni. Arra várnak a tisztelt urak, hogy döntsünk. Kiss László: Köszönöm polgármester úr. Éppen ez lett volna a kérésem Önhöz, mint az ülés elnökéhez, hogy szólítsa fel a testületet, hogy ragaszkodjunk a napirendhez, azt hiszem egy kiírt pályázat már előre meghatározza a témánkat és ilyen délutáni fejszámolási mutatványokra, amit Röst János úr, képviselőtársunk itt előadott, azt hiszem, egyikünk sem kíváncsi. Kérem, ragaszkodjunk a napirendhez. Tüttő István: Köszönöm a támogató nyilatkozatot. Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő Úr! Ebben a napirend sorozatban ez a napirendi pont, ez nem kakukktojás, érvényes közgyűlési határozat van arról, hogy a pályázatot ki kellett írni, és a mai napig ide beterjeszteni. Ez történt meg. Ön mindig előszeretettel hivatkozik kiadásokra, a megtakarításokat mindig elfelejti mondani, azt az éves szinten 150 milliót, ami minden évben jelentkezik. Ezek után el nem tudom képzelni, hogy az Ön által említett valahány Ft-ot hogyan lehet akármire használni, amikor nemhogy megtakarítás nem lesz az Ön által javasolt módszerrel, hanem éppen, hogy plusz kiadások évek hosszú során, amíg ebben az ügyben nem vagyunk elszántak és nem lépünk érdemben előre. Tüttő István: A Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint a Pénzügyi Bizottság a benyújtott pályázatokat véleményezte, és a javaslatukat szóban majd a közgyűlés elé terjesztik. De előtte szeretném megkérdezni a tisztelt pályázókat, hogy a tárgyalást, amit majd folytatni fogunk, azt zárt ülésen tegyük-e, avagy hozzájárulnak ahhoz, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk. Megkérdezem Balázs László urat, hogy ragaszkodik-e a zárt üléshez vagy a nyílt ülés is megfelel? Balázs László: Nem ragaszkodom a zárt üléshez. Tüttő István: Köszönöm szépen. Deme András úr? Hátha nincsen itt, akkor az ő esetében mindenképp zárt ülést kell tartani. Gőcze Gyula úr? Gőcze Gyula: Nyílt ülésen. Tüttő István: Litter Nándor úr? Litter Nándor: Nyílt ülésen. Tüttő István: És Szatai Zsófia. Most Szatai Zsófia esetében kérném, döntsünk. Nem felelt meg azon feltételeknek a pályázata, amelyet kiírtunk, ezért döntsünk arról, hogy az ő jelenléte a döntés szempontjából most ne tekintsük befolyásoló tényezőnek. Kérem, fogadjuk el ezt. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor megkérem a bizottsági elnök urak valamelyikét, talán legközelebb ül hozzám Fodor úr, kérném a véleményét. Vagy ha egységesen akarják, akkor képviselheti akárki a másikat. Mindenki írásban megkapta, jó, rendben van. Csak azért kérdeztem, hogy akarnak-e még ezen kívül valamit szóban hozzátenni. Köszönöm szépen. Marton István: Én korábban nyomtam a gépet, még az általános részhez óhajtottam hozzászólni. Részben azért mert megszólíttattam, részben pedig azért, mert itt gyönge egy óra alatt néhány nyelvtani tekeredvényt sikerült végighallgatnom, és miután elég sokan tartózkodnak a teremben, nem szeretném, hogyha pontatlan fogalmak halmazával távoznának innen, és esetleg azt hinnénk, hogy a képviselők között tán senki sincs, aki kicsit megtanulta a magyar nyelvet. A magam részéről, én nem szeretem a fogalmakkal való dobálózást, főleg amikor azok nem fedik a valót, mert Röst képviselőtársam itt a konszenzust emlegette. Kérem, ki kell jelenteni, hogy a konszenzus, az a tökéletes egyetértést jelenti, jelen esetben a jelenlévő azt hiszem 25 képviselőből mind a 25-öt. Közölnöm kell, hogy az elmúlt 10 évben, amióta képviselő vagyok, konszenzusos döntés talán annyi sem volt, legalábbis komoly horderejű ügyekben, ahány ujja van egy embernek. Röst úr még annyit, hogy ha az igaz, amit állított, akkor az nagyon szomorú lenne, ugyanis egy érvényes közgyűlési döntés értelmében a kórháznak január 1-től be kell tagozódni a kincstárba. Ezt a döntést még ez a közgyűlés nem vonta vissza, ha viszont ezt valaki megpróbálja elszabotálni, akkor majd meglátjuk, hogy hogyan lehet valakit is felelősségre vonni. A másik, ugye én említettem, hogy nemcsak ez a Röst úr féle megjegyzés volt az, ami gondolom a kompromisszumra akart irányulni, mert hát kompromisszumot lehet kötni, mondjuk kilóg a 25-ből 5 ember, tulajdonképpen nem történt semmi, van egy fölényes döntés. A másik, elég sokszor hallom a televízióban, a rádióban, amit itt is hallottam, hogy december magasságában. Hát közlöm, hogy magassága mondjuk a Mount Everest-nek van, de decembernek viszont nincsen. Én kérem a képviselőket, hogy a tömegkommunikáció csatornáin a különböző fertőzéseket ne vegyék át, és ne butítsuk tovább a népet ezekkel. Tüttő István: Kelemen Z. Pál ügyrendi gombot nyom, remélem nyelvtanilag is rendben lesz. Kelemen Z. Pál: Én hallgatom ezt a …, aminek a napirendi ponthoz semmi köze nincs. SZMSZ-ünk szerint, aki eltér a tárgytól, attól megvonható a szó. A hozzászólások nem tartoznak a tárgyhoz. Kérem, e szerint járjon el. Tüttő István: Sajnos nyelvtanilag helyes volt, és egyetértek vele. Röst János: Azt kell, hogy mondjam, hogy nem értek egyet Kelemen Z. képviselőtársammal, ugyanis, hiába van kiírva egy pályázat egy adott tárgyban, annak a körülményeit azért szóba lehet hozni, én úgy gondolom, másrészt egy döntésnél figyelembe lehet venni. Egy választ mondanék Marton István képviselőtársamnak. A döntés – én úgy emlékszem vissza – úgy szólt, hogy a Vikárius Kft. vizsgálja meg a lehetőségét októberi határnappal, nem tudom az időpontot, a Polgármesteri Hivatal, illetve a kórház beintegrálását illetően a nagykincstári rendszerbe. Én így emlékszem vissza, ha nem így, akkor a jegyzőnő esetleg egészítsen ki. Tüttő István: Én úgy döntöttem, hogy nem arról fogunk most vitázni, hogy mit, mire emlékezünk a határozati pontok kapcsán, azok pontosan le vannak írva és bármikor elővehető itt a számítógépből, szünetben meg lehet nézni. Először foglalkozzunk Balázs László úr jelenlévő pályázónkkal. Mivel nyílt ülést választott, megkérem Önt, hogy fáradjon ide az első sorokhoz, amennyiben kérdés hangzik el Önhöz, akkor a mikrofonhoz fárad és tud válaszolni. És még egy lehetőséget szoktunk ilyenkor adni, ha úgy gondolja, hogy pár szóval még a pályázatán kívül szeretne valami kiegészítést tenni, akkor most tegye meg a mikrofonba. Nem kívánja. Köszönöm szépen. Van-e a testület részéről kérdés? Úgy látom nincsen. Én a következőt tudnám elmondani. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az alábbi helyezési sorrendet alakította ki a közgyűlés részére. Balázs László pályázó esetében a bizottság részéről nulla volt az igenek száma, a Pénzügyi Bizottság részéről szintén nulla volt az igenek száma. Ez nem befolyásolásképpen, csak mint tényt szeretném jelezni. Rátérnénk Deme András úr kérdésére, de ő nincs jelen, ha jól tudom. Nincsen. Akkor zárt ülésen kell foglalkozni az ügyével, aki nincsen jelen. De azt javasolnám, hogy akkor tegyük a végére, és aki itt van. Gőcze Gyula úr következik. Dr. Baranyi Enikő: Következő lenne a kérésem és a javaslatom az elkövetkezendő időszakra, tekintve, hogy több bizottság ugyan tárgyalta ezeket a pályázatokat, de a nyílt ülésnek végül mégis az is az értelme, hogy a város lakossága egy ilyen pályázat értékelésének az előzményei után legalább néhány mondatban ismerhesse meg a pályázókat. Én szeretném kérni, hogy legyen a jövőben általános gyakorlatunk, hogy 2 vagy maximum 3 percet a pályázók kapjanak, és a város lakosságát egy név, egy életút eddig bemutatásával próbáljuk megtisztelni. Tüttő István: Képviselőnő javaslata teljesen elfogadható számomra, éppen az előbb kérdeztem meg, hogy kíván-e valamit mondani magáról, vagy valamit a pályázatáról a tisztelt pályázó, de nem kívánt. Gőcze Gyula urat kérdezem, hogy kíván-e bemutatkozni pár szóval? Maximum 3 perc. Gőcze Gyula: Tisztelt Közgyűlés! Nagyon röviden szeretném a pályázatomnak legfontosabb elemeit ismertetni Önökkel. Úgy gondolom, hogy a kincstár olyan szolgáltató intézmény, amely a szakmai intézmények, tehát az oktatási, kulturális intézmények gazdasági feladatait látja el, mégpedig az intézmények közti megállapodásos elven, oly módon, hogy a hatékonyság és egyéb követelményeknek megfeleljen. Tehát szolgáltató jellegű intézmény legyen. A helyi sajátosságok figyelembevételét szeretném kiemelni. Úgy vélem, hogy az eddig átvilágítási gyakorlatnak egyik hibája az volt, hogy a helyi sajátosságokat nem kellően vette figyelembe, úgy gondolom, hogy ezt egy nagykanizsai intézménynek, ezt a hibát nem szabad elkövetni. Tehát minden intézménynek azokat az egyedi sajátosságait, ami méretéből, profiljából, helyzetéből adódik, figyelembe kellene venni, és figyelembe is kell venni. A fokozatosság elvét is szeretném megemlíteni. Úgy gondolom, hogy ez részben a kincstár felépítésének, tehát a szakmai működésének, különböző funkcióinak a felépítésében, részben a hozzákapcsolódó intézményeknél is figyelembe kell venni, valamint az intézményhálózatban dolgozó, nem szakmai területen dolgozók létszámcsökkentésénél is. A személyi feltételrendszernél az intézményekben jelenleg dolgozókra számítok döntően és elsősorban, és úgy gondolom, hogy a legfontosabb és egy nagyon jellemző, hogy lehet, úgy gondolom, egy kincstári rendszert jól is csinálni és rosszul is csinálni. Valóban nincs előttünk élő gyakorlati példák sorozata, azonban nyilván lehetne számtalan esetet mondani, hogy egy új vállalkozás, egy új kezdeményezés is hosszútávon sikeres volt, és én hiszem, hogy ez is sikeres lehet, hogy nem szabad elkövetni azt a hibát, amit a már felemlegetett Tokajban egyik intézményvezető fogalmazott meg arra a kérdésre, hogy hát milyen a kincstári rendszer. Azt mondta, hogy jó, mert nem kell foglalkozni olyan dolgokkal, ami nem szakmai kérdés, például takarítás és egyéb hasonló dolgok. Ugyanakkor rossz, mert nincs megcsinálva. Tehát én úgy gondolom, hogy a jó oldalt meg kell csinálni és törekedni kell arra, hogy ez a rossz oldal ne következzen be. Hát én nagyon röviden a pályázatból néhány gondolatot szerettem volna csak kiemelni. És ha kérdés van, akkor természetesen válaszolok. Tüttő István: Köszönjük szépen. Gőcze úr a Gazdasági Bizottságtól 4 igen szavazatot kapott, a Pénzügyi Bizottságtól 2-t kapott. Kérdése, véleménye tisztelt képviselőtársaimnak van-e? Úgy látom nincsen, köszönöm szépen. Áttérünk a következő pályázóra. Tisztelettel kérem Litter Nándor urat, hogy fáradjon ide az első sorhoz, vagy a mikrofonhoz, és kérdezem, hogy kíván-e pár szót szólni. Litter Nándor: Igen, néhány szóban. Egyrészt be szeretnék mutatkozni. Litter Nándor vagyok, 2000. június 20-áig a MOL-Hotels Rt. vezetője voltam. Pályázatommal kapcsolatosan a következőket szeretném kiemelni. Megismerve a Vikárius Kft-nek az anyagát is és a városi televízión keresztül az önkormányzat üléseiről is információt kapva, azt hiszem, hogy az első és legfontosabb dolog talán az lenne egy ilyen belső marketinggel az intézményrendszer vezetői és munkatársait az egész kincstári rendszer mellé kellene állítani. Tehát meggyőzni őket arról, hogy hosszabb távon gazdasági előnyei is lehetne az ő számunkra, illetve lesznek is az ő számukra a működésükkel kapcsolatosan, illetve azt hiszem, hogy talán egy nagyon fontos dolog, hogy elsősorban a szakmai kérdésekre koncentrálhatnak, hiszen a kincstár el fogja a gazdálkodás és az üzemeltetési feladatokat végezni helyettük. Következő lépésként, legfontosabb dologként talán azt húznám alá, hogy rendkívül fontos a kincstár személyi és tárgyi feltételeinek a megteremtése, hiszen a kincstár dolgozóin nagy részben áll vagy bukik, hogy ez az egész rendszer megfelelően fog-e majd működni. Rendkívül fontos, hogy a Vikárius Kft. által elkészített anyag alapján a munkába lépést követően azonnal megkezdődjön a tervezési munka, hiszen január 1-étől a kincstárnak, illetve az intézményrendszernek egy olyan tervvel, egy olyan iránytűvel kell, hogy rendelkezzen, amely a mindennapok működését meghatározhatja. Én úgy gondolom, hogy rendkívül fontos az, hogy a kincstár egyrészt szolgáltasson az intézményhálózatnak, egyrészt szolgáltasson kifelé különböző statisztikai adatszolgáltatásokat, jelentési kötelezettségeknek eleget tegyen, illetve szolgáltasson információval az önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal részére. Ehhez megfelelő kontrolling rendszert kell kialakítani, amely bázisa lehet akár egyéb adathordozóknak az említett intézményekhez, illetve szervezetekhez való eljuttatásának. Én úgy gondolom, hogy a szándék, illetve az akarat az önkormányzat részéről, illetve a kincstár dolgozói részéről oda fog majd a jövőben vezetni, hogy ez a kincstár ez hatékonyan és megfelelően fog tudni működni, és azok a célok, amelyeket az önkormányzat meghatározott a szervezettel kapcsolatosan, az mindenképpen teljesülni fog. Tüttő István: Köszönöm szépen. Van-e kérdés Litter úrhoz? Úgy látom nincsen, köszönöm szépen. Az a véleményem, hogy Deme úr távolléte miatt nem tartunk most zárt ülést, hiszen nem tudjuk megkérdezni eleve és a pályázatát pedig senkinek nem olvassuk fel, tehát nem szükséges most a zárt ülés tartása, tehát Deme úrhoz való kérdésintézés nem lehetséges, egyéb nyilatkozatokat pedig nem teszünk. Gondolom, ezzel egyetértenek. A következő javaslatom lenne. Egy 5 perces szünetet rendelnék el a döntés előtt, hogy a tisztelt urak, amennyiben úgy gondolják, hogy még szükséges a véleménycsere, akkor ezt most megtehessék. 5 perc szünetet rendelek el. Szünet Tüttő István: Nem említettem meg, pedig a többi pályázónál mondtam. Litter Nándor úr a Gazdasági Bizottságtól 4 igent kapott, a Pénzügyi Bizottságtól is 4 igent kapott. A szavazásra tenném fel úgy a javaslatot, hogy minősített többség kell a győztes, illetve a pályázat elnyeréséhez, és aki először eléri a minősített többséget, világos, hogy ő az, aki az önkormányzat megbízatását elnyerte. Mindenkit végigszavazunk. Röst úr, ügyrendi. Röst János: Az eddigi gyakorlat a szavazáskor nem ez volt, polgármester úr. Az volt, az első fordulóban szimpátiaszavazás, és a legjobb kettőre szavaztunk utána élesben. Szeretném ezt a gyakorlatot követni szintén. Tüttő István: Jó, akkor ugyanezt a gyakorlatot. Kérem, akkor ez a módszer, mindig ezt alkalmaztuk, de akkor most újra szavazzuk, hogy ezt fogjuk újra alkalmazni. Szimpátiaszavazás és utána döntés. Szavazunk. A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor sorra tenném fel a pályázókat név szerint, ahogy meghallgattuk őket. Balázs László úrral kapcsolatban kérem a döntésüket. A közgyűlés 2 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 11 tartózkodással a jelöltet nem támogatja. Tüttő István: Most nem mondok semmit, csak regisztráljuk a számokat. Deme András úr. A közgyűlés 6 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 11 tartózkodással a jelöltet nem támogatja. Tüttő István: Gőcze Gyula úr. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a jelöltet támogatja. Tüttő István: Litter Nándor úr. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a jelöltet támogatja. Tüttő István: Akkor kérném, jegyzőnő ugye a Litter Nándor úr és a Gőcze Gyula úr érték el ketten a legmagasabb szimpátiaindexet. Akkor ezek után a döntés következik. Aki megkapja a második fordulóban, két jelölt van már, és aki 14 vagy afölött kap, természetesen ő nyerte el a pályázatot. Itt is a betűrendi sorrendben mennénk. Gőcze Gyula urat kérem szavazzuk. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a jelöltet támogatja. Tüttő István: Döntésünk alapján megvan, aki a pályázatot elnyerte. Ezek után a határozati javaslatot felolvasom. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kincstár vezetői feladatok ellátásával Gőcze Gyula urat bízza meg 2000. szeptember 1. napjától határozatlan időtartamra. Javadalmazását szeretném szintén felolvasni. Gőcze Gyula úr! A közalkalmazotti alapilletmény, amit a törvény szerint, a bértáblázat szerint, ami jár és a vezetői pótléka 43.800 Ft, kiegészítés, kereset-kiegészítés 73.000 Ft és mindösszesen majd annak függvényében, hogy az első oszlopba hányas szám kerül. Így tudom most pillanatnyilag Önöknek a számokat mondani. Gőcze úr, megkérdezem, hogy ilyen feltételekkel vállalja-e? Gőcze Gyula: Igen. Tüttő István: Akkor szavazzunk erről a javadalmazásról, az egyes oszlopot, azt pontosítani kell. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 289/2000.(VIII.22.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kincstár vezetői feladatok ellátásával Gőcze Gyulát bízza meg 2000. szeptember 1. naptól határozatlan időtartamra. Javadalmazása: - A közalkalmazotti besorolás szerinti illetmény Garantált alapilletmény (H8) 60.776 Ft Szakmai szorzó 3.039 Ft - Vezetői pótlék a közalkalmazotti pótlékalap 300 %-a 43.800 Ft - Kereset-kiegészítés a közalkalmazotti pótlékalap ötszöröse 73.000 Ft Összesen: 180.615 Ft Határidő: 2000. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Megköszönöm a pályázóknak a pályázaton való részvételüket, kívánok további jó munkát. És Gőcze úrnak pedig gratulálunk a pályázat elnyeréséhez. Én azt remélem, hogy az a tapasztalat, amivel rendelkezik az intézményi területen és az az ismeretanyag, amit még egyéb területeken tanulmányai során birtokol, megfelelő alapot nyújt arra, hogy ez a főkincstár betölti azt a szerepet, amit annak idején a közgyűlés döntése alapján elképzelt és a város természetesen nemcsak anyagi okok miatt, hanem egyben működésének javítása miatt is ezt a döntést meghozva az utókor is igazolja ennek a döntésnek a helyességét. Köszönöm még egyszer a megjelenésüket. Zsoldos Ferenc: Észrevételt szeretnék tenni. Nem tudom, mi értelme van az úgynevezett szimpátiaszavazásnak akkor, ha végeredményben az alfabetikus sorrend alapján dönt a közgyűlés. Ugyanis emlékezetem szerint Litter Nándor úr az úgynevezett, számomra feleslegesnek érzett szimpátiaszavazás alapján több szavazatot kapott, mint akit megválasztottunk, s csak azért került hátrányba – akkor is, ha ugyanannyit kapott – csak azért, mert a neve alapján hátrébb van. Szóval ezt így nem tartom méltányosnak, nem tartom jogszerűnek, nem tartom igazságosnak. Tüttő István: A szabályokat elfogadtuk, és úgy tudom, 1 tartózkodással és a többi mindenki elfogadta. Úgy döntöttünk, hogy a döntés alapja ez lesz, tehát egy szimpátiaszavazás, és aki elnyeri elsőnek a minősített többséget. És szeretném jelezni, hogy az utolsó fordulóban már nincs arra mód, hogy egyikre is igent nyomok és a másikra is, itt választani kell, itt választani kell, a választás eredménye ez volt. Kérem, ezt vegyük figyelembe. Kelemen Z. Pál ügyrendi gomb. Kelemen Z. Pál: …szimpátiaszavazás után, amelyet nyílt szavazás követett. Eddig soha ilyen nem volt. Tehát ez a szavazás rendhagyó a maga nemében. Talán nevetni fognak képviselőtársaim, de ezt a … tette szükségessé, aki ilyen kettős választásnál két igennel szavazattal szavazott, így volt tisztelt képviselőtársam, és ezután döntöttünk úgy, ugyan ez nem zárja ki a lehetőségét, hogy valaki kétszer igent szavazzon. Nem zárja ki. Tehát, hogy ha a másikra szavazunk, lehet, hogy az is 14-et kapott volna. Ezt egyedül a titkos szavazás lehetősége zárja ki, tehát tulajdonképpen egy ilyen felemás szavazást hoztunk össze. Tény az, hogy alaki hibát vétettünk véleményem szerint, nem kívánom megóvni a szavazást, de a jövőre nézve, szimpátiaszavazást mindig titkos szavazásnak kell követnie, mert egyébként nem zárható ki annak a lehetősége, hogy valaki szavaz és nem választ, tehát két igent fog két jelöltre nyomni. Tüttő István: Emlékeznek rá, a Közigazgatási Hivatal pontosan ilyen okokra hivatkozva egyszer a döntésünket negligálta, mert úgy gondoltuk, hogy mindkét helyre lehet igennel szavazni. És abban igaza van Kelemen Z. Pál úrnak, hogy egyszerű a döntés, ha egy lapra két nevet írunk fel és ki kell választani, hogy melyik legyen. Ez a tiszta szavazási módszer. Itt pedig abból indulunk ki, hogy Önök tudják, hogy kit fognak választani, aki igent nyom, az az egyikre nyom csak igen, a másikra pedig nemet vagy tartózkodást. Hát így alakult ki. Jegyzőnő, van-e törvényességi probléma? Nincsen. Reméljük, hogy nem állapítanak meg. Röst János: Segítenék Kelemen Z. képviselőtársamnak. Korábban ezek a viták valóban elhangzottak, ugyanis az volt az indok egyébként, hogy ezt elfogadtuk, hogy a két igennél elvileg törölni kell szavazatot, érvényteleníteni kell. Ilyen értelemben, hogyha lett volna szavazás Litter Nándorról, és ha ott kettő igent szavazott volna valaki, akkor ki kellett volna húzni őt, mint szavazatot. Gyakorlatilag ilyen értelemben nem volt értelme még egyszer szavazni a második jelöltről. Tüttő István: Hát igen, ez is egy adalék. Ezt a napirendet lezártuk. Még egyszer köszönjük a pályázóknak és gratulálunk a győztesnek. 2. Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Városunk intézményeiben a vezetői megbízatások lejárta miatt két általános és egy középiskolai igazgatói álláshely került meghirdetésre. Összesen kilencen pályáztak ezen állásokra. A pályázók vezetői szakmai programját véleményezésre jogosult közösségek megvitatták és az előterjesztésben jelzett mértékben támogatták. Ezek után az általános iskolák, Péterfy Sándor Általános Iskola intézményvezetői álláshelyére 4 pályázat érkezett. Pályázók: Bagarus Ágnes, Barabás László, Bene Csaba és Mezriczky Lajos pályázók. Megkérdezném először Bagarus Ágnes úrhölgyet, hogy ragaszkodik-e a zárt üléshez vagy hozzájárul a nyílt ülés tartásához? Bagarus Ágnes: Nem ragaszkodom. Tüttő István: Barabás urat kérdezem. Barabás László: Nem ragaszkodom. Tüttő István: Bene Csaba urat kérdezem. Bene Csaba: Nem ragaszkodom. Tüttő István: Mezriczky úrnak pedig, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt jelzést adott, hogy nem tud jelen lenni. Hasonlóan fogjuk az ő ügyét kezelni, mint az előző napirendi pontnál. Ezek után megkérdezem az Oktatási Bizottság elnökét, hogy bevezetőben kíván-e általánosságban vagy konkrétan a pályázókkal kapcsolatban mondani, és azt követi majd a pályázók név szerinti meghallgatása. Balogh László: Az OKSB, mint szakmai bizottság, elvégezte a feladatát, a pályázatokat áttanulmányoztuk, a bizottság egy-egy képviselője részt vett az iskolai véleményezéseken. A bizottság kellő körültekintetéssel és hosszan meghallgatta a pályázókat, hozzájuk több kérdést intézve. Összefoglaló véleményünk: örültünk a nagyszámú pályázónak, megállapítottuk, hogy akár mindegyik pályázó alkalmas lenne igazgatói álláshely betöltésére, de volt különbség és különbözőség a véleményünkben. Ezt az előterjesztés tartalmazza. Az idő rövidsége miatt ezt bővebben nem taglalnám. Feltett kérdéseinket sem ismételném, hanem az egyes pályázóknál az OKSB szavazatarányát ismertetném csak a közvélemény és a nyilvánosság számára minden egyes pályázónál. Ez kifejezi tömör, szakmai véleményünket. Tüttő István: Akkor kérem Bagarus Ágnes úrhölgyet, hogy fáradjon ide a mikrofonhoz. Amennyiben kérdés hangzana el, akkor szíveskedjék válaszolni, illetve lehetőséget kap 3 percben, hogy a pályázatán kívül egy rövid bemutatkozás, illetve Önre bízzuk teljes mértékben. Öné a szó. Bagarus Ágnes: Tisztelt Közgyűlés! Az igazgatói programomban leírtam azokat a nevelési és oktatási elveket, amelyeket én vallok egy általam irányított, vezetett iskolában, és megfogalmaztam azokat a vezetési elképzeléseket is, amelyekkel ezeket a dolgokat megvalósítani szándékoznám. Úgy gondolom, hogy ahhoz az idő kevés, hogy ezeket részletesen kifejtsem. Egy biztos, hogy konkrét és határozott elképzeléseim vannak a Péterfy Sándor irányítását illetően, és ha Önök bizalommal vannak irántam, akkor minden tudásommal és erőmmel azon leszek, hogy ezeket véghezvigyem. Ennyit kívántam mondani. Köszönöm, hogy meghallgattak. Tüttő István: Köszönöm szépen. Van-e kérdés a jelölthöz? Bizottsági elnök úr jelezte, hogy ismertetni fogja a bizottság véleményét, illetve szavazati arányát. Balogh László: Az OKSB Bagarus Ágnes pályázatát 6 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással támogatta. Tüttő István: Akkor addig szíveskedjék helyet foglalni. Bocsánat. Bicsák úr, parancsoljon. Bicsák Miklós: Én nagy tisztelettel kérdeznem, ha el tetszik nyerni a pályázatot, itt olvastam, hogy Újudvaron Ön közéleti életben is részt vesz, és úgy tudom, hogy Újudvaron tetszik lakni. Kérdésként kérdezném, hogy a távolság végett a munkahely és a bejárás vagy egyéb, a munkájában, mivelhogy az igazgatónak a feladata egy iskolában ugye hasonló, hogy … nem közvetlen a gyerekek közelében, közvetlen a gyerekek közelében van, hogy Önt nem-e akadályozza ez a távolság, hogy a munkahelyhez, csak kérdésként, hogy össze tudja-e hozni a munkáját vagy egyéb a feladatokkal vagy egyéb? Bagarus Ágnes: Újudvar 9 km-re helyezkedik el Nagykanizsától és autóval ez az út 10 percig tart. 5 éve csináljuk ezt naponta a férjemmel együtt, semmiféle problémát ez nem okoz, hogy bármikor jelen legyek. Tüttő István: Köszönjük a választ. Ezután Barabás urat szólítom. Barabás László: Én egy kicsit más helyzetben vagyok, mert 11 év óta vagyok első számú vezetője az iskolának és én a pályázatomban azt írtam le, hogy az az iskolafilozófia, ami ez alatt az idő alatt kialakult, a gyermekközpontú, nyitott és szülőkkel együtt való gondolkodás, ez tovább folytatódna, amennyiben én vezetném tovább az iskolát. Természetesen azok a feltételek, amelyeket a személyi, tárgyi feltételek biztosítanak, azt szintén továbbfejlesztve jelen lenne az iskolában. Ez elsősorban az emeltszintű testnevelés-oktatás, a két nyugati nyelv oktatása, és hát a természettudományos tárgyak elsősorban, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokban úgy érzem, hogy nagyon sokat tudunk nyújtani a szülőknek és a gyerekeknek. Ezt a szülői támogatottság nagyon jól mutatta az utóbbi években. Hát ez a lényege a pályázatomnak továbbra is. Tüttő István: Köszönöm szépen. Van-e kérdés a jelölthöz? Úgy látom nincsen. Köszönöm szépen. Kérem Bene Csaba urat, fáradjon a mikrofonhoz. Bocsánat, az OKSN elnökét kérném. Balogh László: Barabás László igazgató úr pályázatát 3 igennel, 1 nemmel és 4 tartózkodással támogattuk, illetve nem támogattuk. Tüttő István: Bene Csaba úr következik. Élhet a jogával, 3 percig. Bene Csaba: Két dolog adott bátorságot nekem ahhoz, hogy a pályázatomat megírjam a Péterfy Sándor Általános Iskola igazgatói posztjára. Az egyik dolog az az, hogy pályakezdő pedagógusként 6 évet töltöttem el ebben az intézményben, így jól ismerem ezt az intézményt, és azóta is nyomon követtem tevékenységüket. A másik dolog pedig az, hogy úgy érzem, hogy az eddigi során munkám szerzett ismeretek, tapasztalatok birtokában eredményesen tudnám vezetni ezt az intézményt. Pályázatomat nem kívánom részletesen ismertetni, gondolom, Önök elolvasták, ismerik. Egy-két dolgot szeretnék csak kiemelni belőle, amire kiemelt figyelmet fordítanék. Ilyen az idegen nyelvek oktatása, két idegen nyelvet lehet választani az iskolában, de ami nagyban elősegítené ennek a fejlődését, az a külföldi cserekapcsolatnak a megszervezése, ami azt hiszem, elengedhetetlen ma egy oktatási intézménynek. A következő terület informatika-számítástechnika, amely nagyon odafigyelést igényel folyamatos fejlődése miatt. A harmadik ilyen terület a testnevelés, hiszen testnevelés-tagozatos intézményként a ´70-es évek közepén jött létre ez az iskola és így szerzett magának hírnevet. Azt hiszem, hogy ezt tovább erősítve csak javíthatja az iskola helyzetét. Összegzésképpen én csak annyit szeretnék még elmondani, hogy autonóm pedagógusokat és gyermekközpontú iskolát szeretnék. Tüttő István: Köszön szépen, van-e kérdés a jelölt úrhoz? Úgy látom nincsen, akkor megkérem az elnök urat, hogy hasonlóan a korábbihoz, ismertesse a bizottsági döntést. Balogh László: Az OKSB Bene Csaba pályázatát 5 igennel, 1 nemmel és 2 tartózkodással támogatta. Tüttő István: Mezriczky úr bejelentette, hogy távol van, tehát őt nem tudjuk ilyen szempontból most megkérdezni. A véleményt azért kérném a bizottságtól. Balogh László: Az OKSB véleménye: 0 igen, 1 nem és 7 tartózkodás. Tüttő István: Jó, hát mondjuk zárt ülést kellett volna elrendelnem erre az egy mondathoz, de nem árultunk el olyan titkot vele, amivel sértenénk annyira az érdekeket. Én, ha egyetértenek velem, 5 perc szünetet rendelek el hasonlóan az előző – nem kell? Jó, mert arra gondoltam, hogy kívánnak egyeztetni, hiszen személyi kérdésekben szokás. Mivel nem tartanak rá igényt, akkor a szavazás módjáról döntünk. Hát ha konzekvensek vagyunk, akkor kérném, ugyanazt a módszert válasszuk, de mindenki vegye tudomásul, a második fordulóban választani kell, tehát ne szavazzon igennel az a személy az általa nem igazán támogatottra az első körben, hanem döntse el, tehát válasszon. Kérem, ezek után Bagarus Ágnest tenném fel szavazásra. Kérem a szavazatukat. Csak szimpátiaszavazás. A közgyűlés 21 szavazattal és 3 tartózkodással támogatja a jelöltet. Tüttő István: Barabás László urat kérdezem. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 7 tartózkodással támogatja a jelöltet. Tüttő István: Bene Csaba úrra kérem a szavazataikat. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a jelöltet nem támogatja. Tüttő István: Mezriczky Lajos úrra kérem a szavazatot. A közgyűlés 4 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 13 tartózkodással a jelöltet nem támogatja. Tüttő István: Bagarus Ágnes és Barabás László úr maradtak versenyben. Ebben a versenyben választani kell. Barabás László úr és Bagarus Ágnes. Először Bagarus Ágnes úrhölgynek a döntését vele kapcsolatban hozzuk meg. A közgyűlés 20 szavazattal és 3 ellenszavazattal a jelöltet támogatja. Tüttő István: A bért kívánom ismertetni. Bagarus Ágnes esetében az alapilletmény 56.400 Ft, vezetői pótlék 33.580 és összesen ez 89.980 Ft. Kérem, akkor a határozati javaslatot felolvasnám: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. tv., valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú többször módosított 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2000. augusztus 28. napjától 2005. július 31. napjáig – öt tanévre – intézményvezetői feladatok ellátásával megbízza. A díjazását már az előbb felolvastam. Így vállalja? Bagarus Ágnes: Igen. Tüttő István: Köszönöm szépen. Gratulálok a kinevezéséhez. Kívánjuk, hogy jó erőben, egészségben és eredményesen vezesse az intézményt. Barabás úrnak nagy szeretettel köszönjük meg eddig tevékenységét és reméljük, hogy továbbra is oszlopos tagja marad az iskolának. A többi pályázónak pedig szintén köszönjük a pályázatot és kívánunk további jó munkát, erőt, egészséget. Köszönjük szépen. Kérném akkor. Bérét megszavaztuk. Nem szavaztuk meg? Akkor szavazzunk kérem a bérről. Én csak felolvastuk. Szavazzuk meg. Véletlenül se forduljon elő, hogy elfelejtjük. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A Zemplén Győző Általános Iskola szintén vezetőválasztás előtt áll. A fenti intézmény megüresedett vezetői álláshelyére egy pályázat érkezett. Pályázó Veitné Molnár Anikó, az intézmény jelenleg megbízott igazgatója. Köszöntöm Veitnét. Megkérdezem, hogy zárt ülést vagy nyílt ülésen tárgyaljuk. Veitné Molnár Anikó: Nyílt ülésen. Tüttő István: Köszönöm szépen. Azt kérem, hogy foglaljon ott helyet, elől. A bizottság elnökét kérdezem, hogy kíván-e szólni? Balogh László: Veitné Molnár Anikó jelenlegi megbízott igazgató pályázatát 8 igennel, 0 nemmel és 0 tartózkodással támogattuk. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy az is ritkaság, a nevelőtestület 100 %-a támogatja, alkalmazotti közösség 100 %-a támogatja. Szerencsés ember, aki ilyen közegben dolgozhat. Kérem, szavazzunk. Pár mondatot, azért ha még kíván, tessék. Veitné Molnár Anikó: Amint elhangzott, Veitné Molnár Anikó vagyok, az intézmény jelenlegi megbízott igazgatója és az én esetemben három dolog adott ahhoz bátorságot, hogy erre a posztra ismét csak pályázzak, illetőleg pályázzak. Az egyik, amelynek tényét az előbb a polgármester úr ismertette, tehát magam mögött éreztem a tantestület támogatását. A másik az, hogy 15 éve dolgozom a Zemplén Győző Általános Iskolában, ebből 4 évet, mint intézményvezető-helyettes, illetőleg az utolsó félévet, mint megbízott igazgató végeztem, és a harmadik pedig az optimista szemléletem. Úgyhogy a pályázatomat az érvényben lévő pedagógiai programunkra írtam azzal együtt, hogy az előttünk álló változásokra, ami a pedagógiai programot érinti elsősorban, felkészültünk, és azzal a tantestületi közeggel, aki mögöttem áll, úgy gondolom, hogy a feladatot meg is tudjuk oldani. Tüttő István: Kérem szépen, ezután szavaznánk, de szeretném ismertetni. Alapilletménye Veitnének 62.100 Ft, vezetői pótlék 33.580 Ft és 95.680 Ft így összesen a bére. Így összesítve is megkérdezem, akkor így vállalja? Veitné Molnár Anikó: Igen. Tüttő István: Köszönöm szépen. Kérem, akkor szavazzunk, a határozati javaslatot nem olvasom fel az összes rendeletet, kormányrendeletet, törvényt, hiszen ugyanaz minden esetben, de azt megerősíteném, hogy 2000. augusztus 28-tól 2005. július 31-ig, öt tanévre kapja az intézményvezetői feladatok ellátásra a megbízást. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Gratulálunk a kinevezéséhez és jó munkát, jó erőt, egészséget kívánunk a továbbiakban az egész kollektívának, természetesen kiemelten Önnek is. Köszönjük szépen. Középiskolák következnek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Belvárosi Szakközépiskola, fenti intézmény meghirdetett vezetői álláshelyére 4 pályázat érkezett. Egy pályázó visszalépett, és szeretném bejelenteni, hogy Faragó Zsolt úr, aki jelen van, a bizottság döntése alapján nem felelt meg a pályázati feltételeknek a végzettség szempontjából, ezért kérem az Önök döntését, hogy akkor őt nem hallgatjuk meg, mivel eleve nem felelt meg a feltételeknek. Kérem, erről szavazzunk. Amennyiben igent nyomnak, akkor nem hallgatjuk. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor gyakorlatilag Mérksz Andor úr és Tóth László úr állnak versenyben a pályázat kapcsán. Kikértük a véleményezésre jogosultak teljes körétől a véleményeket, összességében a jelölteket alkalmasnak tartották a poszt betöltésére. Megkérdezem bizottsági elnök urat, hogy van-e általános véleménye a bizottságnak? Balogh László: Mint eddig is tisztelt közgyűlés, ismertetném, hogy az OKSB Mérksz Andor úr pályázatát 8 igennel, 0 nemmel és 0 tartózkodással egyhangúlag támogatta. Tüttő István: Megkérem Mérksz urat, hogy fáradjon ide a mikrofonhoz, és mindjárt felteszem a kérdést, hogy zárt ülésen tárgyaljuk vagy lehet nyílt ülésen? Mérksz Andor: Nyílt ülésen. Tüttő István: Megkérdezem, hogy a 3 perces szólási lehetőséggel élni kíván-e? Mérksz Andor: Igen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Annak idején az igazgatói pályázatomat azért adtam be a Belvárosi Szakképző Iskolára, mert úgy éreztem, hogy a két iskolában külön is nagy lehetőségek vannak, de ez az új, egyesített iskolában felerősödve fognak megjelenni. Tehát éreztem egy olyan új hátteret, amelyikkel érdemes nekiállni dolgozni és megszervezni ezt az új iskolát. Mit értek ez alatt? Ezek az új lehetőségek alatt? Egyik ilyen lehetőség az a fajta 7 szakmacsoport, amelyiket az új iskola kapott és rendelkezik, ami egy olyan széles oktatási bázist biztosít az itt tanulóknak, hogy a betanított munkás szinttől egészen a célfőiskolai akkreditált képzésig van lehetősége a tanulásra. Másrészt adott egy olyan átjárhatóságot ebben az iskolatípusban, az új iskolában, ahol a tanulók a képességeiknek megfelelően tudnak végzettséget kapni, és itt elsődlegesen is szakmai végzettséget értek alatta. Vagyis ha a gyerek csak a szakmunkás szintig jut el, mert addig képes elsajátítani az anyagot, akkor onnan van lehetősége kilépni ebből a rendszerből, de ha tovább tud lépni, és tovább tud tanulni, abban az esetben az érettségire épülő szakképzésbe is be tud kapcsolódni. De ez fordítottan is igaz, hogy utólag is ebben a rendszerben, ha bejött a gyerek, újra tud lépni és újabb szinteket tud elérni. A harmadik előny, ami abból adódik, hogy azok a szakmák, amelyikek megjelentek ebben az új iskolában, bizonyos szempontból kiegészítik egymást a gyakorlati oktatás terén, és ennek a segítéségével végeredményben létre lehet hozni két olyan oktatási bázist, amelyikben a szakmákat nagyon jó felszereltséggel és megfelelő szakmai háttérrel lehet oktatni. Tehát ezek voltak azok a legfontosabb ilyenfajta lehetőségek, többet nem akarnák, mert a pályázatomban, úgy érzem, elég részletesen leírtam ezeket. Tüttő István: Van-e kérdés a jelölt úrhoz? Kiss László: Most is elhangzott, hogy a Belvárosi Szakképző Iskola, és az iskola névadásával kapcsolatban szeretném a jelöltnek a véleményét megkérdezni, hogy neki mi a véleménye a később választandó névről, milyen nevet kellene, mondjuk az iskolának választani, ő hogyan gondolkodik erről? Tüttő István: Én csak arra akartam kérni, hogy mielőbb foglalkozzanak a kérdéssel majd. Mérksz Andor: Köszönöm a kérdést, őszintén megmondva, ma én is ezt feltettem a nevelőtestületnek, mivel ma volt az alakuló értekezletünk. Úgy érzem, hogy nem egyedül kell nekem ebben dönteni, hanem azt beszéltük meg, hogy szeptember 15-éig kérünk javaslatot a nevelőtestülettől ezzel kapcsolatban. Most nem akarok megkerülni a kérdést, de hát úgy érzem, hogy valami olyan nevet kell, ami valamilyen módon kötődik a szakmákhoz, tehát valamifajta szakmai névről lenne szó elsődlegesen. Bicsák Miklós: Én is hasonló témában. Mint iparos ember is, hogy nagy tisztelettel, ti, akik ott dolgoztatok a Tóth igazgató úrral és mint igazgatóhelyettes, azért a szakmát ne feledjétek el, ez Belvárosi Iskola, de … belvárosi cukrászdát mondhatunk, de egy iskoláról ilyen, hogy Belvárosi Iskola, azért mi iparosok, hogy a szakmai jövője szempontjából egy kicsit aggódunk, hogy azt kérjük tisztelettel, hogy egy olyan nevet, ami a hagyományoknak, a mesterségeknek, a kézművességeknek a hírnevét továbbra is fogja ápolni. Tüttő István: Ezután megkérem Tóth László urat, fáradjon az első sorba. Megadom a szót, tessék. Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt Közgyűlés! Mindenki azzal kezdte, hogy mi bátorította fel a pályázatra. Engem az bátorított fel, hogy 11 évig vezettem az intézményt, és a rendszerváltás óta elkövetett átalakítást tulajdonképpen az én számlámra lehet ebben az iskolában írni, hogy a volt Polai egyetemből a város egyik ma már egyenrangú középiskolája fejlődött ki. Megkezdtük a szakközépiskolai és a technikus képzést. Ugyanakkor negatívumok is nyilván írhatók a számlámra, hiszen a rendszerváltás és az ezt követő demográfiai hullámváltozás miatt közel 50 ember, munkatársamtól kellett a 10 év alatt megválni. A harmadik, ami biztatott arra, hogy ismét pályázzak, hiszen olyan fiatalok nőttek fel környezetemben, mint a másik pályázó is, aki megfelelő ambícióval rendelkezik és pályázott a helyemre, így úgy gondoltam, hogy ezt a megkezdett változást a következő 5 évben egy új iskolaszerkezetben talán tapasztalatommal, múltammal sikeresen be tudnám fejezni. Tüttő István: Köszönjük szépen. Van-e Tóth úrhoz kérdés? Úgy látom nincsen. Balogh urat kérem, a bizottság elnökét. Balogh László: Az OKSB Tóth László igazgató úr pályázatát 1 igennel, 3 nemmel és 4 tartózkodással nem támogatta. Tüttő István: Lezárnánk a vitát. Mivel két jelölt van, egyből dönthetünk, tehát fordulóban dönthetünk. Kérem, úgy gondoljuk meg a szavazást, hogy most már, akire mi úgy gondoljuk, hogy ő legyen a vezető, annál nyomjuk meg csak az igent. Kérem, először felteszem szavazásra Mérksz – elnézést kérek Andor, Mérksznek van írva a név, hogy hogyan kell ejteni? Mérksz Andor: Hivatalosan Mérksz, másikfajta név, az Merksz, így terjedt el. Tüttő István: Igen, mert Mérksz a név, hát rosszul olvasva Merksz. Én Mérksz Andorra teszem fel a szavazást. Tehát Mérksz Andorra szavazunk. Kérem a szavazást. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a jelöltet támogatja. Tüttő István: Elsősorban gratulálok a kinevezéshez, de a bér felolvasása után fogom feltenni szavazásra a határozati javaslatot, amely Mérksz Andor úr esetében 85.400 Ft alapilletmény, 36.500 Ft vezetői pótlék, tehát mindösszesen 121. 900 Ft. Nem olvasom fel a törvényi rendeleteket, határozatokat, de annyit megemlítek, hogy 2000. augusztus 28. napjától 2005. július 31. napjáig, öt tanévre intézményi feladatok ellátásával megbízzuk Mérksz Andor urat. Kívánunk jó munkát, jó erőt, egészséget, eredményes oktatást, hogy ez az iskola tovább öregbítse hírnevét, és egyben Nagykanizsáét is. A többieknek pedig megköszönöm a pályázatát. És kérem, hogy szavazzunk ezek után a határozati javaslatról. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 290/2000.(VIII.22.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. tv., valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú többször módosított 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2000. augusztus 28. napjától 2005. július 31. napjáig – öt tanévre – intézményvezető feladatok ellátásával megbízza: 1. Péterfy Sándor Általános Iskola Alapilletmény Vezetői pótlék Összesen Ft/hó Ft/hó Ft/hó Bagarus Ágnes 56.400 33.580 89.980 2. Zemplén Győző Általános Iskola Alapilletmény Vezetői pótlék Összesen Ft/hó Ft/hó Ft/hó Veitné Molnár Anikó 62.100 33.580 95.680 3. Belvárosi Szakképző Iskola Alapilletmény Vezetői pótlék Összesen Ft/hó Ft/hó Ft/hó Mérksz Andor 85.400 36.500 121.900 Határidő: 2000. augusztus 28. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném Tóth László úrnak megköszönni külön is azt a munkát, amit végzett ebben az intézményben. Nem véletlen fogalmazhatta meg saját maga, hogy az intézmény sokat fejlődött és arra a szintre emelkedett, amelyre ma Nagykanizsa büszke. Kívánom, hogy jó erőben, egészségben támogassa, felhasználva tapasztalatait, tudását, hogy ez tovább fejlődhessen. Köszönjük az eddigi munkáját. Szünet 3. Előterjesztés a Magyar utca 76. sz. alatti önkormányzati ingatlan kiürítésével kapcsolatos fellebbezés tárgyában (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérte Dr. Horváth György úr, hogy hallgassuk meg Varga Gyulánét, a lánya, igen, rendben van. Megkérdezem Öntől, mivel ez nem igazán, tehát olyan ügy, hogy Ön kérheti a zárt ülést is. Nem kéri. A napirendi pontnak az előzménye, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város jegyzője, mint I. fokú építéshatóság nagykanizsai IKI, tehát az Ingatlankezelési Intézményünk kérelmére elindult eljárásban 1999. október 28-án kelt, azonnali végrehajtást elrendelő határozatában bontási engedélyt adott Nagykanizsa, Magyar u. 76. szám alatti, 186/1 hrsz-ú ingatlanra. Határozatát a Horváth és Társa Építő-tervező Bt. 1999. május 6. napján kelt statikai szakvéleményére alapozta, amely szakvélemény szerint az épület életveszélyes állapotban van. 2000. június 21-én kelt, polgármesteri hatáskörben hozott határozattal az önkormányzati bérlakások kiürítése elrendelésre került, egyben az ott lakók részére ideiglenesen, felújított, beköltözhető lakás lett kijelölve. A végrehajtásra nem került sor, ezért az Ingatlankezelési Intézményt a határozat végrehajtására való szorítás érdekében 100.000 Ft bírsággal sújtotta az eljáró hatóság, és most ott tartunk, hogy pontot kell tenni az ügy végére. Varga Gyuláné Nagykanizsa, Magyar u. 76. szám alatti bérlő a polgármester határozata ellen fellebbezéssel élt, és egy másik cégnek csatolta be a szakvéleményét az épületre vonatkozóan, mely, a szakvélemény nincs életveszélyes állapotban megállapítást tette. Hát most ez a patthelyzet alakult ki. Nekünk döntenünk kell a kérdésben. Megkérdezem Önt, hogy kíván-e először szólni, mert akkor megadom a szót. Mondja el a saját véleményét, és azt követően fogunk erről vitát nyitni. Tessék parancsolni. Varga Gizella: Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm szépen, hogy lehetőséget kapok. Előzetesben meg szeretném kérdezni, hogy a képviselők mit kaptak a beadványunkban, milyen anyagot? Ugyanis egy 6 oldalas beadványt, a hozzá tartozó iratelőzményeket és a szakvéleményt is mellékeltük a közgyűlésnek. Színes fotókkal ellátva. Tüttő István: Bizottság tárgyalta. Dr. Csákai Iván: Bizottság megkapta. Tüttő István: Ugyanis a közgyűlés a bizottság javaslatára, Szociális és Egészségügyi Bizottság. Varga Gizella: Megpróbálom akkor összefoglalni az előzményeket is, és tisztelettel kérem a közgyűlést, akkor engedtessék meg, hogy a szakvéleményt részletesen felolvashassam. Tisztelt Közgyűlés! Édesanyám, Varga Gyuláné a Nagykanizsa, Magyar u. 76. szám alatti ingatlan egyik bérlője, 1999. október elején a szomszédtól értesült arról, hogy az IKI életveszélyességi vizsgálatot kért és le akarja a házat bontani. Miután mi 1995-ben vételi szándékot jelentettünk be a házra, igaz, akkor nem voltunk abban a helyzetben, hogy megvásároljuk, de erről az igényünkről soha nem mondtunk le, így ´99. október 9-én írásban megerősítettük a vételi szándékunkat, és kértük az IKI-t, hogy árajánlatát tegye meg. Október 22-én kaptuk kézhez Kámán úrnak a levelét, melyben hivatalosan értesített, hogy az utóbbi időben felerősödő állagromlás miatt életveszélyességi vizsgálatot kért, amelynek eredménye ismeretlen, és amennyiben megállapítja az életveszélyt, szó sem lehet, hogy életveszélyes ingatlan kerüljön privatizálásra. Megdöbbenéssel olvastuk Kámán úr sorait, hiszen a lakásunkban soha sem az IKI műszaki szakemberei, sem pedig az a statikus, aki a szakvéleményt a megyei építési hatósághoz benyújtotta, soha nem járt. Édesanyám nevében a zalaegerszegi építéshatósági osztályvezetőhöz fordultam keresettel, egy állampolgári bejelentéssel, melyben ugye közöltem, hogy ez a szakvélemény úgy készült, hogy soha senki nem járt a lakásunkban, kértem a segítségét, hogy vizsgáltassa ki ezt az ügyet, miután nekünk azért érdekes az igazság kiderülése, mert csak ezzel tudnak megakadályozni bennünket abban, hogy a lakást megvásárolhassuk, miután elidegenítési tilalmat az önkormányzat a lakásra nem vezetett be. Szerencsétlenségünkre aznap, hogy a levelünket, ugyanaznap hozta Zalaegerszeg építéshatósági osztályvezetője az elutasító határozatot, melynek indoklásában erre a bizonyos statikai szakvéleményre hivatkozott, mely ugye úgy készült, hogy nálunk senki nem járt. Az építéshatósági osztály beadványunkat fellebbezésnek tekintette és továbbította a másodfokú hatósághoz, a megyei Közigazgatási Hivatalhoz. Döbbenetünk csak fokozódott, miután a megyei Közigazgatási Hivatal kapásból, úgymond visszavágta, hogy a bérlőnek bontási engedély kiadása tárgyában nincsen fellebbezési joga, és így fellebbezés hiányában elutasítja a keresetünket. ´99. december 8-án a 2. számú önkormányzat év végi beszámoló ülésen, melyen részt vett a polgármester úr, Dr. Fodor Csaba képviselő és Dr. Tóth László képviselő urak, én személyes kérdést intéztem a polgármester úrhoz a Magyar u. 76. alatti ingatlan tárgyában, jelezve azt, hogy úgy készült ez a statikai szakvélemény, hogy nálunk senki nem járt. Én akkor rákérdeztem a polgármester úrra, hogy írjam-e le írásban az elmondottakat, azt mondta, nem kell, feljegyezte, és válaszolni fog rá. Azt is mondtam ott a polgármester úrnak, hogy ha a mi lakásunk életveszélyes, akkor Nagykanizsán az önkormányzat nyugodtan bontsa le a bérlakások 80 %-át, a „Citrom-szigetet” pedig dózeroltassa el. Lehet, hogy ennek a városnak nagyon sok bérlakása van, és mindenkinek, úgy látszik, ebben a városban tisztességes lakása van. Türelemmel vártam, hiszen az a veszély nem fenyegetett egyikünket se, hogy a tető esetleg ránk szakad, vagy düledező falak vannak és bármi veszély is érhet bennünket, tehát nyugodtan laktunk a bérlakásunkban. Választ ugyan nem kaptunk, míg június 13-án Kámán úr behivatott bennünket és közölte, hogy az I. fokú építési hatóság 100.000 Ft bírsággal megbüntette a nagykanizsai IKI-t, és lebontásra kerül az épület és a Rózsa u. 13. VI. emelet 38. számú, két szoba, összkomfortos lakásában kíván bennünket elhelyezni, mely szőnyegpadlós és központi fűtéses. 48 éve él édesanyám és vele együtt a két felnőtt gyereke a földszintes, udvaros bérlakásban, ami egyedi fűtéses és parkettás. Erre a lakásra mi elég sokat invesztáltunk, hiszen minden szándékunk az volt, hogy megvásároljuk. Másfél méter magasságig csempéztettük végig azokat a helyiségeket, amik csempézésre alkalmasak, így a konyha, fürdőszoba, linóleumot rakattunk, redőnyt szereltettünk, kábeltévét vezettettünk be, telefont. Az egyik faházat átalakíttattuk úgy, hogy télre is alkalmas legyen, tehát betonoztattunk, vakoltattunk, padlást építtetünk, hogy a 70 × 70-es kis spájzunk, ami jelen pillanatban van, kicsinek minősült, hogy azt tudjuk használni. A lakásunkra mindig gondot fordítottunk, és azt hittük, hogy ott fogjuk leélni az életünket, és minden szándékunk az volt, hogy megvásároljuk. Édesanyám szinte könyörgött Kámán úrnak, hogy miután soha senki nem járt abban az ingatlanban, legalább egy órát szánjon rá és nézze meg, hogy hol van ott az állítólagos életveszély, de Kámán úr hajthatatlan maradt. Azt mondta, visszautasították a beadványát? Visszautasították. Akkor kérem, ez van. Odamennek lakni, ahova én mondom. Édesanyám sírva jött ki Kámán úr irodájából és utunk egyenest a Zala szerkesztőségébe vezetett. A sajtó volt az első, aki eljött és vette a fáradságot, hogy megnézze a lakásunkat. Igaz, a cikk, amit annak szántunk, hogy felhívja a polgármester úr figyelmét, hiszen névleg a cikkben, ha valaki olvasta a július 20-ai cikket, egyetlenegy hatóság nem lett név szerint megemlítve, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy hoppá, itt nekem egy tartozásom van, és ennek az ügynek utána kéne járni, de sajnos nem ez történt. Július 27-én kézhez kaptuk polgármester úr kiürítő határozatát, melyben kötelezett bennünket, hogy július 31-éig foglaljuk el ideiglenes jelleggel a Rózsa u. 13. szám alatti, VI. emeleti lakást. Én másnap azonnal kerestem a polgármester urat telefonon, még aznap dolgozott, sajnos nem sikerült elérnem. A titkárnője annyiban tudott segíteni, hogy az Egészségügyi Osztályon keressük az illetékes munkatársat. Édesanyámmal elmentünk. Dömötör úr nagyon készségesen és úgy bánt velünk, ahogy az egy köztisztviselőtől elvárható. Segítséget próbált nyújtani, mondta, hogy beadványunkban legelőször is meg kell fellebbeznünk, és ebben a beadványban kérjünk szakaszos bontást. Egyébként olyan tájékoztatást kapott ő a Polgármesteri Hivataltól, hogy amennyiben üres lakás lesz a belvárosban, azt a lakást kapjuk. Ezt elég kétkedve fogadtuk, hiszen az önkormányzat legjobb tudomásunk szerint elővásárlási jogot akar a belvárosi ingatlanokra bejegyeztetni, tehát az az állítólagos ígéret elég nonszensz. Én azt is mondtam, hogy statikust hivatok. Ha a statikus azt mondja, hogy legyen egy szakvélemény, aki valóban látja, és azt mondja, hogy életveszélyes a lakásunk, akkor egy állandó, normális lakásért harcolok, ha nem, akkor a végsőkig elmegyünk, hogy az igazunkat bebizonyítsuk. Július 31-én egy statikus végre megnézte a lakásunkat, és bizonyítva érezzük igazunkat, hogy a lakott részek területén semmilyen életveszély a Magyar u. 76-ban nincs. Az épület tulajdonosa, illetve kezelője részéről elég nagy szándékosság is fellelhető ebben az egészben, hiszen az északi utcafronti 3 éve nincs csatorna, közvetlen az épületre folyik a víz, így az se lett volna csoda, ha ….. tönkremegy, de az duplafal, és a mai napig annak a falnak még mindig nincs semmi baja és nem akar kidűlni. Az épület első része, amin az életveszély esetleg fennáll, jelenleg lakatlan, a bérlő, miután nagy összegű lakbértartozása volt, önként kiköltözött a lakásból. Tisztelt Közgyűlés! Szeretném ismertetni Önökkel az EMPIRE´99 Kft. 2000. július 31-én kelt statikai szakvéleményt. Statikai szakvélemény a Nagykanizsa, Magyar u. 76. alatti, 186/1 hrsz-ú lakóépületre. Szakértői feladat. A meglévő önkormányzati tulajdonban lévő épület statikai állapotának megállapítása a bérlő Varga Gyuláné kérésére. Szakértői módszer: 2.1. helyszín megtekintése, vizsgálódás, 2.2. felmérés, adatrögzítés, 2.3. műszaki elemzés. 3. szakértői megállapítások. A szemlén részt vett Varga Gyuláné bérlő. A helyszíni szemlén megállapítást nyert: az épület Magyar utcai fala a járdarész kialakítása, a tető, valamint lefolyórendszer hibájából adódóan megsüllyedt. Az épület sarkai jellegzetes süllyedésre utaló repedés van. Mivel az alap megmozdult és a falazat is rossz állapotban van az állandó beázások miatt, így az épület ezen része életveszélyes. Az épület ezen része jelenleg is lakatlan. Az épület második szekciójának elemzése. A hagyományos, téglaszerkezetű falazaton semmilyen statikai hibából származó repedés nem látható. Az épület belső felében a falazati vakolat hibátlan, nincs rajta látható repedés. A fafödém és a falazat találkozásánál a vakolaton hajszálrepedések láthatók, de ezek a repedések a vakolat hibájából, nem pedig az épület mozgásából adódtak, nem tágultak tovább, megállt a repedés. A födém alsó síkján egyetlen helyiségben sem láttam repedést. A falazat külső oldalán, a déli falon a bádogozás hibájából a vakolat lejött, de alatta a falazat sértetlen. A külső homlokzati vakolat sorozatos elázások ellenére is javítható. A falazaton semmilyen mozgásra utaló jel nincs. A födém megvizsgálása során megállapítottam, hogy a födém eddig nem ázott el, jó állapotban van. Repedés sem alulról, sem felülről nem látható. … a korához képest nagyon jó állapotban, teherviselésre alkalmas, nem károsodott. A lécezés, a tető meg van görbülve, így ennek a cseréje szükséges. Az épület cserepezése … tehát és talap tönkremenetele lehetősége. Épület hátsó lakott része jelenlegi állapotának megfelelő statikailag, állítom, lakható. A tetőcserepezés, a lécezés és bádogozás javítása szükséges a szerkezet tönkremenetelének elkerülése végett. Az épület a kialakításánál fogva szakaszosan bontható, így az utcai rész hibái miatt a hátsórész lebontása nem szükséges. Tisztelt Közgyűlés! Azt hiszem, hogy minden igazunkat alátámasztja ez a statikai szakvélemény, egyébként fotókkal ellátva lakásról, külső részről, a tetőről, és legnagyobb döbbenet, ugye nem utolsó sorban, hogy egy állítólag életveszélyes ház mellett ugye több milliós kocsik parkolnak. Tehát annyira áll fönn az életveszély, hogy valaki akár a 4 milliós kocsiját is odameri tenni. És ez kép mindennap délben megismétlődik, miután vendéglátó egység van mellettünk. Tisztelt Közgyűlés! A szomszéd bérlő, Baranyai Teréz is megbízott, hogy az ő érdekeit is képviseljem. Ő nagyon sokáig abban a hiszemben volt, hiszen az IKI neki azt mondta, hogy a lakása életveszélyes. Ő többször bent is járt az IKI-nél lakástémában. A saját költségén - analfabéta cigányasszonyról van szó, aki a családjával, a lányával, annak élettársával és két kiskorú gyerekével él itt - ez a család saját erőből a kamráját átalakította fürdőszobává. Az ideiglenes lakást, amit részükre ki akarnak utalni, nem hajlandó figyelembe venni, hogy ők ezt rááldozták, és komfortnélküli lakást akarnak számukra biztosítani. A gyerekeik több esetben pályáztak szociális bérlakásra, az illető bérlő rokkantnyugdíjas, agyepilepsziája, agyér elmeszedése és epilepszia, agyér elmeszesedés, asztmája és egyéb betegsége, tehát asztmája van. Ők azt a lakást, amit megláttak, számukra nem tudják elfogadni, és az a lakás még rosszabb volt, mint a saját lakásuk, amit fölajánlottak. És a beadványukban ők is azt kérték, hogy maradhassanak, hiszen az életveszély nem áll fönn. Nekik azt mondták, hogyha valaki fölmegy a tetőre, akkor le fog szakadni a mennyezet. Hát én is fölmentem arra a tetőre, hát az én sulyom az nem annyira pehelysúly, rajtam kívül még ketten voltunk a tetőn, de még vakolat se esett le, tehát ott semmilyen probléma nincs. Tisztelt Közgyűlés! Én tudom, hogy nagyon nehéz egy tévedést belátni, és valakinek azt mondani, hogy hibáztunk, de itt emberekről van szó, nem papírról, emberek sorsáról, és jó lenne, hogyha ez az ügy egyszer és mindenkorra rendeződne. Június 13-ától összeszorult gyomorral vagyunk és minden egyes kapucsörrenésre azt várjuk, hogy esetleg megjelenik a hatóság és kilakoltat bennünket. Mi is szeretnénk békében élni, és szeretnénk, ha ott lakhatnánk a helyünkön, és végre igazságot hozna ez a közgyűlés. Kérjük, hogy a közgyűlés hozzon határozatot a szakaszos bontásról, járjon el Zalaegerszeg építési hatóságánál a bontási határozat megváltoztatásában, és végre tegye lehetővé, hogy megvásároljuk a bérlakásunkat. Köszönöm szépen. Tüttő István: Az IKI vezetőjét kérem, hogy néhány szóban őt is azért mondja el, mert a két fél. Kámán László: Én nem akarom a Horváth és Társa szakértői véleményét fölolvasni, én csak az összegzést akarom. Én nem vagyok statikus, nem tudom megállapítani, hogy kinek van igaza. Az épület minden szerkezete olyan mértékben elöregedett, és épületről beszélek, nem lakásról. A Horváth és Társa a megbízást az épület három lakására kapta. Az épület minden szerkezete olyan mértékben elöregedett, lepusztult, hogy az épület összeomlása bármikor bekövetkezhet. Az épület felújítása gazdaságtalan, meghaladná az új épület építési költségeit. A födém és tetőszerkezetekre, az alapok állapotára és a teherhordó falazatokra hasonló véleménnyel van. Ez alapján a szakértői vélemény alapján és az Ingatlankezelési Intézmény szakemberinek a véleménye alapján indította az Ingatlankezelési Intézmény a bontási eljárást, ami minden fórumon keresztül végig ment, és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala bontási eljárást kiadta végül is. Mi utána teendő? Utána a bérlőnek és a bérbeadónak nincs az a lehetősége, hogy itt mérlegeljen dolgokat, hanem a kiürítést azonnali hatállyal el kell végezni. Tehát a bérlő nem mondhatja meg, hogy ő hová költözik. Ő beköltözik valahová, ahonnan majd a jelenlegi belvárosi lakásának megfelelően a későbbiekben elhelyezést kap máshol. Ezért ajánlottuk föl a Vargáéknak a Rózsa 13-ban lévő kétszobás összkomfortos lakást, ami minden paraméterében, csak városi elhelyezésében nem passzol a jelenlegi lakott lakáshoz, többi minden paraméterében ennél jobb. És a Baranyaiéknak pedig a Dózsa 73-at ajánlottuk föl, amely nagyobb négyzetméter, az igaz, hogy a WC-re ki kellett volna járni, pár métert kellett volna megtenniük. Utána - még egyszer hangsúlyozom - az önkormányzat, amikor ideiglenesen elhelyezte őket, a lakástörvénynek megfelelően a végleges elhelyezésükről megfelelő lakás biztosításakor rendelkezhetett volna. Én úgy gondolom, hogy a bérleti jogviszony, ami az Ingatlankezelési Intézménynek a Vargáékkal van, nem teszi azt lehetővé, hogy ezt a hatósági eljárást ők megkifogásolják, mivel hogy önkormányzati tulajdonra a bérlőnek gyakorlatilag nincs joga azt mondani, hogy ez nem igaz. Ettől függetlenül lehet, hogy igazuk van. Tételezzük föl, hogy igazuk van. Hogyan lehet egy olyan épületet elbontani és olyan épületben közel 180 m2–ből 120 m2-t elbontani, hogy megmaradjon körülbelül 70 m2? Én úgy gondolom, hogy ehhez megint statikus kell, mivel hogy a főépület épült először, utána toldalékként épült hozzá a Vargáék és Baranyaiék a lakása, statikusnak kellene megmondani, hogy ezek, tehát a főépület és akár a Baranyaiék lakása elbontható-e, és ha ott marad a Vargáék lakása, akkor ezt hogyan használható. Én erre nem tudok választ adni, egy statikust kellene megkérdezni. Dr. Tuboly Marianna: Varga Gyuláné ügyfél leánya ismertetett nagyon sok iratot, de Közigazgatási Hivatalának fellebbezésre adott válaszát csak részben ismertette. Nevezetesen azt a részét, hogy bérlői jogviszony nem jelent fellebbezési joggal járó ügyféli pozíciót. Szeretném ismertetni a levélnek a második bekezdését, ami úgy szól, hogy egyébként a bontási engedély kiadásának nem feltétele az adott épület rossz állaga, vagy életveszélyessége. A vonatkozó jogszabály értelmében a bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy tervezett bontási munka kielégíti-e a biztonsági, környezetvédelmi, műszaki és egyéb szakhatósági követelményeket. Továbbá, hogy az építmény nem áll-e védettség alatt. De tulajdonképpen most, és azért is vagyunk nyílt ülésen, mert nem egy szociális problémával állunk szemben, hanem egy tulajdonosi ügyről van szó, hogy van egy önkormányzati tulajdonú épület, amelynek során mely gazdaságosabb az önkormányzat számára, a lakót új, megfelelő lakásba költöztetni, vagy hát egyéb nem rossz állagú lakásba költöztetni és az épületet elbontja, egyébként hasznosítja, vagy pedig sokkal nagyobb ráfordítással felújítja ezt az épületet. Tehát tulajdonképpen nem az a kérdés, hogy az önkormányzat képviselőtestülete két szakvéleményt felülbírálva eldöntse, hogy melyik szakvélemény az igaz, hanem, hogy egy olyan tulajdonosi döntést hozzon, ami az IKI-re az Ingatlankezelő Intézményre vonatkozóan kötelező jelleggel kijelöli, hogy mi legyen az épület sorsa, hiszen az ott lakó bérlőknek az elhelyezése mindenképpen biztosított, és tulajdonképpen a bérlőnek nem ahhoz van joga, hogy az x utcában az y szám alatt lakjon, ha nem, hogy részére egy megfelelő bérlakás legyen biztosítva. Ez az önkormányzatnak a kötelező feladat az ügyben. Dr. Horváth György: Én a tanulsággal próbálom kezdeni. Ugyanis a lakóház első része az olyan állapotban van, amelyről hát ház jelleget nem szabad mondani. Hogy hogyan juthatott idáig, ez a probléma. Nyilván az IKI-nek vagy elődjének nem volt arra pénze, hogy Nagykanizsán minden lakást úgy tegyen rendbe, vagy minden házat, erre nem volt pénze. De arra igenis a lakóknak is kellett volna igényük lenni, nem Vargáékról van szó, hogy egy csatornát odategyenek, hogy a parkettet ne tüzeljék el, hogy szellőztessenek. Tudom, mert jártam a lakásokban, és ott egy felemás helyzet van. És, hogy néz ki az, ha a házat úgy szakaszokra bontják, hogy az elejeét meg a harmadik részét. Mi lesz a tűzfalakkal? Hát, hogy néz az ki, mondjuk a Magyar utca az elég forgalmas utca, hát a 74-es főútnak számít. Azt hiszem, hogy ezekre a későbbiekben jobban oda kell figyelni, mindegy, hogy hogyan döntünk, nem döntésről szólok én, hanem a magáról a tényről, hogy ilyen eset előfordulhat, és igenis nem kérjük idejében számon azokat, akik a minimális lakás rendben tartási kötelezettségüket elmulasztják. Aki elmulasztotta, elköltözött onnan, most Vargáék vagy isszák e levét, vagy nem és ez elég szomorú így. Gyalókai Zoltán: Jegyzőnőhöz szeretnék egy kérdést föltenni, mind a két döntést feltételezve. Egyáltalán van-e a városnak, illetve a közgyűlésnek olyan joga, hogy ezt bontási elindított ügymenetet, vagy már egerszegi határozatot semmissé nyilvánítsa, mert szerintem nincs? Tulajdonképpen a közgyűlés tagjait erről kéne felvilágosítani, illetve mi van akkor, ha ténylegesen elrendeljük a kényszerbontást, és hát szerintem a kényszer kilakoltatás tartozik hozzá. Dr. Tuboly Marianna: A zalaegerszegi építéshatóságnak a határozata, ahogy Ön mondta, jogerős és végrehajtható. Elképzelhető, hogy lenne mód egy felújítási kérelemmel ezt hatálytalanítani, tehát az életveszélyességnek a megszüntetésének más módja is van. De azt egy új eljárásban kellene kérni. Gyakorlatilag azt, hogy egy épület életveszélyes, azt nem csak bontással lehet megszüntetni, hanem felújítással. A Kámán úr által ismertetett szakvéleményből azonban kiderült, hogy a felújítás vetekszik, illetve többe kerül, mint egy új épület megépítése. Dr. Baranyi Enikő: Magam részéről nagyon szomorú szívvel hallgattam végig ezt a történetet. Tehát, akkor azt lehet mondani, hogy egy három részből álló épület, régi épület komplexum egy része a tulajdonosi ráköltés hiányában életveszélyessé vált. Én ezzel ezt értelmeztem. Ennek esetnek az elmondása kapcsán rögtön a Nagyrác utcai iskola is az eszembe jutott, érdemes megnézni, hogy egy lakatlan épület ugyan mivé válik. Tüttő István: A laktanyákat is meg lehet nézni. Dr. Baranyi Enikő: A laktanyákat is, de mondjuk egy ideig nem volt a mi tulajdonunkban, de az a döntés, hogy az iskola üresen álljon, az egy közgyűlési akarat és elhatározás volt, megítélésem szerint, nem mondom azt, hogy jó döntés volt. A hasznosítás azóta is késlekedik, talán most lesz kiút. Tehát én úgy értelmezem, hogy most a közgyűlésnek, mint tulajdonosnak azt az akaratát kell kinyilvánítani, hogy ez az egész telekre szüksége van. Más formában akarja hasznosítani, és nem kíván az utcai részre rákölteni. Nem vagyok gazdasági szakember, nem vagyok építési kivitelező. Feltételezem azonban, hogy az a statikai vizsgálat, ami a Varga Gyuláné, illetve a Baranyai Teréz lakásában történt, azt is egy szakértő adta ki. Tehát gyakorlatilag ott életveszély nem áll fenn. Megkérdezem akkor, melyik az idézőjelben vett gazdasági olcsóbb megoldás is, akár az életveszélyes épületnek egy lakás árát meghaladó felújítása, és egy lakásnak ilyen értelemben, oly formában történő kialakítása, ami egyben további két lakásnak a megspórolását is jelenti. És ugyanakkor lehet azt mondani, hogy egy jobb komfortfokozatú lakást adunk, de megkérdezem, bizonyosak vagyunk abban, hogy aki az életét egy udvari - mert úgy értelmezem, hogy ez egy udvari kertes rész - több évtizedig ott élte le, kérem szépen, nagyom komoly katalizátor szerepet vállalunk abban, hogy bizonyos visszafordíthatatlan események következzenek be az ott lakó öreg néni életében. Én szeretnék tehát arra apellálni, hogy egy lakásnak a lakhatóvá tétele, két lakásnak, hogy így mondjam a megspórolását is jelenti, hisz a két lakót ki kell költöztetni, és azon kívül egy ilyen döntésben azonban nem csak tárgyi és objektív szempontok vannak, hanem nagyon komoly emberi érzések, érzelmek is megjelennek, és ennek a döntésnek azt hiszem elsősorban a súlyát ez adja meg. Magam részéről tehát szeretném kérni, hogy az itt ülők mérlegeljék annak a lehetőségét is, hisz egy felújítással kapnánk egy plusz lakást. Kétségtelen, hogy egy ilyen jó helyen lévő telek értékesítésétől ugyanakkor elesik az önkormányzat, de nem ezt tekinteném a veszteségnek, hanem a nyereségnek, ha ez a két család ott maradhatna és esetleg az utcai részbe be lehetne valakit még költöztetni. Hisz lakás kérők sokasága van. Tüttő István: Annyit azért mindenképp figyelmükbe kívánok ajánlani, hogy dönteni lehet bárhogy, de egyet tudomásul kell venni, van az épületnek akármelyik szakértői véleményt is nézzük, egy jelentős része, amely több mint fele, amely mindkét szakértő véleménye szerint le kell, hogy, bontásra kell, hogy kerüljön. Mert a felújítás sok esetben nem megy másként, mert ehhez bontással kell kezdeni a felújítást. Itt gazdasági számítást is kellene végezni, ezt az IKI-nek kell elvégezni, amennyiben a döntés úgy születne meg, hogy részleges bontás. A részleges bontásnak azonban rendkívül nehéz időszak következik, hiszen most nem a jó idő fele megyünk már, hanem éppen a rossz idő fele. Tehát áthidalni, nem vagyok benne biztos, hogy olcsóbban lehet a kérdést, mint hogyha három lakást oldunk meg helyette. Azt el lehet rendelni, hogy ennek a befolyt összegét, ezen három lakásnak a biztosítására, vagy valamilyen formájú pótlására kell fordítani. Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm Dr. Baranyi Enikő képviselő asszonynak valóban az emberséges, itt nem a szívre meg az egyéb humán, meg a tisztességhez hozzátartozik, amit ő elmondott. Mielőtt én a véleményemet kifejteném, mivel, hogy 50 éve ismerem ezt a házat. Én gyerekkorom óta bejárója voltam, a barátaim éltek ott, élnek is ott, engedjék meg ezt a személyes elfogultságot, hogy elmondjam a véleményem és az ott tapasztaltakat. Kérdésem volna az igazgató úrhoz, az IKI igazgatójához, hogy ott a háznak, ami új IKI-hez tartozik a hátsó része magántulajdon? Mert még ott laknak. Igen. Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Én úgy érzem, és én nem akarok itt az érzelmekre hatni, hanem az igazsághoz tartozik, ahogy említettem pár másodperccel ezelőtt, ismerem. Az a lakás, ne vegyék itt túlzásnak, amiben a Vargáék, és a Varga néni, aki 50 éve 48-50 éve lakik, hogy mondhatom nagyon jó pogácsát tudott Varga néni sütni, az beteges, a lánya nagyon szerényen nem említette meg, és nem hivatkozott az édesanyjára, a körülményei olyan, hogy azt mondta, ő ragaszkodik. Azt mondta, hogy őt onnét csak a temetőbe fogják kivinni. Nem akarok hatni senkire. Abban a lakásban én is ellaknák, mint Bicsák Miklós. Annak a lakásnak az állapota olyan kérem szépen, hogyha valóban az önkormányzat odafigyelt volna évekkel ezelőtt, akkor az az utcai homlokzati rész a Magyar utca felől közvetlen a Pálma vendéglő mellett nem került volna oda, amilyen állapotban van jelenleg. Valóban olyan emberek lakták, akik nem törődtek, és nem a jó gazda módjával ápolták, gondozták a saját, illetve bérleményüket, hogy a csatornára vagy egyéb, hát ők ilyen felfogásúak voltak. De akkor kérdezem én, miért szenvedjen az az ember a hatóságoknak a megjárt tortúrájával, hogy igenis ki kell onnét hurcolkodni. És ezt alátámasztja a két szakvélemény. Nem, mint szakértő, de mint magánember is kőműves mestereket, akik máma emeletes házakat építenek, személy szerint egy pohár sör mellett a Pálma vendéglőben megbeszéltük, hogy mondjátok el a magán véleményeteket. Azt mondták. Miklós ebben a házban még lehet lakni. Olyan emberek, akik ma is még építenek több emeletes családi házat, és komoly vállalkozásaik vannak. Én azt kérném a tisztelt közgyűléstől tisztelettel, és valóban kompromisszumos segítséggel oldjuk meg ennek a családnak, illetve ahogy elmondta itt a Varga néni lánya, és felkérte a szomszéd és felhatalmazta, higgyék el, az a család is, aki ott lakik a szomszédságukban, a körülménynek megfelelően tudnak ott élni, és ragaszkodnak ahhoz a környezethez, amiben él a két kiskorú, illetve hát az idős, beteges nagymamával. Én nagyon szeretném, hogy a város most úgy állna ehhez kérdéshez, ezt tisztelettel jegyzőnőnktől is kérném, hogy hatósági rendelkezéseket, egyéb lehetőségeket úgy figyelembe venni, hogy ez egy olyan megoldás legyen, hogy ez a család ezt a házat, ha szándékozik megvásárolni, itt semmi spekuláció, hogy a család utána azt a telket utána eladja, vagy ehhez hasonló. De valami olyan megoldást, hogy ezeket a lehetőségeket több évtizedes ott létük, ott laktak egyéb, vegye figyelembe, mert ők, én kérem a képviselőtársaimat, Horváth képviselőtársamnak a területe, látogassuk meg. Én nagyon szívesen, nem vagyok felhatalmazva, bármelyiküket beviszem, és beengednek bennünket, nézzük meg a lakást. Én a segítséget kérem, és gondoljuk át, hogy milyen lehetőséggel lehetne, mert meg lehet oldani. Biztos, hogy a szakemberek is ebben partnerek lesznek. Dr. Gögős Péter: Azt hiszem, nem tisztünk, hogy itt a két szakértői vélemény bármelyikét is győztesnek kiáltsuk ki. Valószínű, hogyha bírósági ügy lenne a dologból, akkor a bíróság egy harmadik független vélemény alapján döntene. Nem is az az érdekes, nem a statikai vélemények döntik el az épület sorsát, hanem az, hogy a tulajdonosnak mi a célja ezzel, hogy van-e valami egyéb célja. Ezt szeretném megkérdezni, mielőtt a döntésbe belevisznek bennünket, illetve részei leszünk. Van-e valakinek tudomása arról, esetleg valami konkrét más cél van ezzel az épülettel, netán valami egyéb üzleti érdek fűzi bármelyik felet is ehhez? Polgármester úr, várom a választ. Tüttő István: Nekem nincs tudomásom olyanról, hogy valaki erre ajánlatot tett volna. Nem tudom, hogy az irodának van-e? Dr. Baranyi Enikő: Nem ismerem a helyszínt részleteiben, konkrét kérdésem lenne. Van-e a telek iránt érdeklődő? Tüttő István: Erről volt szó. Azt kérdeztem, hogy van-e érdeklődő? Nincs telek egyáltalán. Nincsen ilyen érdeklődő. Hát az biztos, hogy lenne, ha meghirdetnénk, de érdeklődőről nem tudok. Böröcz Zoltán: Most egy picit el vagyok bizonytalanodva, mert amit a hölgy itt előadott, és valóban vannak lakrészek, vagy lakások, amit kiutalunk, abban az állapotban, hogy a bontási kényszer fennállna. És ez oly mértékben elbizonytalanított, hogy szembe jutott, hogy ez nem az egyetlen hely lehet Nagykanizsa városba, ahol az IKI tulajdonában lévő lakásban lassan lakhatatlan körülmények jönnek létre, hogy a házak olyan állapotba kerülnek, amik feltétlen felújítási igénnyel fognak fellépni. Na most, hogyha rendszert csinálunk abból, és én úgy látom, hogy ez a rendszer eddig működik, hogy minden egyes esetben ezt a felújítási felelősséget igazából elhárítjuk, az olcsóbb megoldást választjuk - gyakorlatilag az olcsóbb megoldás lássuk be az, hogyha lebontásra ítéljük, a telket értékesítjük és az értékesítésből tömbházban, vagy bármilyen helyen veszünk másik lakást, vagy bármi másra fordítjuk az ellenértéket. Olcsóbb megoldás, de hosszútávon biztosan tartható-e? Nem kellene azon elgondolkodni, lehet, hogy csak példa rá ez az ügy, hogy adott esetben ez a telek is lehet, hogy alkalmas arra, hogy nem értékesítve, hanem azokat a lakhatatlan részeket lebontva, egy jó tervezővel megterveztetve, akár egy hosszú udvarban, akár egy sorház jelleggel, létrehozzuk azokat a lakásokat, amiket egyébként egy lakáskoncepcióban mi tárgyaltunk, és a város különböző pontjára ki is jelöltünk vele hely területeket. Nem rég bizottsági szakaszban volt ez az ügy. Én elképzelhetőnek tartom, hogy bizony igen a bontást vállaljuk azoknak a részeknek, ami. És egy olyan tervet csináltatunk, egy olyan tervet, aminek az a lényege, hogy a meglévő és egészséges lakrészekhez pedig kapcsolódjon az, amit mi Nagykanizsa város fogunk építtetni. Hiszen nem tudjuk megúszni, hogy szociális bérlakásokat építsünk, egyáltalán bérlakásokat hozzunk létre. Én azt mondom, ha ez járható út, akkor ebben az esetben mindenki számára megoldást jelent. Hiszen, ha mindig eladjuk minden esetben, akkor előbb-utóbb tényleg telek nélkül marad abszolút a város. Tehát lehetőségünk sem lesz ilyenfajta gondolkodást elindítani. Én ezt az alternatívát javaslom. Biztosan megnyugtató lenne annak a számára, aki ott lakik. Nekünk valószínűleg pénzbe kerülne. De én azt hiszem minden lakás felépítése és felújítása pénzbe fog kerülni a jövőben is. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Tarnóczky Attila: Az első, amit szeretnék jelezni, hogy ebben a városban jó néhány életveszélyessé nyilvánított lakás van. Az a fajta eljárás, ami kibontakozni kezd, hogy ezeket a lakásokat a lakók kérésére, mondjuk az Eötvös téren, hogy kipucoljuk, és ott hagyjuk változatlan formában, általánosságban, megítélésem szerint nem járható, mert ez a város ellenére van. A város fejlődését akadályozza. A másik dolog, … azért a közgyűlést sem mutogatni, vagy az IKI-re mutogatni, mert hogy mennyi pénze van az IKI-nek a lakások felújítására, az így huszonhetünktől függ. Nagyon kellemes állapot, hogy 1 fő kiugrik és utána bejelentkezik másik 26, az sáros ebben az ügyben. A harmadik dolog, hogy a Böröcz képviselő úr által felvázolt megoldás számomra szimpatikus, de megjegyzem, hogy azért van itt egy alapvető kérdés, hogy az a lakás életveszélyes-e, vagy sem? És ezt mi most itt eldönteni nem fogjuk tudni. Kimondhatjuk, hogy nem életveszélyes, de akik kimondták, azok vállalják a felelősségét annak, hogy adott esetben összedől. Ezt egy harmadik független szakértő tudná eldönteni, mint a bírósági …, és akkor a feleknek az elfogultsága kizárható. Ezért is van ebben az előterjesztésben a bírósághoz való fordulás. Szerintem ez lenne a legmegnyugtatóbb megoldás, ha a bíróság kimondja, hogy ez az épület nem életveszélyes, az egy helyzet. Ha kimondja, hogy életveszélyes, az egy másik helyzet. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság is úgy érezte, hogy hatósági dologban nem tud dönteni. Két vélemény volt mi azt mondtuk, hogy ezt a két véleményt majd a bíróság eldönti, hogy melyik az igaz. Nekünk az volt a javaslatunk, hogy bírósághoz forduljunk. Tüttő István: Köszönöm, van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, a vitát lezárom. A határozati javaslat úgy szól, hogy a közgyűlés Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője 1242-2/1999. és 1178/2000. számú azonnali végrehajtást elrendelő jogerős határozatai alapján Varga Gyuláné és Baranyai Teréz fellebbezését elutasítja és 48049-3/2000. és 48049-4/2000. számú I. fokú határozatokat helybenhagyja. Egyúttal felkéri a polgármestert, hogy a bírósági végrehajtás elrendelése érdekében az eljárást indítsa meg. Ez a határozati javaslat. Tessék? De határozat módosító javaslata nem hangzott el senkinek, csak meditációja volt. Kérdezem, hogy módosító javaslata van-e konkrétan az ezzel kapcsolatban nyilatkozó uraknak? Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak a határozati javaslatát módosításként, hogy bírósághoz fordulni, hogy a két vélemény között melyik az igaz és csak akkor a végrehajtást elrendelni. Böröcz Zoltán: Megpróbálom módosítási javaslatként megfogalmazni, valószínűleg nem sikerült, legfeljebb kérem jegyzőnőt, hogy majd segítsen, mert, nem biztos, hogy elsőre sikerül. Az én javaslatomnak a lényege az volt, pont utalva jegyzőnőnek a felszólalására, aminek a lényege az volt, hogy az életveszélynek az elhárítása nem csak bontással történhet, hanem egy új eljárásban történhet felújítással is. Én javaslom, hogy a határozatunkba, a módosított határozatba azt fogalmazzuk meg, hogy az életveszélyessé vélt részek felújítása, vagy rehabilitálásai ezt az önkormányzat vállalja, vagy vizsgálja meg, és ezzel kapcsolatban szükséges eljárást akkor indítsa el. Ez ennek a célja nem az, hogy mindenképp életveszélyessé nyilvánítsuk, hanem az a célja, hogy a használható rész megőrzésével terveztessük át, és építsünk szociális bérlakást, ha kell kettőt, hármat azon a lehetséges területen, ami nem életveszélyes. Ez lényege a módosítási javaslatomnak. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy sem az előterjesztett határozat, sem amit az Egészségügyi Bizottság, Szociális és Egészségügyi Bizottság fogalmazott meg, nem felel meg igazából az érdekeinknek, legalábbis a mostani ismeretünk alapján. Az Egészségügyi Bizottságé azért nem jó, mert nem tudjuk, hogy ki, miért fordulna és ki ellen bírósághoz. Tehát az nem is egészen végre hajható, én azt gondolom. Ez pedig nem arról szól. Ez a határozat pedig arról szól, hogy érvényt akarunk szerezni bírósági végrehajtás útján jogerős és végrehajtható határozatnak. Ezt sem támogatnám. Én azt javaslom, valóban, amit a Böröcz Zoltán mondott, azzal kiegészítve, hogy az első határozat az kellene, hogy legyen, a Közgyűlés felkéri a polgármester urat, szíveskedjen megvizsgálni annak lehetőségét, hogy mit lehet tenni egy jogerős és végrehajtható határozat megszüntetése érdekében, illetőleg, hogy többet az IKI-t zárójelben, az IKI-t nem bírságolják meg, mert nem hajtja végre a határozatban foglaltakat. Második pedig az, hogy az IKI készítessen azonnal egy harmadik szakértővel szakvéleményt. A szakvélemény alapján figyelembe véve, és itt kapcsolódik a Zoli javaslatához, tehát azokat a variációkat dolgozza ki, és soron kívül hozza be Gazdasági Bizottságra, én azt mondom, hogy bármikor soron kívül fölvesszük ezt napirendre, és utána nagy tisztelettel a Közgyűlést fogom kérni, hogy soron kívül a Közgyűlés szíveskedjen újra tárgyalni, mert ehhez végső soron a közgyűlésnek kell majd kimondani, hogy lesz pénz, plusz forrást biztosítunk-e az IKI-nek arra, hogy a lakásokat, vagy a lakások egy részét felújíthassa. De abban most állást foglalni ismeretek híján, hogy ezt igenis felújítsuk, vagy igenis lebontjuk és felújításnak a költségeit sem ismerjük, egy kicsit korainak tartom. Tehát én azt gondolom, ezek azok a lépések, amiket végre kellene hajtani, én azt hiszem, hogy ezt, ha igyekszünk, akkor szeptemberben visszakerülhet a közgyűlés elé, és október 1-jétől el lehet kezdeni azokat a munkákat, amelyek vagy ilyenek, vagy olyanok, de ez mindenképpen célra vezethetne. Törőcsik Pál: Egyik németországi utam alkalmával egy műemlék épület falára ki volt írva a következő felirat. „Nincs annál nagyobb és felemelőbb érzés, hogy ha egy épületet eredeti pompájában helyre állítasz, és alig kerül duplájában, mintha egy újat építettél volna.” Én humornak szántam ezt a megállapítást, hanem elgondolkodtatva kedves képviselőtársaimat arról, ha most a bent lakók számára a legkedvezőbb döntést is hozzuk meg, az önkormányzatnak a saját tulajdonával gazdálkodni kell, ilyen állapotban nem maradhat, ahogyan van. Teszem azt olyan döntés születik, mint Böröcz képviselőtársam is javasolta, hogy tervezzünk oda egy sorházat, vagy bármi mást. A bentlakók számára akkor sem biztosíték az, hogy felújítás és az építés alatt az általuk jelenleg használt lakrészben maradhatnának. Hiszen nem a gombhoz készítjük a kabátot, hanem akkor új épületet akarnánk építeni és figyelembe véve, hogy a helyhez és a környékhez ragaszkodik a bent élő, hiszen oda fűzik érzelmi kötődések, teljes mértékben megértjük, csak nem tudjuk annak elejét venni, hogy ez a kiköltözést erre az időre mindenképpen meg kellene oldani, illetve vállalni kellene. Ez csak egy feltételezés, de ez ugyanúgy benne van a lehetőségek között. A másik és végül a legfontosabb, amit kérdezni szeretnék, hogy van most két ellentétes szakértői vélemény, és ha közben például bárkivel történik egy baleset, mondjuk mind a két szakértő által életveszélyessé nyilvánított épületrészben, kérdezem a kedves képviselőtársaimat, akkor annak a felelősségét ki vállalja? Mivel jár ez? Mert azért ezt is föl kell tenni. Mert az együttérzés és a jó indulat, és a jó szándék, az az egyik része a dolognak, a felelősség kérdése pedig a másik. Azt úgy érzem, ha ebben felelősséggel akarunk dönteni, akkor ezt részét is meg kell vizsgálni. Tüttő István: Hát olyan lehetőség is van, hogy le kell bontani azt a részt, ami életveszélyessé van nyilvánítva. Meg kell vizsgálni azt a javaslatot, ami a szakértői véleményben van, hogy szakaszos bontás. A szakaszos bontás úgy is megvalósulhat, hogy csak az első szakasz bontására kerül sor. És akkor eldönthetjük még, hogy megéri-e egy új épületrésszel eléje építkezni, amely az önkormányzat bérlakás igényeit elégítené ki vagy végleg azt mondjuk, hogy az a telek azzal a két lakással megmarad ott, ahol van, és úgy alakítani ki az elejét, hogy a lebontásra szoruló részt nem fogjuk felújítani, ezeket a verziókat is meg lehetne vizsgálni. Mert az biztos, hogy olcsóbb lenne lebontani azt a részt, ami életveszélyes, és olyan megerősítő, illetve homlokzat kialakító munkát lehet végezni, amellyel a még megmaradó lakások esztétikailag is megfelelnek az elvárásoknak. Ez már alternatíva, de mindenképp eleget tesz annak eljárásnak, amit a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője határozott, a lebontás. Ugye itt megint egy jogi kérdés van, hogy a lebontás az egész épületre vonatkozik, vagy pedig részleges lebontásban is kiegyezne. Ezeket szintén meg kell vizsgálni. A veszélyt mindenképp meg kell szüntetni. Kiss László: Azt hiszem, itt az alapvető kérdés az, hogy az épület életveszélyes-e vagy sem. Ebből a szempontból ennek az eldöntésére a legépkézlábabb javaslat, ami itt elhangzott Fodor képviselőtársam javaslata volt. Én azt hiszem, azt kénbe támogatnunk. Én annyival egészíteném ki, hogy ez a harmadik szakvélemény egy olyan statikus szakvéleménye legyen, aki szerepel az Igazságügyi Szakértői Névjegyzékben, amely későbbi peres eljárás során az egész ügyet meggyorsíthatja, mert a bíró egyből el tudja fogadni a szakvéleményét. Dr. Tuboly Marianna: Kiss képviselő úr indítványa megegyezik a Fodor úr indítványának taralmával. A kettőjükhöz szeretnék szólni, hogy ugyanakkor dönteni kellene a fellebbezés ügyében is. Tehát, hogy erre most pontot tegyünk, mert akkor lehet az I. fokú építéshatóságnál intézkedni. Tehát megszüntetni a bontási határozatot azzal, hogy az életveszély elhárítása más módon kerül megvalósításra. Egyben dönteni lehet a fellebbezés elfogadásáról, aminek következtében a végrehajtási eljárást nem kell megindítani. Tehát így együtt lehet az összes ügyről dönteni, egy határozattal. Tüttő István: Így van. Egyet ne felejtsünk precedens értékű lesz. Mindkét szakértő ezt mondja egy részére. Nem lehet itt gatyázni, 120 m2-es rész életveszélyes. 70 nem. Hát most döntsük el, melyik a kockázatosabb. 120 m2 rész, mind a kettő kimondta, hogy életveszélyes. Törőcsik Pál: Ki vállalja a felelősséget? Tüttő István: Hát én biztos nem szavazom meg, a felelősséget nem vállalhatom azért, hogy 120 m2-re azt mondjuk, hogy majd valaki megnézi, hogy jó-e, vagy nem jó? Nem. Dr. Tuboly Marianna: Jelen pillanatban a felelősség a bentlakókat terheli, merthogy az önkormányzat mindent meg tett. Tüttő István: Azon a részen nincs lakó. 120 m2. Ott nincs lakó. Dr. Tuboly Marianna: Hát egyébiránt ott nem laknak. Tüttő István: Na jó, de könyörgöm, elöl van az életveszélyes épületrész, ott megyek el, én mint életveszély nélküli részben lakó, és rám dől, akkor mi a helyzet? Dr. Tuboly Marianna: De ő is ki lesz költöztetve onnét. … az is az ő felelőssége. Törőcsik Pál: Azután mondjuk egy életbiztosító, vagy bármi ki fizet? Tüttő István: Hát azt tudom, hogy kifizet, aki eldöntötte, hát a közgyűlés. Én azt javaslom, hogy az életveszély megszüntetéséhez azonnal hozzá kell kezdeni. Ez az IKI feladat, el kell dönteni, hogy bontással vagy egyéb megerősítéssel. A következő pedig az, amit itt Fodor úr és a Kiss úr javasoltak, meg Böröcz úr, és akkor utána megvizsgáljuk a kérdést. Ha megmenthető az a rész, akkor megmentjük, ha nem, akkor azt a részt lebontjuk, és Böröcz úr javaslata szerint egy olyan lakásépítési akcióba bevonjuk, amiben szociális bérlakás építhető ki. Dr. Baranyi Enikő: Nagy itt a félelem. Szeretném megkérdezni, hogy alá van-e dúcolva már, miután már tudjuk régóta, hogy életveszélyes? Van-e figyelmeztető tábla, hogy ott parkolni kocsival ne parkoljanak, kérdezném? Tehát ezek az alapvető elemi lépések, amelyeket feltételezek, hogy az első szakértői vélemény birtokában már azonnal megtettek. Aztán ez egy másik misét is megérne, hogy szakértői vélemény egy részéből azt éreztem kicsengni, hogy gyakorlatilag a tulajdonosék joggyakorlása nem volt helyes, hisz az épület állagában, a csatorna hiányában is komoly romlás és állagromlás következett be. A másik, a mostani hozzászólások alapján sajnálattal mondom, hogy szinte prognosztizálni lehet, hogy itt mindenki a bontást akarja. Azt is el tudnám képzelni, hogy akár azzal a feltétellel, hogy valaki megpályáztatni, felújítatja és a bontás helyett, hogy így mondjam az életveszélyt elhárítja, biztos vagyok benne, hogy kapnánk rá pályázót, aki ezt vállalná, a szakszerű felújítását, még akkor is, hogyha Németországban ki van téve, hogy kétszer annyiba kerül. Kiss László: Elnézést kérek, hogy már másodszor szólok hozzá a téma kapcsán, de polgármester úr által elmondottak egy kérdést indukáltak bennem, hogy miért nem szerepel az anyagban mondjuk az arány, amit a polgármester úr említett, hogy 120 m2 mondjuk életveszélyes, és 70 nem életveszélyes. Ez már ugyancsak egy könnyítés lett volna döntésünk meghozatalához. Úgy látom, hogy esetleg egy rajz, vagy egy fénykép, ami szakvéleményben szerepel, de mi nem tudom miért, milyen utón-módon nem kaptuk meg? Csak a szakmai bizottság kapta, meg az Egészségügyi Bizottság. Mi miért nem kaptuk ezt meg? Miért nem kerülhettünk itt ténylegesen döntési helyzetbe, mert most nem vagyunk abban. Javaslatom az, és kérem ezt megszavaztatni, napoljuk el a soros közgyűlésig ezt a témát. Addigra amilyen gyorsan lehet, meg kell csináltatni ezt a szakvéleményt, és akkor ténylegesen tudunk dönteni, információk birtokában. Mert így csak csepegtetett részinformációkkal, azt hiszem lehetetlenség a dolgot megnyugtatóan, és tényleg az igazságnak és valóságnak megfelelően eldönteni. Tüttő István: Köszönöm szépen a vitát lezárom. Arra most nem kívánok részletekben rá válaszolni, hogy miért nem kapták meg. Bár az IKI ismertetőiből tudom én is, hogy 120 m2-es rész, hát az előbb mondta el. A következőt javaslom. A határozati javaslatot, amit mi beterjesztettünk Kiss úr javaslatára azt megszavaztatnám, hogy azt napoljuk el egy hét, illetve a következő soros közgyűlésre. Magyarul azt a döntést, hogy elrendeljük a bontást. A második határozati javaslat pedig az lenne, amit én javasoltam. Az életveszély megszüntetését azonnal az IKI kezdje meg. Aládúcolás már van képviselőnő, tehát az megtörtént, csak azt, hogy tábla van-e azt nem tudom? Jó, hát az más kérdés persze. És az IKI a harmadik határozati javaslatban csak most felolvasnám, hogy lehetne-e ehhez véleményt mondani. Az IKI tegyen javaslatot a hasznosítás leggazdaságosabb módjára, tehát én ezt javasolnám. Hát ugye azt tette, de azért azt nem mérlegeltük, amit többen szóvá tettünk, hogy két lakást megmenthetünk vele, és ráadásul emberek életét nem kell megkeseríteni. Ilyen alapon ez a gazdasági számítás számomra is már egy más megítélést hoz, tehát nem biztos, hogy annyira veszteséges, ha egy kicsit többe is kerül. Egyben kényszerítve is leszünk arra, ha felújítást választjuk, hogy egy újabb bérlakással gazdagodunk. Segítünk egy családnak. Kérem akkor először a határozati javaslatról, Kiss László úr javaslata alapján napoljuk el. Ügyrendi gomb Röst János úr? Röst János: Ügyrendi igen. Legyenek kedvesek megkérdezni az IKI igazgatóját, hogy beszerezhető-e egy hét alatt a szakértői vélemény, mert lehet, hogy nem, mert akkor maga a döntés ilyen értelemben nem célszerű. Tüttő István: Akkor mindjárt föltenném a javaslatot. arról volt szó, hogy 29-én tartjuk a következő közgyűlésünket. Én azt javasolnám, hogy tegyük át szeptember 5-ére, és akkor az idő talán elegendő lesz. Így elegendő lesz? Kámán László: Igen. Tüttő István: Akkor ezt szavazzuk meg. Szeptember 5-én lesz a közgyűlés és ennek függvényében, mivel az IKI vezetője jelezte, hogy számára ez az idő már elegendő, akkor Kiss úr javaslata alapján elnapolnánk a határozati javaslatot, ami eredetileg szerepel. Kérem a döntésüket. A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A második határozati javaslat az életveszély megszüntetését azonnal meg kell kezdeni, az IKI a felelős. Életveszélyt meg kell szüntetni, ez csak. Hát ennek sok-sok. Sok lehetőség van erre. Az IKI a felelős. Kérem, szavazzunk. Hátha, egy IFA beleszalad…. jó, hogy ….és összedőlhet. A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És a harmadik pedig, az IKI pedig következő soros közgyűlésig tegyen javaslatot a hasznosításra, és fogalmazhatnék úgy is, a felújításra vonatkozó előirányzatára, költségelőirányzatára is. Kérem, erről szavazzunk. Hát ugye ebbe azt is meg kell vizsgálni, hogy menthető-e úgy, hogy nem kell teljesen lebontani, csak ameddig szükséges, vagy teljesen és úgy újra, Jó? Kiss László: ……. (mikrofon nincs bekapcsolva, nem hallani.) Tüttő István: Na, jó, de az IKI csak úgy tudja ezeket véleményjavaslatait önteni, hogy a szakértői véleményt is kikéri, szóval úgy értjük akkor, így fogalmazva is. Kérem, szavazunk. Meg van. A közgyűlés 21 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Köszönjük szépen, reméljük, hogy kedvező változat lesz. Dr. Csákai úr ügyrendi. Dr. Csákai Iván: A következőkben ilyen viták elkerülésére felkérném az IKI vezetőjét, hogy dolgozzon ki a megmaradt lakásállományra egy kezelési koncepciót, amit a közgyűlés megtárgyal, elfogad, és abban rögzítetteknek megfelelően jár el következőkben. Tüttő István: Kérem, erről szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Határidő? December 31., határidő. 291/2000/(VIII.22.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Nagykanizsa, Magyar u. 76. szám alatti önkormányzati ingatlan kiürítésével kapcsolatos döntést a következő soros üléséig elnapolja. Határidő: 2000. szeptember 5. Felelős : Tüttő István polgármester 2. felszólítja az Ingatlankezelési Intézményt, hogy az életveszélyt azonnal szüntesse meg. Határidő: 2000. augusztus 23. Felelős : Kámán László intézményvezető 3. felkéri az Ingatlankezelési Intézményt, hogy egy harmadik – az Igazságügyi Szakértői Névjegyzékben szereplő – statikus szakértő véleményének ismeretében az épület felújítási költségirányzatát is tartalmazó hasznosítási javaslatot a következő soros ülésig terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. szeptember 5. Felelős : Tüttő István polgármester 4. felkéri az Ingatlankezelési Intézményt, hogy a még önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás-állományra vonatkozó kezelési javaslatot terjesszen a közgyűlés elé. Határidő: 2000. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 4. Javaslat a város számára kiemelten fontos személyek kedvezményes letelepedési támogatásáról szóló 4/2000.(II,17.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző Tüttő István: Megkérdem van-e kérdés? Kérem van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem a rendeleti javaslatról a szavazatokat, minősített többség kell a szavazáshoz. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazat a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 38/2000.(VIII.24.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/2000.(VIII.24.) számú rendelete a többször módosított 4/2000.(II.17.) számú, a város számára kiemelten fontos személyek kedvezményes letelepedési támogatásáról szóló rendeletének hatályon kívül helyezéséről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5. Javaslat Lőrincz Lászlóné HUMÁN GESZ vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Jelen van Lőrinczné, akit tisztelettel köszöntök. Lőricz Lászlóné, a HUMÁN GESZ vezetője írásban kérte, hogy közalkalmazotti jogviszonyát ez év december 30-i hatállyal közös megegyezéssel szüntessük meg. Én azt hiszem a kérése, eddigi munkája alapján is méltányolandó a részünkről. Kérem szavazzunk róla. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 292/2000.(VIII.22.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Lőrincz Lászlóné HUMÁN GESZ vezetőnek köszönetét fejezi ki az intézményben végzett munkájáért és kérése szerint közalkalmazotti jogviszonyát közös megegyezéssel 2000. december 30. napján – öregségi nyugdíjba vonulása miatt – megszünteti és szeptember 1. naptól a munkavégzési kötelezettség alól mentesíti. Határidő: 2000. augusztus 31. Felelős : Tüttő István polgármester 6. Javaslat Jézus Szíve Plébániahivatal támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Én közben szót váltottam azokkal az urakkal, akik ebben az ügyben már több alkalommal felemelték szavukat. Szeretném jelezni, hogy a második határozati javaslattal kapcsolatban van egy eltérő kérés, tehát eltér a kérés. Nem a festést kéri támogatni a Plébániahivatal, azt korábban megtörtént, meg el is készült – de azt nem is támogattuk, csak kérés volt. Ők a következőt szeretnék. Emlékezünk rá, a fakosi iskolával kapcsolatban, ott van egy épület, amelyet senki nem használ, és az enyészet egyre jobban olyan állapotba hozza, hogy a végén a teljes lebontás válik szükségessé. A Római Katolikus Plébánia azzal a kéréssel fordult, hogy a fakosi iskolát, amelyet említettem, átkérné használatra csupán, a tulajdonjogot nem kéri, a felújítását vállalná, és egy megállapodást kötne az önkormányzattal, hogy ennek az épületnek egy értelmes, hasznos funkciót adna. Ez a kérés. Bicsák Miklós: Nagy tisztelettel, mint keresztény ember is, én csak kérdezném, mert jogosan a Palinban is, a választókörzetemben, a palini templomba járó hívő emberek és én, mint az Alsótemplomhoz tartozó, lehet, hogy megint elfogultságom, azt kérdezném, hogy a tisztelt közgyűlést kiemelten Nagykanizsa városban csak a Felsőtemplomot. Személyes kötődésem van a Felsőtemplomhoz, maga a Fliszár plébános úrhoz is személyes barátságom van, valahogy igazságtalannak tartják a hívők, ezt tolmácsolnom kell a tisztelt közgyűlésnek, hogy a városban csak egy plébániát támogatunk, holott ott az Alsótemplom, sorolhatnám, nem akarok belemenni. Ők engem megkértek, hogy azért ezt említsem meg tisztelettel a közgyűlésnek, hogy azért a többi egyházra is, illetve plébániahivatalokra is ráférne a segítség. Tüttő István: Én nem vitázni akarok, de fel tudunk sorolni sok olyan ügyet, amikor segítettük például az evangélikust, de végül is az önkormányzat akkor foglalkozik ilyen kérdéssel, hogyha kéréssel fordulnak hozzá. Tarnóczky Attila: Szeretném tisztázni, amikor elém tették az előterjesztést, megkérdeztem, hogy ezt a kérést teljesítettük-e már. Azt állították, hogy nem. Ez egy özönvíz előtti kérés. Mert nem szeretnék abba az esetbe esni, hogy ami benyomás kezd kialakulni, hogy kétszer fizetünk egy kérésre. Szerintem nem ez a helyzet, hanem egy régi adósságunknak teszünk valamilyen mértékű eleget, amelyet a bizottságok már .. megtárgyaltak. Tüttő István: Annak idején ezt nem szavaztuk meg. Marton István: Abban a helyzetben vagyok, hogy a Kisfakos, illetve az az objektum az én választókörzetemben van, sőt abban a helyzetben is vagyok, hogy egyházi tulajdonba segítettem annak idején például a bagolai, akkor imaháznak kialakult épületet, ami ´98-ra már hála Isten templommá fejlődött. Én azért csodálkozom itt polgármester úr .. , mert úgy gondolom, hogy miután ennek már kialakult gyakorlata volt az elmúlt évtizedben, talán akik ebbe az ügybe beártották magukat jó szándékkal, nem ártott volna, ha esetleg engem is megkerestek, hiszen mint említettem volt a konkrét példa kapcsán, ennek már kialakult gyakorlata volt. Úgy gondolom, hogy lehet, hogy vannak külsőkörös besegítők is, aminek én csak örülök, de talán mégis nem ártott volna, ha nekem is szólnak. Egyébként az ügyet támogatom, mert az az objektum ott 10 éve legalább üresen áll, és ha már nem adtuk el, mert nem volt rá jelentkező az előző közgyűlési ciklusban, akkor úgy gondolom, hogy ez a legnemesebb hasznosítás egyike lenne, ami szóba jöhet. Csak ezt a személyes kis megjegyzésemet kénytelen voltam megtenni. Tüttő István: Nem szelektíven válogattam, hanem megkerestek olyan személyek, akik – tehát nem én kezdeményeztem, hanem megkerestek. Dr. Fodor Csaba: Szeretném, hogy ha a hivatalból valaki pontosan megválaszolná, hogy adtunk-e mi a festésre pénzt vagy nem? Mert én úgy tudom, hogy igen, és az ténylegesen át is jött. Tehát e tekintetben a második határozati javaslat, amit a Gazdasági Bizottság valamikor régen tárgyalt, azt felejtsük el, akkor talán azt kérem, hogy amit a polgármester úr mondott, a kisfakosi volt iskolának a dolgát, azt pedig szeretném, ha most nem terjesztené elő, hanem visszahozná Gazdasági Bizottságra, mert elsősorban arról kell dönteni, hogy miként hasznosítjuk, és ha azt mondjuk, hogy 1. pont: átadjuk hasznosításra, milyen szerződés alapján, mennyi időre, milyen feltételekkel, és a 2. pont pedig majd akkor arról fog szólni, hogy ehhez mi most mennyi támogatást adunk, hogy azt rendbe hozzák. Tehát innentől én azt kérem polgármester úrtól, hogy ezt ne is terjessze elő, beszéljünk csak az 1. határozati javaslatról, és a 2., mint olyan, ne létezzen, mert az viszont, a kisfakosi iskolával kapcsolatos ügy nem volt a Gazdasági Bizottság előtt. Legalábbis én nem emlékszem. Ebben a ciklusban természetesen. Tüttő István: Én csupán ismertettem a megváltozott kérést és ezért én egyet is értek Fodor úrral, hogy most valóban ebben ne döntsünk, mert ahhoz, hogy ebben döntsünk, ahhoz valóban itt kell lenni a megállapodás-tervezetnek, amit majd a hivatal köt. A kettest eleve visszavonom, mert ugye arról nem kell döntenünk, a festésről. Az 1. pont az maradna. Szeptember 5-én ezt meg tudjuk tenni. Kérem, akkor az 1. határozati javaslatról döntünk, ez a DÉDÁSZ-szal való egyeztetés a közvilágítása a toronyórának. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 293/2000.(VIII.22.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia toronyórájának megvilágítását a közvilágítási költségek terhére elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a DÉDÁSZ-szal egyeztetve a toronyóra megvilágítást közvilágítási hálózatba illesztve alakítsák ki. Határidő: 2000. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Támogattuk, erre pedig visszatérünk a szeptember 5-ei közgyűlésen, a másodikra. 7. Javaslat a Kanizsa TV Kft. eszközbeszerzéséhez kezességvállalásra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Tisztelt Hölgyeim és Uraim egyetlen egy szóval kell kiegészíteni a korábbi határozatunkat, mert annak hiányában kezdeményezte újra az úgy nevezett hitelező. Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? Kérem, akkor szavazzunk róla. Lényeg az, hogy készfizetési kezességhez ragaszkodik, ennek a szónak a bent létéhez, lízing. Kérem, szavazzunk. Egyébként már döntöttünk régebben az ügyben. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 294/2000.(VIII.22.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Kanizsa TV Kft. és az ABN AMRO Eszközlízing 2000 RT. között a Kanizsa TV Kft. technikai berendezéseinek pótlása és bõvítése érdekében kötendõ bérleti szerzõdés biztosítékául készfizetési kezességet vállal 11.312.800 Ft összeg erejéig. Határidõ: 2000. augusztus 23. Felelõs : Tüttõ István polgármester 2. a 231/2000.(VII.5.) számú határozatot hatályon kívül helyezi 8. Javaslat a Közgyűlés 198/2000.(VI.06.) számú határozatának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Tüttő István: Kérem, ha van az írásos anyaghoz kiegészítenivalója, tegye meg. Dr. Fodor Csaba: Módosítást … a hivatal a 2000. augusztus 31.-i határidőt, szeptember 30-ra szeretnénk módosítani, hogyha ez…. Tüttő István: Tehát szeptember 30. Egyeztettük a Gazdasági Osztállyal. Hát ne hozzunk olyan határozatot, amit nem tudunk végrehajtani. Én a szeptember 30-at javaslom. Fogadjuk el. Birkner Zoltán: Elnézést kérek tisztelt közgyűlés, polgármester úr! Kérdezzük már meg, ez nem jelent olyan problémát, hogy teljesen fizetésképtelen ebben az esetben a Kanizsa Újság Kft. Közös Kft-nkről van szó, tehát ezért akarom megkérdezni. Én tudom, hogy a Beznicza Miklós úr mit fog mondani, szeptember 15-e után tud fizetni, mert akkor lesz olyan pozícióban. Ezt értem, csak mi van, ha innentől kezdve a Kanizsa Újságnak tulajdonképpen a működését lehetetlenné tesszük? Tüttő István: Át fogjuk hidalni, de valami határidőt akkor szabjunk, olyat, amit a Gazdasági osztály el tud fogadni. Jó? Kérem, kívánnak szólni? Budai István: Én úgy gondolom, hogy amikor … a 198/2000. határozatot meghoztuk, akkor is elhangzott az, hogy a korábbi évek veszteségrendezése olyan hátrányos helyzetbe hozza a Kft-t idén, amit esetleg fizetőképtelenség követ. Ezt Birkner úrnak mondom. Nekem most is az a véleményem, hogy oly módon nem szabadott volna lerendezni, azzal a feltétellel rendeztük le, és ezt tudom, ilyen elhangzott, hogy második félév során ezt a helyzetet tisztázzuk, helyrehozzuk. Nekem az a véleményem, itt az idő, rendezni kell. És én úgy gondolom, hogy azzal a törzstőke feltöltéssel, vagy emeléssel kapcsolatosan nem kellene most foglalkozni., mert az törvényi kötelessége a tulajdonosnak. Az egy természetes dolog, erre a költségvetésben mi a 2 millió Ft-ot biztosítottuk. …. megfogalmaztam a javaslatomat a szabályokra vonatkozóan, kérem ezt módosításként elfogadni. Én úgy fogalmaznám, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. 1999. évi mérlegében kimutatott 7.815 ezer Ft értékű vagyonhiányt pótbefizetéssel rendezi, melynek forrását a többlet adóbevételekben jelöli meg, de ez azonos Gazdasági Bizottság álláspontjával. A határidőt szeptember 15-ben határoznám én meg, mert igenis fizetőképtelenné válunk, hogyha itt szeptember 30-ig húzom az időt. Tehát ezt egy két héten belül – biztos a Kft. ügyvezetője is így gondolja - rendezni kellene, mert problémák lesznek. Ugyanez a probléma fog jelentkezni a I. számú Futball Klubnál a veszteségnek olyan … rendezése miatt, ahogy rendeztük. És nekem az a véleményem, hogy most az véleményem, hogy most ezt így kérem fogadja el a tisztelt közgyűlés. Beznicza Miklós: … szeretném mondani azt, hogy ez a pótbefizetés miatti többlet az évi kerete terhére megtörtént a Kanizsa Újságnak. Tehát, ami most megy, az nem pótbefizetés, mert annak a kerete terhére a módosítás megtörtént és az egész összeget átadtam, mind a 11 millió Ft-ot. Ez nem jelentetheti azt, hogy likviditási problémái nincsenek ennek a Kft-nek. Igenis, hogy vannak, meg lesznek, de Önök meghatározhatnak nekem szeptember 15-öt, de szeretném mondani, jelenleg egy fillér tegnapi nappal nem volt a kasszában, most annyi van, hogy a munkabéreket kifizetem. Szeptember 15-öt azért mondtam, mert szeptember 15-e után jön az adó. Jelenleg az összes hitelkeretet feléltük, bevételünk nincs. Meg lehet határozni bármilyen összeget, nem tudom teljesíteni. De az a pótbefizetés miatti dolog megtörtént a Kft. részére, mert mind a 11 millió Ft nála van. Én nem azt mondtam, hogy a 7.815.000 Ft-ot szeptember 30-án tudom odaadni. Folyamatosan tudok adni neki pénzt, de egyszerre a 8 milliót, mert akkor teljesen fizetés képtelenné válunk. Tüttő István: Zárt ülésen mondjuk ilyeneket, mert hátha nem fognak nekünk semmit sem fizetni. Budai István: A Beznicza úr hozzászólása késztetett a válaszra. Én szerintem nem rendeztük a ’99. évi …… vagyonhiányt, hanem a 2000. évi 11 millió Ft-ot adtuk oda. Meg, ha visszaemlékszel Miklós, akkor megpántlikáztuk, hogy mennyi működési célú, mennyi fejlesztési célú támogatást adunk. De akkor mondtam, hogy ez így nem lesz jó, és nem is jó, kérem szépen. Igenis a korábbi évek veszteségét, azt külön pótbefizetésként …rendelni, függetlenül a következő évi támogatásoktól. Mert az egy elmuzsikált nóta kérem szépen, tetszik, vagy nem tetszik Tüttő István: Gondolom az ügyvezető eszerint járt el, tehát mi átadjuk a pénzt, és akkor megtörténik ez. Budai István: …. és akkor odaadtuk neki a 11 millió Ft-ot. … (nem hallani, mikrofon nincs bekapcsolva) Tüttő István: Akkor egy elhalasztott pótbefizetés lesz. Megkérem akkor az ügyvezetőnőt, hogy tájékoztasson minket. Lukács Ibolya: Arra reagálva, amit Bezncza úr elmondott, egy kiegészítést engedjenek meg. Amikor Önök meghozták azt a határozatot, hogy az idei működési támogatás terhére oldjuk meg ezt a veszteségfinanszírozást, tehát ezt az elmúlt évit, akkor valószínűleg Önök nem voltak annak az információnak a birtokában, hogy akkorra már a 11 millióból több mint 8,5 millió Ft működési finanszírozást megkaptunk. Tehát mi nem havonta egyenlő arányban elosztva kértük ezt a működési finanszírozást, illetve ennek az ütemezését. Tehát amikor ez a szavazás megtörtént, nem volt 2,5 millió Ft ebből a 11 millióból, tehát eleve gyakorlatilag sem lehetett ezt a pótbefizetést ebből teljesen lerendezni. Tehát Budai úrnak teljesen igaza van abban, hogy bármennyire jó szándékú is volt ez a szavazás, sajnos a gyakorlatban ezt nem lehetett így megoldani. A másik információ pedig az, és ennél sajnálatosabb, hogy a nyomda értesített bennünket, hogy mivel június óta nem volt fizetés, az e heti Kanizsa Újságot csak annak a bizonylatnak a birtokában fogja kinyomni és kiadni, hogyha a banki átutalás megtörtént a holnapi napon. Ennyiről tudom tájékoztatni Önöket, és én kérném, hogy legyenek… Tessék? 3 millió forinton felül van. Tehát 12 heti. Amikor a Gazdasági Bizottsághoz az Önök döntése után közvetlenül én ezt a kérelmet benyújtottam - nem tudom pontosan, hogy mikor volt, azt tudom, hogy Gazdasági Bizottság már akkor támogatta és Pénzügyi Bizottság is elfogadta ezt a javaslatot. Tehát ennek a gyakorlati lebonyolítása most azért sürgős, mert én úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban ez nem lett végrehajtva. Én arra kérném Önöket, hogy ha más megoldás nincs, akkor a sürgős kifizetnivalóink értékeit tudják, akkor támogassák ezt a pótbefizetést. Tarnóczky Attila: Azt hiszem, olyasmiről vitatkozunk, ami igazából nem is vitaalap, mert tessék …….. osztályvezető úr elismerte, hogy a bűvészmutatvány, amit a közgyűlés csinált, az bűvészmutatvány tartalom nélkül, és erre a kérdésre vissza kell térni. Tehát jogosak tartom az itteni előterjesztést, azzal a kiegészítéssel, hogy koránt sem természetes, hogy ezt a 7.815 millió Ft-ot ezen a héten megkapja az újság. Hiszen főszerkesztő asszony elmondta, hogy a normális finanszírozásban pedig jóval előbbre tartunk. Tehát én december 31-re javasolnám módosítani ezt az átutalási határidőt, míg a teljes összeg átutalásra kerül, a szükséges összeget pedig természetesen most azonnal át kell utalni, hogy a Kanizsa Újság megjelenhessen, és utána folyamatosan pénzt adni. Az is elképzelhető, hogy novemberben semmi pénzük nem lesz, aztán új összeget kell megállapítani. Röst János: Teljesen elképedve hallgatom Beznicza úrnak a válaszát, egyszerűen nem értem azt, hogyan gondolta az előbb, hogy város gazdasági helyzetében beáll egy csődhelyzet, fizetésképtelen a város, és a képviselőtestület erről nem tud. Megkérdezem, ki ezért a felelős, mert úgy gondolom, hogy egy ilyen helyzetben kellett volna tájékoztatni a testülete, ha másképp nem, akkor legalább erre egy rendkívüli közgyűlés témájában. Tüttő István: Nem véres a helyzet. Dr. Tuboly Marianna: Képviselő úr, a Kanizsa Újság csődhelyzete nem jelenti a város csődhelyzetét. És ne tessék félreérteni a felszólalást, hanem inkább magnóról visszahallgatni. Tüttő István: Bár én tettem egy megjegyzést, hogy nem szükséges ilyeneket mondani, mert akkor azt hiszik, hogy a velünk szemben állók egy fizetésképtelenséggel állnak szemben, ami nem igaz Röst János: Akkor megkérdezném még egyszer Beznciza urat, ő azt mondta, hogy ha jól emlékszem, hogy a város fizetésképtelen. Nem tud fizetni egy fillért sem. Ez így igaz-e? Azt, hogy a Kanizsa Újság fizetésképtelen, azt tudjuk. Tehát akkor ismételje meg Beznicza úr. Beznicza Miklós:……( mikrofon nincs bekapcsolva) szeptember 15-ig, ha plusz pénz ………………………… Tüttő István: Én azért kértem, vagy azért tettem megjegyzést, mert szelektív füle van sok embernek, nem szükséges ilyen szavakat használni, hogy fizetésképtelen, egyéb. Arról kell beszélni, ami napirendről szól. Dr. Horváth György: A határozati javaslatot támogatom, de tulajdonképpen szomorúsággal tölt el az a tény, amikor volt a közgyűlésnek a tárgyalása a költségvetésről, akkor szóltunk a Kft-ről, én is külön szóltam, mi értelme van ezt rendszeresen csinálni Tudjuk, hogy nem elég a pénz, még sincs annyi a költségvetésben, vagy ….., hogy szüntessük meg a televíziót, szüntessük …., ezt most képletesen mondom. Akkor ez nem került volna ide, és akkor nem szólna így róla a vita. Nyilvánvaló volt mindenki előtt, a főszerkesztő már akkor is mondta, hogy hát nem lehet megoldani, mindegyikünk tudta. Azt akkor itt eljátsszuk magunknak most, most akkor úgy néz ki, hogy még jók leszünk, hogy adunk nekik, pedig egy kicsit szégyellhetnénk magunkat, mert biztosítani kellett volna, vagy ne jelenjen meg a Kanizsa Újság. Mondom, ez utóbbiról szó sincs. De azért gondoljuk meg a következőkben, nem lehet kibújni. Ugyanez a sporttámogatás, az OKSB-nek az ülése. Teljesen nyilvánvaló volt, világos volt. És erre próbáljunk ügyelni, vagy nem, vagy ha igen, akkor a feltételeket biztosítani kell. Tüttő István: Szeretném azért tisztábban láttatni a kérdés. Az önkormányzat azért … mértékig nem felelős. Gondoljuk végig, hogy mi történt. Nem sikerült sajnos az újságnak sem azokat az ígéreteit végrehajtani, amivel ugye arról beszéltünk korábban, hogy talán a fele támogatásra lesz szükség, mint amit eddig adtunk. Nem sikerült. Hát persze itt nem arról van szó, hogy nem akartak mindent megtenni érte, hanem nem sikerült. Olyan nagymértékű az úgynevezett hirdetési volumen mindenféle újságban, hogy Kanizsa és térsége egy piac, ami szeletekre van osztva, és annyi hirdető jelent meg a piacon, hogy a Kanizsa Újságnak nem sikerült azt az ígért mennyiségű forrást megteremteni. Na, de hát azért ne hibáztassuk már magunkat ezért is. Én azt mondom, hogy a amit itt elmondtak szakértői megjegyzésként, azzal teljesen egyetértve támogassuk azt a javaslatot, amivel én is egyetértek, Tarnóczky úr amit elmondott, és természetesen holnap át kell utalni 3 milliót, nehogy megszűnjön az újság folyamatossága. Dr. Gögős Péter: Csak tényleg mondat erejéig. Horváth úr feltett egy költői kérdést, hogy valóban miért tervezzük alul a költségvetést. Mindenkinek hízeleg a nullbázisú és az ahhoz közeli költségvetés. Tanulság legyen a jövőre, hogy ezeket a dolgokat tényleg csak egy fölösleges tiszteletkörnek kell tekinteni, ugyanis a következőkben sorra elő fognak jönni a problémák, és erről nem érdemes tovább vitatkozni, szerintem szavazzunk róla Budai István: Én csak annyit szeretnék hozzászólni, hogy közben konzultáltam itt a Beznicza úrral. Én fönntartom továbbra is azt a megállapításomat, hogy nem kell bekeverni a saját tőke feltöltéses 2 millió Ft-ot ide, amikor azt a határozati javaslatban olvastam az előbb. Esetleg egy olyan határidő kitolásával, amit a Tarnóczky úr is mondott, hogy december 31., mert ő mondja, a Miklós, hogy úgyis szükség szerint, igény szerint ellátja a Kft-t pénzzel. De hát egyszerre ő nem tudja kifizetni, ez a probléma. Tehát ha most én azt mondom, hogy a 7.815 millió Ft-os pótbefizetést teljesítse az önkormányzat ezzel a határozattal december 31-ig, akár részletekben is………… Tüttő István: Úgy gondoljuk. Budai István: Nem kell a 2 millió Ft-ot bekeverni, semmi köze ehhez az egészhez. Tüttő István: Köszönöm szépen, lezárom a vitát, megkérem előterjesztő urat, hogy egyetért-e a módosító javaslattal? Dr. Fodor Csaba: A kettővel. Igen. Tüttő István: Igen, akkor ezt tenném fel szavazásra. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 295/2000.(VIII.22.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 198/2000.(VI.6.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. 1999. évi mérlegében kimutatott 7.815 ezer Ft összegű vagyonhiányt pótbefizetéssel (részletekben történő átutalással) rendezi, melynek forrását a többlet adóbevételekben jelöli meg. Határidő: 2000. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: És akkor kérem a bizottságot, az osztályvezető urat, hogy akkor, holnap, vagy csütörtökön rendezzük számlát. Következő napirendi pont: Javaslat az Ipari Park Fejlesztés első üteméhez szükséges megyei és országos pályázatok beadásához. Bizalmas anyag, kérem, szavazzuk meg a zárt ülést. Egy pillanat, utána úgyis a fellebbezések jönnek és a 11. Tehát ezek után zárt ülésen folytatnánk, ha Önök ezzel egyetértenek. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 296/2000.(VIII.22.), 299/2000.(VIII.22) és 300/2000.(VIII.22.) számú határozata később kerül kihirdetésre. A közgyűlés 297/2000.(VIII.22.) és 298/2000.(VIII.22.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.05 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
