* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 218.14 KB | |
| 2026-04-08 10:08:39 | |
 | |||||||
Nyilvános  112 | 108 | 2001. március 12. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 25. Javaslat – a településrészi önkormányzat működésére vonatkozó – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására és a 28/1995.(X.30.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére Előadó: Tóth László bizottsági elnök 26. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 15. számú, 48. hrsz.-ú ingatlan elővásárlási jogáról Előadó: Tüttő István polgármester 27. Javaslat a Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terv 1. ütemének elfogadására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 28. Javaslat elővásárlási jog megállapítására Előadó: Tüttő István polgármester 29. Javaslat a közgyűlés 35/2000.(VII.7.) sz. rendeletében foglalt szabályozási elem korrekciójára Előadó: Tüttő István polgármester 30. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat a Szakosított Szociális Otthon SZMSZ-nek, szakmai programjának és beszámolójának elfogadására Előadó: Tüttő István polgármester 32. Előterjesztés a Nagykanizsa, Bocskai utca 25. szám alatti ingatlanon történt túlépítésről Előadó: Tüttő István polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. március 12-én (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: Vasemberház, Dióssy-terem (Nagykanizsa, Erzsébet tér 2.) Jelen vannak: Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Bodzai Tiborné kabinetvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Karmazin József városi főépítész Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Papp Judit a Zala Rádió munkatársa Tüttő István: Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Tisztelettel köszöntöm kedves megjelent vendégeinket, a sajtó, médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak képviselőit, és természetesen kedves képviselőtársaimat. Antalics Dezső úr jelezte, hogy hivatalos elfoglaltsága miatt ma Hajdúszoboszlón tartózkodik és holnap is. Törőcsik Pál úrnak Zalaegerszegre kellett utaznia. Mindenkinek a hollétéről nem tudok, de ők jelezték, hogy nem tudnak itt lenni. Tisztelt Közgyűlés! Folytatólagos ülésünk megkezdése előtt még a következőt szeretném jelezni. Nagykanizsa Önkormányzatának 2001. évi költségvetésében szavazás történt, és az én felfogásom szerint ezzel a napirend lezárult, mert döntöttünk. A nemleges döntés is döntés, tehát ennek a tárgyalására csak soron kívüli közgyűlésen kerülhet sor. Én azt javaslom, hogy foglalkozzunk most gyorsan mindazon napirendekkel - a gyorsan, azt csak idézőjelben mondtam -, amelyeket ezenkívül még nem tárgyaltunk meg, és talán a holnapi nap nagyobb eséllyel garantálja, hogy többen leszünk jelen, és akkor holnap csak a költségvetéssel foglalkoznánk. Ez az én javaslatom. És akkor holnap, a soron kívülin felvennénk két napirendet. Egy közvilágítással kapcsolatos, és a pályázata a két művelődési háznak. Azt holnap gyorsan megtárgyalnánk. Hát azon a soron kílüli ülésen, holnap. Tisztelt közgyűlés, azért úgy gondolom, hogy nem sértek vele szabályt, ha nagyon röviden elmondom a milánói tárgyalással kapcsolatos tapasztalatokat, bár ma sajtó tájékozatót tartottunk 11 órakor. Napirendre javaslat? Jó, még nem kezdtük el, mert Csákai úr ügyrendi gombot nyom, akkor Öné a szó. Dr. Csákai Iván: Polgármester úr, fölbátorodva, hogy Ön javasolt két napirendi pontot a holnapi soron kívüli ülésre, én szeretném, hogyha a soron kívüli ülésre a beruházás, a szociális bérlakás építési beruházást behoznánk, hogy pontosan tudnánk, hogy mikor indul a beruházás, és mikor lesz alapkőletétel. Kész az anyag. Tüttő István: Kérdésem az, az anyag készen van, a bizottságok még nem tárgyalták, tudomásom szerint, vagy ez nem akadály? Csákai úrnak abban igaza van, kész van az anyag, csak nem tárgyalták még bizottságok. Birkner Zoltán: Nem értek egyet polgármester úrral abban, hogy ne tárgyaljuk ma a költségvetést. Lesz, ami, lesz szavazásnál, de hát gondoljon arra, hogy én úgy látom, hogy nagyon szép számmal megjelentek a hivatali munkatársak. Gondolom a költségvetés miatt. Azon kívül kaptunk egy meghívót polgármester úr aláírásával, az első napirendi pont így szól, Hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése első napirendi pontként. Tüttő István: Tudom én, csak amikor kiküldtük, utána jutott eszembe, hogy ez valószínű így nem fog. Birkner Zoltán: Tehát én azt gondolom, hogy érdemes lenne talán róla tárgyalni. Azzal talán még egyetértek, hogy fordítsuk meg és legyen az utolsó, hogy végre végezzünk ezzel az elhalasztott közgyűlési pontokkal - most már két alkalommal nem sikerült a végére jutnunk. De ma mindenképpen tárgyaljunk róla. Tüttő István: Ez a sorrend még azt is megkönnyíti, hogy legfeljebb a végén írunk 8-an, aláírjuk, hogy soron kívülivel folytassuk, tehát formailag is meg tudunk felelni. Kelemen Z. Pál úr, ügyrendi gomb, tessék Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a holnapi soron kívüli közgyűlésen esetleg tárgyaljuk a költségvetést, hogyha erre valaki összehívja. 2 órával ezelőtt a tárgyalás előtt a beterjesztésnek a polgármester asztalán kell lenni soron kívüli közgyűlésen. Én arra kérném, hogy ezt a mai nap folyamán ne tárgyaljuk. Ne tárgyaljuk a következő okok miatt. Egyrészt még hétfői nap általában hiányos a közgyűlés ülésrendje, ha körülnézek, és sok képviselő távol maradt. Egy olyan súlyú kérdés, ami igényli, hogy minél több képviselő jelen legyen, minél több vélemény ütközhessen. Másrészt megvan az alakisága is annak, hogy hogyan lehet soron kívüli közgyűlést tartani, ha beszélünk róla. Kétféleképpen, vagy polgármester úr összehívja, vagy 8 képviselő összehívja. Kérném azt, hogy ezt a holnapi nap folyamán tárgyaljuk a költségvetést. Tüttő István: Meglátjuk, mert nekem meg 17 órakor el kell mennem. Aztán, amikor visszaérek, az kb. egy félóra, úgy lehet folytatni. Ügyrendi gomb, Baranyi Enikő? Dr. Baranyi Enikő: Elöljáróban elnézést kérek Kelemen képviselőtársamtól, azt fogja mondani, az SZMSZ-t nem tartom be. Igaza van, de a költségvetésről lévén szó, én nem hiszem, hogy egy képviselőtestület éves munkájában nem a legkritikusabb, legnehezebb és ugyanakkor a város működtetése szempontjából is nem a legsarkalatosabb és adandó esetben …… kérdés a költségvetés tárgyalása. Én semmiféle ilyen típusú taktikázásnak híve és részese nem lennék. Én azt gondolom, hogy erről igenis, ha lehet, minél többet és még a mai napon beszélni kell. Tüttő István: Kérem, el lehet menni haza, tanácsolom is, hogy menjenek haza, én is elmegyek. Semmi akadálya, holnap találkozunk. Próbálkoztunk vele, ugyanis van még egy csomó napirend, amit nem tárgyaltunk meg a költségvetésen kívül, erre gondoltam, hogy ezt fejezzük be. Fodor úr, ügyrendi gomb. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy a folytatólagos ülés rendje az, hogy folytatólagos ülésen olyan napirendi pontokat kell tárgyalni, amelyek tárgyalása nem történt meg az azt megelőző ülésen. A költségvetés tárgyalása megtörtént, elég hosszasan. A költségvetés tárgyalása nem felfüggesztve lett és elnapolva a döntéshozatalra, hanem megkíséreltünk egyfajta döntést hozni a költségvetés ügyében. Az úgy beterjesztett és az akkor elmondott módosításokkal kapcsolatban a közgyűlés nem szavazta meg a költségvetést. Tehát a napirendi pont tárgyalása azzal befejeződött. Ennek a napirendi pontnak az ismételt tárgyalását nem folytatólagos ülésen lehet megtenni, hanem ezt csak rendkívüli ülésen lehet, illetőleg ha megvárnánk a rendes közgyűlést, akkor, de egy önálló közgyűlésen lehet ezt megtenni. Tehát mi azt gondoljuk, hogy ezt a napirendi pontot ma nem lehet tárgyalni. Ha polgármester úr úgy gondolja, és én magam is azt gondolom, hogy valóban nagyon fontos és egyet is értek Baranyi főorvos asszony véleményével, hogy az egyik legfontosabb a közgyűlés életében és a város életében, de azt gondolom, hogy a polgármester úr, amit tesz bejelentést, az is megalapozhatja azt a döntésünket, hogy valóban ezt holnap tárgyaljuk rendkívüli közgyűlésen, mert át kell gondolni egy-két sort, én azt hiszem, ebben az egész ügyben. Tehát SZMSZ oldala is van, és a célszerűség is azt diktálná, hogy ezt ma ne tárgyaljuk. Tarnóczky Attila: A formai okokra hivatkozóknak, formailag igaza van, de formailag az is igaz, hogy polgármester úrnak, mivel az anyag ki van küldve, akár a mai napon jogában áll, ha akar, rendkívüli közgyűlést összehívni. Aztán azon, aki akar, részt vesz, aki nem akar, hazamegy. Ez a helyzet. Tüttő István: Illetve aki, akarja, megszavazza, aki akarja, nem, és ennek függvényében lesz közgyűlés. Ezt én nem is zártam ki, hiszen mondtam, hogy ezt követően, ahogy Birkner úr is javasolta, vegyük úgy, hogy utolsó napirend, de azt csak úgy tudjuk megtartani, hogyha soron kívüli formában. Napirendi pontok: 25. Javaslat – a településrészi önkormányzat működésére vonatkozó – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására és a 28/1995.(X.30.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére Előadó: Tóth László bizottsági elnök 26. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 15. számú, 48. hrsz.-ú ingatlan elővásárlási jogáról Előadó: Tüttő István polgármester 27. Javaslat a Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terv 1. ütemének elfogadására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 28. Javaslat elővásárlási jog megállapítására Előadó: Tüttő István polgármester 29. Javaslat a közgyűlés 35/2000.(VII.7.) sz. rendeletében foglalt szabályozási elem korrekciójára Előadó: Tüttő István polgármester 30. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat a Szakosított Szociális Otthon SZMSZ-nek, szakmai programjának és beszámolójának elfogadására Előadó: Tüttő István polgármester 32. Előterjesztés a Nagykanizsa, Bocskai utca 25. szám alatti ingatlanon történt túlépítésről Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, nagyon röviden elmondanám a milánói úttal kapcsolatos tapasztalatokat. A milánói úton részt vett Boros Imre miniszter úr is, vele együtt utazott Zakó László úr, országgyűlési képviselője a városnak, és jelen volt az a három személy, akit még delegált a város, illetve a meghívóban minket kértek, hogy vegyünk részt ezen a milánói tárgyaláson. Maga a milánói bemutató tényleg egy nagyszabású bemutató volt, 160 cég képviseletében, jelenlétében történt meg. Ami érdekes volt, ez a 160 cég képviselője a több mint 3 órás programon végig ott maradt, tehát senki nem érdektelenül érkezett. Nagyon sok jelentkező is volt a projekt bemutatása után, mint komoly érdeklődő, és Olaszország minden jelentős bankja is jelen volt. Bemutatkozott ezen programon az Olasz Állam pénzügyi befektetéseit intéző, illetve közvetítő két nagy bank, a Simenst és Fimest. A Simenst elnöke előadást is tartott és ismertette a jelenlévőkkel, hogy az Olasz Allam a nem Európai Uniós országok területén befektető cégek számára milyen formában tud támogatást, illetve különböző kedvezményes hiteleket nyújtani. A Boros miniszter úr pedig arról szólt, hogy Magyarország pedig milyen módon kíván a befektetők számára kedvezményt, és milyen lehetőségeket tudunk nyújtani, erről szólt az előadása. Az előadók között nekem is jutott szó. Én a Kanizsa várost mutattam be egy számítógépes program segítségével, és Törőcsik úr pedig az Ipari Park, Logisztikai Parkkal kapcsolatos eddigi eseményeket vázolta. Szólt még a két tulajdonos, az olasz Redilco cégtől, ők pedig, az egyik elmondta a stratégiai elképzeléseket, a másik úr pedig arról beszélt, hogy eddig hány cég jelentkezett. Az előzetes felmérések szerint is több mint 10 cég már közvetlen befektetőként részt kíván venni Nagykanizsán. És ezen a hét végén kerül sor Cannes-ban arra a bemutatóra, amit már számos esetben ismertettünk. Ez pedig a világ számára mutatja be a kanizsai projektet. Az olaszok eddig 500 millió lírát, azaz több mint 70 millió Ft-ot költöttek ennek a projektnek az előkészítésére, és továbbra is nagyon komolyan gondolják ennek a megvalósítását. Az olaszok jelentős gratulációt is bekönyvelhettek, mert a jelenlévő nagy cégek, bankok mind gratuláltak is a nagy projektelképzeléshez, és egyérdeműen megerősítették, hogy kiváló helyet találtak a projektnek, mert az egyszerű elemzések alapján Nagykanizsa tűnik a legkedvezőbb pozíciójú helynek Olaszország számára. Amit még érdemes megemlíteni, Boros miniszter úr a következőket mondta. Örömmel üdvözlik ezt a nagy jelentőségű leendő beruházást, és a Magyar Állam a miniszterelnök úrral egyetértésben mindenképp biztosítja, hogy a beruházás feltételei az úgynevezett terület oldaláról megoldódjanak. Tehát Ő, hogy úgy mondjam, garanciaként bejelentette, hogy területi probléma nem lesz. Azonban azt is elmondta, hogy a magyar kormány nem kíván forrást elvonni éppen a befektetőktől, ezért várhatóan ennek a részleteit majd idehaza kell tisztázni. Az állam befektetőként belép ebbe a beruházásba. Ennek részletei majd ez után kerülnek tisztázásra. Ez egyben azt jelenti, hogy nem kerül eladásra a laktanya területe Nagykanizsa számára, hanem apportként bekerül a rendszerbe. Hát ugye ennek pedig az a következménye, hogy az általunk 200 millió Ft-tal jelzett bevételi többlet, azt el kell felejtenünk, tehát a költségvetésben 200 millió Ft azonnal, mint újabb hitellel fedezhető költség jelenik meg. Ugye mondhatnánk, hogy ez nagy probléma, de úgy is föl kell fogni a kérdést, hogy át kell gondolnunk a költségvetésünket, és azt kell néznünk, hogy a beinduló beruházásban ez a forma milyen előnyöket jelent. Jelentheti azt az előnyt, ha az állam bent van egy beruházásban, a befektetők nagyobb garanciát látnak, tehát nagyobb bizalmat élvez maga az egész beruházás. Ugyanakkor az állam olyan forrásokat is tud ilyen esetben biztosítani, amelyhez egyéb módon nem lehetne hozzáférni. Ugyanakkor még a következő előnye is van. Nagy állami cégek, például a MÁV és lehetne ragozni tovább, mert vannak még nagy állami cégek, azoknak a bevonása is sokkal egyszerűbbé válik, és ezek nélkül pedig szinte azt lehetne mondani, hogy nagyon fél lábon állna maga a logisztika éppen a MÁV hiányában. Nekünk az a feladatunk, hogy minél nagyobb mértékű apporttal tudjunk megjelenni. Természetesen azt már ott kijelentették, hogy ez nem azt jelent, hogy az önkormányzat kimarad a dologból, hanem abban a gazdasági társaságban, amely alakul, annak az egyik tagja az önkormányzat lesz. Természetesen nekünk pedig most az a dolgunk, hogy magunk részéről minél többet tudjunk ebbe a rendszerbe betenni. Hát erre vonatkozóan a felhatalmazást megkaptuk. Hát ennek érdekében teszünk lépéseket, hogy ez így is legyen. Én úgy gondolom, hogy a beruházás nagysága mellett, amelyet kint az olasz fél ismételten elmondott, sőt arról beszélt, hogy ők nemhogy ennyire, hanem ennek két-háromszorosát szeretnék még vissza is forgatni. Igen komoly számok hangzottak el. És megismételték, hogy 10-15.000 munkahely teremtésében gondolkodnak. Ez pedig nekünk olyan új verzió, tehát olyan új programok elékészítését is igényli, amelyet éppen a középtávú gazdasági tervünkben meg kell jeleníteni. Hát ugye milyen dolgok? Az idetelepülők fogadása, az oktatás kiszélesítése. Szeretném azt is jelezni, hogy a kiállításon bemutatásra került már egy átdolgozott, módosított projekt, amelynek már a makettje is a helyszínen megtekinthető volt. Új elemként jelentkezik, hogy terménylogisztika is szerepel már az új koncepcióban, tehát akár gabona és egyéb terményeknek a fogadására is alkalmassá teszik. Ez együtt jár hűtőházépítéssel, ezeket mind említették. Tehát mezőgazdaság számára is nyújt majd ez a terület új lehetőségeket. Én röviden ennyit szeretnék, mert ez volt a lényege. Tehát Boros miniszter úr is megerősítette. Ő úgy fogalmazott, hogy szeretné, ha már ősszel, és reméli, ősszel első kapavágás megtörténik a nagykanizsai objektumban. Hát én azt hiszem, hogy addig még sokat kell dolgozni, de reményteljes bejelentésekről van szó. Hát ugye nekünk pedig most kezelnünk kell azt az elmaradó, tervezett 200 millió Ft-ot. Ezért mondtam én, hogy át kell jól gondolni. Én azt javaslom, hogy mindenki a maga területén újra gondoljuk át, hogy mi az, amit esetleg mégiscsak el kell hagynunk, mi az, amit mindenképpen vállalnunk kell és ennek függvényében, ha az idő lehetővé teszi, akár ma is foglalkozzunk vele, de holnap mindenképp akkor a költségvetés legyen a fő témánk, ha ma ezzel nem tudunk megbirkózni. Ezek után azt javaslom, hogy térjünk rá. Megkérdezem, hogy van-e kérdés? Mert ha van, akkor még válaszolnák rá. Úgy látom nincsen, akkor rátérünk. Ja annyit még nem mondtam, hogy elkészítettek az olaszok egy Magyarországot, illetve főképp Nagykanizsát reklámozó filmet, amelyhez rövidesen, most a hét végén hozzá fogunk jutni. Egy nagyon igényesen elkészített film. Ha azt bárhol bemutatjuk, Kanizsa számára mindenképp előnyős momentumokat tartalmaz. És ezt ingyen biztosítják számunkra. Elkészíttetik magyarnyelvű változatban is. És készítettek olyan szóróanyagokat, rendkívül igényes, mindenhova eljutatták. Az is szintén ennek az objektumnak a bemutatása. 25. Javaslat – a településrészi önkormányzat működésére vonatkozó – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására és a 28/1995.(X.30.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére Előadó: Tóth László bizottsági elnök Tüttő István: Elnök úr nincs? Megkérdezem, az Ügyrendi Bizottság véleményét tudja-e valaki ismertetni? Marton István: Ritkán szoktam szólni az Ügyrendi Bizottság nevében, de most így alakult, kénytelen vagyok megtenni. A rendeletmódosítással kapcsolatban az Ügyrendi Bizottságnak, nem is tudom, 3 vagy 4 észrevétele van. Azért nem tudom, mert egy pontban van mindjárt kettő, tehát ha szőrszálhasogató lennénk, akkor azt mondanám, hogy 4 észrevétele is van. Az 1. § (1) bekezdése úgy fejeződik be, hogy hozhat létre - oda nem pont kell, hanem vessző - az önkormányzati ciklus időtartamára, és oda kell a pont. Azért hagyok egy kis szünetet, hogy lehessen írni. Ugyanennek az 1. §-nak a 3. pontjában az szerepel, hogy az érintett választópolgárok 10%-ának aláírásával kezdeményezheti. Ezt az Ügyrendi Bizottság 25%-ra javasolja növelni. A következő mondatban pedig: ha azon az érintett választópolgárok legalább - nem 5, mint írva vagyon, hanem 50%-a részt vesz. Tüttő István: Ez különben is elírás lehet. Marton István: Valószínű, de ezt nem firtattuk, csak javasoltuk megnövelni. A második oldalon van ugyanennek az 1 §-nak a 9. alpontja, ahol a településrészi önkormányzatok létszáma - ugye az írva, hogy 5-7 fő. Ezt 3-5 főre javasolja a bizottság csökkenteni. És még egyetlen egy dolog van. Az 1. számú melléklet, az utolsó oldal. Javaslatot tesz a településrészt érintő - az első 4 francia bekezdés marad, tehát ott ér véget, hogy helyreállítására - odajön a pont, és a következő 5 francia bekezdés pedig elmarad. Kettő, meg utána 3. Tehát a helyreállítására - ott véget ér. Tüttő István: Ezzel befejeződött. Marton István: Ezzel befejeződött. Igen. Tüttő István: Van-e észrevétel? Tarnóczky Attila: Azt hiszem, annyiban pontosítanom kell Marton képviselő urat, hogy ezek a bejelentések nem az Ügyrendi Bizottság javaslatai, hanem az előterjesztést ilyen módon módosította az Ügyrendi Bizottság, mint előterjesztő, tehát ezt tessenek előterjesztésnek venni. Tüttő István: Tehát akkor nem kell róla szavazni. Tarnóczky Attila: Bár az én emlékeim szerint 3 és 7 lett volna, amit elfogadott az Ügyrendi Bizottság. Nem? Marton István: 3 és 5. Vita volt róla. Tarnóczky Attila: Akkor elnézést kérek. Kelemen Z. Pál: Először egy kérdésem lenne 2. számú melléklettel kapcsolatban. Szintén a 2. számú melléklettel kapcsolatban egy észrevétel. Az 1. számú melléklet, amely a 2. számú melléklet kiegészítése. 1 szavazattal rész vesz a településrészt érintő. Milyen 1 szavazattal? Tehát ez azt jelenti, hogy 28-an fogunk szavazni a teremben? Ez a kérdésem. Dr. Gyergyák Krisztina: Az már nincs benne. Kelemen Z. Pál: Jó, OK. Budai István: Én egy helyesbítést szeretnék eszközölni, ha lehet. Itt, a javaslatit test a településrészt érintő - első francia bekezdésnél nem problémák szabályozására gondolnék, hanem a feladatok megoldására. Nem lenne így jobb? Városüzemeltetési feladtok megoldására. Mert problémákat nem kell szabályozni. Reméljük, hogy nem lesznek. Tehát a feladatok megoldására tegyen javaslatot. Tüttő István: Bár van, aki azt mondja, hogy az eredeti, az jobb. Magunknak támasztunk komolyabb feltételt. Úgy látom nincs több észrevétel. Dr. Gyergyák Krisztina: Annyit szeretnék még elmondani, hogy az 1. § (9) bekezdésével kapcsolatban, ahol az Ügyrendi és Jogi Bizottság az előterjesztése szerint az önkormányzat létszáma 3-5 fő lenne, véleményem szerint célszerű lenne 3-7 főben meghatározni, mert jelenleg is 7 fővel működik a Településrészi Önkormányzat, tehát akkor tulajdonképpen most nem felelne meg a működése a helyi rendeletnek. Ez nem azt jelenti, hogyha csökken, utána akkor maradhat, de most jelenleg most 7 fővel van, tehát akkor azt jelenti, hogy. De ez már vonatkozik. De jelenleg úgy szól, hogy a kihirdetés napján lép hatályba a rendelet. Marton István: Az egész az önkormányzati ciklus időtartamára szól. Ez azt jelenti, hogy a 3-5 a következő ciklusban áll be ez a rend. Most annyi van, amennyi. 7, az 7. Dr. Gyergyák Krisztina: De most is ez érvényes. Marton István: Akkor, hogy ne legyen gond, módosítom 3-7-re, aztán majd a következő …… Tüttő István: És akkor kell egy javaslat, hogy 3-5 legyen legközelebb. Lezárom a vitát, szavazzunk. Végül is az Ügyrendi és Jogi Bizottság, mint előterjesztő, nem módosító indítvány, hanem ezen, Marton úr által felolvasott módosításokkal terjesztette Önök elé. Kérem, mivel egyéb, ettől eltérő indítvány nem volt, kivéve a feladatok megoldására két szó változtatása Budai úrnak. Dr. Gyergyák Krisztina: Elfogadta az előterjesztő. Tüttő István: El is fogadtad, rendben. Akkor kérem, szavazzunk róla. Az egészről. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 5/2001.(III.13.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésnek 5/2001.(III.13.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 54/2000.(XI.29.), 48/2000.(XI.8.), a 43/2000.(X.11.), az 53/1999.(X.20.), valamint a 23/1999.(V.20.) számú rendeletekkel módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Egyben ez azt is jelenti, hogy hatályon kívül helyzetük a 28/1995-öst. 26. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 15. számú, 48. hrsz.-ú ingatlan elővásárlási jogáról Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem van-e észrevétel az anyaggal kapcsolatban? Ugyanis rendkívül magas áron kínálták nekünk eladásra. A javaslat az, hogy ne vásároljuk meg. Marton István: Annál is inkább igazat kell, hogy adjak polgármester úrnak, mert az elősző ciklusban az ezresek nélküli szám volt az, amiért az önkormányzat majdnem megszerezte. A határozati javaslat… nem kívánom felolvasni az összeget, de az 500 Ft, az stimmel. Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról Tehát, hogy lemondunk az elővásárlási jogról. Természetesen ……. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 62/2001.(III.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Király u. 15. szám alatti, 48 hrsz-ú ingatlant az ingatlantulajdonosok által ajánlott 15.500 Ft/m2 vételáron nem vásárolja meg. A közgyűlés nem él az ingatlanra az önkormányzat javára bejegyzett elővásárlási jogával. Határidő: 2001. március 17. Felelős : Tüttő István polgármester Marton István: ……. Azt kell, hogy mondjam, hogy azóta már nagy fák lehetnének ott, tehát bizonyos értelemben értékcsökkenés következett be, mert nem történt meg az az értéknövelés, amit mi szándékoztunk megtenni. 27. Javaslat a Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terv 1. ütemének elfogadására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Nem tudom, ki képviseli most a bizottságot Antalics úr helyett? Gyalókai Zoltán: Polgármester úr, a Városfejlesztési Bizottság elfogadta ezt a tervet és a közgyűlésnek is elfogadásra javasolja. Cserti Tibor: Szeretném hallani a Településrészi Önkormányzat véleményét, ugyanis Kiskanizsa városrész területét érinti. Tüttő István: A csatornánál mindig a csatorna középvonala. Cserti Tibor: ………….. érintően igen, de a rendezési terveknek a csatlakozó határpontjainak a védelmét ……. (mikrofon nélkül) Tüttő István: Főépítész urat kérdezzük, hogy átérünk-e a csatorna másik oldalára? Karmazin József: Nem terjed ki a területre a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat területére. Tüttő István: Köszönjük. Mert így ugye, akkor nem. Cserti úr aggódott jogosan, de így nem kell. Cserti Tibor: …. a terület fizikálisan nem terjed ki, én a szomszédi jogokra kérdeztem rá. Tüttő István: A rendelet nem tartalmazza a szomszédi jogokkal való törődési kötelezettséget. Dr. Fodor Csaba: Először azt szeretném megkérdezni, hogy ez a terület az a terület, ahol a régebbi rendeletünk mindenféle építést, beruházást megtiltott, környezetvédelmi szempontokból átszellőztető területnek minősítettük? És ez a módosítás, mondjuk térkép nincs, illetőleg van egy ilyen fekete pacnikkal tele valamicsoda, amiből aztán sokat nem látok. Én azt kérem legközelebb, ez elhangzott egyébként Gazdasági Bizottsági ülésen is nagyon helyesen, mástól, és így ellopom az ötletét, szíveskedjenek, ha komolyan azt szeretnék, hogy valaki normális döntést hozzon, akkor a színes nyomtatót ilyen célra is használni, hátha látni lehetne, hogy mi lenne itt. Egyébként, ha pedig tudott volt, hogy közgyűlés, akkor most is ki lehetett volna tenni azokat a térképeket, mert se számot, semmit nem látok. Szóval nem tudom, hát elég szerencsétlen egy előterjesztés ebben a formában. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen, akkor lezárom a vitát. Kérem, szavazunk. A rendeleti javaslatról szavazunk. A közgyűlés 7 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a rendelettervezetet nem fogadja el. Tüttő István: Hát ezt vissza kell hozni színes nyomtatványban. Csak, hogy tisztábban lássuk. 28. Javaslat elővásárlási jog megállapítására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Én azt hiszem, fölösleges lenne beszélni, hogy hol kívánjuk ezt, de összhangban van az elképzeléseinkkel, amit szeretnénk. Kérem, szavazzunk róla. Rendeletről először. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 6/2001.(III.13.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/2001.(III.13.) számú rendelete a településrendezési célok megvalósításához szükséges elővásárlási jogról szóló többször módosított 2/1999.(I.26.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 29. Javaslat a közgyűlés 35/2000.(VII.7.) sz. rendeletében foglalt szabályozási elem korrekciójára Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Van-e ezzel kapcsolatban észrevételük? Úgy látom nincsen, akkor kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 7/2001.(III.13.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/2001.(III.13.) számú rendelete a Nagykanizsa, Hevesi és Boszorkány utcáktól keletre fekvő terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 35/2000.(VII.7.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 30. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A Településrészi Önkormányzat is megtárgyalta, de nem javasolta elfogadásra, mert előzőleg, pontosan nem tudom, nem vettem részt az ülésükön, valamilyen szociológiai felmérést is szeretnének készíteni ennek az ügynek a rátekintésére. Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Dr. Fodor Csaba: A legnagyobb problémát gondolom, az jelenti és jelentheti nem csak a Településrészi Önkormányzatoknál, hanem az egyéb családi házas, vagy ahhoz hasonló övezetekben, hogy eltérő méretűek az ingatlanok, amelyekre talán egyazon szabályozás vonatkozna. Kiskanizsán tudom, hogy nagy problémát jelent, mert ha szabad így fogalmazni, hogy a hagyományos kiskanizsai területeken, ott az ingatlanok nagysága indokolhatja, hogy a tartott állatok száma és fajtája az legyen, ami itt megvan. Viszont vannak ott Kiskanizsán olyan újabb települési részek, amelyek nagyjából-egészéből a ´70-es évek elején kezdtek kiépülni, és ezeken az ingatlanokon viszont nem lehet szerintem megengedni, hogy jelentős számú állat, azt meg különösen nem, hogy középtestű állatok legyenek tarthatóak. Ezek az ingatlanok, ha jól tudom, 15 méter szélesek utcafronton, és talán 30 méter mélyek, vagy még annyi sincs. Ezen van rajta ingatlan, meg nem tudom micsoda. Tehát ezek az ingatlanok annak idején nem úgy kerültek kialakításra, hogy ezeken állattartás folyhasson. Legalábbis olyan állattartás, melynek a kellemetlen mellékhatásait nemcsak a közvetlen szomszédok, az állattartó közvetlen szomszédait, hanem mások is (idézőjelben) élvezhetik. Ugyanez a helyzet az Izzó körüli területeken is, ami talán KISZ Lakótelep vagy nem tudom miként funkcionált, de ott is ikerházas beépítések vannak, roppan kicsi telkekkel, és ott sem szabad álláspontom szerint megengedni azt, hogy jelentős számú állatállomány legyen, akár kis haszonállat, akár közép haszonállat. Tehát azt gondolom, hogy azért ezt valahogyan méltányolni kellene. Hiszen én megértem azt, hogy a saját ingatlanát, a tulajdonát a tulajdonos úgy hasznosítja, ahogy ő azt szeretné, de ennek van egy nagyon jelentős korlátja, az pedig az, hogy mások zavarására az ő tevékenysége nem szolgálhat. Már pedig az eddigi szomorú tapasztalatok azok, hogy az általam említett területeken az állattartás nem mindig a közegészségügyi előírásoknak megfelelően történik, és éppen emiatt a kellemetlen hatások bizony-bizony egy lakókörnyezet életét keseríthetik meg, szomoríthatják el. Tehát én azt szeretném, és én most ezt nem látom ebben, hogy ez a területi megoszlás mindként történne, minként történhetne. Tehát gondolom, hogy akik eddig ellenezték, vagy eddig azt kérték, hogy ne beszéljünk róla, azok egyfajta ilyen meggondolás alapján gondolkoztak. Tarnóczky Attila: Csak erre az utolsó felvetésre, mert emlékeim szerint, amikor először elvérzett ez a rendelettervezet, akkor a meg nem szavazás indoka a szankciók hiánya volt, ezek most beépítésre kerültek. Amit elnök úr pedig előzetesen elmondott, olyan rendeletet kidolgozni, ami minden ház esetében pontosan és elfogadhatóan szabályozza az állattartás lehetőségét, nem hiszem, hogy lehet. Ezek a védőtávolságok viszont valamilyen módon automatikusan erre játszanak, ami nem azt jelenti, hogy nem lehet benne tévedés. De azt hiszem, ebben az esetben korrigálni kell a rendeletünket. Marton István: Én azt kívánom ennek a testületnek, hogy soha rosszabb rendeletet ne szavazzon meg, mert az eredeti, az tényleg rossz volt, a módosított sem volt ennyire jó, bár én azt is el tudtam volna fogadni, de ez közel van az általunk alkotható tökéleteshez, ami természetesen nem azt jelenti, hogy tökéletes. Tüttő István: Mert ez meglepő lenne. Zsoldos Ferenc: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság is megtárgyalta, hiszen véleménye alapján került módosításra, és hát végeredményben az Ügyrendi és Jogi Bizottságban képviselőtársunk, mint állatorvos és szakértő, megfogalmazta a véleményét, amely alapján azok a módosítások, amelyek itt átvezetésre kerültek, módosítások alapján, mindenképpen alkalmas arra, hogy elfogadjuk, hiszen utcákra, vagy utcarészekre külön kitétellel egyébként sem lehet rendeletet alkotni. Különösképpen nem teleknagyságokra vonatkozóan. Kétségtelen, hogy fennállnak majd olyan gondok, mert hiszen olyan rendelet nincs, ami minden tekintetben, minden területre, a városrész mindenegyes pontjaira teljes mértékig azonosítható lenne. Én a magam részéről javasolom a tisztelt közgyűlésnek, hogy fogadja el a rendelettervezetet. Dr. Fodor Csaba: Módosítási javaslatom van polgármester úr. Azt javaslom, hogy szomszéd lakóépülettől a legkisebb távolság 15 méter legyen a ló és szarvasmarha, meg stb. esetében. A sertések esetében, meg az ott felsoroltaknál 20 méter. A baromfiak első lépcsőjében szintén 15 méter. Ezzel így valóban akkor a lakóépülettől mért távolság - ugye ez légvonalban értendő -, akkor kiszűrhető az, hogy olyan lakótelkeken, amelyeket említettem, valóban ne lehessen álaltot tartani, vagy ha tud, akkor valahol hátul a kert zugában. Szóval, még egyszer hozzáteszem, nagyon fontosnak érzem a szomszédok jogait ebben a tekintetben, és azt gondolom, hogy aki városra költözött, most a városi területeket értem alatta, tehát mondjuk az Űrhajós utcai környék stb., városra költözött, azért költözött városra, mert nem állatot akar tartani. Ha azt szeretne tartani nagyszámban, megteheti, csak ne városterületen belül. És azokon is, ahol nyilvánvalóan az ingatlanok adottságai természetüknél fogva akkorák, amekkorák, hogy azokon nem lehet állatokat tartani. Hát én nem tudom, mindenki legyen azért tekintettel a szomszédjaira is. Kiss László: Azért kértem szót, mert a rendelet előző változatában meg volt szabva, hogy hány kutyát lehet tartani, és mikor minősül a kutyatarás már ebtelepnek. Itt le van írva ugyan, hogy az ebtelep, az 3 kutya felett értendő, de hogy ebtelep hogyan hozható létre, az nem található meg a rendeletben. Kérem Kelemen Z. képviselőtársamat, hogy őrizzük meg komolyságunkat, komoly dolgokról beszélünk. Nem található a rendeletben, hogy az ebtelep milyen feltételek mellett hozható létre. Az előző változatban benne volt, ebben nem találom. Tüttő István: Tehát azt kifogásolod, hogy ennek bent kéne lenni. Kiss László: Igen, pontosan. Hogy meddig lehet egy háznál, hány kutyát lehet tartani, és milyen feltételek mellett lehet többet tartani. Mert sajnos Miklósfán előfordul, hogy egy háznál több kutya is van, ezért gondok is merültek fel. Az ügy rendezésével addig szerettünk volna várni, míg rendelet egyértelműen leírja, de sajnos nem találom benne. Úgy vélem, az előző változathoz képest ez hiányos. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A Fodor úr felvetésére szeretnék először reagálni. Mint ismeretes, a korábbi rendelet övezeti besorolás alapján szabályozta az állattartás feltételeit, illetve a tartható állatok számát. Ezen rendelet teljesen más elvek alapján készült és született. Itt gyakorlatilag a megadott védőtávolságokkal kerültek szabályozásra a tartható állaltok létszáma. Itt, ezek a szabályozások, mivel bizottsági üléseken is elhangzottak, ezek a védőtávolságok aránylag, a megítélésünk szerint elég szigorú feltételeket szabnak meg az állattartásnak, és gyakorlatilag az a probléma, hogy ha a kérdéses területen, tehát itt értendő Kiskanizsának az a része, vagy netán az Űrhajós lakótelep, ugye akkor tartható állat, hogyha ezeket a szigorú védőtávolságokat az adott területen tudják biztosítani. Amennyiben ugye ez nem biztosítható, akkor állattartás nem végezhető. Ez a szabályozás gyakorlatilag összhangban van az Alkotmánybíróság egyik döntésével, amely úgy szólt, hogy gyakorlatilag nem korlátozható, nem tiltható meg egyik területen sem az állattartás, amennyiben az állattartó az előírásokat tudja biztosítani. Tehát ezen elvek alapján született meg ez a szabályozás. A másik lehetőség, amennyiben az állattartók nem tartják be a központi jogszabályban állategészségügyi szabályokat, akkor a jegyzőnek gyakorlatilag még mindig jogköre van arra, hogy az állattartást megtiltsa, korlátozza, vagy olyan feltételeket írjon elő, ami eredetileg ebben a helyi rendeletben nincs benn. A Kiss Lászlónak ezzel az ebteleppel kapcsolatosan annyit szeretnék mondani, hogy gyakorlatilag itt a fogalom-meghatározásnál volt az ebtelep, és ez ebfalka címen lett most átírva, és így akkor végül is az mulasztás, hogy nem került a rendelet szövegébe ez az ebtelep ebfalkaként átvezetve. Mert magát a többi részt nem érintette. Tehát ott az ebfalka, csupán ez a meghatározás módosult, ebtelep helyett ebfalka lett beírva. Kiss László: De én úgy vélem, hogyha valaki eb falkát tart, akkor ahhoz már védőtávolság is ………… (mikrofon nélkül) Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Itt gyakorlatilag az ebeknél eredetileg a védőtávolságokat nem tervezetük. Ott csak a 3, vagy annál több eb tartásánál az úgynevezett kennel vagy megfelelő állattartó épület megépítését. Ott védőtávolságok nem szerepeltek, az eredetiben sem. Kiss László: Én úgy emlékszem, hogy szerepeltek. Ez azt jelenti, hogy …. kennelben tartva egy családi házban, akár 50 kutya is tartható, a szomszédnak …… Így értendő ez? Mert ha így értendő, akkor ……… (mikrofon nélkül) Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Na most kennelnek az építési feltételit ahhoz már építéshatósági engedély kell, és az alapján kerül meghatározásra, hogy hol helyezhető el. Kiss László: …………. ………(mikrofon nélkül) Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Ez nem volt benn. Itt van nálam az eredeti, az eb nem volt a védőtávolságoknál meghatározva. Kiss László: De az meg volt írva, hogy ebtelep csak külön engedéllyel …… (mikrofon nélkül) Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Igen, az most is. Az ebfalkára az szerepel most. De meg fogom nézni. Dr. Fodor Csaba: Tudomásul veszem és vettem is ezen indokok egy részt, amelyet hallottam, ezért voltam bátor módosítani a megállapított métereket. tehát távolságokat, ha tetszik, a biztonsági övezetek határait, amelyet természetesen fenntartok, és szavazást kérek róla majd. De viszont még egy lenne, az intézményektől mért távolságok föl vannak sorolva, de az intézmények között nem látom én az orvosi rendelőket. Azokat nem kívántuk volna beemelni oda, és ha igen, akkor miért nem? Én azt gondolom, hogy egészségügyi intézményeket kellene ott meghatározni, és akkor nemcsak a kórházat, hanem az orvosi rendelők is essenek egy ilyenfajta védelem alá. Fontosnak tartanám. Kiss László: Azt javaslom, hogy az ebtelep létrehozásának a feltételeit feltétlenül foglaljuk bele ebbe a rendeletbe, tekintve, hogy volt már egy kezdeményezés külön kutyatartásra vonatkozó rendelet megalkotására. Az hamvába holt. Kénytelenek vagyunk ezt a kérdést is az állattartás kapcsán rendezni. Így viszont ez egy nagyon fontos együttélés szabályozó területe lenne ennek a rendeletnek, és sajnos hiányozna belőle. Szerintem ezt mindenféleképpen bele kéne venni. Én most nem akarok itt előterjesztéseket tenni, hogy milyen módon és hogyan, azt hiszem, erre vissza kellene térni. Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincsen, a vitát lezárom. Módosító indítvány hangzott el Dr. Fodor Csaba részéről. Egyik az intézmény, az 1. számú melléklet utolsó oszlopa, intézmény címszó alatt ugye többféle intézmény lett megjelölve, és ő javasolta az egészségügyi intézményeket egységesen foglaljuk bele, és ebbe beletartoznak akár családi orvosi, vagy bármilyen orvosi rendelők is. Tehát ezzel egészítsük ki. Elfogadom én ezt a javaslatot. Akkor megkérem a Fodor urat, hogy azért méter távolságokra vonatkozó javaslatait még egyszer, ha felírta, tételesen sorolja föl. Dr. Fodor Csaba: Fölírtam igen. Köszönöm szépen. Én azt mondtam, hogy ló a szomszéd lakóépülettől 15 méter. Szarvasmarha - 15 méter. A sertés, kecske, juh - 20 méter. És a baromfi első sora is 15 métere változzon. Tyúk, kacsa, liba, nem tudom, mik vannak odaírva, Tüttő István: Ez mind 15? Jó. Dr. Kalmár Béla: Feleslegesnek tartom ezt a részletes szabályozást, tekintettel arra, hogy intézmények létesítésénél, legyen az akár rendelőintézet, élelmiszer bolt, vagy akármi, az ÁNTSZ-nek úgyis beleszólási joga van, és ő meghatározza, hogy egyrészt, hogy az intézményt milyen helyen lehet létrehozni, másrészt pedig azt, hogy a védőtávolságokat betartották-e vagy betartatják-e. Az ÁNTSZ úgyis erről a dologról gondoskodik. Tüttő István: Kiss László úr kíván még megjegyezni, bár én azt meg akarom még szavaztatni, amit javasoltál. Vagy nem arról? Kiss László: Igen. Csak annyit szeretnék mondani, hogy ne keljen még egyszer a rendelettel fogalakozni. Csak annyit írjunk bele a rendeletbe, hogy ebfalka létrehozása külön engedélyhez kötött tevékenység, külön engedély kell hozzá. Hogy ez egyértelmű legyen, igaz ugyan, most elhangzott itt az osztály részéről, hogy ezt egy jogszabály külön rendezi, de én azt hiszem, hogy az ebtenyésztést, tehát 3-nál több eb tartását írjuk ki határozottan, hogy ez külön engedélyhez kötött tevékenység. Ezzel nagyon sok vitát meg tudunk előzni, azt hiszem. Tüttő István: Megkérdezem a szakosztályt, hogy szükséges ennek a megjelenítése? Bár általában a jogszabály megismétlése nem okoz problémát. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Az ebek tartására számos olyan központi jogszabály van, ami részletesen szabályozza a feltételeket, így maga az ebtenyésztésre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket a jogszabály, és az ebtenyésztéshez külön jegyzői engedély szükséges, ezért gyakorlatilag az ebekre vonatkozóan részletes szabályok nem kerültek be ebbe a rendelettervezetbe. Én úgy látom, hogy ezt egyedi hatósági ügyben, amit a Kiss képviselő úr felvetett, adott esetben jegyzői hatáskörrel rendezhető. Tüttő István: Egy pillanat még. Én megértem Kiss úr aggályait, mert én. mint egy közönséges városi lakó, nem ismerem az ebtartási rendeletet - most ne értsék félre, én olvastam, de hát most csak úgy mondom általánosságban-, és az, hogyha bármelyik rendeletünkben azért utalást teszünk arra legalább, hogy nem lehet tartani 3 kutyánál többet, csak külön engedéllyel, akkor legalább fölhívhatom én a szomszédot, hogy maga itt 4-5 kutyát tart, milyen alapon. Tehát lehet, hogy nincs is tudomása az embereknek arra, a többségének, legalábbis vélelmezem, hogy milyen formában lehet a kutyatartást végezni. Hát ennek van egy másik lehetőség, hogy ezzel a rendelettel együtt az ebtartásról szóló szabályokat is az újságban jelentessük meg, és akkor egyszerre eljut mindenkihez ez a szabályzat, és akkor elejét vehetnénk annak a vitának, ami ebből fakad. Jó? Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Természetesen, ennek akadálya nincs, már az előző rendelettervezetnél is készült egy ilyen összefoglaló jogszabály gyűjtemény, amit megjelentettünk, de ismételten és időszakonként ezeket a szabályokat meg fogjuk jelentetni. Tüttő István: Jó akkor egészítsük ki a mostani rendeletünket az ebtartással. Kelemen Z. Pál: Kiss képviselőtársam indítványa megfontolást érdemel. Nem kaptunk rá megnyugtató választ. Talán az megnyugtató lehetne, ha az 1. számú mellékletben a nyúl rubrika után indítanánk egy kutyafalka 4-10-ig - szomszéd lakóépülettől 15, intézménytől 50. És 10 fölött - szomszéd lakóépülettől 100, intézménytől 500 méterre. Ez a két rubrika bekerül, és akkor végre ez a kérdés megoldódik. Kérném szépen ezt módosító indítványként kezelni. Tüttő István: Játszótértől 5 km. Ez törvényesség szempontjából nem okoz gondot? A mondott távolságok megfelelnek? Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A távolságok gyakorlatilag a testület által szabályozandók, tehát ezek nem annyira kötöttek, elvileg módosítani lehet. Tüttő István: Értem, azt hittem, hogy ezek limitáltak. Rendben van. Bicsák Miklós: Én is az első oldalnál, mivel, hogy választókörzetemben, főleg itt Kanizsa városrész északi részében, hadd ne mondjam melyik utcában, hasonlóan én kérném, hogy a tisztelt közgyűlés támogassa a baromfi, tyúk, kacsa rubrikákban a 15 métert, mert sajnos nagyon sok konfliktusom van ott a lakókkal, mert a közvetlen a lakóházak szomszédságában nemhogy a 10 méter, annál kevesebb van, és ebből már bírósági, meg egyéb perpatvarok vannak. És nagyon megfelelne ez a 15 méteres javaslat, amit a Fodor Csaba képviselőtársam is javasolt, hogy a tisztelt közgyűlés ezt támogassa. Cserti Tibor: Én csak csatlakozni szeretnék a vitához. Szóval megértem a jó szándékot egyébként mindkét részről. Én a magam egyszerű fejével nem tudok különbséget tenni egyébként kutya meg macska farm között ilyen értelemben. Nagyon hasonló testű állatok. Miért favorizáljuk a kutyát? Hasonló jellegű problémákat látok. Másik az, hogy azonnal hatállyal például bezárhatnák a Kelemen úr javaslatának elfogadása esetén, az öregek napközi otthonát ugye nemrég adták a Dózsa laktanya területén. Ha valaki kifárad a területre és leméri az 500 métert, akkor a jelenlegi állatmenhelyt azonnal át is telepíthetnénk. Tehát nem vagyok híve az olyan jellegű szabályozásnak, ami ugyan jó szándékú, de gyakorlatban értelmetlen. Tehát akkor vagy valami értelmes megoldás mellett voksolunk, módosítjuk a határokat, vagy pedig próbáljuk a jogszabályt - én az osztályvezető asszonyt favorizálnám. A jogszabályok egyértelmű utasítást adnak ebben a dologban, jegyzői hatáskörbe telepítenek valamit, akkor ne, tényleg jó szándék, mert ne akarjuk erőltetni azt, ami végrehajthatatlan. Vagy pedig ezt a részét hozzuk majd vissza módosítással akkor, amikor az egyértelműen kezelhető. Tüttő István: Bár szeretném megnyugtatni az ott lakókat, hogy nem biztos, hogy éppen azt kell becsukni. Kelemen Z. Pál: Amikor első olvasatban tárgyaltuk, akkor kennelnél is, itt is hozzáteszem azt, hogy kivéve kutyamenhely, és akkor a kérdés megoldódott és Cserti képviselőtársam is megnyugodhat. Kiss László: Csak annyit szeretnék mondani, hogy valóban az volt a szándékom, amit Ön is megfogalmazott, hogy nem minden kutyatartó van abszolút mértékben teljesen tisztában a kutyatartásra vonatkozó jogszabályokkal. Ebben a rendeletben csak annyit kellene tennünk, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy ha 3-nál több kutyát tart, arra külön jogszabályok vonatkoznak. Én csak ennyit szerettem volna elérni, semmi többet. Tüttő István: Lezárom a vitát. Akkor szavazunk Dr. Fodor Csaba úr ………..…. távolságra vonatkozik a ló, a szarvasmarha, a sertés, kecske, juh, baromfi, pulyka esetében. Felsoroljam még egyszer, hogy hány méter? De elhangzott. Kérem, aki egyetért vele, igennel, aki nem, nemmel. Annyiból jó az egész, hogy csak a szomszéd telkére tehetem. A közgyűlés 8 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kiss László úr pedig azt kérte, hogy szerepeljen az a mondat, hogy 3-nál több kutya tartásához külön engedély szükséges. 3 vagy több kutya egyidejű tartásához. Tehát 3-nál még nem. Tehát magyarul 3-nál több. Törőcsik úrnak jogos fölvetése van, mi van, hogyha megellett a kutya? Az nem ellik? Tarnóczky úr, ügyrendi gomb. Tarnóczky Attila: Talán annyit, hogy akkor ide, az ebfalka …….. tegyük be vessző után, hogy létesítését külön jogszabályok tartalmazzák. Tüttő István: És ezt kértem én, hogy ez a jogszabályt ugyanúgy, ahogy a rendelet megjelenik az újságban, tegyük mellé. Kérem, ezt követően pedig erről szavazunk. A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Tarnóczky úr javaslatát kérem akkor. A közgyűlés 16 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tehát mégis csak tájékoztatunk. Köszönöm. Ezután Kelemen Z. Pál úrnak volt még egy. Akkor kérem a rendelet. Rendeleti javaslatról szavazunk. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Csak egyet szeretnék, ………… április 1-én lép hatályba, ezt kérném akkor. (mikrofon nélkül) Tüttő István: Jó, akkor ezzel kiegészítjük, árpilis 1-jével lép hatályba. Szavazunk. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendelettervezetet nem fogadja el. Tüttő István: Akkor mi van? Hát addig jó az állattartóknak, amíg nem fogadjuk el, és addig rossz a szomszédnak. Kérem, menjünk tovább. Cserti Tibor: Polgármester úr, elnézést kérek, az előzőhöz nyomtam én ügyrendi gombot. Az én fejemben nem fér, nem vagyok jogász, de alkottunk egy helyi rendeletet, ugyanakkor hatályba léptető rendelkezéseket nem szavazunk meg egyértelműen, tehát nem léptetjük hatályba. Tüttő István: Nem alkottunk rendeletet. Cserti Tibor: Magát az alaprendeletet nem fogadtuk el? Tüttő István: Nem, hát ahhoz 14 szavazat kell minimum. Cserti Tibor: Akkor bocsánat. Módosító javaslatomat nem tetszett megszavazni, az április 15-ét a hatálybaléptetésre. Tüttő István: Hát ha nincs rendelet? Mindegy, ha március 27-én lesz közgyűlés és akkor sem fogadjátok el, akkor minek kellene április 15-re egyet megszavazni? Majd akkor eldöntjük, hogy mettől hatályos. Jó? 31. Javaslat a Szakosított Szociális Otthon SZMSZ-nek, szakmai programjának és beszámolójának elfogadására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban. Kérem, szavazzunk erről Szakosított Szociális Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 63/2001.(III.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szakosított Szociális Otthon Szervezeti és Működési Szabályzatát, a 2001. évi Szakmai Programját és Házirendjét jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert a dokumentumok záradékának aláírására. Határidő: 2001. március 13. Felelős : Tüttő István polgármester 32. Előterjesztés a Nagykanizsa, Bocskai utca 25. szám alatti ingatlanon történt túlépítésről Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevétel? Egy olyan helyzetről van szó, amelynek a kezelése csak az itt leírt javaslat alapján oldható meg. Kérem, akkor szavazunk róla. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 64/2001.(III.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a miklósfai 587 hrsz-ú közút ingatlan mellékelt vázrajzon jelölt 223 m2 részét a törzsvagyonból kivonja, beépítetlen területté nyilvánítja, a 223 m2 nagyságú földterületet 3.000 Ft/m2 fajlagos vételáron értékesíti a miklósfai 588 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa részére. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Akkor mára befejeztük. Kérdésem az, hogy szükségesnek tartják-e, hogy hozzákezdjünk a költségvetéshez? De ahhoz kell akkor nekem 8 aláírás. Holnap 14,00 órakor, és akkor holnap csak költségvetéssel foglalkozunk. Én kezdeményezem holnap 14,00 órára, de holnap 14,00 órakor már a szokott helyünkön. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 15.20 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Gyergyák Krisztina Tüttő István aljegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
