* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 224.37 KB | |
| 2026-04-13 10:55:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  26 | 43 | 2002. szeptember 3. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Napirendi pont: 1. Javaslat ingatlanhasznosító Kft létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. szeptember 3-án (kedd) 16.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Papp Judit osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Schmidt László ügyvezető. Megjelentek: Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Vuk Anita a Városi Televízió munkatársa, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa. Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat, köszöntöm a média képviselőit, megjelent vendégeinket, a Polgármesteri Hivatal képviselőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom. Soron kívüli ülést kezdeményeztem. Kérdezem Önöket, szavazatukkal döntsék el, hogy az Ingatlanhasznosító Kft létrehozása című napirendi pontot kívánják-e tárgyalni. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Egyetlen oka lett volna, hogy én találkozom az ÁPV Rt igazgatójával és várja a döntésünket. Ha nem döntünk, akkor nem tudok miről beszámolni neki. Bár egyszerűbb lett volna, ha akkor nem jönnek el az urak és rögtön tudtuk volna, hogy nem kell ezzel foglalkozni. Annyit szeretnék elmondani, hogy minden bizottság támogatta nem csak a napirendre tűzést, hanem magát a javaslatot is. Most azt meg nem tudom, hogy a jelenlegi tagok közül a bizottsági tagok mennyien vannak jelen. Uraim, egyet tudok mondani, hogy név szerint megjelölni, hogy kik miatt, de ismét halasztásra kerül a laktanyák kérdése. Én ha most találkozom a vezérrel, akkor azt fogom mondani, hogy sajnos nem is voltak hajlandóak megtárgyalni. Akkor azt fogja mondani, hogy hát uram, akkor maradjon minden a régiben. A lényeg az, hogy az ÁPV Rt azt kérte, hogy legyen egy olyan befektető, aki az apportálás után foglalkozik ezzel az üggyel. Tisztelt Közgyűlés! Most már úgy látom, hogy a bizottságok tagjai is megérkeztek. Újra feltenném szavazásra, hogy akarják-e tárgyalni a kiküldött napirendi pont szerinti anyagot. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Röst János: Polgármester úr, egy pici szabálytalanság belecsúszott. Az a kérésem, hogy arról szavaztasson még egyszer, hogy szavazzunk-e újra, mert ha egy összehívott közgyűlést nem vettünk napirendi pontra, még egyszer nem lehet megismételni szerintem önkényesen. A közgyűlés dönthet arról, hogy újra szavazzunk. Gondolom a végeredmény nem jön ki másképpen. Tegyük meg ezt, nehogy formai hibája legyen az ügynek. Tüttő István: Elfogadom, bár úgy is felfoghatom, hogy megint összeszedünk nyolc aláírást és úgy tárgyaljuk. Kérem, most arról szavazzunk, hogy újra szavazunk-e. A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem újra a szavazást, hogy felvesszük-e napirendre. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja: Napirendi pont: 1. Javaslat ingatlanhasznosító Kft létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy egyértelmű a leírt szövegből, hogy mi a mai nap kérdése és mi az, amiben döntenie, illetve állást kell foglalnia a közgyűlésnek. Az ígéret elhangzott, az ígéret pedig úgy szól, hogy Nagykanizsa és térsége a volt katonai laktanyákkal rendelkezhet, illetve olyan formában átkerülhet az önkormányzat területére, hogy az ipari és logisztikai célokra hasznosítható lesz a laktanya. Nem marad ugyanabban a körben, hanem értékesíthető, bérbe adható és egyéb módon hozzá segítheti a térséget a felzárkóztatásban. Szeretném jelezni, hogy a 10-i közgyűlésre Önök a polgármesteri tájékoztató részében meg fogják kapni a Kormány 2240/2002. számú határozatának a másolatát, amelyben a Thúry György Laktanyára vonatkozó végleges döntését ismerhetik meg a Kormánynak, melynek értelmében a Laktanyák térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kerülnek. Dr. Fodor Csaba: A közgyűlés előtt az Ügyrendi Bizottság, a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság együttes ülést tartott, ahol megtárgyalta a mai rendkívüli közgyűlés napirendi pontját. Az Ügyrendi Bizottság 5 igen és 1 tartózkodással, a Gazdasági Bizottság 6 igen és 2 tartózkodás, a Pénzügyi Bizottság pedig egyhangú határozatával javasolja a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy az előterjesztést elfogadni szíveskedjen, tehát a Kft-t az itt megadott módon alapítsa meg azzal, hogy a nevében változtatást javasoltak tulajdonképpen mindhárom bizottság: mégpedig a Nagykanizsai Régió Ingatlanfejlesztő Ipari Park és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság legyen a teljes neve a cégnek. Egyebekben az alapító okirathoz, illetőleg az előterjesztéshez módosítási javaslatot nem fűztek a bizottságok. Birkner Zoltán: Polgármester úr, az első kérdésem a Thúry György Laktanyára vonatkozik. Én magam is úgy hallottam, hogy valóban ez egy Kormányrendelet formájában a Magyar Közlönyben már meg is jelent? Tüttő István: Nem, ez határozat, a Határozatok Tárában jelent meg. Birkner Zoltán: Mikor várható, polgármester tud-e erről valamit, hogy papíron megérkezik az ÁPV Rt-től az összes szükséges irat, vagy ez is majd az ÁPV Rt elnökével történő találkozásnak a része lesz? Tüttő István: A döntés már megszületett. Az ÁPV Rt minden részletes iratot átküldött. Most Karmazin úr tudna konkrét választ adni, hogy most pontosan az egyeztetés, illetve az átvétel hol tart, de már megkezdődött az érdemi átadás. Birkner Zoltán: A másik része a kérdésemnek: valaki magyarázza el nekem, hogy egészen konkrétan mikor lesz ez a találkozó és miért olyan fontos ez a Kft megalapítás? Valóban kíváncsi lennék rá. Tüttő István: Le van írva, hogy kétféle módon lehet hozzájutni. Az egyik az, hogy térítésmentesen kérjük. Hasonlóan, mint a Thúry Laktanyát. Ennek a lehetősége ugyanúgy fennáll, csak azokat a kötöttségeket is magával hordozza, amely a törvény értelmében 5 évig nem adható el, 5 év után eladja az önkormányzat, akkor 70%-át vissza kell fizetni a Kincstárnak még az összegnek. Az, hogy nem adható el, azt be is jegyzik a Földhivatalban. Eleve, ha valaki vásárlási szándékkal keres egy ingatlant, akkor eleve látja, hogy ide ebben a kérdésben érdemben nem tud pozitív választ kapni. Ugyanakkor azt is át kell gondolni, hogy abban a pillanatban, ha mi ezt megkaptuk, akkor az összes feladatát megkaptuk: az őrzését, tehermentesítését – mert ennek azért van környezetvédelmi mentesítési feladata. A másik esetben pedig az a helyzet, hogy az ÁPV Rt gyakorlatilag abban érdekelt, hogy értékesítse, vagy bérbe adja. Valamilyen bevétele legyen belőle, de az önkormányzatnak pedig éppen azonos érdeke van, hogy ott valami történjen. Eleve ennek az értékesítése csak az ipari park és logisztikai központ célra való értékesítését jelölnénk meg közösen és ebből pedig azok az előnyök is származnának, hogy az ÁPV Rt mint tulajdonos továbbra is a tulajdonával kell, hogy törődjön. Az ÁPV Rt működtetné azt a rendszert, illetve azt a társaságot, amely az ő apportja után a tulajdonosi részarányok miatt ő lenne az, aki ennek a vitelét biztosítja. Az önkormányzat meg gyakorlatilag annak az előnyét élvezné, ha itt beindul valami. És ráadásul azt sem felejtsük el, hogy egy állami részvétel bizonyos szempontból vonzó is lehet a befektető számára, garanciát is jelenthet. Egyben biztosak vagyunk abban is, hogy a már ebben az ügyben könnyebben megnyerhető a logisztikai résznek a kiépítésében. Sok olyan előnye van, amely éppen az ipari park és logisztikai központ megépítését szolgálja. Emellett az a 45 ha, amivel rendelkezünk, semmiféle hátrányt nem szenved, hiszen ha valakit zöld mező beruházásra kívánnak ebben az ipari parkban területet szerezni, akkor az ÁPV Rt nem fog olyan értelemben gáncsoskodni, hiszen semmi ráhatása sincsen, sőt itt kell majd egy együttműködési megállapodást kötni, amely szintén az önkormányzati testület elé fog kerülni és ennek a részleteit majd ki kell dolgozni. Arról, amiről korábban szó esett én megkérdeztem miniszterelnök urat, hogy lehet-e olyan változat, hogy az ingyenes átadás és mentesítés azon korlátozás alól, amely éppen az előbb hangzott el, hogy milyen korlátozásai vannak. Ő nagyon röviden azt a választ adta, hogy ez nem lehetséges, mert ez oly mértékű megkülönböztetés lenne, hogy az az Ő elveivel is ellentétes. A másik, ami még itt fontos, hogy a laktanya területe eleve épületekkel rendelkezik, tehát olyan befektetők számára is vonzó lehet, akik nem kívánnak zöld mezős beruházáson új nagy épületeket építeni, hanem a meglévő gyors átalakításával gyorsabban jelenhetnek meg ebben a térségben mint befektető. A következő pedig az, hogy ha az ÁPV Rt és az önkormányzat megfelelő együttműködésével ki tud alakítani – és ez a célok között szintén szerepel, erről is tárgyaltunk – egy országos logisztikai központ centrumot és ez pedig állami támogatást is élvez, hiszen az országos területfejlesztési koncepcióban ez így szerepel és akkor pedig szeretném még jelezni, hogy egyéb területeknek az ide koncentrálásáról is szó esik, amelynek a részleteibe most nem kívánok szólni, mert még nagyon csírájában vannak az erre vonatkozó megbeszélések. Ha zárt ülésen lettünk volna, akkor elmondtam volna. Mindenképpen informatikai téren és az Euro Uniós lehetséges tagságunkat követő változások miatt Kanizsán bizonyos szempontból felértékelődik a szerepe és ezek is éppen ebben az objektumban, ebben az ipari parkban lehetne őket koncentrálni. Én úgy gondolom, hogy ez a változat, amely számunkra azt jelenti, hogy optimum és nem a legtökéletesebb, mert úgy is lehetett volna, hogy megkapjuk térítésmentesen és bármilyen szabadsági fokkal lehet velük rendelkezni, de vegyük azért figyelembe, hogy annak a terhei lehet, hogy most nem éppen az előnyünket szolgálták volna. Dr. Csákai Iván: A tavasz folyamán többszörösen elhangzott az, hogy váltás lesz, nyakunkba szakad az összes laktanya. Kiderült, hogy a realitások talaján élve ez a járható út bármit ígért bárki. Igenis ezt el kell fogadni, hogy ezt lehet játszani. Nem lehet azt, hogy ingyen megkapunk valamit minden következmény nélkül. Lehetett ígérni felelőtlenül akkor néhány képviselőtársam által. Egyetlen egy problémám van az egésszel, hogy az ígérgetések mellett annyit, hogy az 1. oldalon a társaság tevékenységi köre: ott egy csomó dolog belefoglaltatik. Szeretném kérni azt, hogy ha ez a határozati javaslat, ez a döntés megszületik, ezek után az IKI-vel mi fog történni? Elnézést, nem határozza meg senki ebben, hogy mire vonatkozik ez a társaság tevékenységi körének a dolgai. Jó, lehet így megfogalmazni, e mi fog ebbe tartozni. Csak a laktanya, csak a 45 ha, vagy Nagykanizsa területére tartozó összes terület? Tüttő István: Csak azzal foglalkozhat, amivel rendelkezik. Abban az esetben foglalkozhatna az IKI azzal, amit Csákai úr mond, ha mi azzal megbíznánk, de az egy másik kérdés. Dr. Fodor Csaba: Az, hogy egy gazdasági társaság milyenfajta tevékenységet végezhet, azt az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben kell meghatározni a tevékenységek egységes ágazati sorrendjéről szóló KSH közlemény szerinti kódszámokkal. Ez nem azt jelenti, hogy ő mindenkinek a tulajdonával rendelkezhet. Ez azt jelenti, hogy ebben a tevékenységi körbe tartozó ügyekkel foglalkozhat. Ha van olyan – mert itt van ebben olyan, hogy ingatlan-bérbeadási üzemeltetés – nyilvánvalóan ez a Kft nem lesz jogosult az IKI által kezelésre megkapott önkormányzati tulajdonú ingatlanok felett rendelkezni, mert arra nem terjed ki a kompetenciája. Ez egy olyan gyűjtő fogalom, a tevékenységek egységes rendje, nem is kell ezt leírni, az lenne még csak az Isten csapása. Nagykanizsán ma az összes kereskedő cégnek bent van a tevékenységi körében mondjuk az, hogy ruhaneműt árul vagy cipőt árulhat, vagy nem tudom micsodát nem, mégsem jut eszébe senkinek, hogy a BILLA odamegy a TESCO-ba és ő fog árulni a TESCO termékek közül. Ez nem összefüggő kérdés. Birkner Zoltán: Az első részére majd akkor tárgyalni fogok a Hivatal képviselőjével, hogy akkor hogyan is áll az ÁPV Rt átadás Thúry Laktanya-ügy. Köszönöm szépen a választ. Akkor egészen konkrétan azt jelenti ez az előterjesztés, hogy nem kapjuk meg ingyen a két laktanyát. Ha azt a verziót választanánk, akkor megkaphatnánk, de azokkal a kötöttségekkel amiket felsorolt. A másik. Egy kicsit azért nem szeretnék ünneprontó lenni, mert nagy dolog ez, tehát azért jelzem, hogy örülök neki, hogy itt tart az ügy, de az elmúlt 6-7 hónap azt bizonyította be számomra, hogy hiába volt nekünk 45 ha-nyi szabadon felhasználható ipari park területünk, hiába van nekünk gazdaságfejlesztő kht-nk, hiába van nekünk ügyvezető igazgatónk, hiába küldtek ki nem tudom hány levelezést nem tudom hova, gyakorlatilag egy tapodtat nem haladt előre a munkahelyteremtés Nagykanizsán. Én azért egy kicsit más irányba szeretném majd bíztatni azokat, akik ennek az ügyében tudnak tenni. Én már szkeptikus vagyok. Szerintem a munkahelyteremtés Nagykanizsán nem laktanya-kérdés, de természetesen lehet, hogy szükséges hozzá. Én azt szeretném, hogy ha valami olyasmi garanciát kapnánk, hogy ha ez már ÁPV Rt-s, tehát állami tulajdonban marad részben, illetve Kft-s közös tulajdonba kerül, akkor az államot arra bíztatni, hogy munkahelyet is teremtsen, mert most már olyan nagyon sok szép szólamot hallottunk munkahelyteremtés ügyben és bizony – és ebben Csákai képviselőtársamnak igaza volt – hogy a tavaszi választásokba összekeveredett a munkahelyteremtés a laktanya kérdése, pedig akkor már volt az a 45 ha-os szabadon használható területünk és sajnos semmit nem sikerült elérni ebben az ügyben. Én azért nyugodtabb lennék, hogy ha itt állami garanciával látnék munkahely fejlesztéseket. Sokkal többre tartanám, mint hogy hány laktanyát kapunk meg a következő időszakban. Természetesen még egyszer hozzáteszem ez nem azt jelenti, hogy erre nem lehet szükség, csak én arra szeretnék kérni mindenkit, aki ebben tud hatást gyakorolni, hogy ebbe az irányba induljanak el a tárgyalások, hogy az Állam képes-e arra, hogy ne csak Kelet-Magyarországba telepítsen gyárakat, hanem mondjuk Dél-Zalába is, ami azt gondolom, hogy Nyugat-Dunántúl egy elég furcsa helyzetbe került most már. Nagyon rossz helyzetben vagyunk a Nyugat-Dunántúli Régió egészéhez képest. A magam részéről éppen ezért értem most már, hogy miért van ez az anyag előttünk, mert nem vagyok teljesen elégedett azzal, ha csak ez fog történni, akkor ez kevés lesz az a meggyőződésem. Tüttő István: Birkner úr, erre csak azt tudjuk válaszolni, hogy ígéret van rá, hogy támogatnak ezen a téren is bennünket. Természetesen konkrétan ez még nem realizálódott, de reménykedünk. Cserti Tibor: Előttünk fekszik egy anyag, egyetlen soron kívüli közgyűlési anyag. A szakbizottságok előtte megtárgyalták, ennek a végeredményét Fodor képviselőtársam ismertette mindannyiunkkal. Nem kell még egyszer hangsúlyozni azt, hogy minden szakbizottság ezt az előterjesztést elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Számomra ha interpretálni kellene, egy sugallata van, ez egy lehetőséget teremt ez az anyag. Az előterjesztés hozza azt a kétfajta irányt, amivel élni kellene. Lehet kérem szépen tényleg sokrétűen, sokféle gondolattal ezt a dolgot fűszerezni, bővíteni, aggályainkat kifejezni, ebből nem lesz több, ez lehetőséget fog takarni. Számomra például az alapító okiratnak a belső tartalmának megszerkesztése különösképpen azért volt csodálatos Csákai képviselőtársamnak a hozzáfűzése, amikor maga az előterjesztés tényleg logikusan azt is leírja, hogy hiszen a feladatait 30 napon belül egy külön megállapodás keretén belül az önkormányzattal egyeztetni kell és a feladatellátásra vonatkozóan majd ez a megállapodás fogja tartalmazni azt a hatáskört, illetékességet, amelyben el fogja látni a feladatait ez a Kft, amennyiben még egyszer mondom a feladatához kapcsolódó vagyonmegszerzés is teljesedhet. Ha meg nem kerül sor a vagyon megszerzésére, akkor ezzel a lehetőséggel éltünk, nagy veszteség a várost nem érte. Egyetlen egy dolog érdemi még elhangzott a névváltoztatáson kívül, mert ez tényleg támogatandó volt egyértelműen, hogy az alapító jelölje meg, hogy konzekvensek legyünk az alapítói vagyonnak a forrásával is és ezzel együtt és a költségvetésbe beillesztve ez az előterjesztés komplexé válhat. Én azt kértem most pótlólag – azért kértem szót – hogy az előterjesztő jelölje meg ezt a forrást és döntsön a tisztelt közgyűlés ennek a dolgáról, különösebb politikamentes döntést hozhatunk azt hiszem konszenzussal. Kelemen Z. Pál: Az előttem egy felszólaló képviselőtársam meggyőzött arról, hogy amit nem fogalmazok meg pontosan, vagy amit pontatlanul fogalmazunk meg, az félre érthető és ha félreérthető, akkor félre is fogják érteni. Ezért szövegszerű módosításom van. Az előterjesztés második oldalán a Kft feladatainál: az első francia bekezdés így szól: „az objektumok” helyett maradjon ingatlanok, mert nem csak objektumokról van szó. Az objektumok szó kerüljön ki és helyette ingatlanok kifejezés az alábbi összefüggésben: „a volt katonai és az IKI kezelésébe nem tartozó ingatlanok hasznosítása” – a szöveg folytatódik úgy, ahogy eddig van. Végül az utolsó francia bekezdés: az első bekezdésben említett ingatlanok vagyonértékelése, közmű állapotfelmérése, környezetvédelmi feltárása, közműfejlesztési előkészítése, tőkeszervezése. Ez a módosító indítványom és akkor félreérthetetlenné válik a szöveg. Tüttő István: Elfogadom. Törőcsik Pál: Az előterjesztésben kétféle verziót állítunk egymással szemben. Az egyik ingyenes átadás, a másik pedig ez a bizonyos apport verzió. Mivel az egész laktanya és ipari park kérdése nagyon hosszú időre nyúlik vissza én azt szeretném még emlékezetükbe idézni, hogy annak idején, amikor állást foglaltunk arról, hogy mi az a megoldás, ami a város érdekét a leginkább szem előtt tartja, egy harmadik típusú verzió volt: nevezetesen az, hogy a város térítés ellenében fogja a laktanyákat megkapni. Én ezt azért is mondom, mert annak idején én ugyanezt írásban is és szóban is ugyanezt hangoztattam. Én ebben úgy érzem, ha következetes akarok lenni most is azt kell mondjam, hogy a város számára a legmegfelelőbb az lenne, hogy ha térítés ellenében kaphatná meg és így nem lenne olyan korlátozás, mint az ingyenes átadás esetén, hogy bizonyos %-ot az eladás után vissza kellene fizetni az államkasszába. Ezért próbáltunk mindent megtenni, ezért történtek a környezeti állapot felmérések, ezért próbáltuk előzetesen már azt a pénzösszeget lekötni egyrészt a vállalkozókkal kötött előszerződés formájában, másrészt pedig banki garancia formájában, hogy az a kalkulált összeg, amit az ÁPV Rt annak idején a két laktanya értékeként meghatározott, a város rendelkezésére álljon. Ezek után a város szabadon rendelkezhetett volna a két laktanya ingatlannal. Igaz, hogy ennek meg lettek volna a kötelezettség oldalai is, viszont a végén szabadabb mozgástérrel és az értékesítés esetén pedig nyilvánvaló, hogy az árkülönbözet révén nagyobb nyereségre tudott volna szert tenni a város. Nem beszélve arról, hogy ez annak idején az olasz befektetővel folytatott tárgyalásoknál legfőbb akadályt képezett. Erre egy ígéretet kaptunk, hogy a laktanyák a város számára legkedvezőbb módon kerülnek a város kezeléséve, vagy a tulajdonába. Ez gyakorlatilag egy elhangzott ígéret. Én változatlanul azt tartom és mondhatom, hiszen két évvel ezelőtt is leírtam, hogy a város számára ez lenne a legelőnyösebb. Az más kérdés, hogy most a város milyen anyagi helyzetben van és ugyanezt a fedezetet most elő tudná-e teremteni. Ez viszont ugyanúgy politikai döntés kérdése lehetne vagy lenne a kormányzat, illetve az ÁPV Rt részéről. Ezt csak azért említettem fel, hiszen sajnálatos módon annak idején a laktanya-kérdés politikai kérdéssé avanzsált elő és akadályozta az egész ipari park és logisztikai központ megalapítását és a további munkák elvégzését. Most úgy látszik, hogy amikor a jelenlegi kormányzat szintén rájött arra, hogy ez egy jó üzlet és nem adja a városnak a laktanyákat minden további nélkül se ingyen, hanem egyszerűen jó üzletet lát benne és benne akar lenni, ezért akarja apportálni a laktanyát. Most két évvel ezelőtt, amikor ezt a szándékát fejezte ki a Kormány, akkor hatalmas felháborodás volt, hogy miért nem adja szegény városnak oda. Én csak erre szerettem volna reflektálni, hogy a jelenlegi előterjesztésben szereplő két verzió között nem is kell kérdezni, hogy melyik a város számára megfelelőbb. Nyilvánvaló, hogy ez a Kft alapítás most a jelenlegi mozgás szerint ez a városnak a lehetősége, ezt kell meglépni, ha egyszer a kormányzat erre hajlandó, csak szeretném az emlékezeteket felfrissíteni és szeretném végre, hogy ha eljuthatnánk egy olyan stádiumba, amikor a politikai csatározások színteréről lekerülhetne ez a laktanya-kérdés és most már reálisan a mozgástér, a lehetőség és az abból származó előnyöket fontolgatnánk meg és ez alapján hoznánk meg döntésünket. Én úgy érzem, hogy ezt el kellett, hogy mondjam, de nem tudom van-e arra lehetőség – és egy kérdéssel szeretném befejezni – ez a fajta térítés elleni átadás szóba jöhet-e vagy ez is egyértelmű elutasítást kapott a felvetések során? Tüttő István: Először is Törőcsik úr emlékszik talán legjobban rá, hogy olyan írásos ígérete nem volt az elmúlt Kormánynak, amelyben arra lehetett volna most hivatkozni, hogy nagyon kedvező áron megkaphattuk volna, hiszen amikor mi ezeket az ajánlatainkat megtettük, akkor bizony semmi olyan választ nem kaptunk, hogy haj de jó, hogy itt vagyunk ezzel az ajánlattal. Azt se felejtsük el, hogy a régi Kormány, mostani Kormány nem tehetett volna akkor sem mást, mint közbeszerzési eljárás formájában meg kellett volna hirdetnie a laktanyákat. Ez a törvény. Ha pedig azt mondom, hogy nagyon kedvező áron akarok hozzájutni, akkor nagyon kedvező áron kell meghirdetni. Itt pedig rögtön az a probléma adódik, hogy a nagyon kedvező árért nagyon sokan meg akarják venni. Elkezdődött volna egy licit, amely licit végeredménye bizony nem biztos, hogy az önkormányzat versenyképességét nem vette volna túlzottan igénybe. Aztán gondoljunk még egy dolgot – ezt csak úgy magán megjegyzésem – az ÁPV Rt apportálja a laktanyákat, ezt követően nincs kötelezettség már az ún. közbeszerzés. Én azt hiszem, hogy semmit nem változik különösen a cél érdekében az a helyzet, hogy ha most mi így jutunk hozzá a város, hogy ez a földterület ilyen célra hasznosítható legyen, ebben az esetben semmiféle hátránya nem származik. Jelenleg nincs is pénzünk rá, hogy megvegyünk, versenyezni sem tudnánk, másodszor pedig azt se felejtsük el, hogy ezt a lehetőséget átgondoltuk. Most mi nem tudunk olyan ajánlatot tenni. Ajánlatot tudunk tenni, de az ÁPV Rt nem tudja befogadni. Az a válasza van, hogy kérem ennyit ajánlanak, de mi csak közbeszerzés útján tudjuk az ingatlant értékesíteni, hiszen ez a törvény. Törőcsik Pál: Polgármester úrnak valóban logikus volt a válasza, viszont annak idején, amikor ez a bizonyos térítésellenes átadás szóba került és ugyanez a veszély fenyegetett, hogy egy nyilvános licit, árverés nyilvánvaló, hogy fel fogják az árakat verni, viszont az önkormányzatnak van egy fegyver a kezébe és azt akkor még melegen tartottuk: nevezetesen a rendezési terv. Azt viszont a város adja. Ha azt mondom – és most nyílt ülésen vagyunk ugyan, de ezt el kell mondani – hogy ez a város kezében egy fegyver volt, hogy nyilvánvaló, hogy bárki is veszi meg, mi azt mondjuk, hogy közparkot szeretnénk azon a területen értékesíteni, hogy az Észak-déli átszellőzése a városnak biztosított legyen, akkor nem biztos, hogy olyan heves licitálás lett volna a laktanyára. Ezt csak zárójelben mondom és nem akarom kötni az ebet a karóhoz mindenáron, hogy most igenis mi értékesítés és licit, csak szeretném, hogy teljes képet alkossunk róla, hiszen ez megér ennyit, hogy erről hangosan elmélkedjünk. A jelenlegi verzióban ha egyszer a kormányzatnak az a szándéka, hogy apportálni akar, akkor nekünk ez az egy lehetőségünk van, hiszen az ingyenes megoldás egyértelmű, hogy miért nem jó, ebben az esetben marad az apport. Ez számomra is világos, csak most úgy van, mint az ősi bölcsesség: hogy ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el. Itt most nekünk ez a lehetőségünk. Ha azt akarjuk, hogy a városban belátható időn belül munkahelyteremtés induljon, akkor ezt a verziót kell, hogy elfogadjuk, de én mindezt szerettem volna előre bocsátani, hogy ezek gazdasági törvényszerűségek és most már a politikai felhangoktól mentesen egy kicsit távolságtartóbban tudjuk ezt a kérdést kezelni, viszont azért emlékezzünk, hogy annak idején is egy hasonló szándék volt a másik Kormány részéről az apporttal kapcsolatban. Ott vagyunk, ahol a part szakad, semmivel sem előbb. Tüttő István: Arra azért emlékeztetném Törőcsik urat, hogy nem az önkormányzat ágállt az apportálás ellen a múlt alkalommal, hanem éppen az olasz fél nem fogadta be és akkor nem az önkormányzatnak egy kft-jébe akarta apportálni a kincstár, hanem abba a társaságba, amelyben már az olasz is bent lett volna, hiszen az olasz jelenlétében folytak a tárgyalások. Az olasz fél nem találta kielégítőnek azt az ajánlatot, amely éppen az ÁPV Rt részéről hangzott el. Itt szó sincs arról, hogy az önkormányzat nem fogadta volna el. Emlékeznek rá, hogy részünkről akkor is megfogalmazódott ezeknek az előnye. Röst János: Szeretném az emlékeket egy kicsit pontosítani. Jelenleg teljesen más a szituáció mint ezelőtt volt négy évvel. Jelenleg több mint 600 millió Ft-ért vásároltunk földterületet, gyakorlatilag egészen más a helyzete most a laktanya-ügynek, mint akkor volt. A mostani állapotban a vételi szándék ilyen értelemben nem értelmezhető számomra. Nem látnám célszerűnek sem egyébként, meg értelmes megoldásnak sem. A másik, hogy átvizsgáltuk az iratanyagokat a NagyPlus Rt vizsgálatánál. Ez egy hónapig működő bizottság volt. Nem találtunk olyan anyagot, amelyben az ÁPV Rt leírta volna azt, hogy apportként átadta volna ezt a területet. Ugyancsak levéllel fordultunk az ÁPV Rt felé. Az ÁPV Rt visszaírt a vizsgálóbizottság számára egy levelet, amelyben jelezte, hogy több alkalommal történt egyeztetés Boros Imre vezetésével, illetve a Kanizsa város részéről a városvezetés vett részt, de semminemű írásos feljegyzés, jegyzőkönyv, emlékeztető nem készült. Ilyen értelemben az ÁPV Rt hivatalosan nem tette ezt a szándékát a város felé. Szeretném elmondani, hogy a közgyűlést megelőző bizottsági üléseken volt egy javaslatom, az pedig az 1. ponthoz volt: az alapító okiratnak a névnek a használata. A névben egy „NIP-LOG” mozaik szó létezik, amit én nem tartanék szerencsésnek és helyette javasoltam a Nagykanizsai Régió elnevezéssel kezdődjön a cégnek a neve. Ezt a bizottságok támogatták és kérném azt, hogy ennek függvényében szavazzák meg az előterjesztést. Tüttő István: A Gazdasági Bizottság elnöke elmondta, de a szavazásra majd sor kerül. Birkner Zoltán: János, meg szeretném kérdezni, hogy van erről valami írásos anyag? Polgármester úr, van erről valami írásos anyag, amiről mi most dönteni szeretnénk? Mert éppen képviselőtársam mondta el, ide van csatolva az ÁPV Rt-nek egy hivatalos levele, amelyben kifejezi szándékát, hogy ő Kft formájában szívesebben látná Nagykanizsa Önkormányzatát ebben az ügyben, illetve egy közös Kft-ben? Most ugyanaz a kérdés, amit Röst János feltett jogosan egyébként, hiszen a múltból tanulnunk kell. Hogy ha átvizsgálták ezeket a papírokat, akkor most én szeretném ettől a perctől kezdve látni ezeket az új papírokat. Tüttő István: Jött levél, amelyből pontosan – azt hiszem idézzük is – pontosan le van írva, hogy mi az esete az ingyenes átadásnak és mi az esete az ún. apportként való kezelésnek. Schmidt László úr nálad van az a levél? Schmidt László: Nincs. Tüttő István: Mindegy, akkor a következő közgyűlésre akkor oda adjuk. Miniszterelnök úr meg meg is ígérte. Medgyessy úr írásban közölte azt, hogy a laktanyák átadásra kerülnek. Medgyessy úr nem tudta azt pontosan megmondani, hogy milyen módon kerülnek át, a lényegét mondta meg. Törőcsik Pál: Ide kapcsolódó a gondolat, azért gondoltam, hogy ügyrendi gombbal jelentkezem. A 6. pontban van egy ilyen beszúrás, hogy az ÁPV Rt amennyiben a volt Kossuth és Gábor laktanyákat 2002. december 31-ig nem apportálja be a Kft-be, úgy a Kft végelszámolását kezdeményezni kell. Hogy ha ez a feltételes mód még benne van, akkor ezt még nem 100%-nak tekinthető, hiszen ezt most a Kft alakulásától teszi függővé az ÁPV Rt Amennyiben most mi azt mondjuk a Kft alakulásra, hogy rendben, akkor az azt jelenti, hogy az apportálást végrehajtja, vagy pedig egyéb feltételek is szükségesek még ahhoz, hogy az apportot végrehajtsa az ÁPV Rt? Én erre szeretnék választ adni. Tüttő István: Ez csak egy biztonsági ok, hogy egy Kht és egy Kft párhuzamosan egymás mellett feleslegesen ne maradjon és úgy érzem, hogy ha december 31-ig erre nem kerül sor, akkor innen nyugodtan ki is hagyhatjuk ezt a 6. pontot, akkor is az önkormányzat valószínű úgy döntene, hogy feleslegesen nem tartja meg. Tarnóczky Attila: Először is engedjenek meg egy kijelentő mondatot, ha már itt elhangzott, hogy ki mit ígért. Göndör és Medgyessy képviselő urak, illetve miniszterelnök-jelölt úr szórólapján az volt, hogy a Kormány megalakulását követő 90 napon belül az Önkormányzat tulajdonjogába kerül ez a két laktanya. Le kell szögeznem ez a kijelentő mondat, hogy nem került. Le kell szögeznem, hogy a két laktanya önkormányzati tulajdonba kerülése fontos dolog, de köszönőviszonyban nincsen a kanizsai munkahelyteremtés kérdésével. Hogy ha ez menne, a 45 hektáron is menne. Ha mindezt 100 hektáron tudjuk megkísérelni akkor lehet, hogy nagyobb az esély és ezt az esélyt támogatni kell, de a két dolog megítélésem szerint igazán nem függ össze egymással. Az én véleményem az, hogy ezt a kezdeményezést támogatni kell, hogy azt az esélyt ami eddig nem történt meg, nem lett valóra váltva, megadjuk a Kormánynak, hogy a városnak odaadja ezt a két laktanyát hasznosításra. Ugyanakkor van egy aggodalmam is. Ez az aggodalmam abban testesül meg, hogy ennek az Önkormányzatnak az egyik legnagyobb eredménye a Kft-k és Kht-k hatalmas számának a létrehozása. A hatodik pont arról szól, hogy amennyiben mégsem kapnánk meg a laktanyát, akkor ezt a Kft-t megszüntetjük, ezzel tökéletesen egyet értek, de hozzá kell tennem, hogy ezt a pontot csak abban az esetben tudom elfogadni, hogy ha az első pont részévé válik. Javaslatom tehát, kedves képviselőtársaim - és kérek erről szavazást - hogy az első pont keretébe kerüljön bele a hatodik pont, azzal a módosítással, hogy amennyiben 2002. december 31-ig az apportálás nem történik, meg akkor a határidő 2003. január 31. legyen, így válik szerintem teljesíthetővé az előírás. Én abban az esetben tudom ennek az újabb Kft-nek a létrehozását támogatni, hogy ha a létrehozását elrendelő határozati javaslatba az egyesbe, ez a feltétel belekerül, mert ugye itt Kelemen képviselő elmondta, hogy a Kft az IKI-nek milyen jogosítványait nem veheti át, ezt sem javaslom megszavazni egyébként. Ez a Kft, valljuk be legalább önmagunknak, egy célból jön létre, hogy lehetővé tegye ennek a laktanyának az apportálását. Semmiféle más feladata nincsen. Ha mégis van akkor itt nagy baj van. Tüttő István: Én azt hiszem, hogy Tarnóczky úr pontosan megfogalmazta, hogy mi a célja. Úgy gondolom, hogy ez mindenki számára eddig is közérthető volt. Szeretném az is jelezni, hogy logisztikai befektetők nagy valószínűséggel a volt laktanya területén már sokkal gyorsabban találnak olyan lehetőségeket, amely az ide településeket elősegíti. Nézzenek körül egyszer a laktanya területén. Kiss László: Lenne egy-két alapvető kérdésem és megjegyzésem ehhez az egész irományhoz amit kaptunk. Elnézést, hogy irománynak nevezem, de megvan az okom rá. Előttünk van egy irat, aminek az a címe, hogy alapító okirat, és egy társaság létrehozásáról. Ismereteim szerint társaságot a Társasági Törvény értelmében társasági szerződéssel szoktak létrehozni és kérdezem is a jegyzőnőt, hogy ez miért nem társasági szerződéssel történik. Rajt van a papíron, hogy szerkesztette és ellenjegyzete, nincs aláírva, hogy ki készítette ezt az iratot. Ezeket a megjegyzéseket csak azért teszem fel, mert a Vízmű kapcsán hallottuk, hogy a Vízmű egy elavult törvény elavult társasági formája, ami megköti a tulajdonosoknak a kezét bizonyos dolgokban. Nem tudom, hogy ez az alapító okirat milyen törvény alapján létesült és ez milyen megkötöttséget jelent mondjuk az alapítónak. Azért teszem fel ezeket a kérdéseket, mert a társasági törvény részletesen szabályozza, hogy a tulajdonosnak milyen jogosultságai vannak: például a hozzájárulása kell ahhoz, hogy valaki bizonyos mértékben valamit apportáljon a társaságba. Nem tudom, hogy az alapító okirat mondjuk biztosít-e a tulajdonosnak ilyen jogköröket. Tételezzük fel, hogy nem, az apportálásra sor kerül, evvel az Önkormányzat még nem került a laktanyák tulajdonjogába, nem ő lesz a tulajdonos. Létrejön egy társaság, amiben az apporton keresztül az ÁPV Rt többségi tulajdont szerzett és a városnak van bent 2-3, 5%-nyi tulajdona amivel semmit nem tud csinálni. És akkor az ÁPV Rt mondjuk olyan helyzetbe kerül, megkeresi egy befektető és azt mondja, hogy ő akkumulátor feldolgozó üzemet akar itt Kanizsán létrehozni. Az ÁPV Rt eladja neki, és ez az akkumulátor feldolgozó üzem létrejön. Az Önkormányzat nem szólhat egy szót sem, tekintve, hogy korábban a Sörgyár kapcsán polgármester úr elmondta, hogy ő a tulajdonos, azt csinál vele amit akar. Én úgy vélem, hogy nagyon kevés információnk van arra vonatkozóan, hogy erről az apportról itt döntsünk, de talán nem is ez a kérdés. A kérdés az, hogy létre kellene hozni egy társaságot, de abban szabályozni kellene, hogy az apportot milyen feltételek mellett fogadja el az önkormányzat. Olyan ígéretünk volt Medgyessy úrtól, annak idején még miniszterelnök jelöltként, hogy az önkormányzat tulajdonba kapja ezeket a laktanyákat. Ez a jogi megoldás nem azt mutatja. Én úgy vélem, hogy nem vagyunk elég információ birtokában és talán célszerűbb lett volna, hogy ha több anyagot kapunk az önkormányzattól, nem telefonon hívják össze ezt a közgyűlést 24 órás határidővel, hanem megvárjuk a normál közgyűlési működési rendet, tisztességes tájékoztatást nyújtunk a képviselőknek, írásban látjuk azokat az anyagokat amik, alapján polgármester úr ezt az egész mai ülést elindította. Több információ birtokában ténylegesen tudunk dönteni és végig tudjuk gondolni azt is, hogy mondjuk egy ilyen apportálással a város érdekei hogyan érvényesülnek és hogyan nem. Én azt kérem, hogy gondolkodjuk egy kicsikét távlatilag is, ne csak a mai 24. óra legyen a cél, hanem hogy ez a dolog hogyan valósítható meg úgy, hogy a város ebből ténylegesen profitáljon. Én azt hiszem nem sürget semmi. Az ÁPV Rt nem holnap délután 3 órakor akarja ezt az apportot végrehajtani. Nekünk meg kell nézni, hogy a társasági szerződésben hogyan tudjuk mi rögzíteni azokat a jogosultságokat amik a város érdekeit képviselik. Nem kell fejjel a falnak rohanni, én csak ennyit kérek a közgyűléstől Dr. Fodor Csaba: Segíteni szeretnék Kiss László úrnak. Ez az alapító okirat, de önnek, mert Ön nem igazán érti azt gondolom. Egyszemélyes gazdasági társaságot a Gt. szerint alapító okirattal kell létrehozni. tehát e tekintetben a Társasági törvénynek felel meg ez a szabály, ennek értelmében ez a korlátolt felelősségű társaság ami létre jön, ez a Gazdasági Társaságokra vonatkozó törvény alapján jön létre és működik. Már csak azért is, mert ugye szerződést legalább két félnek kellene kötni, itt ugye meg csak egy van, ezért fogalmaz úgy maga a törvény, hogy egyszemélyes alapítással, alapító okirattal létre lehet hozni gazdasági társaságot. Ez erről szól, azért alapító okirat a neve. Nincs másik szerződő partner az önkormányzat mellett, aki aláírná még ezt a társasági szerződésnek nevezendő, ténylegesen alapító okiratot. Ez az egyik. Az apport kérdését én azt gondolom, hogy teljesen fölösleges szabályozni, ahhoz hogy egy társaságban törzstőkét lehessen emelni, hiszen tulajdonosa cégnek nagyon jól tudja gondolom, ahhoz a taggyűlésnek döntési jogosítványai vannak, a taggyűlési jogosítványokat a Gt. szerint egyszemélyes gazdasági társaság esetén az alapító, tehát ez a közgyűlés, vagy a következő, de a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése fogja gyakorolni mindig is. E tekintetben az apportálás és valóban az alapító okirat akkor és majdani társasági szerződéssé való alakítása, az akkor és majdani szindikátusi szerződés amennyiben a közgyűlés erre igényt tart és a másik leendő partner megalkotása is ide fog tartozni. Ebben a kérdéskörben azt gondolom igen idő előtt vagyunk, ideje korán van. Ez a társaság alpolgármester úr nagyon helyesen fogalmazta meg, ennek a társaságnak egyetlen egy célja van, a fő célja, hogy létrehozzon a város egy olyan gazdasági társaságot, amely képes lehet arra, hogy fogadja - bejegyzés után természetesen - képes lehet arra hogy fogadja az államtól a két laktanya területét apportként. Nyilvánvalóan természetesen, de a továbbiakban nincs értelme belemenni, hiszen a másik féllel le kell folytatni azokat a tárgyalásokat, azokat a megbeszéléseket, amelyeknek szempontjait a majdani társasági szerződésben és a majdani szindikátusi szerződésben rögzíteni lehet. De az már szerződés lesz, mert már lesz két fél. Kiss László: Az előbbi felszólalásomban én elmondtam, hogy miért hiányolom azt, hogy társasági szerződés készüljön az alapításról. Én nem zárom ki, hogy Fodor képviselő társamnak igaza van, viszont én nem vagyok jogász, de ha én egy társasági szerződést, vagy alapító okiratot fogalmaznék, akkor minden esetre a régi jó jogászelv alapján, hogy a szó el száll akár még itt a közgyűlésben is, és az írás megmarad, mondjuk belefogalmaztam volna, hogy a társasági törvény adott cikkelye alapján alapító okirattal hozzuk létre ezt a gazdasági társaságot. A másik kérdésem pedig az, hogy jegyzőnőtől kérdeztem, hogy miért ez az alapító okirat a formája, kérdem, hogy amit Fodor képviselő társunk itt elmondott az jogilag az ön véleménye szerint helytálló-e és még azt kérdeztem, hogy ki volt az aki ezt az iratot szerkesztette és ellenjegyezte, mert nem szerepel rajta ez a dolog. Azon kívül én szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy az apportálásról valóban külön kell dönteni és itt majd felmerül a vagyontárgyaknak a per, teher és egyéb igénymentessége, erről is gondolkodnunk kell. Én azt javaslom, hogy inkább abban az irányban próbáljunk gondolkodni, hogy mi az az út, amilyen úton az önkormányzat ezeket az ingatlanokat tulajdonba kaphatja, mert evvel a módszerrel nem kapja tulajdonba. Ezzel a módszerrel létrejön az ÁPV Rt-nek egy leányvállalata, akinek tulajdona lesz itt Nagykanizsán és azzal ő a saját belátása szerint gazdálkodik. Még egy megjegyzés: itt arról beszélünk, hogy a munkahelyteremtésnek ez része. Uraim, a 45 hektár rendelkezésünkre áll, ott teremthetünk munkahelyet. Mindenkinek tudnia kell, ha önmagába néz, hogy a munkahely teremés akarat, szándék és munka kérdése, nem pedig beszéd kérdése. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Tisztelt Közgyűlés, Tisztel Kiss úr. A kérdésére a válaszom az, hogy a Kft-nek kivételes formája az egyszemélyes Kft, ahol a társasági szerződés formája az alapító okirat, tehát alapító okirattal jön létre. Pontosan a Gt. 171. és 174. §-a tartalmazza az egyszemélyes társaságra vonatkozó szabályokat, tehát ez egy jogilag tökéletesen megfelelő forma az egyszemélyes Kft létrehozására. Tudomásom szerint Hári ügyvéd úr készítette az alapító okiratot, de ez végül is ez egy olyan anyag, amelynek az aláírására illetve a szignózására akkor kerül sor hogy ha már az alapító, a közgyűlés ezt elfogadta. Tarnóczky Attila: Valószínűleg nem népszerűt mondok, de kimondom: a munkahelyteremtés nem az önkormányzat feladata. Tessék elolvasni az idevonatkozó törvényeket, ez állami feladat. Az Önkormányzat annyit tehet ebben az ügyben, hogy elősegíti cégek letelepedését Kanizsán. Mi ezzel a 45 hektár biztosításával elkezdtük ezt a folyamatot, most előre léphetünk. Ennél többet megítélésem szerint nem vállalhatunk magunkra, aki persze akarja, vállalja magára és az elszámolást majd tegye meg. Gyalókai Zoltán: Kiss László képviselőtársam nagyrészt elmondta, amit én is szerettem volna. Csak értelmezni szeretném, hogy tulajdonképpen a város az ígéretek ellenére nem kapja meg a laktanyákat, hanem teremt a város egy olyan gazdasági formátumot, hogy az ott jelenleg is dolgozó vállalkozókat kisemmizve a város nevében az ÁPV Rt eladhassa ezeket a területeket, hogy ha jól értem erről szól a dolog. Az ÁPV Rt többségi tulajdonából adódóban akár a város ellenében is dönthet a terület további értékesítéséről. Tüttő István: Egyébként ezt egy feltételezés. Az ÁPV Rt szerződést fog kötni amikor erre az apportra sor kerül, valószínű, hogy mi azt megfogalmazzuk az együttműködési szerződésben, megállapodásban, hogy természetesen közösen akarjuk mi ezt az egész ipari park, logisztikai központot felfuttatni, vagy felfejleszteni és ugye ebből pedig nem kívánjuk kizárni éppen a helyi vállalkozókat. Szeretném jelezni éppen nem a napokban fog talán eldőlni az egyik kanizsai vállalkozó cég éppen ott azon a laktanya területen szeretne egy nagyobb beruházást kezdeményezni, nem valószínű, hogy éppen neki fogunk nemet mondani. Böröcz Zoltán: Én azt gondolom, hogy nagy, nyugodt hangnemben tárgyalunk végre, erről az ipari park-kérdésről, illetve laktanyák ügyéről és ez így helyes, politikamentesen, ahhoz képest, hogy választási kampány van és ez így helyes. Ugyanis most egy olyan érdekes ponthoz jutottunk, ahol azt gondolom, hogy politikai párttól, vagy hovatartozásunktól függetlenül véletlen megtehetünk egy apró lépést, aminek ráadásul a következményét illetve a tovább vitelét reményeink szerint nem ennek a közgyűlésnek kell vállalni. Azt gondolom, hogy egy új közgyűlés nagyobb eséllyel, mint mi akik kicsit elfáradtunk ebben a négy évben egymással folytatott vitákban. Az ingyen és nem ingyen kérdéséről azért három dolgok szeretnék leszögezni. Ugye három forma ahogy tulajdonba juthatunk az egyik az ingyenes átadás, lásd Thúry laktanya: ezt eldönthetjük mi hogy ezt vállaljuk, azokkal a korlátokkal ami történik, ami korlátok szerintem az önkormányzat számára nem viselhetők el, ugye itt az öt évről van szó és sok minden másról van szó. A másik lehetőség az, hogy létrehozunk egy gazdasági társaságot, apportálja az ÁPV Rt ebbe a gazdasági társaságban viszi be a tulajdont. A harmadik a megvásárlás aminek törvényi korlátja amit nagyon jól mondtak képviselő társaim, hogy a versenytárgyalás illetve a közbeszerzés stb. Én azt gondolom, hogy a második megoldás pillanatnyilag azért a legjobb, mert semmilyen irányban nem zár le sorompót. Minden irányba nyitott lesz az az önkormányzati testület, amelyik ebbe a 100%-os tulajdonú Kft-nkbe apportált terület értékkel, területi érték jövőjéről dönthet és azt a kívánalmunkat is megvalósítja, amit éppen a képviselőtársaim gyakran hangoztattak Tarnóczky úr is, egyébként ezzel egyet is értettem maximálisan, hogy lehetőleg nagytulajdoni hányadunk ebben a gazdasági társaságunkban ne legyen, mondtuk már ezt egyébként a réginél is és ez az álmunk is megvalósult. Két közös érdekelt, tulajdonos lesz ebben a társaságban az egyik az ÁPV Rt, a másik pedig az önkormányzat és mind a kettőnek az érdeke az, hogy befektetésekkel ez ipari parkká alakuljon, illetve munkahely teremtés céljára betelepüljön. Azt gondolom egyébként, hogy az első és a második megoldás, az első az ingyenes átadást jelent a másik pedig amit mi kívánunk az pedig szintén olyan értelemben ingyenes átadás, hiszen nekünk egy fillérbe nem kerül, mi azért nem fizetünk, azonkívül, minthogy létrehozunk egy gazdasági társaságot ami ezt befogadja. Ettől elkezdve az, hogy megvásároljuk vagy ingyenes megoldás, én azt gondolom, hogy erre az ipari park céljára ingyenesen kerül hozzánk, igaz hogy nem tulajdonunkba de hozzánk Nagykanizsa városhoz a két laktanya. A Kiss úr aggálya az tényleg időszerűtlen, de Fodor úr és jegyzőnő megválaszolta, az idő… nem csak abban van, hogy alapítunk és hogy nem alapítunk, hanem abban van elsősorban, hogy mindaz ami aggályt felvet az természetesen eldöntendő kérdés lesz, de ezt a szindikátusi szerződésben fogja nyilván az önkormányzat majdan szabályozni. Azért még egy reagálást hadd mondjak arra hogy két éve is felmerült mondja Törőcsik úr, valóban igaz felmerült egyszer az apportálás lehetősége bár nem hivatalos papíron, de újságcikkben magam is olvastam, azért annak ahogy az újságcikket olvastam volt egy szépséghibája, hogy az az ÁPV Rt, aki egyébként annak idején apportálni szerette volna és nem az önkormányzathoz, ahogy polgármester úr mondta, hanem ugye a Redilco és az önkormányzat közös gazdasági társaságába, tett egy olyan kikötést az ÁPV Rt, ami a Redilco számára természetszerűleg elfogadhatatlan volt. Nevezetesen az az elővásárlási joga, ami tulajdonosokat illeti meg vagy nem illeti meg. Ehhez ugyanis akkor az ÁPV Rt legalábbis Boros úr nyilatkozatában nem járult hozzá. Ez viszont egy lényegbeli különbség amit azért azt gondolom érdemes megemlíteni. Egészen biztos vagyok bent, hogy több jót nem tehetünk ma, mint hogy ezt a társaságot létrehozzuk úgy üresen, ahogy ez le van írva, névváltoztatás elfogadva természetesen meg egyéb finomítások és ez a társaság képes lesz fogadni azt a kormányzati, illetve ÁPV Rt-s szándékot, hogy a laktanyát részünkre átadja. Ennél többet ennek az önkormányzatnak az idején nem mehetünk, ez viszont kötelességünk megtenni. Mondom ebben ennek a társaság részére átadja amiben mi tulajdonosok vagyunk. Kiss László: Én azt hiszem ezek az aggályok, amiket én elmondtam, nem hozhatók fel elég idejekorán. Ezeken már korán, megfelelő időben gondolkodni kell. Egyébként én nem ezt a módját választanám a laktanyáknak a tulajdonba vételére, hanem van egy másik javaslatom, kérem figyeljenek. A 45 hektár birtokunkban van, ennek mi vagyunk a tulajdonosai és ennek van kb. egy bizonyos értéke. Ha ezt mi bevisszük egy adott kft-be, annak a kft-nek a tulajdoni aránya, vagy törzstőkéje természetben, készpénzben 1 milliárd Ft körül van. Ha ebbe a kft-be apportál az ÁPV Rt egy adott értéken, mondjuk 200 millió Ft-on a két laktanyát, nem kerül többségi tulajdonba, mi vagyunk a többségi tulajdonosok és a későbbi értékesítésből a városnak vannak jelentősebb bevételei. Egyébként az ÁPV Rt 98%-os tulajdonos maradna és a bevételekből 98%-ban az állam részesülne és nem a város. A városnak csak a neve lenne. Ilyen alapon viszont meg lehet mondani az ÁPV Rt-nek – és ez tárgyalás kérdése – hogy kérem, ennek a laktanyának az értéke minden egyéb kármentesítéssel együtt 100 millió Ft, azon az értéken behozza, a mi tulajdonrészünk 700 millió Ft, vagy 800 millió Ft, gyakorlatilag mi nyolcszoros tulajdonosi többségben vagyunk és a végső haszon nyolcszoros mértékben, nyolcszor nagyobb mértékben az önkormányzatnál csapódik le és nem az ÁPV Rt-nél. Én úgy vélem, nekünk ebben az irányban kellene gondolkodni és akkor ezzel a technikával ténylegesen a város tulajdonába kerülne a laktanya, nem pedig csak szóban, ahogy a mostani 3 millió Ft-os kft-be az ÁPV Rt apportálna. Én úgy vélem, hogy gondoljuk ezt végig, nem muszáj ma dönteni ebben a kérdésben és a kft-t létrehozhatjuk, de teljesen felesleges, egy alapító okirattal akár, de legyen teljesen pontosan körülírva, hogy mekkora annak a törzstőkéje, mik vannak benne és hogyan és ebbe apportáljon az ÁPV Rt. Akkor a mi többségünk ezzel biztosítva van és az állam is tudja, vagy Medgyessy úr is tudja azt az ígéretét teljesíteni, hogy az önkormányzatnak tulajdonba adja ezeket a laktanyákat. Én ebben az irányban gondolkodnék és kérem képviselőtársaimat, hogy ezt fontolják meg. Tüttő István: Nem kívánok túl hosszan cáfolatokba bocsátkozni, de a következőre azért felhívnám a figyelmét Kiss úrnak. Mind a két ingatlant csak hivatalosan, szakértő által felértékelt értéken lehet apportálni. Mind a két ingatlan után ÁFÁ-t kell fizetni. Gondolja el, hogy 250 millió Ft-ot le kellene pengetnünk itt abban az esetben, amilyen számokat mondott, azt vissza is lehet igényelni, de csak annak függvényében, ahogy majd az ügymenet bonyolódik, tehát folynak majd az üzleti tevékenységek. Én azt hiszem, hogy ez egy gondolati játéknak jó, de megítélésem szerint a gyakorlatban ez most nem igazán vitelezhető ki. Tarnóczky Attila: Az én tapasztalataim szerint, amiket szereztem országszerte, a munkahelyteremtés nem arról szól, hogy melyik önkormányzat, vagy földeladó cég mekkora bevételre tesz szert a munkahelyteremtés révén, hanem fordítottjáról, hogy milyen kedvezményeket kell adni azoknak a cégeknek, amelyek oda hajlandók letelepülni. Én olyan megoldást támogatni, amelynek az eredménye arról szólna, hogy a tulajdonosok veszekednek a hasznon, igazából nem tudok. Önkormányzati képviselőként ebben az esetben a város számára magam úgy gondolom, nem kellene hasznot igényelni. A hasznunk nekünk az lenne – nem az önkormányzatnak, hanem a városnak – hogy oda cégek betelepülnek és munkát adnak. Ez egy busás haszon, csak látnám a nyomát ennek. Dr. Fodor Csaba: Valóban gondolati játéknak jó volt az, amit Kiss képviselő úr elmondott, de óvok mindenkit attól, hogy ezt tovább gondolja. Ha ma ezzel a kérdéssel foglalkoznánk, akkor mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom a társasági törvény azon rendelkezéseit, miszerint, ha valaki apportot betesz és mondjuk 6-800 millió Ft-ot, akkor ez a 6-800 millió Ft a törzstőke 75%-át képezheti, 30%-ot cash-be mellé kell rakni és egyből. Azt gondolom nincs is értelme erről tovább beszélni, tehát marad a 3 millió Ft-os szűken, de realitás. Cserti Tibor: Kíváncsian végighallgattam mindenki felszólalását, bár még Birkner kollégám hátra van, Őt is szeretettel várom majd a témában, de kezd őszintén szólva a türelmem fogyni. Mindenki tisztességesen elmondta, hogy milyen taktikai anyagról van szó. Egy picit szomorúan hallgattam Kiss László képviselőtársamat jól felkészült képviselőnek tartottam a mai napig is, de a bizottsági ülések arra valók, hogy kitárgyaltuk az összes ilyen aggályt és egyhangúan ott elindultunk egy irányba. Ez az anyag nem kell, hogy szóljon se többről, se kevesebbről. Egyébként, amit a Kiss László kollégám elmondott, azt a Böröcz Zoltán előtte egyébként felvázolta alternatív lehetőségként, magába foglalja. Akkor itt tényleg nyilvános fórumon kelljen egymást kioktatni arról, hogy milyen következménnyel járhat egy apport, meg adó, meg az egyéb összefüggéseket? Ezért ügyrendi kérdésként azt mondom, Birkner képviselőtársam szóljon még hozzá és zárjuk le a témát. Egy apró dolgot. Tényleg az önkormányzati terület- és településfejlesztés-szemlélet kérdése és módszergyakorlat kérdése. Én komolyan mondom és osztom Tarnóczky képviselő úr véleményét, hogy nem kell attól félni, bármilyen tulajdonviszonyok mellett a T. befektetők, legyen az az ÁPV Rt, ha Ő a sajátos tulajdonos, befektetőként megjelenik és utána uram bocsá mondjuk többségi tulajdonosként el akarja adni a területét. Adja el, teremtsen foglalkoztatottságot, mert áttételes haszna úgy is az önkormányzatnál csapódik le. Akkor is a sajátos eszközeink megvannak ennek a koordinálására, együttműködésre, szabályozásra, ezek a településrendezési és a nyilvánvalóan hatósági eszközök és nyilvánvaló bizottsági együttműködési szakasz. Most én azt mondom, hogy tényleg sokat beszéltünk erről a taktikai anyagról, ezt kb. 10 perc alatt letárgyaltuk bizottsági szinten és énszerintem indokolatlan többet foglalkoznunk ezekkel a kérdésekkel és elfogadásra jó szívvel ajánlom. Birkner Zoltán: Én gyakorlatilag megint csak örülök annak, hogy most azért ezt egy kicsit tisztességesebben kezdjük el kitárgyalni, mint ahogy Cserti úr mondta, hogy szavazzuk meg 10 perc alatt. Lehet, hogy igaza van, egyébként és a végeredmény az lesz, amit Ön mondott, de csak emlékeztetni szeretném Önöket, mi hány órácskát is töltöttünk azzal a barátságtalan konzorciumi szerződéssel, amit annak idején próbáltunk összehozni? Mi lett annak a végeredménye? Biztos, hogy azt annak idején elég jól végigtárgyaltuk-e az első pontban, amikor kellett ezzel foglalkozni, hogy aztán másfél év után gyakorlatilag fej lehajtva kelljen kilépni abból a konzorcium megállapodásból? Azért ne felejtsék el, tudom most azt mondják, hogy ennek a kft-nek a létrehozása egyenlőre semmi másról nem szól, mint 3 millió Ft-os költségről, ezt még a maga nevében el is fogadom egyébként, hiszen végül is csak egy lehetőséget ajánlunk fel, vagy mutatunk fel az ÁPV Rt irányába. Akkor most megint két dolgot megkérdezek. Miért olyan nagy gond az, hogy ha – elolvastam az anyagot, tehát most nehogy válaszoljanak rá – hogy ha kht formájában meglévő tulajdoni hányaddal történik ugyan ennek a beillesztése. Amellett tudom, hogy nonprofit és vissza kell fordítani és stb. Mi is a valós célunk nekünk ezekkel a területekkel? Mert ugyanis most is kht-ban halmozódott fel ez a tulajdon, most akkor, illetve a kht-nak annyi a feladata, hogy szervezze a befektetőket és a beruházókat. Én nem félek azért annyira ettől a megoldástól, illetve meg szeretném kérdezni, hogy ha ingyen megkapnánk a területet és tudom, hogy az 5 év kötöttség, meg mindaz ami le van írva az anyagba, annak a lehetőségét nem rejti magába, hogy akkor esetleg ingyen bérleménybe mondjuk ezeket a területeket ki lehet adni? Csak azért kérdezem, mert van 45 hektár saját Ipari Park területünk. Most még egyszer elmondom. Van 45 hektár saját területű Ipari Park területünk, ahova tudunk mindenféle formában egyébként letelepíteni beruházót. Jött? Nem jött. Ezzel szemben van egy 55 hektáros két laktanya terület, amit valamilyen formában azért jó lenne megkapnunk és legideálisabb azért azt valljuk be mindannyian magunknak, pillanatnyilag az lenne, hogy ezt ingyen kapnánk meg, méghozzá tulajdonba. Akkor most itt van a kérdés, hogy valójában ennyire fontos ez az 55 hektár mondjuk 5 esztendeig? Vagy nem lehetne más formát találni? Azért kérem, hogy inkább még beszéljünk erről, mert egyszer azt gondolom, hogy hoztam egy rossz döntést. Lehet, hogy az utolsó hónapokat rúgjuk, de nem szeretnék még egyszer rossz döntést hozni, hogy mondjuk a következő képviselőtestület azzal kezdje, hogy a rossz döntésünket próbálja helyrehozni. Cserti Tibor: Szeretnék válaszolni Birkner Zoltán képviselőtársamnak. Gyakorlatilag nem voltál ott képviselőtársam bizottsági ülésen. Nem ilyen egyszerű a kérdés, mert ez az út, amit Te vázoltál föl, jogi további buktatókkal terhelt, amit nem szeretnék itt részletezni, mindenki tudja. Azért kell bizottsági ülésekre tényleg időben odaérkezni – és most elnézést kérek, nem megsérteni akartalak – mert utána annak van egy végeredménye, ennek az előzménynek az ismeretében és jó szívvel a bizottságok azért ajánlották ezt elfogadásra és most pont. Marton István: Böröcz képviselőtársamnak azzal a mondatával tökéletesen egyetértek – valahogy így hangzott – hogy ne legyünk bent a nagy tulajdoni hányaddal. A városnak, ha mondjuk kft-t csinálnánk, a 3 millió Ft-os törzstőke az gyakorlatilag semmit sem jelentene a tulajdoni hányad szempontjából, de én azért kértem szót, mert itt az anyag első oldalának a 2. pontjának a középső bekezdése tartalmazza a lényeget, csak fordított értelmezéssel, mint ahogy írva vagyon. Ami azt jelenti, hogy a kht-ba történő apportálás esetén a kht-ban keletkezett adózott jövedelmet a tulajdonosok nem tudják a társaságból kivenni, azt a non profitság miatt kötelezően vissza kell forgatniuk. Én úgy gondolom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak erre kéne törekedni és azt kell, hogy mondjam, hogy ez az elképzelhető legnagyobb előnye a városnak. Aztán ezt a játékot lehet nagyon finoman folytatni. Mi a mi 45 hektárunkkal úgy mellesleg azt csinálunk amit akarunk, abból annyit vehetünk ki, amennyit akarunk, az Állam meg nem tud mást tenni, mint itt hagyja a vagyonát nálunk, amit mi mindig-mindig előbbre viszünk és lehet, hogy a vége az, hogy ötezer munkahely. Én azt hiszem, hogy kapitális hiba lenne nem a kht-ba bevinni azt, amit az ÁPV Rt adni akar. Tüttő István: Azt hiszem elhangzott már, hogy a kht-ba azért nem tudja apportálni, mert a kht ágazati minisztériumi felügyelet alá tartozik és ugye az ÁPV Rt pedig úgy nem fogja ezt megtenni, hogy átadja a vagyont egy minisztériumnak, hiszen Ő a kincstári vagyon kezelője, ez nem kezelhető. A kft-k azok a gazdasági társasági formák, amellyel Ő, hogy úgy mondjam együttműködési szerződést köthet. Dr. Csákai Iván: Csupán annyit, hogy Böröcz képviselőtársam volt tavasszal, aki felolvasta az MSZP-nek a nyilatkozatát, hogy átadják az önkormányzatnak a két laktanyát. Átadásra kerül, minden megkötés nélkül. Ez így volt. Jelenleg pedig ott van, hogy tulajdonképpen Nagykanizsáé lesz annyiból, hogy Nagykanizsán marad, de a nagykanizsai önkormányzatnak semmi köze hozzá tulajdonképpen hál’ Istennek. Csak nem kell elfelejteni, hogy ugyanazok a dolgok visszaköszönnek, amit fél évvel ezelőtt figyelembe kellett volna venni és nem kellett volna azokat a nyilatkozatokat, jó, választás volt. Elhiszem. Ugyanúgy nem fogjuk megkapni a laktanyákat ingyen, mint akkor nem kaptuk meg. Tüttő István: Én úgy tudom, hogy az elmúlt Kormány egyetlen alkalommal sem vetette fel a kérdést, hogy apportálás, alakítsunk egy kht-t, vagy egy kft-t, mert szeretné apportálni a laktanyákat. Nem hangzott el ilyen. Kiss László: Én visszatérnék az előkészített anyag, előterjesztés első pontjára, amely a térítésmentes átadásról értekezik és ebben bent van, hogy 5 évig, ha az önkormányzat megkapja, tulajdonba kapja ezeket a területeket, 5 évig nem adhatja el. De 5 évig ő tulajdonos, iparfejlesztési célokat megvalósíthat vele, amit vállalnia is kell, garantálnia is kell, viszont 5 év után az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy ezeket a területeket azoknak a beruházóknak, akik 5 évig ezt a területet az önkormányzattól bérelték, egy jelképes összegért, akár 100 Ft-ért is négyzetméterenként odaadja. Annak a 70%-át nagyon szívesen befizetjük az Államnak, akkor tényleg az van, hogy az önkormányzatnak nincs haszna belőle, csak az a haszna, hogy a nagyon olcsó telekért özönlenek ide a befektetők és ezen keresztül valóban ipart fogunk tudni telepíteni. Ezen a variáción kell gondolkodnunk. Én azt hiszem ez az, ami távlatilag nekünk a laktanya területén lehetőségeket biztosít és valóságos megkapást, tényleges tulajdonba kapást, mellette megvan a 45 hektár saját tulajdonú területünk, amivel azt csinálunk, amit akarunk, de 5 év múlva ez gyakorlatilag egy óriási lehetőséget jelent a városnak. Erre, mint ahogy már volt rá példa, kötöttünk mi előszerződéseket, erre is lehet előszerződést kötni. Én úgy gondolom, hogy ezeket a dolgokat, ezeket a variációkat mind végig kell gondolni, és utána kell dönteni ezekben a kérdésekben, nem elhamarkodottan 24 órán belül még egyszer hangsúlyozom. Tüttő István: Lezárom a vitát. Tisztelt képviselőtársaim, akkor döntsünk a határozati javaslatokról. Tarnóczky úr javasolta, hogy a 6. pontot csatoljuk az 1-hez és a kettő együtt jelentse és 2003. január 31. lenne a határideje. Kérem, szavazzunk először a módosítóról. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezek után kérem az 1-ről a döntésüket, értelemszerűen, hogy a Tarnóczky úrét ehhez csatoltuk. A közgyűlés 17 szavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a szavazataikat. A közgyűlés 18 szavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Tüttő István: 3. számú határozatról kérem a szavazatukat. A közgyűlés 16 szavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 4-ről a szavazatot. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem az 5. számú határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja. Tüttő István: A fedezetéről kell még dönteni. Röst János: Arra kérném a polgármester urat, hogy a név módosításáról szavazzunk, nehogy kimaradjon. Tüttő István: Még szavaznunk kell, mert módosító indítvány hangzott el. Én elfogadtam, de még egyszer, hogy tudják. Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 3 millió Ft. A piacterület értékesítés nem szerepel a költségvetésben, tegyük rá. Maradjunk abban, hogy a költségvetésben nem szereplő ingatlanértékesítésből megoldjuk. Kérem szavazzunk és megnézzük, hogy a Kht-nál lehet-e még valamilyen átcsoportosítást végezni, de ezt nem mondtam biztosan, hogy lehet. Szavazzunk! A közgyűlés 16 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 235/2002.(IX.3.) számú határozat 1. a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a volt Kossuth és Gábor Áron laktanyák ÁPV Rt-vel történő közös hasznosításának céljából Kft-t alapít 2002. szeptember 5-től az előterjesztéshez csatolt Alapító Okirat szerint. Felkéri a polgármestert, hogy az alapító okiratot a Zala Megyei Bírósághoz cégbejegyzés céljából nyújtsa be. (melléklet) Határidő: 2002. szeptember 6. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Schmidt László ügyvezető) b.) Az ÁPV Rt amennyiben a volt Kossuth és Gábor Áron laktanyákat 2002. december 31-ig nem apportálja be a Kft-be, úgy a Kft. végelszámolását kezdeményezni kell. Határidő: 2003. január 31. Felelős : Schmidt László ügyvezető 2. A Kft feladatait az önkormányzattal megállapodásban rögzíti. A megállapodás tervezetet a közgyűlés 30 napon belül kéri megtárgyalásra benyújtani. Határidő: 2002. október 6. Felelős : ügyvezető 3. A Kft ügyvezetőjéül Schmidt Lászlót nevezi ki. Az ügyvezetői megbízatás a kinevezéstől egy évig érvényes. Az ügyvezető bármikor visszahívható. Az ügyvezető a Kft-ben betöltött beosztásáért és végzett tevékenységéért díjazásban nem részesül. 4. A Kft könyvvizsgálójául a Pannonconsult Kft-t (Nagykanizsa, Teleki u. 19., MKVK: 000762) választja. 5. A Kft elhelyezésére az önkormányzat a Nagykanizsai Gazdaságfejlesztő Kht székhelyét (Nagykanizsa, Király u. 47.) jelöli meg. 6. A Kft alapításához szükséges 3 millió Ft törzstőke forrása a költségvetésben nem szereplő ingatlanértékesítés. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné Dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester |
