* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 599.35 KB | |
| 2026-04-07 14:57:52 | |
 | |||||||
Nyilvános  95 | 94 | 2001. január 30. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése Előadó: Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. 100 %-os üzletrészének értékesítése (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 3. Javaslat a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására Előadó: Tüttő István polgármester 4. Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítása Előadó: Tüttő István polgármester 5. Földterület vásárlására vonatkozó rendelet a 440/2000.(X.10.) számú határozat alapján Előadó: Tüttő István polgármester 6. Temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló rendelet (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat az alapellátás keretén belül indítandó fogszabályozásra Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 8. Javaslat a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztására Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat a Kanizsa Uszoda rekonstrukciójára Előadó: Tüttő István polgármester 10. Javaslat a személyi juttatási előirányzat biztosítására Előadó: Tüttő István polgármester 11. Előterjesztés a 2001. évi intézményi felújítási munkálatok vállalkozásba adásáról közbeszerzési eljárás keretében Előadó: Tüttő István polgármester Javaslat a 2001. évi intézményi felújításokkal kapcsolatos pályázatok benyújtására. Előadó: Tüttő István polgármester 12. Előterjesztés a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. sz. alatti szolgálati lakások elidegenítéséről Előadó: Tüttő István polgármester 13. Előterjesztés a nagykanizsai, volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási tervét érintő területcseréről és út céljára történő lejegyzésről Előadó: Tüttő István polgármester 14. Nagykanizsa Délnyugati városrész rendezési, tervezési munkáinak felfüggesztése Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 15. Javaslat Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat konyha épületének lebontására Előadó: Tüttő István polgármester 16. Javaslat a Hevesi Sándor Színház működési támogatására Előadó: Balogh László bizottsági elnök 17. Előterjesztés a MÁV NTE labdarugó szakosztálya és a Nagykanizsai I. FC Kft. közötti fúzióra a 447/2000.(X.24.) sz. közgyűlési határozat 3. pontja alapján Előadó: Marton István ügyvezető Zárt ülés: 18. Nagykanizsa Csengery u. 7. szám alatti ingatlan bérleti díj ügye (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 19. Pénzügyi Bizottság vizsgálati anyaga (írásban) Előadó: Böröcz Zoltán bizottsági elnök JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. január 30-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Hári László irodavezetők, Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens, Kámán László intézményvezető Megjelentek: Lukács Ibolya, a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa Tüttő István: Tisztelt közgyűlés! Folytatólagos közgyűlésünket megkezdjük. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. De mielőtt megkezdenénk, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket egy dologra. Kezemben van az meghívó, amely Fáth Lajos népművészeti gyűjteményének kiállítására hívott mindannyiunkat és város érdeklődő lakóit. Ez a gyönyörű kiállítás most is nyitva van. Én szeretném az Önök figyelmébe ajánlani, hogyha idejük és kedvük tartja, és az idejük lehetőséget biztosít, tekintsék meg. Már csak azért is szükséges lenne, hogy megtekintsék, mert ennek a gyűjteménynek a sorsáról döntenünk kell majd rövidesen, és ahhoz, hogy érdemben érezzük vagy lássuk, hogy miről van szó, és valóban érdemben tudjunk dönteni, azért javaslom és invitálom Önöket ennek a kiállításnak a megtekintésére. Köszönöm szépen, ezzel kapcsolatban a felhívásom ennyi volt. Szeretném ismertetni külön a tisztelt Tv-nézőkkel és Önökkel is, hogy Zala Megye Közgyűlése január 26-án, a Megye Napján több nagykanizsai személynek és közösségnek adományozott kitüntetést. Alkotói díjat kapott Dr. Kotnyek István nyugalmazott igazgató. Molnár László és Rikli Ferenc újságírók megosztott díjat kaptak. Zala Megye Szociális Gondoskodásáért és Gyermekvédelméért díjban részesült Tóth Mariann nevelőszülő-tanácsadó. Zala Megye Sportjáért díj Ferincz Vince és Tóth László sportrepülők megosztott díjat kaptak. Közművelődési Nívódíj: Hevesi Sándor Művelődési Központ. Pedagógia Nívódíjban részesült a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. Civil Társadalomért és Kisebbségekért Díjat pedig Váradi Istvánné, a kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese kapott. Én úgy gondolom, hogy mind, akik kaptak, mi is nagy szeretettel gratulálunk, és mindannyiunk nevében kívánunk eredményes, sikeres munkát, és öregbítsék tovább városunk és egyben mindannyiunk hírnevét. Még egyszer köszönjük az eddigi munkát, hiszen ezek a díjak nem alaptalanul jutottak a felsoroltak birtokában. E Ennyi kitérő után Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gombot nyom. Öné a szó, tessék. Kelemen Z. Pál: Először valóban egy ügyrendi dolgot szeretnék kérni. A 7. és 1. napirendi pont összevonását, a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetője itt van. Egy füst alatt elintézhetnénk a két kérdést. A második, az nem ügyrendi igazándiból. A szocialista képviselőcsoport novemberben létesítendő Kanizsai Főiskolának felajánlotta az állami zászlót, amelyet minden közintézményen ki kell tűzni, nagyon helyesen, és ezt szeretném átadni Birkner Zoltán úrnak, aki a közgyűlésen a főiskolát képviseli. Tüttő István: Köszönöm szépen. Én szeretném, ha ügyrendi javaslatát Kelemen Z. Pál úrnak megszavaznánk, hiszen azt javasolta logikusan, hogy a 7. és 11. napirendet vonjuk össze, az uszoda mindkét esetben érintett. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Birkner úr, Mayer úr szólni kíván, mert akkor még megadnám a szót, és úgy mennénk akkor. Tessék Birkner úr. Birkner Zoltán: Hát először is köszönöm az alapítvány nevében a zászlót. Vártuk már egyébként, úgyhogy tényleg köszönjük, mert valóban közintézmény ….. Nagyon szép és nagyon nemes gesztus volt. A másik pedig polgármester úr, napirendi pontokhoz kapcsolódik, a 8. napirendi pontot, akkor kérem, hogy legyen kedves majd levenni egy egyeztetés erejéig. Holnap kimenne az alapítvány igazgatója tárgyalni a Kiskanizsai Plébániahivatal vezetőjével, és akkor azt gondolom, hogy dűlőre jutnánk a gondozóház ügyében is. Kérnénk akkor most ennek a napirendi pontnak az elhalasztását következő közgyűlésre. Tüttő István: Kérem, erről dönteni kell, hiszen korábban fölvettük. Tehát én önmagában nem tudom levenni. Kérem, én támogatom. Birkner úr jelezte már korábban, S. Nagy Katalin professzor asszonnyal közösen megkeressük ez ügyben az illetékeseket, hogy minél egyszerűbben intéződjön ennek a főiskolát is érintő kérdésnek a sorsa. Kérem, szavazzunk róla. Aki igennel szavaz, egyetért azzal, hogy levegyük a mai nap. A 8. napirend. A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése Előadó: Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. 100 %-os üzletrészének értékesítése (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 3. Javaslat a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására Előadó: Tüttő István polgármester 4. Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítása Előadó: Tüttő István polgármester 5. Földterület vásárlására vonatkozó rendelet a 440/2000.(X.10.) számú határozat alapján Előadó: Tüttő István polgármester 6. Temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló rendelet (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat az alapellátás keretén belül indítandó fogszabályozásra Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 8. Javaslat a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztására Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat a Kanizsa Uszoda rekonstrukciójára Előadó: Tüttő István polgármester 10. Javaslat a személyi juttatási előirányzat biztosítására Előadó: Tüttő István polgármester 11. Előterjesztés a 2001. évi intézményi felújítási munkálatok vállalkozásba adásáról közbeszerzési eljárás keretében Előadó: Tüttő István polgármester Javaslat a 2001. évi intézményi felújításokkal kapcsolatos pályázatok benyújtására. Előadó: Tüttő István polgármester 12. Előterjesztés a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. sz. alatti szolgálati lakások elidegenítéséről Előadó: Tüttő István polgármester 13. Előterjesztés a nagykanizsai, volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási tervét érintő területcseréről és út céljára történő lejegyzésről Előadó: Tüttő István polgármester 14. Nagykanizsa Délnyugati városrész rendezési, tervezési munkáinak felfüggesztése Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 15. Javaslat Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat konyha épületének lebontására Előadó: Tüttő István polgármester 16. Javaslat a Hevesi Sándor Színház működési támogatására Előadó: Balogh László bizottsági elnök 17. Előterjesztés a MÁV NTE labdarugó szakosztálya és a Nagykanizsai I. FC Kft. közötti fúzióra a 447/2000.(X.24.) sz. közgyűlési határozat 3. pontja alapján Előadó: Marton István ügyvezető Zárt ülés: 18. Nagykanizsa Csengery u. 7. szám alatti ingatlan bérleti díj ügye (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 19. Pénzügyi Bizottság vizsgálati anyaga (írásban) Előadó: Böröcz Zoltán bizottsági elnök Tüttő István: Mielőtt rátérnénk mégis az első napirendre, szeretnék bejelenteni valamit. Sajnálatos módon a Polgármesteri Hivatalban nagy értékű számítógépes rendszer eltulajdonítására került, méghozzá oly módon, hogy a tettes a kulccsal rendelkezett. Tehát úgy jött be az épületbe, hogy nem törte fel a zárakat. Annak ellenére ez következett be, hogy a nem rég történt hasonló kisebb mértékű esemény, amelyet szintén jelentettünk a rendőrségnek, lecseréltük a zárakat, és úgynevezett videós megfigyelést is üzembe állítottunk. Valószínű, hogy olyan személyről van szó, aki tökéletesen ismeri az összes elképzelést, mert abba a sávba nem ment bele, ahol éppen a videó működik, és annak ellenére, hogy meg van minden világítva, pontosan tudta, hogy hova kell menni, mit kell elvinni. A rendőrség természetesen megkapta a megbízást a nyomozásra. Azt is szeretném jelezni, hogy megrendeltük az intézmény teljes védelmét a rendőrséggel egyeztetett módon, és még egy dolgot szeretnék, hogy ennek sajnos költség vonzata lesz, hát ezt majd a majd költségvetésben jelezni fogjuk. Korábban volt már erre vonatkozóan költségelem jelezve, de sajnos bonyolultsága a rendszernek, meghaladja költségben azt, amit korábban terveztünk. Ezt majd, amikor odajutunk, akkor kérem, majd szíveskedjenek támogatni. Szerencsénk annyi, hogy a hálózat, tehát maga a Polgármesteri Hivatal hálózatát nem sértette meg az elkövető, de sok olyan gépnek az elvitelére sor került, amelynek értéke megközelíti az 1 millió Ft-ot, vagy talán meg is haladja, ezt még pontosan nem tudjuk. Az elmúlt alkalommal történt ilyen eset, az pedig szintén olyan célirányos volt, hogy eleve tudták, hogy melyik szobában vannak azok a berendezések, amelyek még nincsenek is kicsomagolva. Tehát reméljük, hogy ezek mind olyan momentumok, amelyek talán az elkövető nyomára vezetnek gyorsan. Sajnos a mi intézményünk, a Polgármesteri Hivatal számos helyről megközelíthető. Éppen ezért nagyon nehéz a védelme is. Hát valószínű, hogy olyan költségeink is fölmerülnek, nemcsak valószínű biztosan. Most megbíztunk a mai nap egy őrző-védő szerveztet, hogy addig, amíg a biztonsági rendszerek ki nem épülnek, addig őrizni kell az épületet, mert úgy tűnik, hogy az erre fordított költség még mindig kevesebb, mint amennyi kárt tudnak okozni a betörök. Köszönöm. Ennyi lett volna. 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Egy koncepciót követően több alkalommal tárgyaltuk, illetve próbáltuk több-kevesebb sikerrel a költségvetést megismertetni Önökkel és a végén elkészült egy olyan változat, amely hitelfelvétel nélkül oldaná meg az önkormányzat 2001. évi költségvetésének egyensúlyának fenntartását, és egyben mindazon, Önök által is ismert feltételeket is megteremtenénk, amely akár a működtetésre, akár a felhalmozás célú kiadásokra, vagy akár a bevételekre vonatkozik. Szeretném azt is jelezni, hogy teljesen igaza van mindazoknak, akik bizottsági ülések időszakában fölvetették, hogy ez az anyag nem tartalmaz olyan részletes indokolást, amely a könnyebb megérthetőség érdekében szükséges lenne. Ezt jelzem, hogy pótolni fogjuk. Többen kifogásolták, hogy az anyag jó része olyan halmozott adatokat tartalmaz, melynek a megbontására szükség van. Ennek a pótlására is bizonyos területen sor kerül. Az a kérésem, hogy Önök ma, mivel ma egyáltalán nem is gondoltunk arra, hogy az elfogadására sor kerülhetne, minden olyan észrevételt tegyenek meg, amely a jogosságát, vagy vélt jogosságát a kifogásoknak tegyék meg, és ha kérhetem, javaslatot is tegyenek arra vonatkozóan, hogy hogyan hozzuk olyan állapotba, hogy az Önök által kért, vagy javasolt feladtok megoldásának fedezete is legyen, egyben az egyensúly felborítása pedig ne következzen be. Azt is azért szeretném érzékeltetni, hogy az államháztartási törvény az adóra vonatkozóan kimondja, hogy az adó, az működési célokra folyik be. Hiszen, ha ez a nem így lenne, akkor a normatívák, amelyek nem fedezik a működés feltételeit az intézményekben, olyan furcsa helyzet alakulna ki, hogy ha nem működésre fordítanánk, akkor meg lehetne kérdezni, akkor hogyan lehetne feloldani a problémát, hiszen csak az adók nyújtanak fedezetet éppen a működés hiányzó forrásainak a biztosítására. Az is természetes, hogy amit csak lehet felhalmozásra is meg kell tartani. Én arra kérem Önöket, hogy ebben a józan egyensúlykeresésre törekedjünk. Ebben én személy szerint döntöttem úgy, hogy épp két eleme beleteszünk, amely kockázatos, nem vitás. Az egyik éppen a nagy ingatlan megszerzéssel kapcsolatos kiadás, de én esélyt látok arra, hogy ilyen csökkentett mértékű összegért is hozzá lehet jutni, hiszen nem kell mindjárt azt elhinni, hogy a legmagasabb összegért fogunk hozzájutni. A másik pedig az, hogy nagy értékű ingatlan eladásra is van ebben a költségvetésben egy sor, ennek a felértékelésére még nem került sor. Az önkormányzat még nem döntött abban kérdésben, hogy el kívánja-e adni. Ez a lazsnaki volt csökkent, tehát értelmi fogyatékosok gondozóháza. De azt is szeretném jelezni, hogy borzasztó nehezen tudnám elképzelni, hogy erre most pénzt tudnánk fordítani ennek a felújítására és bármilyen formájú működtetésére. Ez egy nagyon értékes ingatlan. Az is lehet, hogy ennek az értékét meghaladó összeget kell majd beállítanunk, amennyiben úgy döntünk. Szeretném azt is jelezni, hogy bárhogy is közelítjük, ha hitelt veszünk fel, akkor is vagyonvesztésről van szó, és akkor is vagyonvesztésről van szó, hogyha működésre fordítunk, mondjuk ilyen forrásokat. Ezek után megkérdezem Önöket, hogy kinek mi az észrevétele, kérdése, tegye meg, és mondom. azt szeretném kérni, hogy mai nap mindenki a maga részéről mondja el akár bizottság, akár saját véleményét, és a legközelebbi alkalomra mindezeket figyelembe véve egy újabb találkozóra és egy újabb költségvetési tárgyalásra kerül majd sor. Dr. Gőgös Péter: Számtalan észrevételem van az elénk terjesztett költségvetéssel kapcsolatban. Elsőként talán azt jegyezném meg, hogy nagyon örültem az úgynevezett nullbázisú költségvetésnek, ám részletesen áttekintve valóban nullszaldós, helyesbítenek, így van. Részletesebben áttekintve, az az érzésem, hogy ez egy illúzió. Számos olyan dolog kimaradt ebből, illetve számos olyan dolog került bele, amely hosszútávon valójában lehetetlenné teszi ennek a megvalósítását. Nem sorolnám fel a kiskanizsai részt érintő tételeket, Antalics Dezső a részönkormányzat vezetője, azt majd érinteni fogja. Én két dologgal kívánok foglalkozni. Az egyik egy korábbi interpellációm kapcsán a bajcsai híddal kapcsolatos észrevételem, miszerint a híd életveszélyes, erről kiosztottam mindannyiunknak egy színes fényképsorozatból és egy részletes helyismertetést tartalmazó kis papírt. Kaptam ezen kívül én egy részletes költségvetést, amely 12 millió Ft-ban állapítja meg ennek a hídnak a helyreállítási költségét. Ezt hiányoltam belőle, hiszen ez egy elodázhatatlan feladat lesz a következő évi költségvetésünkben. A másik dolog pedig a 6. számú mellékletben szerepel a kórháztól pénzeszköz átvétel címén 26,6 millió Ft. Nem tudom, hogy tudják-e a többiek, mi ez? Az önkormányzat a CT-beszerzés kezdetekor vállalta, hogy a költségek felét állja, a kórház a másik felét. Na most ez a bizonyos 26,6 milliós maradék tétel, ez konkrétan az önkormányzat utolsó törlesztési része lett volna, kórház a maga részét letörlesztette. Egyrészt nem tartom egy korrekt eljárásnak, hogy ezt azonnal a kórház nyakába próbáljuk sózni ezt a terhet. Másrészt pedig illet volna megkérdezni a kórház vezetését, hogy a kórháznak egy nehezített gazdasági évben 26 milliót kiragadva a költségvetése végig vihető-e? Illetve el tudom képzelni, hogy ez végigvihető, de hogy ez milyen áron történik meg, hiszen a kórház lévén, hogy más komolyabb nagy bevétellel nem rendelkezik, mint a betegellátásból társadalombiztosító által befolyó pénzösszegekkel, így ezt megspórolni csak ebből a pénzből tudná. Hát megkérdem akkor Önöktől, hogy a lakosság, illetve akár az Önök rokonainak az ápolási díjából, a gyógyszereiből kívánják-e ezt pénz megspórolni, esetleg a fertőtlenítőszerekből, esetleg átmeneti műtétszám csökkentéssel, vagy hogy tudják ezt az egészet kikalkulálni, illetve végiggondolni? Tüttő István: Köszönjük. Mi mindent följegyzünk és, amire tudunk, most válaszolunk, amire nem, majd egy későbbi alkalommal. Dr. Csákai Iván: A polgármester úrhoz az a kérdésem, hogy ezt tulajdonképpeni költségvetésnek nevezett előterjesztést ki készítette elő, mert bárkitől kérdeztem, azt mondta nem ő, nem ő, nem ő. Olyan megfoghatatlan tételek vannak, amibe minden belefér, de semmisem fér bele. De még mielőtt én néhány dologra kitérnék. szeretném kérni azt, egy ügyrendi javaslat lenne, hogy a 477/2000.(XI.28.) határozati javaslatot az önkormányzat annulálja, helyezze hatályon kívül, és ezzel a 26 millió Ft, tehát a 2. pontját érvénytelenítse, és így tehát a 2. pontot, amit a Dr. Gőgös Péter fölvetett, akkor ez 26,6 millió Ft-os probléma megoldódik. Tüttő István: Hát azért van itt, mert ezt határozat formájában a közgyűlés eldöntötte. Dr. Csákai Iván: Jó, de én azért kérném azt, hogy a 447/2000. 2. pontot hatályon kívül kérjük helyezni, és akkor ez megoldódik ez a része a költségvetésnek. Tüttő István: Csak a kórháznak oldódik meg. Dr. Csákai Iván: A kórháznak. A költségvetésnek még egyéb dolga is problémás lesz. A költségvetést áttekintve a bizottsági ülésen hiányoltuk a szociális, egészségügyi szféra lebontását, hogy mi mennyi. Végül is mi a bevétel, és mi, amivel számíthat egy bizottság, hisz a költségvetésnek azt is tartalmaznia kellene, hogy valamilyen koncepció szerint elindul. Tehát tavalyi évben elindultunk egy lakásépítési tervvel, egy koncepcióval. Ebben a költségvetésben bizonytalan helyzetben lettük, mert nem tudjuk, hogy mit terveztetünk, mit nem. A jelenleg elindult beruházásokat talán be tudjuk fejezni. Nem tudjuk kezelni, tehát egy bizottsági szakban nehéz ….., hogy benne van a 780 millióban Az is. Tehát így nem lehet kezelni egy lakásépítési programot akkor, amikor a kormányzattól 108 milliót kapunk lakáscélú támogatásra, és akkor azt kapjuk meg, hogy ez nem címkézett, és másra is költhető, teszem azt akármire, na. A mai nap folyamán kaptam egy kimutatást, hogy a szociális szférában, egészségügyi szférában a bevételek, kiadások. Egy csodálatos, mondjuk nem a költségvetési vita előtt kellene ezt az embernek megkapni, hogy bizonyos kérdéseket tisztázzunk, hogy miért jön ki a 121 millió, vagy 125 millió hiány a bevétel és a kiadás között. Vannak olyan tételek, amit én egy kicsit megkérdőjelezek, de evvel nem akarok foglalkozni, mert ez majd a bizottsági ülésen el fog hangzani. Oldalakon végigmenve, hát megmondom őszintén, hogy itt van egy olyan, hogy épületek, építmények értékesítése 882. Mit, miért, hogyan, kinek - nincs lebontva, nem tudom kezelni. A 2. oldalon lakáskölcsön törlesztés 20 millió. Ez milyen lakáskölcsön törlesztés, ez melyikből jön be? Abból, amit a Szociális és Egészségügyi Bizottság első lakáshoz jutók támogatása, vagy az értékesítésből, mert akkor valami nem stimmel itt. Folytatva, laktanya értékesítés, összeget nem akarom megnevezni, ugyanakkor az bevételi lévő oldalon nem ennyivel szerepel. Ez megint egy olyan tétel, hogy az egyik oldalon a bevételnél ennyivel szerepeltetem, a kiadásnál ennyivel szerepeltetem. Tehát ez megint nem jó. Tüttő István: Én erre csak annyit mondok, hogy egy jó gazdálkodó mindig kevesebbért vesz, mint amennyiért elad. Dr. Csákai Iván: Ha a költségvetést állítja össze és nulla hitelre akarja kihozni. Én nekem ez a furcsa ebben. Tüttő István: Hát gyakorlatilag azért jön ki nullára, mert úgy akarunk ebbe lépni, hogy ezen feltétel teljesüljön, és akkor ugye. Én azt hiszem, hogy mindenki, aki vásárol, és közben valamit szeretne elérni, az eladásnál valószínűleg magasabb árat szeretne. Ez ezt fejezi ki. Dr. Csákai Iván: Lazsnaki kastélynak az értékesítése szerepel. Én a közgyűlésnek javasolnám, hogy gondolja meg. Ez irreális összeg, ami itt meg van jelölve, nem akarom mondani. Tehát egy olyan dolog, hogy ezért is biztos valaki majd meg fogja venni, hogyha úgy gondoljuk, de énszerintem egy felújított építményt az önkormányzat sokkal jobban tudna hasznosítani, és funkcióval betölteni egy olyan parkban, mint ez az intézmény, hogyha a szociális otthon onnan kikerül. Tüttő István: Hát Csákai úr, erre csak azt tudom mondani, hogy kormányprogram a kastélyprogram, és az nem ilyen célokat szolgál, hanem éppen a kastélyok régi felhasználása, és éppen ezt szeretnénk ebben az ügyben, nem meglovagolni, hanem előnyként felhasználni. Dr. Csákai Iván: De eladásban azért szerepel. Céltartalék, általános tartalékok így szerepel. Nem tudja az ember, hogy ez mit takar. A következő, első lakáshoz jutók támogatása 20 millió Ft-tal szerepel, a tavalyi évben 35 millió Ft volt, tehát tulajdonképpen a lakáskoncepció, amit elindított ez a közgyűlés, és lakást építenénk, és első lakáshoz jutókat támogatjuk, gyakorlatilag visszamegyünk 3 évet. Tüttő István: Csákai úr, ne felejtse el, hogy éppen most mondta ki azt a varázsszót, hogy támogatjuk is, és még építünk is. A kettőt, ha össze tetszik adni, akkor nem biztos, hogy kevesebb, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Sőt, fordítva. Dr. Csákai Iván: Nem biztos, ez nem így működik. Összevetve az egészet, én kerestem egy bizonyos felújítási, tehát kötelező felújítási dolgokat közgyűlési határozatnak megfelelően. Én csak az 5. választókörzetben említeném. Az 5. választókörzetben, a Postakert utcában megindult egy építkezés, fél évvel ezelőtt közgyűlési döntés született, közgyűlési döntés született bizonyos járdának, útnak a megépítésére, de tudomásul kell venni, hogy egy ilyen épületkomplexus megépítésével újabb aszfalt építésére van szükség, és az Irtás utca, a Postakert utca nem szerepel, nem szerepel benne a járdaépítés, nem szerepel benne a gyalogos átkelő. Nagyon jó a költségvetés, mert nincsen hitel hozzá, de nem tudom, hogy egyáltalán bizottsági szinten lehet-e kezelni ezt a költségvetést, hisz nem lehet tervezni semmit. Ad hoc módon esetleg majd valamit majd el tudunk érni. Nem tudom, megmondom őszintén, amiket elmondtam, nagyon nagy sok bizonytalansági tényező van ebben és a szociális részt pedig áttanulmányozzuk, bizottsági ülés után megtárgyaljuk. Tüttő István: Köszönöm. Elhangzott az a kérdés, hogy ki készítette a költségvetést, ugye a törvény azt mondja ki, hogy a jegyző készíti el, és átadja polgármesternek, aki aláírással előterjeszti. Itt még nem tartunk. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság határozata úgy szól, hogy a beterjesztett táblázatrendszer költségvetés első olvasata alkalmas a képviselők elé terjesztésére, de közgyűlési vitára nem. Mást a Pénzügyi Bizottság, ettől eltérő határozatot nem hozott. Engedjék meg, hogy próbáljam pár mondatban összefoglalni a véleményemet, ami személyes, természetesen, ebből automatikusan következően. Ugye a koncepció beterjesztésekor kritikaként elhangzott és úgy érzem jogos kritikaként többek részéről, és nem egy képviselőcsoportból, hogy valójában nem koncepció volt a beterjesztés, hanem egyrészt az államháztartási törvény összeólmozott elemei valójában. Nem tartalmazott prioritásokat, nem tartalmazott feladatsorokat. Ellenben teljesen indokolatlanul tartalmazott egy táblázatot, amely több mint 800 millió Ft-os hitelfelvétellel számol. Az indokolatlansága mellett hadd mondjam azt, amit akkor is elmondtam, hogy igazából a közvélemény riogatására alkalmas, arra alkalmas az ilyen típusú táblázat, hogy összeugrasszon képviselőket, képviselőcsoportokat, hisz valamennyien tudtuk, hogy ez nem lehet valóság, nem lehet kiinduló alap. Most ismét kritikát kell, hogy megfogalmazzak ezzel kapcsolatban, mert a mostani előterjesztéshez viszont, ami egy táblázatrendszer, nagyon kellett volna az az írásos magyarázat, amit több bizottság, mint most hallottam polgármester úrtól, meg is fogalmazott, ugyanis az átláthatóságával valóban problémái vannak a képviselőknek, egyébként jó magamnak is. Azért egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Ha már a koncepciónál táblázatot kaptunk, és a mostani táblázatoktól teljesen eltérő és a kettő között egyeztetési folyamat zajlott, mint arra egy ma kiegészítő oldal utal, egyeztetés gazdasági társaságokkal, intézményvezetőkkel, ez egyértelművé teszi számunkra, hogy a korábbi átvilágítás, a Vikárius Kft. megbízása az úgynevezett nullbázisú költségvetés készítési módszerre vonatkozóan, nem hozott eredményt. Ugyanis ha ez igaz, hogy abból a hiányból eljutottunk a nulla hitelfelvételig, ami egyébként üdvös, egy tárgyalási, megegyezési folyamat eredményeként, az azt jelenti, hogy megint nem nullbázisú költségvetési tervezés folyt, hanem hagyományos, évtizedekre visszanyúló megegyezéses, intézményvezetők felé gyakran kényszeralkalmazásos költségvetés tervezés. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Azon kívül felhívnám arra is, hogy egy köztünk élő klasszikust, Marton képviselőtársamat idézzem, a költségvetés - Pista 10 éve mondod és sajnos 10 éve igazad van - alultervezett, ez a tipikus alultervezett költségvetés. Hogy a számokkal alátámasszam, a jelenlegi elénk terjesztett költségvetési alternatíva 11.207.782.000 Ft bevétellel, illetve kiadással számol. Szeretném felhívni figyelmet, hogy a tavalyi módosított előirányzatunk a december 12-ei döntésünk értelmében ennél több mint 400 millió Ft-tal magasabb, ha az inflációt figyelembe veszem, mintegy félmilliárddal alátervezett költségvetés áll előttünk, költségvetési tervezet áll előttünk, legalább. Ha első olvasatról beszélünk és polgármester úr azt mondta, hogy ez nem feltétlen, nyilván nem a végleges, akkor mondhatnám egyébként, hogy ez talán nem hiba, hiszen ez nyilvánvalóan alakítható a következőkben. Hát azért a szerkezetéről is hadd mondjak valamit. Abban megint nem sikerült csalódnunk, ugyanis a szerkezete elég kevert-kavart, és azt hiszem, ez tudatosság nélkül nem is lehetne igazából megcsinálni. Az 1. számú táblázat külön kezeli a működési és a felhalmozási célú céltartalékokat, ugye lehet látni …..… aki ebből megállapítja, hogy mi a felhalmozási cél, és mi a működési. Hát hosszas nyomozással persze ezt is meg lehet tenni. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az 1. számú táblázatban a működési és a felhalmozási célú bevételeknél egyaránt hiányzik a pénzmaradvány tervezése. Természetesen el tudom fogadni, hogy a pénzmaradvány ma még nem lehet végleges szám, de azt nem tudom elfogadni, hogy tervezés szinten ne számoljunk legalább nagyságrenddel. Csak felhívom a figyelmet, hogy a tavalyi első beterjesztés is számolt ezzel. A hitelfelvétel nélküli költségvetési egyensúly megteremtésére vonatkozó szándék egyébként dicséretes, azonban az alkalmazott eszközök nem fogadhatóak el. És hadd mondjak rá példát. Például bevételi oldalon, hát van egy-két huszárvágás, a 13. táblázat laktanyavásárlás címszóval 200 millió Ft kiadás, laktanya értékesítés, 5. számú táblázat 400 millió Ft …. bevétellel számol. Huszárvágás. Polgármester úr azt mondja, hogy van rá remény. Én bízom benne, hogy van rá remény, és ha van rá remény, nagyon szurkolok, hogy ez megvalósuljon. Csak nem biztos, hogy ezek remények egy konkrét költségvetés tervezésének alapjai lehetnek, ahol elvileg legalábbis egy biztosan számítható bevételekhez kell kiadásokat rendelni. A Lazsnaki kastélyértékesítés, hát ez megint huszárvágás. Megmondom őszintén, 180 millió Ft-ot így találni, és én például nem hallottam róla soha bizottsági szakaszban, de jó, ha költségvetésünk egyensúlyáról van szó, akkor fogadjuk. Csengery u. 89. épületértékesítés 50 millió Ft-ja. Felhívom a figyelmet, hogy az elmúlt évben sem sikerült, pedig terveztük. A mozi értékesítés 50 millió Ft-ja szintén meglepett. Ha ezt összeadom hölgyeim és uraim, ez 480 millió Ft értékesítés annak érdekében, hogy hitelfelvétel nélküli költségvetési egyensúly megtervezhető legyen. De hogy mondjak példát a kiadásokra. Hát valamennyi gazdasági társaság esetében az általam ismert üzleti tervekhez képest alulfinanszírozott számok szerepelnek a költségvetés kiadási oldalán. Hogy mást ne mondjak, I. számú Futball Club esetét, gazdasági társaságon túl I. számú Futball Club esetében II. félévre, a tervezett és pályázatban kiírt kötelező támogatás sem szerepel a költségvetésben. De hogy mondjak még példákat. Ady úti sporttelep, amiről korábban szó volt, hogy 12 millió, aminek 1/12 részét már finanszírozzuk, a költségvetés elfogadásáig minden hónapban 10-ig a képviselő-testület döntése értelmében, hát ezt már 9 millióra sikerült, lefaragni. Hiányzik a már eldöntött pénzek, és akkor hadd utaljak arra, hogy Sánci ravatalozó, amiről egyszer már döntöttünk, bizottsági szakaszokat megjárta. Gőgös képviselő úr által említett gazdasági célú fahíd felújítás, stb., stb., stb. Magyarul létrejött egy mesterségesen létrehozott egyensúly, ami nem hitelfelvétellel, hanem egyéb módon próbálja megteremteni az elfogadható költségvetést. Azért egy dologra felhívnám a figyelmet, ami azt hiszem mindennél pontosabb, vagy jobban jellemzi ezt az előterjesztést. A működési célú bevételek - az 1. számú táblázatban látható - továbbra sem fedezik a működési célú kiadásokat, a kettő között 200 millió Ft hiány mutatkozik. Ha hiány mutatkozik egy költségvetésben hölgyeim és uraim, két módon lehet ugye a hiány feszültségét feloldani, egyensúlyt teremteni. Az egyiknek a megoldása, az a hitelfelvétel, ami nem kellemes, természetesen és további folyamatos eladósodást jelent a köznyelv szerint. A másik lehetőség a vagyonértékesítés, amiből kapásból felsoroltam 480 millió Ft vagyonértékesítést, ezt pedig úgy hívják, ezt a fajta egyensúly megteremtést, hogy vagyonfelélés. A kettő között döntünk, akkor ez a vagyonfelélés költségvetése. Jelenlegi formában általam nem támogatható, de én azt kívánom valamennyiünknek, hogy a költségvetési vita végéig, a tervezett február 27-ig ezeket a feszültségeket együttesen oldjuk fel. Tüttő István: Hát épp erre kérjük a javaslatokat. Balogh László: Ha sarkosan kellene fogalmazni, ennek a költségvetési tervezetnek, pontosabban számoszlopnak van pozitívuma, egyetlen pozitívuma azonban az, hogy nulla hitelfelvételű. Ezzel együtt az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság vitára alkalmasnak tartotta az anyagot, egyhangúlag. Azt is hozzávéve, hogy természetes módon, hogy kijelöltünk, mint ahogy eddig is mindig, kijelöltünk bizonyos prioritásokat, és ezek mentén érthető elfogultsággal szeretnék néhány mondatot mondani. Mik voltak ezek prioritások? Hát voltak az intézmény felújítás, ugye mindannyian emlékszünk, hogy 350 millióról indult, most 273 millióval van benn. Szintén az intézményekhez tartozik, hogy a csak kifejtve a sorokat, hogy ne felejtsük azt, hogy a dologiak a tavalyi szinten vannak benne. Ezt hosszan lehetne ecsetelni és elemezni. De mindezekkel együtt toleráljuk, tehát a bizottság a saját szférája érdekében, természetesen a fenntartó szempontjait is magára vállalva, azt mondom, hogy ezen részt, ezen prioritást tolerálta ezen a szinten is, mert hogy való igaz, nagyon nagy tétel kellene ennek a rendbehozatalához, de ez sokáig már nem ódázható. Tüttő István: Országos szinten is ez volt az ukáz. Balogh László: Megyek tovább a következő prioritásunkra. Ez is talán ismerős már sokak számára, ez kisebb tétel. A kulturális alapról van szó, 6,5 millió Ft-tal van benn a jelenlegi költségvetésben, és akkor most szeretnék érvelni. Ha csak a tavalyi évet nézem, a kulturális alapból a külön soron, a városi rendezvényekre szólóan, Millenniumi nappal, Európa nappal, pályázati és önrészekkel együtt 24 Ft volt ilyen jellegű kiadás. Ez az idén a városi rendezvényekre szóló 7 millió Ft-tal, amely polgármesteri kompetencia, és a kulturális alappal, amely 6,5 millió Ft, hát összehasonlítva ezzel, jóval kevesebb, hozzátéve azt is, hogy külön soron egyetlenegy tétel szerepel, egy 200.000 Ft-os tétel. Tehát kulturális alapból kell egy csomó dolgot finanszírozni. Hadd mondjam, hogy miket, mondjuk. Városi vegyes kar, szimfonikusok, fúvósok, egy …. kiadvány. A múltkor majdnem összejött ifjúsági alap kapcsán felsorolható feladatok, és így tovább, és így tovább. Nem akarom bővebben győzködni képviselőtársaimat, csak arra utalnék, hogy mondok példát, konkrét példát, hogy jobban győzködjem Önöket. A hivatali reprezentációs alap, az 10 millió Ft ebben a költségvetésben. Ez kell, hogy legyen. Én tehát nem vitatom, hogy ennyi kell, hogy legyen, de nonszensznek érzem a magam szempontjából azt, hogy mondjuk a városi kulturális alap ehhez képest 6,5 millió. Hogyha még vannak is összefüggések kulturális rendezvények és reprezentáció között, tehát egy apró észrevétel. Kérem, ezt is tolerálják, épp ezért volt az OKSB javaslata az, és ezt kérem, hogy erről akár szavazzunk is, lehet, hogy többször is kell majd, mert én ezzel többször elő fogok állni, de én azt kérem, hogy az OKSB javaslata az, hogy 10 millió Ft-ra emeljük fel a kulturális alapot 6,5 millió Ft-ról. Hogy a forrás mi legyen? Én nem mondanék most semmit, nem mondom, azt sem, hogy ez hitelfelvétel legyen. Tegnap még ötlet, hogy a hó eltakarítás 22 milliójából akár ide, de ma már nem merem ezt kimondani, mert leesett az első hó. De biztosan vannak okosak, akik jobb ötletekkel, tanácsokkal előállhatnak. Még egy prioritást. Igyekszem össze fogott lenni. A verseny- és élsport 37,5 millióval van jelen pillanatban ebben a költségvetési tervoszlopban. Hosszan lehetne indokolni, és próbálni meggyőzni Önöket kedves képviselőtársak. 1998-ban ez az összeg 58 millió volt, 1999-ben is 52 millió volt, 2000-ben 38,5 millió volt az év közbeni plusz hozzátétellel, az által, hogy a helyi iparűzési adó 22,5 millióját megspóroltuk úgymond, de itt is toleráltunk, azt hiszem, elmondhatom, tehát egy szűk esztendőnek nevezhettük az elmúlt évet ilyen szempontból. Lehet azt is mondani, hogy nem szűntek meg közben sportegyesületek, de tessék elhinni, hogy azok, akik a közelében járnak a helyi kanizsai sportnak, ami még mindig tud minőségű szintű lenni, rádöbbenés az, hogy ilyen csökkentés esetén sportegyesületek, sportágak drasztikus megszűnésével, megszűntetésével, a sportkoncepciónk hatályon kívül helyezésével kell számolnunk. Tehát én épp ezért és nem csak én, hanem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság itt egy újabb javaslattal élt és azt kérjük, hogy ezt a bizonyos 32,5 milliós tételt 50 millióra emeljük, forrás megrendelés nélkül. És még egy apróság, ez formai dolog, azt hiszem, tolerálható. A sportfeladatok támogatásánál szerepelt az, hogy a Nagykanizsa I. Futball Club támogatása az I. félévre szóló 35 millió Ft, az benne van. Tüttő István: Pont a fele, amit bevonunk és kész. Balogh László: De azt javasolja az OKSB, hogy ne a sportfeladatok támogatásaként szerepeljen ez, mert ez - megkaptuk már jó párszor - gazdasági kérdés, és épp ezért formai kérés, hogy ugyanezen oldalon, a 10. számú mellékletben a 12. pontban szerepeljen ez a támogatás, és akkor nem a sportfeladatok támogatása címszó alatt növelné az amúgy csekély keretösszeget, mert ez esztétikai hiba számunkra, de azt gondolom, hogy logikus. Ennyit most egyenlőre. Kérem támogatásukat. Tüttő István: Szeretném javasolni, hogy azért gondoljunk bele abba, hogy könnyű azt mondani, hogy látszólagosan helyrehoztunk egy egyensúlyt. 860 milliós hiány kellett rendezni. És Önöktől eddig még, tisztelet a kivételnek, semmi mást nem hallottam, hogy mennyivel kell növelni a kiadásokat. Én azt hiszem, hogy ezt meg lehet tenni, de akkor azt is el kell dönteni, hogy minek a rovására. Budai István: Az előttem szólók nagyrészt lelőttek, de azért úgy gondolom, hogy egy-két gondolatot én is hozzátehetek ehhez a dologhoz. Hát én egy-két mondattal visszalépnék 2000-be annyiban, hogy december 12-én olyan előirányzatot fogadtunk el, amivel még 306 millió Ft hitel szerepelt. Most én azért mondom ezt, hogy nehogy olyan utcába fussunk be, ami azért tűnt el a hitel, hogy azt majd az idén valamilyen úton, módon rendezni tudjuk. Olyan választ kaptunk Pénzügyi Bizottsági ülésen erre a témára, hogy az intézmények nem írták le pénzmaradványaikat év végén és ezért nincs hitel. Most énnekem az a véleményem, hogy ha ez így van, akkor ez idén visszafog köszönni, én úgy gondolom. Remélem, hogy igazam van. Tehát ennyiben érinteném a tavalyi évet, hogy ez érinti a 17. mellékletet, a hiteltörlesztés táblázatát. Remélem, hogy nem így lesz ebben nekem igazam, de van egy olyan félelmem, hogy ez idén egy újabb terhet jelent az önkormányzat számára. Általánosságban az a véleményem, ami már itt elhangzott, hogy én is arra vártam, hogy egy nullszaldós költségvetést kapunk, és hát kaptunk is, és ránézéssel ez egy ragyogó szép költségvetés, így ha nem elemezzük tovább. De mégis, ha mélyebben nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy az 1. számú mellékleten ugye amennyi a működési célú hiány, ugyanannyi a működési célú bevételi többlet. Tehát gyakorlatilag a felhalmozási célú - rosszul mondtam. A felhalmozási és bevételi többlet, tehát a felhalmozási célú bevételi többletből finanszírozzuk a működést. Elhangzott, az én fogalmaim szerint ez is, ez vagyon felélésnek minősül. Én még egy gondolatot a nullabázisú költségvetéssel kapcsolatban mondanék. Én is kerestem azt, és elég sokat dolgoztam azon, hogy mellé írjam az idei előirányzatoknak a tavalyi módosított előirányzatot, és nagyon sok hasonlóságot találok benne, és éppen ebből következtettem, hogy ez nem egy nullbázisú költségvetés, tehát nem az a költségvetés, amit én szeretnék elérni, hanem az előző év alapján megtervezett idei kiadások, bevételek költségvetése. És én azért itt megjegyeztem magamnak, hogy én úgy emlékszem, hogy tavaly mi ezért a nullbázisú költségvetésért fizettünk, és most nem érzem, hogy ennek valamilyen hatása lenne. Bizonyos átrendeződés tapasztalható a központilag szabályozott bevételeknél. Erre úgy gondolom, jogszabályi változás miatt került sor, ugye, hogy a magánszemélyek jövedelem adója egy jó része átment a normatív támogatások közé. Ezt csak úgy megjegyzem, hogy nekem az a véleményem, hogy ez egy jogszabályi, törvényi módosítás. Hiányolom én is, mint mások, a szöveges előterjesztést. Lehet, hogy több olyan kérdést elkerülhettünk volna, amit most majd kénytelenek vagyunk föltenni. A 2. számú táblázat, vagy mellékletről annyit mondanék el, hogy én kerestem, hogy ugye tavaly ilyen címen is 50 millió fölötti összeg szerepelt, hogy kiszámlázott termékek ÁFA bevétele. Ezt most nem találom meg. Az volt a Pénzügyi Bizottságon a magyarázat, hogy bruttó módon tervezetük a kiadásokat. Ennek az mond ellent, hogy a vásárolt termékek ÁFA-ja viszont a 16. mellékletben külön soron meg van tervezve. Vásárolt, az meg nettó, akkor itt valami zavar keletkezett, úgy gondolom én. Valamennyire érintettem már a hitelt, de ugye azért én azt mondom, hogy a tavalyi lényegesen az előirányzatot a hitel motiválta, és én nekem olyan problémáim vannak ezzel, hogy elég sok felesleges vitát keltett, zavart keltett köztünk, tehát mindig mondtuk, hogy nem veszünk fel hitelt, mindig jött a hiteles költségvetés, tehát a hitellel terhelt költségvetés, a végén meglepődünk, hogy nincs. Tehát nehogy visszaköszönjön az idén nekem az a félelmem. Még annyit erről az egészről, hogy ugyancsak nem látom a pénzmaradványt itt megtervezve, holott tavaly ez 335 millió Ft-tal bent szerepelt a költségvetésünkben. Tudom azt, hogy ilyenkor nem lehet még ezt pontosan megtervezni, de azért nem lett volna baj, hogyha valami szöveges magyarázatot kaphattunk volna rá. A 3. számú mellékletben a felügyelő szervtől kapott intézményi támogatások összege 115 millióval több a tavalyi előirányzottnál, ennek ellenére mégis azt mondjuk, hogy kevés a pénz. Én ezt inkább fordítva kerestem, hogy hol van annak a megtakarításnak az összege, amelyet az intézményi átszervezésből mi elértünk. Én úgy gondolom, hogy sehol, sőt több problémát okozott ez nekünk, úgy gondolom. Az 5. számú mellékleten a tárgyi eszközértékesítésről annyit mondanék, hogy elégé keveredik ez, mert ugye itt azt hiszem a Pénzügyi Bizottsági ülésen is ezt én föltettem én, hogy nem tudjuk azt, hogy ebből az értékesítésből mennyi az esteleges földértékesítés, tehát milyen mennyiségi földértékesítés kapcsolódik az épületvagyon értékesítéshez, mert ez jelentősen befolyásolja az ÁFA mozgást, és, ha én ezt a 882 milliót mind tárgyi eszköz eladásnak fogom föl és incs benne nulla, vagy adómentes értékesítés, akkor ez az én fogalmaim szerint 522 ÁFA-t jelent 25%-os alapon. A 6. táblánál említeném meg, amit többször mondtam én már, hogy a hulladéklerakóra átvett pénzeszköz összegét én megnövelném az NSR-nél jelentkező eredmény tartaléknak az önkormányzatra jutó részével, és ennyivel több forrást, tehát ez egy forrást jelent, hogy mondjak azért egy forrást is, polgármester úr, ne csak a kiadásokat növeljük. Tehát ez viszont egy forrás, és ez olyan, becslésem szerint egy 15 millió Ft körüli összeget jelenthetne. Tüttő István: 9-ről tudtam, de lehet, hogy. Budai István: Hát az ideit is én már hozzáveszem, ….. Tehát végeredményben én - hát legyen 10, de akkor is az is pénz, a ami világban. Kérem szépen, én úgy gondolom, hogy egy olyan kérdést érintek most, amit azért elvárhatok joggal, hogy kimutassuk ebben a költségvetésbe. Amikor a hulladékrendeletünket módosítottuk, ha visszaemlékeztek, akkor ugye én voltam annak a szószólója, hogy ne a „B” változatot, hanem az „A” változatot fogadjuk el, ami arról szólt, hogy megvonjuk a szemétdíjban lévő kedvezményeket, és oda volt írva zárójelben, hogy akkor 10 millió Ft, tehát a mai árakkal számolva, és én ebben költségvetésben kerestem, hogy a lakásfenntartási célú támogatások összegét emeltük-e 10 millióval. Nem találtam meg, mert ugye 392.904.000 Ft, az nekem így nem mond semmit. Kaptunk hozzá egy kiegészítést, amiben ugye az van, hogy a lakásfenntartás és fűtési támogatás 20 millió Ft. Ez akkor jó az én számomra, hogyha mellétesszük, hogy mennyi volt a tavalyi, és ha tavalyihoz képest ez 10 millióval több, én akkor tudom ezt a kérdést jó szívvel támogatni. Nem szeretném, hogyha úgy járnák, hogy megvontunk egy támogatást, és más címen valahol nem adjuk vissza. Ugyanis én ehhez ragaszkodom, hogy ez költségvetésben külön soron valahol jelenjen meg, dokumentálni tudjuk azt, hogy igenis mi ebben a kérdésben következetesek voltunk. Hát arra gondoltam én, hogy mint ahogy a Balogh képviselőtársam elmondta, de az időjárás engem is cáfol, mint ahogy titeket cáfol, én is arra gondoltam, hogy a 22 millió Ft-os hómunkából olyan megtakarítást lehetne talán elérni, mert ugye nem volt síkos se, meg hó se, hogy talán ebből. De én nem arra gondoltam, nem arra a célra, amit Balogh képviselőtársam, hanem a kft-knek a működéséhez szükséges fedezeteket az üzleti tervhez közelíteni kellene, mert ha egy régi óhajunk, hogy üzleti tervben lévő bevételekhez szerződést, egy ilyen vállalkozói szerződést kössünk, és azért nagyjából tükrözze vissza azt, hogy mit várok el a kft-től, és ezért mit fizetek, és ez nagyjából legyen egyensúlyban. Én ezt a forrást odaszántam, de hát akkor döntse el a tisztelt közgyűlés, hogy mit tesz ezzel. Tüttő István: 9 perc 57 másodperc. Budai István: Igen, még egy gondolatot mondok csak és befejezném. Még annyit, hogy a személyi juttatások területén én azt olvastam ki, hogy 1 fővel nőtt a létszáma a hivatalnak, 177 volt tavaly, 178 van most. - Na mindegy, szóval majd azt tisztázzuk négyszemközt - Ennek ellenére kérem szépen, a rendszeres személyi juttatások összege 22%-kal növekedett. Én ezt kérném, hogy majd azért vizsgáljuk meg, hogy nem értjük, én legalább is nem értem, hogy miért van külön köztisztviselői bérfejlesztésre külön 17 milliószor 10-szer százalék…. 11, tehát 19,5 millió, holott az engedélyezett béralapba már 13,4 % növekedés van. Bértömeget érinti ez. Lehet, hogy én most rossz utcában járkálok, én nem vitatom, de erre is magyarázatot kellett volna szövegesen, és talán akkor nem vettem volna föl akkor ezt a kérdést, ha erre magyarázatot kapok. Hát elnézést, hogy túlléptem a megengedett keretet, de úgy gondoltam én, hogy ezeket el kellett volna mondani mégiscsak. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén határozatot hoztunk, és én elvártam volna, hogy Csákai Iván képviselőtársam ismerteti a határozatot. Azt hiszem, a mi bizottságunk a volt az egyetlen, amelyik tárgyalásra alkalmatlannak találta a költségvetést. Egyhangú szavazással. Egyszerűen azon oknál fogva, hogy a költségvetésben nem találtuk a 2001. évi normatívát, átvett pénzeszközök, TB-finanszírozást, és nem találtuk benne a szociálpolitikai és egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatait. Szakmailag egyszerűen nem lelhető fel benne, mert elveszik a Kincstár nagy kufferében. Kérem szépen, a mai nap közgyűlés előtt kaptunk egy részletezést bruttó módon, ami több is, meg kevesebb is annál, mint amit kértünk. Több annál, ezzel kezdem, mert a „B” pontja ….. benn van a költségvetés 3. számú mellékletében. A „D” pontja, az itt, ott, amott fellelhető a költségvetés különböző fejezeteiben, és az „E” pontja a 8. számú mellékletben, tehát maradt tulajdonképpen, amit kaptunk tájékoztatásnak az „A” és a „C” pont, amire kíváncsiak voltunk. Elvi kérdés az, hogy ezek a pontok megjelenjenek ebben a költségvetésben is mellékletként. Tehát ez önmaga a költségvetés melléklete legyen, ….. az „A” pont és most idézem: „2001. évi normatívák, átvett pénzek, Tb-finanszírozás 3/a. címen a költségvetés melléklete legyen, és a kiadás oldalról a „C” pont szociálpolitika, egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatai 8/a. címen szintén része legyen a költségvetésnek. Egyéb észrevételeim is vannak a költségvetésben, de ez elvi kérdés volt. Csatlakozván Budai képviselőtársamhoz, a „C” pont, amit most kaptunk, annak a „C” pontjában, lakásfenntartási és fűtési támogatás, az 10 millióval több legyen, azzal a 10 millió Ft-tal, amit a szemétdíj rendeletnél megtakarítottunk. Tehát a szociális szférában érvényesüljön ez az összeg. Továbbiakban bátorkodom említeni, hogy a szociális …. az első lakáshoz jutok támogatása most már 3. éve azonos összeg. El kellene gondolkodnunk, volt egy képviselőtársam az előző ciklusban, aki parodizálni akarta ezeket e szociális támogatásokat, remélem Ő meg fogja szavazni azt, amit én akarok, br mindig más oldalon ültünk. Valorizálni kellene ezt is, az első lakáshoz jutók támogatását olyan módon, hogy idei évben legalább 10%-kal magasabb legyen, mint tavaly volt. A vita későbbi részében majd konkretizálom ezeket a javaslataimat. Tehát konkrétan, határozottan az a kérésem, és most pontosítom, hogy a most kiadott tájékoztató „A” pontja a költségvetés 3/a. pontjaként jelenjen meg. „C” pontja a költségvetés 8/a. pontjaként jelenjen meg. Birkner Zoltán: Mindenki – tudom - ugyanezzel kezdi, de én is kénytelen vagyok ezzel kezdeni. Nagyon sok szakmai dolgot elmondtak a Pénzügyi Bizottság jeles képviselői, illetve képviselőtársaim, így nem is kezdek el, egyébként igazuk van, az alaptétel tényleg az, hogyha a működési célú bevételek és a kiadások különbözete, az milyen üzenettel ér. Én mégis hadd kezdjem egy pozitívummal, amit érintett Budai képviselőtársam, de azért talán egy picit most sulykolnunk ellene, mert olyan sokszor lehajtottuk a fejünket, amikor a hitel összege Nagykanizsán előkerült. Ha ránk mosolyog a szerencse és így marad ez a számsor, ahogy most áll és most áll, és most nagyon nézek majd a Gazdasági osztályvezető úr szemébe, hogyha ránk mosolyog a szerencse, és ez valóban nagyon jól kalkulált hitelfelvételt jelent, kérem, először érjük azt meg 3. éve …… közgyűlésünk alatt, hogy most azért valamilyen szinten mégiscsak kisebb lesz az összeg, mint ami tavaly volt, méghozzá nem is olyan kevéssel. Tehát a számsor végét szeretném csak elmondani kedves kanizsaiak. Hitel plusz kamat összesen 574 millió Ft a mostani tervezet szerint. Ha ez így marad, akkor higgyék el nekem, hogy nem tudom, hogy minek köszönhetjük, mert biztos, hogy nem a jól átgondolt tervezésnek, lehet, hogy a vakszerencsének és minden egyébnek, de elérjük azt, és ez egy fontos dolog, hogy végre csökken a hitelállomány egészét tekintve. Az, hogy mi lesz az idei évben, hogy lesz folyószámla hitelfelvétel, avagy sem, hogy lesz-e szükség erre, tehát hogy megmaradhat-e ez a nulla hitelfelvételű költségvetési tervezet, az egy másik kérdés. Az meg majd ki fog derülni egy hónapon belül, és azt gondolom, hogy ez valóban így van. Na most ez volt az első, amit el szerettem volna mondani, mert azért ezt egy fontos dolognak tartom, mégiscsak egy kicsit azért mégis eredménynek tekinthető. Én is a számsorok helyett egyetlen dolgot hadd emeljek ki, amit én tartok a legfontosabbnak. Ne csökkenjen az az összeg, amit eredetileg munkahelyteremtésnek a feltételére szántuk. Azt nagyon fontosnak tartom, Böröcz képviselőtársam érintette egyéb szempontból a 200 és a 400 millió összehasonlítását érintette. Én nagyon szeretném, hogyha az eredeti terv kerülne ide vissza, az a 4 legyen 400 az első körben is. Kiadásként is annyi legyen. Egy pillanatig ne legyen kétséges az, hogy ha ez az út vezet oda, hogy munkahelyet teremtünk Nagykanizsának, akkor ezt az összege rá kell szánni. Egyébként hozzáteszem, a költségvetés mutat pozitívumot, hiszen benne van 60 millió Ft földterület vásárlása, az Ipari Park Kht. fejlesztésére 80 valahány millió Ft. Tehát ha mindezeket összeadjuk - hozzáteszem, ez az előző évekhez képest óriási előre lépés - ez több mint félmilliárd forint, amelyet valahol a körül próbálunk befektetni, hogy munkahelyet teremtsünk. Hogyha ebből 400 millió visszaköszönne, ne adj úristen, akkor pedig nagyon hálásnak kell lennünk, mert akkor ez a kiadás végül is csak 150 millió lesz. De akkor is nagyléptékben tettünk valamit annak érdekében, hogy Nagykanizsán munkahelyek teremtődjenek. Egyébként Balogh képviselőtársam által javasolt dolgokkal teljesen egyetértek. Kulturális alap megemelése, illetve a sporttámogatás újragondolását javaslom mindenkinek. És tényleg igaza van Kelemen képviselőtársamnak is és Budai képviselőtársamnak is, mi megszavaztunk valamit, amikor a szeméttámogatási rendszert átalakítottuk, ennek vissza kell kerülnie. És ez nem politikai, vagy tárgyalási kérdés, ez egy döntés, tehát ennek szerepelnie kell költségvetésben ennek az összegnek. Nem gondolom azt, hogy ez az idei év lesz az, a legboldogabb évünk, hiszen ha szeretnénk tartani ezt a nulla hitelfelvételt, ami azért az én személye előtt, különösen most, hogy mindjárt én 250 millió Ft-ot itt fejben pluszban elköltöttem, és én ezt tudom .…. ennek a költségvetésnek az elkészítésében szakmai oldalról részt vesz, hogy azért próbáljuk ehhez tartani magunkat, aztán ha nem sikerül, akkor majd meg lesz határozva ez a minimális összeg, amivel mégis működőképessé lehet tenni az idei évet. Köszönöm szépen. Egy általános hozzászólás volt, talán nem annyira szakmai, mint az eddigiek, de nagyon sok szakmai kérdést érintettek korábban. Cserti Tibor: Az hiszem, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülünk, ahogy megyünk előre a képviselői hozzászólások során, mert valójában azt hiszem, most először – én legalábbis először – tapasztaltam olyan költségvetés tárgyalást, amikor minden hozzászóló felelősségteljesen, tehát egy picit a lehetőségek oldaláról is közelítve próbál meg, és én kiérzek ebből alkotó jellegű javaslatokat, lehet, hogy a polgármester úr ezt vitatja. Én megpróbálom a mondanivalómat ilyen szellemben összeállítani. Tüttő István: Én nem vitattam, én kértem, hogy ez menjen továbbra is. Cserti Tibor: Bízzunk benne, hogy közös cél irányába próbálunk hajtani. Nincs énszerintem sok választási lehetősége a városnak. Az már csak kormányzati kérdés, hogy egy költségvetést hogyan állítunk össze munkaszakaszban, és milyen a végső beterjesztésnek a metodikája. A mozgástér rendkívül szűk. Én azt hiszem, hogy dicséret illeti a Pénzügyi Bizottságot és különösképpen a Pénzügyi Bizottság elnökét az interpretációért, mert a szakmai értékelése és a helyzetelemzése is ebből leszűrhető tapasztalatok, illetve lehetőségek teljesen egyértelműek. Maximálisan egyetértek, próbálom őket nem ismételni. Én azt hiszem, hogy az a fajta törekvés ma már mindenkiben egyértelműen nullszaldóra való költségvetési állapotot kellene megcélozni a jelenlegi …. elfogadásánál. Azért lényeges változás a tavalyihoz képest, emlékszünk arra az időszakra. A másik, meggyőződésem és itt a javaslati része. Nagyon sok kritika hangzott el, hogy nem program mentén haladunk, a programban nyilvánvalóan nem jönnek elő azok a kérdések, ahol már egyszer közgyűlési szinten döntés született, vagy éppen szerződött témákról van szó, ami ilyen értelemben döntési alternatíva, ezt valahogy a munkafázisban mindig el kellene különíteni. A másik, sokszor elmondtuk már, és megkönnyítené a képviselők helyzetelemzését és javaslati tételét is, és nem lenne nagy munka egyébként ebből a szempontból, hogyha az előző évi, legalább az előző évi kiinduló állapotot, az eredeti előirányzatot a költségvetésnek ezen szerkezeti rendjében a főszámok mellé - sőt direkt ezt a megfogalmazást használtam - mellétennénk. Meggyőződésem, akkor szakmai nyelven mondom, hogy megváltozott, legalábbis a költségvetési intézmények átszervezésével újra kellene fogalmazni a költségvetésünknek a címrendjét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a belső szerkezetet rögzíteni kellene a megváltozott helyzethez igazítva. Ez költségvetési rendeletben is nyilvánvalóan egy kötelező házi feladat lesz, mert az Áht. …., ezt nem lehet megváltoztatni. Nagyon sok vitát kiváltana a másik javaslatom. Hogyha minden képviselői észrevételt akceptálva a Pénzügyi Bizottság felvállalná azt a szerepet, hogy a kötelező költségvetés szerkezeti rendje mellé úgynevezett helyi szintű informatív táblázati anyagot csatolna. Ennek egy része már megjelenik az anyagban, például a hiteltábla bemutatása, de például kötelező elem és nem találkozom a normatív számításokkal. Tehát nyilván a normatív számításoknak megjelenik a mennyiségi egysége és annak a fajlagos mutatói. Ez viszont kötelező jellegű anyag. Ilyen értelemben nem tudom, mennyire van szinkronban az intézményi jelenlegi létszámadatokkal, feladatmutatókkal, és valamifajta utalást az előterjesztő részéről ebben a vonatkozásban kellene, hogy kapjunk. Tehát ennyit a szerkezeti rendszerről, és azt mondanám még egyszer, hogy ilyen értelemben tényleg sommás megállapítás volt, hogy programhiányos, nem mondja ki ilyen szerkezeti rend alapján, milyen főirányban szeretnék hajtani, másik pedig, tényleg nem nullbázisú költségvetés. Én most szeretnék arra vonatkozóan is választ kapni, hogy az általunk megbízott külső, és most nem népszerűsítem én a szervezetet, ugye intézményi költségvetés kimunkálója, elvégezve a feladatát, a szervezet átalakítást és létszám racionalizálást, akkor gyakorlatilag mennyi összességében a munka befejeztével a relatív megtakarítás vagy az abszolút megtakarítás. Én a relatívról beszélek, mert nagyon nem érzékelem az abszolútot, de valószínű, az is van. Tehát erre választ szeretnék kérni a költségvetésben. A belső arányokra vonatkozóan tényleg aggasztó, de én azért sejtem azt és érzékelem, hogy pontosan a munka kapcsán is nemcsak negatív megállapításokat illik ilyenkor tenni, javult a belső szerkezeti arány, tehát a működési források egyre inkább nagyobb arányban takarják be a működési kiadásokat, azért itt tartalékokat még mindig lehet sejteni. Aggasztó ugyanakkor, hogy a költségvetésben valójában, hogy a nullszaldós állapotot megcélozandó valójában nyomott kiadásokkal, nemcsak működési kiadásokat érzékelek, és felültervezett bevételi forrásokat látok, és különösen aggasztó, és erre utalt egyébként az Oktatási, Kulturális Bizottság elnöke, de nem teljes mértékben, én aláhúznám még egyszer, hogy az intézményi dologiak, a tavalyi induló szinten vannak – nagy különbség –, induló szinten. Ilyen értelemben gyakorlatilag a két éves dologi mechanizmust nem tartalmaznak. Ez valójában az intézmények működési feltételeinek a jelentős mértékű korlátozása. Én a magam részéről, és egy összefoglaló sommás másik megállapítást … tennék, hogy a polgári ……… feltételeket tartalmazó támogatási rendszer még korlátozottabb az előterjesztett anyag szerint, mint az elmúlt évben volt. Már pedig tudjuk, hogy az elmúlt évi is néha picit olyan nevetséges helyzeteket szült, támogatási rendszerben, hogy alacsony abszolút összeg mellett támogatási rendszer működtetése gyakorlatilag értelmét vesztette és évközi kiegészítésekkel tudtuk azt legalább a minimális szinten működőképessé tenni. Beruházások, felújítások terén érzékelhető az anyag, hogy megcéloz programszerű állapotokat, itt különös a felújításokra gondolok, és annak a további kibontása mindenféleképpen kívánatos. Javaslatom, ezeknek a beruházásoknak, felújításoknak – nem az eldöntötteknek, hanem a benn szereplő anyagban – az ismételt felülvizsgálata. Utalok ilyen dolgokra, például hatósági eszközökkel is lehet kezelni olyan beruházásokat, amit nem vállalhat az önkormányzat magára. Egy picit, megmondom őszintén, ott van az anyagban, megtalálják, nagy programok mellett, Penny-áruház melletti terület, gyalogos átkelő. Én magam is interpelláltam ennek érdekében. De én azt gondoltam eredetileg is, hogy – ugye római jog – kinek áll az érdekében, amikor egy hatósági engedélyt kiadunk, akkor ….…… kapcsolatot is megtervezni hozzá, és a hatósági engedélyt így kiadni, hogy kötelezően előírt feladatoknak meghatározom, és nem külön önkormányzatot terhelő. Csak egy példát mondtam erre vonatkozóan. Másik, én megmondom őszintén, hogy még a korlátolt rendszerben is – és tényleg befejezem – azt mondja, hogy feladat. Elmúlt időszakban nagyon bőkezűek voltunk, vállalkoztunk a feladatra. Az önkormányzat igazgatási tevékenységét vállalta, például liszói körjegyzőséget látok benn. A kiadási oldal, hogy működésképes legyen, ugye megjelenik 990.000 Ft a béroldal például. Nem látom, hogy a bevételek között mondjuk betervezésre került, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, elnézést kérek, de gondolom, az átvett működési bevételek között meg kell, hogy jelenjen ennek a vonzata, a normatív állami támogatásból, meg elnézést kérek előre, de mivel azt nem láttam, normatív állami rendszerben nincs benn ….., akkor valószínű, én tévedtem. Tüttő István: Sajnos jó szemed van, Tibor. Cserti Tibor: Többiek. Nem akartam vele foglalkozni. Ez komplexitásra utal egyébként, az anyag hiányára utal. Befejezésképpen, szóval nekem összességében az egész költségvetéssel az a problémám, hogy ha nagy program mentén akarunk végighaladni, akkor létrehozunk, mondjuk egy kht-t ugye a város, stratégiai kérdésem, a logisztikai, ipari központ, annak Törőcsik úr vezetésével tényleg nagyon sok munkaanyaggal találkoztunk bizottsági üléseken, mindegyik munkaanyag azt mondta, hogy kérem szépen, a kht-t létrehozzuk és a bevételei és kiadásai önkormányzati költségvetéstől függetlenek lesznek, a hitelfelvételtől független. Nos gyakorlatilag ezek a feladatok fontosak, nem is vitatom, tehát nem ilyen irányban szóltam hozzá, de keverednek az önkormányzati költségvetés és a kht-nak ilyen értelemben a pénzügyi feladatellátással összefüggő kiadási rendszere, illetve keverednek ennek a forrásoldalai. Ergo, nehéz lesz átlátható. Befejezésképpen és a legnagyobb problémám, sok képviselő picit szégyenlősen utalt rá, valójában a kincstári típusú működési rendszernek az a közvetlen következménye, hogy az év utolsó időszakában nyilvánvalóan teljes mértékig az előirányzatokhoz, a jóváhagyott előirányzatokhoz képest kifinanszírozása nyilvánvalóan nem történt meg, és itt most ezen a fórumon szeretnék legalább egy felelős szakmai konkrét abszolút szám elhangzását, hogy mennyi ez az alulfinanszírozás. Ez nemcsak az intézményblokkot kell, hogy magában foglalja, nyilvánvalóan a feladat átcsúsztatást is. Nyilvánvaló, volt egy csokor, amit elmúlt évben nem oldottunk meg, nem finanszíroztuk ki. Az előterjesztő legalább vette volna ilyen értelemben a fáradtságot, hogy tartalmazza. És ennek a közvetlen szakmai kapcsolati rendszere pedig az, hogy tartalék keretet állítunk akkor be, tartalék keretet kéne beállítani, azt jelenti, hogy ha nagyobb az áthúzódó ki nem finanszírozott hiány, ami vélelmezhetően az intézményi blokkban megítélésem szerint elérheti, vagy meghaladhatja a 100 millió Ft-ot, akkor azt egy tartalék kerettel itt betakarom, hogy évközi hiányt ne okozzak. Tüttő István: Ismét kérem Önöket, hogy tartsuk be az időt, ha lehet. Bár abban is megállapodtunk, hogy mindenki a fontos dolgokat mondja el, mert hosszabb távon ennek azért a haszna meglesz. Tarnóczky Attila: Cserti úr utolsó kérdésére annyit hadd jelezzek, hogy a felvetett problémának az égvilágon semmi köze a kincstárhoz. Az évről évre jelentkező probléma, amennyiben például a középiskolák javarészt a támogatásokat a cégektől az év utolsó napjaiban kapják meg, ezeket elkölteni nem tudják – szakképzési alapot, elnézést kérek. Ez hát nem új probléma, tavaly is jelentkezett, tavaly is megvizsgálták a revizorok, hogy mi az a része az intézményeknél maradt pénznek, ami vagy szerződéssel le van kötve, vagy szakképzési alap lévén nem vehető el. Ez most is meg fog történni, és jövőre is meg fog történni, és a költségvetések jövő évre ezzel a teherrel állnak össze. Ezt szeretném jelezni. Ketten is voltak szívesek mondani, hogy nem érzik a lezajlott intézmény átszervezési folyamatnak a hatását. Hát ezt mélységesen sajnálom. Ebben az intézményi rendszerben kb. 180-nal kevesebben dolgoznak, mint korábban. Ha ezt valaki nem érzékeli, akkor benne van a hiba. Nullabázisú költségvetés, a bázisalapú költségvetésre átállás, az egyszeri aktus, kedves képviselőtársaim, tavaly megtörtént. Hogy ennek mennyi volt a megtakarítása tavaly könnyen meg lehetett állapítani a költségvetési intézmények esetében, a kiadásokat összehasonlítva az előző évi kiadásokkal. Ha valaki viszont azt hiszi, hogy minden évben újra úgy átállunk, hogy ez a működési kiadása az intézményeknek, ez csökken, csökken, csökken, aztán a végén nullává válik, akkor bizony csalódni fog, mert a nullabázisú költségvetésnek nem a nullára csökkentés a célja, hanem a különbségek mérséklése, a kevésbé finanszírozottak finanszírozásának javítása a túlfinanszírozottak – ha vannak ilyenek – finanszírozás csökkentése. És innentől kezdve jövőre, meg azután nem fog megtakarítást hozni, közlöm Önökkel szomorúan. Mayer Ferenc: Azért alpolgármester úr figyelmét szeretném felhívni, hogy Cserti úr egy szóval se mondta, hogy a kincstárhoz bármi köze lenne ennek a históriának, amit kérdezett, hanem a Cserti úr úgy fogalmazott, hogy kincstári típusú gazdálkodás. Óriási különbség. Aki szakembere ennek, azt pontosan tudja, hogy mi a különbség a kettő között. Eddig is létezett kincstári típusú gazdálkodás, úgynevezett kiskincstár. Én például azt a választ kaptam, hogy azért nem történt meg a kifinanszírozás, mert nem kértük, illetve, ha kértük is, akkor a közben átvett pénzeszközökből finanszíroztuk a működést, és ez a kiskincstári gazdálkodás lényege. Nem ez a kiskincstári gazdálkodás lényege, most mondom itt osztályvezető úrnak, hogy bizony nem ez, mert változatlanul állítom, és köze van a költségvetéshez, nem akarok túl sokat foglalkozni ezzel, hogy bizony törvénytelen volt ezeknek a pénzeszközöknek működési célra való felhasználásra még akkor is, hogyha ezt megelőlegezem, meghitelezem, és így tovább. Ezt pontosan tudja osztályvezető úr is, pontosan tudja polgármester úr is, hogy bizony ez nem egészen tiszta sor. És ezért lett volna valóban korrekt, ahogy a Pénzügyi Bizottság elnöke itt elmondta, hogyha ezzel számolunk, ha hozzuk. Remélem osztályvezető úr, Cserti úr kérdésére tud is válaszolni, hogy ez kb. ekkora összeg, mert ha nem tudja itt most kapásból megmondani, akkor bizony nagyon komoly kételyeim támadnak a költségvetés realitását illetően. Mert akkor aztán tényleg komoly meglepetések érhetnek minket majd akkor, amikor nagyon precízen ez kiszámításra kerül. Tüttő István: Kérdést tehetek fel közben? Akkor miért használtátok fel, ha Ti azt mondjátok, hogy nem lehet ilyenre felhasználni? Akkor miért nem hívtatok le összeget? Mert azt mondod, hogy felhasználtátok, pedig szabálytalan. Működésre. Mert ott volt a számlátokon az év végén beérkező forrás, amit kaptok. Erre azt állítod, hogy ezt nem lehet működésre használni. Mayer Ferenc: Azt állítom, igen. Tüttő István: És akkor Ti használtátok fel? Mayer Ferenc: Hát kénytelenek voltunk elhasználni, mert különben elzárják mondjuk a gázt, vizet, a villanyt, és így tovább. Tüttő István: Könyörgöm, arról van szó, hogy senki nem nyújtott be ilyen igényt, hiszen a kiskincstár úgy működik, hogy amikor felmerül egy számla, akkor azt jelezni kell. Mayer Ferenc: Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan szakmai dolog, hogy ne menjünk bele, ez nem közgyűlési szintű téma egyszer, és pontosan értem, hogy polgármester úrnak milyen aggálya volt ezzel kapcsolatban, de én úgy gondolom, hogy nem hiszem, hogy ez most. Tüttő István: Tisztázzuk, hogy hol akadt el a dolog. Mayer Ferenc: Ami a költségvetést illeti tisztelt polgármester úr, annyit, hogy azért jó lett volna a kht-k, kft-k üzleti tervét, ha egy picit korábban kapjuk meg, mert valójában én most találkoztam itt asztalomon először. Na most nyilván ezek ismerete híján azért az ember nagyon óvatosan nyúl ott bármelyik elemhez bármit is. Nyilván vissza fog kerülni, most majd lesz ideje annak, akit ez érdekel, áttanulmányozni. Sőt, tegnap a legkedvesebb intézményem egyikének, a Városi Kincstárnak a költségvetését is megkaptuk és figyelmesen, ezt viszont figyelmesen áttanulmányozta ma. Tulajdonképpen ezzel kapcsolatban csak egyetlen kérdésem lenne. Feltételezem, polgármester úr tud erre válaszolni, hogy akkor ismerve ennek a költségvetésnek a nagyságrendjét, ez akkor úgy tűnik, hogy ez már záloga, vagy előrevetíti a hatékonyabb költségvetési gazdálkodást, a takarékosabb költségvetési gazdálkodást. Ezt sugallja ez a költségvetés tervezet, amit itt olvashattunk? Ezzel kapcsolatban csak ez a kérdésem. Beznicza úrtól szeretném kérdezni, hogy itt most tud-e válaszolni arra, hogy a tavalyi évi helyi adóbevételek tényleges összege mennyi volt, mert akkor az ember tud mit kezdeni a tervszámokkal. Ha erre most senki nem tud mondani semmit, akkor nem tudom, minek nézegetjük ezt a bevételi oldalt. Nem akarok visszatérni erre, hogy a tavaly decemberi hitelállomány hogyan alakult, az egyik forrása ismert, erről az előbb itt már beszéltünk, de ha jól emlékszem, Cserti úr is rákérdezett. Netán ezen túlmenően más forrása is volt, mondjuk kifizetés átütemezés decemberről januárra, és így tovább? Vagy mi minden összetevője lehetett ennek? Egy-két konkrét észrevétel. A 2. számú mellékletben az önkormányzati lakások értékesítése kapcsán 50 millióval szemben az én információim szerint a realitás, az durván olyan 35 millió, egyszerűen azért, mert úgy tudom, arra vonatkozóan elemzés készült, ha novemberben vagy nem is tudom mikor, októberben felfüggesztésre került az értékesítés, akkor csak az addig értékesített törlesztő részekből tevődhet össze ez a pénz, az pedig a készített tanulmány vagy tervezet szerint maximum 35 millió. Nem tudom, hogyan lett belőle 50 millió. A 6. számú mellékletben egyéb épület értékesítése 5 millióval be van állítva. Ha szabad megkérdeznem félénken, hogy milyen épület? Mert minden más épület értékesítésénél pontosan kiderül, hogy melyik épületről van szó, ez esetben nem. A 8. számú melléklet kapcsán megjegyzem – bár nyilván vannak ennél komolyabb, avatottabb szakemberei, mint én –, hogy mondjuk a Városi Könyvtár üzembe helyezése kapcsán én feltételezem, hogy a könyvtár dologi kiadásait feltétlenül növelni kell. Biztos vagyok benne. Ezzel az én olvasatomban nem számol a költségvetés, pedig ez egy elég jelentős tételként biztos vagyok benne, hogy be fog lépni. A 13. számú mellékletben találtam egy 15 milliós számítógép beszerzést. Hová a 15 milliós számítógép beszerzés? Kinek? Hivatalnak? Nem tudom egész pontosan, mert 15 millió – annyit viszont már értek hozzá, hogy 15 milliós beszerzés – az nem akármi. Az már egy nagyon komoly számítógéppark. Nem hiszem, hogy a most eltulajdonított gépeknek a pótlásáról lenne szó, mert akkor már kész volt a költségvetés, amikor ez bekövetkezett. Tehát valami másról van szó. Ha szabad megkérdezném, akkor szeretnék erre választ kapni. Még egy apróság ugyan, ez a telefonközpont lízingdíja, ezt meddig kell még fizetni a több millió Ft-ot? Ez már olyan sok millió Ft-os telefonközpont, hogy ez már nem is tudom, mi mindenre képes ez a központ. Ha jól emlékszem, tavaly is 6 millió Ft be volt állítva, ugye, a lízingelésére, vagy 5, bocsánat, és akkor az idén megint. Hát akkor meddig tart ez még? Csakúgy szeretném megkérdezni. Még esetleg egy-két évig, vagy nem tudom meddig? De meglehetősen drága telefonközpontnak tűnik nekem, mert véletlenül tájékozódtam, a legkorszerűbb telefonközpontok mennyibe kerülnek, ha egyszerre megveszem. És a két éves lízingdíjért olyan veszek, hogy egész Kanizsát képes ellátni. Ezt természetesen nem én találtam ki, hanem szakemberektől kérdeztem meg. Egyelőre ennyit. Cserti Tibor: Azért nyomtam meg a válaszolás gombot, mert itt a Mayer úr első kérdése foglalkozott tényleg a Tarnóczky úr felvetésével ….. csak nem gondolja Tarnóczky úr, hogy azért alapvetően elfelejtettem már az önkormányzati költségvetés készítésének, összeállításának a metodikáját, még a ……. Én nagyon jól tudom, hogy az előző évi pénzmaradvány elszámolása nem a mostani költségvetés elfogadásának házi feladatai közé tartozik. De egy vonatkozásban igen. Amikor sajátos költségvetési évet zártunk 2000-ben, nevezetesen a likviditásunkat is és a költségvetési egyensúlyunkat is a folyószámla hitelkerettel biztosítottuk az eredeti hitelkerethez képest, a 300 valahány millióhoz képest gyakorlatilag huszonvalahány millió forintban ténylegesen folyószámla hitelből felvéve. Na most tudjuk, hogy alulfinanszírozottak az intézmények. Én csak arra szerettem és bátorkodtam rávilágítani, hogy azt senki nem vitatja, hogy nincsenek kifinanszírozva az intézmények, nincsenek áthúzódtatva feladatok, én csak rákérdeztem, hogy mi ez a kör, mekkora az abszolút nagyságrend, mert egyébként ettől eltérő esetben, ha a költségvetésnek más a forrásszerkezete, akkor mindig többlet képződik és a pénzmaradvány felosztható. Most nagy valószínűséggel és biztos, mérget veszek rá, hogy forráshiány adódik abból, hogyha nincsenek kifinanszírozva, mert annak a forrása, még egyszer mondom, a folyószámla hitelkeret. Ha ez nincs így beállítva, akkor ez a költségvetési egyensúly már eleve fiktív. Bátorkodtam azt mondani, hogy rossz a tervezés, még ha az egy negatív értelmű szó, és kértem ezt beállítani. Akkor most már határozottan választ kérek rá. Tarnóczky Attila: December 31-én a kincstár kivételével nem volt olyan intézményünk – elnézést, a Zeneiskola még a másik ilyen intézmény –, amelynek a bankszámlaegyenlege ne lett volna pozitív. Mindenkinél maradt pénz, amit nem költött el. Igaz, hogy ez az összeg 628 Ft-tól tart 56.820.000 Ft-ig. Mondtam két szélsőséges intézményt, de volt a számláján pénz. Ebből következően a maradványt meg nem tudta leigényelni. 117 millió Ft volt a bankszámlaegyenleg, az intézményeknél kintlévő számlaegyenleg, és erre még jön az összes maradvány 120 millió Ft intézményi szinten. Hogy ebből mennyi az olyan pénz, ami visszavonhatatlan, azt szerintem most viszont nem lehet megmondani, az a revizoroknak a tételes vizsgálata után lehetséges. Dr. Baranyi Enikő: Igyekszem az időt betartani, és első professzorom szavai jutnak az eszembe, aki egy előadás megtartása előtt kétségbeesve mondtam, hogy 5 perces előadás, nem lehet kijönni, azt mondta, kollegina, van az előadásnak címe, van egy kétmondatos összefoglalója, és utána várja a kérdéseket, készüljön fel rá, mondja. No, ez volt 29 másodperc. És akkor el szeretném mondani, hogy ebben a költségvetésben, így a táblázatokat végiglapozva, mi az, ami nem tetszett, vagy kérdést fogalmazott meg bennem. Egyrészt szeretném megkérdezni a pénzügyi osztálynak, ha így hívják, a vezetőjét, hogy hány olyan önkormányzati határozat van, amelynek költségvetésben megjelenő kötelezettsége lenne a 2001. évben és úgy patty, egy az egyben kimaradt, milyen önkormányzati határozat mentesítő előzte ezt meg? Nem akarok most konkrét példákat mondani. Kérném szépen ezeket tételesen kigyűjteni. A másik dolog, hogy akkor már idézhetem is a közgyűlésünk egyik frakcióvezetőjét, Birkner urat, aki azt mondta, hogy megszavaztunk valamit, aminek vissza kell kerülnie. Nohát ezzel 100%-ig egyet tudok érteni, és hogy konkrétan miről is van szó. Egyrészt rendkívüli módon meglep, és azt hiszem, senki sem veti a szememre, ha ezt mondom, hogy egy önkormányzati határozat, aztán egy sikeres pályázat után végül is a nagykanizsai kórház Mammográf és Ct-s beruházása megtörtént, és az avatás után közel 6 hét múlva kiderül, hogy a költségvetésben ennek a finanszírozására előzetes kötelezettségvállalásunkkal szemben nyomát sem látom. Én remélem, hogy nem fogja polgármester úr sem szemérmetlen dolognak tekinteni, hogy ha ezt a szalagot mutatom meg, ezt a Ct. felavatásakor vágta át, és abból egy darabot kaptam. Elnézését kérem, ha szó szerint nem tudom idézni, de kétségtelen dolog, hogy az én emlékeztemben úgy él, hogy ott nagyon is örültünk mindannyian, büszkék voltunk a két gép letelepítésére, és valahogy az a kicsengése volt a megnyitó beszédnek is, hogy igen, ez a város és ez az önkormányzat nem választási kampány részeként, hanem no lám, most itt van, igenis rendkívül sokat áldoz az egészségügyére, a kórházára, a mi kórházunkra. Én tehát úgy gondolom, hogy nem volt alapja és joga egy előzetes önkormányzati határozat után a költségvetésben az előterjesztésből egyszerűen ezt csak úgy kihúzni. Szeretném megkérdezni azt is – átnéztem és vettem fel nagyobb dioptriás szemüveget hozzá –, hogy ugyan, kérem szépen, az alapellátás gép-műszer fejlesztése, aminek nehéz azt mondani, hogy fejlesztés, inkább az lenne a pontosabb cím, csak ne csúfoljuk magunkat, hogy a lemaradás mérséklésére adott 2 millió Ft. Hát kérem szépen, én már ezt sem látom ebben a költségvetésben. A másik dolog, amit nagyon-nagyon fontosnak gondolnék megmondani és elmondani – még mindig van egy kis időm –, hogy a táblázatokban végigmegyek, tehát az értékesítések közül, itt mondjuk pont a mozi értékesítése, ami nekem nagyon a szememet megütötte, egyszerűen nem tudom, hogy volt-e az értékesítésre vonatkozó önkormányzati határozat. Ahogy lapozok tovább, nagyon szomorúan látom, hogy továbbra is és a múlt évben is el kellett mondanom, a mozgássérült és egyéb fogyatékos gyermekek heti 10 órás korrepetálása, kérdezném, hány %-kal mozdult el az előző évtől, illetve nem igazán tartom méltó válasznak azt, hogy de kérem, ennyi az igény, ennyi, mert eleve az a válasz, hogy a költségvetés ilyen keretszámain belül kell mozogni. Van-e felmérés arra vonatkozóan, hogy ennél nagyobb igény lehetne-e? A 14. táblázat után kerestem, azt hittem, hogy ott lemaradt az „A”, és fordítok egyet és a 14/B fog következni, mondom milyen hosszú listát kapnak az alapellátási egészségügyi intézmények, mert ezzel szemben is, azt hiszem, egy elég tartós kötelezettség elmaradása van az önkormányzatnak. Gondolok itt az alapellátási intézményeink rendkívül elkeserítő helyzetére. Tüttő István: ….. ugyanis a közgyűlés döntése alapján került pontosan a kórház számára meghatározva ….. Csákai úr azt javasolta, hogy vonjuk vissza a határozatot. Határozatnak megfelelően került ide, nem tudok mást mondani. Cserti Tibor: ……… Csak megköszöntem a választ Tarnóczky alpolgármester úrnak a számlamaradványokat illetően. …… kérem polgármester urat, hogy szólítsa fel a Gazdasági Osztály vezetőjét, …… költségvetés tervezésének szempontjából …. finanszírozásnak az alapja, hogy a jóváhagyott előző évi, utolsó jóváhagyott és hatályban lévő jelenlegi előirányzathoz képest mekkora ki nem finanszírozott önkormányzati támogatás ………. és akkor …………. egyébként …… esetében úgy szokott lenni, hogy ……………….. helyi adó ………, van-e mozgástér …….. költségvetés helyzetét vagy nem, …… tapogatózunk …… Tüttő István: Egyetértek vele, hogy ezt pontosan ki kell mutatni, de a közgyűlésnek kell abban is döntenie, hogy ezzel milyen módon kíván eljárni ezzel a forrással. Beznicza Miklós: Képviselő úr, mindenhogyan szóltam volna, a számok teljesen pontosak, amit alpolgármester úr mondott. ….. ismételni. Az intézmények nem hívtak le a jóváhagyott előirányzatukból 120.176.676 Ft-ot, mert a számlájukon volt 117.094.345. Tehát felkészültem erre. Hogy mennyi volt a tavalyi évi adók …., hadd nem mondjam el, képviselő úr, nem vagyunk kész még a tavalyi évi zárással, tehát nem tudok még a tavalyi évről beszámolni, nem készültem és nem is készülhettem. Itt, amit képviselő úr elmondott, Mayer képviselő úr, Oktatási Bizottsági ülésen is elmondtam, minden titok nélkül, elnök úr remélem, megerősít ebben, ugyanezeket a számokat. Semmit nem akartam eltitkolni, miért titkolnám. Hogy nem tudták lehívni, az a kincstári rendszer működéséből adódik, hisz a képviselő úr tavaly azt mondta, hogy 20-án odadobtuk az intézmények részére a maradék előirányzatot. Idén azt mondtuk, ne dobjuk oda, hívják le. Most abban nem tudok képviselő úrral azonosulni, nem is tudtam soha, hogy felhasználták a szakképzési hozzájárulást működésre. A szakképzési hozzájárulás összegét fejlesztésre kapták. Amennyiben azt felhasználták volna, akkor le tudták volna hívni ezt az összeget. Ebben maradjunk, abban nem fogok én vitatkozni, nem is akarok, de természetesen ez az összeg rendelkezésre állt az utolsó pillanatig. Most nem véletlen az természetesen, hogy a 330 millió Ft-os hitelkeretből 21 lett felhasználva, mert az intézmények nem éltek ezzel a lehetőséggel. Hogy most a 120 millió Ft-ból mennyi az intézményt ténylegesen megillető pénzmaradvány, mindjárt azt fogja mondani képviselő úr, számlamaradvány, nem erről beszélek, pénzmaradvány, ezt pedig a pénzmaradvány felülvizsgálata során ki fog derülni. Dr. Gőgös Péter: Tisztelt polgármester úr! Az előbb feltett egy kérdést, hogy ne maradjon költői, a probléma ott van azzal a bizonyos 26 millióval, hogy a kórház jelenleg az önkormányzatnak az olyan működtetett egysége, amely pénzügyi támogatást …… szerint gyakorlatilag az önkormányzattól nem kap. Na most az elvonásról, erről a 26 millió elvonásról, ami elvileg az önkormányzati részt illette volna a Ct-ből, erről semmiféle egyeztetés nem történt a kórház vezetésével, mert hiszen az mindenhol gyakorlat, akár a TV vezetésével, akár a többi kht-val, hogy valamiféle megegyezést előzetesen az önkormányzat megpróbál kieszközölni. Ez viszont nem történt meg, és így tervezni egy költségvetési évet, hogy …… elvonunk tőle 26 milliót, ….. kérdés. Tüttő István: Szeretném tájékoztatni Gőgös urat, hogy volt megállapodás és a szerint jártunk el. Az más kérdés, hogy alá van írva a megállapodás, és pontosan ennek felel meg a kórház vezetésével. Tehát nem arról van szó, hogy mi most kitaláltuk ezt, hanem a megállapodásunk, hiszen pont ez volt a kérése a kórházvezetésnek, hogy így járjunk el, mert még így is feleztünk, magyarul. És ennek az egyenlege ez a 26,6 millió, ami még visszavonásra került. Kérem, ebben is Önök döntenek természetesen, de mi a megállapodásnak megfelelően állítottuk be ezt…….. Bodzai Tiborné: Mayer úr tett fel olyan kérdést, amire szeretnék válaszolni. Az egyik a 15 milliós számítógép beszerzés volt. Igen, valóban, ez egy géppark, a KanizsaNet Kht-val mérettük fel, hogy az integrált számítógépes rendszer, illetve az új POLICE program bevezetésével milyen számítógép szükséglet kell ahhoz, hogy ez kellőképpen működni tudjon, és felmérettük azt, hogy jelenleg milyen állapotban vannak a hivatali gépek. Az ő ajánlatuk alapján 40 db új számítógép beszerzése szükséges, és ehhez figyelembe vették azt, hogy a jelenleg leltárban lévő gépállományt, figyelembe vették a számítástechnikai eszközök amortizációját, figyelembe vették a megnövekedett feladatok számítástechnikával történő elvégzését, valamint az említett integrált önkormányzati rendszer használatát, és azt, hogy a dolgozók közel 20%-a még nem rendelkezik számítógéppel. 2000. évben 20 db számítógépet szereztünk be, és kb. ugyanennyit le is kellett selejtezni, mert a Szociális Osztály teljes gépparkját ki kell cserélni, mert van még köztük 10-12 éves gép is, …… gépeket használjuk, nem …… se csere, se javítás, se fejlesztés nem történt. Ez tartalmaz még 2 db nagyteljesítményű hálózati nyomtatót, ez az összeg, aztán irodai nyomtatót, …. az elmúlt években irodai kisebb nyomtatót nem vettünk, valamint fénymásolót, mert a fénymásolóink – itt 2 db fénymásoló …. –, mert a fénymásolóink is nagyon rossz állapotban vannak a nagy igénybevétel miatt, azon kívül a POLICE programnak az árát, illetve bizonyos hálózatbővítést, ami ugyancsak szükséges. A telefon lízingdíjjal kapcsolatban, 5 éves a lízingszerződés, ebből még 3 év vissza van. Az, hogy miért ez lett megvéve, arra nem tudok válaszolni. Mayer Ferenc: Nagyon röviden szeretnék csak reflektálni, hátha esetleg képviselőtársaimat félrevezeti, hanem is tudatosan, amit osztályvezető úr mondott, miszerint miért nem költötték el a fejlesztési célból átvett pénzeszközeiteket, mert ha elköltöttétek volna, akkor természetesen jogosan lekérhettétek volna az önkormányzati támogatást? Tüttő István: Ennyi idő alatt nem nehéz. Mayer Ferenc: Hát kérem szépen, aki picit is járatos a költségvetési gazdálkodásban tisztelt képviselő hölgyek és urak, az nagyon jól tudja, hogy ez egy olyan abszurdum, ez egy olyan felelőtlenség lenne bármelyik intézményvezető részéről, hogy mondjuk december 29-én nekiállok és elköltöm, mert kb. az lett volna, hogy december hónapban futnak be többnyire ezek a fejlesztési célú átvett pénzeszközök, hogy ne is minősítsem, hogy milyen állapotokhoz vezetne. Tüttő István: Hát ezért mondtam én, hogy annyi idő állt rendelkezésre, hogy valóban, az hogy nem nehéz, azt csak idézőjelben mondtam és inkább pejoratívan. Tóth László: Most már picikét lehiggadva én is szóvá teszem a mozi értékesítését. Baranyi képviselőtársam azt mondta, hogy nem emlékszik, hogy volt ilyen határozat, miszerint ezt értékesíteni kell. Ennek pont az ellenkezője történt meg …., hogy az önkormányzat nem kívánja értékesíteni a mozi épületét, és ezért felháborító a részemről az, hogy a költségvetés bevételi oldalán a mozi megint szerepel 50 millió Ft értékben. Tisztelt polgármester úr, meg szeretném kérdezni, hogy ki volt Önök közül az, akinek a személyes véleménye alapján került bele a költségvetés tervezése során a mozi értékesítése? Tehát nevet szeretnék. Tüttő István: Nem tudok erre válaszolni. Tarnóczky úr válaszol, talán ő mondja, hogy én voltam. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Itt ül Ön előtt a bűnös. Engedje meg, hogy hadd legyen nekem az a véleményem, hogy az Ön által javasolt megoldás, bármennyire rokonszenves, az épületnek az önkormányzati felújítása a valóságos lehetőségekkel köszönő viszonyban sincs. Természetesen a közgyűlés dönthet úgy, hogy 200 millió Ft-ot mondjuk rákölt a mozi épületére, vagy 100-at, vagy mit tudom én, mennyit, tetszés szerint. Természetesen, meghallgatva sok-sok pozitív hozzászólást, a közgyűlés dönthet ott, hogy mind figyelembe veszi, mert végül is mindenki nagyon támogatni való ügyet támogatott, utána majd összeszámoljuk a hiányt. Remélem, akad 14 ember, aki az így kialakuló remek költségvetést meg is hajlandó szavazni, és remélem, hogy a város ebbe nem fog belerokkanni. Még egyszer meg kell ismételjem, hogy mindenféle közgyűlési döntés ugyancsak a közgyűlés által természetesen felülvizsgálható, módosítható és időnként, nem most utoljára és nem is először, rá kell kényszerülnünk arra, hogy bizonyos elképzeléseinken módosítsunk. Ha a közgyűlés nem akarja eladni a mozit, akkor nem adja el. Én természetesen a mozit nem tudom eladni Önök helyett. Tóth László: Nagyon rövid leszek. Itt Cserti képviselőtársam szóvá tette a liszói körjegyzőséggel kapcsolatos bevételi oldal hiányát. Nem azért, annak az okán, mert egyedül voltam a képviselőtestületben, aki nem szavazta meg anno a körjegyzőség létrejöttét, én úgy gondolom, hogy el kell gondolkodni a közgyűlésnek, hogy meddig célszerű fenntartani ezt az állapotot. Tüttő István: Van egy szerződés. Tóth László: Jó, hát pontosan a szerződés felülvizsgálatára teszek javaslatot, magyarán azt kezdeményezem, hogy amennyiben lehet, a legközelebbi határidőre mondjuk fel ezt a szerződést. És akkor visszatérnék a költségvetés témájához, mert valószínűleg mindenki előtt ismert, hogy milyen nehéz helyzetben van a tűzoltóság és főleg a műszaki tartalmát illetően vannak jogos kifogások, ugyanis úgy emlékszem, hogy a Gazdasági Bizottság tárgyalt egy tűzoltó létra megvásárlásának a lehetőségéről, ami nagyon szükséges lenne a városnak, és ennek a pénzösszege sincs benn a költségvetés kiadási sorai közt. Szeretném, hogyha a költségvetésben erre vonatkozó utalás is történne. Tüttő István: Az utóbbira az a válaszom, hogy tárgyaltunk magas szintű, tehát a Belügyminisztérium államtitkárával is, nem is olyan régen, és a következőt tanácsolta nekünk, hogy ne foglalkozzunk most a tűzoltólétra beszerzésével, mert jövőre Nagykanizsa mindenképp megkapja azt a tűzoltólétrát, amely 10% önrésszel beszerezhető. Tehát ezért nem került bele, és azt nem vitatva természetesen, hogy nagyon szükség lenne rá. Tehát azért nem került ebben az évben a költségvetésbe, nem elfelejtve, hanem inkább erre a válaszra alapozva döntöttünk úgy, hogy ez most nem szerepel. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 215/2000. határozatában – amely november 8-án született – megfogalmazta, hogy a város jövője, fejlődése szempontjából alapvető a rendezési tervek teljes körű elkészítése és karbantartása, ami a mindenkori városi gazdasági érdekeket szolgálja. Ennek megfelelően el is készült részletesen kibontva a 2001. évi költségvetéshez a feladatok költségelése, amely jelentősen magasabb, mint ami ezen a soron ebben a költségvetésben szerepel. Csak megjegyzem, hogy ez a 25 millió Ft, ami itt szerepel, kevesebb, mint a tavalyi finanszírozás, és az önkormányzati környezetvédelmi alap teljes mértékben eltűnt a költségvetésből. Tehát tisztelettel kérem a bizottság nevében polgármester urat, hogy ezt a 25 millió Ft-ot a részletes kibontásnak megfelelően felülvizsgálni szíveskedjen. Forrást is meg tudok jelölni. Igaz, ez nem új forrás, de gyakorlat lehetne, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevétel meghatározott %-a kerüljön a tervezési feladatok forrásaként megjelölve egy külön soron a költségvetésben. A másik megjegyzés, hogy úgy emlékszem, hogy közgyűlésünk határozatban eldöntötte, hogy szükséges a Miklósfa-Ligetváros kerékpárút tervezése. Nem szerepel a költségvetésben. Tüttő István: Szerepel, de. Antalics Dezső: Önrésszel szerepel. Tüttő István: Igen, mert pályázni. Azt nem hiszem, hogy fel tudnánk vállalni annak a rendkívül magas költségét csak önkormányzati forrásból, tehát mindenképp önrésszel szerepel. Antalics Dezső: Tehát önrésszel kellene szerepelnie a költségvetésben, ez a lényege a bizottság kérésének. A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat elnökeként szeretném ismertetni a közgyűléssel a Kiskanizsát érintő állásfoglalását az önkormányzatnak. Nevezetesen az 5. számú mellékletben szereplő tárgyi eszköz értékesítési táblán szerepel a Szent Flórián téri óvoda, valamint a Kisrác utcai óvoda értékesítése. A Szent Flórián téri óvoda értékesítésével kapcsolatosan egyértelműen megfogalmazódott, hogy az értékesítés megjelölt összege alulbecsült. Egyetlen funkciót tud alternatívaként elfogadni a településrészi önkormányzat, az pedig a korabeli fogadó funkció céllal történő értékesítést, és ennek megfelelően a korabeli funkció részletes kimunkálása és ennek megtervezése, és ennek megfelelő céllal történő értékesítést tudja támogatni a településrészi önkormányzat. Természetesen versenytárgyaláson és magasabb kikiáltási összeggel. A másik ezzel kapcsolatos kérés, hogy amennyiben ez nem realizálható, akkor mindenképpen közösségi funkciót kíván adni az épületnek azzal, hogy vizsgálja meg a Főépítészi Iroda a homlokzat helyi védelem alá helyezését, és a Műszaki Osztály, illetőleg a Gazdálkodási Osztály vizsgálja meg, hogy az állagmegóvása ennek az épületnek mennyibe kerülne. A Kisrác utcai óvoda értékesítését nem támogatja, bérbeadást javasol, mégpedig céllal itt is, gazdasági társaság adminisztratív feladatainak ellátását javasolja a településrészi önkormányzat. A Templom téri iskola felújítását támogatja. Dr. Baranyi Enikő: Bizonyára szíve és lelke mélyén nagyon meg fog engem érteni Tarnóczky alpolgármester úr. Azt szeretném tehát kérni, hogy abban az esetben, hogyha egy közgyűlési előzetes határozattal szemben konstruktívabb és jobb, vagy az ettől eltérő bármilyen jellegű – jelző nélkül, nem minősítve – ötlet, vagy elképzelés van, tisztelettel szeretném kérni, hogy ezek jöjjenek vissza a képviselőtestület elé, hisz az önkormányzati demokrácia és a képviselőtestületi munka értékét pontosan az adná és ez is adja meg, hogy próbáljunk meg tisztességgel és felelősséggel gondolkodni, dönteni, és egy esetleges jobb döntésünket, ahogy egy jobb döntési lehetőséget elfogadva, egy korábbit módosítani. Én úgy gondolom alpolgármester úr, hogy ez teljes mértékben egyezik azzal a hittel, vagy meggyőződéssel, amit egy kicsit úgy, miközben itt egymás mellett ültünk az előző ciklusban, alpolgármester úrtól tanultam meg - remélem, hogy nem annyira rosszul. Tarnóczky Attila: Nincs köztünk vita képviselőasszony. Van egy érvényes közgyűlési határozat, hogy a mozi kérdésében döntésre vissza kell hozni az ügyet ide a közgyűlés elé, a közgyűlés eldönti. Az én jóslatom szerint úgy fog dönteni, ahogy jósolom, lehet, hogy nem úgy fog dönteni. Az fog bekerülni a költségvetésben, ahogy tetszenek dönteni. Törőcsik Pál: Előttünk van egy nulla hitelfelvételt megcélzó költségvetési tervezet. Én minősíteni nem kívánnám, csak az elhangzott észrevételekre szeretnék reagálni, s annyit elmondanék azért, hogy önmagában véve egy költségvetést nem az minősít, hogy hitelfelvételt tartalmaz, avagy nem. Kétféle költségvetés van, elfogadott költségvetés vagy el nem fogadott költségvetés. A célokat és az elhangzott óhajokat körülbelül ismerjük. Egy dolgunk van. Nyilvánvalóvá vált az, hogy mi az, amire a jelenlegi anyagi kondícióink mellett az önkormányzatnak lehetősége van. Meg kell határoznunk azokat a prioritásokat, mi az, amiket okvetlenül kell, hogy szerepeltessünk az idei költségvetésben. Ha ehhez tudunk forrásokat biztosítani úgy, hogy finanszírozhatóvá válik a költségvetésünk, akkor el lehet fogadni. Vagy pedig a másik út az, hogy a megvalósítandó céljaink közül csoportosítunk át, mondunk le bizonyos dolgokról, és így tesszük finanszírozhatóvá a költségvetésünket, mert az eddig elhangzottak alapján ez a nulla hitelfelvételt megcélzó költségvetés már messze nem a nulla hitelfelvételnél tart, és nem látok a forrásoldalon, mivel említésre méltó forrásmegjelölést az elhangzott vélemények kapcsán nem hallottam, amely lényegesen javítaná ezeket a kondíciókat. Mindezek ismeretében kell meghatároznunk valóban azokat a feladatokat, amiket okvetlenül meg akarunk valósítani, és innentől kezdve az elképzeléseket és a célokat kell megnyirbálnunk, mert más utunk, úgy néz ki, hogy nincs. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy kérés érkezett, hogy tartsunk szünetet. De egy kérdésem hadd legyen. Hányan kívánnak még szólni? Úgy látom, ketten, maximum hárman. Az lenne a javaslatom, hogy hallgassuk még meg az urakat, hölgyeket, és azt követően úgysem döntünk, most mindenki elmondta vagy elmondja az ezzel kapcsolatos véleményét, és akkor azt fogom javasolni, hogy most itt lezárjuk, fejezzük be és a következő alkalomra visszahozzuk mindazon javaslatoknak az újragondolásával, amik itt elhangzottak. Györek László: Tényleg rövid leszek, és nem is szeretnék semmilyen javaslatot most egyelőre mondani, majd a későbbiek folyamán természetesen lesznek ilyen elképzeléseim. Két dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Egyrészt arra, amit Budai úr már említett és én is, mint az egyik kht. felügyelő bizottságának tagja, hadd említsek meg, hogy célszerű lenne most már tényleg elkészíteni egy megfelelő szerződésvázlatot, szerződéstervezetet, amely pontosan szabályozná a kht-k, kft-k és az önkormányzat viszonyát. Tüttő István: Most készül. Györek László: Igen, ennek már ideje lesz. Azt hiszem, hogy erre szükség is lesz, hiszen a feladat, az csak nőtt, míg a támogatás, az csak csökkent, és azért ez így nem teljesen korrekt. Ne mi tegyük tönkre a saját kft-inket és kht-inket. Ez az egyik. A másik dolog pedig ennél talán kicsit fontosabb, mégpedig az, hogy a költségvetés az én meglátásom szerint nagyjából azt tükrözi, hogy a város hogyan képzeli el a 2001. évet, illetve talán még a jövőjét is, tehát valamiféle tervezést előfeltételez. Sajnos ebben a költségvetésben ént ezt nem látom. Csak egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Lehet természetesen politikai szempontok alapján értékelni ezt a bizonyos Széchenyi Tervet, ami most már mai is szóba került, de kétségtelen tény, hogy több száz milliárd Ft kerül ki így az országba az önkormányzatokhoz, vállalkozó cégekhez ezáltal. Rengeteg olyan pontja van ennek, amely bennünket is érdekelhet, sőt kell, hogy érdekeljen. Most csak néhányat említsek meg: turizmusfejlesztési program néhány része, információs társadalom és gazdaságfejlesztési program, vállalkozáserősítő program néhány része, és így tovább, és így tovább. Én nem tudom, hogy az önkormányzat odafigyel-e erre. Gondolom, hogy igen, mert emlékszem, hogy érkezett egy felkérés a Polgármesteri Kabinethez, hogy gondolják át a Széchenyi Tervvel kapcsolatos teendőket, és hát elénk is került ez a Gazdasági Bizottságon egy, ahogy ők átgondolták. Én – talán csúnyán hangzik, de – majdnem elsírtam magam, amikor láttam ezt, ugyanis ez nem más, mint egy kifénymásolt, kiollózott változata, gondolom az internetről szedték le – igen, már látom is, hogy onnan. Na most ez kb. 5 perces munka, én is csináltam volna, ha erre valaki felkér. Nem hiszem, hogy erre kérték volna fel a Polgármesteri Kabinetet. Gondolom azóta, mert ez decemberben történt, már történt más is, tehát átgondolta valaki vagy valakik átgondolták, hogy hova, miképp lehetne csatlakozni, hogyan lehetne a városba pénzt hozni. Még egyszer mondom, nagyon komoly összegekről van szó. Azt konkrétan tudom, hogy az információs társadalom program két év alatt közel 50 milliárd Ft ráfordítással fog járni. Hát ha ebből Nagykanizsa egy kis szeletet is tudna csak lehasítani, az már elég jelentős lenne. Én úgy gondolom tehát, hogy azért itt tervezni kéne, előkészíteni kéne, valószínűleg már most is egy kicsit elkéstünk, de azért talán nincs még veszve minden. Tudom, hogy vannak azért részlépések, és itt most hadd hívjam fel a figyelmet egy előterjesztésre, amit ma kaptunk meg, ez a területfejlesztési információs rendszer kialakítása Dél-Zalában. Itt erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez sürgős, tehát erről mindenképpen dönteni kéne, és viszonylag komoly összeget jelent. Nem igazán városi beruházás, tehát pénzbe mondjuk így nem fog kerülni, hanem inkább pénzt lehet ezzel szerezni, és egy olyanfajta szerepet lehet adni talán Nagykanizsának, ami már régóta hiányzik. Konkrét kérdésem tehát: foglalkozik-e ezzel a kérdéssel, mármint a Széchenyi Tervvel valaki, vagy valakik, vagy történtek-e lépések konkrét projektek kidolgozására, illetve információgyűjtés ez ügyben, és ha nem, akkor pedig arra várom a választ, hogy mikor történnek meg ennek az első lépései? Ha lehet, akkor minél gyorsabban történjenek meg. Tüttő István: Köszönöm Györek úr figyelemfelhívását. Amit említ, egy soron kívüli ülésre kerülne sor, ha egy elfogadható időn belül befejezzük a mai napnak a hátralévő napirendjeit. Én reményt látok rá. És ennek a soron kívüli ülésnek éppen az első napirendi pontja a Széchenyi Terv pályázati rendszeréhez illeszkedő megvalósíthatósági tanulmány elkészítése lenne éppen. Ez pedig nem más, mint a tematikus park, és egyben Nagykanizsa városának bekerülése a Széchenyi Terv azon programjába, amely a termálprogrammal függ össze. Tehát ez lenne az egyik ilyen napirend. De most, amit említett még Györek úr, az információs rendszer kialakítása, az szintén egy napirend lenne, de ezt, mondom, ezen a soron kívüli ülésen, amely ezt követő, tehát az úgynevezett folytatólagos közgyűlésünk után kerülne sorra, ezért kérem Önöket, hogy lehetőleg olyan gyorsan dolgozzunk, hogy erre lehetőség nyíljon. Tehát ez lenne a válaszom most Györek úrnak, hogy konkrétan ezzel foglalkozunk. Marton István: Mielőtt a mondanivalóm lényegére térnék, egy kis bevezetést kell, hogy tartsak, mert nem szeretném, ha a minket nézőkben kétségek maradnának. Mayer képviselőtársam és polgármester úrnak volt egy vitája, amelyből esetleg a szakképzési alap rendeltetésszerű felhasználását kérdőjelezhette meg az, aki nem ismeri ennek a rendszerét, ugyanis ezt nem befolyásolja, ha abból mást fizetnek, ha összességében azt az összeget, ami arra összejön a célra használják fel, amire az hivatott. Tehát annak semmi jelentősége nincs, hogy mást fizettek ki belőle abban a pillanatban, az év végi egyenlegből kell ezt megnézni. Ez volt az egyik. A másik pedig a Tóth úr által említett régi mozi, illetve annak a felújítása, illetve arra az alpolgármester úr által adott válasz. Kezdem azt hinni, hogy minden Tarnóczky úrnak nem tetsző közgyűlési döntést felül kell vizsgálnunk. Én javaslom, hogy mondjuk ezt négyhetente ejtsük meg, hiszen a múlt közgyűlésen is volt egy ilyen, és ha ezt egyszer eldöntjük egy szavazással, akkor a későbbiekben erről már vitatkozni sem kell, hanem négyhetente a neki nem tetsző döntéseket idehozza elénk felülvizsgálatra. Ezt azért mondom … Tüttő István: Ez határozati javaslat? Marton István: Igen, ez egy határozati javaslat. Humoros …… nekem rendkívül módon egykezes munkának tűnik, és itt véletlenül se gondoljon senki azokra a kezekre, akik ezt leírják, én itt szellemi vezérlésre gondolok, és többször elmondtam, 3. éve számomra rendkívül módon hiányzik a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság, amely inkább jól, mint rosszul, azért 8 évig működött. Egy kis konkrétumra, ha megnézzük az 5. számú mellékletet. Én nem akarok hosszasan elidőzni mellette, de már többen szóvá tettek ebből több sor is, de érdekelne, hogy a Thury laktanya volt kápolna épület értékesítését miért tudjuk ezer forintos pontossággal, amikor általában ugye milliós pontossággal tudjuk a számokat? Lehet, hogy valaki meg tudja válaszolni, hogy már esetleg el is kelt és be is fizették. Nem tudom. Tüttő István: Nem, hanem egy felértékelésnek ez volt a végösszege. Én magam is furcsának tartom, hogy nem egy kerekszámot ad meg. Marton István: Én természetesen tudtam a választ, amit polgármester úr ad. Csak rá akartam mutatni a dolognak a nevetséges voltára. De tovább megyek, és itt azért illik megőrizni a komolyságunkat, mert nagyon komoly dolgokról van szó. Csak ugye úgy tanították az embert az iskolában, hogy ha a milliókban van sok nulla, vagy a milliárdokban, akkor nem illik, mondjuk 6 tizedes pontosságig egy másik számot kiszámolni, és én itt is egy kis aránytévesztést érzek. Tüttő István: Egyetértek, Marton úr. Sőt úgy emlékszem, javasoltuk is, hogy a költségvetésben kerekítsük fel ezeket az összegeket. Marton István: Ez lehet 11, lehet 15, de 11 millió 137 ezer nem lehet. Többektől hallottam, és itt szerepel két sorral lejjebb a Szent Flórián téri óvoda értékesítése. Szakemberek meglátása szerint azt csak telekáron szabad értékesíteni, bontás után, hiszen a falak teljes mértékig nedvesek, és nem lenne szerencsés valakiben olyan illúziót kelteni, hogy ez itt maradhat. Én a magam részéről, hogy forrásról is beszéljek, ne csak hiányról, az egyéb épületértékesítésre betervezett 5 millió Ft-nál legalább egy nagyságrend hiányt érzek, és biztos is vagyok benne, hogy mire letelik az év, addigra ez az egy nagyságrend az össze is jön. A 7. számú mellékletben a V. sor, az általános tartalék ugye 20 millióval van szerepeltetve. Ez olyan pici szám, hogy ez még a költségvetés 0,2%-át sem éri el, ami meggyőződésem, hogy tarthatatlan és biztos, hogy ezen változtatni kell. Menjünk át 10. táblára, ahol már az OKSB elnöke ugye a sportfeladatok támogatását említette. Tüttő István: A növelés mértékére nincs javaslat? Marton István: Hát mondjuk 5 helyett 50, mert ezt a számot is. Tüttő István: Ja nem az egyéb, hanem az általános tartalék. Marton István: Arra mondtam. Vagy a 20 helyett mondjuk 50 legalább. Mint ahogy az 5 helyett is 50. Tüttő István: Az világos. Marton István: Sportfeladatok támogatásánál, mint említettem az OKSB elnöke említette, hogy míg ’98-ban 59 millió ment sport célra, ’99-ben is 52,5, 2000-ben 38,5, sőt még a koncepcióban is több volt beírva, mint az itt előttünk szereplő 32,5 millióm - én maximálisan egyetértek azzal, hogy ezt bizony legalább 50 millióra kell felvinni, és reálértékben, még akkor is közel 15%-kal elmaradunk a 2 évvel ezelőttihez képest. Itt azt hiszem, Böröcz képviselőtársam említette, hogy az előkészítő már biztos lehet a Futball Club Kft. felszámolásában, hiszen a második félévre szereplő 20 millió Ft-nak sehol sem találom még a nyomát sem. Áttérve a 12. táblázatra, az Ady úti sportlétesítmények működése, támogatás ugye az előzőben még, a koncepcióban szerepelt a Zárda úti is, mind a kettő 80%-kal, innen a Zárda út kikerült, maradt Ady út 60%-kal. Úgy gondolom, hogy itt is már gyakorlatilag sikerült elfeledkezni az esetleges tulajdonjog megszerzéséről, amelyre ugye közgyűlési döntés van, hogy ezt a Zárda úti sportlétesítményt az önkormányzat félév végéig igyekszik megszerezni. Egy fillér összeget egyébként nem látok erre beírva. Én nem is mondanék ide konkrét számot, mert nem óhajtom a város pozícióit a folyó tárgyalásokon rontani. Ami nagy fájdalom, és a múltkor is elmondtam, 6. éve belterület Szabadhegy és nincs neki a főutcája. Az öreg Szabadhegyi utca pedig már olyan, hogy nyomvonalában még létezik, csak jószerivel közlekedni nem lehet rajta. Aki arra többször járt, az ezt tanúsíthatja. Nem látok ebben az anyagban egy könyvtárépítő ad hoc bizottsági határozatot, illetve annak az érvényesítését sem, amelyben az ad hoc bizottság javasolja, hogy a tetőtér majdani hasznosítása érdekében körülbelül 30 millió Ft-ra van szükség, amivel 4-500 m2 olyan ragyogó területet nyerhetnénk, ami ha visszaszámolunk, körülbelül 60 ezer Ft/m2-kénti szerkezetkész ár. Azt hiszem, hogy ez egy főnyeremény, ha persze jól lesz kihasználva a későbbiekben. Na most én nem akarok azzal a kérdés körrel foglalkozni, mert Böröcz úr foglalkozott, azért vártam a végére, hogy kevesebbet kelljen beszélnem és ez be is jött, mert például Böröcz képviselőtársam az alultervezést tematikailag tökéletesen szakszerűen összefoglalta, és a vagyon felélésről is jól mondta, amit mondott. Miként a Budai úrnak az a mondata is nekem nagyon tetszett, hogy a tavalyi költségvetés készítésnél ugye elindultunk 87 millióról. Tavaly december közepén, amikor már vége volt az évnek, fölkúsztunk 306-ra, és gyakorlatilag a vége szinte nulla lesz, mert ha jól vagyok informálva, gyönge 20 millióról van szó. Tehát úgy gondolom, hogy az alultervezésnek ez is egy …. példája. Meg annak is, hogy papír rendkívül türelmes. Még annyit kívánok elmondani, hogy nem találok egy nagyon jelentős forrás bevételi oldalon. Nevezetesen már a tömegkommunikáció is kihozta, hogy a gázközmű vagyon a 100 és 400 millió igényű településeknél hamarosan kifizetésre kerül, és ha jól vagyok informálva, akkor városunkat ez 236 millió Ft-tal érinti, vagyis forrásunk már itt van a zsebünkben. Sokkal biztosabb, mint mondjuk az a hitel, amit majd az ősszel akar felvenni. És akkor még nem beszéltem arról a 876 millió újabb forintról, a kettő együtt ugye meghaladja ugye az 1,1 milliárd forintot, ahogy én első meg a második ciklusban megfogalmaztam, a talált pénzek kategóriájában, amit adott esetben majd peres eljárás keretében kell érvényesítenünk, de a 236 millió, nem győzőm eléggé hangsúlyozni, ettől független, és gondolom, hogy napokban aláírásra kerülnek a szükséges dokumentumok. És nagyon bízom benne, hogy amikor a költségvetés legközelebbi fordulójára kerül sor, ez az összeg már szerepelni fog, és esetleg egyéb összegek is. Tüttő István: Egyébként ma foglalkoztunk épp ezzel a kérdéssel, mert a Megyei Jogú Városok Szövetsége levelet intézett hozzánk, hogy foglaljunk állást a kérdésben. Mi vitatjuk annak a 236 milliónak pontosságát, nem a jogosságát, hiszen jár nekünk, csak sokkal több jár. Abban nem tudunk igazán érdemben dűlőre jutni, hogy elfogadjuk–e jogfenntartással, magyarul vagy pedig azt mondjuk, hogy mi semmiképp nem fogadjuk el és perelünk, mert ugye annak pedig az a következménye, hogy itt nem lehet megjeleníteni semmit. Majd ezt megbeszéljük, mert erre vonatkozóan a jogtanácsos, aki ezzel foglalkozik, azt javasolta, hogy ne fogadjuk el. Át kell gondolni, ehhez majd mások véleményét is igénybe vesszük. Mert így akkor nem szerepeltethetjük, ha nem fogadjuk. Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő Úr! Nem én állok minden dolog mögött, amely Önnek nem tetszik, ebben a közgyűlésben. Azt hiszem, hogy mértéktelenül túlértékeli a személyemet, és tán ezt nem tenné, hogyha egy kicsit jobban szeretne engem. Tüttő István: Azt hiszem, érzelmi síkon lezárhatjuk az ügyet. Osztályvezető úr kíván még szólni. Beznicza Miklós: Nem szeretnék mindenre válaszolni, nem is tudok, ami itt fölmerült. Egy-két dologra azért szeretnék itt reagálni. Elhangzott, a Szociális és Egészségügyi Bizottságon az anyaggal kapcsolatban, amit most Önöknek kiosztottam, egyetlen egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni itt a Kelemen Z. Pál képviselő úrnak. Azt szeretném azért eloszlatni, hogy az „A” pontban felsorolt normatívák a „C” pontban, vagy az „A” pontban felsorolt kiadásokat fedezi. Nem, ez sok minden mást fedez, nagyon furcsa állapot lenne, ha az „A” és „C” pontot állítanánk szembe egymással. Ez a dolog nem működik. El tudom fogadni természetesen azt is… Tüttő István: Nem így mondta pontosan, de ezt majd megbeszéltük. Nem szembeállításról van szó. Beznicza Miklós: Egymás mellé állításról. Tüttő István: Nem, ezek tételek azért legyenek kibontva ilyen és ilyen számú táblázatban, mellékletben. Tehát nem azt mondta, hogy ennek az egyensúlyát így kell megteremteni. Beznicza Miklós: Itt még elhangzott - a Böröcz képviselő úr -, hogy alultervezett költségvetés, és szeretném mondani, hogy a tavalyi évi költségvetést megnéztem, és alultervezés csak abból ered, hogy az értékpapír vásárlást nem állítottuk be. Ha beállítom, akkor az bevételben és kiadásban is csak automatikusan felsrófolom vele költségvetést. Amennyiben itt szükséges, természeteseten rendben van. El tudom fogadni azt a céltartalékok működési és felhalmozási célú megbontását, természetszerűleg meg lesz. Pénzmaradvány hangzott el itt többször, hogy nincs beállítva. Szeretném azt mondani, hogy tavaly igen, be volt 3 millió Ft állítva. Az idén ez hitellel zárult ez a költségvetés. Ami a biztos a pénzmaradványnál, annak az összegét tudom mondani, bár felesleges, mert a kiadási oldala is meg lesz. 47 millió Ft-ról van szó, ami a bérlakás számlán az elnyert pályázat önrésze. Ez biztos. Az összes többi nem biztos, de mivel alszámlán van, ez csak áprilisban lehet téma. Kiszámlázott termékek ÁFA bevétele hangzott itt el. Képviselő úr, szeretném mondani, hogy ennek a legnagyobb része és az egésze a miklósfai csatorna visszaigényelt ÁFA-ja, ami idén már nem téma. Tárgyi eszköz értékesítésnél elismerem azt, csak nem tudom megmondani, hogy mennyi terület és mennyi az épület. A hulladéklerakó átvettre mondta képviselő úr, 9-10 millió Ft-ot állítsunk be. Szeretném mondani, beállíthatjuk, az egyensúlyon nem javít. Az egész hulladéklerakó itt önkormányzati támogatás nélküli beruházásként van szerepeltetve. Itt ezen az egyensúlyon, képviselő úr, ez javít. Liszói bevételek hangzott el itt két képviselő úrtól is. A liszói bevétel a normatívák között szerepel, tehát normatívák között van benn. Tüttő István: Nem itt az volt a kérdés, hogy egyensúlyban vagyunk-e vagy ez nekünk ráfizetés. Ezt meg kell majd vizsgálni. Beznicza Miklós: Én ezt nem mondom. A képviselő úr itt a személyi juttatásokra tett föl kérdést, arra majd mindjárt kolleganőm válaszol. Tóthné Krémer Mária: A Budai úrnak szeretném válaszolni. Én azt hiszem, hogy helytelen gyakorlat az, ha a személyi juttatásokat az előző évi módosított előirányzathoz hasonlítjuk össze, mert ez nem mutatja azt, hogy közben az előző évben növekedéseknek a következő évi hatása milyen részt képvisel. Tehát erre szeretném azt mondani, hogy az okmányirodai létszámokat ugye október 1-től 8 fővel fejlesztettük. Ennek a 11,5 havi bére a 2001. évi költségvetésben szerepel, ez 8 millió Ft. Nem szerepelt ugye módosított előirányzathoz viszonyítva, 1 fő adóügyi dolgozót bérét kértük, ami szintén csak a 2001. évi költségvetésben szerepel. A liszói feladatok ellátásával kapcsolatos dolgoknak az 1 fő bére szintén ebben szerepel. És ugyannak ennek a 6 havi hatása, a tisztségviselők bérfejlesztésének a 6 havi hatása szintén a 2001. költségvetésben pluszként szerepel. Amennyiben a személyi juttatásokat úgy vizsgáljuk, hogy alapilletmény vagy rendszeres személyi juttatások, és egyéb juttatások, akkor viszont a rendszeres személyi juttatásokból évközben az álláshelyek, üres álláshelyek be nem töltése miatt, a betegségek miatt kiesett hónapoknak a bére, az megtakarítódik, nem alapilletményként szerepel a költségvetésben, hanem áttevődik a jutalomhoz, és jutalomként kapják meg azok a dolgozók, akik ezeknek a feladatoknak az ellátásában többletfeladatot vállaltak. Ezen kívül szeretném még azt elmondani, hogy szerepel a személyi juttatások között többek között a 2,3 millió Ft-os diák sportkörben közreműködők magbízási díja, ami minden éven a dologi kiadások között szerepelt a sportfeladatoknál. Most a helyére tettük, hogy ne évközben kelljen módosítani. A Cserti úrnak szeretném válaszolni, hogy miért nem szerepel a címrend, és miért nem szerepel a normatíva ebben a költségvetésben. Ez egy olyan tervezet, ami munkaanyag, és egyetlen évben sem évek óta sosem szerepeltettük a címrendet a munkaanyagban, mivel ez a rendeletnek a része, és ebben a munkaanyagban rendelet sem szerepel. A normatívát azért nem szerepeltettük, mert ez egy képzett normatíva, előzetes számítás. Egy hete kaptuk meg a pontos normatívákat, és azt már a végleges költségvetésben így szerepeltetjük. Szokolné Dr. Szolik Enikő: Egyetlen egy mondatot szeretnék Györek képviselő úrnak a Széchenyi tervvel kapcsolatos felvetéséhez hozzáfűzni, az asztalon van egy anyag az intézményi felújításokkal kapcsolatosan bevonható pluszforrásokról, és ez jelzi, hogy az iroda figyelembe vette bevonható forrásként az ott megjelölt célt már. Tüttő István: Főleg figyelem felhívás volt természetes, hogy folyamatosan kell vele foglalkozni. Osztályvezető úr befejezte? Köszönöm szépen. Akkor most szünet következik. Lezárjuk ezt, mivel szavaznunk nem kell, folytatjuk majd természetesen figyelembe véve az elhangzottakat. Szünet Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, itt a szünetben beszéltem a jelenlegi vendégeinkkel és a 17. napirendi ponthoz az egyik pályázó kérte, hogy mivel az egyéb halaszthatatlan elfoglaltsága miatt el kell mennie, ha egy mód van rá, vegyük előre a napirendben, következő napirendi pontnak, és hogyha ezt a többiek jóváhagynák, akkor megköszönöm. Tüttő István: A 17-et? Kelemen Z. Pál: A 17-et, igen. Tüttő István: Kérem, ügyrendi javaslat volt. Kérem, szavazzunk róla. Tehát előre hoznánk a 17. számú napirendet, javaslat van rá. Ez pedig a Futball Clubnak a kérdése. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 2. Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. 100 %-os üzletrészének értékesítése (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Tüttő István: A napirendi pont előterjesztője Törőcsik Pál úr, alpolgármester. A zárt ülésről nem volt szó. Nem, mert akkor kellett volna. Kérem szépen, az lenne a javaslatom, hogyha szigorúan anyagi kérdésről van szó, akkor, ha szükséges, ha pedig nem, akkor tartózkodjunk a számok emlegetésétől. Törőcsik úr öné a szó. Megkérdezem, hogy van-e hozzátenni valója az írásos anyaghoz? Törőcsik Pál: Az előterjesztést írásban Önök megkapták. Pályázatok beérkeztek, határidők javaslatokban szerepelnek azok a lehetőségek. Mindannyiunk előtt ismert az a közgyűlési határozat, amelyet ebben az ügyben hoztunk. Előzetesen többet nem kívánok hozzáfűzni. Tüttő István: Kérdezem, van-e észrevétel, kérdés? Úgy látom nincsen. Kérem szépen, 3 határozati javaslat szerepel. Birkner úr kíván szólni? Birkner Zoltán: Előbb meghallgatom polgármester úr. Tüttő István: Én hozzájárulok, hogy még elmondja a véleményét. Hát, ha kíván vele élni, hanem, akkor szavazunk. Birkner Zoltán: Kívánok. Tüttő István: Tessék. Birkner Zoltán: Köszönöm polgármester úr. Kedves képviselőtársaim! Tulajdonképpen az egyik pályázóhoz szeretnék feltenni, illetve nem is hozzá szeretnék feltenni, magukhoz szeretnék feltenni egy kérdést, ez egy kicsit olyan pontosító kérdés lenne, több is, egészen pontosan. Ami engem nagyon érdekelne, ugye a Marton - Böröcz Tibor úr által, és Szabó Csaba által letett pályázatban és ennek a szerződési pontjaiban a 2. ponton belül van néhány hozzászólásom. Az egyik az az önkormányzatra vonatkozó feladat. Az önkormányzat feladata az első, vagy másodosztályú szerepléshez szükséges feltételekkel rendelkező labdarúgó stadion és egyéb kisegítő létesítmény biztosítása, valamint fenntartása. Én ezt szeretném egészen pontosan megtudni, hogy ez mekkora költséget jelent, egészen pontosan mire gondoltak a pályázók ebben az esetben. Hiszen akkor innentől kezdve ennek a kérdése azért kiderül, hogy 40 plusz mit jelent. És egyébként azért mondtam, hogy ez nemcsak a pályázó urakhoz szól ez a kérdés. Azért is szeretném Marton urat megszólítani, mert Ő a mostani kft-nek az ügyvezetője, aki egészen pontosan tudja, hogy milyen költségekkel jár ez, és azt is tudja, hogy milyen elvárások vannak egy első vagy másodosztályú csapat szereplésénél pálya, illetve egyéb létesítményekkel kapcsolatosan. Úgyhogy szerintem Ő az avatott szakember ennek, tehát tőle szeretném ezt megkérdezni. Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy megvárnánk, Marton úr is gondolom, így egyetért azzal, hogy először a Budai úrnak is adjunk szót, hátha kérdések hangzanak, amire válaszolni kell. Budai István: Úgy gondoltam, hogy nem szólok hozzá. De a Birkner Zoli hozzászólását szeretném folytatni. A többi ponttal kapcsolatosan is nekem vannak gondjaim. Először is ugye én arra gondolok, hogy azért kiírni a fizetés módját, hogy, bocsánat nem mondok összeget, egy ilyen alacsony összegnél nem kellene, mert az cinikusnak tűnik az én fülemnek. A másik olyan dolog, amit én. Tüttő István: Szememnek. Budai István: Vagy a szememnek, de fülemnek is, ha hallom. A második bekezdés azt mondja, hogy a követelések és kötelezettségek egyenlege nulla legyen. Ezt már egyszer tisztáztuk, hogy a világon ilyen mérleget nem csináltak még, hogy követelések és kötelezettségek egyenlege, tehát annyit követeljek valakitől, amennyivel tartozok valakinek. Én ugye ezt úgy fogalmaztam voltam, hogy az átadáskori zárómérleg nem lehet veszteséges. Mert ugye lehet neki pénzmaradványa, lehetnek pénzeszközei, amiket bevonhat a kötelezettség teljesítésére. Ebben a kérdésben én úgy gondolom, szakmaiatlannak tűnik ez a megfogalmazás, elnézést a kifejezésért. Ugyanúgy problémának látom én a létesítménynek a fenntartására, üzemeletetésére biztosított fedezetet, mert ugye akkor ez már nem a 40 millió, tehát nem pályázati kiírásnak megfelelő pályázat ez. Aztán ugye nem beszéltünk mi soha fogyasztói árváltozásról a támogatás során. Ebben az is megfogalmazódott. Én úgy gondolom, Pista majd légy szíves adjál rá választ, hogy miért születtek meg ezek a javaslatok a pályázati kiírással ellentétes módon? Mert ez nem az Tüttő István: Van-e még észrevétel? Hátha nincs, akkor megkérem Marton urat, mivel neki tették fel a kérdéseket, szíveskedjék válaszolni. Marton István: Először is, hogy akik nem sportvezetők, hogy az összeg súlyához. Tüttő István: Vagyunk egy páran Marton István: Akik nem különösebben járatosak, mert van, aki azért járatos, annak ellenére, hogy nem az. Az összegek súlyának és arányának az érzékeltetése végett el kívánom mondani, hogy Magyarországon kettő profi liga van, és az összes többi amatőr. Az amatőr, az nem azt jelenti, hogy ez ingyen működik. Mondjuk egy NB-III-as, tehát egy negyedosztályú csapat működtetését talán 10 millió Ft-ból lehet megoldani, de a legfelső amatőr ligát, az NB-II-t, azt 60 alatt garantáltan nem lehet eredményesen megoldani. Az első osztályban, aki a sportot olvassa, vagy olyan napilapokat, ahol sportgazdasági kérdésekkel is foglalkoznak, az mind tudja már, hogy negyedmilliárd Ft fölött nem lehet működtetni első osztályú klubot. Tehát a kiírásban szerepelő első vagy másodosztály, az gyakorlatilag vagy nélkül, sima másodosztályt kell, hogy jelentsen, mert egy másodosztályú klubot utánpótlással, létesítményekkel együtt kb. 100-120 millió Ft-ból lehet sikeresen működtetni. Tehát ez egy alapkérdés. A Birkner képviselőtársam kérdezte, hogy mit jelent az, hogy az önkormányzat feladata az első vagy másodosztályú szerepeléshez, tehát mondjuk a másodosztályú szerepléshez szükséges feltételekkel rendkelező labdarúgó stadion és egyéb kisegítő létesítmények biztosítása, valamint fenntartása. Ez azt jelenti, hogy a center pályát mindenképpen meg kell tartani a volt Olajbányász stadionban, és a hozzátartozó öltözőrendszert, illetve a munkacsarnokot. Lehet itt sok mindent mondani, de e nélkül ez nem megy, és még anélkül sem megy, hogy az önkormányzat azon határozatának ne szerezzen érvényt, amely szerint június 30-ig a tulajdonjogát megszerzi ennek az objektumnak. Ki is jelölt egy 3 fős önkormányzati delegációt, a polgármester úr, az illetékes alpolgármester, személyemen keresztül. És ezek a tárgyalások elindultak, de én azt már költségvetés vitája során is mondtam, hogy így én nem kívánok itt a stadion megszerzésével kapcsolatban összegről beszélni, hiszen lehet, hogy a tulajdonszerzést az egyéb előnyök juttatása miatt összegszerűen nem lesz akkora, mint hogyha direktben kellene vásárolnunk. Most azt a mondatomat lehet, hogy nem mindenki érti, de a nyilvánosság előtt ezt mélyebben nem vagyok hajlandó kifejteni. Zárt ülésen vagy szünetben bárkinek, bármikor. Hogy rosszabb a helyzet, mint amikor a nyáron ez tulajdonképpen eladásra került volna először - Tarnóczky úr említette, hogy egy komoly jelölttel találkozott idáig, akinek érdemi vételi szándéka volt. Na most ezzel komoly jelölttel én is tárgyaltam, és amikor rákérdeztem, nem egyedül tárgyaltam, tehát van a testületben olyan, aki szintén jelen volt ezen a tárgyaláson, az megerősíthet, vagy éppen cáfolhat, ha szerinte nem az történt, amit mondok - objektum nélkül érdemben ő se. És mivel nem látta - gondolom - biztosítottnak az objektum megszerzését, ezért be se adta az ajánlatát. Belőlünk - ez köztudott, hogy - nem a bőség hajtotta ki ezt az ajánlatott, hanem egyszerűen azért tettük meg, mert nem szeretnénk, hogyha Kanizsán a labdarúgás legfelsőbb szintje az az V. osztály lenne. És nem akarok én mélyebben foglalkozni azzal, de ha a városban már megszűnt az a csapat, amelyik mondjuk a IV. osztályban reprezentálhatna még, aminek a léte nagyon jó volt, hogy volt, hisz a játékosainkból 5 kettős igazolással ott volt, azon kívül is voltak még ott ennek futball klubnak a neveltjei közül. Hát, amikor a futball klubnak igénybe kellett venni a kettősigazolású játékosait, akkor bizony nem is tudott érdemben ez a csapat jól szerepelni. Tehát én itt az erők összevonásával kapcsolatban mondom ezt, mert az az erő az összes erőnek, ha százalékban akarom kifejezni, ami pillanatnyilag bevethető, messze nem biztosítja még a 10%-át sem. De hát én azt hiszem, hogy város függetlenül, hogy ez a futball klub az első vagy a másodosztályban szerepel, nem maradhat labdarúgó stadion nélkül, illetve ha a nélkül marad, akkor a csendes lemorzsolódás, a háttérbe szorulás, az életképtelenség jeleit kell, hogy észrevegyük rajta. Nem véletlen az sem, hogy az ISM-nek a pályázatán már a legutolsó kategóriába kerültünk ezzel a 44 millió Ft-tal, amelyet ebben a pillanatban még csak igénybe se tudnánk venni. Még szerencse, hogy csak 2002-től van pénz. Lévén, hogy nincs a tulajdonunkban objektum. Tehát ez a kérdés, ez csak annyiban sürgős, a futball klub léte az június végéig biztosított többé-kevésbé, az önkormányzat és egyéb pénzek, de döntő módon az önkormányzat finanszírozásában, és abban az esetben, ha nem lesz hozzá objektum, akkor garantáltan megszűnt a profi futball Nagykanizsán. Én tudom, hogy a másik pályázó, az mást írt, de én ezzel érdemben nem akarok foglalkozni, ezt tisztelt képviselőtársaimra bízom, hogy eldöntsék, hogy annak a dolognak mekkora a realitása. Budai úrnak nem tetszik, hogy van egy alacsony vételi ár megjelölve. Én úgy gondolom, hogy egy ajánlatban ezt meg kell tenni. Tüttő István: Nem, hanem ilyen összeg mellett kikötni azt. Marton István: Bocsánat, számláról utalhatjuk is, ha pedig. De ezt az egyszerűbb, ha a zsebünkbe nyúlunk, és ezt a hatalmas összeget átadjuk. Ezen lehet ……. vitát folytatni, de ez azt hiszem, hogy tartalmat nem érinti. Tüttő István: Részletfizetést nem kérjetek. Marton István: Természetesen, ha ne adj isten az 1. változatot …….. valószínűleg igaza van, hogy a társaság működtetésére tett 2. számú pontban, amikor azt írtuk, hogy követelések és kötelezettségek egyenlege nulla legyen, azért ott kifejtettük, hogy ennek összegében nem vehetők figyelembe azok a kintlévőségek, amelyeknél a késedelem a 14 naptári napot meghaladja. Tehát magyarul perben esetleg még csak nem érvényesíthető, mert ha érvényesíthető, akkor évek múlva érvényesíthető. Van itt egy Román Labdarúgó Szövetséggel húzódó átigazolási ügyünk, ami ’99 óta tart. Elméletileg az FIFA-nak már régen törölni kellett volna a román bajnokság élvonalából ezt a csapatot, de még nem tette meg. Tehát ilyen ügyek vannak, de ezeket, azt hiszem, nem lehet figyelembe venni, mert ezek vagy bejönnek, vagy nem jönnek. Na most, emellett én elismerem, hogy ez Budai úrnak, aki ugye ebben témában abszolút profi, pongyolának tűnik, viszont ez a képviselőtestületnek lett így megfogalmazva elsősorban a közérthetőség miatt. És azt hiszem, hogy ez nem tartalmai hibája ennek az ajánlatnak. Hát azt hiszem, hogy a felmerült két képviselőtársam kérdéseit nagyjából megválaszoltam, de ha van még kérdés, én minden további nélkül állok a rendelkezésére a testületnek. Birkner Zoltán: Elnézést kérek a képviselőtársaimtól, aki előtt most …. válaszgombot. Őszintén megmondom, azért, mert nem kaptam a kérdésemre választ Marton úrtól. Az volt a kérdésem konkrétan, mai ….. számolva, tehát a mai pillanatban, ha így maradna a rendszer, hogy még 1 évre esetleg meghosszabbodna a KÖGÁZ-tól igénybevető létesítmény „A” verzió szerint, tehát ez az egyik verzió, akkor mennyibe kerül konkrétan az intézmény fenntartása? Hiszen most itt nekünk döntenünk kell valamiben, aminek egyszer van egy 40 milliós támogatási első vonala, ami valóban pályázati kiírás szerint történik, és van egy második, hogy és még pluszba mennyibe kerül egyébként a létesítmény fenntartás, hiszen akkor fogunk rájönni arra, hogy egy évben egy másodosztályú futballcsapat Nagykanizsának mibe fog kerülni. És én nem szeretnék addig dönteni, amíg ezt nem tudom. És én még azt is meg szeretném kérdezni, mert tudom, hogy az információ ennél a pontnál nagyon fontos, hogy mi van akkor, hogyha nem sikerül a jövő évre megállapodni a KÖGÁZ-zal? Legyenek kedvesek ezt a verziót is nekem elmondani. Ha most szeretnénk kötni egy komoly megállapodást egy ajánlattevővel, akkor legalább információ birtokában legyünk, hogy miben is kellene valójában döntenünk, hogyha marad, mondjuk az a verzió, az 1. vagy 2., vagy ki tudja még, hogy melyik. Tehát, hogy egyáltalán mit vállalunk fel. És énnekem lenne még egy megjegyzésem. Én nagyon szeretném, hogyha ez magállapodás úgy köttetne, hogy 2002. június 30-ig feltétlenül meg kell próbálni, nem tudom, hogy ez hogyan lehet belefogalmazni egy szerződésbe, fenn kell tartani ezt a csapatot, meg kell próbálni benntartani a másodosztályba. Tehát, hogy egy kicsit legyen ennek egy ilyen ……., hogy legalább 2002. júniusáig. Hiszen ne felejtsék el uraim, Marton úr nagyon jól mondta, hogy 100-120 millió Ft/év, mindennel együtt. Mi adunk 40-et, valószínűleg 20 millió körül lesz, vagy 15 millió körül lesz a létesítmény, az eddigi emlékeim szerint ennyi szokott lenni. Akkor közben kapnak ilyen jogdíjat, van azért egy értéke a csapatban, hátha minden összeadok, akkor ez egy nagyon jól kerekedő vállalakozássá kezd emelkedni. Na most azért én tudni szeretném, hogy ez folyamatosságában akkor biztosítják-e a bennmaradást azok, akik vállalják ennek a kft-nek a megvásárlását. Hozzáteszem, hogy természetesen nem sajnálom, hiszen egy kft-nek nyereségesnek kell lenni. Úgy legyen. Csak szeretném azt akkor, hogy a kanizsaiak legalább 2002. június 30-ig élvezhessék a profi ligát. Tüttő István: Nekem még egy hozzátennivalóm van, ugyanis az előző napirendben már felszínre került, ugyanis most 35 millió szerepel a költségvetésben az első félév finanszírozására, ha ehhez hozzáteszünk még 40-et, az 75. Jó, de hát akkor miért tették fel azt a kérdést, hogy a második félévre nem tartalmaz forrást a költségvetés. Mert számomra ez a dilemma. Arról volt szó, hogy 35 millióval támogatjuk az elsőt, tehát hogy kifut ennek az úgynevezett szezonnak a működése. És mi van a II. féléves szezonnal? Birkner Zoltán: Bocsánat, polgármester úr, de énnekem azért a fejemben némi válasz van, és elnézést, hogy beleszólok. Tüttő István: Nem, én ezt kérdeztem. Birkner Zoltán: Valamifajta választ én érzek ebben. Valószínűleg az lesz erre a helyes válasz, hogyha, hogy ebbe a 35-ben bent van a létesítmény fenntartás is, na most, ha ezt arányosan megnézzük, akkor az azt jelenti, hogy mondjuk ez egy évi 15-20 millió Ft, akkor tulajdonképpen a létesítmény fenntartásra vonatkozó egész éves támogatást megkapták ebben az évben. Akárki. Ez most furcsa helyzet, mert csak adott esetben igaz. Tüttő István: 9 millió Ft éppen létesítmény fenntartásra. Az nem ez? Birkner Zoltán: Azért mondom, hogy ebben a 35-ben valószínűleg ez is benne van úgy, hogy. Tüttő István: Akkor világos. Birkner Zoltán: Így már akkor egyszerűbb azért. Tüttő István: Aggályom támadt, hogy hátha ez egyben csak a működéshez szükséges, nem pedig a fenntartáshoz is. Tarnóczky Attila: Tisztelt Marton képviselő úr! Nekem is egy kérdésem lenne. A közgyűlés idei első határozata teljesen egyértelmű ebben a tekintetben, hogy 40 millió Ft-ot ajánl fel évente a működtetésre. Ebben semmiféle valorizációról szó nincs. Az Önök ajánlatában azonban van. Ezért kérdezem, hogy a közgyűlés eredeti ajánlata az Önök számára elfogadható, vagy sem? Dr. Fodor Csaba: Akármelyik, illetőleg hát nem akármelyik, de a 3 határozati javaslat közül az első kettő kerül megszavazásra, vagy azok közül bármelyik, akkor szeretném azért kiegészíteni a határozati javaslatot azzal, célszerű lenne az adásvételi szerződésen túl egy további együttműködési megállapodást is megkötni azzal a vevővel, aki a gazdasági társaságot megvásárolja tőlünk. Azt gondolom, hogy az évi 40 millió Ft körüli összeg, amiről beszélgetünk, elég sok pénz ahhoz, hogy azt mindenféle kontroll, mindenféle elvárások nélkül akárkinek is odaadjuk. Hogy miért, például mikre gondolok. Én arra gondolok, hogy a 40 millió Ft-ot ebben szerződésben ki lehetne kötni, hogy addig és csak addig adja az önkormányzat, amíg a profi ligában szerepel a csapat. Arra gondolok, hogy az önkormányzatnak ki kellene kötni ebben a szerződésben, hogy amíg a pénzt adjuk, addig a felügyelő bizottságba bizony x embert kíván delegálni az önkormányzat, ellenőrizvén azt, hogy hol, mi történik ott a pénzfelhasználások körében. Beszámolási kötelezettséget …….. stb., stb. De mivel ezt ugye az előterjesztések nem igazán tartalmazzák, ezért fogalmaznék úgy, hogy együttműködési megállapodással egészüljön ki, aminek aztán majd értelemszerűen tartalmát az Ügyrendi Bizottság, vagy a Sportbizottság, vagy bármelyik bizottsághoz le lehet telepíteni, aki azt meg fogja határozni, illetőleg arra rá fog bólintani. Tehát e tekintetben nem kell még egyszer ide közgyűlés elé visszahozni ezt az ügyet. A másik része, az tulajdonképpen kérdések lennének. Hát a Marton képviselő úr által, vagy általuk is aláírt ajánlatban ez a szükséges feltételek. Ezt én jobban szeretném, ha pontosítanánk, stadion és egyéb kisegítő létesítmények biztosítása. Tehát erre pontos válasz, hogy mit takar ez fogalom, nehogy az legyen, illetve fenntartása kötelezettség. Nehogy az legyen, hogy egy ilyen hevenyészett mondattal szándékosan fogok nagy számot mondani, több száz milliós beruházási igénnyel léphessen fel aztán bárki 3 év múlva, amikor mondjuk más emberkék ülnek itt helyettünk, és ami nincs leírva, arra nem igen emlékezhetnek. Tehát ez nagyon fontos. Igen, igen a Zoli mutatta, hogy ő itt lesz, majd emlékezni fog. Figyeltem. Tehát én azt gondolom, hogy ezt nagyon pontosan meg kéne fogalmazni, mert ez így hát eléggé hevenyészett, valóban. A másik kérdésem, az pedig a másik pályázóhoz szólna. Örülnék, azért ha Ő is szót kaphatna és elmondhatná véleményét, illetőleg hát, ha módosítani akarja vagy kiegészíteni, akkor azt nagyon szívesen meghallgatnám. Az egyik kérdésem azért feltétlenül az, hogy mivel lehet azt most igazolni, hogy az Ady u. 78. szám alatt található létesítmények, azok az egyesület tulajdonában vannak. Hallottam mindenféle hangokat, hogy igen, meg nem igen, meg talán részben, meg talán jó úton haladunk. De itt kifejezetten ez áll és számomra ez mondjuk egy fontos csomópont ahhoz, hogy állás tudjak foglalni a jövőről. Aztán majd, hogyha nem kapok választ a még felteendő kérdéseimre, akkor még kérdezni fogok. Cserti Tibor: Hát végtére is Fodor képviselőtársam majdnem hogy elmondta mondanivalómat, úgyhogy csak szeretnék rávilágítani talán picit a másik oldalra is. Megítélésem szerint, hogy itt üzletrész értékesítésről van szó, ami …. kategória, ami alapvetően a csapat működésével függ össze. Meglepő módon egyoldalúnak tartom a beadott pályázati ajánlatot. Nem azért, mert a pályázóknak az érdekeit nem védi, hanem pontosan abból kifolyólag, hogy egy jelentős támogatási összegre vonatkozó felhasználási feltételeket, a város érdekit nem védi. És még egy ……., egy picit részletesebben. Mindazokról a sportszakmai elvárásokról, amit egyébként az Oktatási Bizottság elnöke …. az elmúlt időszakban több alkalommal kifejtett. Ha nemcsak értékesítési ……. támogatási szerződés …… egyéb ….. belül a sportszakmai feltételeket feltétlenül. Beleértve utánpótlás nevelést, … mindent biztosítani kell. De most független, melyik pályázó fut be ebből a szempontból. Itt a város érdekének védelmét egyéb jogorvoslati eszközökkel is én javaslom biztosítani, és azokon túlmenően, ………., én megmondom őszintén, hogy nagyon kemény feltételnek tartanám az x éven belüli opció, visszavásárlási jog biztosítását is. Ebben az évben mondjuk a tisztelt ……. pályázó nem biztosítaná a saját maga vállaltakat. Én is úgy emlékszem egyébként, ……. támogatási határozatunk van. Tehát ez egy nagyon lényeges kérdés ebből a szempontból, és nekem ……… hasonlít ez az egész játék, …… kicsit másik oldalról a laktanyakérdésekre, tulajdonosok nem vagyunk, a terület tulajdonjoga, az így lebeg. Végső soron annak nemcsak a tulajdonjoga, hanem minden rendezési tervi vonatkozása, tehát úgy értem, hogy a későbbi további hasznosítás, itt alternatív hasznosításra gondolok. Tehát ebből a szempontból nagyon fontos ez a kérdés, amit Birkner Zoltán képviselőtársunk tett fel. És erre a kérdésre is válasz szeretnénk kapni, mert egy furcsa jogi helyzet állhat elő, és amíg nincs, mondom tisztába, egyébképpen fejlesztési, felújítási vonzattal … belül, addig én sem tudok dönteni a témában. Tarnóczky Attila: Számomra az eladási szándék egy esetben támogatható, hogyha a szerződésben visszavásárlási jog nem szerepel. Számomra ez egy fenyegetés, még ilyen szerződési pont nélkül is, mint lehetőség. Ha Önök ezt forgatják a fejükben, akkor ne adják el ezt a kiváló kft-t. Balogh László: Számomra és talán a többség számára ez nem elsősorban sportszakmai kérdés. Ez egy gazdálkodási, fiskális szempontú meggondolást igénylő kérdés. Épp ezért nem is tárgyalta az OKSB. Épp ezért én tehát nem úgy, mint esetleg a régi időkben, nem kívánok hosszabb székfoglalót pro, vagy kontra tartani. Győzőn akár egyik, másik, vagy akár a harmadik megoldási javaslat. Én csak arra szeretnék figyelmeztetni, hogy ugyan itt többféle változatban előkerültek már elképzelések az elmúlt időszakban, de mindig egyértelmű volt a város részéről - egyértelmű? ezen lehet vitatkozni -, hogy hogyan jött ez elő, de egyféle eladási szándék. És én a magam részéről, csak akkor menjek még a konkrétumokra, én még azt is el tudom fogadni, hogy itt az éves 40 milliós támogatás meg legyen a város részéről. Akár abban a bizonyos sokkal konkrétabb együttműködési megállapodási szerződésben ezt 3 évre is mondjuk ki. De engem személy szerint zavar, hogy ezt évente - szerepel bizonyos megállapítás, hogy - a KSH által közzé tett fogyasztói árindex mértékével növeljük. Nem. Bízzunk abban, hogy ez a kft., ez a gazdálkodó társaság fejlődni is tud. Maradjunk 3 évre ennél a keretösszegnél. Szerintem az eredeti elképzelés is ez volt, de ehhez képest számomra ez egy új momentum. Azt értem, hogy a létesítmény fenntartást, azt előre meghatározni egy ilyen bizonytalan ingatlanhelyzet kapcsán, mint ami van itt KÖGÁZ-zal kapcsolatban, nem lehet. De azt tudom és ez egy utángondolás volt, hogy erre az évre volt olyan változata a költségvetési tervezetnek, maradjunk ennél, hogy 10 millió volt a Zárda utcai sportlétesítményre betéve. Félévig kellene, hogy az új tulajdonos működtetése és a mögötte legyen az egész foci kft. létezésnek. Tehát értelemszerű, az azt jelenti, hogy 5 millió Ft a II. félévre. Hogy mi lesz jövőre, ezt sajnos, azt hiszem a bizonytalanságok miatt nem tudjuk megmondani. Tehát ez egyféle korlátozás, nem túl nagy korlátozás, mert látom, hogy továbbra is a foci, az pénzbe kerül a városnak. Kerüljön is, valamennyibe, de hogy legyen egy cezúra most végre január 30-án 2001-ben, azt gondolom, hogy többség számára ez elfogadható. Törőcsik Pál: Itt egy városi tulajdonú kft. eladási szándékáról és egy eladásáról van szó. Elhangzottak azok a szempontok, ami alapján ezt a döntésünket meg tudjuk hozni, és ehhez információk szükségeltetnek. Elhangzott nagyon helyesen egyik oldalról, hogy ez nem egy sima eladási ügy lesz, hanem az önkormányzatnak még ezen felül vállalási kötelezettségei vannak az értékesítés után is. Ennek konkretizálni kell, hogy mekkora terhet vállalunk ezzel. Nagyon helyesen elhangzott a Fodor képviselő úr részéről az, hogy ezt egy kiegészítő megállapodásban kell rögzíteni, amennyiben ilyen döntés születik. Egy részről ezt a vállalást és ennek a nagyságrendjét tudnunk kell. Ha már ekkora összeget rendszeresen invesztálunk, az ellenőrzést is megfelelő szinten biztosítani kell. Ez is igaz. Másik rész. Értékesítés összege. Ahhoz, hogy egy ilyen értékesítésnél összeget tudjak megjelölni, tisztában kell legyek azzal, milyen értéket képvisel jelenleg ez a kft., illetve ez a csapat. Ami megtestesül magában játékjogban, amivel rendelkezik, megfelelő osztályban, ahol most szerepel, és megtestesíti ezt az értéket egy szerződés állomány, ami játékosok értékével, játékjogával és egyéb ebből származó haszonban testesül meg. Ezért kérdezném még, mivel a társaságnak tudomásom szerint leltár szerint értékelhető jelentős vagyona kézzelfoghatóan nincs, ezt az értéket maga a szerződésállomány és a játékosok játékjoga testesíti meg. Erre Marton képviselő tudna válaszolni, hogy jelen pillanatban ez a szerződésállomány, ami egyébként a Sportirodában rendelkezésre áll, jelen pillanatban milyen értéket képvisel, mert ez is egyfajta információ, hogy a döntésünket meg tudjuk hozni. E nélkül valóban nehéz dolgunk van. És innen valóban egy másik kezdeményezést tudnék támogatni mindenképpen. Meg kell hallgatnunk a másik jelentkező felet is. Kelemen Z. Pál: Nem is konkrétan ehhez a napirendhez, hanem ehhez csatlakozóan egy nagyon fontos másik napirendhez szeretnék hozzászólni. A 18. számú napirendünk Marton István úr beterjesztésében került elénk - tekinthetjük önálló képviselői indítványnak -, amely arról szól Nagykanizsa - határozati javaslatból idézek - Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a MÁV NTE Labdarúgó Szakosztály utánpótlás tagozatának Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-be történő beolvadásába, a további tételek meg sportlétesítményekről beszélnek, a 2., 3. Nagyon érdekes helyzet alakul ki tisztelt képviselőtársaim, ha 1-et, a 2-set szavazzuk meg, meg a 3-at, mert ez határozati javaslat csak abban az esetben igaz, ha az 1-et szavazzuk meg. Ez a javaslat. És ezért kérdezem Károlyi Csaba urat, hogy ő hogy viszonyul ehhez az előterjesztéshez, illetve a pályázatok függvényében hogy viszonyul ehhez az előterjesztéshez? Tüttő István: Kérdésem az, hogy ismeri-e egyáltalán? Kelemen Z. Pál: Ismered? Igen. Tüttő István: Akkor most megadnánk a szót Károlyi úrnak, hogy szíveskedjen, amit ebben az ügyben előadni kíván, azt most tegye meg. Károlyi Csaba: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én azt hiszem, hogy elég sok kérdés fölvetődött ahhoz, hogy egy-két gondolatot elmondjak, ami nálunk is megfogalmazódott az egyesületben, és talán választ is tudunk adni rá. Először is már többször hallottam itt azon kijelentést, hogy a MÁV NTE nem tudta az NB-III-as szakosztályát működtetni, labdarúgó szakosztályról beszélek. Hadd mondjam el, hogy a MÁV NTE-nek NB-II-es labdarúgó szakosztálya volt, s nem kívánta a felnőtt csapatát tovább működtetni. Az oka pedig egyértelmű, előrehaladott tárgyalások voltak, a beadványokban azt hiszem, mindannyian láthattak, hogy az I. számú Futball Club Kft. és MÁV NTE labdarúgó szakosztálya össze fog olvadni annak érdekében, hogy a városnak egy reprezentatív és jó klubja legyen. A pályázatról. A pályázatot mi nem titkosítottuk, a sajtónak átadtam, mindenki rendelkezésére áll. Remélem, hogy mivel jó egy pár kollegával beszéltem, és város lakosságával, azt mondták, hogy szeretnék, ha meg is nyernénk. Kontroll hangzott el. Én azt hiszem, aki elolvasta a pályázatot, az látta, hogy nálunk megfogalmazódott az, hogy az önkormányzat nem kis pénzzel, és nem kis anyagi teherrel száll be ebbe a projektbe, a kérdés az, hogy milyen kontrollja lehet. Mi azt leírtuk, hogy igenis kötelessége felügyelni, ellenőrizni, és hogyha a MÁV NTE kapja, mely sportegyesülete, akkor igenis kutya kötelessége az én szememben a sportot felügyelő alpolgármester úrnak, hogy állandóan ellenőrizze a dolgokat. Azaz nem is jutott eszünkbe, amit a Fodor képviselő úr mondott, és nagyon jogos, hogy a felügyelő bizottságba annyi résszel, ahánnyal éppen a megállapodás köttetik, ellenőrizzék ennek a pénznek a felhasználását. Létesítmények. Én azt hiszem, hogy leírtam és eléggé sokan elgondolkodhattak azon, hogy valós gondolat-e az, hogy az új stadionnak a felépítése nem biztos, hogy célszerű a Zárda utcába telepíteni. Én azt hiszem, hogy erre majd egy bizottságnak kell fölállni, és ki kell számolni, hogy melyik az olcsóbb a városnak. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy nekiálljunk és a jelenlegit, amely - aki ismeri a Zárda utcai stadiont, és azt mondja, hogy a centerpálya és környékét kéne megtartani, hát, aki kicsit jártas, vagy járt Olaszországban, Ausztriába, egy-két sportlétesítményt nézett, akkor úgy kell azt megtartani, hogy földig le kell rombolni, és abból a semmiből majd egy újat kell létrehozni, mert jelen pillanatban alkalmatlan mindenre. Ekkor mondtuk azt, hogy elképzelhető az Ady út 78. alatt a stadionnak a megléte, amely szinte nulla, tehát nem kell rombolni, nem kell azt a költséget felhasználni, egy újat lehetne építeni. Természetes az, hogy a Zárda utcait, amennyiben az önkormányzat meg tudja szerezni, és nem túl drágán, akkor szerezze meg, de oda a mi szemszögünkből azt jelentené, hogy az utánpótlást kellene telepíteni, ide pedig egy stadiont építeni az Ady út 78. alá. Fodor képviselő úr, hogy a létesítmény az most végül is kié. Én azt hiszem, hogy jó egy pár megbeszélésen vettem részt, ahol az Ady út 78. alatti létesítmény felvetődött, hogy mit kéne tenni, és mondtam, hogy azonnal be kéne adni egy kérelmet a Földhivatalba, közös kérelmet az önkormányzattal, hogy ugyan írják már át, hiszen a Földhivatal végig törvényt sértett, hogy még mindig nem valakinek a nevén van, hanem a Magyar Állam nevén. De hát hála istennek, aki olvasgatja a sporttörvényt, az látta, hogy a jogalkotó gondolt arra, hogy még mindig vannak olyan Földhivatalok, hogy a Magyar Állam tulajdonban lévő sportlétesítmények nem kerültek az egyesületek tulajdonába, ahogy a jog azt előírja, éppen ezért, és mivel nem lett határozat hozva az önkormányzat részéről és semmiféle megkeresés, én természetesen a jognak megfelelően az ISM felé, a miniszter úr felé írtam egy levelet, amelyben kérem azt, hogy járjon el annak érdekében, hogy az egyesület így díjmentesen megkaphassa ezt a létesítményét. Én biztos vagyok benne, hogy ezt haladéktalanul meg fogja csinálni, ahogy ez a sporttörvényben ez le van írva. Utánpótlás kérdés. Azt hiszem, hogy illúzió arra gondolni, hogy, egy olyan utánpótlásrendszerrel rendelkező sportegyesület, mint mi vagyunk, azt nem normális összevonni a másikkal. Az lenne az igazán jó dolog véleményünk szerint. De akkor sem vagyunk természetesen elkeseredve, hogyha nem ez történik. A Labdarúgó Szövetség, úgy néz ki, hogy utánpótlás gócokat fog kialakítani, körülbelül 25 darabot - ha jól tudom - az országban, amelyet fogjuk pályázni, amire jó lenne, ha lenne egy csapat mellette, egy felnőtt felsőosztályú csapat, ha nem, akkor valószínű a 20 éves vagy 19 éves gyerekeket el fogjuk indítani valahol, és végig fog menni ez garnitúra. Csak akkor létrehozunk megint egy olyan rendszert, ami nem biztos, hogy előnyős lenne, hiszen megalakulna végül mégis egy másik csapat, amit szintén az önkormányzat fizet pénzzel, mert mi sajnos nem biztos, hogy fenn tudjuk tartani. Még azt is hallottam, hogy a MÁV NTE nem is biztos, hogy alkalmas rá, hiszen nincsenek tapasztalt emberei, ötöd rangú emberek vannak abban a rendszerben, ahol vannak. Azért hadd mondjam el, hogy a MÁV NTE elnöksége büszke arra - én legalábbis büszke vagyok arra -, hogy milyen emberekkel dolgozok. Hát hadd mondjam el, hogy olyan profi menedzserekkel, mint Böröcz Zoltán, Wilheim Gábor, Krisztián Árpád. Hát olyan emberek, akiknek a nevei igenis jelentenek valamit. Tudják a szakmát behozni a gazdasági kérdésekben, és tudjuk magunkat adni. Hadd mondjam el, hogy több első osztályú csapattal rendelkezünk. Talán hogyha megfogadták volna azt, amit én előzőleg mondtam, hogy nem biztos, hogy a 35 milliót kell kiadni, hanem a 20 plusz 5 milliót, talán, hogyha járnak a városban, nem azt hallották volna, hogy ugyan hová fajulnak a dolgok. Tehát én bízom benne természetesen, hogy a mi pályázatunk, ami le van írva, az jó, de azt, konkrétan, hogy melyik helyre lehetne rakni konkrétan a stadiont, ez gazdasági kérdés és gazdasági számítás. Amelyik az olcsóbb, szerintem az lenne a jobb az önkormányzatnak, és természetesen a város lakóinak, mert kellene többet kiadni. Én még a Tarnóczky Attila alpolgármester úrral nagyon egyet tudok érteni - ne vásárolja vissza a város, törekedjünk arra, hogy előre megyünk most már, nem még lejjebb, mert most már, amit leírtam, ez I. számú Futball Club soha nem látott mélységben van, onnan talán kicsit föl kéne már emelkedni. Tüttő István: Egy pillanatra még, én kérdezném. A következő motoszkál a fejemben. Tegyük fel, hogy a MÁV NTE elnyeri ezt a pályázatot. Tegyük fel, hogy az önkormányzat, avagy a sportegyesület megszerzi a tulajdont. Mindenképpen ennek a stadionnak a felújítását meg kell csinálni, hiszen a feltételeket különben nem tudja biztosítani. Én a következőben gondolkodtam, az az én dilemmám, hogy nem kerülünk-e olyan helyzetbe, hogy fokozatosan az önkormányzat egy kerülő úton visszakapja, visszakapja, amitől meg akart válni, hiszen a MÁV mondhatja azt, hogy önkormányzat, tiéd az egész, lemondunk róla. Hiszen ez a MÁV által ez a lehetőség adva van. Annak ellenére, hogy sportegyesület, az egy más jogi formula. Csak azt kell akkor átgondolni, hogy melyik az olcsóbb megoldás. Mert ugye ebben a pályázatban is szerepel, hogy a Zárdai utcai pályán fog működni a magasabb rangú csapat, a másikon az utánpótlás, és így tovább, itt fel van sorolva. Én pedig azt mondom, hogy az önkormányzat a Zárda utcai, meg a másik pályáknak az úgynevezett működtetésének nem tudja biztosítani a forrását. Amennyiben az egyiket vagy másikat választjuk, akkor azt teljesen izolálni kell. Tehát nem lehet azt mondani, hogy kiterjesztjük még egy másikkal. Bennem ez a kérdőjel vetődik fel, hogy nem kerülünk-e olyan helyzetbe, hogy éppen ennek a szervezetnek elképzelhető ……... azt mondják, hogy nincs igazam. Károlyi Csaba: Hát mivel a polgármester úr azt mondta, hogy ne üljek le még egy pillanatra. Tüttő István: Hát ezt azért tettem, hogy ez az én gondolatom, oszlassad el, jó? Károlyi Csaba: Nem biztos, hogy el tudom oszlatni. Én azt mondom, hogy gazdasági embereknek kell igenis megvizsgálni azt, hogy mi legyen a Zárda utcának a sorsa. Most ha mindenáron úgy tudja az önkormányzat elcserélni, hogy valamit ad érte azért, hogy a centerpálya és a környéke megmaradjon, abban az esetben nem biztos, hogy az első csapatnak kell ott tevékenykedni, hiszen annak az elbontása, az igenis pénzbe kerül. A másik, kell-e egyáltalán a Nagykanizsa város önkormányzatának a Zárda úti sporttelepe akkor, mikor az Ady u. 68. alatt a stadiont fel lehet építeni, a Dózsa-pályát meg lehet szerezni aránylag olcsón, az utánpótlásnak a rendszere biztosítva lenne. Akkor majd megnézném én a német kollegának az arcát, mikor az önkormányzat meg azt mondaná neki, hogy igenis a sportot tud oda csinálni, semmi mást, hogy mit tenne majd akkor, hogyan könyörögne az önkormányzatnak, hogy akármiért is szerezze meg. Egyébként hadd mondjam el, hogy a kettő nem elválasztható, tehát a mi létesítményünk nélkül, hacsak nem veszik meg a Dózsa-pályát, de még úgyse biztos, lehet csinálni felnőtt futballt, tehát az utánpótlásrendszert valahova el kell helyezni. Ha valaki lejött volna mihozzánk mostanában, hogy milyen munkálatok folynak, akár a TV is majd elmehetne, óriási átalakításokat csináltunk azért, hogy az utánpótlás otthonra leljen. Az összes rendszert, a lakóépületeket, a lakórendszert átalakítottuk irodákká, a gyerekeknek a rendszer meg van oldva. Hadd mondjam el itt többek között azt, hogy mi pénzbe kerülne, majd mindenki labdával ellátni. nálunk minden futballistának labdája van. Úgy megy ki az edzésre, hogy megfogja a saját labdáját és elmegy vele. Így lesz mindig, nagyon remélem. Tüttő István: Alacsony a keretszám? Károlyi Csaba: Polgármester úr, kérném, egyszer jöjjön el a csarnokba, mert most heti két csarnokedzés és heti két szabadtéri edzés van, hogy hányan vagyunk. Kicsi a csarnok, hadd mondjam el, arra, hogy beférjünk. Sajnos. S talán majd a Marton képviselő úr, hogyha tájékozódott, megerősítheti, sajnos nem tudjuk megállítani a gyerekeket, hogy átjöjjenek. Az a tendencia elment, hogy az I. számú Futball Club utánpótlása úgyis beolvas és most egyre jobban jönnek le a gyerekek. Szerintem az lenne a jó, ha összevonnánk az utánpótlást. De amit a Kelemen képviselő úr mondott, mi csak akkor olvadunk össze, ha a miénk lesz. Ha nem, akkor nem tudunk összeolvadni, mert önkormányzati tulajdonnal még összeolvadnánk, de akkor inkább, mondtam, hogy az országos bajnokságban fogunk elindulni az ősztől és megpályázzuk ezt a csomóponti rendszert. Tarnóczky Attila: Elnézést polgármester úr, jobb híján a válaszol gombot nyomtam meg. Kérdezni szeretnék. Én egyetértek polgármester úr aggodalmával, de úgy látom, hogy elnök úr igazából nem értette meg a kérdés lényegét. Lehet, hogy nagyon finoman volt megfogalmazva. Akkor most egy kicsit durvábban megfogalmaznám ugyanezt. Ugye ez a kft. eddig úgy működött – és most nem Marton képviselő úr működéséről beszéltem, az elődjeiről –, hogy mondtunk valamit, hogy mennyi pénzt szánunk erre a feladatra, aztán jöttek, hogy ehhez még kérnek ennyit-annyit, máskor nem jöttek, de közölték velünk, hogy ugyan nem adtunk pénzt a költségvetésben, de azért ők pluszban ennyit-annyit elköltöttek, legyünk szívesek kifizetni. Ebből a helyzetből szeretnénk kikavarodni azzal, hogy azt mondjuk, hogy 40 millió Ft és nem több. Fennáll az a veszélye annak, hogyha a MÁV NTE megkapja ezt a focicsapatot, hogy a MÁV NTE is abba körbe tartozott eddig, aki ugyan nem foci ügyben, de úgy általában jött ide pénzt kérni. És fog is jönni minden bizonnyal a többi sportág miatt. Nem kerülhetünk abba a helyzetbe elnök úr, hogy folytatódik az, ami eddig volt, hogy van egy szerződésünk a 40 millió Ft-ról, fogadalmunk van a 40 millió Ft-ról, Önök meg bejelentik, hogy hát még azért kérnének 10-et, mert kiderült, hogy a 40 mégsem elég. Ilyen egyszerű a kérdés. Károlyi Csaba: Tisztelt alpolgármester úr! Hadd mondjam el, hogy aki kicsit is jártas a sportban, s nemcsak a labdarúgásban, hanem a kosárlabdában, hiszen van itt a képviselők között, aki kicsit ért is kosárlabdához, az tudja, hogy egy kosárlabdának a létrehozása és működtetése, az közel annyiba kerül, mint a labdarúgásé. Ez minden szinten így van. Az NB-I és az NB-I/A csoportos kosárlabda, az közel azonos szinten van. A ´98-99. évi bajnokságra, ahol a MÁV NTE női csapata az NB-I/A csoportban szerepelt, az önkormányzattól 7,8 millió Ft-ot kapott, szemben a 120 millió Ft-os futball klubbal. És a kérdés az, hogy akkor, mikor én a 4,8 után még 3 millió Ft-ot kuncsorogni, hogy lehetne például összehasonlítani a 120 millióval? Mi történik akkor, mikor úgy dönt a kosárlabda szövetség, hogy át kell alakítani gazdasági társasággá az első számú klubokat? Így a MÁV NTE női kosárlabda csapata át fog alakulni gazdasági társasággá. Nem hinném, hogy olyan túl sok köze lenne az önkormányzatnak ebben a gazdasági társaságban, hacsak az nem, hogy mi a város csapata vagyunk, szeretnénk maradni örökké az, a városnak a kiemelt csapata. Sose lenne a tulajdona az önkormányzat a gazdasági társaságnak, egyiké sem, a futballé sem. Én azt hiszem, hogy aki elolvasta az elejét, szó szerint azt írtuk le, ami a pályázatban meg van hirdetve. 40 millió, plusz 10 millió Ft a létesítmény fenntartására. Hadd mondjam el, hogy mi kb. 18 millió Ft-ból – igaz, hogy épphogy, de aki látta a meccsünket, az utolsó pillanatban kapott 3 pontossal búcsúztunk az NB-I/A csoportból –, 18 millió Ft-os költségvetéssel, úgyhogy alig tudtunk vásárolni játékosokat, szinte végig ugyanazokkal játszottuk végig, a szívük hajtották őket. Az a 6 játékos, amit átadtunk az NB-I/B-ben szereplő I. számú Futball Clubnak, szerintem alkalmasak lettek volna arra, ahol ugyanitt vannak most, fele ennyi pénzért. Kanizsai edzőket lehetne szerződtetni ide. Nem biztos, hogy az a jó, hogy egy edző mellett rohangál egy tolmács, hogy mit gondol az a jóember ott. Tehát kevesebből is ki lehet hozni, és elképzelhető tisztelt alpolgármester úr, hogy azt fogjuk mondani, hogy még 1-2 millió kellene, de nem 120. Hát nem lehet összehasonlítani a kettőt egymással. Én egyébként becsületszavamat mondom, hogy amíg én elnök vagyok, nem jövök ide, még a kosárlabdára se többet. Böröcz Zoltán: Hát azt hiszem, lassan minden érvet és ellenérvet meghallgattunk. Én egy másik megközelítésben azért szeretném valamire felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét. Ugye a történet lényege, hogy közel egy éve próbáljuk eladni. 40 millió önkormányzati finanszírozás mellett komoly, a sportba befektetni akaró – még egyszer mondom, komoly – vevő nincs. Faramuci és érdekes, és igazán azt hiszem példátlan az önkormányzatunk történetében az az állapot, ami most van. Marton urat megbíztuk az ügyvezetésével ennek a gazdasági társaságnak, elkövetett mindent, befektetőt nem talált, jelenleg azt állítja, hogy 250 millió Ft kell ahhoz, hogy stabilan az első osztályban futballozzon egy csapat. Nem célozhatjuk meg sem, így van. Nyilván ide kevesebb, de ebbe a kevesebbe sincs befektető – még egyszer mondom –, szakmai befektető. Marton úr most, miközben ügyvezetője ennek a gazdasági társaságnak, vételi szándékot jelent be két társával erre a gazdasági társaságra, aminek vélhetően a legjobb üzleti lehetőségeit közülünk ő ismeri. Megítélésem szerint egy olyan ellentmondás ez, amin el kell gondolkodnunk, hogy egyáltalán ez a típusú döntés meghozható-e a mai napon, illetve ha meghozzuk, akkor valamennyiünknek ebben bizonyos felelősséget, ha úgy tetszik erkölcsi, vagy etikai felelősséget kell vállalnunk. Miért van az, hogy valaki ügyvezetőként azt mondja, hogy nem lehet 40 millióval megfinanszírozni, nem tud olyan befektetőcsoportot hozni Nagykanizsán, aki ezt felvállalná, de ha a befektetőcsoportnak ő részese, akkor felvállalja, és azt mondja, hogy igen, hosszú távon, gondolom, hogy ezt meg lehet csinálni. Mert ez azt feltételezi, hogy ügyvezető úr akkora hatalmas pénz akar rááldozni itt a sport oltárán saját jövedelméből, és ezt nyilván el akarja égetni hosszú távon, egyszerűen nem tudom komolynak venni az ajánlatot. Mi lehet a célja annak, aki megvesz egy olyan kft-t, ha komoly szakmai sportbefektető nem jelentkezett, mi lehet a célja annak, hogy valaki a 40 millió ki akarja egészíteni, és nekünk azt ígéri, több évig üzemelteti. Nem létezik, hogy üzemeltetésből szerzendő leendő profit legyen a célja, márpedig minden gazdasági társaság alapvető célja a profitszerzés. Ez a célja nem lehet valós, mert akkor vagy ügyvezetőként nem mondja azt, amit igazából tud, vagy befektetőként olyan rossz, amit én egy jó szakemberről nem tudok elképzelni, és Marton urat jó pénzügyi szakembernek tartom. Nekem ebben a tekintetben komoly kétségeim vannak, megmondom őszintén. De ha a másik oldalról nézem meg a dolgot, akkor a két pályázat között is vannak alapvető különbségek. No azért arra a kérdésre próbáljunk meg együtt majd választ adni, hogy miért akar valaki befektetni. Nekem az a meggyőződésem, hogy valószínű, ebben a kft-ben mégis van egy olyan érték, ami számunkra nem nyilvános, számunkra nem kimutatott, ez lehet játék tulajdonjog, lehet játékjog, lehet valami olyan, amihez én tényleg nem értek, mert nem vagyok sportszakember, amiért érdemes esetleg egy felszámolással ebből valamiféle gazdasági előnyhöz jutni. De ha mi a város jövő profi labdarugó sportjáról akarunk dönteni, akkor nem vehetjük komolyan – én azt mondom – ezt az …. Nézzük meg a két pályázat közötti különbözőséget. Számomra a legnagyobb különbözőséget az alábbi jelenti. Az egyik dolog az, hogy utánpótlás nevelésben ugyan leírja a helyzetet a Marton úr is, azonban utánpótlás nevelésben egyedül a másik pályázó, a MÁV NTE csapata gondolkodik, amiből azt következtetem, hogy hosszú távon akar utánpótlást nevelni. Sőt még azt is leírja, hogy az utánpótlás neveléséből 20-25%-nyi működési költséget szeretne az elit, felnőtt labdarúgásba visszaforgatni, mert azt mondja, ez a magyar gyakorlat. Nem értek hozzá, de legalább arról gondolkodik, hogy hogyan pénzt csinálni a labdarúgásban, és nem elvinni a labdarúgásból. Kétségtelen a MÁV NTE előnye a számomra, és később még erről ….. kell, hogy mondjak. MÁV NTE előnye kétségtelen, hogy hosszú távra gondolkodik, mert ha kiesik a csapat, tudja, hogy nem kapja a 40 milliót, tehát vélhetően egy alacsonyabb osztályban, adott esetben, ne adj isten, NB-II-es nagykanizsai futball lesz, de az önkormányzatnak nem kerül 40 milliójába. De az utódaink számára is megmarad ebben az esetben az a lehetőség, hogy bármikor a következő önkormányzat a harmadik, a negyedik úgy gondolhatja, hogy magasabb osztályt céloz meg, ebben a gazdasági társaságot megfinanszírozza lehetőségeihez képet, és azt mondja, legyen ismét NB-I, NB-I/B, a franc tudja, mi lesz, talán profi, vagy bármi más. Mivel ennek a működése, ennek az egyesületnek a finanszírozása így is, úgy is a mi gondunk, úgy tűnik, akkor mindig a kezünkben lesz az a rész, hogyha önmagában nem képes feljebb lépni és mi mégis azt szeretnénk, akkor tudjuk, hogy mennyibe kerül, és ha valóban akarjuk, akkor a szándék meglesz rá. Semmilyen privatizáció, kivéve ezt az egyesületi privatizációt, ezt a lehetőséget a továbbiakban részükre nem biztosítja, ez szent meggyőződésem. Magyarul, én azt gondolom, hogy a MÁV NTE pályázatot kellene támogatnunk. Arról nem beszélve, hogy természetesen az önkormányzat képviselőtestületének minden felügyeletet jogában áll ide biztosítani, és ha bármikor a működés minőségére a finanszírozás oldalról hatást gyakorolni, és a szándékait érvényesíteni. Én azt gondolom, hogy nem tudok jobbat. Egy mondatot kénytelen vagyok mondani valóban, mert elfogultnak tűnik, amit mondok és Izsák úr már célzott rá. Valóban tagja vagyok a MÁV NTE elnökségének, és ilyen értelemben már semmiféle egyéb összefüggésem MÁV NTE ügyileg nincs – tévedés ne essék. Én valóban ismerem az elnökség összetételét, és azt mondom, hogy bármilyen radikális, komoly, megfontolt lépést felvállalni képes emberekből áll, és bizalommal várják az önkormányzati testület döntését. Általában az az értékelés abban a körökben, ha a MÁV NTE-t hozzák ki pályázati győztesnek, akkor az önkormányzat valószínűleg hosszú távon valamilyen, az önkormányzat által meghatározott minőségi nagykanizsai labdarúgásban gondolkodik. Tarnóczky Attila: Magam részéről azt kell képviselő úr, hogy jelezzem, hogy én örülök és bizonyos mértékig meglepetés, bár itt az előző tárgyaláskor mindkettő szóban elhangzott, mert azért írásban megerősíttetett, hogy van két pályázónk. Egyikük sem milliomos, azt könnyű megállapítani, na de hát istenem. Az én véleményem az, hogy előttünk áll 3 határozati javaslat, számomra mindegyik igen választ érdemel. Egy megoldásban nem vagyok érdekelt, hogy ezek közül egyiket se fogadja el a közgyűlés. Tehát én nem szeretnék egyik megoldásról sem lebeszélni senkit. Azt kérem, hogy valamelyiket legyenek szívesek megszavazni. Cserti Tibor: A mai napon Böröcz képviselőtársam már több témában megelőzött, ez sikerült itt is. Tökéletesen egyetértek okfejtésével. Fenntartásaimat, aggályaimat szépen csokorba foglalta. Szeretnék egy megjegyzést tenni még kiegészítésképpen. Meggyőződésem egyébként, hogy a város érdekeit védendő adójogi szempontból sokkal több variációs lehetőséget tartalmaz a MÁV NTE által kínált megoldás. És az elmúlt alkalommal elmondtam, hogy egy picit a város számára megalázó az az ISM támogatási rendszer, talán még újragondolható, ….. nem tudom a feltételrendszerét, de meggyőződésem egyébként, még egyszer, hogy meg nem szerzett tulajdonra való rátervezés összes bizonytalansága előrevetíti annak ódiumát. Elképzelhető egyébként, hogy komolyabb tárgyalási pozíciót eredményez a német tulajdonossal szemben, erre gyakorlatilag Károlyi úr is célzott. Elképzelhető ennek további kompromisszumos megoldása, tovább …. tehát vagyon jogi szempontból is további, talán még a sportba is visszaforgatható fejlesztési megoldásokat. Nem vonom kétségbe egyébként – még egyszer mondom – a másik befektetőnek az ajánlatát is, a jó szándékát is, az üzleti megfontolásait sem, mert hiszen akkor nem mozdult volna rá. Lám, lám, profitorientáltság tényleg ilyesmi megoldásokhoz vezet, és ez egy jó dolog ebből a szempontból. Én a sportszakmai részénél az utánpótlás nevelés, az eddigi vertikum átgondoltságát emeltem ki a korábbiakban is, én most is ezt támogatnám. És befejezésképpen, opciós jogot én nem feltétlen visszavásárlási jognak ismerem. Az egy lehetőség akkor, hogyha valaki ….. akarja védeni, hogy éljen vele, de ez nem kötelesség. Marton István: Énnekem nagyon sokat kell most, úgy gondolom, beszélni. Hogy megkönnyítsem a saját helyzetemet, hátulról kezdem. Cserti képviselőtársamnak azt a megjegyzését, hogy meg nem szerzett tulajdonra rászervezni nem szerencsés, azt azért nem értem, mert pillanatnyilag egyik sem a város tulajdonjoga, tehát mindkettő meg nem szerzett tulajdon. És akkor ezzel az ő megjegyzése kb. véget is értek reagálásaimra. Tarnóczky alpolgármester úrnak a kérdése kimondatlanul is azt takarja, ami nagyon helyes felvetés, hogy ki tud több tőkét mobilizálni? Tehát magyarul, a város terheit ki tudja csökkenteni elfogadhatóan arra a szintre, hogy legalább a másodosztályban működjön ez a csapat. És itt most Böröcz úr hozzászólására kell részletesebben kitérnem. Én természetesen nem óhajtok szavazni személyes érintettségem miatt, de bízom benne, hogy Böröcz úr ugyanilyen önmérsékletet gyakorol, mint a szóban forgó másik konkurensnek az elnökségének a tagja. Na most, amit felvetett az utánpótlás nevelés kérdéséről, ezt meg egyszerűen nem értem, és itt egy kicsit vissza kell mennem az időben, Kelemen Z. Pál képviselőtársam előadását sem értem akkor, amikor azt mondja, hogy ezt egy önálló képviselői indítványnak kell, hogy tekintse a közgyűlés. Ez messze nem igaz, mert ez egy tavaly október 24-ei határozatra adott válaszom volt időben, valamikor november közepén, ami témaként nem került megtárgyalásra a közgyűlés előtt, és ezért ismételten beadtam január 11-i dátummal. Tehát itt egy közgyűlési döntésnek óhajtok én érvényt szerezni. És az egész felvetését én nem értem a Böröcz úrnak olyan értelemben, hogy az 1. pont kerekperec kimondja – fel is olvasom –, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a MÁV NTE Labdarúgó Szakosztály utánpótlás tagozatának a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-be történő beolvadásával. És itt azért nem értem Károlyi úrnak a felvetését, mert bizony-bizony mi ezt november első felében még együtt fogalmaztuk. Böröcz urat ott is ki kell, hogy igazítsam, hogy nem én nem tudtam eladni, mert a pályázatokat csak hozzám kellett benyújtani, énhozzám jöttek az érdeklődők, s azt kell, hogy mondjam nagyon röviden, hogy amikor kiderült az, hogy odáig jutottunk a tárgyalásokban, hogy nincs tulajdonjog, minden érdeklődő, és én külön kitértem egyre, amelyiket alpolgármester úr említette már az elmúlt év nyarán is, tehát senki sem óhajt olyan futballcsapatot működtetni, amely csapatra december 31-gyel azt lehet mondani, hogy na most már akkor menjen innen a továbbiakban. Ezért hangsúlyoztam először is, hogy mindenképpen meg kell szerezni a tulajdont. Én elmondtam azt, hogy nem a bőség hajtotta ki az ajánlatunkat. Elmondtam a célját is, hogy mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy legalább egy másodosztályú szintű csapata legyen a városnak, mert bizony magukra valamit is adó középvárosok, megyei jogú városok sok száz milliót költenek a futballra, csapatokat akarnak venni azok a nagyvárosok, ahol 4-5 évvel korábban ugye szerencsétlen módon likvidálták a futballt. Ugye aki olvasta, az tudja, hogy Kunszentmártonért, aki szintén a másodosztályba jutott fel, három város is vetélkedik. Nem akarok én kitérni olyan a részletekre, hogy sok településen bizony a sportra és azon belül a labdarúgásra fordított összeg jelentős része már be se megy a költségvetésre, hogy ne onnan kelljen, hogy kimenjen, de úgy gondolom képviselőtársaim, értik, hogy mire gondolok. Törőcsik úr a csapat értéke után érdeklődött. Én úgy gondolom, hogy ennek a csapatnak ebben a pillanatban az értéke lényegesen kevesebb, mint volt akkor, amikor első osztályú volt. Az értéke attól függ, hogy hogyan fog szerepelni. Na most sajnos ez kiderült már korábban is, hogy mielőtt én odakerültem és tudtam, hogy a játékjogok jó része, az nem nálunk van, hanem a kölcsönadó csapatoknál, tehát mi viszonylag kevés játékjoggal rendelkezünk, és talán ott sem mindig a legszerencsésebbek, de erre nem akarok mélyebben kitérni. Tehát ha valaki arra gondol, hogy itt most óriási profitot lehet szerezni, azt ki kell, hogy ábrándítsam, mert bár talán nem ártana, ha ez így lenne, de itt ebben még két évig azt hiszem, hogy az az alapgond, hogy hogyan lehet előteremteni a működtetéshez szükséges tízmilliókat. Károlyi úrnak az a megjegyzése, hogy hát így az erők egyesítése, úgy az erők egyesítése – ennél a csapatnál sajnálatos módon nagyon sok edző fordult meg az elmúlt 3-4 évben, és érdekes módon nagy tömegben, tehát mondjuk kettőtől többet sose tudtak betenni az utánpótlásból, függetlenül, hogy az magyar volt, vagy szerb, mert kérem, azok a játékosok, akik a harmadosztályú szereplést – és ezt ismételten hangsúlyozom – nem tudták biztosítani az NTE-nél, azok nyilvánvaló, hogy nagy tömegükben alkalmatlanok a másodosztályú szereplésre. Ez nagyon egyszerű kérdés. Ez, hogy nem kívánták ők működtetni a csapatukat, hát bizony-bizony az NB-III-ban, vagyis a negyedosztályban nem kívánták működtetni. A korosztályos képzés pedig általában úgy néz ki országosan, és én azért nem mentem ebbe bele részletesen, mert hát ezt nem itt kell tárgyalni, hanem mondjuk egy szindikátusi szerződésben kell rögzíteni, de az átlagos országos modell az az, hogy az első hat évfolyamot, a 7-12 évig, azt esetenként még máshol végzik, nem pedig a nagy klubnál, talán elég, ha a Dunántúl legjobb utánpótlás nevelő egyesületéről, a Haladásról, a Szombathelyi Haladásról teszek említést. Ott is a 7-12 éves korig a Lurkó Egyesületben játszanak rendkívül tehetséges gyerekek. Én nagyon sajnálom, hogy a képviselők közül senkivel sem volt szerencsém vasárnap találkozni a munkacsarnokban, ahol éppen 8 csapatnak volt, lurkó korosztályú csapatnak tornája. Ezek a gyerekek Szombathelyen már 4, azaz négy edzést tartanak hetente ebben a korban, míg nálunk ugye a 3, az a vágyak kategóriája, örülünk, ha a kettőt tudjuk biztosítani. És a 13-18 éves korosztály pedig értelemszerűen a klubhoz tartozik mindenütt, mert hát ugyan már hogyan képezzek én utánpótlást, ha azt a semmibe képzem, ez annyira nem komoly, hogy ebbe én mélyebben bele sem akarok menni. Az Ady u. 68-as létesítményen kellene stadiont építeni – hát egy komoly stadiont, ami első, másodosztályú szereplésre alkalmas, ugye kiderült, hogy milliárd feletti összegből lehet felújítani. Tehát az, hogy nem kell ott dózerolni, és ezzel megspórolunk egy-két milliót, az az ég egy világon semmit nem jelent. A 44 millió, tisztelt hölgyeim és uraim, az arra elég, hogy valamennyire elfogadható állapotba hozzuk ezt az objektumot a másodosztályú szerepeléshez, vagyis ez egy nagyon szolid felújításra elegendő összeg. Károlyi úr valamit említett, nem értettem pontosan, hogy ugye olcsó a Dózsa-pálya, meg hová fajulnak a dolgok. Hát én nem tudom, ezt hogyan kell értelmezni. Én azt tudom, hogy most, ebben a pillanatban is jó irányban mennek a dolgok, az eddig lejátszott edzőmérkőzések erről engem eléggé meggyőztek, bár tudom azt, hogy az eredményekből nem szabad messzemenő következtetést levonni, de ez a csapat, azt kell hogy mondjam, még akkor is, ha a játékosok fele ugyanaz, aki az első osztályban dicstelenül szerepelt, összehasonlíthatatlan az előző csapathoz képest, hiszen rengeteget futnak, tehát a mai kor követelményeinek megfelelően. A futballtudást az atlétikus képzéssel valamennyire lehet helyettesíteni. Aki ezt jobban ismeri, az tudja, hogy mire gondolok. Károlyi úr szerintem veszélyes vizekre evezett, és itt valamelyik képviselőtársam – ha jól emlékszem Cserti úr – is megemlítette, amikor a KÖGÁZ-ra célzott. Én, azt kell hogy mondjam, nagyon reális esélyt látok a tisztességes megegyezésre. Az igaz, hogy ez a megegyezés, az egészen más lesz, mint ami 10 évvel ezelőtt lehetett volna, de ennek a részleteit, azt hiszem, itt és most nem lenne célszerű taglalni. Cserti úrnak volt az üzletrész értékesítéssel kapcsolatban, és sportszakmai elvárások utánpótlás nevelés – hát azt kell, hogy mondjam, hogy nekem legalább 3 utánpótlás nevelési modellem is van neves szakértőktől, felügyelő bizottság is foglalkozott ezzel, tehát szó nincs itt arról, hogy az utánpótlás neveléssel nem akarunk foglalkozni. Egyszerűen arról van szó, hogy a jó edzőket kell egy helyre hozni, és úgy kell megoldani a 12 évfolyamos kérdést. Most én nehéz helyzetben vagyok, mert ugye Cserti úr azt mondja, hogy benne kell, hogy legyen az opciós visszavásárlás lehetősége, Tarnóczky úr erre azt mondja, hogy isten mentsen tőle, semmiképpen se. Hát most akkor én hogyan foglaljak állást ebben az ügyben. Én úgy gondolom, hogy elméletileg talán nem lehet kihagyni, de gyakorlatilag igen szomorú lennék, ha erre bármilyen formában sor kerülne. Nagyon-nagyon fontos, hogy a tulajdonjog megszerzése 06. hó 30-ig szinte elengedhetetlen, mert ha ez nem történik meg, akkor senki nem lesz hajlandó ezt a csapatot működtetni tovább, még akkor se, ha ne adj isten, ad abszurdum, feljutna az első osztályba. Senki nem vesz olyan futballcsapatot, amihez létesítmény üzembiztosan nem tartozik. S úgy gondolom, hogy ezt a félévet nagyon intenzív munkával kell azoknak tölteni, akiknek ez a feladata kimérettetett a közgyűlés által. Hát az, hogy az Ady u. 68. az NTE tulajdona-e, ugye ezt több képviselőtársam is mondta, hogy ez lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Teljesen egyértelmű, amit Fodor képviselőtársam említett, hogy az önkormányzat a pénzt csak a profi ligára adhatja, és hát az is teljesen egyértelmű, hogy a felügyelő bizottságba embereket kell, hogy delegáljon. Az most egy másik ügy, hogy ennek a felügyelő bizottságnak hány tagúnak kell lenni, ebben az önkormányzati delegáltaknak milyen kell, hogy legyen a súlya, de valahogy a működtetési tőke arányában kell szerintem is a súlyokat kialakítani. De a részletes működtetést, azt a szindikátusi szerződés kell, hogy tartalmazza. Tehát nagyon fontos, és itt azt Fodor úr is feszegette, hogy a stadion és egyéb létesítmények mit jelentenek. Nehogy több száz milliós fejlesztési igény lépjen fel a majdani tulajdonosok részéről, legyen az bárki. Teljesen jogos, igaz, én az előbb erre már egy másik képviselőtársam kérdésére válaszoltam, hogy a 44 millió Ft-os fejlesztés, az csak ennek a stadionnak és az egyéb létesítményeknek a toldozás, foldozására elegendő. Tehát gyakorlatilag, hogy a másodosztályra egy szinten tartó tevékenységet végezzünk, hogy ne lógjunk ki a másodosztályból. Ennek a stadionnak vannak olyan elemei, amelyek nem kritériumok például a 44 milliós negyedik kategóriába sorolt stadionoknál, mert ott például nem kell biztosítani, mondjuk televíziós lehetőséget, tehát, hogy a Magyar Televízió kijöjjön, és felvételeket készítsen, mint ahogy készített az első osztályban. Nem kell biztosítani VIP-páholyt, és így tovább sorolhatnám. Tehát a 44 millió Ft, hogy mindenki érzékelje, hogy mily csekély összeg, ez arra jó, hogyha szó szerint vennénk, akkor bontani kéne bizonyos létesítményeket, ha majd önkormányzati tulajdonba kerülnek, mert ugye, hangsúlyozom, ez egy negyedosztályú stadion felújítási programra elegendő összeg. Tarnóczky úr nagyon jól emlékszik arra, hogy nincs bent valorizáció, és ezt a Balogh úr is feszegette. Én úgy gondolom, ha az infláció ennyire visszaszorult, mint ahogy tervezzük, és az idei évben a tervezett szinten marad, akkor ez az összeg 2 milliót haladna meg jövőre, de nem érné el a 3 milliót, és 3 év múlva – és itt ez Balogh úrnak válasz a kérdésre – sem haladhatná meg a 47-48 millió Ft-ot, az apró bizonytalansági tényezők ismeretében. Birkner úr azt mondja, hogy ez egy jól funkcionáló vállalkozás lesz. Én azt mondom, hogy két-három év múlva lehet, de hogy ez most óriási gürcölések eredményeként érhető el, hogy szinten maradjunk, tehát magyarul a 2001-2002-es bajnokságot is végig tudja játszani a csapat méltó körülmények között, tehát az első hatban végezzen, akkor erről szó nem lehet, hogy valaki akár álmában is arra gondoljon, hogy ebből profitot vehet ki. A bajnokság, tisztelt hölgyeim és uraim, az feles, tehát olyan értelemben feles, hogy júliustól júniusig tart, és nem pedig a naptári évhez illeszkedik. A közgyűlés, amikor döntött az első határozatában …… erőforrások biztosítása mellett a csapat fejezze be. De nem döntött arról, hogy mi legyen a következő évi bajnokságban, a 2001-2002-es kiírásban. A Birkner úrnak még annyit, hogy jól emlékszik, mert annak idején 12 millió volt betervezve üzemeltetési költségre a Zárda utcában, hiszen ezen ment a több órás vita január 2-án, ami gyakorlatilag 10-re lett lefaragva, hiszen 5 lett félévre megszavazva ebből. Tehát a 40 milliót, azt – hangsúlyozom ismételten – július 1-től június 30-ig kell érteni és még, hogy a működtetésnek mibe kerülnek a költségei, elég, ha egy adalékkal szolgálok, a december gázszámlánk, az megközelíti a fél millió Ft-ot úgy, hogy a december egy csöndes hónap, és ráadásul még az időjárás is kegyes volt hozzánk. Tehát amikor azt mondom, hogy éves szinten havi átlagban ez durván 1 millió, akkor maximum az idei árváltozások vannak ebbe belekalkulálva, jövő éviek semmiképpen sem, és az az érzésem, hogy mivel az energiaszolgáltatók elég nagy erőt képviselnek, mármint lobby-erőt, és meglehetősen jól féken vannak tartva a kormány által már második esztendeje, ez valahol egyszer nem kizárt, hogy másban fog megnyilvánulni. Tehát amikor már az infláció egyébként lényegesen kisebb lesz, akkor majd talán engednek nekik valami nagyobb emelést, mert hát ők viszont tényleg a profitból élnek, és őket legkevésbé sem érdekli, hogy működik-e nálunk másodosztályú csapat vagy nem. Azt hiszem, hogy én a kérdésekre ebben a negyedórában talán választ adtam, de ha valami kimaradt volna, akkor kérem, tegyék fel és megválaszolom. Kelemen Z. Pál: Ügyrendi javaslatra az késztetett, hogy 3 alternatíva közül kell döntenünk. Gyakran előfordult már a gyakorlatunkban az, személyi döntéseknél is, hogy mivel mindegyik minősített többséget igényel, az egyik sem kapta meg, és akkor ott maradtunk, ahol elindultunk. Ezért javaslom, hogy az adott esetben, és ha elfogadják képviselőtársaim, szavazzák meg, első körben tartsunk egy szimpátiaszavazást és a két legtöbbel támogatott alternatíva közül válasszunk. Tarnóczky Attila: Meg kell ismételjem magam, január 2-án a közgyűlés hozott egy döntést, amelyben felajánlott évi 40 millió Ft támogatást. Nem többet – ismétlem -, nem kevesebbet, és nem is úgy hirdette meg a csapatot eladásra, hogy ebben lenne tárgyalási mozgástér. A vételárban, ott van, de hát ezt a vevőjelöltek, amennyire látom, elég jól ki is használják. Tehát kerek választ kérnék arra a kérdésre mindkét vevőjelölttől, hogy az évi 40 millió Ft-os támogatás – hisz ez szerepel a határozati javaslatban, nem más, erről fogunk szavazni – az Önök számára elfogadható-e vagy sem. Ilyen feltétel mellett fenntartják-e ajánlatukat vagy sem? Ha lehet, nagyjából igennel, nemmel kérném válaszolni. Böröcz Zoltán: Csak kettő mondat tisztelt képviselőtársaim. Az egyik dolog az, hogy amire felhívtam a figyelmet, az remélem, hogy egyértelmű volt – Marton úr ügyvezetői és vásárlói dolgával kapcsolatban. Örömmel veszem, természetesen tartom, hogy nem szavaz. Engem felhívott arra, hogy ne szavazzak, ha jól értettem, érintettként. Na most, megfontolva a dolgot, természetesen szavazni fogok. Semminemű érintettségem a dologban semmilyen módon nincs, sem tulajdonosi, se egyéb. Annyi van, ami nem tekinthető érintettségnek, áttételesen se, hogy társadalmi munkában, az egyébként társadalmi munkában dolgozó MÁV NTE elnökségének egy tagja vagyok. Birkner Zoltán: Kelemen képviselőtársam felvetésén gondolkoztam. Én hadd kérjem azt, hogy ne. Szóval gondoljuk végig. Ha most, mi történik Kelemen képviselőtársam, ha kettő szimpátiaszavazás után kettő marad és egyik sem kap 14 szavazatot? Ugyanis akkor még mindig ott van a lehetőség, hogy ebben az esetben nekünk egyrészt van egy érvényes határozatunk, ami azt mondja ki, ha nem sikerül január 31-ig eladni, akkor köszönjük szépen, és a 3. pont ezt tartalmazza. Tehát nem teszünk semmi mást, ha gondolják, akkor ne tegyük bele a 3. pontot, de akkor legyen automatikus. Tüttő István: Hát az …. a hónap végén. Birkner Zoltán: Az holnap lesz, tehát holnap jár le a határidő, így gondolom, és majd természetesen július 1-jével lép hatályba. Jó, akkor ne szavazzunk erről, de hát akkor van nekünk egy érvényes döntésünk, és akkor mindenki ugye ezt elfogadja. Tehát ez nem azt fogja jelenteni, hogy holnapután elkészül az újabb kiírás, és újra elővesszük az anyagot. Tehát akkor mindenki számára teljesen világos? Ezt szeretném megkérdezni. Kelemen Z. Pál: Megértem Birkner úr álláspontját, ne szavazza meg az én ügyrendi javaslatomat, ugyanott vagyunk. Tüttő István: Ügyrendi javaslat hangzott el, kérem, szavazunk. Kelemen Z. Pál úr javaslata, amely úgy szól, hogy szimpátiaszavazás legyen az első körben. Aki a szimpátiaszavazással egyetért az igennel, aki nem, nemmel. Nem, hát ő azt mondta, hogy amelyik több szavazatot kap, tehát nem ahhoz 14-nek lenni, elég, ha. Kérem, szavazzunk. Aki igennel szavaz, az egyetért Kelemen Z. Pál úr javaslatával, tehát szimpátiaszavazás. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Minősített többség ehhez nem kell, csak majd, amikor szavazunk. A döntéshez kell a 14. Birkner Zoltán: Tisztelt polgármester úr! Két perc szünetet szeretnék elrendeltetni döntés előtt. Azt hiszem, most vagyunk abban a pillanatban, illetve még előtte hadd válaszoljanak az urak arra a nagyon egyértelmű kérdésre egy nagyon egyértelmű válasszal. Tehát az igen vagy nem a 40 millió Ft-ra. Tüttő István: Ezeket a válaszokat kérjük, utána a vitát lezárom, és két perc szünetet rendelek el. Marton urat kérem akkor először, Tarnóczky úr kérdésére válasz. Marton István: Igen, ez egy nagyon kemény, kerek kérdés. Úgy gondolom, hogy ha az infláció mondjuk az idei évben 7,5%-tól nem lesz több, az akkor 3 millió Ft-ot jelent a 40 milliónál. 3 millió Ft-on nem állhat, nem bukhat a város labdarúgásának életben tartása, úgyhogy vérző szívvel azt mondom, hogy vállalom, vagy vállaljuk. Ezt majd a többi társ vagy megdicsér, vagy megszid. Károlyi Csaba: Én értem a kérdést, meg nem értem a kérdést. Egyrészt, hogy ha azt kérdezné a Tarnóczky Attila alpolgármester úr, hogy 2 × 20 millió Ft-ért vállalja-e az egyesület, akkor természetesen azt mondom, hogy vállaljuk 2 × 20 millió Ft-ért, de az első félévből, hogyha 30 millió Ft-ot kapott az I. számú Futball Club, akkor a második félévre 10 millió Ft jutna. Ha 2 ×20 millió, akkor vállaljuk. Alpolgármester úr 40 milliót kérdezett. Tüttő István: Ő nem mondta azt, hogy 2 × 20. Tarnóczky Attila: Elnök úr azt kérdeztem, hogy jövőre is elég-e a 40 millió? Tüttő István: Kérem, mindketten igennel válaszoltak, 2 perc szünet. Szünet Tüttő István: Határozati javaslatokról szavazunk. Elfogadtuk a szimpátiaszavazást. De megelőzően átadnám a szót aljegyzőnőnek, mert kíván szólni. Dr. Gyergyák Krisztina: A szavazás előtt szeretném felhívni a figyelmüket a döntéshozatalból történő kizárás szabályaira. Az SZMSZ 59. § (1) bekezdése értelmében a közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A (2) bekezdés taglalja a személyes érintettség eseteit. A 60. § (1) bekezdése értelmében a kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármelyik képviselő javaslatára a közgyűlés vita nélkül dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A kizárásról szóló döntéshez pedig minősített többség szükséges. Tüttő István: A Marton úr önmaga bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban. Kérem, a Böröcz úr bejelentette, hogy nem érintett. Akkor szavazzunk arról – minősített többség kell –, Böröcz úr érintettségéről szavazunk. Tartózkodnod kell, nem kikapcsolni a gépet, amennyiben úgy dönt a közgyűlés, hogy neked tartózkodnod kell. Kérem, aki igennel szavaz, az egyetért a Marton úr javaslatával, magyarul érintettnek tekinti Böröcz urat. A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor először a szimpátiaszavazás következik. Kérem, szavazzunk az 1. határozati javaslatról. Szimpátiaszavazás az elsőről. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2-ra teszem fel a szavazást. Nem fogadta el a szavazatát? Ez a 2. számú. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3-ra a szavazatot. A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Tehát az első kettőről kell döntenünk. Ügyrendi gombot Dr. Baranyi Enikő. Dr. Baranyi Enikő: Nem tudom, hogy jól számoltam, de szerintem mi 21-en szavazunk. Ugye? Mert akkor az elsőt meg kell ismételni. 20? Tüttő István: Semmi gond nincs. Bárkinek joga van kikapcsolni a gépét. Akkor az 1-ről újra szavazunk. Kérem, szavazzunk újra. 1-esre kérem a szavazatokat. A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor a 2-est még egyszer. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor kérem a 3-ast. A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem, eldöntöttük, a 2., 3-ról szavaztunk. Tarnóczky Attila: Polgármester úr, ami történt, az felháborító. Egy, azaz egy tévedésre hivatkozva teljesen megváltozott a szavazati arány. Ennek semmi köze a hiba kijavításához, hanem valakik valamilyen megfontolásból teljesen másképp szavaztak, mint az előbb. Én azt javasolnám, hogy az eredeti változatot hagyjuk érvényben, úgyis úgy gondolom, hogy bárkinek adjuk el, ha abból indulunk ki, hogy esetleg nem adjuk el, az lesz a felvetés a másik oldalról, hogy azért nem lett eladva, mert valaki ki lett zárva a vevők közül. És onnantól kezdve mutogathatunk egymásra. Tüttő István: Nem ez lesz, hanem az, hogy azért nem lett eladva, hogy végelszámoljuk. Tarnóczky Attila: Igen, csak azért nem lehet majd végelszámolni, mert a vevőjelöltek közül egy ki lett zárva, akit megszavazott volna a közgyűlés. Még egyszer megismételem, Baranyi képviselőasszony javaslatára az első menetben megjelent egy plusz tartózkodás. Ennyi az érdemi változás. Ellenben a harmadikban, ott egy fél frakció, vagy egy egész frakció meggondolta magát. Dr. Gőgös Péter: Véleményem szerint az első szavazásnál nem volt bekapcsolva Horváth úrnak a gépe, ez egyértelmű, ezt nem lehet géphibára fogni, különben nem zárta volna le a számítógép a szavazást. Ha a szavazatát emiatt nem tudta leadni, nyugodtan jegyzőkönyvbe lehet venni az ő szavazatát pluszba az első körbe, és ezzel kiegészíteni az első kört. Tüttő István: De szeretném Önöket tájékoztatni, a kikapcsolt gépre nem reagál a gép. Tehát ha az övé ki volt kapcsolva, akkor nem írta volna ki, hogy nem szavaz, és én szóltam a Horváth György úrnak, hogy szavazzon. Kérem, nézzük meg a gépet, hogy az első fordulóban Horváth György szavazatát befogadta-e. Cserti Tibor: …….. (mikrofon nincs bekapcsolva, nem hallani a felszólalást) Dr. Horváth György: Ez nem így volt, ahogy Gőgös úr elmondta. Itt van mellettem Böröcz úr, polgármester úr azt mondta, hogy Horváth György szavazzon, erre ebben a pillanatban én megnyomtam. Megmondhatnám, nincs jelentősége. Tüttő István: Elnézést kérek, technikailag magyarázható. Határesetben volt a nyomógombja, és amikor megnyomta, közben kikapcsolt. Szóval ilyen előfordul. Tarnóczky úr, ügyrendi. Tarnóczky Attila: Ami történt, az nem éppen bizalomépítő jellegű történés volt, és innentől kezdve az új szavazás is ugyanezt a problémát felveti, hogy most akkor itt nekünk is el kellene gondolkodni azon, hogy melyik az a javaslat, amit ki kell szavazni, hogy ne lehessen utána róla szavazni. Hogy ez ne történjen meg, én azt javaslom új szavazásként, hogy arról döntsünk, hogy a 3. határozati javaslattal ma nem foglalkozunk, és a két ajánlat közül válasszuk ki azt, amelyik elfogadható, és akkor nem kell ilyen hátsó gondolatokkal szavazni. Tüttő István: Erről korábban is esett szó, hiszen a 3., az automatikusan csak megismétli a korábbit. Kérem, szavazzunk arról, amit Tarnóczky úr javasolt. Fodor úr, ügyrendi. Dr. Fodor Csaba: Azért szeretnék valamit eloszlatni. Nem arról szól a történet, hogy a Horváth Gyuri barátom szavazott vagy nem szavazott, mert őneki eszébe se jutott, hogy még egyszer szavazzanak ebben a kérdésben. Ez a másik oldalról jött egy ötlet, hogy mivel itt valami nem stimmelt, azért szavazzunk újra. Tehát nem szeretném, ha úgy nézne ki, mintha őrá kennénk ezt az egész tortúrát, amikor a közgyűlés nem tudja eldönteni, hogy mit szeretne. Tüttő István: Akkor maradjunk abban, hogy az első változatot elfogadjuk, hiszen semmi szabálytalanság nem történt azzal, hogy valakinek a gépe ki van kapcsolva, az semmiféle szankció. Birkner Zoltán: … Tarnóczky alpolgármester javasolt (mikrofon nélkül) Tüttő István: De ez ugyanazt jelenti, mert az első fordulóban az 1., 2-t fogadtuk el. Hát akkor most miért kellene még azzal. Kérem, megismételem. Most pedig az 1. számú határozatot teszem fel szavazásra, de ez már döntés lesz. És aki a magasabb pontot kapja, illetve megkapja a 14-et, mert itt minősített többséget el kell érni, az elnyerte a jutalmát. Szeretném jelezni, hogy Dr. Fodor Csaba úr kiegészítésével együttértendő, hogy egy együttműködési megállapodás kell kötni. Nem ismétlem meg, hogy miért, hiszen teljesen világos volt az a saját, úgynevezett garanciánk érdekében ezt meg kell tenni. Tehát én mindkettőnél ugyanezzel a kiegészítéssel teszem fel szavazásra. Kérem, szavazzunk az 1-ről. A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérem a 2-ra a szavazatot. Mondanám, hogy az értéket a MÁV NTE jelezte. 100.000 Ft-os vételáron megveszi. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 10/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-ben lévő 100 % nagyságrendű üzletrészét a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet részére értékesíti 100.000 Ft vételi áron. Felhatalmazza a polgármestert az 1/2001.(I.2.) számú közgyűlési határozat 2. pontja szerint az adás-vételi szerződés megkötésére. Az adás-vételi szerződés megkötésével egyidőben az önkormányzati támogatásra vonatkozóan együttműködési megállapodást kell kötni. Határidő: 2001. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester 3. Javaslat a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, előre bocsátanám a napirenddel kapcsolatban, hogy ha lehet, ne emlegessünk számokat, hiszen üzleti terveket, egyebeket ne teregessünk ki, hiszen ez az egész kérdéskör erről szól. Ha valaki szólni kíván, akkor ezt megkerülve kérem, hogy beszéljen az ügyről. Kinek van észrevétele? Dr. Horváth György: A Kanizsa Dél-Zalai Hetilap a város lapja. Valamikor … hozták létre, és ezt a funkcióját jól, kevésbé jól betöltötte. Azt, hogy ezt továbbra is be tudja tölteni, ahhoz a hagyományos lapmennyiség és az oldalszám szükséges. Ha csökken a lapmennyiség, illetve az oldalszám mennyisége, mi következhet ebből? Valami kimarad. Kimarad a hirdetés, akkor nincs bevétel. Ha megmarad a hirdetés, akkor szegényebb lesz a lap. Nyilván a főszerkesztőnek gondoskodni kell arról, hogy minél színvonalasabb legyen, és mindig próbáljon megújulni. Én így a jelenlegi határozati javaslatot nem támogatom, és ezt ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak is. Gyalókai Zoltán: Én javaslom a Kanizsa Újság által kért éves támogatást 22 millió Ft-tal beépíteni a költségvetésbe. Azt hiszem, ezt az újságot a kanizsai lakosok úgy megszokták és megismerték, hogy mindenképpen ez a támogatás, hogy úgy mondjam, a város érdekében jár ennek az újságnak. Tüttő István: Ez az eredeti kérés, ugye? Nehogy véletlenül még fölé menjünk. Cserti Tibor: Én a magam részéről javaslom megtartani az eredeti formájában. Miért? …… emlékszem, bár Tarnóczky alpolgármester úr nincs itt, de annak idején, mikor ezt a formáját létrehozták az újságnak, ő érvelt azzal, hogy igen, mert térítésmentesen mindenkihez jusson el. Én úgy gondolom, hogy ennek az elvárásnak eleget tett. Annak már viszont nem, hogy mennyiért. Egész más számok hangzottak el ….. illetően, kérem szépen, elindultunk egy irányban, akkor már gyalogoljunk végig azon az ösvényen. Ez a fajta visszagombolás, ez valahogy sehogy egyetlenegy elvnek se felel meg. Arra felhívnám a szíves figyelmüket, amivel viszont számolni kell, és ez egy jogi kérdés, Ügyrendi Bizottság figyelmébe is ajánlom. Ismert Önök előtt, hogy a Versenyhivatal már x önkormányzatot megbírságolt a térítésmentes lapkiadásért, tekintettel arra, hogy a versenysemlegességet sérti. Többféle megoldás van egyébként a dologra, Veszprém például azt csinálja, hogy kft-n keresztül adja ki, egy más társasággal, de szerződést köt és támogatást ad a különbözetre. Valószínű, hogy ez a kérdés az Alkotmánybíróság döntésével egyértelműen jogilag eldől. Ebben az időszakban, ha ez az önkormányzatok számára nem kedvező, akkor és csak akkor kell megítélésem szerint gondoskodni a lap átalakításáról, amennyiben az átalakításra az Alkotmánybíróság kötelez bennünket. Tehát most a kérdés nem aktuális énszerintem. Ügyrendi kérdésként is fel lehet tenni. De visszaállok az ügyrendi kérdéstől, már látom, több képviselőtársam akar még szólni. Tüttő István: Egyébként a cím lehet, hogy nem pontos, mert nem a hetilapot akarjuk átalakítani, idézőjelben, mint kft-t, hanem magának a hetilapnak a terjedelmét. Budai István: A Cserti úr azt javasolta, hogy eredeti formájában maradjon a Kanizsa Hetilap. Én annyival módosítanám, hogy eredeti oldalszámmal, de nagyobb betűszedéssel. Tudniillik, de tényleg panaszok érkeztek hozzám, hogy az idősebb korosztály nem tudja olvasni a lapot, olyan apró betűs. Én ezt kérném, Ibolyával is már beszéltünk erről, hát gondolom, ez a kérés teljesíthető. Tüttő István: Egyébként ez kiválóan alkalmas arra, hogy minden esetben meg lehet tölteni az oldalakat, mert csak betűméret kérdése. Kelemen Z. Pál: Csatlakozva Budai képviselőtársamhoz, én is szeretném, ha 24 oldalon jelenne meg az újság. Kicsit gondolkodjunk együtt. Nagykanizsán valamilyen újságra a lakosság 30%-a fizet elő, véleményem szerint, … a lapterjesztők véleménye szerint, 70%-a semmilyen újságra nem fizet elő. Az információt reklámlapokból és a Kanizsa Újságból kapja. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a szegények újságja Nagykanizsán. Éppen ezért nem javaslom, hogy oldalszámban és példányszámban csökkenjen. Tüttő István: Köszönöm szépen, lezárom a vitát, nincs több jelentkező. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról, amelyet így módosító indítványként kezelek. Tehát a módosítás az volt, hogy a terjedelmét ugyanannyiban határozzuk meg és nem 16-ban. Kérem, erről szavazunk. Aki igennel szavaz, az egyetért azzal, hogy marad az eredeti formájában. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 11/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap továbbra is az eredeti terjedelemben, azaz 24 oldalon jelenjen meg. Felelős: Tüttő István polgármester Lukács Ibolya ügyvezető Tüttő István: Az lenne a javaslatom – egyetértve Marton úr észrevételével –, hogy jó lenne akkor a foci ügyet lezárni, mert még egy napirend van a focival kapcsolatban. Megfeledkeztünk arról, hogy összekapcsolhattuk volna. Kérem, szavazzunk, hogy a 18-ast most megtárgyalnánk. ……. Igen, hát azt tudom. Hát meg kell kötni a szerződést, attól lép életbe. Igen. Január 31. a határidő, azaz holnaptól. Én azt kérdezném, mert az előbb Marton úr kérte, hogy arról döntsünk, hogy ez oka fogyott ezek szerint? Dr. Fodor Csaba: Mindenképpen. Tüttő István: Hát akkor maradjunk abba, hogy folytatjuk az eredeti sorrendben. Most melyikhez jelentkeztek, a mostanihoz? Tessék. Mert nem látni. Kelemen Z. Pál: Bizonyos fajta aggodalmaim és aggályaim vannak az előző döntésünkkel kapcsolatban és engedje meg, hogy elmondjam. Tudom, hogy napirenden kívül mondom, és tudom, hogy teljesen szabálytalan, és ezért mindnyájuk elnézését kérem. Tüttő István: Melyikkel? Kelemen Z. Pál: A Futball Clubbal kapcsolatban. Az aggályom a következő. Ez a Futball Club ma egy értéket képvisel. Ha ma játékos eladásra, eligazolásra nem hirdetünk ki moratóriumot, akkor ez a Futball Club holnap semmit nem érni. Ezért arra kérném a polgármester urat, hogy a felügyelő bizottság tagjait keresse meg, és ilyenfajta moratóriumot hirdessünk meg átigazolási, tehát játékos eligazolási moratóriumot. Tüttő István: Hát nem tudom, most abban az időszakban van, hogy most nem lehet átigazolni most. Kelemen Z. Pál: Februárig lehet. Tüttő István: Lehet még? Kelemen Z. Pál: Február tizenvalahányadikáig még lehet. Tüttő István: Jó. Hát akkor kérdezem. Én nem értek ehhez, én nem értek ehhez. Van ennek valami jelentősége? Kelemen Z. Pál: Nem rosszhiszeműség beszél belőlem, hanem elővigyázatosság. Tüttő István: Hát ma még mi vagyunk a tulajdonosok. Hát január 31-ig kell megkötni a szerződést. Törőcsik Pál: Július 1-től él az adásvétel. Tüttő István: Jó, maradjunk abba, hogy megyünk tovább. Alapító okirat módosítás. Kérem, megyünk tovább. 4. Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítása Előadó: Tüttő István polgármester Cserti Tibor: Egyetlenegy kérdésem van. Az alapító okirat tág teret enged bizonyos olyan tevékenységnek, ami ….. városüzemeltetési tevékenység is. Ugyanakkor mi erre egy kht-t szerveztünk. Ugye a tevékenység gyakorlása az a gazdasági társaság esetében, amennyiben hát korlátozást enged, vagy pontosan nem gyakorolja egy idő után, az nyilvánvaló, hogy komolyabb következményekkel is járhat. Ez a közgyűlési szférában egy picit másképp van, de kérdem én, hogy ha direkt létrehoztunk egy kht-t, városüzemeltető kht-t, akkor mi a francnak vesszük be az alapító okiratba a Polgármesteri Hivatal ….. Tehát én nem javaslom ilyen …. Ha csak egyéb olyan racionális indoka nincsen. Tüttő István: Melyiket nem javaslod? Cserti Tibor: Városüzemeltetési feladatokról beszéltem összességében. Tehát nem gyakorolja a tevékenységet, ez a kht-nál van. Akkor miért tartalmazza? Csak kérdés volt. Tüttő István: Konkrétan így nincs. Én azt tanácsolom, hagyjuk benn, senkit nem sértünk vele, hiszen annak a kht-nak a jogosítványa ettől függetlenül megvan, és mindezen területeken pedig a beruházásokat mi szervezzük, koordináljuk, feladatunk ezzel foglalkozni. Közvilágítást sem a kht., hanem mi kezdeményezünk, hanem mi pályázunk. Tehát én azt tanácsolom, hogy hagyjuk benn. Van kéményseprés külön? Jó, maradjunk abban, hogy hagyjuk benn, senkit nem sértünk vele. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 13 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Minősített többség kellett volna hozzá, de hát 14 vagyunk mindösszesen a helyiségben. Tartunk egy szünetet, mert mindenki kiment. Hátha nem jönnek be, akkor inkább szünetet tartunk. Tisztelt hölgyeim és uraim! Én azt hiszem, hogy hivatalból ezt meg kell szavaznunk, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítását. Én kérem, hogy ismét szavazzunk róla, mert nagyon sokan hiányoztak és így nem volt meg a feltétele a szavazásnak. Kérem, szavazzunk az alapító okirat módosítására. Minősített többség kell. A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 12/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okirat módosítását elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására. Határidő: 2001. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester 5. Földterület vásárlására vonatkozó rendelet a 440/2000.(X.10.) számú határozat alapján Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Nem tudom, hogy szükséges-e ennek a napirendnek a részletes bemutatása. A bizottságoknak kell folyamatosan foglalkozni olyan ügyekkel, amely földterület vásárlás kapcsán fölmerül, és most pont nekünk a gyorsaság a lényeges. Ezért bizonyos jogosítványokat kell a polgármester részére átruházni. Kérem ebben a véleményüket. Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság január 29-ei ülésén megtárgyalta a rendeletmódosítást és következő határozati javaslatot terjeszti elő. Kérjük módosítani az 1. § (2) bekezdésében a 15%-os értékhatárt 10%-ban meghatározni, valamint a keret felhasználásáról a polgármestert ne a tulajdonjog bejegyzését követő soros közgyűlésen számoljon be, hanem az adásvételt követő soros közgyűlésen. Tüttő István: Rendben van. Részemről elfogadtam. Úgy látom nincs több észrevétel. Szavazzunk a rendeletmódosításról. Rendeleti javaslat, és utána rendelet. Kérem a rendeleti javaslatról. És egyetértve azzal, amit Tóth úr mondott, illetve hát ismertette a bizottság javaslatát, amit én elfogadtam. A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 3/2001.(I.31.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2001.(I.31.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2000.(III.31.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 6. Temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló rendelet (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy ilyen rendeletünk még nem volt, ilyen részletes ebben a kérdésben. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk erről a rendeleti javaslatról. Minősített többség kell. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 4/2001.(I.31.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2001.(I.31.) számú rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7. Javaslat az alapellátás keretén belül indítandó fogszabályozásra Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Tüttő István: Kérem, Csákai úr, van kiegészíteni való? Mert csak akkor kell szólni. Dr. Csákai Iván: Kiegészítenivaló van, mert bizottságunk megtárgyalta az egyik javaslatot, és a mai nap folyamán kaptunk egy másik javaslatot. A két javaslat között lényegi különbség van. Az egyik az alapellátás keretén belül, a másik a kórház körülményei között lenne. Tüttő István: Elnézést kérek, ez a javaslat tőlem származik, tehát nem kötelező elfogadni. Dr. Csákai Iván: Annyit szeretnék kérni, hogy az alapellátás igazgatónője pár szóban, hogy valami kiegészítést tudjon elmondani, hozzátéve, hogy a bizottságunk nem tárgyalta meg ezt a polgármester úr javaslatát. Megmondom őszintén, hogy nagyon szimpatikusnak tűnik ez a megoldás is, de szeretném, hogyha igazgatónő erről tudna valamit mondani. Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: Az előterjesztésben is szerepel, hogy 3 évvel ezelőtt indult tulajdonképpen a fogszabályzás tervbe vétele. Első évben kellet megszerezni a jelölt doktornőnek a fogszakorvosi szakvizsgát. Ő ezt megszerezte. Következő évben egyéb sajnálatos esemény miatt nem lehetett elindítani, illetve elkezdeni, mert az oktatásban is káosz állt be. Tavalyi évben sikerült mindennek, úgy gondolom, utána járni, és minden érdekelt fórumot megkeresni, és megkérdezni, hogy hogyan lehetne az alapellátás keretében elindítani a fogszabályzást. Igaz, hogy ebben az anyagban nem került leírásra, de elmondanám, mert nem titok, a szakmai kollégium ez évtől vissza szeretné adni, hogy az alapellátás keretein belül működjön tovább fogszabályzás, hiszen az országos szinten azt bizonyítja a szakellátás keretében működő fogszabályzások nem igazán úgy működnek, tehát nincs annyi, mert a finanszírozás isten igazából nem egy jól finanszírozott szakterület, és ezért klinikákon kívül a kórházak nem igazán foglalkoznak fogszabályzással, mert elég nagy önrészt kell vállalni. Aminek mi után néztünk, az az, hogy területi ellátási kötelezettség mellett a doktornő vállalhatná a fogszabályzást, amire a MEP kötne szerződést, tehát a két finanszírozásból lehetne úgymond megélni, és nem jelentene az önkormányzatnak akkora nagy megterhelést, mint hogyha csak fogszabályzást finanszírozna, illetve fogszabályzásból akarna az orvos és az asszisztense megélni. Nem lehet, mert ez a fogszabályzás, amit most jelenleg a 2000. év végén kiszámolt finanszírozás, az 105 ezer Ft, tehát az nem elegendő arra, hogy egy orvos és egy asszisztens fenntartsa akárcsak a bérét, a többiről ne is beszéljünk. Az alapellátás keretében rendelkezésre áll egy rendelő, ami az iskolafogászat és az ügylet rendelője. Fel van szerelve vadonatúj géppel az Önök jó voltából, amit most megköszönnénk a gyerekek nevében elsősorban, hiszen ők veszik többségben igénybe. De ugyan itt meg lehetne oldani a fogszabályzást. Az anyagban szerepel az a bizonyos speciális műszerigény, ami kiegészítést jelentene, ugyanis ennek a szakterületnek valóban van igénye. Elmentünk Zalaegerszegre Csóka főorvos urat megkérni, aki a megyében a legszakavatottabb főorvos, az Ő segítségével tényleg azt a legalapvetőbb, és tényleg kellő műszerkészlet került az árajánlatkérésre. Ez 1.280 ezer Ft. Nyilván a rendelő fenntartása, az ugyanúgy benne van az ügylet és az iskolafogászat, tehát ez pluszt nem jelentene az önkormányzat részére. A kórháznak van panoráma röntgenkészüléke, amely - az anyaghoz hozzá csatolva főigazgató úr levele, hogy - természetesen rendelkezésre állna. Úgy gondolom, hogy ennél részletsebben, illetve tüzetesebben nem tudtuk már körüljárni már ezt a témát. Mindenkihez elmentünk, a megyei ÁNTSZ is így adná a működési engedélyt. A MEP is megkötné a szerződést, doktornő is van, és idénre visszakerül az alapellátáshoz, úgyhogy én kérem, a tisztelt közgyűlést, ha lehet, akkor támogassák ezt, hiszen egy korosztály, aki a 9 éves kortól van és tizenéves korig tart, ami azért jó néhány gyerekről van szó Nagykanizsán, és azt is tudomásul kell vennünk, hogy nem mindenki engedheti meg azt, hogy elvigye a gyerekét akár Zalaegerszegre, akár Szombathelyre, vagy Pécsre. Nemcsak azért, mert útiköltség vonzata van, de nincs TB finanszírozott Zala megyében fogszabályzás, ami azt jelenti, hogy ott 100%-ot kell kifizetni a gyereknek, míg ha nálunk beindulna, akkor bizony csak egy nagyon kis részét kell vállalni a családnak a fogszabályzásból, ami nagyon-nagy segítség, mert bizony ezek nem kis összegek. Dr. Róka Andrea: Egy mondatot én is szeretnék hozzátenni az előttem szólóhoz, hogy én az eredeti megoldást szeretném, hogyha elfogadnák, mert azt én is el tudom vállalni, és azzal végre lehetőség van, hogy tényleg működjön a fogszabályozás Nagykanizsán. A kórház, az egy olyan dolog, hogy jövőre tényleg felelős szakmai berkekből vissza fog kerülni az alapellátáshoz. Tehát teljesen felesleges eltologatni. Én azzal tudom vállalni, hogy az alapellátásban működik. És ahhoz kérem a támogatást. Tüttő István: Gyakorlatilag ez a második verzió ettől nem tér el, hiszen 2003. január 31-től utalná a fogszabályozást speciálisan a kórház területére, és közben a kórház kapna egy olyan meghatalmazást, hogy úgynevezett ortophantomográffá alakítsa ki, illetve bővítse fel a jelenlegi berendezését, amelynek az a csodálatos adottsága lenne, hogy Nagykanizsán is meg lehetne csinálni ugyanezt a vizsgálatot, amit Zalaegerszegen vagy Szombathelyen, vagy máshol végeznek el. Tehát ez egy komplex rendszer. És ha úgy dönt a felsőbb vezetés, vagy a kormány, hogy ez valóban az alapellátáshoz kerül, akkor sem vesztünk semmit, hiszen Dr. Róka Andrea számára javasoljuk, hogy a képzését támogassuk. Az is világos, hogy amíg nem fejezte be teljes mértékben, addig ez a rendszer nem kórház területén működik. Ez 2003-ig ez függőben van. Ha közben módosul a törvényi szabályozás, akkor semmi gond, mert akkor alapellátás terén fog működni. De jelenleg ez a rendszer nem az alapellátáshoz tartozik, hanem szakellátáshoz. Azért is javasoltam ezt a második verziót, amely gyakorlatilag nem mond ellent az elsőnek, csak nem vállalja fel, hogy az alapellátás keretén belül teljes mértékben megoldjuk ennek még a technikai részleteit is. Hát ez a lényege. Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: Azt szeretném hozzátenni, hogy a TB finanszírozás, ha Önök megszavazzák az alapellátás keretén belül, júniustól beindulhat. De ehhez kell egy közgyűlési határozat, mert ahhoz, hogy a TB szerződést kössön, ahhoz mindig kell egy közgyűlési határozat. Ezt viszont, ha Önök a kórházhoz teszik át, akkor azt nem tudom, hogy ez most hogyan fog működni, mert erre a verzióra nem készültünk fel, és mi ennek nem néztünk utána. Akkor valószínű, hogy lecsúszunk ebben a félévben indítandó továbbképzésekről, és nem tudom, hogyan fogunk beleférni, illetve mikor indul legközelebb. Tüttő István: Nem tudom, hogy a továbbképzés függő-e ettől? Nem függ ez ettől. Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: El kell kezdeni a továbbképzést is ahhoz. Tüttő István: Hát azt el fogja kezdeni. Megkérem Dr. Nemesvári Mártát, hogy mint egészségügyi referenst, kérem, szólni. Dr. Nemesvári Márta: A mai napon Dr. Bodó főigazgató úrral, aki az Országos Sztomatológiai Intézetnek a főigazgatója, egyeztettem, és aki a szakmai kollégiumnak is a tagja. Erősen tiltakozott az ellen, hogy egyáltalán szó lenne arról, hogy alapellátáshoz tegyék a fogszabályozás szakellátást. Én ezt azért mondom, ezek az Ő szavai. Az alapellátásban csekély fogszabályzási tevékenységet finanszíroz a TB. Egy praxist, tehát ebből azt mondta, hogy ilyen formán, ilyen megoldásban praxisjog soha nem lesz belőle. Tehát két praxist egy orvos nem kaphat. Vagy alapellátási praxis működtetői jogát, vagy szakellátás működtetői jogát kapja meg. És a fogszabályzásban csak teljesítményfinanszírozás van. Abban igazat adott, hogy jelen pillanatban még tanul a doktornő, nem él meg ebből, mert hiszen ez a teljesítmény, meg az a tevékenység csak nagyon egyszerű dolgokra korlátozódhat, és Ő szerinte most két működési engedélyt a doktornő nem fog kapni. De ettől függetlenül jelenleg szerintem nem ez a probléma, hanem az, hogy ővele tanulmányi szerződést kössünk, és akkor, amikor szakorvos lesz, akkor lehet komolyabban beszélni erről a dologról. Tüttő István: Igen. Cserti úr ügyrendi gomb, tessék. Cserti Tibor: Nekem az a javaslatom, hogy itt tényleg majdnem, hogy nem vagyunk döntési szituációban. Az alapellátás már csak szakellátás keretében képzelné el. Egy biztos, valamennyi képviselő azt hiszem, abban meg tudna egyezni, hogy szükség van. Tüttő István: Az 1. pontban meg tudunk állapodni. Cserti Tibor: Szükség van a fogszabályozásra, mindenki abba az irányba hat. Ezt a kérdést az előterjesztőnek is én szerintem ismételten újra kell gondolni, és egyeztetni, és a közös álláspontra vonatkozóan kérnénk szépen javaslatot, és én szerintem nem szenvedünk időhiányban, hogy a következő képviselőtestületi ülésre visszahozzák. Jó, az 1-est meg értelemszerűen szavazni kell. Tüttő István: Kérem, úgy látom, hogy lezárhatom a vitát. Kérem, döntsünk abban a kérdésben, hogy Dr. Róka Andrea fogszakorvossal tanulmányi szerződést kötünk és visszahozzuk a témát úgy, hogy mindenki számára, de főleg a betegek vagy a várható paciensek számára is kedvező döntést hozzunk. Kérem a szavazatukat. 1. pont. A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 13/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a városban megszervezendő fogszabályozás érdekében egyetért Dr. Róka Andrea fogszakorvossal – ortodontológiai szakvizsga megszerzése céljából – tanulmányi szerződés kötésével. Határidő: 2001. február 15. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Úgyhogy ezt a szerződést megkötjük. És pontosan utána járunk annak, hogy mi várható a jogszabályváltozásban. Ha tényleg az van, amit itt elhangzott, akkor nem valószínű, hogy itt ellenállásba ütközne a dolog a későbbiekben. A megfontolást - még egyszer ismétlem - az vezérelte, hogy korházban egyszerűbb fejleszteni ezt a rendszert technikailag, és a jelenlegi jogszabályok pedig szakellátásként kezelik az ügyet. Dr. Róka Andrea: Elnézést, csak meg szeretném kérdezni, hogy akkor júniustól hol fog működni a fogszabályzás? Tüttő István: Fogszabályozás? Következő alaklommal eldöntjük, hogy hol lesz. csak előbb utána néznek a tisztelt hölgyek, hogy melyik. Andrea magának el kell kezdeni a képzést. Dr. Róka Andrea: Igen, igen. De hát, hogyha a kórházon belül és nincs lehetőség mondjuk alappraxisban működni, akkor az már egy egész más felállás, mint hogyha működhetek az alappraxisban és mellette fogszabályzok. Ne zárja ki a kórházi dolog az alappraxist. Tüttő István: Tehát 2003. január 1-től lenne az a verzió, amiről beszéltünk. De lehet, hogy addig a jogszabály változik, és nem is kell. Dr. Róka Andrea: Ezt értem, csak nekem jövő héten már mennem kell. Tüttő István: Maradjunk abban, hogy visszatérünk rá és meghívjuk ugyanarra az ülésre is. 8. Javaslat a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem a javaslatokat. Döntsük el, hogy hány fő legyen, és kik legyenek bent. Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a január 29-i ülésén erről a napirendi pontról is tárgyalt és következő ajánlást teszi a közgyűlés felé. Nem tartja célszerűnek az Uszoda Kft. esetében felügyelő bizottság létrehozását, ugyanis a társasági törvény nem teszi kötelező jellegűvé felügyelő bizottság létrehozását az egyszemélyes kft-k esetében. Tüttő István: Én egyetértek, csak ugye pontosan azt fogalmaztuk meg, hogy saját megnyugtatásunk érdekében működjenek mindenütt ilyenek. Kelemen Z. Pál: Amennyiben úgy dönt, a közgyűlés, hogy felügyelő bizottságot állítunk fel, én javasolnám, hogy a felügyelő bizottság 3 tagú legyen. Továbbiakban személyre szeretnék javaslatot tenni. Krampek Mihály urat, a Gránit Gyógyfürdő műszaki igazgatóját Zalakarosból. Tüttő István: Mivel az úr nincs jelen, ezért csak zárt ülésen tárgyalhatunk a kérdésben. Kérnék még javaslatot. Kelemen Z. Pál: Egyeztetve van polgármester úr. Tüttő István: Egyeztetve van. Hát megkérdeztük, hogy vállalna ilyen-e feladatot. De szeretném kérni, hogy van-e még személyre javaslat? Birkner Zoltán: Egyetértek Kelemen képviselőtársammal. Szeretném, hogyha nem állnánk meg megint félúton a kft-k és gazdasági társaságok vonatkozásában, még ha egyébként az ajánlat végül is átgondolható. Lassan hála isten, elérünk oda, amiről már mindenki 5 éve beszél, hogy legalább a gazdasági társaságok felügyelő bizottsága álljon fel. Azt hiszem, hogy az utolsónál tartunk. Van javaslatunk. Én Dr. Bálint János urat javaslom, illetve tudomásom szerint Mészáros József úr. Tehát két embert. Bálint János urat és Mészáros József urat javaslom. Tüttő István: Van-e még javaslat? Kérdezem, hogy ők tudnak-e erről a javaslatról? Jó. Hát kérem, lezárom a vitát, mert nincs több javaslat. Én úgy gondolom, hogy zárt ülés nélkül is dönthetünk a kérdésben. Először abban a kérdésben döntenénk, 3 tagot javasolt Kelemen Z. Pál úr, kérem, szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A felsorolt urakat pedig írásban nyilatkoztatjuk, hogy elfogadják, bár a szóbelire, mondjuk hogy igen, de ezt írásban is majd kérjük. Kérem, akkor nem ismétlem meg a neveket. Az első javaslatot Kelemen Z. Pál úr tette. Kérem a döntésüket. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. javaslatra a szavazatukat. A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem a 3. személyre a szavazatukat. A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 14/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. alapító okiratát a Felügyelő Bizottság létrehozásával módosítja. A Felügyelő Bizottság létszámát 3 főben határozza meg, tagjainak a következő személyeket választja: Dr. Bálint János Krampek Mihály Mészáros József Felkéri az ügyvezetőt, hogy a változás bejegyzési kérelmét a Cégbírósághoz nyújtsa be. Határidő: a határozat elfogadásától számított 30 nap a Cégbírósághoz történő bejegyzésre Felelős : Czoma Péter ügyvezető 9. Javaslat a Kanizsa Uszoda rekonstrukciójára Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Lezárom a vitát. Kérem, döntsünk az uszoda 33 méteres medencéjével kapcsolatos határozati javaslatról. 1. számú. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számúra a határozatot. A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És 3-ra kérem. Azért azt röviden szeretném elmondani a nézőknek, hogy most döntöttünk abban, hogy a város strandjának rekonstrukcióját elkezdjük, és első ütemének megvalósításának a programját szavazta meg a közgyűlés. Reméljük, hogy mielőbb a megvalósítás is látható lesz. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 15/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért azzal, hogy az 50 m-es sportmedence megépítése jelenleg nem időszerű, a strand rekonstrukciója az eredetileg engedélyezett, s elfogadott tervdokumentáció alapján valósuljon meg. 2. a 2001. évi költségvetésben 40.000.000 Ft-ot biztosít az I. ütem megvalósításához, mely összeg tartalmazza a kiviteli tervek elkészítésének költségét is. 3. felhatalmazza a polgármestert, hogy az eredeti jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelelően a kiviteli terveket készíttesse el, és a rekonstrukcióval kapcsolatos előkészítéseket tegye meg. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 10. Javaslat a személyi juttatási előirányzat biztosítására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, van-e kérdés ezzel kapcsolatban? Cserti Tibor: Csak a Kincstár által előterjesztett javaslat költségvetési szinkronban van ezzel az előterjesztéssel? Tehát számol-e ennek a vonzatával? Ugyanakkor támogatom. Tüttő István: Természetesen számol vele. Van-e még kérdés? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. ……… A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem, akkor a 2. számú határozatról a döntésüket. A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 16/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 2001. január 1-től részben önállóan gazdálkodó intézményekben a gazdasági vezetői, illetve gazdasági igazgatóhelyettesi megbízásokat 2001. március 1-i hatállyal visszavonja, a továbbiakban a gazdálkodással kapcsolatos teendőket gazdasági titkár látja el. Határidő: 2001. március 1. Felelős : intézményvezetők Városi Kincstár vezetője 2. 2001. március 1-től a mindenkori pótlékalap 75%-nak megfelelő forrást biztosít határozatlan időre az általános- és középiskolákban intézményenként 2-2 fő, a Hevesi Sándor Művelődési Központban, a Városi Könyvtárban és az Egyesített Szociális Intézményben 1-1 fő gazdasági-adminisztratív dolgozó (gazdasági titkár, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző) részére. A juttatás elosztásának feltétele, hogy a pótlékalap 50%-nál alacsonyabb összeg nem adható egy személy részére Határidő: 2001. március 1. Felelős : intézményvezetők Városi Kincstár vezetője 11. Előterjesztés a 2001. évi intézményi felújítási munkálatok vállalkozásba adásáról közbeszerzési eljárás keretében Előadó: Tüttő István polgármester Javaslat a 2001. évi intézményi felújításokkal kapcsolatos pályázatok benyújtására. Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Ma a mostani napirendhez adtuk ki egy kiegészítést. Kérem szépen, azt is szíveskedjünk figyelembe venni. Ott vannak a határozati javaslatok. Cserti Tibor: Alapvetően az előterjesztéssel egyetértek, de azt mondja ki egyébként a …… törvénysor, beruházásokat, felújításokat címenként kell megszavazni. Na most a költségvetés végrehajtási rendeletében pedig az egyesített előirányzat fő összegén belül nyilvánvalóan az átjárhatóságot biztosítani. Hát ezzel a kiegészítéssel együtt ………. javaslom az elfogadását. Tüttő István: Igen, hát akkor tételesen megszavazzuk. Úgy látom nincs több észrevétel, szavazzunk róla. A határozati javaslat és módosító indítványa volt Cserti úrnak, hogy a törvénnyel összhangban tételesen. Hát nem tudom, Cserti úr hogyan értette, hogy tételesen, hogy minden egyes intézményt külön mondjam el, hogy melyiket? Hanem? Cserti Tibor: Nem. Következőt polgármester úr. Tehát azt mondja ki a törvényi kötelem is, hogy beruházásokat, fejlesztéseket célonként kell megszavazni. Gyakorlatilag közbeszerzési eljárás, ….. lebonyolítási rend. Ilyen értelemben nekem ellenvéleményem nem volt. A másik, a költségvetés majd, ha elfogadjuk a rendeletünket, hogy végrehajtási feltételek között biztosítani kell azt, hogy a jelenleg megszavazott költségvetési együttes főösszeg keretén belül az esetleges megtakarításokat a másik beruházás ……. többleteket felhasználhatjuk. Egyébként az előterjesztést, mint együttesen, elfogadásra javaslom. Tehát ezzel a kiegészítéssel. Tüttő István: Jó, rendben van. Akkor a határozati javaslatot mondanám. Az eredeti anyagnak a határozati javaslatát, kérem szavazzunk róla. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 17/2001.(I.30.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a 180.000 eFt összköltségű 2001. évi önkormányzati intézményi beruházási, felújítási munkálatok vállalkozásba adásával. Felhatalmazza a polgármestert az Engedélyokirat (1. sz. melléklet) aláírására. Határidő: a munkálatok befejezésére 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. A közgyűlés egyetért azzal, hogy a 2001. évi költségvetési rendelet végrehajtási szabályai között a 180.000 eFt keretösszegen belüli átcsoportosítás lehetőségét biztosítani kell. Tüttő István: És most kérem, Önök kaptak egy kiegészítést, annak az 1. számú határozatáról a döntésüket várom. Tarnóczky Attila: Nem kiegészítés, javaslat. Tüttő István: Egy javaslat, határozati javaslat, ami a hőveszteségek mérséklésére vonatkozik, arról beszélünk. Tarnóczky Attila: Van egy kiegészítés is. Tüttő István: Tudom. Elég szépen összejött így már. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Elfogadtuk az 1. számú javaslatot. Kérem a 2-ről a döntésüket. Ez pedig Gazdasági Minisztérium által meghirdetett Széchenyi Tervhez való kapcsolódásról szól. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 18/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a tulajdonát képező Thury György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, a Kiskanizsai Általános Iskola külső nyílászáró szerkezetek hőveszteségének mérséklése érdekében a homlokzati nyílászárók cseréjével az Energiatakarékossági Hitel Program pályázaton részt kíván venni. A pályázati feltételek között szereplő 25%-os saját erőt a 2001. évi intézményi felújítási, beruházási munkákra elkülönített keretösszeg terhére biztosítja. A hiteltörlesztést 2002-2005. években kívánja teljesíteni, amelyet az önkormányzat az éves költségvetés összeállításakor minden más fejlesztési kiadást megelőzően betervez és jóváhagy. 2. felkéri a polgármestert a fenti intézmények nyílászáró cseréivel kapcsolatosan a Gazdasági Minisztérium által a Széchenyi Terv Energiatakarékossági Programja keretében meghirdetett pályázaton való részvételre, s a szükséges intézkedések megtételére. A Széchenyi Terv Energiatakarékossági Programján történő pályázaton való részvétel esetén az önkormányzat a pályázathoz szükséges önrészt – saját erőt – a 2001. évi intézményi felújítási keretösszeg terhére biztosítja. Határidő: 2001. június 15. Felelős : Tüttő István polgármester 12. Előterjesztés a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. sz. alatti szolgálati lakások elidegenítéséről Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Az úgynevezett orvos lakások kérdéséről van szó. Engedjék meg, hogy nem befolyásolásképpen, de a következő logikai elképzelést azért mondjam el. Ezek a lakások nagy értékűek. Az is világos, hogy a felértékeltetést elvégeztettük, és mindezek a hölgyek, urak, akik ebben laknak kérelmezték egy bizonyos fokú mérséklését ennek az árnak. Dönthetünk úgy is, hogy kérem, ez túl nagy gesztus, de a következőt javaslom megfontolásra. Ezekkel a lakókkal, szinte azt lehetne mondani, hogy életük végéig megállapodásunk van, és amennyiben pedig hozzájárulunk egy kedvezményes vásárláshoz kivételes esetben, akkor az önkormányzat jelentős összeghez jut, amelyből ismét lakások vásárlása válik lehetővé. Én úgy gondolom, hogy ez a verzió mindenképp kedvezőbb a városnak, és talán ez az az eset, amikor mindkét fél számára kedvező esetről van szó. Én egyebet nem kívánok hozzátenni. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és támogatta az előterjesztést. Én magam pedig egy kiegészítést szeretnék hozzáfűzni, tehát e tekintetben módosító javaslatom van. A következők miatt. Azt szeretném, ha határozati javaslat azzal egészülne ki, hogy a lakások vételárának megfelelő összegen az önkormányzat köteles megfelelő minőségű új, zárójelben másik lakásokat vásárolni. Nagyon szeretném… Tüttő István: Magyarul, tehát garantálnánk, hogy erre fordítjuk. Dr. Fodor Csaba: Így van. Tehát azt szeretném, ha ezekből a lakásértékesítésekből befolyt összeg nem működési költségekre folyna el, hanem azt szeretném, hogy ezeken ismételten önkormányzati tulajdonú lakások vásárlása történjen meg. Tehát e tekintetben a vagyon, mint olyan, ne csökkenjen. Tüttő István: Igen, én a magam részéről elfogadom. Tarnóczky Attila: Az elv nekem is szimpatikus, de figyelmébe ajánlanám Fodor képviselő úrnak, hogy létezik a lakásépítési támogatási rendszer, tehát szerintem úgy kellene rendelkezünk, hogy ezt az összeget ebben a rendszerben kell felhasználni, nem feltétlenül lakást építeni, vagy venni belőle, hanem lehet, hogy szociális lakásokat kellene építtetni állami támogatással, meglévő épületet átalakítani, mert akkor szerzünk hozzá pénzt. Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb úgy megfogalmazni, hogy ezt a pénzt mindenképpen lakásvásárlásra kell fordítani. Akár pályázat útján elérhető módon, vagy akár építés. Lakásszám gyarapításra kell, önkormányzat. Birkner Zoltán: Egyetértek polgármester úr az eddig hozzászólókkal. Annyival szeretném kiegészíteni a határozati javaslatot, mondjuk 60 nap legyen a fizetési határidő, és természetesen egy összegben. Ha már ilyen kedvezményes pozícióban vásárolhatnak. Dr. Csákai Iván: Nem kell elfelejteni, a múlt évben a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára egy lakásépítési és lakásgyarapítási koncepció elindult. Ebből a pénzből nyugodtan tudunk pályázaton részt venni. Ebben az évben is szeretnénk ide a közgyűlés elő behozni újabb pályázati anyagot, amivel a kormányzattól plusz pénzt tudunk ehhez nyerni. Nem hiszem, hogy vásárlásra kellene összpontosítani, hanem arra, hogy az önkormányzatnak a vagyona nőjön. Tüttő István: Végül is Fodor úr ezt fogalmazat meg az utolsó szóban. Kelemen Z. Pál: Bátorkodom felhívni a költségvetést készítőket, hogy ezen 18 millió Ft-tal a 13. számú melléklet lakásprogram megvalósítására kijelölt 181.517 ezer Ft szakaszát bővítsék. Hogy el ne felejtődjön a dolog, azért Tüttő István: Egyetértek vele. Kérem, Tarnóczky úr válaszol. Tarnóczky Attila: Csak jelezném, hogy az a gyanúm, hogy a bővítés nem csak a bevételi oldal bővítését, hanem a kiadásit is jelenti, tehát egyenleg szempontjából sokat nem …. Tüttő István: Ezt természetesen így kell. Tehát nem csak arról van szó, hogy bevétel, hanem szeretnénk ugye fel is használni, az pedig kiadás. Van-e még észrevétel? Vagy ezt akartad mondani Miklós? Beznicza Miklós: Itt ezt nem lehet bővíteni. Ennek a pénzmaradványba, ennek bővítési lehetősége a pénzmaradványkor meg lesz. Még hozzá kell tenni 40 milliót, csak így lesz szinkronban a pályáztatással elnyert pénz a kivitelezéssel. Természetesen bármire ezt fel lehet használni, csak könyörgöm, ne ezt a tételt, mert ez a tételnek a beadott pályázatokkal szinkronban kell lenni. Kámán László: A Marton úr javaslatára egy érvényes közgyűlési határozat van a Király 43. - Király 45-nek a kiürítésére ennek a keretnek a terhére. Tüttő István: Kérem, szavazzunk, azzal a módosítással, ami elhangzott. Természetesen Birkner úr javaslatával együtt. Tehát minden módosító indítvánnyal. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 19/2001.(I.30.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 438/2000.(X.10.) számú határozatát úgy módosítja, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a bérlőknek az ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi érték 50%-án eladja a lakásokat, azaz az 1. számú, 72 m2 alapterületű lakást Dr. Kovács Lászlónénak 3.470.000 Ft-ért, a 2. számú, 72 m2 alapterületű lakást Dr. Polner Istvánnénak 3.265.000 Ft-ért, a 3. számú, 106 m2 nagyságú lakást Dr. Szabó Szilárdnak 4.760.000 Ft-ért, a 4. számú, 118 m2 alapterületű lakást Dr. Dull Gábornak 5.255.000 Ft-ért. A vételárat a vevők az adásvételi szerződést követő 60 napon belül egyösszegben kötelesek megfizetni. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Az értékesítésből befolyt bevételt az önkormányzat lakásállományának növelésére kell felhasználni. 13. Előterjesztés a nagykanizsai, volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási tervét érintő területcseréről és út céljára történő lejegyzésről Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök előtt az anyag. A SIROMA, tehát két cég közös kérelemmel fordultak hozzánk, és ennek a kérelemnek a gyakorlati és technikai kezeléséről szól az előterjesztés. A bizottságok véleménye az Önök anyagában bent van. Megkérdezem az elnök urakat, hogy kívánnak-e ehhez még hozzátenni valamit? Úgy látom nem. Úgy látom nincs észrevétel. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatokról. Az 1. számúról. Kérem, az 1. számú határozati javaslat. Itt van egy elírás is, mert a dátum sem jó, hiszen már az az idő elmúlt. Felhívom a figyelmet az 1. számú határozattal kapcsolatban a bizottságok véleményére. Vissza is vonom az 1-est. Persze ez a legegyszerűbb. Akkor rendeztük, az 1-est visszavontam. Kérem a 2-est, ami most 1-esnek számít, arról a szavazatukat. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Mostani 3-as, az a 2-es, igen. Erről kérem a döntésüket. Minősített többség kell hozzá. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor az eredeti 4., most a 3-asról a döntést. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 20/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. hozzájárul ahhoz, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a SIROMA-PLAST Kft. és az ORSI-TECHNIK Kft. a mellékelt térképkivonat szerinti területeket értékegyeztetéssel elcserélje egymással az alábbi ütemezés szerint: a) A közgyűlés hozzájárul a 3287/6 hrsz-ú ingatlan mintegy 4200 m2 területhányadának törzsvagyonból történő kivonásához és a SIROMA-PLAST kft. részére történő értékesítéséhez 3.500 Ft/m2 fajlagos áron. b) A közgyűlés hozzájárul a SIROMA-PLAST kft. területétől nyugatra kialakítandó közút létrehozása érdekében a 3287/14, a 3287/13 és a 3287/15 hrsz-ú (beépítetlen területek) ingatlanokat érintő földterület adásvételéhez 3.800 Ft/m2 vételáron oly módon, hogy a 3287/14 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonú ingatlanból kb. 80 m2-t vásárol meg a SIROMA-PLAST Kft., a 3287/13 hrsz-ú, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő ingatlanon lejegyzéssel történik meg az útszakasz kialakítása, míg a 3287/15 hrsz-ú ingatlanból kb. 1550 m2-t megvásárol az önkormányzat az ORSI-TECHNIK Kft-től. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. tekintettel arra, hogy a SIROMA-PLAST Kft. nagymértékben növeli a foglalkoztatottság mértékét, felvállalja a rendezési terv módosításának költségeit. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 3. felhatalmazza a polgármestert a kérelmezőkkel történő előszerződés megkötésére. Határidő: 2001. február 15. Felelős : Tüttő István polgármester 14. Nagykanizsa Délnyugati városrész rendezési, tervezési munkáinak felfüggesztése Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Antalics Dezső bizottsági elnök urat kérdezem, hogy van-e kiegészíteni valója? Jelzi, hogy nincsen. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, döntsünk ebben a kérdésben. A Kanizsaterv Kft-vel korábban megkötött megállapodásunkat megszüntetjük. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 21/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Kanizsaterv Kft-vel 1999. március 3-án kötött – a Nagykanizsa, Délnyugati városrész rendezési terv készítésére vonatkozó – vállalkozási szerződést a Kft-vel közös megegyezéssel szüntesse meg. Határidő: 2001. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester 15. Javaslat Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat konyha épületének lebontására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy nincs könnyű helyzetben a Vízmű. A jelenlegi konstrukcióban 87 településsel kell ezt elfogadtatnia. Kérem, legalább mi támogassuk. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 22/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul, hogy a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat, mint a viziközművek kezelője, az önkormányzatok közös tulajdonát képező – a Nagykanizsa, Kisfaludy u. 15/a., 2232 hrsz. alatti telephelyén lévő – konyha-éttermi épületet elbontsa és a közös tulajdont képező vagyontárgyak köréből azt törölje. Felhatalmazza a polgármestert a bontási engedély megszerzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás aláírására. Határidő: 2001. február 5. (tulajdonosi hozzájárulás aláírására) Felelős : Tüttő István polgármester 16. Javaslat a Hevesi Sándor Színház működési támogatására Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Bizottsági elnök urat, Balogh László urat kérdezem, van-e hozzáfűznivalója? Balogh László: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatát ismertetném, mivel alternatíva is van. Bizottságunk 6 igennel, 1 nemmel, 1 tartózkodással azt javasolja, hogy a Hevesi Sándor Színházat 2001-ben 3 millió Ft-tal támogassuk. Ebből 1,5 millió Ft-ot a város költségvetése terhére és 1,5 millió Ft-ot a Hevesi Sándor Művelődési Központ bevételeinek a terhére javasoljuk biztosítani. Tüttő István: Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha a Papp Ferenc igazgató úr azt is mondta volna, hogy ennek a verziónak az elfogadása esetén mód van arra, hogy a bérletek, amelyek megvásárlásra kell, hogy kerüljenek, azoknak az árának emelése így nagy valószínűséggel nem következik be. De lehet, hogy rosszul értettem, amit mondott. De ez a jobbik verzió. Dr. Horváth György: Támogatom a 3 millió Ft-ot. Tudom, hogy nincs lehetőségünk, de azért nem ártana a színház figyelmét felhívni, tessenek megnézni, bemutatnak 5 darabot, és ehhez hoznak 3 vendégrendezőt. Gondolom milliókért. Ugyanakkor a zalaegerszegiek meg máshova mennek. Úgyhogy nem ártana, ha ők is egy kicsit takarékoskodnának. Elnézést, biztos, hogy az van. Aki járatos itt a színház világában, az tudja. Tudom, hogy nincs hatókörünk. Nekünk az egyetlen van, hogy adjuk a pénzt. Hangsúlyozom, javaslom a megadást, de hát valahogy a polgármester úr vagy a hivatal azért juttassa tudomásukra. Tüttő István: Rendben van. Úgy látom nincs több észrevétel. Kérem, szavazzunk. Először az „A” variáció, vagy verzióról döntünk. A közgyűlés 11 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja. Tüttő István: Nem fogadtuk el, hiszen ehhez minősített többség kell. Kérem a 2 millióról a döntésüket. A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Hát ezek szerint nem lesz színház. Cserti Tibor úr ügyrendi gomb, tessék. Cserti Tibor: Javaslom az ismételt szavazását azzal, hogy … javaslatom van ilyen értelemben. …… a 3 millió Ft-os támogatást tegyük fel ismét szavazásra azzal, hogy a támogatási szerződésnek legyen egy kiegészítési része, amivel gyakorlatilag mindazokat a szolgáltatásokat, illetve juttatásokat, amit Nagykanizsa város diáksága a támogatás ….. élvezhet, az kerüljön beépítésre ebbe a megállapodásba. Tüttő István: Hát ezt majd a megfelelő szerződéskötéskor. Dr. Horváth György: Annyit, hogy a kulturális alapból történik mindig a diákok bérletének a támogatása, tehát nem ebből, nem úgy kérik ők. Hát nem fogják kiváltani így. Tüttő István: Mindenestre kísérletet teszünk az elfogadására. Bár nagyon könnyű helyzetben vagyok, mert eldöntötték a kérdést, hiszen szavaztunk mindkét esetben. Úgy gondolják, hogy újra kéne szavazni? Kérem, szavazzunk arról, hogy újra szavazunk-e. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt elfogadtuk. Újra felteszem az „A” verziót szavazásra, minősített többség kell. Hát költségvetést érintő kérdés. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor maradjunk annál, hogy kérdezem a „B” verzióra a szavazatukat, mert ezt nem fogadták el. A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Hát akkor lesz színház, csak nem Egerszegről. Vagy kabaré lesz? Még nem tudom. 17. Előterjesztés a MÁV NTE labdarugó szakosztálya és a Nagykanizsai I. FC Kft. közötti fúzióra a 447/2000.(X.24.) sz. közgyűlési határozat 3. pontja alapján Előadó: Marton István ügyvezető Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gomb, de utána Marton urat kérem, mint előterjesztőt, hogy majd mondja el a kiegészítőjét. Kelemen Z. Pál: A múltkori közgyűlés, meg korábbi közgyűlések tapasztalatából úgy látom, hogy 20 fő alatt ez a közgyűlés nem határozatképes. 17-en vagyunk a teremben, 10 ember hiányzik. Ezzel a közgyűlés komolysága kérdőjeleződik meg. Most már megvagyunk, de most meg kimegy egy, akkor megint 19-en ott vagyunk, ahol elindultunk Kérem, polgármester úr, én nem tudom, hogy …. Tüttő István: Hát én nem tudok mást tenni, mint határozatképességnek van egy törvény szerinti értéke, amely nem más, mint a képviselők száma osztva kettővel, plusz egy. Megvan. A döntést meghoztuk, a felelősséget nem hiszem, hogy. Itt nem felelősségről van szó, nekünk azt kell eldönteni, hogy akarunk-e színházat Nagykanizsán, úgy tűnik, hogy a Hevesi Sándor Színház esetében ezt a közgyűlés nem támogatta. Ez egy új kérdést vett fel, hogy milyen együttest, vagy kit fogunk idehozni. Meg mennyiért? Ugyanis azt is támogatni kell, mert különben nem lesz színházi előadás. Marton urat kérem. Marton István: Ezzel az előterjesztéssel a 447-es, tavalyi év október 24-ei határozat alapján elődjeivel együtt 5. alkalommal van itt. Úgy tűnik, hogy ez most már még inkább a MÁV NTE kezére játszik. Én nagyon sajnálom, hogy még az ősszel ezt nem sikerült megszavaztatni, mert az óta a kétfele lévő működtetés csak többletköltségeket visz el, úgyhogy úgy gondolom, hogy azon már réges-rég túl kellene, hogy legyünk. Bár egyetértek avval, hogy viszonylag kevesen vagyunk, de bízzunk benne, hogy ez mégis keresztül megy. Tüttő István: Köszönöm. Van-e észrevétel? Foci ügyben rendkívül mértéktartók voltunk az első napirendnél. Kérem, úgy látom most nincsen észrevétel. Szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról. A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: 2-esre. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 3-ról kérem. A közgyűlés 15 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 23/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért azzal, hogy az Ady u. 78. szám alatti létesítmény – amely 2 db labdarúgó pályát öltözőrendszerrel tartalmaz – önkormányzati tulajdonba vétele érdekében a MÁV NTE és Nagykanizsa Megyei Jogú Város közös beadvánnyal forduljon a Földhivatalhoz, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően tulajdonosként Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát, kezelőként a MÁV NTE-t jegyezze be. Határidő: 2001. február 15. Felelős : Tüttő István polgármester 2. a mindenkori éves működési támogatás fejében kötelezi a MÁV NTE-t, hogy a létesítmények és tárgyi eszközei a tizenkét korosztályos labdarúgó utánpótlást szolgálják ki. Határidő: 2001. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Következő napirend Nagykanizsa, Csengery u. 7. szám alatti ingatlan bérleti díj ügye. Zárt ülést kérnék. Kérem, szavazzuk meg, hiszen olyan személyekről is lesz szó, akik nincsenek jelen. Tehát kérem, azért szavazzunk. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Ezt se szavaztuk meg. Hát akkor elrendelem a zárt ülést. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 24/2001.(I.30.) - 26/2001.(I.30.) számú határozatai később kerülnek kihirdetésre. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.05 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Gyergyák Krisztina Tüttő István aljegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
