* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 268.48 KB | |
| 2026-04-13 08:55:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  18 | 38 | 2002. március 12. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Napirendi pontok: 1. Tájékoztató Budapesten 2002. március 5-én a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalás nyomán kialakult helyzetről Előadó: Tüttő István polgármester 2. Tóth Zsuzsanna önálló képviselői indítványa (írásban) 3. Nagykanizsa I. Futball Club Kft. létesítményüzemeltetési támogatás kérelme (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. március 12-én (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József osztályvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet, Simánné Mile Éva megb. osztályvezető, Hári László irodavezető, Gáspár András ügyvezető. Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Dr. Balogh Attila ügyvéd. Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm a média képviselőit, Polgármesteri Hivatal képviselőit és természetesen kedves képviselőtársaimat. Elkezdjük közgyűlésünket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom. Én a következőt javasolom. Azért, hogy teljesen törvényes legyen a mai ülésünk. Mindegyik napirendet külön soron kívüli ülésen kell tárgyalnunk, mert igazán a 3. számú ülésre vonatkozik az a soronkívüliség elsősorban, amely a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos. Tóth Zsuzsa képviselőnőnek már az előző közgyűlésen itt volt az anyaga. Az Önkormányzat és a DÉDÁSZ Rt. közötti együttműködési keret-megállapodás megkötésére tett javaslatot visszavonom. Azt nem tárgyaljuk, mert újra elemeztük az egész kérdést és ennek az elemzésnek a végeredménye megerősítette azt a korábbi döntésünket, amelyet a testület hozott. Mindenki előtt van egy tájékoztató – ismereteim szerint – a közvilágítás korszerűsítés egy ütemben történő megvalósításának előnyeiről. Kérem, ezt tanulmányozzák át, és ha valaki ezek után is úgy gondolja, hogy mégis tárgyalásra érdemes, akkor ezt önálló képviselői indítvány formájában tegyék meg. ezek után í két utolsó cseréjével. Először kezdhetjük akár a tájékoztató Budapesten 2002. március 5-én a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalás nyomán kialakult helyzetről. Kérem, erről szavazni is kell, hogy ez a napirend tárgyalásra kerül. Kérem a döntésüket. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1. Tájékoztató Budapesten 2002. március 5-én a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalás nyomán kialakult helyzetről Előadó: Tüttő István polgármester 2. Tóth Zsuzsanna önálló képviselői indítványa (írásban) 3. Nagykanizsa I. Futball Club Kft. létesítményüzemeltetési támogatás kérelme (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a korábban jelzett 19-i közgyűlésre vonatkozó meghívóm oka fogyottá vált és akkor közgyűlést ez ügyben nem tartanánk, csak erről írásban nem kívántam Önöket értesíteni, mert hiszen a mai nap erre alkalmas, hogy ezt megmondjam. 1. Tájékoztató Budapesten 2002. március 5-én a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalás nyomán kialakult helyzetről Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A napirendi pont keretében tájékoztatjuk Önöket. Szeretném jelezni és emlékeztetni Önöket arra, hogy ezen a budapesti értekezleten sor került a felügyelő bizottság ülésére, sor került az igazgatóság ülésére és egyben sor került a közgyűlésre is. Én sem a felügyelő bizottság, sem az igazgatóság ülésén nem vettem részt, mert nem voltam oda hivatalos, azt majd megkérem, hogy azok az urak, akik az önkormányzatot képviselték erre vonatkozóan, ha kívánnak valamilyen információt adni, azt tegyék meg. Arról kívánom Önöket tájékoztatni, hogy március 5-én reggel én vétót emeltem a közgyűlés döntése ellen azzal a logikával, hogy ne úgy kelljen odamenni Budapestre, hogy csak ex katedra bejelentjük, hogy részünkről az önkormányzat részéről a döntés megszületett, és ez a döntés pedig az, hogy a végelszámolást kérjük a részvénytársaság ügyében. Ez a vétó a törvény szerint a polgármester vétója halasztó hatályú és ez a halasztó hatály azt jelenti, hogy a 15 napon belül összehívott közgyűlés újra dönt. Az olaszokkal én ismertettem a közgyűlés döntését, de arról is tájékoztattam Őket, hogy ennek a vétója is megtörtént, és azt is jeleztem feléjük, hogy természetesen ez a döntés akár ugyanaz is maradhat. Az én vétóm nem azt jelenti, hogy ezzel az ügy érdemi változását idéztem elő, hanem legfeljebb arról lehet szó, ha mód van arra az olaszokkal egyetértésben, hogy az ügy tovább folytatható, akkor Önökkel újra ezt az ügyet meg lehetett volna tárgyalni. A következő, ami ezután történt. Az olasz fél is ismertette álláspontját és röviden úgy fogalmazott, hogy azokra a körülményekre tekintettel, hogy az önkormányzat sem igazán támogatólag áll az ügy mellett, hiszen ezt a vétó előtti döntés egyértelműen igazolja. Ugyanakkor ők is már korábban úgy értékelték, hogy nem tudja Nagykanizsa biztos időn belül a laktanyákat biztosítani, és szeretném jelezni az olaszok egyértelműen a laktanyákban gondolkodtak. Számukra az a verzió, hogy plusz 55 hektár valahol, ami hozzá kapcsolható a mostani 45 hektárhoz, az számukra csak egy olyan megoldásnak tűnt, amelyben Ők igazán nem is gondolkodtak. Hiszen teljesen logikus az a következtetés, hogy Törőcsik úr annak idején Olaszországban egy olyan projektet mutatott be, amely egyértelműen a laktanyák területét jelöli meg kiindulási alapként. Számukra ez volt az a momentum, amire azt mondták, hogy Nagykanizsát kell választani. A választás után idejöttek az olaszok és megnézték a lehetőségeket és felvetették azt a kérdést, hogy ki lehet-e egészíteni ezt még 45 hektárral, azaz 100 hektár földterületre fel lehet fejleszteni. Ők mindig is 100 hektárban gondolkodtak és gyakorlatilag azt a verziót tudták igazán elképzelni, ami a laktanyákkal együtt valósulhat meg. Ők ugyanúgy elmondták most is, hogy nem látják biztosítottnak a laktanyák megszerzését, ugyanakkor van egy 20-22 hektáros olyan földterület, amelyen az önkormányzat opciós szerződést kötött korábban, mikor még az olaszokkal nem álltunk kapcsolatban. Ennek a földterületnek a projektbe való bevitelét csak egyféleképpen tudták volna elképzelni, teljesen tisztán és a laktanyákat egyáltalán vállalkozókkal nem terhelten tudták volna átvenni. Ugyanakkor azt is kifejtették, hogy az idő is számukra rendkívül kedvezőtlen tényező, hiszen ha túlságosan elhúzódik ez a folyamat – és ezt már Ők úgy ítélték meg, hogy nagyon is elhúzódott – akkor ennek a projektnek nincs meg az a PR értéke, ami megvolt esetleg korábban. Azt se felejtsük el, hogy Magyarország közben rengeteget változott. Magyarországon a munkabérek jelentősen nőttek. Magyarországon olyan irányú változások történtek, amely a tőkebefektetők számára már nem az az extra profitnak a megteremtésére alkalmas terület, ez is bizonyos fokig az olaszokat befolyásolta. Az olaszok méltányolták azt a körülményt, hogy én megpróbáltam megmenteni – amennyire meg lehet – ennek az ügynek a sorsát, végül sikerült úgy megállapodni, hogy felmondjuk a szindikátusi szerződést is. A szindikátusi szerződést is felmondtuk, ennek is jelentősége van, hiszen ha nem történt volna meg, akkor a végelszámolás idejéig a szindikátusi szerződés érvényben maradt volna, az pedig az esetleges Ipari Parkkal kapcsolatos döntéseinket korlátozta volna, vagy pedig még egy szempontból lett volna hátrányos, a követelés azonnali indokaként is fel lehetett volna használni. Ugyanakkor azt is érzékelni kell, hogy ez a döntés, amit akár az önkormányzat hozott, akár az olaszok, arról szól, hogy a részvénytársaságot kell megszüntetni. Hiszen egy olyan szervezetről volt szó, amely működése kezdetén egy nagyon nagy cél elérése érdekében lett létrehozva és természetesen az idő függvényében, hogy a tevékenységét igazán nem tudta kifejteni, gyakorlatilag pénzfogyasztóvá vált. Magyarul egy vezérigazgatóval és megfelelő működéssel, ugye pénzzel járó tevékenységet folytat, egyben nem végzi azt a feladatát, amit kellene. Feleslegesen létező szervezetről van szó. Az olaszok is úgy értékelték, hogy felesleges fenntartani, hiszen csak milliókat fogyaszt és nem látszik, hogy valami is történt. Ezt követően bejelentették azt is – bár konkrétan rá is kérdeztem – hogy mi lesz a követeléssel, amely a sajtóban megjelent, hiszen több százmillió dollárról volt szó az egyik sajtóban, a másikban több százmillió forintról. Azt a választ kaptam a Massimo Mazzi úrtól, hogy Ők úgy gondolják, hogy nem akarnak Ők úgy elválni tőlünk, hogy ilyen peres ügyeket is még maguk mögött hagyjanak. És azzal a kikötéssel, hogy az olasz fél elvárja, hogy elmarasztaló és különösen demoresztáló nyilatkozatoktól óvakodni fog az önkormányzat és bárki is, aki nyilatkozik. Akkor Ők természetesen annak az ígéretével bírnak, illetve úgy döntöttek, hogy nem támasztanak követelést az önkormányzattal szemben mindazok után sem, hogy bíztatást kaptak, mindazok után sem, hogy projektanyagokat készítettek, mindazok után sem, hogy világkiállításon bemutatták a kanizsai projektet, mindazok után sem álltak követeléssel, mindazok után sem, hogy odáig fajult a dolog, hogy a részvénytársaságot fel kellett oszlatni. Közös sajtónyilatkozatra került sor, ebben amiket elmondtam, a lényege bent van. Az utolsó mondat úgy szólt, hogy a felek kinyilvánítják, amennyiben pozitív irányú változás, vagy fogalmazzam úgy, hogy jobbra fordul a helyzet, magyarul balra fordul a helyzet – ezt én tettem hozzá – akkor mivel Medgyesi Péter beígérte itt Nagykanizsán kormányváltás idején, ha ez bekövetkezik, akkor Nagykanizsa azonnal hozzájut a laktanyákhoz, természetesen jelképes áron. Ez pedig egy olyan körülmény, amire az olaszok azt mondták, ha ez a változás bekövetkezik és így, akkor Ők hajlandók ismét a kérdést elővenni és természetesen azt a projektet, amit terveztek, azt megvalósítani Nagykanizsán. Ez volt részemről, amely tárgyalásokon részt vettem. Én nem vettem részt – megismétlem – a felügyelő bizottság ülésén és nem vettem részt az igazgatóság ülésén sem. Erre vonatkozóan megkérem majd Kiss László urat és Dr. Fodor Csaba urat, hogy Ők ha úgy gondolják, tájékoztassák a közgyűlést. Birkner Zoltán: Három dologról szeretnék beszélni. Az egyik az, hogy az egyik indítványozója voltam ennek a mai napnak, ennek a mai napi összehívásnak, hiszen azt gondolom, hogy a múlt héten egy csomó minden történt. A múlt heti eseményeket talán érdemes nagyon gyorsan lezárnunk, és ami a fontosabb a mai nap során, azt már látom, mert itt van előttem, fogalmazzuk meg a jövőbeni feladatokat, hiszen ez lenne a legfontosabb. Ha megengedik, nagyon röviden összefoglalnám azt, hogy én magam hogyan látom a múlt héten történteket. Aztán néhány pontját felolvasnám az Ipari Park Fejlesztő Kht. által készített anyagnak, hiszen ezt tartom a legfontosabbnak. Végül pedig polgármester úr nyilatkozatait a magam szemszögéből szeretném értelmezni. Múlt héten hétfőn arról döntöttünk, hogy a nem jól működő közös céget felszámoljuk. A nem jó működésnek sok fajta oka és előzménye lehetett. Én nem szeretnék se az olasz cégre, se az önkormányzatra mutogatni. A lényeg az, hogy ha nem bontottuk volna fel múlt héten ezt a szerződést, akkor beláthatatlan ideig maradt volna közös lekötött terület. A város mozdulatlan maradt volna és tulajdonképpen ilyen bizonytalan kimenetelű dolgokra várva a munkahelyteremtés nem indulhatott volna meg ebben az esztendőben. Ez az én véleményem természetesen. Éppen ezért meggyőződésem az, hogy jól döntöttünk, amikor úgy döntöttünk, hogy hétfőn bontsuk fel a közös céget. Az élet egyébként minket igazolt, hiszen az olasz partner pont ugyanezzel a kéréssel várta a tárgyaló delegációt. Úgy tűnik, hogy talán felesleges volt ez a nagy politikai vihar, ami ekörül dúlt utána polgármester úr részéről is. A továbblépés, és egyáltalán, hogy azért mindenki értse, hogy mi is történt hétfőn. Hétfőn szerintem az történt, hogy a város a 45 hektáros területéhez jutott. A város, miután az M7-es építése valóban meg fog kezdődni az idei esztendőben most tavasszal, és sajnos viszonylag magas a munkanélküliség Nagykanizsán, most azt kell mondjam, hogy munkahelyteremtés szempontjából viszonylag kedvező térség vagyunk. Ez egyébként annak a bűne és eredménye, hogy a ’90-es évek közepén mindezeket a feltételeket nem teremtette meg a város. Ha akkor ezek a feltételek léteznek, ma Zalaegerszeg és Kaposvár sikertörténetével egy síkban lehetne Nagykanizsa is. Mindegy, most már a múltat hagyjuk, a jövő az, ami előttünk áll és a jövő az valahogy úgy néz ki, hogy ha ez a kudarc utolért minket – mert ne szépítsük polgármester úr és képviselőtársaim, mindannyiunk kicsi kudarca ez – akkor azért próbáljunk meg most ebből tőkét kovácsolni. A tőkekovácsolásnak egyetlen egy módja van, hogy villámgyorsan megpróbáljuk ezt a 45 hektár területet másnak, másképp, más formában munkahelyteremtéssel, illetve gyárakkal benépesíteni. Ennek a lehetőségéből párat felolvasnék ebből az anyagból, ami most elkészült. Azonnal kapcsolatfelvétel a befektetés szervezés területén érintett, érdekelt szervezetekkel (kormány, belföldi és külföldi kamarák, ITD Hungary, bankok, nagyobb cégek, képviseletek stb. Pályázati források feltárásához szükséges feltételek megteremtése. A további út- és csatornahálózat építés. Ha a város ezt megteszi, az adórendelete pedig jó szerintem, ami kedvező a befektetéseknek. Munkaerő sajnos van bőven. Azt kell mondjam és a 7-es épül, hogy Nagykanizsa remélem most már nem csak az ígéretek földje lesz, hanem lassan a gyakorlati munkahelyteremtésnek is a területe. Most szerintem politikusoknak és nem politikusoknak az a feladatunk itt ebben az önkormányzatban, hogy egységesen egy irányba mutatóan döntsünk és szavazzunk. Én arra szeretném Önöket kérni, hogy lezárva lassan ezt a múlt heti történést és azért még néhány mondatot mondok erről, lehetőleg most mutassuk azt az arcunkat a kanizsai közvéleménynek, amit egyébként az út során néhányszor már megtettünk, amikor mindannyian közösen ugyanazt a célt akarjuk elérni. Ennek egyetlen egy módja van tényleg, hogy az időt most már nem szabad hagyni semmire és egyébként ezek az előterjesztések, ezek a pontok jók. Énnekem csak a határidővel van egy kis gondom, majd azt javasolni fogom, hogy azt hozzuk le március 31-re, az április 30. hosszú idő. A lehető leggyorsabban kell ezeket elvégezni, természetesen, ha belefér, hogy mindenki tudjon róla, hogy Kanizsán van föld, Kanizsán van munkaerő, Kanizsán lesz autópálya. Kanizsa egy jó terület. Akkor most egy kicsit a harmadik dologról, a polgármester úr múlt heti nyilatkozatairól. Polgármester úr, rendkívüli módon sajnáltam azt, hogy polgármester úr politikai ügyet kerített ebből az egész ügyből. Pont Ön volt, aki hazaérkezve kedden Budapestről kinyilatkozta azt, hogy az olasz partner külön kért minket, hogy ne kerítsünk ebből politikai vihart. Ehhez képest Ön valami elképesztő. Tüttő István: Nem arra kért, hogy politikai vihart ne keverjünk. Birkner Zoltán: Jó, akkor polgármester úr megtett mindent annak érdekében, hogy lehetőleg ebből jó hangos országos médiumokban is megjelenő hírsorozat legyen. Természetesen mutogatott mindenkire polgármester úr, aki csak létezett, csak hogy a saját felelősségét próbálja meg ebből kivonni. Emiatt nagyon sajnálom, hogy ez történt. Polgármester úr, én azt gondolom, Ön nem járt el ebben az esetben a város szempontjából helyesen. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha szép csendesen ezt a tárgyalást véghez viszi, utána közös akarat kinyilvánításával pedig dolgozunk a következő ügyön. Én a magam részéről elkerültem volna ezt a négy mondatot is, amit most elmondtam, hogyha polgármester úr az RTL Klubtól a Népszabadságig mindenhol nem veszi elő a FIDESZ-MDF csoportot, illetve nem laktanyázik, és nem mond mindenféle sületlenségeket ezekben a médiumokban. Tüttő István: Ezt visszautasítom. Vagy tételesen cáfolja meg, miről van szó. Birkner Zoltán: Éppen ezért polgármester úr arra szeretném Önt kérni – és ezt megint csak a magam nevében teszem – hogy legyen kedves a következő hat hónapban, amit még együtt el kell töltenünk azért a város érdekében, tegyük félre a politikai ügyeket. Öntől is ezt kérem, és ennek az Ipari Park ügynek a témáját innentől kezdve igyekezzünk magyarázkodás nélkül végezni és a magam részéről a múlt heti nyilatkozatait ezzel lezárom, de talán szerencsésebb lett volna, hogy ha egy napot vár a nagy országos médiumokkal. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy az országos médiumok két pillanat múlva ott vannak az ember nyomában. Kiss László: Tekintettel arra, hogy a polgármester úr felszólította a NagyPlus Rt. testületi tagjait, hogy számoljanak be, ezt szeretném röviden megtenni, és néhány mondatot szeretnék hozzáfűzni polgármester úr expozéjához, amivel bevezette a mai ülést. Igen, az igazgatósági ülés 14.30 órakor kezdődött, gyakorlatilag nagyon békés, szinte baráti légkörben zajlott le. A vezérigazgató úr jött be Mazzi úrral együtt és vezérigazgató úr – Sólyom Gábor úr közölte, hogy a tulajdonosok az előzetes megbeszélések alapján úgy határoztak közösen, hogy végelszámolással megszüntetik a NagyPlus Rt-t. Itt szóba került a kártérítések kérdése. Elmondták, hogy mivel kölcsönösen így állapodtak meg, kártérítésekről nincs szó. A végelszámoló személyéről beszéltünk, itt szóba került Sólyom úr, mint végelszámoló, én tiltakoztam ellene, a Kht. felügyelő bizottságának előzetes határozata alapján 2:1 arányban az igazgatóság Sólyom úr személyét megszavazta. Én akkor megjegyeztem, hogy Sólyom úr nem szavazhat az ügyben, amiben érintett. Abban maradtunk, hogy a jogásznő ezt tisztázni fogja, és a jegyzőkönyv majd ennek megfelelően tartalmazza ennek a szavazásnak az eredményét. Még arról volt szó, hogy az igazgatóság javasolja a társaság közgyűlésének, hogy egy közös sajtóközleményt fogadjanak el, ebben röviden megindokolva a végelszámolásnak a tényét és hogy miért került erre sor, és hogy azt követően egyik részről sem lesz semmiféle, se magyarországi, se külföldi, se olaszországi sajtónyilatkozat. Ezt is egyhangúlag elfogadtuk és röviden fél óra alatt lezajlott ez a dolog. Most azért tartok szüntetet, hogy valamiféleképpen szavakba foglaljam azt a megrökönyödésemet, hogy már három óra elteltével, amikor ez a megállapodás a tulajdonosok között és a tulajdonosok egyik képviselője, polgármester úr között megszületett, a Kanizsa Tévében egy majdnem egy órás műsor volt a NagyPlus Rt-ről és arról, hogy mit, miért és hogyan. Tehát polgármester úr mondjuk 4 órakor elfogadott egy megállapodást és 8 órakor már megszegte ezt a megállapodást. Nem is beszélve a Népszabadságnak erről a cikkéről, ami egy egész oldalas cikk és ugyancsak polgármester úr elemzi a megszüntetésnek a különböző okait, egyebeket. Én azt hiszem, ez óriási hiba volt. Itt a mai expozéban polgármester úr ecsetelte, hogy mik azok a körülmények, amik az olaszokat abba az irányba mozgatták, hogy meg kell szűntetni ezt a társaságot. Nem állt rendelkezésre a 100 hektár terület. Erre vonatkozóan a szindikátusi szerződés egyértelműen leírja, hogy 45 hektár kell először és rá egy évre, vagy másfél évre kell a többi terület. Ez gyakorlatilag egy kicsit átlátszó dolog. A munkabérek emelkedésére is hivatkozott polgármester úr, hogy most már nem annyira rentábilis mondjuk egy külföldi befektetőnek a tervezett beruházás. Azt hiszem ez inkább örvendetes Magyarország szempontjából. Viszont egy szó sem esett arról, hogy az önkormányzati testület döntésében mi volt a meghatározó indok. A meghatározó ok az, hogy az olasz fél többszöri, több hónapi hitegetés ellenére sem szállította azt a dokumentációt, ami nekünk a döntés egyértelmű meghozatalához szükséges lett volna. Polgármester úr erről nem beszélt és nem tudom miért. Milyen érdeke fűződik hozzá, hogy tényeket elhallgasson. Nem értem. Itt elmarasztaló nyilatkozatok jelennek meg a jobboldali frakciókról, elmarasztaló nyilatkozatok jelennek meg a kormányról. Polgármester úr az olaszokat nem hozza kellemetlen helyzetbe, az olaszokra nem mond semmi olyat, amit okkal mondhatna, mert nem teljesítettek, ugyanakkor a Kormányra meg mutogat és a Kormány, meg a jobboldali frakcióknak a felelősségét hangoztatja. Az olaszokat nem bántjuk, a Kormányt igen. Nem tudom ilyen helyzetben, hogy ezek után polgármester úr mit vár még a Kormánytól, nem tudom. Nagyon sok olyan dolog van, ami azt hiszem, hogy elhamarkodott, elsietett volt, különösen a nyilatkozatok, most pl. ha ezek a nyilatkozatok az olaszok kezébe kerülnek és az olaszok azt mondják, hogy a magyar fél nem tartotta magát a megállapodáshoz, akkor ezért ki lesz a felelős? Megint a jobboldali frakció polgármester úr? Nem tudom és én úgy vélem, hogy ebben a kérdésben egy kis türelem és egy kis bölcsesség nagyon-nagyon helyénvaló lett volna, mert nem kellett volna felesleges vihart kavarni az előzetes vétóval akkor, amikor az olaszoknak is ugyanez volt a szándékuk. Én azt hiszem, hogy talán. Tüttő István: Nem ismertük a szándékot. Azért mondtam, mert idézőjelben vétó, ma már nem így hívják. Kiss László: Polgármester úr ezt a kifejezést használta, azért ragaszkodom én is ehhez. Én azt hiszem, egy kis türelem, egy kis bölcsesség nem ártott volna ebben a kérdésben, mint úgy általában. Polgármester úr az előbb Birkner Zoltán képviselőtársamnak a megállapításait visszautasította és azt mondta, hogy tételes dolgokra kíváncsi. Ennek kapcsán én rátérnék egy-két tételes dologra. Én most kijelentem, hogy nekem az a véleményem, hogy a NagyPlus Rt. kapcsán az önkormányzat a polgármester úr miatt került ebbe a helyzetbe, amibe került. Csak két tényt szeretnék felsorolni, de ezek tények, és ezeket szeretném most rögzíteni. 2001. június 26-án a közgyűlésen jelentette be polgármester úr, hogy július 13-án az olaszok szerződést akarnak velünk aláírni ebben a témában. Akkor én polgármester urat figyelmeztettem, hogy tapasztalataim szerint egy ilyen nemzetközi szerződésrendszer kidolgozására két hét nem elegendő. Erről jegyzőkönyv van, meg lehet nézni a közgyűlési jegyzőkönyvek sorában. Ez a jó szándékú figyelmeztetés nem került meghallgatásra, a dolgok elindultak a maguk útján, maguk vezérelt útján. VII. hó 2-án polgármester úr egy delegációval Olaszországban volt, ott a szerződés szövegét tárgyalták meg, a szerződés szöveg nem került még ki a közgyűlés elé, de polgármester úr kijelentette, ugyancsak közgyűlési jegyzőkönyvek vannak erről, hogy ez a szerződés számunkra így elfogadható, alá tudjuk írni. Ennek kapcsán került július 11-én az a szerződéstervezet a közgyűlésnek kiküldésre, amit senki nem tudott itt elfogadni, mindenki módosítani akart. Ez csak két tény volt abból a sorból, amit pontosan fel lehetne sorolni, és én ezért úgy vélem, hogy polgármester úr sokkal, de sokkal bölcsebben járt volna el valóban, ha nem nyilatkozik se a televízióban, sem a Népszabadságnak és sehol, hanem azzal a sajtóközleménnyel, amit a tulajdonosok kiadtak, megelégedett volna és evvel ez az ügy le lett volna zárva. Én úgy vélem, hogy polgármester úr ezekkel a jogosulatlan és meggondolatlan nyilatkozatokkal indította el azt a folyamatot, amiben most tartunk. Még nem késő, még le lehet zárni. Azt javaslom most zárjuk le, de örökre. Tüttő István: Mivel megszólíttattam, ezért hadd mondjak néhány dolgot. Az olaszok jelezték, hogy csak július 13-án tudják ezt a szerződést aláírni - ezt akkor is mondtam - mert halaszthatatlan ügyeik vannak és a későbbiekben már csak ősszel lehetne rá sort keríteni. Ezt tudják Önök is, hiszen szabadságolás időszaka volt. Azt is tudják, hogy valóban kevés idő állt rendelkezésre, azt mi nem is vitatjuk, de Schmidt úr és Törőcsik úr a megmondhatója, hogy gyakorlatilag mindösszesen 3 napunk sem volt rá, mert még menet közben is folyamatosan érkeztek azok a módosító indítványok, amelyeket ugye figyelembe kellett venni. Július 2-án én Törőcsik úrral voltam kint Olaszországban, tehát azért furcsa dolog azt állítani, hogy csak énnekem köszönhető, hogy az a szöveg olyan volt, amilyen volt, közösen csináltuk ezeket a dolgokat. De azért volt a közgyűlési döntés és azért volt a közgyűlés, hogy megfogalmazza azokat az észrevételeket, amely ezen előmegállapodás, vagy előszerződés tervezetnek a módosítására szükségesek. Valóban meg is történtek a módosító indítványok, hiszen azért írtuk alá akkor, mivel nem volt más lehetőség legalábbis úgy tájékoztattak minket, hogy a közgyűlés lehetőséget adott arra, hogy további tárgyalásokat folytassunk annak érdekében, hogy a felvetett kérdések tisztázódjanak. Azért arra szeretném emlékeztetni Kiss urat is, hogy folyamatosan azt fogalmazták meg – jogosan – hogy az önkormányzat érdekeit a lehető legmagasabb szinten kell képviselni. Azt fogalmazták meg, hogy egy olyan szerződésünk van, amelyben a legmaximálisabban éppen a másik fél érdekei érvényesülnek. Akkor tessék nekem megmondani, logikusan felteszem a kérdést, hogy egy fél, amelyik borzasztó előnyös szerződést kötött épp az önkormányzattal, miért mondja fel a szerződést? Nem talán azért, mert éppen az önkormányzat olyan félnek bizonyult, hogy ennek ellenére sem tartotta érdemesnek, hogy ezt a szerződést megvalósítsa? Tarnóczky Attila: Ugye a napirend címe a kialakult helyzetről való tárgyalás tájékoztató, úgyhogy én valóban a kialakult helyzettel szeretnék foglalkozni, amely helyzet megítélésem szerint a tekintetben nem rossz, hogy az önkormányzat pillanatnyilag gyakorlatilag a teljes döntési szabadsága birtokában van. Ez a helyzet azonban veszélyeket is tartogat, mert ahogy már sokszor jeleztem, hogy ez a közös vállalat az olasz féllel és én most nem mondom, hogy ki volt a hibás, önkormányzat, olasz partnereink, azt hiszem maga a konstrukció volt hibás. Egy elhibázott döntésnek bizonyult, most is kerülhetünk egy újabb elhibázott döntés után. Én egyetértek Birkner frakcióvezető úrral azzal, hogy el kell dönteni, hogy merre menjünk és amellett egységesen, vagy többségünkben ki kellene tartani, na de merre menjünk, merre van az előre? Én azt javasolnám a közgyűlésnek, hogy mindenekelőtt egy határozatban szögezzük le, hogy ennek az Ipari Parknak mi a célja. Én elmondom Önöknek, hogy szerintem mi a célja, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki így gondolja. Tessék belejavítani, kiegészíteni, kivenni belőle. A határozat így szólna: „Az Ipari Park fejlesztés céljai (1 francia bekezdés) - jelentős számú új munkahely teremtése – ugye trivialitás, de jelzem, hogy ezt a 45 hektárt nagyon könnyen el lehet úgy adni ebben a városban, hogy cégek lakcímet változtatnak, munkahely érdemben nem jön létre, ez egy valóságos veszély, megítélésem szerint. - külső vállalkozói tőke bevonása a város gazdasági életébe – nem külföldit mondtam, külsőt. Ez az általam nem ismert kanizsai milliárdosokat nem szeretném megfosztani attól a lehetőségtől, hogy ipartelepítésbe fogjanak, de megítélésem szerint a kanizsai gazdaság erősítése tőkeinjekcióra szoruló feladat. - középüzemek számának növelése – én ezt látom kitörési pontnak, nem kívánok ide mamutcéget, esetleges költözése óriási problémákat vethet fel egy város érdekében és az apró cégek is a maguk bizonytalanságukkal nem az igazi megoldást jelentik. - átlagos bérszínvonal emelése – nekem több varroda nem kell ebbe a városba minimálbéren. - a munkaerő kínálathoz igazodó kereslet keltése – ezt tartom egyébként legkevésbé fontosnak. - a város e vonatkozású befektetésének legalább hozzávetőleges megtérülése – ezt nem kell kommentálni gondolom. És úgy fejeződne be ez a határozat, hogy „a befektetési ajánlatok elbírálásakor azokat kell előnyben részesíteni, amelyek e feltételsor többségének megfelelnek”. Számomra ez a célja annak, amit mi itt csinálunk. Akkor az anyagban lévő határozati javaslatokról. Aggodalmam részben innen is származik, mert ha jól érzékelem a tendenciát egy önkormányzati beruházásban megvalósuló Ipari Park kezdeményeit látom ebben a határozatsorban, ahol a fejlesztő cég nevéhez méltóan a mi Ipari Fejlesztő Kht-nk. Hadd legyek őszinte, a Kht-nkat nemzetközi kapcsolatai hiányai miatt erre nem tartom igazán alkalmasnak, ráadásul a fejlesztés önkormányzati oldalról megint azt jelenti, hogy itt fogunk vitázni mindenféle ide nem tartozó dolgokról, miközben a város már megtette a kötelességét, ezt a 45 hektárt erre a célra, Ipari Park címmel felruházva biztosította. Arról nem is szólva, hogy mindenféle bizonnyal újabb költségek fognak fellépni, amelyeket meggyőződésem szerint a befektetőknek, az oda beköltözőknek kellene most már fedezni. Ennek ellenére az 1. pontban lévő feladatsort én el tudom fogadni. Miért ne készüljön ilyen terv, kivéve az első francia bekezdést, azt nagyon nem. Az pillanatnyilag úgy szól, hogy az intézkedési terv tartalmazza a kapcsolat felvételi lehetőségeket a befektetés szervezés területén érintett érdekelt szervezetekkel. Ehhez nem kell semmilyen tervet csinálni. Ezeket a cégeket keresni kell már most, lehet, hogy a múlt héten is már keresni kellett. Erről nem kell a közgyűlés elé tervet terjeszteni, ezért azt javaslom, hogy a határozati javaslat 1. pontja egészüljön ki egy 2-kal, amely így szóljon: a bevezető szöveg, hogy utasítja a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht-t a közgyűlés, hogy keressen kapcsolatokat a befektetés szervezés területén érintett és érdekelt szervezetekkel, különös tekintettel a komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégekre, amelyek – a városnak adott megfelelő garanciák mellett akár tulajdonosként is – a továbbiakban magukra vállalnák az Ipari Park fejlesztésének, finanszírozásának feladatait. Tüttő István: A tulajdonba kerülésről azért valamit majd mondani kell. Tarnóczky Attila: Egyetértek természetesen polgármester úr, de erre akkor kell valamit mondani, hogy ha ilyen ajánlat érkezik egyáltalán. A 2. pontnak javaslom az első mondatát elhagyni, illetve az egész egy mondat, de az utolsó két sorát meghagyni, hogy utasítja a Kht-t, hogy az intézkedési terv alapján készítsen költségszámítást az egyes feladatok végrehajtására. Én magam előzetesen ígéretet arra nézve nem tudok tenni, hogy ezeket a költségigényeket teljesíteni fogjuk, mert az első mondatrész erről szól. Látatlanban ilyet úgy gondolom, nem lehet tenni. Röst János: Tarnóczky Attila javaslatai, véleménye számomra evidencia, de különösképpen erről nem kell szavazni úgy gondolom, mert amennyiben szavazni kell róla, akkor ezt önálló napirendi pontként kellene visszahozni, mert olyan megállapításokat tesz, ami valószínű, hogy témát keverhet közgyűlésen belül is. Ha Attila így gondolod, akkor az a kérésem, hogy ezt külön napirendi pontként hozd vissza, és nagyon szívesen megtárgyaljuk a Gazdasági Bizottságon és egyéb bizottságon keresztül. Egyébként a véleménnyel egyet lehet érteni, de értelmetlen most lerögzíteni a kereteket anélkül, hogy a Kht. a maga intézkedési tervével készítette volna. A másik, amit el szeretnék mondani, hogy az elmúlt közgyűlésen szavazás közben a közgyűlés fele hazament és így nem tudtunk szavazni a napirendi pontról, ez pedig a vizsgáló bizottságnak a felállítása. Éppen ezért én most javasolnám, hogy végleg le lehessen zárni egyébként ezt a kesze-kusza ügyet, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az Ipari Park és Logisztikai Központ tárgyában 5 fős vizsgáló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak javaslom azt az 5 főt, akit egyébként korábban már a közgyűlés majdnem elfogadott. A jelöltek annak idején nyilatkoztak, hogy elfogadják a jelölést. Marton István, Tóth László, Kiss László, Gyalókai Zoltán és jómagam szerepeltem közöttük. A vizsgálat lefolytatásának határidejét 2002. május 31-ig kérem meghatározni. Felelős Tüttő István polgármester. Lenne javaslatom a beterjesztett anyaghoz is. Ez pedig az 1. pontnak a bővítése. Ugyanis nem érinti az intézkedési terv a személyi és a tárgyi feltételeknek a bővítését, fejlesztését. A következőt javasolnám, hogy „a Kht. személyi és tárgyi fejlesztésére javaslatot tesz”. Erre azért van szükség, mert hiába készül intézkedési terv, ha ahhoz képest nem rendelünk hozzá személyi állományt, illetve tárgyi feltételeket. Azt el szeretném mondani, hogy a költségvetési hiány az elmúlt közgyűlés szavazásával 300 millióval megemelkedett. Jelenleg most 800 millió felett vagyunk, ugyanis 300 milliós bevételt terveztünk a földterület értékesítésére az Ipari Park területén. Mindenképpen ki kell térni a Kht-nak. Tüttő István: Annál jóval többet terveztünk. Röst János: Lehet, de a költségvetésben ez szerepel polgármester úr. Az a kérésem a Kht. vezetőjéhez, hogy erre a részre is térjen ki intézkedési terv, mert a költségvetési hiányt valahogy vissza kellene állítani legalább az 500 millió Ft-ra, de inkább kevesebbre. A másik kérésem, hogy a közvélemény felé csak akkor tudjuk lezárni ezt a vitaműsort, amely nyilvánvaló, hogy párt, illetve minden funkcióban lévő személy a saját szájíze szerint fogalmaz meg. Amely teljes mértékben természetes, hogy ha ez a vizsgáló bizottság létrejön és feláll és egy korrekt módon letesz egy olyan háttéranyagot, amely az elejétől fogva konkrétan és egyértelműen bemutatja azt a folyamatot, amit gyakorlatilag a közgyűlésnek nem lett volna szabad elkövetnie. Ha nem ezt tesszük, akkor egy második vásárcsarnok ügy jön létre és soha senki nem fogja tudni igazából a felelősség megállapítását kimondani. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, én úgy gondolom, hogy javaslatom nagyon is belefér a mai napirendbe. Nincs ott sehol leírva, hogy itt igazából csak a múltról lehet beszélgetni. Szerintem a jövőről kell beszélgetni, és ne haragudjanak, most már nem tudom kiszámolni, hogy két éve, vagy mióta folyik erről a téma. Én ezeket a javaslatokat nem óhajtom bizottságok elé vinni, meg a Sóhivatalba küldeni, és majd valamikor hónapok múlva erről dönteni. Ragaszkodom hozzá, hogy szavazzanak róla. Aki úgy gondolja, hogy nem tud erről szavazni, akkor ne szavazzon, de én a szavazást kérem, közgyűlési szinten legalább. És az aggodalmaim Röst képviselő úr felszólása egyik javaslata nyomán kezdenek elmélyülni, amikor az Ipari Park Fejlesztő Kht. létszámbővítéséről máris szó esik, elindul a kanizsai munkahelyteremtés végre, úgy látom, de félek, hogy itt véget is fog érni. Ez az az elhibázott konstrukció véleményem szerint, amin nem szabadba elindulni. Kiss László: Megszólíttatás kapcsán válaszolnék. Röst János képviselőtársam részéről elhangzott, hogy ebben a vizsgáló bizottságban engem is javasolt, hogy vegyek részt. Köszönöm, erről megtiszteltetésről inkább lemondanék. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy elég sok dolgom van. A másik pedig az, hogy még pillanatnyilag tagja vagyok a NagyPlus Rt. igazgatóságának, mivel az majd a végelszámolás kezdete előtt fog megszűnni. Így azt hiszem összeférhetetlen lenne, de helyettem tudnám javasolni az Ipari Park Fejlesztő Kht. ügyvezetőjét, jogászát, például. Ők ismerik az egész folyamatot, ez lenne az egyik dolog. A másik pedig, ha már nálam van a szó, csatlakoznék a Röst képviselőtársam által elmondottakhoz, és Tarnóczky urat egy kis türelemre kérném. Ezt az anyagot most kaptuk meg át sem tudtuk nézni, át sem tudtuk még olvasni, amit az Ipari Park Fejlesztő Kht. most adott ki. Egyből Tarnóczky úr már módosítaná, és azonnal szavazást kérne róla. Én azt hiszem egy kis türelem nem ártana, várjuk, meg olvassuk el, tanulmányozzuk át, és a következő soros közgyűlésen még nem késtünk el. Ne folytassuk azt az elhamarkodott gyakorlatot, hogy mindig mindent azonnal itt osztunk ki, és határozunk benne, akár jó, akár nem jó. Tüttő István: Röst úr említette, hogy nőtt a költségvetési hiány. Gyakorlatilag nem nőtt, hiszen azok a földterületek, amelyeket eladásra határoztunk el, egyáltalán nem lehet most azt mondani, hogy ebben az évben biztosan nem kelnek el. Sőt inkább abban kellene a közgyűlésnek állást foglalni, hogy az a 350 millió Ft, amit arra szántunk, hogy az első tőkeemelésre biztosítunk, azt mindenképpen a közgyűlés olyan értelemben zárolná, hogy csak olyan célra lehessen felhasználni, amely munkahelyteremtéssel összefügg, és semmiképp sem más területnek a forrását biztosítaná, hiszen ez eleve erre a célra volt annak idején elhatárolva. Azért én javaslom, hogy egy általános tartalékba helyezzük, és majd a közgyűlés dönt róla, hogy azt feloldja, illetve mire oldja fel. Ezt pedig majd szintén javasolni fogom határozati javaslat formájában. Röst János: Tisztelt polgármester úr, a költségvetés nem ilyen konstrukcióban lett elfogadva, ahogy Ön mondja. Ugyanis a törzstőke emelésnek az összege a kiadási oldalon szerepel. Gyakorlatilag az nem elkölthető pénz ilyen értelemben. Azzal lehet, most a másik oldalon bent van a 650 millió Ft a törzstőke emeléshez szükséges földterület vásárlás. Ilyen értelemben az nullszaldós, tehát hogyha arra gondolunk, hogy 350 millió Ft-ot. Polgármester úr nálam van a költségvetés. Egyébként erre számítottam és elhoztam magammal. Itt arról szól, hogy a kettő az nullszaldós. Arra nem lehet rátervezni még költséget. Én amiről beszéltem az a különbözet, az azt jelenti, hogy jelenleg amennyiben nem adjuk el a területet, akkor 300 millió Ft plusz hiány keletkezik. Így értettem ezt természetesen. Tüttő István: Világos, de ez nem zárja ki azt sem, amit én mondtam. Cserti Tibor: Azt hiszem lezárult egy időszak, több mint két évet átölelő időszak. Megbizonyosodott végeredmény, ami egy kudarc. Azt kell, hogy mondjam, hogyha én a magam részéről nézem a dolgokat, akkor 1/27-d felelősségem természetesen benne van, és én is személyes kudarcként éltem meg. Mert mindnyájunk által sokat emlegetett és a feladat fontosságát azt nagyon sokan körbejárták már. A város számára ez tényleg egy nagy fontosságú olyan munkahelyteremtő feladat, ami gyakorlatilag kudarccal fejeződött be. Mert egy ciklus időszakában a kitűzött feladatok nem teljesültek, és ez egy ilyen értelemben egy önkormányzati ciklusnak a befejező évében vagyunk. A projekt indításához sem jutottunk el. Egyébként majdnem frakciónk a Városvédő Egyesület nevében mi sem szavaztuk az elmúlt időszakokat. Az egyoldalú azonnali felbontását, mert attól féltünk egyébként, hogy egy ilyen hebehurgya módon történő egyoldalú felmondás olyan jogi helyzetet eredményez, ami kilátástalan a város számára. Szerencsére ez elhárult, és azt kell, hogy mondjam ebbéli szempontból tényleg egy új helyzet állt elő, új alapokról is indulhatunk egyben. Remélem a jegyzőkönyvek is rögzítik ezt, hogy közös megegyezéssel történt ilyenértelemben lezárult. Amiért én magam részéről szót kértem az az, hogy a kudarc élmény mellett rendkívül kellemetlen helyzetben érzem magamat, mert azt érzékeljük, hogy egy nagy politikai sakkjátszma is húzódik, mindkét szekértábor között. És a magam részéről egy tipikusan szakmai kérdést, politikai síkon történő rendezéssel megoldani, hát nagyon-nagyon nehezen élem meg. Pontosan ugye, nem szeretnék ezzel részletesen foglalkozni, hisz itt a választások függvényében én sokat citálhatnám az újságban megjelent nyilatkozatokat, baloldalit-jobboldalit is és egymás mellett. Ráadásul az önkormányzattal még határozattal is megállapít bizonyos dolgokat, és erre nyilatkozatok történnek már kormányzatai szinten is. Egy dolgot érzékelek, hogy ugyanakkor a laktanya jelenlegi területének, ugye opciós szerződéssel történő „kimentése” - és nem szeretnék senkit megsérteni - még ma is egy adott jogi helyzet a város számára. Ha valamit le akarunk zárni uraim, akkor ezt is le kell zárni. Ha azt mondtuk igen, nem tudtuk megszerezni a laktanyát jelen pillanatban pont. Mert így érvel mind a két tábor. Akkor tessék ezt a jogi helyzetet is értelmezni, felülvizsgálni, és azonnali hatállyal kezdeményezem e jogi helyzet megszüntetését az önkormányzat részéről, ez egy határozati javaslat. A másik, hogy én a magam részéről, igen bebizonyosodott, hogy rossz tulajdonos az önkormányzat. Isten ments, ilyen projektkérdésekkel foglalkoznia neki, mert a jelenlegi előterjesztés egyébként, most lehet, hogy Kiss úr te most szakmai ember vagy, de 5 perc alatt áttekinthető ám ez a helyzet és a döntés meghozható. Megítélésem szerint. Miért? Valójában Tarnóczky alpolgármester úrnak abban igaza van, hogy új alapokról, és új irányba kell kezdeni, nekem is az a véleményem. De az is biztos, hogy ez a fajta összeállított anyag a két határozati javaslattal a mai napon nem elfogadható. A 2-es határozati pont tekintetében semmiféleképpen nem. Miről van szó? Arról van szó, hogy az anyag végső soron az 1. határozati ponti javaslat megfogalmazásában, nem többet, nem újat mond ki, mint az, hogy egy új koncepciót, egy új intézkedési tervet, és egy dologgal bővíteném ám ki, mert annak az egy dolog az pontosan az üzleti terv. Amit részelemeiből megfogalmaznak és bekezdésben, mindegyik nem olvasom fel még egyszer, az üzleti tervet takarja. Mi is ezt kértük egyébként az olaszoktól. Most azt mondom követeljük meg mi a Kht-tól és pont. A 2. határozati javaslatot meg hagyjuk el, mert az függvénye nyilvánvalóan az 1. határozati pontban megfogalmazottaknak. Tessék idetenni elé a koncepciót, intézkedési tervet, ennek alapján kidolgozott üzleti tervet. Azt lehet alternatív javaslatokban is, és igen április 30-ig döntünk ennek a függvényében, mert nyilvánvaló az összes forrás mellérendeléséről. Nem szeretnék belemenni a költségvetésnek ugye a végrehajtási részébe, mert egyébként az nyilvánvalóan alárendelődik a 2. határozati pont tekintetében is. Ha egy ilyen határozati javaslattal elfogadnánk egyébként pontos forintális meghatározás nélkül az számomra egyrészt technikailag is kezelhetetlen a költségvetés szempontjából. Másrészt meg olyan rendelkezést adna, felhatalmazást a Kht. jelenlegi vezetőjének, ami egyébként az üzleti terv jóváhagyása nélkül szerintem a jelenlegi szituációban túllépne az általános kereteken. Befejezésképpen. Én azt hiszem, hogy van egy lehetőségünk új alapokról kezdeni, erre a kht-t az előkészítés tekintetében alkalmasnak tartom. És most csatlakoznék két tekintetben Birkner képviselő úr felszólalásához, szubjektív részéhez nem, mert nagyon kellemetlenül érzem magamat olyan szituációban, amikor azt mondják egy város polgármesterére, sületlenségeket beszél, azt tegye helyre Ő a maga részéről. De azt nem értem, hogy hogyan lehet a legnagyobb buzgalom mellett, és azonnal közművesíteni és húzni a csatornát, meg húzni a közműveket, mikor azt sem tudjuk, hogy merre? Műszaki megalapozottság nélkül, projektet oldal megalapozottság nélkül, bármibe kezdeni, az azt jelenti, hogy szakmai analfabétizmus, most ezzel nem őt akartam megsérteni, mert ő most nincs itt bent. Pardon, itt vagy Zolikám. Hanem pontosan jól felépített üzleti terv szakmai előszítését és végrehajtását szerettem volna ezzel a felszólással kezdeményezni. Tüttő István: Itt sokan arról beszélnek, hogy elszalasztottunk másfél, vagy két évet. Kérem, egyet ne felejtsünk el. február végére állt össze az a földterület, amivel lehet valamit kezdeni. Tessék ezt tudomásul venni. Egyet megint ne felejtsünk el, ha nincs ez az olasz kapcsolat, akkor ezek földek most állnak a rendelkezésünkre. Dr. Baranyi Enikő: Én azt gondolom, hogy alapvetően először is azt kéne leszögezni, hogy koncepciót meg lehet fogalmazni, újra fogalmazni. Ennek egy lényege, munkahelyteremtés legyen és az összes többi a stratégia, hogy ehhez milyen úton, módon fogunk hozzájutni. Megítélésem szerint a 73/2002. közgyűlési határozat a NagyPlus Rt-vel kapcsolatosan egy olyan testületi döntést fogalmazott meg, amely végül is reális, és megalapozott volt. Egy kicsit másképp értékelem ezt a helyzetet, mint polgármester úr, aki az ittlétem alatt is szinte úgy éreztem, hogy halkan, de azt sugallja, hogy azért az önkormányzat sem volt vétlen ebben a dologban. Ez igaz, de ugyanakkor azt hiszem, hogy mindenképpen nem e múltat kéne elemezgetnünk, hanem jelenlegi helyzetből. Most kezdem képviselőtársam, meg kéne találni azokat sarkalatos pontokat, amelyek valóban gyorsan és talán hatékonyan képesek módosítani mostani helyzeten. Nincs értelme a kronológiai sorrendet ismételni. Talán azt mondanám, hogy ezt a megváltozott új helyzetet legjobban jellemezni azzal, hogy 45 hektártelepítésre ipar telepítésre alkalmas földterület a város birtokában marad, és ez egy nagyon nagy dolog. Most először vagyunk ilyen helyzetben. Ennek a területnek azonban közel, hát egynegyed részét sem teszi ki, tehát közel egynegyed része az, ami csak közművesített. Ebből következően végül is az Ipari Park Kht-nak megítélésem szerint, csak olyan feladatokat kell, és szabad adni, amelyre a tapasztalata, szellemi kapacitása lehetőséget ad. Túlméretezett feladatokkal megterhelni, az azt is jelenti, hogy az effektivitása, hatása csökken. A kompetencia határokat jól kéne körülhatárolnunk. És végül azt hiszem, hogy mindannyian tudjuk, hogy keresnünk kell a projekt lebonyolításában, illetve menedzselésében tapasztalattal rendelkező céget, vagy csoportot. Én úgy gondolom, hogy ezek jegyében az egyik legfontosabb lenne, hogyha egy kicsit saját maga a képviselőtestület is önmérsékletet és önkritikát gyakorolna, és mondjuk elfogadnánk azt, és elhinnénk azt, hogy közgyűlésnek kötelezettsége és egyben joga is minden az ezzel a tevékenységgel, ezzel a területtel érintő dologgal kapcsolatosan is, minden érdemi döntésről, időben tudni, és nem pedig utólagosan. Ennek megfelelően a közgyűlésnek szerintem szintén határozatban el kéne azt fogadni, hogy ennek megfelelően soron kívüli, és akár nyári időszakban is lévő közgyűléseken, ha olyan érdemi új helyzet áll elő bármikor összejön és képes a döntéseit meghozni. Másodsorban az Ipari Park telepítését esélyét növelő lenne a földterület további közművesítése, amelynek megvalósításához szerintem az önkormányzatnak saját forrást kell rendelni, illetve pályázati lehetőségeket kimunkálni, de minél hamarabb. Én úgy gondolom, hogy a 45 hektár földterület kiajánlására helyett, inkább pályázatot kellene kiírni, amely azt is jelentené, hogy esetleg a kiajánlást csak azon cégeknek lehetne csak megtenni, akik eddig is érdeklődtek ez után a földterület után. Én magam részéről tehát az Ipari Park Kht-t csak egy nagyon is körülhatárolt feladattal, és közeljövőben lévő feladattal bíznám meg, e kérdéskörhöz kapcsolódóan. Egyrészt a terület rendezésére 45 hektár közművesítésére vonatkozó cselekvési sort, és a pályázat, pályázati sort források megkeresését kéne rövid határidővel kiírni, vagy létrehozni. Másrészt pedig a közgyűlésnek egy olyan tájékoztatást lenne kívánatos adni, ami az eddigi olyan megkereséseket jelentené, akik a projekt megvalósításában próbáltak ajánlkozni, ha van ilyen. Erről pedig egy összefoglaló jelentést kéne a közgyűlésnek adni. Tüttő István: A Schmidt úr szeretne válaszolni a közben elhangzottakra. Kérem, fáradjon a mikrofonhoz. Schmidt László: Polgármester úr, közgyűlés! Engedjék meg, hogy az észrevételekhez pár szóban reagáljak. Nagyon megköszönöm minden az Ipari Park Kht. által összeállított anyaggal kapcsolatos észrevételt, ami elhangzott, hiszen ezek mind-mind abba az irányba viszik a dolgot, hogy egy közös gondolkodás el tudjon indulni ebben a kérdéskörben. A mi szándékunk az volt, hogy az intézkedési terv összeállítása, teljesen világosan lehatárolja azokat a feladat- és hatásköröket, amely a későbbiekben az Ipari Park fejlesztés kapcsán adódnak. Mindemellett tartalmaz egy olyan világos feladat megfogalmazást, ami lehetővé teszi azt, hogy a munka végre szakmai alapokra helyeződjön. Lehetőséget biztosít arra, hogy prioritásokat fogalmazzunk meg azzal kapcsolatban, hogy milyen cégeket kívánunk az Ipari Parkba betelepíteni. Egyáltalán feltárja annak az eszközrendszerét, hogy milyen módon lehet tovább menni. Jelzem azt, hogy Dr. Baranyi Enikő képviselőnő kérte most az eddigi érdeklődők listáját, ezt a múltkori közgyűlésen kiosztottuk. Természetesen még egyszer meg tudjuk tenni, de azt is szeretném jelezni, hogy kollegám jelen pillanatban is az Ipari Park területén van egy befektetni szándékozóval, aki 6 hektár terület megvásárlása után érdeklődik. A konkrét felvetésekre és a határozati javaslatokkal kapcsolatban megfogalmazottakra. Az elsőhöz észrevételekkel nem kívánok foglalkozni. Én úgy gondolom, hogy minden olyan segítheti ennek az intézkedési tervnek vagy koncepciónak az összeállításában, ami elhangzott. A határidőt is azt hiszem Birkner Zoltán úr vettette fel, hogy túl rövid. Azért fogalmaztuk meg április 30-ban, mert elképzelhetőnek tartom, hogy egy többfordulós bizottsági egyeztetésen kell ennek ahhoz átmenni, hogy a közgyűlés úgy jóvá tudja hagyni, hogy elfogadható legyen mindenki számára. A 2. határozati javaslat lehet, hogy félreérthető volt többek számára, természetesen nem kívánunk semmiféle költségbe belebonyolódni, hogy az Ipari Park fejlesztés mennyibe fog kerülni. Azonban az első fele ennek a mondatnak az arról szól, hogy jelenleg is vannak elindított dolgok. Mégpedig: a közművek tervei elkészültek, az utolsó részszámlára várunk. Az eddigi részt függetlenül attól, hogy az önkormányzattal megállapodása van az Ipari Park Fejlesztő Kht-nak, saját költségünkre kigazdálkodtuk. De sajnos az utolsó részszámlát nem tudjuk már kifizetni. Mindemellett így, hogy az olasz projekt nem indult, a tőkeemelés nem olyan formában történik meg, ahogy ez tervezve volt, a jelenlegi területen utak épültek, területek lettek lehatárolva, telekosztási munkarészt meg kell rendelni, ahhoz, hogy tiszta, világos kép legyen. Valamiből meg kell finanszírozni. A közgyűlés visszafogottan biztosította a működési költségeinket, az a működésünket fedezi, azonban az ilyen plusz járulékos munkákhoz, amik mindenféleképpen adódnak ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, jelen pillanatban nincsen a Kht-nak további kerete. Ezért kértük ennek a megoldását és itt tulajdonképpen csak erre gondoltunk. Az, hogy az Ipari Park fejlesztés menete mi lesz, és a későbbiekben ki, hogyan fogja finanszírozni, ez teljesen természetesen, majd akkor, hogyha ez sorra kerül. És egyáltalán döntés születik benne, hogy mi lesz módszer ebben a kérdésben. Zsoldos Ferenc: Igazán nem akarom szaporítani a szót, feleslegesen így is elég sok elhangzott már. Én a magam részéről két dologgal egyetértek, és vannak dolgok, amivel nem. Kezdjem az utóbbival. Nem értem, hogy miért kellene itt most egy újabb vizsgáló bizottságot felállítani, aminek tulajdonképpen semmiféle más szerepe nem lenne, mint ezt az ügyet, amit egyesek kudarcnak ítélnek meg egyoldalúan, mert ez nem teljesen kudarc, és ezzel sem értettem egyet, és ma sem értek egyet. Nem egy sikertörténet. Azért rájöttünk arra, hogy ez az út tulajdonképpen zsákutcába vezet, meg kell keresni a megfelelő megoldási lehetőségeket. És ehhez a Kht. javaslata véleményem szerint egyértelmű és elég is. Itt különböző vizsgálatokkal, amivel csak tovább lehet bonyolítani a dolgokat, és állandóan visszanyúlva személyeskedésig megy el tapasztalatom alapján, magam részéről messzemenően nem értek egyet. És azzal sem, hogy ez kizárólag kudarc, mert nem ez fedi a valóságot. Elhangzott olyan javaslat, hogy azonnal további közművesítéseket kellene végezni. Elsietettnek tartom. Közművesítéseket akkor kell végezni, amikor kialakul az a helyzet, hogy milyen mértékű, milyen jellegű, milyen irányú, milyen területre vonatkozó közműveket kell telepíteni. Mert hiszen itt csatornáról, vízvezetékről, elektromos áramról és sok minden másról is szó van. Hiszen hallottuk, hogy jelenleg is egy viszonylag kisterületre van jelentkező. Lehet, hogy a Kht. meg tud egyezni a jelentkezővel és majd kiderül, hogy mit akar telepíteni és milyen igénye van. Ennek megfelelően lehet, nem pedig előre elméletileg kiagyalva valamit, és majd idekényszerítjük be az illetőt. A magam részéről egyértelműen azt javaslom a tisztelt közgyűlésnek, hogy zárjuk le a további egymásra mutogatást, mert ez teljesen értelmetlen, hanem inkább a megfelelő és lehető legjobb megoldásokat ne mi keressük, hanem a szakma keresse meg, dolgozza ki, és véleményezésre tárja a közgyűlés elé. Nekünk végeredményben ez a feladatunk, nem a részletkérdésekben való kukacoskodás. Tarnóczky Attila: Meggyőződésem, hogy az általam javasolt határozati javaslat az Ipari Park fejlesztés céljairól egy javaslatsor, amivel lehet nem egyet érteni, de kétségtelenül a közgyűlés feladata ennek a várospolitikai kérdésnek eldöntésében az állásfoglalás. Nem a szakmának kell arról állást foglalni, hogy miért akarunk mi munkahelyet teremteni. Ipari Parkot létrehozni, milyen munkahelyeket akarunk általában telepíteni, hanem ennek a közgyűlésnek. Ez az egyik dolog. Ezzel egyfajta irányt adnánk a további munka tekintetében. A másik dologban csatlakoznék Zsoldos Ferenc képviselő úrhoz a közművesítés ügyében. Az a bizonyos 260 hektáros székesfehérvári Ipari Park jelenleg 60%-ban közművesített. Pontosan az a része, ami be van települve üzemekkel. A többi az mező, rom, azt csinálják jön egy üzem, meg ugye mit akar venni, és akkor az üzem a betelepülő közművesíti magának a területet. Ugyanis ma már a Széchenyi Tervben nemcsak az önkormányzatok, hanem ugyanilyen feltétellel maguk a betelepülő vállaltok is támogatást kérhetnek közművesítésre. Az a mondjuk 20%-os arány, ami nálunk van a közművesített területek ügyében, az nem kevés, sőt bizonyos betelepülést akadályozhat is adott esetben. Azt kellene tudni terv szinten, hogy hol vezet a fő út, hol vezet a gyűjtőcsatorna, meg mit tudom az elektromos vezeték, és innentől kezdve ez a dolog normálisan folytatható, és az eredeti elképzelésben nekem az is visszatetsző volt, hogy hol lesz, milyen épület, miközben ezt igazából a betelepülni szándékozók igénye nélkül csak találgatni lehet. A 2. határozati javaslatomhoz egy határidőt is javasolnék április 30., illetve minden soros közgyűlés, addig míg ilyen érdeklődőt nem találunk. tehát egy beszámolót várnék minden közgyűlésen a Kht-tól. Röst János: Megmondom őszintén nem értem Tarnóczky Attilát. Amiről beszélt az előközművesítés szakmai program. Én még olyat nem láttam, hogy egy zöld területen mindenki összevissza huzigálja magának a csatornaépítésnek a vezetékét. Azt csak egy közműterv alapján lehet megcsinálni. Egyébként ezek elkészültek. Gyakorlatilag a Kht-nál megvan. Én azt javaslom, hogy meg kell tekinteni. A másik oldalon az, hogy előközművesítek, az azt jelenti, hogy egy gerincet akkor ki kell építenem, hogyha később mondjuk két év múlva történik a rácsatlakozás. Az első gerincvezetékeket akkora mérettel kell kiépíteni, amekkora az egész területnek a kiszolgálását megoldja. Azt nem lehet úgy megcsinálni, hogy összevissza fogom magam és kiajánlgatom, ez nem így működik. Dr. Baranyi Enikő: Én a magam részéről óva inteném a közgyűlést attól, hogy itt 5-6 hektáros területre jelentkező pályázó, vagy letelepedőnek örüljünk. Megítélésem szerint ugyanis a következő ennek töredékét fogja kérni, és egyre inkább, hogy így mondjam elaprózódik a terület. Úgy gondolom, hogy a közgyűlésnek az lenne a feladata, hogy felvállalja azt a döntést, hogy ez egyben egyszeri pályázat kiírással, és egyben jelenti azt az értéket, ami hosszú távlati célra valóban egy Ipari Park benépesítését jelentheti. És ezért ismételten szeretném mondani és hangsúlyozni, hogy ennek a célnak a megvalósításai érdekében kellene pályázatot kiírni, másrészt a közművesítés folytatása az mindenképpen a városnak hosszú távú elemi érdeke, hogyha itt valóban Ipari Parkot szeretne kialakítani, és nem ellentmondás az, hogy ehhez pályázati forrást is kell rendelni. Tarnóczky Attila: Nem a tervek elkészítésének szükségtelenségéről beszéltem. Természetesen tervezni kell, tudni kell azt, hogy végső soron milyen kapacitásokra lehet adott esetben szükség csatorna, víz, egyéb vonatkozásban. Én elmondtam Önnek, hogy hogyan csinálják Fehérváron. És igenis így csinálják, nincs a megmaradt 60 hektáron egy szál vezeték sem. Sőt megmondták, hogy a terveken is a fő útvonal rajza van benn, semmilyen más út berajzolva nincs. Egyébként más vonatkozásában is arról álmodozom, hogy olyan rendezési terveket készítsünk, ami valami mozgásteret ad a valóságos élet számára, nem pedig mereveket. Tökéletesen mereveket, amelyeket hetente módosítani kell valamilyen új igény miatt. Kelemen Z. Pál: Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az Ipari Park telepítése ügyében, hogy mi ahogy vagyunk 27-en, laikusak vagyunk. Mivel itt van tisztességes vasutas, orvos, pedagógus, közgazdász, de Ipari Parkot még senki nem telepített, és most el kezd dühöngeni itt a szakértelem a közgyűlésben némi hepciáskodással. Nekem az lenne a tiszteletteljes kérésem, ezek után természetesen Marton István úr jelentkezett, Ő még kapja meg a szót. Ebben a vitában érdemben előre menni nem tudunk, egyetlen elvi döntést tudok elfogadni ma, Tarnóczky Attila képviselőtársam előterjesztését. Abban a formában, ahogy előterjesztette, úgy ahogy előterjesztette, minden más vita meddő. Marton István: A magam részéről mélységes szomorúsággal veszem tudomásul a közelmúlt eseményeit és a történéseket. Mindjárt itt a végén Kelemen képviselőtársamnak adnék választ, hogy ez az Ipari Park és Logisztikai Központ ez csak fogalomként új. Mert ugye ipartelepek voltak már 30-40-50-100 évvel ezelőtt is, és semmivel sem különbözik azoktól, csak annyival, hogy a kor szellemének megfelelően fel vannak tuningolva. De ebbe nem érdemes belemenni. Szomorúvá tett, amikor március 5-én reggel megtudtam, hogy polgármester úr vétót emelt. És ennek a körülményei még szomorúbbá tettek, ugyanis ennek semmiképpen sem az a módja, hogy 9-kor bejelenti a sajtónak. Én úgy tudom, hogy minden ilyen eseményt a munkáltatónak kell bejelenteni. Erre feltette azzal a koronát, hogy 15 nappal későbbre hívta össze a soron kívüli közgyűlést, vagyis mintha akkor akarta volna tájékoztatni a munkáltatóit. A korábbi nyilatkozatok, például a Sólyom úrnak a félezrelékes nyilatkozata, hogy annyi a valószínűsége, hogy ez megmarad, már számomra bizonyossá tették, hogy itt nem várhatunk semmi jót. És korrigálnom kell azt is, amit polgármester úr mondott a szindikátusi szerződéssel kapcsolatban, mert ennek a 2. üteme az év végéig írta elő a laktanyákat, vagy az azzal azonos területeknek a megszerzését. Oda még idő bőségesen lett volna. Azt kifejezetten cáfolnom kell, hogy amikor az MSZP-nek a miniszterelnök jelöltje Nagykanizsán járt, akkor azon a gyűlésen megígérte volna a laktanyákat. A szokásos ködös politikusi megnyilvánulásokat valóban tapasztaltam, de konkrét ígéretnek a közelében nem volt. Tüttő István: Vagy te nem voltál a közelében. Marton István: Én ott voltam, végig ott voltam, mert kíváncsi voltam, hogy mi hangzik el. Meggyőződésem egyébként, hogy ez az ügy, ez nem történhetett másként. Mindenesetre az, hogy ide jutottunk, az előrelátás teljes hiányát jelenti az én szememben, azt a magas fokú előkészítetlenséget, amiről itt már több képviselőtársam is szólt. Én azt, amiről itt már több képviselőtársam is szólt én azt vicc kategóriába sorolom, hogy azért kell július 13-án aláírni egy szerződést, mert a másik partner elmegy nyaralni. Én akkor is elmondtam - vissza lehet nézni, vissza lehet hallgatni - hogy bizony ez nem ilyen előkészítést igényelne és a tervezett első tőkeemelés, tehát az elmúlt év novemberének időpontjában kellett volna megkötni az alapszerződést, akkor nagy valószínűséggel nem járunk így. Mellesleg az elején ez a kapkodás, ez törvényszerűen szülte, hogy ide jussunk, ahova jutottunk. Amit ma hallottam az számomra garancia arra, hogy a hátralévő félévben, vagyis ennek a testületnek az életében semmi érdemi ne történjen. Ezt lehet még ragozni, de ez így fog történni, efelől 100%-ig biztos vagyok. És még talán utolsóként annyit, hogy a Röst úr-féle vizsgáló bizottság felállításával valahol egyetértek, de nagy kedvem részt venni benne nincs. Ezért most is azt mondom, hogyha megválasztottak már 4 tagot, akkor elgondolkodom, hogy vállaljam-e az 5-et. Tüttő István: Szavaznunk kell a vita lezárásáról. Lezárom a vitát. Jelentkezés hiányában lezártuk a vitát. Módosító indítványa volt Tarnóczky Attila alpolgármester úrnak. Kérem, mivel kettő határozati javaslata volt, kérem szíveskedjék felolvasni az elsőt. Tarnóczky Attila: Az Ipari Park fejlesztés céljai. Jelentős számú új munkahely teremtése, külső vállalkozói tőke bevonása a város gazdasági életébe. A középüzemek számának növelése. Az átlagos bérszínvonal növelése. A munkaerő kínálathoz igazodó kereslet keltése. A város e vonatozású befektetésének legalább hozzávetőleges megtérülése. A záró mondat a befektetési ajánlatok elbírálásakor azokat kell előnyben részesíteni, amelyek e feltételsor többségének megfelelnek. Böröcz Zoltán: Erről aztán most tényleg ne szavazzunk az a kérésem. Most egész szépen összefoglalva meghallgattuk és felsorolva. Ebben olyan mondatok vannak, ami ám blokk összességében nem szavazható. Valószínűleg, azt kell csinálnunk, mert több pontja támogatható. Hogy minden egyes pontja előtt, akár még véleményt is mondhassunk. Akkor elképzelhető, hogy bizottsági szakasz nélkül ez ma bizonyos értelemben átmegy, de azért ebben vannak olyan megjegyzések, ami egyrészt közgazdasági nonszensz, másrészt egyáltalán nem hiszem, hogy városi érdek. Ilyen típusú összefoglalása nem teszi lehetővé, hogy egybe szavazzunk, azt akarom mondani. De lehet, hogy ezzel alpolgármester úr is egyetért. Egyért, hogy részenként. Tarnóczky Attila: Egyetértek képviselő úrral. Azt kértem az elején, hogyha valamelyik ellen kifogásuk van mondják el, tegyenek hozzá, természetesen egyesével is szavazhatunk a célokról. Röst János: Arra kérném Tarnóczky Attilát, amelyik munkaköri kötelességet takar, mert, ennek nagy része munkaköri kötelessége a polgármester úrnak, alpolgármester úrnak. Tarnóczky Attila: Téved képviselő úr, hogy az Ipari Park fejlesztésnek mi a célja, abból egy sem a polgármester úr kötelessége. Azt a mi kötelességünk meghatározni együtt. Dr. Baranyi Enikő: Én azt nem értem, hogy az egész Ipari Park és az egész beruházás ezzel a céllal indult, most akkor ezt miért kell újra szavaznunk? Mert nem volt eddig leírva, hogy munkahelyet akarunk teremteni? Tarnóczky Attila: Képviselőasszony, azért kell megszavazni, mert most a szavazás előtt is láthatja kiderült, hogy egy-egy ponttal van aki nem ért egyet. Tisztázni kell egyszer, hogy mivel értünk többségében egyet. Ha egyikkel sem, az is egy eredmény, akkor legalább tudjuk, hogy hol tartunk. Sohasem tisztáztuk ezt még, hát tisztázzuk egyszer. Tüttő István: Én azt javaslom, hogy akkor alpolgármester úr témánként olvasd fel. Tarnóczky Attila: Jelentős számú munkahelyteremtés az első. Tüttő István: Én azt hiszem, hogy ezt mindenki megszavazhatja, szavazzunk. Semmiféle hátrány nem ér minket, ha ezt megszavazzuk. Na jó, szavazzunk A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Külső vállalkozói tőke bevonása a város gazdasági életébe. Tüttő István: Szavazunk. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja Tarnóczky Attila: A közép üzemek számának növelése. Tüttő István: Szavazzunk! Kérem, aki nem tud állást foglalni, az nyomjon tartózkodom gombot. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a következőt. Tarnóczky Attila: Az átlagos bérszínvonal növelése. Tüttő István: Ebben tartózkodom, mert nem tudom, hogy ez hogy befolyásolja majd. A közgyűlés 9 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Én úgy érzem, hogy ezt tudja igazán az önkormányzat befolyásolni. Mehetünk tovább, Tehát ezt nem támogattuk, illetve nem tudtunk vele. Igaz, igaz rosszul olvastam le a számot. Tarnóczky Attila: Következő a munkaerő piachoz igazodó kereslet keltése, már mint munkaerő kereslet keltése. Tüttő István: Magyarul az összhangban legyen a munkaerő kínálattal, ezzel ami idejön. Ezzel egyetértek. Bár én ezt fordítva is meg tudom fogalmazni, és azt is támogatni kellene. Mert ugye a munkaerő kínálatot kell a szakmaihoz igazítani. A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A város e vonatkozású befektetéseinek legalább hozzávetőleges megtérülése. Tüttő István: Ezt maximálisan támogatom. Legalább hozzávetőleges megfoghatatlanul pontatlan valami, de támogatjuk. A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor szavazunk az egészről, hiszen most csak a soronkéntiről. Szavazunk most az egészről az 1-esről. Tehát nem úgy, hanem ami értelemszerűen az 1-es pont. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Nem úgy, hanem ami értelemszerűen a szöveges részt is elfogadtuk egyben, és természetesen a döntést annak megfelelően, hogy mit szavaztunk. Kérem Tarnóczky úr 2. határozati javaslat. Tarnóczky Attila: Ez egy javaslat, ugyan két részből áll, de külön nem lehet róla szavazni megítélésem szerint. Az 1. pontból kikerül az első francia bekezdés, és ezt helyettesítendő - 2-es pont bekerül a határozatok közé. Úgy kezdődik a szöveg, hogy: Az Ipari Park Fejlesztő Kht-t utasítja a közgyűlés, hogy keressen kapcsolatokat a befektetés, szervezés területén érintett és érdekelt szervezetekkel, különös tekintettel a komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégekre, amelyek – a városnak adott megfelelő garanciák mellett, akár tulajdonosként is – a továbbiakban magukra vállalnák az Ipari Park fejlesztésének finanszírozásának feladatait. Határidő: április 30. és utána minden soros közgyűlés a beszámoló tekintetében. Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla! A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Nekem volt egy javaslatom, hogy a 350 millió Ft-ot, amit a költségvetésben meghatároztunk az első tőkeemelésnek… Parancsolsz? Röst János: Polgármester úr, a költségvetés nem így rendelkezik, annak van egy bevételi oldala is, akkor azt is töröltetni kell. 650 millió Ft van beállítva a költségvetésbe bevételi oldalon a földterület értékesítésére, amelyben bent van a törzstőke emelésnek a 350 millió Ft-ja is. Ha ezt elfogadjuk, akkor azt jelenti, hogy nem 300 millió Ft plusz hiány lesz. Tüttő István: De a 650-ben hogyan lenne benn a törzstőke emelés? Röst János: Polgármester úr, itt van nálam a költségvetés, megmutatom. Tüttő István: 650 millió Ft az a pénz, amit a NagyPlus Rt. fizet az önkormányzatnak. Röst János: Így van, az a bevételi oldalon jelentkezne. Nem a bevételi oldalon, a kiadáson 350 millió Ft jelentkezik. Tüttő István: Jó, de a 350 millió Ft szerepel a törzstőke kiadásaként. Ezt a kiadást kérem, hogy általános tartalékba helyezzük, és az önkormányzat dönt külön ennek a sorsáról. Erről kérem a döntésüket. Egy pillanat van esély arra, hogy ezeknek a földterületeknek az értékesítésére sor kerüljön. Ide figyelj, ha jól belegondolsz, ezt többért el lehet adni, ha jó vevők jönnek. Szavazzunk róla. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Nem akarják Önök elkülöníteni. De hogyan törölni? Beznicza Miklós urat kérdezem, hogy mi az akadálya annak, hogy úgy menjen, ahogy gondoltuk. Beznicza Miklós: Azért, mert amit itt a polgármester úr mondott, hogy a 350 millió Ft-ban van nevesítve ebben a költségvetésben, mint a NagyPlus Rt.-hez történő tóleemelés. Csak ez függ össze a NagyPlus Rt.-vel. Az a 643 millió Ft, az megítélésem szerint - de lehet, hogy rosszul ítélem meg - az nem függ össze a NagyPlus Rt.-vel, hanem az Ipari Park területen lévő földterület értékesítés. Tüttő István: Ennek az ára. Beznicza Miklós: Ami NagyPlus Rt, most ennek alapján, amit itt az előbb elfogadott a közgyűlési határozatot. Tüttő István: És az Ipari Park részére ez a földterület rendelkezésre áll, és ebből 643 millió Ft bevétel elérhető. Kérem, még egyszer szavazzunk arról, hogy általános tartalékba helyezzük és erre a célra hasznosítjuk. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Úgy döntöttünk, hogy eldöntjük majd később, hogy mire használjuk, de eleve azt a célt fogalmaztuk meg, hogy csak munkahelyteremtés legyen a felhasználás célja. Kérem, értjük mit mond Röst úr, de még sincs teljesen úgy. Következő javaslat hangzott el. Vizsgáló bizottság felállítása. Röst János úr javasolta. Hát mondjuk majd sorba. Kérem, szavazzunk a bizottságról. Murphy-t szeretném idézni. A közgyűlés 4 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Dr. Baranyi Enikőt kérem, akkor olvassa fel a javaslatát. Dr. Baranyi Enikő: Én szeretném kérni azért, hogy a közgyűlés erősítse meg azt a javaslatot, hogy 45 hektár területet elsődlegesen egyben kívánja az önkormányzat Ipari Park számára felhasználni. Nem. Tüttő István: Végül is Tarnóczky Attila ez lehetőség… Dr. Baranyi Enikő: Nézd, én tudom képviselő úr, hogy most ez nagyon vicces, de azért nem mindegy az, hogy ez a terület hány szelő részre lesz szétszaggatva, és a legvégén lesznek olyanok, hogy 6 m2-es bádogviskók? Tüttő István: Én szeretném emlékeztetni képviselőnőt, hogy Tarnóczky úr javaslata végül is ezt tartalmazza. Nincs ellentmondásban, hiszen ő azt javasolta, hogy olyan céget keressünk meg, amelyik akár tulajdonosként a tulajdonba jutásról külön lehet majd tárgyalni. Ennek az egész földterületnek a hasznosításáról Ipari Park céljára gondoskodik. Ez bent van a Tarnóczky úr javaslatában. De ha Ön úgy gondolja, hogy ezt külön erősítsük meg, szavazzunk róla. Birkner Zoltán: Én egyetlen egy dolgot szeretnék megkérdezni, gyakorlati kérdést. Ha holnapután valaki hozna egy 400 főt foglalkoztató céget, mondjuk 5 hektáros területre, és még nincs meg az új ingatlanfejlesztő cég, mert mondjuk még nem készült el az anyag, akkor az azt jelenti, hogy nem adjuk oda neki, hiszen várjuk meg először az ingatlanfejlesztőt, és ha majd ő itt lesz, akkor néhány hónap múlva adjuk át. Amit a Tarnóczky alpolgármester úr javasolt, abban a lehetőségben azonban az is benne bujkál, hogyha ne adj úr Isten két hét múlva ilyen nagy szerencse ér minket végre valahára, akkor azért a lehetőség benne van. Egyébként a lehetőséggel egyetértek, csak ne kössük ki, arra kérem Dr. Baranyi Enikő képviselőtársamat ennél jobban, mint ahogy most ki van kötve. Tüttő István: Kérem, a javaslat elhangzott szavazzunk, mindenki úgy szavaz, ahogy jónak látja. Kérem a döntésüket. A közgyűlés 5 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Tarnóczky úrnak volt még egy módosító indítványa, hallgatjuk. Tarnóczky Attila: Ha a jelenlegi 2. pont szikárabbá válna, úgy szólna, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a kht-t, hogy intézkedési terv alapján készítsen költségszámítást az egyes feladatok végrehajtására. Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 74/2002.(III.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. kiemelten fontosnak tartja és a Nagykanizsai gazdaságfejlesztés és az Ipari Park fejlesztés alap feladatainak meghatározza az alábbi célokat: - jelentős számú munkahelyteremtés - külső vállalkozó tőke bevonása a város gazdasági éltébe - közép üzemek növelése - átlagos bérszínvonal növelése - a város munkanélküli munkaerő piacához igazodó vállalkozások keresése és letelepülésük elősegítése - Nagykanizsa Megyei Jogú Város eddigi gazdaságfejlesztésre fordított költségeinek teljes vagy részbeni megtérülése Határidő: folyamatos Felelős : Schmidt László ügyvezető 2. a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő KHT vegye fel a kapcsolatot nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező ingatlanbefektetéssel foglalkozó cégekkel, amelyek – a városnak adott megfelelő garanciák mellett, akár tulajdonosként is – továbbiakban magukra vállalnák a Nagykanizsai Ipari Park fejlesztésének finanszírozási feladatait. Határidő: 2002. április 30. és folyamatos Felelős : Schmidt László ügyvezető 3. a költségvetésben szereplő 350 millió Ft NagyPlus Rt törzstőke emelésére tervezett összeget általános tartalékba helyezi. Határidő: 2002. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Beznicza Miklós osztályvezető) Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy valakit nem hagytam-e ki véletlenül a javaslatokból? Úgy látom nem. Bocsánat, tessék. Cserti Tibor úr tessék. Én azt hittem, hogy a szavazásból maradt benn. Cserti Tibor: Türelmesen vártam. Polgármester úr, meggyőződésem egyébként, hogy akik néznek bennünket - márpedig sokan néznek minket, bennünket - jókat mosolyognak. Szóval így, egy ilyen témáról elemeire bontva szavazgatni, valahogy még egyszer, nem akarok senkit megsérteni. Szakmai analfabétizmusnak tűnik az ingatlanfejlesztők számára. És itt ezért szomorú vagyok. Azért nyomtam ügyrendi gombot, mert két javaslatom volt, amiről viszont kérek szavazást. Meggyőződésem egyébként az egyik szinkronban van Tarnóczky alpolgármester úr által javasoltakkal. Csak, hogy még konkrétabban megfogalmazzuk, ugye, mert az előbb 13-t kapott. Én magam is tartózkodtam. Tudniillik az első határozati pontnál volt egy olyan javaslatom, ugye - koncepció, intézkedési terv, és üzleti tervek. Az üzleti terv minden olyan elemeit tartalmazni fogja, amit tisztelt képviselőtársaim itt elemeiben próbálnak elfogadtatni. Én azt hiszem, hogy ne találjuk ki a kht. vezetése elől ezeket a házi feladatokat, amit komplex csokorba foglalva, szakemberivel terjessze elénk döntésre. Mi döntéshozó szervezetek vagyunk. Ebből a szempontból ez volt az egyik javaslatom. A másik az. Tüttő István: Akkor szavazzunk arról, amit Cserti Tibor úr mondott, hiszen ez olyan javaslat, amit támogatni kell. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Melyik a második Cserti úr? Cserti Tibor: A másik az, hogy a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy jogi szakértők bevonásával értékelje a laktanya területek értékesítésére létrejött előszerződéseket. Tüttő István: Azt én akartam egyébként. Cserti Tibor: Fenntartása a város számára fokozott hátránnyal járhat, és vagy - amennyiben ellehetetlenülés is bizonyítható, úgy azok egyoldalú felmondását azonnali hatállyal kezdeményezze. Ugye két lényeges eleme van ennek a dolognak, hogy a jelenlegi jogi helyzetet értékelje. Jár-e fokozott hátránnyal most a jelenlegi kialakult szituációban, és gyakorlatilag az ellehetetlenülés ténye is esetleg mellette, de ez nem kizáró tényezőként, és ennek alapján amennyiben tényleg a jogi helyzet meg kívánja, és a város pozíció védelme, akkor azonnali hatályú felmondását is kezdeményezhesse. Egy ilyen teljes oldalú felhatalmazást szeretnék polgármester úrra. Határidő természetesen két hét. Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 17 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 75/2002.(III.12.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő KHT-t, hogy készítsen koncepciót, intézkedési és üzleti tervet ami tartalmaz minden elemet ami a feladatokat komplex rendszerbe foglalja. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Schmidt László ügyvezető 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy jogi szakértő bevonásával értékelje a laktanya területek értékesítésére létrejött előszerződéseket, valamint abban az esetben, ha a város számára azok fokozott hátránnyal járhatnak, vagy amennyiben az ellehetetlenülés is bizonyítható, úgy azok egyoldalú felmondását azonnali hatállyal kezdeményezze. Határidő: 2002. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök úgy döntöttek, hogy ezt kezdeményeznem kell. Felhatalmaztak. Azért azt szeretném jelezni, hogy ebben az ügyben volt egy kis érdekes intermezzo, hiszen az egyik képviselő, illetve képviselője a városnak, egy olyan okiratot lobogtatott, amely „szigorúan bizalmas”. Ehhez a „szigorúan bizalmas” okirathoz az olaszokat nem tudtuk hozzájuttatni. Pedig ők szerettek volna valamilyen betekintést nyerni ebbe az ügybe. De mégis Zakó László úr kezében egy olyan dokumentum volt, amely kinagyítva és bármikor prezentálhatóan a televízió műsorából levehető. Ehhez pedig a Zakó úr kezében egy olyan dokumentum volt, amely az önkormányzat bélyegzőjével iktató számával ellátva, és hogy úgy mondjam illetéktelenül eljutatva olyan fórumra, amelyre a vállalkozók úgy nyilatkoztak korábban, hogy nem járulnak hozzá más fél részére való, hogy mondjam prezentálás céljából. Most kérem, én nem tudom, hogy kitől jutott oda. Bár engem felhívott az egyik vállalkozó és közölte velem, hogy három tanú jelenlétében Zakó úr elmondta, hogy ki volt az a személy, aki neki átadta ezt az okiratot. Nevet nem mondok, mert valószínű, hogy az a három személy majd kezdeményezni fogja, éppen azután, hogy Önök úgy döntöttek, hogy mondjuk fel a szerződést, hiszen én korábban nyilatkoztam, hogy a szerződés felmondását fontolgatjuk, hiszen illetéktelen kézbe került az a dokumentum, amelynek kikötése volt, hogy „szigorúan bizalmas”. Én azt kérdezem Önöktől, hogy próbáljunk-e vizsgálódni az ügyben erre vonatkozóan. Röst János: Tisztelt közgyűlés, nem bizottságot javaslok. Egyszerű feljelentést javaslok polgármester úrnak, hogy saját hatáskörében ezt tegye meg. Úgy gondolom, hogy ehhez meg van a jogköre, nem kell erről külön megkérdezni a közgyűlést. Tüttő István: Egyébként kézzel írott feljegyzések is vannak azon a dokumentumon, amely írásszakértő részéről megállapítható, hogy kié. Élni fogok a lehetőséggel. Kérdezem van-e még ezzel kapcsolatban? Nincsen. akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Kérdezem Önöktől, hogy egy cigarettaszünet? Akkor 10 perc szünet. SZÜNET 2. Tóth Zsuzsanna önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: Hölgyeim és uraim, akkor döntsünk, mert hogyha nem akarják, hogy tárgyaljuk, akkor előbb hazamehetünk. De ezt nem azért mondtam, hogy így döntsenek. Tisztelt közgyűlés, én azt hiszem, hogy Tóth Zsuzsanna képviselőnő indítványáról azért úgy dönthetnénk, hogy bizottsági szakaszba utaljuk. Arról máris dönthetnénk. A másik pedig azért azt kérem, hogy napirendre vegyük és döntsünk úgy, hogy bizottsági szakaszba utaljuk. Akkor kérem, szavazzunk arról, hogy napirendre vesszük Tóth Zsuzsanna képviselőnő javaslatát. Az illetékes bizottsághoz utaljuk, aztán majd eldöntjük a benne foglaltakat. A közgyűlés 19 szavazattal és 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Utaljuk bizottsági szakaszba. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza: 76/2002.(III.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottságot Tóth Zsuzsanna képviselőnek a Nagykanizsa, Király u. 31. szám alatti ingatlan ügyével kapcsolatban benyújtott indítványának megtárgyalására. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Böröcz Zoltán bizottsági elnök Tóth László bizottsági elnök Tóth Zsuzsanna: Szeretném, hogyha az Ügyrendi és Jogi Bizottság, a Gazdasági Bizottság tárgyalná feltétlen. Jó, hátha úgy óhajtja, képviselőtársam tárgyalja. Örülők neki, hogy egyes képviselőtársaim, ilyen jól szórakoznak ezen az indítványon. Kíváncsi volnék, ha ott lettek volna azon a fórumon, ahol 300 embernek a jogos problémáját kellett volna meghallgatni, akkor is ilyen jól mulattak volna-e velem együtt? 3. Nagykanizsa I. Futball Club Kft. létesítményüzemeltetési támogatás kérelme (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, minden olyan bizottság, amely ebben érintett meg fogja kapni. És a bizottság eldönti, hogy hogyan foglal állást. Tovább ne foglalkozzunk az üggyel. Kérdezem, hogy Nagykanizsa Futball Club I. Kft. Kívánnak-e foglalkozni? Azt szeretném jelezni, akkor kérem, vegyük előbb napirendre, és bizottság elé kell vinni. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az a javaslat hangzott el, hogy bizottsági szakaszba utaljuk. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 77/2002.(III.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot valamint az Oktatási- Kulturális és Sportbizottságot a Nagykanizsa I. Futball Club Kft. létesítményüzemeltetési támogatás kérelmének megtárgyalására. Határidő: 2002. március 26. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Böröcz Zoltán bizottsági elnök Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Egyéb javaslat nem hangzott el, aláírás nem érkezett, hogy szeretnének tárgyalni, ezért megköszönöm a megjelenést. Az eredeti terv szerint március 30-án kerülne sor a soros közgyűlésre, de erről az értesítést. Bocsánat, 26-án ülésezünk. Természetesen figyelmükbe ajánlom március15-i ünnepséget. Aki teheti, vegyen rajt részt. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.00 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester |
