* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 234.29 KB | |
| 2026-04-08 10:38:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  90 | 93 | 2001. május 29. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Napirendi pont: 1. A Nagyrác utcai volt iskolaépület átalakítása (szóban) JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. május 29-én (kedd) 19.25 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese kabinetvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Kámán László intézményvezető, Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Zala Rádió munkatársa, a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat tagjai Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket, köszöntöm kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit. Köszöntöm a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat képviselőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Szeretném jelezni, hogy a Nagyrác utcai volt iskolaépület átalakításával kapcsolatos témakörben a településrészi önkormányzat kezdeményezte egy soron kívüli közgyűlés összehívását. Ezt a közgyűlést én 17,00 órára hívtam össze, de jelzést kaptunk, hogy nem tudnak jelen lenni ilyen korán, éppen ezért megvártuk, amíg megérkeznek. Köszöntjük Önöket. Ahhoz, hogy a soron kívüli közgyűlés tárgyalja a Nagyrác utcai volt iskolaépület átalakításáról szóló napirendet, napirendre kell venni. Minősített többséggel kell szavazni. Kérem Önöket, hogy döntsünk a napirendre tűzés tárgyában. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja Napirendi pont: 1. A Nagyrác utcai volt iskolaépület átalakítása (szóban) Tüttő István: Én szeretném megkérdezni a településrészi önkormányzatot, hogy Önök kezdeményezték, akkor szíveskedjen valaki a képviseletükben előterjeszteni az indokait. Antalics Dezső: Immáron sokadszor foglalkozott a településrészi önkormányzat is ezzel a kérdéssel, és tekintettel arra, hogy a közgyűlés azt hiszem, ha jól emlékszem, 21:5 arányban megszavazta átépítést fiatal családok részére, és időközben a hatályos, illetőleg a jogszerű építési engedélyt is megkapta az önkormányzat, és elindult az építkezési munka. Ekkor a soros településrészi önkormányzati ülésen napirendre tűztük ezt a témát, ugyanis aggályok merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy ez az építési engedély megfelel-e a közigazgatási eljárás szabályainak. Erre kértük fel a körünkben jelenlevő jegyzőnőt is, hogy vizsgálja meg, illetőleg ekkor fogalmazódott meg az a kérés, miután több ízben is a településrész az aláírásokkal igazolta, hogy Kiskanizsa településrész ezt az átalakítást ellenzi és az iskola funkciót hosszú távon meg kívánja tartani, és addig átmenetileg más funkciót kíván adni az épületnek, és egy határozat is született az állagmegóvásra, és azt követően a fenntartásra javaslat a településrész részéről. A településrészi önkormányzati határozatot nem fogadta annak idején a képviselőtestület. A lényeg az, hogy addig, amíg tulajdonképpen a választ menetközben megkaptuk, nyilván nem határozat, hanem egyéni kérésekre a vállalkozó az építést szüneteltette, és ezzel párhuzamosan még egyszer a testületet arra kéri a településrészi önkormányzat Kiskanizsa nevében, hogy a testület a korábbi döntését, vizsgálja felül és próbáljon egy olyan hosszútávon megnyugtató döntést hozni, amely a településrésznek is és Nagykanizsa város érdekeinek együttesen megfelel. Tulajdonképpen többször megkérdőjelezett az, hogy vajon azok az aláírások egész Kiskanizsát képviselik-e? Vajon a településrész valójában egész Kiskanizsát képviseli-e? Éppen ezért egy áthidaló megoldásként javasoltuk azt, illetőleg az elmúlt pár napban, illetőleg a FIDESZ-frakció hozott egy olyan döntést, amelynek értelmében, hogy megnyugtatóan rendeződjön ez kérdés Kiskanizsa településrész és a város között, hogy győződjünk meg arról, hogy valójában mit akar Kiskanizsa településrész, és ennek függvényében hozza meg a testület a döntését. Hiszen az önkormányzatiság egyfajta közakaratot kell, hogy képviseljen, ebből adódik, hogy miután nem ismerjük, illetőleg csak részben ismerjük Kiskanizsa álláspontját, azt gondoljuk, hogy Nagykanizsa város érdeke, hogy ne legyen állandó konfliktushelyzet a településrész és Nagykanizsa város között. Tehát gyakorlatilag ez indukálta ennek a soron kívüli ülésnek közgyűlésnek az összehívását a településrészi önkormányzat részéről. Tehát még egyszer vizsgáljuk meg ezt a kérdést ilyen szempontból is. Birkner Zoltán: Furcsa helyzetbe kerültünk, és egy picit akkor a sajtónyilatkozat és a mai napnak az előttünk álló feladatáról egy kicsit részletesebben szeretnék beszélni. Azt mondtam, hogy furcsa helyzetbe kerültünk, mert gondolják meg, hogy a FIDESZ vezette kormányzat egy nagyon jó dolgot talált ki, Magyarországon a lakáspiacot újra be kell indítani, a szociális lakásépítést fel kell gyorsítani, ennek gazdaságnövelő hatása, munkanélküliség csökkentő hatása, és még egy csomó pozitív hatása van. A Gazdasági Minisztériumhoz rendelt egy csomó pénzt, és Nagykanizsa városa, azt kell mondjam, hogy nagyon sikeresen pályázva, összességében 26 lakásra nyert összeget, aztán 10 lakás megépítésére nyert összeget, plusz 10 lakás vásárlására nyert összeget 3 különböző pályázaton. Azt kell mondjam, hogy zseniálisan nyitottunk ebben a kérdésben. Na most ez eddig a sikertörténet része, tessék végiggondolni, ez Nagykanizsa életében nagyon fontos, nem is beszélve a jövő évi tervekről, amikor 90 plusz 10 lakás ugyanígy tervbe van véve. Tehát néhány éven belül elérhetnénk azt, hogy Nagykanizsán a szociálislakás éhség problémája nagyon komolyan enyhüljön. Eddig a történet szép része, és akkor most mondjuk, hogy mi történt azóta. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata kiválasztott egy területet, 10 ifjú házas lakásának megépítésére alkalmas területet. Ez Kiskanizsa rácvárosának, Nagyrác utcai iskola volt épülete, amely évek óta ugye gazdátlanul és egyre inkább romló állapotban található ezen a településrészen, és az Nagykanizsának a terve, hogy ezt az épületet átalakítva, 10 boldog családnak lakáskulcsot nyújthasson át. Aztán megalakult, tulajdonképpen leginkább ennek az ügynek az ürügyén, és még 3 másik ingatlankérésnek az ürügyén Kiskanizsának a településrészi önkormányzata, amely zászlajára tűzte azt, hogy 4.000 főt képviselő rácváros legfontosabb kulturális, egykori kulturális, oktatási objektumát megmentse és oktatási célra erőnek erejével továbbra is életben tartsa. Ekkor jött az az ötlet, illetve az a módosítás, vagy az az előre menekülés, hogyha azt nézzük, hogy van egy nagyon jó kormányzati szándék, van egy sikeres város ehhez, és van 10 kérdéses lakás, és van egy bizonytalankodó településrész, illetve tiltakozó településrész - vajon megéri-e azt a folyamatos társadalmi ütközést ez a 10 lakás? Vajon megéri-e a sajtóban Nagykanizsáról szóló negatív vízhangot ez a 10 lakás? Vajon hosszútávon érdemes-e az amúgy pozitívan is működtethető kapcsolat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és részönkormányzata, településrészi önkormányzata között? Megéri-ee a folyamatos harcot esetleg a két önkormányzat között ez a 10 lakás? Nem tudtunk rá jó választ adni, őszinte leszek. Ugyanis van egy csomó érv az mellett, hogy de hát eddig nem történt semmi azzal iskola épülettel és romlik az állaga. Ez az egyik oldal. És végre hasznosítási módot találtunk. És ott van a másik oldal, hogy és mi van, hogyha Kiskanizsa 10 múlva nem 36 gyermek fog születni, hanem 360 és legközelebbi iskola 3-4 km-re található. És ugye mind a kettő érv nagyon komoly érv, és ekkor jött az az ötletünk, hogy valahogy meg kell próbálnunk szondázni Kiskanizsa lakosságát. Ugyanis azt tudniuk kell, hogy se a frakción belül, azt hiszem, sem a párton belül nem dőlt el a válasz, hiszen bizony kapunk olyan telefonokat, akik támogatják ennek a 10 lakásnak a megépítését, míg a részönkormányzat tagjai folyamatosan felszólítást kapnak, hogy küzdjenek a volt Nagyrác utcai iskolaépületért. Azóta egy picit higgadtabban körüljárva a dolgot, rájöttünk arra, hogy klasszikus népszavazás ügydöntő, vagy teljes mértékben végeredményét tekintve, meghatározó népszavazást csak Kiskanizsa településrészen nem lehet. Ugye az egész Nagykanizsára szól, az pedig részben fals képet adna, nem azért, mintha nem egész nagykanizsai ügyről lenne egyébként szó, hogy kell az a 10 szociális lakás, tehát nem erről szól. Itt most szimplán csak azt nézzük, hogy Nagyrác utcai iskolaépülettel egyébként mi legyen. Éppen ezért valami olyasmi javaslatot szeretnénk előterjeszteni, és ebben természetesen a jövő heti folytatólagos közgyűlésre szeretnénk tanácsot kérni jegyzőnőtől, amelyben a következő dolgoknak kellene megvalósulnia. Jó lenne kitalálnunk, helyi rendelettel megalapozni egy olyan véleménynyilvánító szavazást, amelynek lebonyolítása nagyban hasonlítana egy népszavazásra, a módja egyébként viszonylag egyszerű, hiszen most volt részönkormányzat választás Kiskanizsán, tehát hasonló módon ez is lebonyolítható. Nem kerülne 7-8 millió Ft-ba, hanem ugye 1-1,5 millió Ft-ba kerülne ez. Több legyen ez, mint egy közvélemény kutatás, hiszen azért az egy picit fals. Legyen ez egy véleménynyilvánító szavazás. A lehető legrövidebb időn belül valósuljon meg. Ez azt jelenti, hogy a rendeletalkotástól, és ha ezt elfogadja a tisztelt közgyűlés, akkor 30 napon belül kerüljön ez kiírásra. Arról egyébként lehet vitáznunk, és azt hiszem, ezt is érdemes átgondolni, hogy hány százalék legyen az érvényességi küszöb, ez egy nagyon fontos pont. És ha mindezek a pontok megvalósulnak, akkor én azt mondom, hogy egy hónap, de legkésőbb 5-6 héten belül lesz a kezünkben valami, ami Kiskanizsának a véleményét jelenti. Nem biztos, hogy ez a megváltó ötlet, tehát én arra kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, mondják el a véleményüket róla. De arra is kérem Önöket, hogy ne automatikusan söpörjék le az ötletet. Nem biztos, hogy ez a jó ötlet, még egyszer mondom. Én nagyon nyitott vagyok másnak is az ötletére. Arra kérem Önöket, hogy együtt oldjuk meg Kiskanizsa kérését. Lehet, hogy nem tudunk más megoldást találni egyébként rá, minthogy folytatódjon a beruházás. Lehet, hogy ez lesz a végső szó. De adjuk meg ezt az esélyt. Én ezt szeretném Önöktől kérni. És azért nem kértem azt automatikusan, hogy lépjünk vissza az ügyben, mondjuk azt, hogy igaza volt Kiskanizsának, mert nem vagyok róla meggyőződve ugyanis egyértelműen, hogy igaza van a részönkormányzat tagjainak akkor, amikor azt állítják, hogy az az iskola épület, igenis, hogy iskolaépületként, vagy valami más céllal maradjon a részönkormányzat kezelésében. Tehát ezért kérem ezt a kicsit furcsa megoldást. És természetesen jegyzőnőt szeretném társnak invitálni ebben az ügyben. Egy nehéz hetet kérek tőle, de arra kérem, persze, ha ma közgyűlés is ezt támogatja, hogy próbáljunk valamilyen öszvérmegoldást találni. Ha nem ez jön ki, még egyszer mondom, de sikerült megoldást találnunk az ügyre, hajlandó vagyok természetesen azt is támogatni. Dr. Fodor Csaba: Nehéz helyzetben vagyunk valóban. Egy sorkérdést hallottunk, amire sokan nem tudjuk a választ most még. Azzal én is egyetértek, és kettéveszem a kérdést, hogy vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amiben most vagyunk. Ehhez a vizsgálathoz viszont egy-két információra a tisztelt közgyűlésnek szüksége van, azt gondolom. Pontosak voltak nagyjából, egészéből azok a kronológiai felsorolások, amelyeket hallottunk, csak Antalics elnök úr azt elfelejtette közölni, hogy az önkormányzat a közbeszerzési pályázatot kiírta. A közbeszerzési pályázatot egy bíráló bizottság, amelyben ő is részt vett, meg még sokan mások is részt vettünk, elbírálta. Ennek eredményeként a város szerződést kötött a vállalakozóval a kivitelezésre. Ez a helyzet. Valóban úgy van, hogy Gazdasági Minisztériumtól erre a beruházásra 40 millió Ft-ot kapott a város. Ha jól tudom, akkor ez a pénz helyhez kötött beruházáshoz tapad, tehát ezt nem lehet más helyszínre átkonvertálni, ezzel kettő dolgot lehet csinálni - vagy felhasználjuk erre a beruházásra, vagy visszaküldjük. Ha visszaküldjük ezt a pénzt, akkor mi lehet arra a kérdésre a válasz, amit Birkner frakcióvezető úr nagyon helyesen föltett, hogy megkapjuk-e a 90 plusz 10-re igényelt ennél jóval, sokkal nagyobb összegű támogatást? Mit mondhat a támogatás adója, hogy nem kellett a 40 millió, most meg kéne 100, vagy több? Nem fogjuk tudni erre sem a választ, ezt úgy is ő fogja eldönteni, a Gazdasági Minisztérium. De ha valakinek „adok ajándékot” és az visszaadja az ajándékot, utána, ha elvárja, hogy adjak neki megint, hát meggondolom. Ott is emberek döntenek, nem tudjuk, de erről azért szólni kellene. Szólni kell arról is, hogy mi van a közbeszerzési törvénnyel, mert hát a közbeszerzési törvény, bizony sok következményt fűz abban az esetben, amennyiben a közbeszerzésre kiírt pályázat, annak elbírálása, és az alapján létrejövő jogi helyzetet a közbeszerzés kiírója nem teljesíti, akár ezért, akár azért, de valamiért nem teljesíti. Vannak szankciók közbeszerzési törvényben az ilyen esetre. Továbbiakban az önkormányzatnak arról is el kell gondolkodni, hogy nyilvánvalóan felelőssége áll fenn azzal a vállalkozóval szemben, akivel a szerződést megkötötte, azzal a vállalkozóval szemben, aki nyilvánvalóan erre a beruházásra rákészült, erre a beruházásra alvállalkozókkal megkötötte a szerződéseket, erre a beruházásra megvásárolt bizonyos anyagokat, lehet, hogy az egészet, nem tudom. De hát ővele is azért valami úton-módon el kell számolni. Elvi lehetősége van annak, nyilvánvalóan ő is kártérítési igénnyel léphet fel az önkormányzat felé. Ezek is a megvizsgálandó kérdések közé tartoznak. Ahhoz, hogy döntést hozhassunk, ezeket mind-mind, azt gondolom, hogy bele kell rakni a mérleg adott serpenyőjébe. Ez a beruházásrésze az ügynek. Népszavazás - én amikor a sajtóban értesültem erről a népszavazásról, elmondom azokat a gondolatokat nagyjából, amik eszembe jutottak, és az első az mindjárt az volt, hogy nagyon ügyesen elindult a 2002. évi választási kampány. Nagyon ügyesen, azt gondoltam, hogy a FIDESZ mindent megtesz annak érdekében, hogy lehetőség szerint a 2002-es választási kampányban az általa elnyert két FIDESZ-es képviselőhelyet próbálja meg biztosítani saját magának, akár úgy is, hogy erre jogszabály nem ad neki lehetőséget. Ezt hallottuk, hogy korrigálták, ennek valóban örülök, mert így legalább remény látszik arra, hogy valahogy elmozdulhassunk erről a kérdésről. A választási kampányból nem sikerült megingatni engem senkinek sem, és azt gondolom, hogy ami eredendően el lett rontva, azt utólag helyre lehet hozni, csak iszonyú nagy tehertételekkel, iszonyú nagy felelősségvállalással. Akkor is elmondtam, most is elmondom, én azt gondolom, hogy ennek az egész vitának már jóval a döntés meghozatala előtt le kellett volna bonyolódnia. Erre az egész vitának a két kiskanizsai képviselőnek fel kellett volna mérni a helyzetet, és valóban, én nem azt mondom, hogy Kiskanizsa egésze, mert ezt nem mondhatom, azt sem mondhatom, hogy többsége, de azt mondhatom, hogy Kiskanizsán laknak jó páran, akik valóban azt kívánják, amit a településrészi önkormányzat képvisel, mármint, hogy ne legyen ilyen jellegű 10 lakás ebben az épületben. Hát nyilvánvalóan egy akármilyen véleménynyilvánító szavazáson érdekek-ellenérdekek fognak összecsapni. Nyilvánvalóan a város nagy részének nehéz lesz megmagyarázni, és mi itt most nemcsak Kiskanizsát képviseljük, hanem a város egészét - és ezért vagyok én magam is nehéz helyzetben, hiszen kiskanizsai vagyok, Kiskanizsán élek már több mint 10 éve, de hát ebben a székben azért mégis csak a város egészét kell nézni - , hogy a város egészének hogyan magyarázzuk meg, hogy nem építjük meg a 10 lakást, visszaadjuk, megköszönjük a 40 millió Ft-ot, és várunk, mint a jó fiuk, hogy talán ezt majd úgy akceptálják fönn, hogy talán odaadnak még többet az új beruházási elképzeléseinkre. Tehát én azt hiszem, hogy valóban nagyon alaposan ezt körbe kell járni, meg kell fontolni. Nincs sok időnk, nincsenek hónapok, a vállalkozót nem lehet abban a helyzetben tartani, hogy most épít, nem épít, szerződés van a kezében, teljesítés egyéb határidőkkel, mint mondottam anyagi vannak, alvállalkozói szerződések bizonyára, őneki is felelőssége van. Ha ezt a döntést el akarjuk halasztani, el akarjuk napolni, és ezeket a vizsgálatokat le kívánjuk folytatni, én azt gondolom, hogy legkésőbbi időpontja, ennek a júniusi rendes közgyűlés lehet. Akkor igenis felelősen, információk birtokában dönteni kell ………………. Birkner Zoltán: Fodor képviselőtársam rendkívül logikusan valóban elmondta, hogy milyen problémákkal kell még szembesülni. Én ezt elfelejtettem, felírtam magamnak, de nem néztem bele, hogy tényleg a beruházás elkezdődött, a kivitelezésnek, a közbeszerzésnek és minden egyébnek következménye lehet. Remélem, nem úgy tűnt a néhány perces bevezetőmből, hogy feltaláltunk a spanyolviaszt - nem találtuk fel, megtették azt már helyettünk mások. Nem is szeretnénk a világot megváltani Kiskanizsán sem. Egyszerűen arról van szó, vajon milyen lesz az a beruházás, ahol polgári engedetlenségi mozgalmat indítva minden eszközzel próbálják majd megakadályozni a felháborodott kiskanizsaiak, akik egyébként támogatják a részönkormányzat az indítványát, tehát próbálják megakadályozni ennek az építésnek a befejezését? Vajon az a szembenálló 136 másik lakással ebből a biztos 36, a remélt plusz 100, és nem tudjuk még, hogy mi lesz utána, szembeállítva ez a 10 lakás, vajon ez a Gazdasági Minisztériumhoz, aki helyhez kötötten valóban utalta át ezt az összeget, és nyertünk pályázatot, vajon ehhez mit szólni, ha kivitelezés mondjuk, azért fog csúszni, mert a polgári engedetlenség megakadályozza az időben történt átadást? Vajon Nagykanizsa milyen színben fog feltűnni abban az esetben, hogyha nem sikerül időben rendezni ezt a kérdést? És ez egy nagyon fontos kérdés, ugyanis ez az érem másik oldala, megint csak a serpenyő, hogyha így nézzük, amit Fodor úr talán az előbb nem mondott el. Ha szimplán politikai üzenete lett volna tisztelt Fodor úr a FIDESZ képviselőcsoportjának és pártjának kezdeményezése, akkor nemes egyszerűséggel a két képviselőnkre való tekintettel nem szavaztuk volna meg az építkezést, nagyon egyszerűen, csak egy gombnyomás volt az egész. De talán emlékszik rá képviselőtársam, hogy akkor is megoszlott a FIDESZ-frakcióban erről a vélemény. Tehát ennyit a politikáról, és ennyit az előrehozott választási kampányról. Visszakéri-e a Gazdasági Minisztérium? Természetesen Nagykanizsa város önkormányzatának és vezetőinek mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mind a közbeszerzési pályázaton résztvevők, mind a kivitelező, mind az alvállalkozók, mind a Gazdasági Minisztérium, abban az esetben, ha elfogadják az indítványomat egy hónapig legyen türelemmel, el kell érni, hogy legyen türelemmel. Nem tudom, hogy ez biztosan sikerül-e? Ezért van most egy hetünk természetesen. Nem azt kérem, hogy ma fogadjuk el, hogy véleménynyilvánító szavazás legyen. Én annyit kértem Önöktől, hogy beszéljünk erről. Ez elkezdődött egyébként annak rendje és módja szerint. És lehet, hogy jövő héten a jegyzőnő fogja nekem azt mondani, hogy tisztelt Birkner úr ez lehetetlen, és akkor valószínűleg azt fogom mondani, hogy elfogadom. De ezt a kört én még meg szeretném várni. És lehet, hogy polgármester úr fogja azt mondani, hogy a Gazdasági Minisztériummal tárgyalva, sajnos lehetetlen, vagy közbeszerzéssel részt vettekkel tárgyalva, sajnos lehetetlen. Természetesen mindezeket majd akkor mérlegelni fogom, és akkor így fogom majd elmondani a véleményemet. De csak egy ötletet vetettünk fel. És hogy van-e lelkiismeret furdalásunk amiatt, hogy ez az ügy most kerül elő? Nem tudom, hogy ki a hibás ebben? Nem is szeretnék elkezdeni mutogatni. Maradjunk annyiban, hogy bizonyos szempontból kellően cinikusan álltunk eddig ehhez a kérdéshez azt hiszem mindannyian, vagy nem kellő odafigyeléssel - a cinikust visszavontam, nem igaz, nem kellő odafigyeléssel álltunk oda ehhez a kérdéshez. És talán korábban kellett volna, amikor még elkezdődött a beruházás, akkor átgondolnunk, hogy tényleg ilyen komoly tiltakozás mellett érdemes-e oda ezt a 10 ifjúházas lakást építeni. Tényleg ennyit szerettem volna csak. Dr. Gőgös Péter: Birkner képviselőtársammal ellentétben én azért visszamutogatnék, emlékezetném Fodor Csaba képviselőtársamat, hogy az érdemi döntések előtt meg volt Kiskanizsán a két fórum, lakossági fórum, és itt volt Önök előtt a közel ezer kiskanizsai aláírás a tiltakozásukkal. A döntést ennek ellenére hozta meg Ő is, mint ahogy a többiek is igen szavazatával. Tehát nem a két kiskanizsai képviselő felmérésén múlott. Itt mindenki tisztában volt teljesen már közbeszerzési pályázat elindítása előtt jóval a Kiskanizsaiak ellenérzésével. Egy kérésem volna, hogy a részönkormányzat tagjai közül Kálcsics úr szeretne hozzáfűzni néhány gondolatot az elhangzottakhoz, ha hozzájárulnak a többiek is. Antalics Dezső: Gőgös úrhoz csak egy kiegészítést. Talán emlékeznek arra, hogy a Dióssy-teremben, amikor ez a csomag a testület elé került, a-b-c. pont szerepelt. Én ekkor kértem a testületet, hogy b. pontot emeljük ki, vizsgáljuk meg, kérjük meg Kiskanizsa lakosságának véleményét, és akkor a közgyűlés ennek a kérésemnek nem tett eleget, mert akkor már ott voltak a jelzések. Ezt követően volt Kiskanizsán egy fórum, ahol polgármester úr a jelenlevőket - több mint 200 voltak a teremben - szavaztatta. Egyértelműen, egyhangúan azt szavazta meg ez a fórum, hogy nem kívánnak ott 10 fiatal családot. Tehát nem volt meggyőző akkor a válasz, amikor részletekbe menően elmondta polgármester úr, és a jelenlevők, hogy mit kíván az önkormányzat a Nagyrác utcai volt iskolaépülettel kapcsolatosan. Tehát Fodor Csaba úrhoz csak annyit, kiegészítve Gőgös urat, hogy ez a testület, ahogy Birkner úr megfogalmazta, folyamatosan majdnem egyhangúan, úgy 22:2, 23:2 arányban a településrészi önkormányzat képviselőit úgymond idézőjelben leszavazta. A közbeszerzési eljáráshoz, illetőleg az ügymenethez csak annyit, hogy érvényes közgyűlési határozatok születtek, és mentt minden a maga rendjén, az eljárás tulajdonképpen a pályázók kiválasztása, és beruházó, és így tovább. Tehát ebben innentől tulajdonképpen nem lehetett belenyúlni, hiszen érvényes közgyűlési határozatokkal volt alátámasztva. Tüttő István: Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy bármilyen szavazással próbáljuk a véleményeket kikérni, nem lesz ügydöntő. Az ügydöntés hiányában mégis mindenképp a jelenlévőknek kell dönteni. Röst János: Azzal folytatnám, amivel polgármester úr abbahagyta. Nézzük meg a népszavazás kérdését, hogy maga önállóan mit jelent. Az első kérdés az, hogy egyáltalán ki lehet-e írni ebben a témakörben népszavazást? Kérdezem a jegyzőasszonyt. A másik kérdésem az, hogy az időpontot, mit jelent, tehát hogy mennyi időn belül lehet ezt lebonyolítani? A következő kérdésem, hogy maga a népszavazás eljárása költségben mekkora összeget tesz ki, mennyit jelent? Aztán szintén kérdezném, ezt nem tudom, hogy kitől, hogy mekkora kár éri a várost, gondolok itt arra, ha az elmaradt összeget megkapnánk, illetve a kötbér lehetőség, ami fennáll, annak az összege? A másik lényeges elem, hogy mi történik a népszavazást követően? Az egyik az, hogy nagy valószínűséggel nem fog nyerni az indítvány, ugyanis ha a számszaki adatokat megnézzük, Kiskanizsa nincs akkora településrész, hogyha mindenki elmenne szavazni is, hogy érvényes legyen. A másik eleme az, hogy szembe állítaná a várost gyakorlatilag Kiskanizsával, ami szintén nem hiszem, hogy kívánatos lenne. Tételezzük fel, hogy mondjuk érvényes, és mégis az a döntés jönne ki, hogy ezt meg kéne változtatni, akkor még mindig vissza kell hozni a közgyűlés elé, és a közgyűlésnek kell lényegében ebben állást foglalnia, dönteni. Én azt mondom, hogyha a testület képes felvállalni annak az ódiumát, hogy ezt a döntését megváltoztatja, ahhoz kell 14 igen, és azt a 14 igent azoknak kell produkálni, akik ezt a kezdeményezést elkezdték. Én azt nem állítanám teljes mértékben, hogy ez politikai kampány, dehogy ennek politikai bukéja van, az biztos. Birkner Zoltán: Nagyon röviden szeretnék válaszolni. Én nem tudom, hogy Röst képviselő úr miért tette fel ezeket a kérdéseket. Talán nem figyelt oda arra, amit mondtam. Azt kértem, hogy egy véleménynyilvánító szavazásról beszélgessünk, azt kértem, hogy egy hónapon belül lebonyolíthatóról, azt kértem, hogy Kiskanizsa Bajcsa nélküli részéről. Mindaz, amit feltett, természetesen fel lehet tenni, de én ezt nem indítványoztam itt, ma, ebben az esetben, amiről beszélgetünk. Tehát éppen ezért - tudom én ezekre a választ egyébként, ha kíváncsi rá, egészen pontosan, mert utána jártam, úgyhogy - de még egyszer mondom, nem ezt kértem a jegyzőnőtől természetesen. És most be is befejezem, mert szeretném megkérni polgármester urat, hogy adja meg a szót a településrészi önkormányzat egyik képviselőjének. Tüttő István: A jegyzőnő válaszol előbb. És egy kérdésem azért nekem is lenne. A településrészi önkormányzat tagjának is, hogy megadjam a szót, külön szavaztatnom kell? Ez számomra furcsa logika. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Röst János úrnak akkor a kérdésekre röviden válaszolnék. A kérdésben népszavazás kiírására sor kerülhet. A minimum egy hónap, de ennél nagy valószínűséggel hosszabba idő lenne, ami ehhez szükséges lenne. Pénz vonatkozásában, mivel az egész települést érinti a népszavazás, a gazdasági szakemberek véleménye, illetve az eddigi tapasztalataink alapján megközelítené a 10 millió Ft-ot, és akkor csak lebonyolításról beszéltünk, az összes többi, amiről Fodor képviselő úr beszélt, az összes többi vonzatáról nem tudok így véleményt mondani, mert az egy másik összeszámlálást igényelne ebből a szempontból. Tüttő István: De annyi biztos, hogy több lenne. Tóth László: Elnézést, hogy ügyrendi gombot nyomtam, de mindenféleképpen szeretném elmondani, hogy nekem az álláspontom, a jegyzőnőjével merőlegesen ellentétes, ugyanis ebben a kérdéskörben népszavazást nem lehet tartani. Arról meg nem is beszélve, hogy véleménynyilvánító népszavazást az 1997. évi C. törvény nem ismer. Az 1997. évi C. törvény rendelkezik a helyi népszavazás feltételeiről. A helyi népszavazást, hogyha kiírja azt az önkormányzat, akkor az a testületre nézve kötelező, tehát nincsen véleménynyilvánító népszavazás, ugyanis az önkormányzati törvény 46. § (4) bekezdése a következőt írja: nem rendelhető el helyi népszavazás a c. pont alapján a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, és még sorol valamit. Azt mondja az értelmező rendelkezés, az önkormányzati törvény (4) bekezdése szerint nem rendelhető el a helyi népszavazás a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szervezeti kérdésekben, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés, szervezeti kérdés, amelyben helyi népszavazás nem rendelhető el. Én úgy értelmeztem a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat kérését, hogy az önkormányzat a továbbiakban is a régi iskola épületében egy iskolát, mint intézményt üzemeltessen a továbbiakban. Elöljáróban ennyit szerettem volna elmondani. Dr. Baranyi Enikő: Röviden és úgy érzem, hogy miután Fodor képviselőtársam megtehette, hogy az elmúlt 1-1,5 évre tekintett vissza, és ezt politikai csatározásnak minősítette, hát akkor engedjék meg a képviselőtársaim, még akkor is, hogyha már nagyon unják ezt a „lemezt”, hogy azért még egyszer elismételjek egy-két dolgot, és nagyon momentóként mindenki, azt kérem, hogy ezt még egyszer jegyezze meg, hisz ma is volt már utalás arra, hogy mi van Lazsnakkal. Az a testület, az a városvezetés, amely következetesen a hibáit megismétli bizony, nagyon nagy károkat tud okozni a városnak. Emlékezzenek arra a régi képviselőtársaim, hogy mekkora viharok, mekkora csatározások voltak itt, amikor a Nagyrác utcai iskola bezárásával, illetve végül is az egysoros iskola megmaradásával kapcsolatos ütközéseink voltak. Már akkor felmerült az a kérdés, hogy ugyan mi lesz az épület funkciója, mert egy őrizetlenül és funkció nélkül, lakatlanul hagyott ingatlan egyértelműen vagyonvesztéshez, az állagromlás miatt is vezet. A másik dolog, hogy én a magam részéről valójában nagyon-nagyon örültem volna, hogyha egy ilyen típusú soron kívüli közgyűlésről van szó, akkor sikerült volna már olyan információkkal ideérkezni, amiben már azt is tudjuk, hogy a Gazdasági Minisztérium tapogatózó kérdéseinkre vonatkozóan azt a választ adja, hogy ezt a helyhez kötött, 40 milliós pályázati pénzt vissza kell utalni, de ugyanakkor, hogyha meghatározott időn belül új helyet tudunk megjelölni, valójában átvihető ez az összeg. Hiányolom azt is, hogy ezideg nem jutottunk olyan információ birtokába sem, hogy az építés leállítása vagy időleges felfüggesztése mellett és ellenére, vajon a vállalkozónak, itt az előbb egyébként logikusan felvetett kártérítési kérelme, fennáll-e majd vélhetően, illetve annak mekkora lesz az összege? A Nagyrác utcai iskola funkciójával kapcsolatosan azt azonban tényleg el szeretném mondani, hogy úgy gondolom, hogy a kiskanizsai lakosság nem kaphatta, nem kapta meg ettől a közgyűléstől azokat a biztató jeleket sem, amelyek valójában biztonságot jelentettek volna, és az ő akaratuknak a megnyilvánulását. Emlékszem arra is, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottságon bizony sikerült leseperni azt a javaslatot, hogyha fiatal házasok otthona lenne, akkor azok törvényi házasok, és ne életközösségben élők legyenek, hisz vannak emberek, vannak családok, akik a klasszikus, konzervatív családi struktúrát tudják elfogadni. Ez nem kellett a bizottságnak, és nem fogadta el a közgyűlés sem. Nem válthat ki Kiskanizsa térségében már önmagában véve ez sem egy szimpátiát, amikor ezt a kérdést így ítéljük meg. Hasonló módon nem nyert az sem szavazatot, és elfogadást, hogy esetleg a településrészi önkormányzat, ha mégis önkormányzati lakás lenne, akkor nem vétó, hanem javaslattételi joggal rendelkezhessen, hisz biztos vagyok benn, hogy ebben a döntésben is azt érezték, hogy nem igazán tekintjük ezt a településrészt olyannak, akik megfelelő partnereink tudnak lenni. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy a településrészi önkormányzatnak ezeket a tényezőket is figyelembe véve az általuk felsorakoztatott másfajta funkció megjelölésével, el kéne úgy gondolkoznunk, hogy van egy bizonyos egy hetes időtartamunk, amikor meg kéne szereznünk ezeket az információkat, ami a gazdasági, rövid és hosszabbtávú kihatását jelentené, ha nem történne ezeknek a lakásoknak a megépítése. És valóban így van. Az az önkormányzat, amelyik a településrészeket, a perifériát, mondjam így, nem igazán preferálja hosszabbtávon, az viszont kétségtelen, hogy nagyon keserű helyzetbe kerül, hisz megkérdezem, hogy lehetne azon a településrészen, mert meg lehet mosolyogni, hogy ott majd mennyi gyerek fog születni 5, vagy 10 év múlva, és hogy reális ez a számadat, hogy születhetne, hogy így mondjam, egy településrészen ilyen számban újszülött és csecsemő akkor, amikor nagyítóval kell keresni, hogy van-e üres építési telek, és a város vezetősége 12 éve most már, vagy 10 éve nem is igazán sokat tett annak érdekében, hogy ott fiatal házasok tartósan letelepedjenek és építkezni tudjanak. Ez nem az a fajta letelepedés, mert ez az 5 éves ott lakás gyakorlatilag egy mondjam így, majdnem ilyen átjáróházszerű, időleges ott létet jelenthet. Tüttő István: Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy fölajánlottuk, sőt ki is hangsúlyoztuk, hogy a településrészi önkormányzat dönthet, önmaga dönthet, mondtuk, hogy rájuk bízzuk, hogy ki menjen oda, teljesen eldöntheti. Kelemen Z. Pál: Elgondolkodtam mindazon, ami elhangzott, és én úgy gondoltam, hogy a népszavazás, vagy helyi polgári szavazás megtörtént azon a napon, amikor a 18 szomszéd egyike sem emelt kifogást ez ellen az építmény ellen. Azok, akik legközelebb laknak a kiskanizsai iskolához, egyik sem emelt kifogást az építési engedély kiadása ellen. Ha nem így van, akkor cáfoljanak meg. Másrészt én úgy gondolom, hogy akkor, amikor Nagykanizsa városa számára építünk egy ilyen intézményt, ahol fiatal házasok átmeneti elhelyezést nyerhetnek, erről a város dönthet Kiskanizsástól, Palinostól, Sáncostól, belvárosostól, mert egyetlen városban élünk. Vitathatatlanul, hogy vannak helyi kisebb érdekek, de Nagykanizsa érdeke, a város érdeke az, hogy mindenek felett azt érvényesítsük. Ott választottak. Harmadrészt: meghallgattam a hozzászólásokat. Én tudom azt, hogy Baranyi Enikő képviselőtársam a bizottsági munka folyamán teljes mellszélességgel támogatta ennek az építménynek a létrejöttét és felépítését. Tudom azt, hogy Gőgös Péter képviselőtársam teljes mellszélességgel támogatta ennek az építménynek a felépítését, kezdeti szakaszban, míg Kiskanizsáról mást nem kapott. Viszont Gőgös Péter képviselőtársam nem támogatta azt, amit mi Baranyi Enikővel együtt támogattunk, a saját család és hazásság felfogásról alkotott véleményünk szerint, hogy itt valós, törvényes házasok kaphassanak csak elvből. Azért tessék visszagondolni a múltra, a Szociális és Egészségügyi Bizottság másfél évig tárgyalta ezt a kérdést. A másfél év során - és a bizottsági elnök úr meg fog erősíteni - semmiféle ellenvélemény, ellenérzés nem volt, a bizottsági jegyzőkönyvek elolvashatók, megvannak, tények. Ehhez képest majd más helyzet állt fel. Ami pedig a Birkner úr javaslatát illeti, ez valójában nem egy népszavazás, én ezt tudom, valójában nem is egy véleménynyilvánító népszavazás, mert ilyet ilyen kérdésben nem lehet elrendelni, hanem ez valamiféle, nem is tudom megmondani, egyszerűen nem találok rá fogalmat, mert ilyen még nem volt, ez most lett kitalálva az imént. Én úgy gondolom, ha Nagykanizsa kérdéséről kell szavazni, bármiről, akkor a város egyetlen polgárát sem szabad abból kizárni. Eszembe sem jutott volna egy palini, bagolai szeméttelep építésénél azt mondani a kiskanizsai polgároknak, hogy ezt csak a bagolai képviselő döntheti el, vagy a bagolai részönkormányzat, ebben a kiskanizsaiak nem szavazhatnak. A demokrácia, a képviseleti demokrácia erről szól. Ezért Nagykanizsán kell szavazni. Nem vagyok ellene egy népszavazásnak, ha az törvényes. Nagykanizsa városban ennek a népszavazásnak az érvényességéhez 21.000 szavazat kell. Ennek a szavazatnak a javaslathoz 10.500 körülbelül, a szavazók számából indulva 10.500 szavazatot kell kapnia a népszavazási kezdeményezésnek. Tessék ezt végig gondolni képviselőtársak. És az a 8-10-11 millió, az egy reális szám. Nem Kiskanizsa ellen beszélek, hanem Kiskanizsáért, illetve nem is Kiskanizsáért, hanem Nagykanizsáért. Miről szólna egy ilyen szavazás és egy ilyen véleménynyilvánítás? Kell-e a városnak, 10 fiatalnak átmeneti otthonmegoldás? Kell-e ebbe a városba 40 millió Ft állami támogatás? Erről szól a népszavazás. Semmi másról. Ami pedig hát elég sajnálatos, mert itt volt a kezükben az oktatási program, a beiskolázási program, és tudunk benne olvasni - 25 gyerek megy első osztályba az idén óvodából, 11 beiratkozó van, Kiskanizsán van, a kiskanizsai óvodában. Szeretném, ha több gyerek lenne, de a következő 6 évben minden bizonnyal nem lesz több, mert ott előttünk a korfa, és ahhoz meg kellene még azt is kérdezni, hogy vajon hány kiskanizsai gyerek jár belvárosi iskolába? Mondjuk a helyi önkormányzat tagjai közül hány jártja a gyerekét belvárosi iskolába? Ez egy népszavazás kérdése. Ki hova íratja be a gyerekét? Nem tudok támogatni semmilyen olyan népszavazást, amiben nem Nagykanizsa város összes lakója, összes szavazó polgára dönt a várost érintő pontos kérdésekben. Dr. Gőgös Péter: Nem mehetünk el emellett a kérdés mellet. Szeretném, hogyha Kiskanizsa ügyét a továbbiakban nem kampányként kezelnék. Kelemen Z. Pálnak ……. módszere, oszd meg és uralkodj, meglehetősen látványos, csak kár, hogy hamis érvekkel próbálja alátámasztani, és azzal megtéveszti a jelenlövőket és a TV nézőket. Ha nagyon jól megfigyelte és ott volt mindegyik ülésen, akkor tudja, hogy ez az eset, ez egy esetben, egyszer került szavazásra az én igen szavazatommal, amikor koncepcióként szó volt róla, és még részönkormányzat sehol sem volt, kiskanizsai önkormányzati fórum sehol sem volt. Az első fórumtól kezdve, amint a kiskanizsai lakosság véleménye megfogalmazódott, onnantól folyamatosan negatív véleményemet és ellenszavazatomat adtam le erre. És csatlakoznék Baranyi Enikőhöz szintén, aki ugyanilyen álláspontot képviselt. Tehát én arra kérem, hogy azért ne próbálja megtéveszteni a lakosokat. Kelemen Z. Pál: Tisztelt Képviselőtársam! Nagyra becsülöm a véleményedet. Ebben az esetben tévedsz. Nem akarok Kiskanizsán indulni ellened, nem kampányolok Kiskanizsán a választásokon. Eszem ágában sincs. Valószínűleg nem is fogok ellened beszélni. Derék tisztességes, jó képviselőnek tartalak, de nem hiszem, hogy most igazat mondtál. Tóth László: A következőt szeretném reflektálni Gőgös képviselőtársam hozzászólásához. Jelen esetben ötödszörre tárgyaljuk a Nagyrác utcai iskola kérdését. 2001. február 27-én az önkormányzat a 34/2001. számú határozatában megerősítette a 224/2000. számú határozatát, amit 2000. VII. 4-én hoztunk - az akkori arány 18 igen, 1 nem, és 1 tartózkodás. A következő, harmadik eset 2001. III. 27-én, szintén az arány 21:5. Következő, a negyedik eset 2001. április 3-án, a szavazati arány 16:1. Tehát Gőgös képviselőtársam azon állításai, miszerint csak egyszer tárgyaltunk erről az ügyről, ez nem állja meg a helyét. Ha a bizottságokkal - azt visszavonom. Viszont mindenféleképpen el szerettem volna mondani ezeket az adatokat, mert ez kronológiai sorrendből kimaradt, és úgy érzem, hogy kellőképpen átgondoltan döntött erről a közgyűlés, és nem kívánok én a továbbiakban részt venni ilyen parttalan vitákban. Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy gyakorlatilag, a döntést a közgyűlésnek kell meghozni. Amennyiben nem írunk ki olyan népszavazást, amely a törvény szerinti. A törvény szerinti népszavazásnak az én borítékolt véleményem szerint teljes mértékben eredménytelen lesz a vége, ugyanis nem olyan horderejű kérdésről van szó, amelyre egész Kanizsa megmozdulna, vagy legalább is a fele. 50%-át meg kell haladni a szavazók megjelenésének. Ha most azt mondom, hogy Kiskanizsa, én még Kiskanizsában is majdnem fogadni mernék, hogy a fele nem fog elmenni szavazni. De lehet, hogy ezt elveszteném. Én azt kérem, maradjunk a téma mellett. Ha úgy gondolják, hogy ezt az ügyet döntést kell hozni, akkor abban hozzunk döntést, hogy a jegyzőnőt megbízzuk, ahogy ezt javasolták. Közben járjunk utána annak a feltételnek, hogy mi történik akkor, hogyha a döntés nemleges lesz, és akkor megjönnek azok válaszok, amely alapján tényleg azt lehet mondani, hogy vállalhatunk-e akkora kockázatot, amely itt körvonalazódik. Ez az én javaslatom. De szeretnék most szavazást feltenni arra, hogy Kálcsics úr, kérem, döntsünk abban, hogy mondja el véleményét, és azt követően döntsünk. Szavazzunk róla. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Kálcsics László: Tisztelt uraim és hölgyeim, tisztelt polgármester úr! Köszönöm a szót és köszönöm, hogy meghallgatnak. Elöljáróban azt szeretném kérni, maguknak lehet, hogy nem tűnik olyan nagy horderejűnek az ügy, mint nekünk, kiskanizsaiaknak, és ennek kapcsán azt kérném, hogy ne csináljanak ebből politikai ügyet. Ez elég régi dolog már ahhoz, hogy egyáltalán nincs értelme annak, hogy egymásra mutogassanak, hogy ez kampányolás. Ez nem kampányolás, ez Kiskanizsának egy hosszú távú ügye. És ennek kapcsán elmondanám, biztos nem mondok senkinek újat, ha azt mondom, egy nagy magyar azt mondta, „egy mellényt, ha rosszul gombolnak be, azt újra kell gombolni.” És nem hiszem, hogy képviselőtestületnek, vagy bárkinek szégyene ellen az, ha egy elhibázott döntést felülvizsgál, és a végén elismeri, hogy hibázott. Mert meg vagyok győződve arról, ha ezt a döntést, ezt az ügyet olyan mélységében és olyan alaposan előkészítették volna Kiskanizsán is, mint ahogy, nem tudom, gondolom, a hivatal készítette elő a testület elé, mert a testület elé pompásan előkészítették. Én hallottam olyan véleményt, amikor valaki azt mondta, hogy ő nyugodt lelkiismerettel megszavazta, ahogy ez volt tálalva. De azt hiszem, mindenki előtt világos az a tény, hogy Kiskanizsán ez nem lett kellően ismertetve sem, előkészítve sem, pedig a vélemény időben kikérve, viszont, amióta tudják a véleményünket, azóta nyugodta, elmondhatom azt, hogy sorra lesöprik ezt az ügyet. Én fölöslegesnek tartom az ifjú házasok otthonáról beszélni Kiskanizsán, nem azért, mintha nem lenne rá szükség, egyetértek vele, van egyéb hely a városban is, Kiskanizsán is. Mi nekünk a legfájóbb pont ……………. Azt hiszem, nagyjából ismerik a várost, de engedtessék meg, hogy megmutassam. Ez a két kiskanizsai iskola, nyilván ehhez tartozik még lefelé is, fölfelé is egy csomó terület. Ami Kiskanizsát illeti 526 hektáron fekszik, ami lakott terület által határolt. Ez az iskola, most nem számítom, hogy 1,5 km-t vagy 1 km-t kell menni az illetőnek, az egyik iskolától a másik 1,6 km, légvonalban 1,2. Hogyha megnézzük, a belvárosban itt van 4 iskola 3,6 hektáron, aminek a távolsága Kiskanizsától, a Nagyrác utcától a Bolyai 2700 méter, a Zrínyi 2900, a Rozgonyi 3200 méter. És még hadd tegyem hozzá azt, ami számomra érthetetlen, hogy ezen a 3,6 hektáron, nyilván nem most létesült ez az iskola, nem ez az érthetetlen, hanem ebből a 4-ből mi szükség van a Zemplén Győző iskolára, amikor nincs háttere, az összes környező utcákban már kereskedelmi egységek vannak. Hát, ha itt 4 iskolára van szükség, amit nem vonok én sehol kétségbe, akkor tessék mondani, ezen a nagy területen miért nem lehet miért nem lehet két egysoros iskola? Én nem akarok mélyebben lemenni a dologba. Itt annyi minden lesújtó dolgot hallottunk, én nem szeretnék lesújtóan nyilatkozni, de innét, erről a helyről szeretném Cserti urat megkérni arra, hogy amit múltkor Kiskanizsáról el tetszett mondani, arról a Kiskanizsáról, aki erejét, pénzét, idejét, munkáját nem kímélve, mind a két iskolának az építésében aktívan részt vett, olyan lesújtó véleményt tetszett mondani, hogy hát fékeznem kellett magam - talán észrevette -, hogy ülve maradjak. Nézze, jó magam is részt vettem, és nem csak az én nevemben, hanem a többiek nevében is, és hogy, amit el tetszett mondani, arra szeretném kérni, máskor tessék utána járni, hogy mit tetszik mondani. …………………………… Tehát a Piarista odatelepülése valótlan. Dr. Horváth György: Két adatot mondanék. Az egyik. Mielőtt még szóba került a Nagyrác úti iskola megszüntetése, 82-en jártak be Kiskanizsáról Nagykanizsára iskolába. Szó sem volt még az iskola megszüntetéséről, utána lehet nézni. Ez az egyik. A másik. Kérdezem képviselőtársaimat, elhangzott ez, hogy iskola legyen. 10 év múlva ebbe az iskolába járatnák a gyerekeiket? Hát mikor épült ez az iskola, hogyan néz ki, az megfelel az iskola követelményeinek? Hát szóval erre alapozni, én azt hiszem, ezt naivitásnak tartom így. Úgyhogy nem hiszem, hogy ez lenne megoldás, hogy ott 10 évig tartalékolni iskolának. Cserti Tibor: Hát miután Kálcsics úr megszólított, én is megtisztelem, felállok. Először is ezt a levelet Kálcsics úr kapta, őneki címezte a Piarista Tartományi Főnök úr, én más levelét nem szoktam nyilvánosan felolvasni. Elolvastam egyébként, ami benne van. Ha Ön úgy gondolja, hogy közgyűlésre tartozik, szívesen olvassa fel. Visszatérve, mivel név szerint megszólíttattam ebben a témában, lehet, hogy Ön nem figyelt tisztességesen múltkor vagy félreértett. Röviden, a következőket mondtam. Önök Kiskanizsán a két intézmény sorsáról tényleg a Piarista Általános Iskola telepítése, a városba történő újra visszatelepülése kapcsán döntöttek. Egyébként nem régen neveztük ki, ugyanez a testület most megint ugyanazt az intézmény igazgatóját - én nem nevezem meg őt, mindenki tudja - ismét, nem tudom hányadszor, akinek a vezetésével egy picit föllázították a településrész lakóit. Közvetlen és is a pedagógusok ugye a szülőket, Kérem szépen, akkori döntésnek a lényege még egyszer az volt, amit elmondtam, és én a tárgyalásokon részt vettem. Én is tudnék egyébként dokumentációkat előkotorni, nem tartom igazán értelmét a dolognak, megmondom őszintén. És a jegyzőkönyvek kapcsán gyakorlatilag a Piaristarend is exponálta magát a tárgyalások során, és bizony igenis bizonyos irányba, tárgyalás irányba elfogadó nyilatkozatot adott. No summa-summarum, a döntésnek akkor az lett volna az eredménye, hogy az állami támogatás központi költségvetésből kapott volna a város 100 millió Ft-ot, erre a célra rendelkezésre állt. Ez Nagyrác utcai iskola egy ……… felújítása irányába ment volna, és az lett volna az állami iskola, és fokozatosan átment volna a kiskanizsai akkori Tanácsköztársaság téri Iskola, Piarista Általános és Középiskolává. Ha Ön ezt megakarja cáfolni hitelt érdemlő módon, ám tegye, én nem kívánok ebben témában vitatkozni. Na most ettől a perctől kezdve, ugye egy intézménnyel túldimenzionált lett ez a város, valamit le kellett építeni. Önnek valójában igaza van, amikor ilyen településszerkezeti viszonyokat vetít elénk, és azzal indokol, hogy igenis meg kellett volna szűntetni a Zemplént. Én egyetértek Önnel, nem vitatkozom. Az akkor egy ideiglenesen létrehozott, hogy a demográfiai hullámot levezető intézmény volt. Hát most számon lehetne kérni, az akkori képviselők miért nem szüntették meg akkor. Szóval tényleg ezeket az anomáliákat föl lehet vetni, de az alapkérdést, még egyszer mondom, Önök kiskanizsaiak akkor leszavazták. No summa-summarum, én nem akarok vitát provokálni ebben a témában, én jó indulatúan szóltam akkor hozzá. Meggyőződésem egyébként, és a konklúzió az volt, hogy ezek után két intézményt fenntartani ebben a városrészben rendkívül nehéz. Természetesen lehet úgy dönteni, minden további nélkül. Én személy szerint megmondom őszintén, nem értek egyet, ezzel a kérdéssel, ki is fejtettem miért, ám a képviselőtestület 14 igenlő szavazatát szerezzék meg hozzá. Én egy picit veszett fejsze nyelének tartom, és a településrészi önkormányzat nevében talán okosabb dolgokon törném a fejemet, megmondom őszintén. Arra addig választ a kérdés kapcsán, hogyha megmarad nálam az intézmény puszta vagyoni oldala, az üres intézmény fala, akkor mit kezdenék vele? Már múltkor éppen Ön ugye azt mondta, hogy igenis focikollégiumot, vagy fociiskolát szeretnénk belőle létesíteni. Például. Azt hiszem erre is vannak tanúk nálam. Hát akkor tessék ilyen értelemben szakmailag indokolni, és ennek fölvázolni üzletpolitikai elképzeléseit. Én ehhez szívesen adok segítséget, hogyha igénylik. De hogy egyoldalúan ide tesznek elém egy levelet, és picit személyemet nevetségessé állítani egy városrész előtt meg a város előtt, ne haragudjon, ezt visszautasítom. De egyúttal meg is követem Önt, mert megsérteni nem akarom. Kálcsics László: Tisztelt Képviselő Úr! Azzal indította akkor, szó szerint azzal indította akkor a mondandóját, hogy Kiskanizsa akkor elvesztette a jogát, hogy két iskolája legyen, amikor leszavazta a Piarista Iskolát. Örömmel hallottam azt, amikor most tetszett idézni, lehet, hogy nem jól idézem, hogy föllázították - lehet, hogy nem ezt mondta -, de hogy mesterségesen volt dimenzálva az a tiltakozás, ez azt hiszem, senki számára nem kétséges. És engedjék meg, talán az én levelemből fölolvashatok: „akkor az önkormányzat szerette volna, ha a régi iskolánk helyett más épületet fogadunk el, és felajánlották a Kiskanizsa Általános Iskola épületét. A rend ragaszkodott az eredeti helyen történő elhelyezéséhez, és törvény alapján ezt kérte vissza. ’97-ben megtörtént a megegyezés a város és a Rend, meg Miniszterelnöki Hivatal Államtitkársága között. A város megkapta a laktanya központi épületeit, a Rend pedig tulajdonba kapta a régi iskoláját, rendházát és kollégiumát. A régi rendház épületét, a Hunyadi Általános Iskolát áthelyezték máshová. A kollégium épületét valóságosan is használjuk, a régi gimnázium épületének átadását pedig fokozatosan valósítja meg a város.” Tehát ebből egyértelműen kitűnik az, hogy a Piarista Rend, ahogy nekem szóban is elmondták, nem is akarta elfogadni, ő jogosan ragaszkodott a régi iskolájához. 18 osztálya van most, amit 24-re fölfejleszteni jogosan. És azt hiszem a városnak csak erénye lesz. Én fölöslegesnek tartom erre hivatkozni Kiskanizsa esetében, hogy nincs joga a két iskolának és én erre gondoltam akkor, amikor amit mondtam, címeztem, mert akkor mi olyan lesújtó véleményt kaptunk, ami nevetségessé tette a város előtt, és ezt szerettem volna visszautasítani. Még valamit, hadd mondjak el. Nevezetesen azt, hogy Kiskanizsán hála Isten van még egy olyan réteg, akit meg lehet mozdítani. De ezek a dolgok, hogy a településrészi önkormányzat javaslatai, a kezdeményezéseit sorra a közgyűlés lesöpri, hadd mondjam el az emlékműveket, a játszóteret, egyebet. Ott az embereket meg lehet még mozdítani, de ezek a dolgok olyan lesújtóan hatnak, hogy egyszerűen nem lehet ott lassan majd az emberekkel, és nem hiszem, hogy ez a városnak előnyére szolgálna. Kiskanizsának meg egyenesen hátrányos. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Tüttő István: Az a javaslatom, hogy maradjunk a tárgynál. Cserti Tibor: Engedjék meg, hogy egyetlen mondattal hadd reagáljak mégis rá, mert úgy illik. Tényleg, következetesen a Piarista Iskola az eredeti épületállományt követelte vissza. De az igazság kedvéért hozzátartozik, hogy nem zárta ki egy esetleges, tehát azt a tárgyalási irányt, és bizony nyomatékosan be is mozdult abba az irányba. Most ezek után én nem látok ellentétet a kettő között, de egyet nem szeretnék. Én magam is, hát mondjuk úgy, hogy támogatói közé tartoztam a Piarista Iskola városba történő betelepülésének, mert tényleg egy nagyon komoly szellemi bázis idetelepülését is maga után vonta. De ezek után nem szeretném, ha Ön pontosan abba az irányba terelné a személyemet is, ne haragudjon, hogy kialakul a városban ismét esetleg egy ilyen mesterséggel szított Piarista ellentét, vagy egy vélt-valós véleményeltérés kapcsán elindulna valami nem kívánatos, uram bocsá, esetleg ……….. Ne haragudjon, azt hiszem, egyikünknek se érdeke, és most zárjuk le ezt a témát. Tüttő István: Ezt akarom kérni. A Piarista Iskolának most nem sok köze van most a Nagyrác utcához. Dr. Csákai Iván: Egyik építészetben jártas barátom mondta, hogy 1 évig üresen lévő épület 6 évet öregszik. Ez az épület üresen állt. Úgy látszik, hogy annak idején, amikor elindítottuk a Szociális és Egészségügyi Bizottságban ezt a tervet, nem hittek benne és mosolyogtak. Amikor már realitás lett, akkor kezdett el mindenki kapkodni. Megmondom őszintén, az egész város érdekét sértő dolog az, hogyha ez nem valósulhat meg, hisz a Gazdasági Minisztérium megadta támogatást. Lehet úgy dönteni, hogy nem kérünk, de Gazdasági Minisztérium nem biztos, hogy a továbbiakban ad. Visszaköszön a nagykanizsai betegség, ha csinálunk valamit, az is baj, ha nem csinálunk valamit, az is baj. Az önkormányzat érdeke egyértelműen sérül. Jelzi azt, hogy ez a 10 lakás is nagyon hiányzik, az, hogy 2 lakásra 142 igénylő van. Ebben a 142 igénylőben nincsenek a fiatal házasok. Ipari Parkot, Logisztikai Központot akarunk idetelepíteni. Igenis kell egy olyan intézmény, ahol 4-5 évig el tudunk helyezni fiatalokat, hogy tovább tudjanak lépni. Lehet úgy dönteni, hogy leállunk, de akkor a szociális bérlakás, nagyon félve mondom ki ezt a szociálist mindig, mert a bérlakás építési koncepciót lassan el lehet felejteni, mert nem biztos, hogy továbbiakban azt a 140-160 millió Ft támogatást meg fogjuk kapni. Én a kiskanizsaiaktól azt kérem változatlanul, többször beszéltem velük, nagyon gondolják meg, hogy milyen érdekek mellett próbálnak elmenni, mert az érdek a városérdek , és érdek az egyéni érdek is, és nem biztos, hogy az egyéni érdek mellett szabad ellépni. Bizottságunk ragaszkodik az eredeti terv megvalósításához. Birkner Zoltán: Elnézést, hogy sokadszor szólok hozzá. Egy picit más irányba kerekedett, elég furcsa gellert vett ez a beszélgetés, ahonnét indítottunk, de legalább felszínre jött egy csomó vélemény. Azt gondolom, hogy minden véleményt végighallgatva, és mindenkinek a véleményét tiszteletben tartva, én arra kérném Önöket tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a mai nap mégiscsak adjuk meg annak az esélyét, hogy egy hét múlva, az egy hét, az nem az az időpont, ami a kivitelezést, a közbeszerzési eljárást, a Gazdasági Minisztérium pénzét bármilyen szinten veszélyeztetné, egy hét múlva a folytatólagos közgyűlésen térjünk vissza olyan értelemben erre az ügyre, amit kértem. Én nem kértem népszavazást. Véleménynyilvánító szavazásnak a lehetőségét kértem jegyzőnőtől. Azt kértem, hogy nézzük meg ennek a saját helyi rendelet alkotásának lehetőségét. Azt kértem, hogy ennek az legyen a lényege, hogy nagyon rövid időn belül lebonyolódjon, ha lehetséges, és persze képviselőtársaim támogatják, és csak Kiskanizsa vegyen ebben részt, Bajcsa nélkül. Abban az esetben tisztelettel, hogyha Önök nem értenek ezzel egyet, ne szavazzák meg. Még egyszer mondom, nem szeretném kitalálni a „spanyolviaszt”. Ha nem értenek vele egyet, nem szavazzák meg. Én csak azt szeretném, hogy az eredeti indítványt, ahonnét indítottunk, oda térjük vissza a megoldás irányába. Lehet, hogy nem ez a megoldás, de én ezt most szeretném majd szavazásra feltenni. Dr. Baranyi Enikő: Olyan értelemben ügyrendi a hozzászólásom, hogy szerintem elsősorban azt kéne eldöntenünk, hogy ez a testület az eddig felszínre hozott problémák alapján hajlandó-e az eddigi döntését megfelelő információk, számítások alapján esetleg revideálni? Ennek megfelelően erre a kérdésre kíván-e a testület még egyszer visszatérni, és akkor az alábbi kérdéseket és számításokat kellene megszerezni. 1: A Gazdasági Minisztériummal, tehát még egyszer mondom, kapcsolatfelvétel egy esetleges meg nem valósulás esetén az összeg más helyre történő áthelyezése városon belül van-e egyáltalán lehetőség? Senki sem akarja, a kiskanizsaiak sem, hogy a 40 után még további 100 milliótól, bérlakás építésétől kizárjuk magunkat. Itt nem erről szól ez a történet. Másik számítás, amire szükség lenne, hogy az iskola épületében az elkezdett munkálatok és a vállalakozóval megkötött szerződések esetleges felbontása milyen anyagi következményekkel járna? A harmadik számítás jelölje meg pontosan költségvetéssel, számadatokkal alátámasztva a településrészi önkormányzat, hogy pontosan milyen funkcióval, mit szeretne abban, tehát milyen funkcióval, milyen forrásból tudnák elképzelni, hogy az az épület funkcionáljon. Az, hogy ebből iskola lesz, vagy iskolát jelölnek- e meg, vagy pedig más funkciót jelölnek meg, erre azt hiszem, már volt egyébként korábban is utalásuk. És akkor lehet folytatni rövid határidőn belül a tárgyalásokat. Nem beszélve arról, hogy Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat is akkor ténylegesen szembesül azzal a problémával, hogy valami funkció megjelenítése, tartós fenntartása milyen forrásigénnyel és milyen működési költséggel jár tartósabban, ami természetesen ugyankkor a város költségvetését jelenti, hogy ha egy új funkciót tudunk akkor megjelölni. Én azt gondolom, hogyha ezekre a kérdésekre kérnénk választ pontos számadatokkal, akkor egyidejűleg, mivel a döntést mindenképpen a testületnek kell meghozni, akkor ez a kérdés rövidebbre zárható, és egy megfelelő párbeszéd után talán hátha a kedélyek is lecsillapodnak mind a két fél részéről. Györek László: Ülök itt jó ideje és hallgatom ezt az árnyékbokszolást, mert itt véleményem szerint erről van szó. Semmi köze ahhoz az előterjesztéshez, amit idehoztak elénk. Ahhoz meg aztán pláne nincs köze, hogy most itt mi mennyibe, hogyan fog kerülni. Itt egy a kérdés: kell-e a Kiskanizsán ez a bizonyos 10 lakás? Az én meggyőződésem szerint igen, kell. Jó döntést hoztunk. Biztos vagyok benne, hogy jó döntést hoztunk. A másik kérdés: kell-e megkérdezni a kiskanizsaiakat? Igen, meg kell őket kérdezni, mert akik itt ülnek 21 néhányan, nem Isten kegyelméből ülnek itt, hanem képviselnek valamit, valakiket, ezek pedig a lakosság. És ha elfelejtjük, hogy őket képviseljük, akkor minek is vagyunk itt. Éppen ezért ellenükre dönteni viszont nem lehet. Nem a törvény szerint nem lehet, mert a törvény erre simán lehetőséget nyújt, hanem lelkiismeretünk szerint nem lehet, meg a jog mögött rejlő igazság szerint nem lehet. Semmi ellentmondás nincs abba, hogy én szeretném, hogyha megépülne ez a 10 lakás, és abban, hogy azt is szeretném, ha megkérdeznénk a kiskanizsaiakat. Mert véleményem az, meggyőződésem az, és emellett hajlandó vagyok kiállni, akár a kiskanizsaiak elé is, bár igazából nem sok közöm van Kiskanizsához, csak Nagykanizsához, hogy igenis biztos vagyok benne, hogy a Kiskanizsaiak be fogják látni, meg fognak győződni arról, hogy ez jó döntés volt, és mivel jó döntés volt, ezért ezen a véleménynyilvánító népszavazáson is jól fognak dönteni. Még egyszer mondom, ez elől elzárkózni nekünk nem szabad. Nem a törvény szerint nem szabad, mert azt simán leszavazhatjuk. Önök is leszavazhatják. De úgy gondolom, hogy ez jogszerű lehet, de etikus semmiképpen nem lehet. Zsoldos Ferenc: Én abból indulnék ki, hogy ebben a témakörben az Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően, azzal összhangban döntés történt. Ez a „rendkívüli közgyűlés” teljesen és abszolút mértékben szabálytalan. Sem írásos előterjesztés, sem azoknak a kritériumoknak nem felel meg, ami egy rendkívüli közgyűlés esetében előírás és követelmény a szervezeti szabályzat szerint. Mégis, én is azzal értek egyet, hogy beszélgetnünk kell, tehát ez tulajdonképpen ez egy konzultáció, nem más. Számunkra azért fontos, mert én Kiskanizsát, Bagolát, vagy Miklósfát éppen úgy Nagykanizsának tartom, mint a város bármelyik részét. Kiskanizsa a város egyik településrésze. Ennek az önkormányzatnak igenis felelőssége van abban, hogy minden olyan érték, ami még érték a város bármely területén, azért felelősséggel tartozunk. Itt elmúlt 10 év és a legkülönfélébb javaslatok végrehajtására nem kerülhetett sor a különféle ellentétek részeként. Én nem kívánok visszamenni Éváig, Ádámig, de a legnagyobb dilemma az, hogy azt az értéket, ami még valamennyi, valamilyen mértékben értéket jelent, a Nagyrác utcai „új volt iskola” épület 10 év alatt olyan mértékben romlott le, hogy véleményem szerint még 2 vagy 3 évet már nem bír ki. Tehát ezt az értéket nekünk, kiskanizsaiaknak, és a kanizsai városrésznek egyaránt kötelességünk és erkölcsi felelősségünk megvédeni, megóvni, megújítani és használatba venni. Ez a javaslat, ami részünkről elfogadásra került, tehát, hogy fiatal házasok otthonává alakítsuk ki azt az épületet, az egyedüli járható út annál is inkább, mert olyan konkrét, egyértelműen megfogalmazott, világosan megfogalmazott terv és javaslat a város kiskanizsai részén élők, és a részönkormányzat tagjai részéről egyetlen egy alkalommal sem fogalmazódott meg, ami érdeke, ami célszerű a város egészének. Mivel erre nem történt egyeletlen lépés sem, egyetlen konkrétum sem, mert az, hogy iskolának tartsuk meg, az véleményem szerint is, a számadatok alapján, a leendő évek várható gyereklétszámának alakulása alapján teljesen irreális. Ez már elhangzott ma délután. Én azt kérem és ez a kiskanizsai városrésznek is érdeke, hogy őrizzük meg ezt az épületet, újítsuk fel, alakítsuk át arra a célra, ami végeredményben abban a városrészben is egy fiatalítást jelent. Meggyőződésem, hogy az odaköltözők hamar be fognak illeszkedni, és Önök el fogják fogadni azokat a fiatalokat, akik tulajdonképpen egy új színt, egy új életformát, mondhatnám azt is, hogy egy új értéket visznek abba a városrészbe, amit jó szándékkal, de rossz elképzeléssel akarnak mindenáron megvédeni, nem tudom, kikkel szemben. Más magyar állampolgárokkal szemben, a fiatalokkal szemben, akiken segíteni tudunk. Én nem akarok ismétlések bocsátkozni, hogy mennyi veszteséggel jár ez a város részére, amennyiben nem kerül sor ennek a tervnek a megvalósítására, de véleményem szerint minimálisan 70 millió Ft-ot, amit egyszerűen kidobunk az ablakon, vagy mondhatnám azt, hogy egyszerűen elégetünk, megsemmisítünk. Hát azért legyen felelősségtudata mindazoknak, akik ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni. Én az kívánom, hogy éljenek vele. Jó szándékkal mondom, mert az idő, az azért jó tanácsadó, sok bizonyítékot tartalmaz, és meggyőződésem az is, hogy ezek a viták, nem baj az, hogy vannak viták, de ezek a viták is a jövőt illetően, ha elkészül az az épület, és remélem, hogy elkészül az elfogadott terveknek megfelelően, az inkább a békülést és közeledést hozza magával a város minden része, így hagyományosan a kanizsai városrész és Kiskanizsa között is. Na hagyják ki ezt a lehetőséget. Tüttő István: Két ügyrendi jelentkezés van, de vitát lezárom. A két ügyrendi gombnak még megadom a szót. Kelemen Z. Pál: Én is a vita lezárást szerettem volna kérni, tettem ezt volt könnyű szívvel Zsoldos Ferenc képviselőtársam bölcs szavai után. Ehhez hozzátenni és elvenni mindazok után, amit Zsoldos Ferenc elmondott, már nem lehet. A gondom nem ez. Tartottunk egy soron kívüli közgyűlést valamiféle napirend nélkül és előterjesztés nélkül, és most nem tudom, hogy milyen határozati javaslatunk lesz, amiről szavaznunk kell. Tény az, hogy a demokrácia nyűgős dolog. Sokkal automatikusabb volt valaha, ’90 előtt ilyen kérdésekben dönteni, másik oldalról vannak, akik mai is ezt szeretnék. Én úgy gondolom, hogy nem politikai kérdésről van szó, mert minden oldalról pro és kontra elhangzottak vélemények. Ezért szeretnék hallani a vita lezárását követően egy határozati javaslatot, megfogalmazva, kereken, hogy legyen miről szavaznom a vita végén. Antalics Dezső: A megszólítás jogán a településrészi önkormányzat részéről Förhénci Horváth Gyula kíván válaszolni. Tüttő István: A vitát lezártuk, kérem a határozati javaslatot, mert nem tudok mit föltenni szavazásra. Birkner úr ügyrendi gombot nyom még. Birkner Zoltán: Addig nem kívánom feltenni a határozati javaslatomat, amíg nem hallgattuk meg Förhénci Horváth Gyulát. Nagyon egyszerű az ügy egyébként, hogy miért nem, mert a képviselőtársaim valóban a részönkormányzathoz is szóltak. Igaz, hogy kaptak lehetőséget hozzászólni, azt gondolom, polgármester úr, nem történik semmi, ha ezt az egy dolgot még megvárjuk. Arra kérem Önt, hogy ez egy fontos ügy. Korlátozott időben igenis adjunk lehetőséget Förhénci Horváth Gyulának a hozzászóláshoz. Ha ez megtörtént, utána elmondom a határozati javaslatomat. Tüttő István. Megadjuk a szót, de ugyanúgy 5 percen belül kell lennie, mint a többi képviselőnek. Kelemen Z. Pál úr - ügyrendi gomb. Kelemen Z. Pál: Én javasoltam a vita lezárását, erről nem történt szavazás, és ha nem történt szavazás, addig erről a vita lezárás módosító indítványomról vagy ettől a javaslatomtól elállok még nem hallgatjuk meg Förhénci Horváth urat. Én kérem, hogy adjon erre lehetőséget 5 percben, mint minden képviselő. Horváth Gyula: Polgármester úr, tisztelt képviselőtestület, hölgyeim és uraim! Nagyon szomorúan és lesújtó hangulatban állok itt Önök előtt, immár harmadszor a nagykanizsai Nagyrác utcai általános iskola ifjú házasok otthonává építése ……………. Én úgy gondolom, hogy amennyiben politikai hibát, illetve akár szakmai hibát is elkövet egy képviselőtestület, azt az utolsó pillanatban is megfontolandó korrigálni. Mire gondolok? Elsősorban arra gondolok, hogy a kiskanizsai civilszervezetek, kiskanizsai polgárok kellő időben jelezték azon véleményüket, amely a későbbi képviselőtestületi határozatot egyáltalán nem tette volna elérhetővé. Azt gondolom, hogy kellő időben, még a pályázat benyújtása előtt jeleztük, hogy Kiskanizsa nem a szociális bérlakások építése ellen fogalmazza meg érveit, nem a ifjú házasok intézménye, amely egy áldásos intézmény, úgy gondoljuk a mai Magyarországon bárhol, bármelyik településen épül meg, hanem igyekszünk megvédeni egy olyan, a történelem során saját munkaerőnket, anyagi forrásainkat és egyéb áldozatainkat is magában foglaló iskolaépületben megtestesülő intézményt, amely úgy gondolom, hogy hosszútávon legalább olyan hasznosan tudja szolgálni a város közönségét, mint ahogyan akár egy ifjú házasok otthona is más területen természetesen szolgálhatja ezt. Én informális csatornákon tájékozódtam arról, és ha szükséges ez természetesen ezt az informális csatornát akár írásos bizonyítékkal is meg tudom erősíteni. Annak ellenére, hogy helyhez kötötten kapta a város a 40 millió Ft-ot a Gazdasági Minisztériumtól ennek az intézménynek a kivitelezésére, ez ugyan egy szabály, de a szigorúsága, az azt gondolom, megfelelő előkészítés után annyiban föloldható, hogy ez más ingatlanra is átvihető. Még egyszer mondom, erről csak informális tájékozódást folytattam. A lényeg az, hogy ezt meg tudjuk erősítetni. Mi a legnagyobb bánatunk? Az elmúlt alkalommal is jeleztük, hogy olyan központi területen áll a Nagyrác utcai általános iskola épülete, amely, ha most más intézményi funkciót kap, a városrész, a rácvárosrész elesik attól, hogy újra központi helyen, a későbbiekben megszületendő gyermekeink élvezve a közösség nevelő erejét is, központi helyre járhassanak. Engedjék meg, hogy egy, a szakmám területéről hozott példával illusztráljam az Önök nehéz helyzetét, és egyben kérjem Önöket, hogy revideálják nézeteiket, és ha ezt megteszik, én az gondolom, hogy a város nyugodt, békés miliője ezt meg fogja hálálni. Amikor ’94-ben a hegyközségi törvényt megalkotta a parlament, akkor egy borzasztó buta paragrafus is benne volt, miszerint szeptember 30-ra kellett megalakítani a hegyközségeket. Ugye nem kell ehhez borásznak vagy szőlésznek lenni, vagy ezen a területen dolgozó szakembernek lenni, a szeptember 30-át tudjuk, hogy szüret időpontja, ekkor a borászok nem szervezeteket alakítanak, hanem mást dolgoznak. Hát félévet késett is ez a ma már egyébként 140.000 tagot számláló testület. És amikor még annak idején újságíróként föltettem a kérdést illetékes szakembereknek, akkor azt mondták, hogy ezek a törvényalkotó urak közelebb ültek az íróasztalukhoz, mint a szőlőültetvényekhez. Én azt gondolom tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogyha Önök kellő tájékozottsággal bírnak Nagykanizsa város teljes területéről, megfelelő csatornákon informálódnak és építenek egy olyan legitim testület véleményére, amely legitim testület Nagykanizsa esetében, már Kiskanizsán hála Istennek létezik, ez a településrészi önkormányzat, akkor úgy gondolom, hogy megalapozottabb döntéseket hozhatnak. A településrészi önkormányzat megalakulásának éppen az az áldásos hatása lehet, hogy a településrészt érintő kérdésekben, az ott élők és város közönsége számára is olyan elfogadható megoldások, olyan elfogadható programok megvalósulása következhet el, amely azt gondolom, hogy az életünknek, a mindennapi és ünnepi magatartásunknak csak kedvező hatásául szolgál. Nem szeretném tovább taglalni ezt a helyzetet, csak kérni szeretnék a továbbiakban is. Még egyszer fontolják meg annak ellenére, hogy érvényes önkormányzati határozat, illetve testületi határozat van Nagyrác utcai általános iskola átépítéséről, és ha valamilyen jogi megoldást találnak erre, akkor megfogadva a korábban elmondott érveinket, álljanak el ettől a programtól. Higgyék el, az a néhány 10 millió Ft, ami veszteséget okoz ebben e kérdésben a városnak, az a jobb hangulattal, a kedvezőbb életvitellel előbb-utóbb meg fog térülni. Köszönöm szépen a figyelmüket. Tüttő István: Lezárjuk a vitát. Meghallgatjuk a határozati javaslatot. Birkner Zoltán: Tehát akkor a határozati javaslatom a következő lenne: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőnőt és a polgármestert, hogy – és akkor a. pont: vizsgálja meg Kiskanizsa településén kiírandó véleménynyilvánító szavazás lehetőségét, annak lehetséges időpontját. b. pont: vizsgálja meg halasztás vagy esetleges visszalépés anyagi következményeit. Felelős az a. pont esetében a jegyzőnő, b. pont esetében a polgármester. Határidő: egy hét. És természetesen függessze fel erre az egy hétre az átalakítási munkákat. Ugye ez együtt jár ezzel. Tüttő István: Szavazzunk. A közgyűlés 13 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Itt most minősített többség kell? Ez nem érinti a költségvetést. Mennyiben érinti? Ez a határozati javaslat arról szólt, hogy vizsgáljuk meg egy héten belül. A döntés az után lesz még. Az nem érinti a költségvetést, mert csak azt vizsgáljuk meg, hogy mennyivel fogja majd érinteni. Ugyanis a mi határozat végrehajtásunk nem költségvetést érintő, hanem arra tájékoztatást adó lesz. Kérem, elfogadtuk, és megvizsgáljuk, és azt követően döntenek, hiszen információhiányra utal maga a határozati javaslat is. Dr. Gőgös Péter: Csak még egy kérdés. Itt elhangzott szóban az építkezés felfüggesztése. Ez egy fontos kérdés. Ez az, ami nem volt belefogalmazva még az előterjesztésbe c. pontként. Erről a kérdésről véleményem szerint dönteni kell. Tüttő István: Birkner úr hozzáfűzte. Dr. Gőgös Péter: Ha hozzáfűzte, akkor szó szerint bele kell foglalni a b. pontba. Tüttő István: Egy véleményt hadd mondjak. Amennyiben nem függesztjük fel az építkezést, akkor építeni fog és az költségekkel jár. Tóth László: …………… úgy gondolom, hogyha egy döntést minősített többséggel hozott meg az önkormányzat, az evidencia, hogy akkor minősített többséggel lehet megváltoztatni …………… - gondolom ezzel alpolgármester úr is egyetért. (Mikrofon nélkül.) Tarnóczky Attila: Természetesen képviselő úr. Már hosszú idő óta vallom ezt a véleményemet – talán ezt fogja mondani –, de én úgy értékelem, hogy a Birkner úrnak az a-b. pontot magába foglaló javaslata nem igényel minősített többséget. A c. igényel, arról tehát ennek megfelelően külön kell dönteni, mert minősített többségű, meg nem minősített többségű javaslatot egyben megszavaztatni nem lehet. Tehát erről a bizonyos kiegészítésről, ha képviselő úr gondolja, arról még külön szavazást kellene elrendelni. Tüttő István: Akkor kérem a „c”-re külön a javaslatot. Birkner Zoltán: Én egyetlenegy dolgot nem szeretnék ez ügyben. Ez jogilag tiszta legyen. Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy mikor már kimondtuk, hogy miről szavazunk, Birkner úr akkor megjegyezte, hogy természetesen azzal együtt. Birkner Zoltán: Akkor az a-b. pontot nem mondom el újra. A c. pont akkor az, hogy annak az időpontjáig a munka felfüggesztését átmenetileg kérem. Tüttő István: Addig. Kérem, erről szavazunk. Minősített többség kell ehhez. A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 145/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a. felkéri a jegyzőt, hogy vizsgálja meg a Nagykanizsa, Nagyrác utcai volt általános iskola épületében kialakítandó bérlakásokkal kapcsolatosan Kiskanizsa városrészben megtartandó véleménynyilvánító szavazás lehetőségét, annak lehetséges időpontját. Határidő: 2001. június 5. Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző b. felkéri a polgármestert, hogy vizsgálja meg a beruházás elhalasztásának, vagy attól való esetleges visszalépés anyagi következményeit. Határidő: 2001. június 5. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Baranyi Enikő: Én azt hiszem, hogy még ettől függetlenül egy következő határozati pontra szükség lenne, hogy költségszámításokkal ki kellene számítani, hogy ez az egész építés leállítása mivel jár. Tüttő István: Nem állítottuk le. Dr. Baranyi Enikő: De ha visszaadjuk a 40 milliót, a vállalkozóval szemben milyen kártérítések merülhetnek fel? Tüttő István: A vitát lezártuk, feladatul kaptuk azt, hogy erről tájékoztatást adjunk. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné Dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
