Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
23.33 MB
2010-06-03 15:13:55
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
217
2934
Rövid leírás | Teljes leírás (645.02 KB)

Zala 1891 augusztus

Politikai és vegyes tartalmú hetilap.

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


Nwry-KamzHa, 1891. migUHZttiM 2-An.
g*i»Mi II -I -imrnr———I ' ' aM
XVM, évfolyam.
% iMfhtlllMli MtiyaMW* II- btowáai
ij» iittott^A i aeallwal tiiBiAr* teailkeee MMM kw Iparin 7
Z ALA
ViraiUlftlpIM VUMfbip kkrr
MflyitírtkM ARAK
6 ín — kr . . 1 *
Eg*m ÜJtfi fi U. PéléfN '
PwWi ' *
t - - ,, MJrd<té«*k jetáejroaes *«AwH'tiiin*lt(
^.uuum <«*k i»hi Politikai ént vmtym turtulmu hetilap. -
i*i í ti . w Vftlttér petitesre 10 kr.
^ A Nagy Ksnuam- in. Délsnlnl lukiirftkiritöztártdii, a tiunkí?i|yöaülét, a* Ipir- én kore*ke- - ~ - '
— (iuimi Imuk, » s Ntigy-kuni^ui Megrilyegyloi-sztívotkejsiH hivatalos kdzlötrye. ^wtí^k' fSmAu^iS^
—— ■ ■ ■ ■ ■■■ '• 1 tárnkadiaéba taUa«aéflk
Dlf||flfiilk Nmgy-lf n ni **Au hrienklnt : vnaárnap* ^ ^
lialntol iIím kMi klMHMk
A kurai bíráskodás.
Már szét von oastva Stildéwi elfő garsn eziális törvéfiyjnvt*üIhtn * képviaelőhás tagjai között, már olvasta mindenki e nagy míl-flti üily 17 iwiy nvnlwtlféi~li»pra vén
/ »—71
( ban oly jártaaaággal bjr, hogy tőle nem w # - lebetftt mást mini oorreot törvényjavaslatot várni éa SiU4tjtji Dezső, * hozzá fUfött
reményeket ttdjeeeu igazolta. ___
TMTtHt'^ig i tffrt^ftyiiTiilit, ti tálair 1'liffr1"11**"111 — M
De különbözik a fenyítő eljártától ie, mert r fenyítő eljárás célja: megállapítani a,, büntetendő cselekményt ezt a törvény TOfrfca büntetéssel ntijtani; mig a kúriai
tifook körül felmerülő yisasséléeek megtör*! jogossága, vagy jogtalanMga. felett nye?
nyomatva * ti^j^i^ ^ láeáti ndluia birii ~ úion: T áá.'IBI 4v»f*an4ő-bizonyt^ mérlegelése után,
T*ev foglal el ; mér elolvsaták a lapok Ír, * megkeadődött a jourualiettkai bírálat.
Ninea egyetlen lap sem, mely a törvény* Javaslatot áítalániiaeágbaii kilogáwdtté, pedig ugyanoeak eeigorri bonokén alá veezik, — (Slag aa ellenzéki lapok, melyek egy* némelyike vezéreik kében, a töbul pedig mellék cikkek ben foglalkozik a javaslattal, mk a# eHeaeii lég iikTiHél yenbb lzu|* kövtt*' r5eleimiiiy keeŐ eliemerő- -seevnkkel véseti be bárom Aa eljári haeábra terjedő dk két; ai tndokoláa
aéj* uUn le kiváló érdekeaséggel bír, mert a legnsgyobb részlet ezéeeel megysrázzji meg a« sgées törvény jsvsslatot, Á nagy
XXXIII t c. javítása, at 1848, évi V. a válaeatáa megerőfítte«aék, — vagy mag-t.*elkkben megálbipito(| alapelveken. flemmiaitteeeék.
£ moatani türvéiiy|*vaelatniik eljáritaf ba mé^ir minden áron egyik vagy Riabályiala ai, mely leginkább felkölti a mánik bírói nsakmábot akarjuk eorotni a lugáeavilág érdek léd éeét eljáráei ma*|kurjKt bfráakcxfáar, akkor kOlelébb ül as bályaat pedig kettői Irányú, egyik; mó! * Íetiyitő eljáráabot, mint a polgárihoz, aa eljáráa tárgyáról, máeik : annak céljárót mert. de caak le annyiban, amennyiben Aa eljárát lygIrtiéy^mnaán ; kttiingi; a váiiwtái kOrtíl lalmernlt viemMÓléeeknél
lép úgy mint a büntető ceelekménytknól, Ijáráe oélja pitiig: megállapiuni !a küeérdek aa, mely a bírói eljárást felvajon a panaeeaal megtámadott válaestáe a hívja aa igaeaágUgvmlniiiiter terjedelmen rvpp iorvényniMbta követelményeknek megteleUe! A javaelata válaestáa érvényee^ge, vagy
vagy nem, e történt e oly ONelekméuy, mely érvénytelenítse iránt megindítandó eljáraa a válaMtáai törvény hé Qtkösik ;meginditáei jogát kilárólagoaan a válaes-
____J Ebből,a maghatár^áeból önként folyik, tókra ruhássá s a kérdés elbírálására a
gonddal és Mkiísmereteeséggel nerkeaifett J hogy a kuríai biréskodis kösjogi birásko t kúriát jelöli ki. Én pedig igen helyeeen. Indnkolásnek • . . etb * dAni termésaetU s így efpi a'polgári, sémimért a .választók érdeke, a közérdek, a
Esek a seavak, ba blvaialoa sajtó irta la fmyit4 bi»áekodáesa< .nem ngyafiaaouo- j választók psnaem-a közéinek megsértése volna Is, nagy jelentŐNégttek volnának, sitham, s a bíráskodás' említett mindkét iránti feljajdulás, nem tehetett tehát Sn-mennyivel Inkább azoknak tsklnlandőluágáiól teljesen kUlöntozik, •—■ célszerűbben, mint ahogy Ifltl, l. i.
Így. midőn ss elleméki PAlfó legelső lapja Különbözik pedig slfáréeára néeve a pol-1 hogy a válaitztókra ruházta a bíráskodás mond)a |gáti biráakodáatól l/Ál#g ssáMrhogy mig'provor^lásának jogát; n Igen helyeeen
t)e nem is lehetett másképen. amoitf a per tárgya a feléknek rendelke- jelölte ki a kúriát, mert maga a£ orsság-
51 int már tmlftetttlk sgv slkalommsl és tési i<»gán slap*eik, addig a kúriai birás- gyűlés vagy annak tagjaiból alakított bíró-mint ország«világ tudja, a feUnlegi ígszság< kudás feltételesi, hogy a közérdek elemei, Iság, nem oiráekodhatik oly Ügyben mely ttgymlnUiter nem nssk sl«Őrsngu jogász, ii Igy nsm egyei tél inditsa mvg n ezenjőiet érdekli, s melynek egyik peres fele, nemesek basánk jogviszonyait l*msrt töké' etem kellően képviiielve legyen, vagyishogy 1 az Ő egységének résae^de nem helyee* letMen, hanem a kUlfhldi jog minden ágá-'s ^uriai hirá«kodá*t a vAl*«Mók provocáliák. hette más bíróság alá sem. mint a kúriai;
A nZÁLA" tárcája.
JFWyffwon
Klhntffffs Mpontfük,
nl(tthnn Lflfombn tttiityNÍh H mfimltfH (fti f mjifiiti
(Mtmtffi nt ifi, ' WwiWí tl pútifH I rlüM / Wwiff r//fM OyQtfflféfH tfipU it /
(!*tíyüMÍt0H, irAtftti l'W)í!f)H mtwNhilr, hSfíitfm rwWÜIiH A-iimitM* JiiívűíQkt
lltít'lmn Jortttiluk,
Híl t'Mét /pkifffékt
Hultihl Kttíiti ttHft SélillMtHtlI 09nhlHfÍ
tem ihim', Ss vUelleMtl luKok min perikor »ssvsk-1 wtert s képre lekinieoi, mig e komul mosó?
kel kifvjssSal mini b£p'sl«»tl YttltZBI. NiO áfdz-. lyo«V« tigyslmsitsló - iiésxs mejt a lön bataá-mrltmn msi » Rlrslyi 'meri m)l téliem' rlseét*^" Alndár fépíley fnrlí'nfm meg a képet,
sí hskillsk knt«»«eeéirein voHf Hnsérn énltktH l »ié|» nfll vonésokksl é jiorok valtak ra írve; tartva siarevm sfcn; ilw h «ik«*r i« mely síére*'„Ktilio bsrStömnsi. mureim msyysr torditóiaosk, | lelt, nem s« sn téoyke'lémnn srsilménys, hsn«m smlékttl, n romtn koiiöno,a j s loisnon K»wl»»!ko*ó msnysr nemset mí»tftdé«sé, j Alidár issmsi klprlilsk. Alig msrt hinni abban irJ&ir^Jy*' i 4áioti s «ioivsi«z a per ssoi, majd,
Ift l»sráUé|f i é« lis m«tfi» erdemem fsíftl U F^mjniha s könyv érdékelné srra tordite iigyet-Uéue tilrélyi kegyevet, kMOnW. eNl eiale aems^in. A tehér eetyem ketéeben srsny hiaséssel | tem iránti eHemeréeéosk |eléÖl vstieiem, e mim1 Aladár nevének keido betűiből «.beállított mo-Hyet hődnlotatiellee Hinnem! robtok kérve nosrem diestslt. Felnyit* A kolio királyáé ufsbb Ne«y»egndst, hodnliiomnnk h romániai trőü*»<lM kftMéményeinek kötele voíi; aa etsö lapoo e
hhmi
mn'yeael leendő telmle«<)lseAra A knneul jótdfiei nyejts Aledéniak
A hontaltn.
Irte
rok illoiiek írva: — A magyar mafordtitaak ki szí eiivee emlékül ezon kéréeasl, bs ideje engedi, i nieiegea e eltoguive isoríioliN meg jfordiiaa le ezt is oly müveeilleg mint előbbi mu
• M miüi ni udvenol nyert megMisaom ma* | vet letordliotts s román koliöiiönek. emllk réaeét kell köiAlnom képviaelö tfrrsl, - ' A komoly pllylrt mftködö orsaésos képviselő aiölt kla -véristvs s kuniul, ea msr könnyebb a teljesen kiesett andrábol, a m kii által irt e Jiieeem Onnsk ép oly orftmef toM okusaL iaMr1p|r aor 'geeitn máa vilégbs viite gondolatait,' aa előbbi, ~ fnlyteie. a kesébe- vévM ia i„ 0ask |»4r psrr múlva tudóit ssóboi juial -rom sestelkln lekvo esumegol, uds nyujli Als, jNsgyságoe urt Mólt a koaiulhos s msglepeté íífíí tt"ft«mltk ®tlht*A*om sh iwk egymáeutáBie fe|tae meg Nagyséeod slott se rÜiíL1 a Ki hí> M0""r,t én laveromai. A tsimegziabb hllyről iölt etaes
bealteem nnnsk. jnmlék élUm legeiebb emléke leead, iperkodai
Aiedar resakeive nyúlt a esomsg mán Kl« fogok a«t hödoleiom a örök bslsmauil megérde befite se e«t böríló Kneeailn psplrt a egy |melnl ...... többet nem tudott eaólani, felállt
kép e egy lebér molr*enlt«|ue eely^mbe kötött Ím i képet a könyvet neaee< aomegolva, ItÖNöai könyv ttizt Memei elé. Ai areikép eaeknsm ki !■ tévoaoít. -ra^TTT -fii T-—»- " « —keeéböl. Mtndset megeriétt. Aa ö ereképe A komul moeolyngva kieérte ki veadéeét aa k í ' *! ••• ílífl,,l • téneégés vnnéenk, ai s költftl Ihlett- elö eanbétf
Cül i " persebbea asoejaeget vieeeeittkrOéö bemlok, aiok a lOaágoe ie« Aledár koeeilába veté meHt
zeeouMask rtlestettMaek, meiylyef Homénie kw* kin tetű eiemeki és a letedelmt tártéi) növel öibsjlatott,
leje> IrAatj, mindenkor viseltettem, viseits-1 veit a msgeaólsÍMlg lettykéneive Aledér ellg *
tth ittiáí eaámákoa «Képes mtllékUt OMtoWm ^tm
tiMttf, * 1 f'lO^lt i lklM
) í ,
Mem kétlem képvieelö ur, meg loe tlaateltii Maelmevei, s megbír, tníjry urem. fttrllyom etött zs fin kösioeet nyllvznitáiénsk lolméoss le-keeaek.
A ledér esaméli, éreaie, hitgy mit e koeiul m»»n é^t. ef|| keileteit volna elmondsnia, Öeaaeeeedte jfkei magát • felelt — Nsgyságoe Uram I A« v félééie e Hornén kirély résééről engsmst ért kirélyl lisgv ely vérsiisnul a mag kslf vellenom
IskAsérs
tt
\|lt*«i In H >ttv m liMiiry iiWM^ik
»*H H^KiuMí wMna. Uh*, Hagy a kww* ki* ka« tejttoi HjMtk a irmi»i»»iw luittiftíi k<i-atttt, i W«||it a fe^ttiú mt IflfiVp ít|l Atág Mri ; 9 HAláA MÍttUui » awiv-IMI l fftld IWH MMI9 MIC romi HT olyan Iroanrk, AMmlmak p^ilR nalvát, KmWy<U» mini nagy ramlAtláaok után »aokU a*
baflglKtfttt la *nJát |i
lelki funUU*dut ta ártAtt, M IW-
lllk*r*ktHlván butiul) a VaIMao* tul* IrtttltMág *'
Egáaa iaionl Ua*t#Wt alatt ill«»f-Ni, vJMgl, jMof<M< mdolatok Jártak
ftl IM*ÁÖÍUH?U • Og* kjM'A^r kis fobár kalapba ioáuy —tálán áa *l*»,-a kl . M^Uum MI ulmllm ttotóit --tlitja naivttlatt i«*kini*ttfllet a felnimé* üil, altat a wat^ddbtft f _ kinak utak hmm* n**IIaI.
sxouioruaii tnanl bftia ki* cxt*fl4Jába; _ -ÍÜIW, T>»fy u\x *nagnjignlB»j m krnak aaiui, aaaulüWlan tf«atA*ága oda. van; jykni j»A»l»ágnt. mttrinoluk, tU
^Blésbbc
l kantár kim frbár kalajm 4* aiárt «{$ ualfct, a* tfíy ftntágittnu ttülU) mmlygiiM Irálynál, a ktt — ktáW akart gtifi) a gjfllrö gondolattól, m* mától m«g«Aabattnlal Mflretctt, Igtm m« fwn'Mi, wtbrlyl BH^pttlaototta!
lgHt, ü ***rr|*ni [ Uimtíaaí aal ftuodu. hogy »i, a l4*at|»I<4nokban
iii'iiüwwlu ám&
iáfolíi aaokftAk A iMÜSBktoíáafcatdatt «M( á«Mi4i/itloak, a klkat a tul *aay» írnyr Mli^űi'lik MtliK 4«tiiifjf^ (tataink ajuMaéra IH tnrtéat Albartoval la, S mikor éHMtíya, bogy nAarrt --• bár-iit t* tm uh n M ka-latina iM Mt*eiil»a«Í«M * jikmtl* uat. **k ktiia magát aíaiafl
pttauttwa ,Mukkal inkább átíratta volna, ka már r^f«Ua m*fhalt» kafjr hr k»vMrn at ily érta«l nagy. Hy lHIIÍKklIilil Hlk$í-rr-r —
Haaen uláa, karalovákk wi«-l ka* vpxkkul cpHarŰk Ujrai MklfMlláa»k
A »i t kiül. fcwmm fü* If*
4mi «o#k fbML aragy ií>kl«%n taM 4uí« CM a«)4kr^4«Uff járt-kalu ayaMoiIi Mlf ráAkflt u tmutltttt laéiiy kŰUkaar*. a aai4a acakawal aami m aMakai •lati; aaUa aaiybaiyjaiak n»u»l-klvtk aafv ankwéra, ilkirtryHi, kofy i»iaati a kn^á nkái; aal a aacy IMat MI üti* Mkl büai 4$ (füt* fAm aaáil astéi i—kkiaar -t THamiah^Íiíll» mrt akknr türKit; knfy \mk niiá iikw IhAüU né arákk Ml - wm «ak ná ukiaitftt, kaa<*ai ünlyyHt la aa 4 m«a
SMnü^ Albarta « vllac lagMtl'i**
t* latat $mbmin+ nana # Wa paffét ?
VIIII
A tinta ataralam abrándlal.
. Hftláklltóte lUi^v . tmuptha vn&ulva Ht4bién(l>»i4(jn a fojiiü a mumily AUOlt tfimutll, iitfyan mit inmállinlBll V tí wüirl-tvmMt'tHf ? TalAtt A tnttKft tf#m Utfltn MhTtH Meri é l'á tiKKiilynaU. lía iiinw akarná wxAailiavaiyilt ha uctn uifi'iu?, bixonvAr* it^iu iti<»iM>lytfMt volmi lf ti'ii, i'í tlagla tluloif.
Aatáa rtawtjrmiitntt rMrtr ffymrtck* k«rAra HaftMnek kikti* o«ak bo* miilyoMatt aftil^knxik imrtiHr - eirymiU-után bakawtkaxóU hirtíilmt balálira;
ab, ittájrts i»aaAba jatótt, milyen kddVWl Mji volt a|t midAa apja ||ika-rolta ax í anyját, ait a isalid
aaNtonyl, a kfiiak airxkAp^t inindiif ott vfeli a fltfya föffitt; tintán falHeve-nQltak (nnMk^tibert ások a tarkák, n ■wal«ekai jryrrmfkkiliábna .-ttruaun-ff«U, mfflfc^t. virágukat asadrai aztáa Biiigiriffaaott iTkiy— rí^lHMt m«*rt a barkák, moxAk agyart' a»uk nuratiUk. v^aklyyv k^t Tutia SyiBEt Mfepflkto egj tti! ® M; a B0 a fVrH # naga,
Át ariiyak wfft<l adrAMtki ti*bbfkká váltak (•latlflk^a rnaaA IUW buhUai ott íacaalkaduk. kArttMttik, a ^f^'l^mivít Ragdmiva tMl*«'|jáj<ia itol* •M4.it, u ágak l«'iivuhuik lH>Httvk \MGbf t(*rjMakaHndi ki Nötük; DlaUni
xklülftiyje
Lefia falt
ifiiuii iMllilagalfiak tó ö
H kx álomlú:)mlr Uivább ü/h k( k«v ,gutt(*k a^ttáH. Kgy kla flu^ka élfa a t^rraaaaon Ijéb o|y«n, nú«t | volt ulMiko korálHiii -
kea^ban; a rHct a nattjők, •h»iM ftttoak fei^, áliflafHt a a*kaAvr-»utu»ir ttiMgrjókolják a kl^ wiika |/<rr?mty<# a ki annyira baaonlii az npj4ho/...
Itt, hü) n tstép Zagy vb
Itt, ImI h udp "Iball mor^) K*tty*|M»<| é tiktt* ma«4t<All»^tit réfftf "*" a p»rt|,ilö a ayllA Mki'« nf<liiiin HAtot U$Ub0krúk AtalcJvo vMik, Jtt rtrk én wadbaa E<te« flaffledun; KAMtUa u étet b«jaí ^l<«ál!nk Hximurt nem Bl meg • k«4i?r(t faáoai
Uftn -ij«jr tUk. ajjág ruU* ndfínlj|tn TömCói
H»fil ai Árny huj^k tulrff^^wd^l^
l'miilkii Ma baUok L'inpáa tkftiupt' _______________ r
ííptfrr* k< iiaiaiw ■ twnf^raw
iiiiw> vidor gyanwok, IMi — in <UjKr
Kii Mpuli MbMr ÜmmIomi lnlkio, ÍV r-'J.wj ulAta aMtfi xálik ilaíaw1 —
léitl, »% Mko roorötr^ Moétoii drága khRW tayiai I tinoai; M—•»njé»ik ArjAa /Af, ri|iá •
KcJvnii inog 1*111111 Uinn, ttéaliiMw Miiíl baj^*aí#aa • imiiviiif t*ifHf>"T
Umf m+
rgJTORő ■v.'^ffi
KéfitUay,
á mull ttáMkon ItHAlt toUotok mt^kfU ♦ A kiftiiiiyi! ____T^ üoooi • léíék <Akrr
A néf^tiÉiyé; Volt lotttftéw, ár már nifií Mk
A Nhé«»»|tft»>t LilHi Anni--jg
lUtfljtitiy,
Mi »!•-' ^
|Té ¥ lély | ' (e | gS
in* M *• m* ^ » »r»t n* w
IH |*l Ml *• j «*l bti -lm fl» Iwq
h ám kw ! 1 STi i># ^ hk1 ia »i« n* mé' ■ w
Utf « lal i '«lk mm
•i=r
im a» na fMM» m #
m tol '
"ITT fí f «M wl
• «U( l|'? iks
t N « Ü !
•WV

" Íj
nII
m« M . mm
Nagy-Kanizsa, vasárnap.
Zala 31. szám. (2. lap.)
1891. augurzttt hő 2 an.
jessé vilik, — Meg akttor, ba ragály uralko-.la nyugdíjra jogosítotok köti felveszi, ezenfelül dik a községben, vagy vidéken; Ja eltekintve még a tauitóképesdék mellett UouiUó gya ettől, a halotti torok nem csekély kiadással í lwr» iskoláknál, az emberbaráti intézeteknél, vannak összekötve, e nem egy eeetet ismerek, a* alaóíoku kereskedelmi ia iptrosiskolákntt; amidőn a halotti torokat megtartott családok a valamint minden tanfolyamoknál fogva a nép-tett kiadásokat kölcsönvett pénzzel fedezték s oktatási tanintézetek körébe tartóid iskoláknál a kölcsöntőke r kamatai terhe alatt nyögtek 1 végleges ainőtégbeo alkalmasait unitókat ét éveken át, nem ritkán vagyonokat tették tönkre, I tanitonókit ía.
A tömeges együttlét Meg » ragály idején | A iavaalat szerint as életbotsaig é|vezen<|J feltétlenül káros r asért betiltandó .ba ily nyugdij iaszeg is jelentékenyen emelkedik. Míg , - - , tömeges együttlét elő nem fordul, sok esetben 'ugyanisas 1.876: XXXH. t.oi. sserint a nyng-
A javaslat a hál előU fekszik, azt hisszük j )ehet a vörWyt vagy más ragályt könnyeb-. díj-maximumát beszámitha»ó 40 évi szolgálat nem tok Időt fog igénybe venni annak; ben elfojtani; de népünk oly szívósan ragasz- után az óvók, elemi, rendet és segédtanítóknál letárgyalása t Stildtwi első garancsiálit kodik szokásaihoz, a különösen ott, bol ez divat/ 300 frt, felső nép- és polgári iskolai rendas
törvényjavaslata, még a jelenlegi cyklnsí? i *rv>.^ g<erete^fi. l'"?,^*4'.1°°
--..u-ii ni—___i i__lalig lehet, beleélték ^magukat e szokásokba, I frt képezte, a~IO evi szolgálat betöltéséig pedig
"" """ mint a vármegyék régi inatitutíóikba, melyet a fenti maximum 40" „-a, azontúl minden év
most látjuk csak, mily nehéz megváltoztatni. után 2— 2°/,, járt: addig a javaslat sserint 40 De ha nehéz is valamely kezdet, az eréiy:éví sro'gálat után a besiamithaió tizetét te'jes ! diadalra vezet, csak erélyesen kell hozzá fog-1 összege jár 10 évi sso gálát után pedig a halnunk az intézkedésekhez, az «edsaény nem tog számítható fizetés 40*}, a, azontúl erenktnt [elmaradni, de nem szabad bevárnunk azt az|2—2°0 fizettetik 301 frtnáj kevesebb fizetessei tidöf, mikormárkénysxeibelyzelbe jutottunk;'tllro tanított es tanítónőié részére a nyugdíj nem szabad intézkedéseinket a »jövőre* hagyni, i kiszabásánál :)(K) torint évi fize'és vétetvén Nyáriiizepe van, nagy melegek járnak, távol I mikor már j^yörhenj: vagy más ragály, esetleg: alapul, országokból szomorú nirek érkeznek, melyek a fa koléra felütötte fejét, hanem előzetesen mond ; Az' özvegyi eegélypénz is számbavehetőleg kolera dúláiSt emlegetik. A kormány óvintéz- juk ki és pedig egyszerre, az-egész országra fel van emelve; a tanítok és tanítónők egyenlő kedéseket tesz, rendeleteket bocsájt ki, hoyy a nézve kötelezőleg, hogy „mindenléle halotti tor joggál vannak felruházva, pusztító vésznek- hazánkba való betötését meg- be van tiltva s e tilalom végrehajtása felett aí Az Árvák gyamolitására vonutkozóintézkedé-gátolja s a ragályt eredeti hazájába visszaűző• | csendőrség őrködni k;iteles * sek^-. az á&vák javára — -hasonlókép lényeget
ritsa; és dacára e rendeleteknek, nincs kizárva I Ez óvintézkedés által már egy tőtényezö előnyöket mutat A mostani állapot röviden a az eshetőség, bogy e pusztító vész felülheti'volna fetátiÍTVR B ragályok raegmadalyozassra, | következő i szülőtlen árvák, ba csak egyik fejét nálnnk is, főleg ott, hol e rendeletek szem1 esetleg továblr terjedesére. ezt követhetné aztán szül* volt tanító, fejen kmt 6* irt, ha mindkét elől tévesztetnek h töbpi részletei rendelet kiboesájtása. | i>zille tanitó volt, 7'> frt segélypénsben része-
A rendelet írott malaszt marad akkor, hafi Ajánlom e javaslatomat az egészségügyii ilílnek; há az auya él a özvegyi «*gelypéoat annak gyakorlat által életet nem adunk. . bizottságok figyelmébe, magam rés.érol megtet-! buz, akkor egy gyermekre nem szamittatik
< tem kötelességemet, a nyugodt vagyok, mért IÉÉB di\i et salvavi animanr ^Rettm-f
K'jij gyakuM orvot,.
mert: as ornággyUlés tekintélye megki-vánta, hogy A azt érdeklő kérdésben ai orsaág legfelsőbb bírósága bi rázkódjék; de van még a-javaslatnak egy nagy előnyt, s ez az, mely' a magánszemélyek működésének ellenőrzéséről beszél (10-11 §§), mert ez által gondoskodva van arról íb, hogy a bíróság előtt folyamatba tett eljá-1 rás véglegesen lebonyolítható legyen
*tiíuej«Í3M előtt szentesített türvénynyé fog válni! Ugy legyen!!
Palotai Csorba Ákos.
A halotti torok.
"Sstoemr^telrát; hogy a rendeletek ben foglalt- intézkedéseket életbe léptessük s intézkedjünk. bogy a régi rendeleteket a levéltárakból kikeresve, az egészségügyi bizottságok -összeüljenek, meghányják-vessék a dolgot, s oly gya korlati intézkedéseket tegyenek,.mplyék hatással lesznek, óvsseiül e vész ellen, jól megfontolva, hogy nem fegyelmezett hadsereg, hanempnsi- : a iiái asztalára a népnevelők által tító ragály ellen kell védekeznünk, ez legyen! nyugdíj törvényt.
Tanítók nyugdij-törvénye
A közoktatási miniszter
külön ségélypeúz, azonfelül mindenik gyermek ntan 25 tft: ha az özvegyanya matia is tauító-nő volt s mint ilyennek nem özvegyi, de tauitó női nyugdija van, a saját maga szamára nyert nyugdíjon (elül as apa után járó 20 frt negely-pénzt kap, ily segélypénzek összege azonban hó elején tette l« 11 PÚ Műt ttem liaiadiiat meg, A teljesen árvák jttjí oly rég várt három eves koruktól fogva nem segélycztet-neki' hanem ármlnhtikhan neveltetnek.
tehát, az egészségügyi bizottság haditanácsának j Tekintettel olvasóink között lévő nagyszámú | A nyugdíj alapra szolgálo Illetékek b'tizité-tárgya. - v népnevelőkre, az őket legközelébb, de általaban jsére nézve e javaslat eltörölve az 1U75, évi
Különös'n célszerűnek tartom,hogy az egész- minden honpolgárt érdeklő törvényjavaslatot[XXXll tri-ikk ÖO iát. mely sserint a belizeté-ségfigj'i bizotfsáuok kiterjesszék figyelmüket a lilfálánósságáBáii ismertefuí akarván, következő-isek a községi adóval együtt szedetnek lie, illt* kütöntéle vidékeken meglevő azokásokrs, melyek j ket vesszük ki a javaslatból ! Wleg a tanítók rtiítéíeűol Vonatnak lé s aa
Deia ritkán magokban, hordják a vész csirájáéi A törvényjavaslat először is tágítja a nyűg- illető egyházi vagy egyéb pénztárból Rzettet-az ily isokátokat kell meglékezni, rendeletilegjdijjogosultak körét. Míg~az 18tö: evi XXXll. nek a község adópénztárba: megállapítja, hogy betiltani. ■ jt. e. szerint csak a nyilvános népiskolákban az ösaes járulékokat az i«koUteutariók, gond*
ily szokás például az, hogy a betegeket, isme-1 alkalmazott, minősült rendes és sugedtaoltók és nok, illetőleg iskólaszék saját szavato-mga rőseik, rokonaik részvétük nyilvánítása címén I tanítónők, továbbá a nyilvános óvó-intézetekben' mellett köteles minden polgári ev két első ha-tömegesen látogatják meg,-r ily szokás továbbá ^ alkalmazott, minősült óvók, nevelők és nevelő- vábau a községi adópéuztarba beszolgáltatni, a némely vidékén^ annyira dívó halotti tor, nők. végül a népiskolai tanfolyammal ellátott mi végből a nevezettek az iskolaszlikseglet te* melyről a vidék lé pem mond s a halotthoz s nyilvánosiiitézetekUl tekintendő árvaházaknak dezéséről vaó gondolkodás alkalmával egyide-tartozók megtartják, nem gondolvs, hogy az s szeretetházaknak képesített nevelői inevelő- |üleg intézkedni, illetőleg a tanitók közvetlen ily toroknál összesereglŐ- emberek tömeges női) és igazgatói >. (igazgatónői) tartoztak a terhét képeaő járulékokat azok fizetéséből levonni együttléte mily káros, s nem- ritkán vésztel-; nyugdijjogosultak sorába, addig az uj javaslat kötelesek ; ha a túetésre kötelezett vonakodása
' A gondolat menetel, mely Aladár lelkében oly kejdíH napokat éli, a romániai lövároi felkölt leírni nem elég a toll, csak az ki oly viszonyok között volt kalaha mint ő, bírhat némi fogalommal lelki állapotáról.
mai* l — Igli, am az én ketfa! barátom lelkevel leli lekvö fejedelmi nyaralóba. - 'hatolt be a mu'ie, s így nelcl kutinyu a lordilts,
Az illatos lu<ó rózsa ezer é< ezer bimbófától1 — ezt irja ö maga. kftrül ölelt terraszon egy nő a férfi ü>tek stein-j — A lejedeimi kii lOnO egy percre gondola*
Hazafias működését bábja méltányolta, neve, Iriin á nfi Injndolmi méltósága: wlitu tffrti a j taiba~merOI(, aztán mintht^szórakozollságából
a képvliéloi körökben a ^kedveltebbek egyike voli. s nem csak a hazai kormány nyilvánitá elismerését több ízben, hanem most egy idegen koronás lő a legnagyobb kitüntetésben réuesifé és . ■ .' ■ . . de nem folytatta tovább gondola fait, s hozzá fogolt a második mü fordításához, ditásáról beszélt
Feje lángolt, szemei .tűzben églek, tolla futott végig * papíron; de oly fojtó volt a lég szobájában, nem maradhatott zArt ajtó b ablak mellett, leiugrott, ablakának mindkét szárnyát felrántotta, szobája ajtajai sarkig kinyitotta s a szolján átvonult léghuzal oly jól esett égO homlokának. ^ Leüli íróasztalához s dolgozott. Egyik költemény a másik után nyert zengzetes nyelvünkön életei, s Aladár maga is csodálkozott, hogy oly mflvészlleg sikerültek fordításai, — de ned csoda, gondolá, hisz egész lelke met belelehellem e fordításokba.
A távol templom tornya már éjfélt Ütött, mikor Aladár felkelt asztalától, abba hagyta a muo-kát, szobája sitaját "betette, de ablakait nyitva
mély hódolat és tisztelet kifejezésével foglalt he lyet.
Ö volt a királyi költönő s mellette ült Románia első senátora, Aladár kedves barátja Axentie.
A királyi költőnő épen müveinek magyar tor-Axentiéve!, felemlítve elölte, hogy a román tudományos akadémiával birál-tatta meg a torditásl, s ez müforditáinak találta azt.
ocsult volna let, kérdé: Mikor iróu birátjuuak ?
— Hilnij).
— Írja meg neki üdvözletemet is! Axentie mélyen megbajtá msgát s rövid idő
múl va, távozott.----------
Isméi Aladár lakásán vagyunk. A képviselő azobájábsn lé: himály dereng, az . , asztalon álló lámpa csak kétes világításba tüa-
Axenlie arcán vimasugárzotl az öröm, melyet lati fel az ágyat melyen Aladár fekszik, lelke érezett, midőn a kebel barátjáról ily elör az ágy melleit egy széken éltes uri ember ülj nyös ítéletei halloll. ■ • Aladár jobbját tartva kezében, míg előtte egy
- Nem kétlem, .- szólt a koronás költőnö, fisla[ (érti aggódva nézi az "óreg ember arcvo* hogy ujabbi müvemet is oly ügyesen lógja | llft9aiL Az éltes uri ember a főváros egyik leg-
iorditani az ön barátja, nemde senaior ur V!
— Hogy miként fog neki sikerülni nem tudom, de azt tudom, hogy az ö szorgalmán nem log múlni, hogy a mii magyar fordítása művészileg feleljen meg a legszebb eredeti költészetnek.
— Ne bókoljon, — mondja nem tudja hal ad-e a lorditás ?
fip tegnap vellem barátom levelét melyben
hagyta oly Üdllö, oly lills » lég, - elollctla a Bil |rj,( hogy lázas izgatottsággal dolgozik, éi gyejtvál s Bljidoi akari. jm valami váratlan közbe nem |ön még a hó
Vs|)on tudott-e aludnt 1 tolyamáh tlkfHdi, a kész müvet.
Alig hisszük: de liagyuk legalább pihenni, ba — Az valóban lázas szorgalomra mulat, nem is tlhalik. j A költök mindig láitsal diltyozittk,
Hsgyuk pihenni, hagyut el öl s a gondolat — Ijá a lurdllás r.ehtiohh ám nz eredeti m<l sas szárnyaló, röpüljünk oda, bol egyknr Aladár llrfttánál.
első tanára az egyetem orvosi fakultáson, inig a vele szemben álló fiatal ember a tanár segéde.
— Negyvenkilenc — s/.ójl halkan a lauar, miután megszámlálta Aladár Ületének veréséi; — a láa felette emelkedett, a betegség sokkal rohamosabban halad előre, mint hittem. 4 As ajtó mellett egy nö ült karos székében. Aladár anyja voll ; Figyelemmel nézte a tanárt s segédéi, de abból mit a tanár mnndott nem hallott semmit.
A tanár felállott, a segéd irónt s ptpir szeletet vett elö, a tanár mondotta s a segéd irta a vényt. Mikor késien volt, á*ad a t nónek
tMytaÜakj

N«ry KuniRhn, viiMAriiii|» n.tmtt tatn jámlékolf heeftedAaa nkftlályb* tttkiU
ftulr 31, wtém lap.
IJ83 fiUü'MlíJfi hó
liAl, m Ukola»>Ak megktreeAeAjy a beliAjtá«t a
mffitTr Tmtt^iíTMén
* bAtralék után a kitaadógra wagállApitoit *fe .Uu u i u ,
* E^tJ flkttt Mit, báai gondolán alatt bágyatoU,'
MmiMwiA'ftente telt hivataloi haavathoaAiíbalt, Tametéae Jtllitii 30 áf> rglt. Mai tn^finfr
léfnn, A (Hlliiit lUlUj * MjW'W^1^^ fiáí:
I I Li I ihiTa > ' ui l 4 II U Jál, kopowólát WMl kOMOTÖ dmiié ii a liiiottai
kórháilm eaAJllttatoU. égy Hlf, mint Mbndga ;oflB<f J, ^ (>M]l4l, kígéPlék, U|y bofy
kéaadelmt kamat fliMftuó • n mulantáit vt'ett MI) UkolaeaAk" vagy kilaiégi alilllAioiág H kbaigaigatAii biaettnAg liitftl ú ftyufiíHi'rtlftp lavAm S^flÖ írtig terjedheti! ldr»Agga) mi ta»&
Bilyl njdoüsátgok.
A magyir-utoa egéaa lio«a/ában el voil lepte a ki véndiák állal. Ae óngyííko* id*je korán meg-Myunvúri ii kplh. vállá* aaeetartáaa fMllOt bá roiii pap (tfiAHiii el, BajálaAgoe előttünk aaafcft-H«rié klaat^aonylf di , rúlméiw, liugy míg -máiból minden nem termé-HtsaidH halálig) klmuliat felboacaolnak, &x eaet-
II) wm Afytfffl
Ima a tlirvAny javaiba lontoeabh rendelkeaA*| Hiiuth nrvo* ur nővérét el|egye«te Vvfow V melyekhdl látható, hogy a rtlnrm á tani" moe ur JfyagtrÖl. A* aeküyfl, pár bél múlva len | bárt, bár ai egyik keielő oryoa mégteíte a bitók, valamint aruk Öivegyal én árvái ífiH^thv. j i» nagy kaningi'Ur. imaháabai), Üaatole i*ái'ao(»iU». yalalua iataiii«<f, bogy onm<<rjft*éa «et« forog
rttt ktdveeóhb hetyaeM teremt, a moatani Álla kivanaiiiiikat, a enrelem a frigyéliea putnAI. minAlfogva aaek a raformot i'aak Mm* I mai ttdvtfeblbeüa. ICIIenhen aa lakulalantartolrt magterhelte'éie nam ifit nbveltátik a bah tott latéakedéeehkel.
Ellenlien aa iikolilantartirkTnaii ú hogy kOnwittetnék, de; hét lajtAara vonat|La» laigori* dig
. IVdijL Ai'i«<iiulal(*iitartók |4h|
ferin, a hnlfieat nam boncoltatofl lel. Aal *M}*'f>vfll nikk***t$m g-ééll:, O^H collal áladra aboocolis Jal-
Hány kania^i állomaián, K bír tarjadl a^a amit liükiáaa- oW, bol « halál oka küliölag
i. m*§' n0rn állapitbaló.
, vmmII meirAIIO hrly A <UH műúton.
Folyó 0¥) augu**xiua bó l.a oagy kaoixia-bécauj-
bátan váro«Unkban, » a nUrnyra kait bir min-, nagyobb én nanyobb 0ii4aarAI íu(lQM rneatjlui.
mapkaiiiOíi. bogy*alapQi áriaaiiéai' áth WjipiPpWIWBBIBiM már aa iikolák létaaitAxa ?» fvntartáaa, a^ani .Iiamdií wIvi»«ú koion/iégunak, migkariNia h Im^baiyi vonalim én ^jf. Mihály-Pacaa álló
tAk ^HrFbrwIr-'hflyt t n It ím fa* t Axátp il, a dqloá mlban léiének mánok- kftifin'102 ftrbáinál Hajk aloataaémal
tannak • awatinyilun ai *ltei»r^nailgyi l^ly küalaim ti-gan, Az lanxnaiö^aa u balybaü fUvtatámál^ iorgalmi magálAbaty-fayittAlik wag n»aly-> aata fnginlnf, inaátlb ni állámugrfly nm«í1M\r«ií. ® löiiok^l láviraiiiag utanilotta a kúnlaa irétir,' nál a ixeoléiy^OAiok Iwiiáialaaen eny-agy perotré mini ab likhlalentartók^ tiiltarbaláaayiUkaltena ^ lAvirat aionbaij i^ák a rnn i wxoinbaii t«»mak állam V. me«alk»hely<m mtnetjagy** «««
muttk llin^iiwliaa lif^n érkwvúo ipW, iniT" ttmrn- * ®*t«»Anft kí.én pí)dgyáa« aam vélatik tal, hantai k* iáiban lik . miért l« inom larjadalinábáii! lx tllalákak, uláníiaaláiikép a kalauaok aíial »«a
kiadJok A iHvirai laladatoii jiiIum éti <J»'«mIcv b»- fyg magáilóbtlyre a vooaIoIc arkas-
•ím ktváto ktiifnrálla ét namaati érdtk" kitti ||É|Í alapiaíl magiartmtani Aa i«a<>laf»n tarlók iiknláikkal namoiak >á|At agybáii itb réllaikát ■atilféliak, 4<i Állami miwiiiV taliaalté •abtn vaaanak ■ ni állam f®®rEÍmiSí ttntk. a mi mindantaitra méltányna ligyvlainiHi
{Mwlror, ma|#f|ítaalf 8 óra JJ ; nak a»: tnnat f óra fTTpSrcíkor — 303. a*, ptwkor no Niariijii aiAtagéb'tft így baugaik a*, v. 4;t, Mü, tar l lt, JHH.
..|......... ,.r .. * llhmÍi/Mk urnMjl• Kmi^n.fepRÜ tti te f*J>'M»
tálalt árdamti. Aat padig a aavtláaUgy linyli fa/i »ttrb»*io*é;/> homM íníh^tf'lMlii/^k' mhj \ ± Iskolai évkttayvit vttláak, *A mag hogy áa iakntetantartók iikoláiban még iUltnHal Mitíi^ hm « *iHV9tiftnH tller>\ mjlkmmi magyar kintiul állami tanitáMpri-in mindig vannak oly tanitok, kik aa or«iágo« hiM' mit anm nlaiimhalwik, Iuujij d k lutin - fi/ ikt éekúimit<+ iiaikaaataita; Mar-
maflltolte Ij^téim ^'tutoáLiíify-a^ nfffl Mui tim ^ j,iiitf mmim, a« ívkirnyv as 'iAppai am-
WW t kik bár alttrtgadá«ll« fólTtin niit* & nwj(W(U tm Hinn i#fajim » ^y /gában loglaljt aa iniáaatnál a UfOift taoitbao idAtnknak magfalalnl k^ptflanikké váltak, álló • 9nifiitihowiyrfi nm hoihtilo,« aMíordult OMsai Maményakai, — a a nyilvános"
Váró»i/aria 'iiaAy r^aavétft; Hág aaáinára a laiolyt évnak mókftdéaérOl ugy iMoart ■ a lanári kari. ^ mint a tanúlókat illai5lag —
máiAiknn cink aaart tartatnak mag^ mart Ü iilio'Aláfttarfftk ^nrk nyngd{|aiiáiára gaa anyagi a»akmrt)kkái ntm fand^lk^m^a i aaan ktlltinban átmanatl Allaitotnak laonna)
- - áéyáAah^r kállaii h tíaapáa M^aiatólgy^ aaalá
Ir. VáróRaxaria íi^maly a uiáiiK lláoot érla, n c^
kórban
aládló balAli ál* bü képet mulAt. — Aa igAagató-iAnáca lto. IU-
lAl. A gyáaiaRairOl kóveikeió JHantéil valiOuk: zwmi KMim\n kir. lanfelügyeló #lnAkleie ateit
magnyngtafó módon magiatlntat^t áltilABO*] AlaÜlrotiaili ngy n miigok. vNlimint « boldogult! nyolo tagból állóit, — a lanárlkír Margiiai Jó-
aataléil árdakak kiivetalnék
Megyénk közegészségügye. —
| rokonai nevében mély lájdaíomtól magUírt eatv^jaaei Igaxgatótal egyöti, — da Jcgb ióiaet Inté-[vei ielentik forrón ne retet i ada« aiyjuk, ipa-xeii kertén kivételével 10 tagból áll. A négy év* nagyatyiukiiAk ItótMirÖhjyi Aulai. fel*ó«népi*knlai fnlyamra baíratkoaott tanulók nxáma 02; — abból M a/, t hö, - 12 a IMk. — 10 a Illik,— a baldukkik nanuágának -ájte*o* leivé* j ét a +V'ik etlolyamrA aattr — Jetaa ered-uian tortént gyAaaoi elhunytát. A íőlfijjb | ményny*1 icéa^tia f" tanulmányokat—jA
tanítónak Myó bó Itrt-An bili
teie .
baiailen bttJI tétemet R bó XV én délután 6 eredménynyef — elégaégea 2, éa elégtelen órakor fognak lakáaaról, Kiiengeri utoa tlTSrreredmenvnytl barom tanoló. — £ iioáTT*
Zalamagya kttaigaigatáii blaottiága_a
bívl HUn^i a Joliui b/iban Aulait kltaagéiaaégi
muiiiinatokar dr. Matyin KAroly Hir tin^Wli 1 Mamu iigiSJ a hllytilíl Tóm. kaih. ttlrkerlben |béiraíkoxáaok areptamber bó al»ó aApjain kai magyal tlaatl foorvne kttvatkaM tartalmú (alan• Ornia nyugalomra tétetni. Ái engaiiie|0 aient miae- dfldnek.
a Idom t cgütörlókón |u)ltt* iH>'án d, a. tu óra* | — Mankón jl l.ajoa cuak lolytatja kóibii kor iog a l^alyb#l Mani*Kerenerandtl plébánia!inmág éllenea, iéletveiiélyw verekedéiieit, S«er
téMbin t Untatta aló
A Mftijétirfftí (Wnpnt ngy a falróttak, mint
a gyarmakak kilát a magye ai
, templomban a mindenbalónak beinu'aitatni. Kelt; ixben kellelt a rendőriknek kóabelépni,
Nagy Kanla-án, UUl. [uliua bó JIM-An, Békt'-R « má^dlk eielben, mitel a rendőröknek ellen-
kadvaaó volt. magbttagadfa agyAltalAn kavAai hamvaira í (KOvatkeinek a QtaládlAgúk aláiraiAi. fordult aló; a lelmarült kórnétnak kiint lagna* A tamatéaen a várói énelmiNágt, a bivaiAlm
f j aaegült, etek )ól elbánták velefi bevitték a bUare; * de máinap megint ciak a piac kóaapén a aa|A( áiateknt adtak ai "mAntdaaervI buru íanftri kar/lliunAg, %nók, a«óval ar egén nemétdombján — aeyilgaioti nagy hetykén. Ta
'ValaíwHak valtolAaak At baii hagymnnak^f0-J,,in P IKÍaP^/^ SÍíP ÍP °í ^ korAö
, „ w. . , , . u% i gaimára a volt derék lanliót.- — A Mmúhr ki»iágiriLnéáve árialmAtiA®ná tanói ^ í ■ ^
egyaa taetel, KAmnán«ael«mi iiknláa át klidtil-! ^^^^ ^yfrrT Inirriii^iTi n^^^^llMiamiiaééUmW /^/^hct Uáapár
otmiábA Járó gyarnakak kilát ényKa léfólyáaó merve t dern fárfl « gyermekei általánoa kói- j kebidai mumalmt inaa mult bó ftt-ás csákány-kanyarénak eaeiei btrtiTitk ^gyktaaléa aiA. tinieleiben állanak varoiunkban, a igy krt«rén- kóaiórUléaaei lévén elfoglalva, a gépaaii munka ttvetkeaatt aaUaidéknek amagy 'Allál olvanA mindenki a kóvetkt^ó gyáiglalan- bitben leugrott, mii a Hu viasiaajiarván tatiAöí, « l . 'éa'! Alulírottak a magiig valjjpnni a aaéleakórU M Kép (óiengelyébei aodortaiott, bol egyife liba taaintatiHi vmaiavti a nőnapjjkfab«tr TWwHkí naaaiaiMMnlt. Aionnal betaálliitAtoit a
tala-
Aa iiiolái a bek la ktteabbdA léte
kóaa|iAa beiArakvAa, a buj tnvAbb terjaiUn í (é^, ilfeíye jódpa, IregaW, apói aiínt-"íííbí körb^báT béílTv^kép elroocüoU aaenaal aiaggAtnltatott. kímlitéet Artlamal mAgt Smudhr Mi urnák t» é»i iu|iua bó 30 an regi | tab dr. Mitn*r Antal kórbáai éa Mtkr Hór k5r-kogy Hott/in tilbb gyárinak nelld lifolyáib i M1 6 órakor ti ik évében, a baldokló iaenl« [ orvoi urak által amputáltatoit, aionban a leg* kékkarnM»an laeiivedatt, l^pk ábllatoi tilvétele útin tnrtént gya- gondoaabb ápolái dacára meghalt. A megejtett «i lj , iám elhunytál. A (írági balodnak löldl marid- rendőri vingálattal megáliapittetott, hogy a aaa* mmfitMM wmfM a magye aa igéia li6« | vátiyni (uliua bó Bl-én d u. órakor fognak | renneéttenaéget aaptiaa jArtényiaentM volt. a király uioal 7W Ik n. bálban a róm. kaih. A rAiktmIMét' legnagyobb Nnlian l>efe|eita fcMwilláe aaarierláiai laerlnt baaaenteltetnl éa ________
1 bl aa még nam tflrtAm, a* aratAil fjlHí. 1 t'íkalmá»aV7 Tártokon agy báihoi köial álló
aionban eauitat kárt nem telt. I^etttntt továbbá a aoan meióo k. bol Tornyoa (t,eaperee kárára elégett néhány keraaat
Au iáját vigyáiatlAOtágából Idéaie elo.
tllléminjtéi A mull bili eeóaéaik al-
vállalata állal, a helybeli római katbollkua *irk I nyárübá títótt a viHám kartben lété oaaiádi alrbollban érilk nyugalomra i i^utoti tovab
tatt s am aa mag nam aiáa folytattAtol Iog
Óáagaetn II eeetban tnlJMt'e |he )e<'alnl. A« «0ga«i'a'ó «it ml*e áltltMal augun tetti kétaaer t5rvAay*aéki megblnaléi (ulytánutos bó t'én reggel 0 órakór Iog a liaiybeli ■«ant" j gabona aégyaur rea<ldri taklntetból. A KilAI lankn^ ; l^f'o.-randiak plébánia templomában a Mindén •
hatónak bemutatiatnl. Nagy^Kanivia. IÍM» évi
lebm okaí tolták a torvényaaAkl bonaolatoknái í I agybénaláa. ^ falailát, 1 elégte/l ilvéraée, ! agylnb a renddflakaAI I tnladAa Aa Ö iaAp« geiáal gyolaorinb
nlm MiMtw/f reiiddrl tekliitetMIf vAgbeiM fltttltt t4i Wp** be)elaata(all 5< fyjrgtffcMarfjptf négy agyAti kftvelett il, kik
akaaatáaaal valetlek vAget Aletftknek< VtítiU* m&im<Mtfy Aitali balAteak fi •lyAa Utl áldoaaiátA Aa p*d*l fMvkil I, ftlláA»<rti)iái tetytáa kait mag t( tAfél lieavén( *f?*á#é4áet aaaavttlaM l, gomba mérgaeái fclytta mait ki 9 éa méee alléékor a maaiee gidértm attén, elégtti f
Tásák. £ bó ée M ik kóaOtti éjjel jullui bó 8tl»án* Ablái éa í»éke lengjen a drága QrtwtiMt* miPm Alaioa káréra elégett két halott bímvai lelett I (Kóvetkemek a cialád Sibona, a miután Í7 kén caépeltetni akart
a gép la oda volt állítva, melyei <wak nebea^n
ktr
óanei latlalnák aláiráaa
„L firri- u-í^l. etktrttlt megmenteni abban la jatantékany ktr
OmgtUH»a aaAliálvámf. rjiép legénybe! "I . r»7TITí!!7.Arr Ií.íAiTZ ii^JTfí" u rjT, lí.u m u^MMá Aauih L eaett. A ttti vaióaainOleg nánoékoe gyuMofaiái
v<hi ««• »!» fwHwMü itaii a varoa égyia ieg'' ttt ' « r. ^ r ,_.. ..
- "___" " i ból aradt, — t bó vá*ára virradó éllel
evtftoeévib leánya, ne énre veita« hogy aeoveae rT.^.-. ' ,. .
innak ««i l« mubiimN • nirilö teAilvnuk, * 1,1
gyek aai la mtg*ogtftk t iierelo leáOynak hogy kedveee elvaaai ai naveayet. A leánv el* 10 i*t<imag ívnia poeilorát lelolooita egy pnbAr elibe e a ailflggél kimeni atyja etr* Abóf a lemétóbf, ott- kiitta a loialor oldatot a leiátéft ááfja lakáiára A méreg eeakbamar megltadie gyilkoló mukódéeéit l leány uconyu glfeaóket kiflit a daoára áe orvoeok aegélyé aek máiaai* délután nagy kínok kogótt fnag
nek oka ievieratlen.
Italéra aeitraa /Ow Mibaly Midi hegyi (Vaamegya) lakot tiigyá^ob eWréaáJ artM eeé^lo voii'klkaliaaava* C bó Sg-áa munkakfu-ben btftilaa roeaul teli, a alig agy Hl óm múlva meghalt. - Aa orvot kolara aoatraa ta neteii Mmerte tal a betageai
Ntgy-Kaniesa, vasárnap.
— Olviuólnkhox. Tárgyhalmaz f ly-táp, lapunk maf számából»Cswiiokt rovatunkat ki keltetett hagynunk; miért míves elnézést kérdnl^, jövő számunkban azonban e rovat pótolva lest.
■w II Irta pl balráu) cím alall a -Zalai Köz-!öny«-nek, ugy ,Slrfm lj Klein" cégnek lapunk mult számiban inakra adott válaszaikra midőn, kuelenliük. hogy (Hutásainkat tjjjffnHnt favjyiítt ■ réve minden tekintetben tonibbra is féntartjuk, — a polémiát a magunk részéről is befejezettnek tekintjük-.-—: ~~
— A u«g(ajfig) rendezése tárgyában varosunk tanácsa kővetkező tartalmú „fVAírá.*/" .osztatott vét a várós lakói között: • Felhívás.
___ZáIa 31. szám. (1 lap.)
Lazsnak.
A természet szépségeit emelni a művészet és tudomány vaunak iiivatva. A |apályban mesterséges dombokat készíteni, a felesleges emelkedéseket lapálylyá varázsolni, a kopár helyeket megtermékenyítve, zöld „pázsittá átalakítani, a caeuietéket gtfrtl bozóttá atyáltoáfatm. a fáltitE lombkoszorúval iedni törzseit: mindezt a művészét s tudomány, ma már nem is tekinti nehéz
ségeknek.___ _____-11 .' '
Kézzelfogható közelben tekszik előttünk a példa. Az a kirándulási hely, melynek tőszóm
1891. íoguítlushó 2-án. 767Ír9iikTáL Budapesti Icépelc.
Bsjwk a ftviroú UetML Úgy hiszem, nem lesznek a legérdektelenebb*! 1 fftj^fint«j budapesti viszonyokról, mart bár igen sokan~vmnak, kik már lát'ák s hosszabb ideig is tartózkodtak hazánk nagy )(ivi))Ü (Óvárosában, -.- mégis lesznek olyanok is, kik csak homályos sejtelemmel Í8 alig birosk az ttleoi eletrítl, viszonyokról, s a kiknek én — ugy histem csak kedveskedni fogok az apróbb, lehetőleg
szórtságában az egykor volt egy1'"** Palin j "in^m 'ém kil'rjm'tH* r^;—kQlón (irodalom Gai hirtokuaaialuszaaák impozáns j ben is, midőn Budapestről van szó. kinek m Mauzóleumokban, örök álmukat, az a kirándulási! emelkednék keble, kit ne töltene «1 nemet, boa-hely, Ltumtk. melyet a nagy-kanizsai közönség fiúi büszkeség, botiy tökéletesen sajátunknak, oly gyakran keresett tel, nem azért, miatha ott'egészen ami szü öttttnkbék va'lhaijuk e gyermek-valamt művészi parkban gyönyörködhetett vol- oriaai. mely most bámulatra ragadta a világot A tekintetes városi képviselő testület határozata I na. —mert hiszen azjitobbi idftbeii oly elba^' c§.idá!áiOi növekedess, tialtrijéi Inteégé, de kü» és ennek szakbizottsága véleménye alanián a "TT1*""W^niFTiöfv- aTígMfitett- tifMirTWri— .-wi—Éwfc- Midőn wllár^" T«JKral
——t—i. .-——-—; tTTT látnt, — hanem azért, hoev a száaados ták írom, e büiakenétet akarom legalább relujiiant
szegények ellátására szükséges pénzalap jétem- 4rriyib&1{- áegpihem«! kis - természetes, azokban, kik mar ismerik akár játja. jkMjal téw társadalmi aton - leendő eszközlése hatá- üjjtj .szívhass- tüdejébe, mely élökeííi'ő. q®ató té-
roitatvftfi et, felkérjük Nagy-Kanizsa var- > trí völt Nagy -Kanizsa utuaíuak^brától; aaa kiraiw <-pei pedig azok námaraiklk csak H Jövendőben Polgárait, hngy á SMgényatap léttaiiésébMÖrt-R«lfo> "elv ma holnap megyénk egyik legdisze kénles, de kötelezö^adományaikkal hozzájárulni I■ vidéke lesz.»
és a kötelezett járulékot ezen íven 'nevükkei be- • m?v^fet,éí mw.deitire képes.'
, . , ,, , 1EIfll I Önkéntelenül ion tollúnk alá e kifejezés, ha
jegyezni szíveskedjenek. Nagy kai^san.JHi)!^.^^
|n»l«l WUba. * vkwM hánáug- ytiilhixtsiiak [,Dely atóbtn természetesen most még csak a rovata van. Az egyik : »A;/ .ajánlatot távú alá- .munkalatokat vpzetö tiatal mérnök rajztáblá-Írása, számira, » másik : a megajánlott összeg, JM kifeszített raj'papiron szemlélhető egészé forint és krrzar beírására. A féllllviái a Virosil tanács a kázbeuiés után H nap1 múlva tegjjt' be szedni. Reméljük, hogy városunk polgárai e lín
ben. ■ ■ mig egyt'g :i'éHzlételr már a terepéti W
°J tpitalMlíjttók, ' , ' _^——-—
i A terep átalakítását Ildit Jáiins budapesti mérnök Vezeti, ki specialista a díszkertek ala-máms intézkedési teljes erejükből tájnogatni log-lkitVr11 1 »""'tí ■ n '■■■«'■■
ják. . . . i által Hzei'keaztptf—tTazda»áu> -iUrnök"-bé»-t»
^-^Tyáiiaiilr. Hnwtit* (.yula a iőardli__vá-' ®i"!"lve voltak, lasztó kerület országgyűlési képvmelüje^ki a nagy kSiHzs&L hadaslyán-egylet védookn- volt
Lazsnak átalakítanának .terve, némi váltoaá— són ment: At az nt,öli1ii illühátí, V'»lt. »llf»lmnnk-s volt a második tervet is megtekinteni s .ugy < találtuk, hogy ez utóbbiban
me""|az elsíí
fogják megtekinteni.
- Mindenek elölt, liógy az egész iövárosatk tökéletesen áttekinthető képét adjam, kitérjenek fel olvasöim — csáQgy gondolatban — a vén Mt liejMrLmgy txakke.slt ^-tUiw1* ; tw-rt+rrmtiy ujounan 3—4 évvel ezeiő t epúlt, s hol iraid a jövendőben a 'g<i«siklo v(«et tef, a ltudás türdö-u'íl -indul- ám11<an kanyatü 1 auikkat, míredli, lífVájT sxíVlákon, ms|d lennel)!) kis tenytl erlö-JuiOr—ligtitkéH-HMr"1"" ttjyöevezett rtttadeiláig, mely szintén utolso nnpiuii éli (pivö évi május-ban kezdik leitoniatn a helyére egy pantbaont ftpt^ft'l l1"1 i"ntk—ali'akaitiéi iieszW agrotr^nr-JunJogadga!^. nielyfk Üudjpaa ne uezve az egykori nlvilagi örködö Gsriie us azóruyeleihta ba>, sorilí aímk. Mos' i\ u'sn széitekiutlietUnk. li'euiégea a EejT, iiicly" o iiitunk kn.trilve i«knttk, A koa» Vétlen élőítünk elítíyo iejedeimi tulyam méltoii-goa Ihsii'i lépés<ei botitakoák ki egésaen fenn északon a kéklő budai begyek közöl s nagy ka-
halt. tlzlálának Ilire a mérsékelt ellenzék köré- ls.űgy találtuk, hogy ez utóbbiban eszközölt
ben, - melyhez tartozott, — ugy minden isme- változások caak előnyére válnak a megkezdciidő közt alkotva lennebb az ujp«*ti íigy
tföiiéi és barátainál -—"inSy részvétet kelten. j műveleteknek. .
A kastélyt már lapunk egyik számában em
- ItattfUNtock Muiuiltu kisasszony. — vá _ro»iink szülötte, ki flií^í KiniLhiíiaL cunsatiáu^ numi tanár iskolájában a drámaszmÓHQQj pályára
litettük, inoet Lsupáu a terepről uiagáről i/.ó~ •ltut-k- x 1 ■" " "1 A terv. szerint az egész lazsnaki terapeu
készül éléi -körünkben időzik. tMniünkre szol.{keresztül egy nyile^enes tasor fogja beárnyé-
kolui a széles norondos utat. míg a terep többi részén művészileg készített kanyargó utak lóg-nak -vczt'ljii a kiiliiubikci yiontnkhnt, az utak-
gál haliam, hogy a kisasszony vele születelt talentumánál fogva már is annyira haladott előre a művészei térén, — hogy egy évi iskolázás után nyilvános szerelésében lesz, alkalmunk gyönyörködni , sajnáltuk azonban azt, Ijngy a német', — s nem a magyar nemzetnek lesz müvészpője :
•seriével beültetve erdőrészekét festenek a járő-[kélő elé. A terep Jobb oldafán fog állani a kertész lak. mely mellett á virághi'z emelkedik s 'hátterét a faiskola lugUlja el, í'álfelöl tötök I fürdőház áy-véndégek kényelmére. A kastély de még bízunk a kisasszony lple^y,t érzelmei- jeiflfti térte Virág-areTiá djs^T, mig a homlokzat
ben, s ezért sok ■ szerencsét luztott pályáján I
KttlIA éa fáhtreügnt
kívánunk tieki vá- és háttéren egy egy szökőkút kristály csenjem ti'uik meg a hanyatló nap aranysugara. A virág-' wr ', . . arénától-jubbra balra, a kastély homlokzata ás Jözset,Iháttéré közt parkszerű.ültetés lesz. melynek
nevezett >Nepsziget>>et, az ó-bndat ha)4-*zigetét s inajil már a varos kebelében a földi paradi-csomot, a Jd*riW'srgetítT-Tle;r8aittitsn n Csépét-színét két oldalán, mint «zée« szürke szalag lilnik el n uyut sik«agon. A kel iker varost tuég Ciák a három isiutrties liid köti össte. I Margit-, közvetlen a hasonnevű tztgetnél,' a la no- a ta összekötő vunuij tud; a negyedik' Inég xsuub tw-Áttétben lélezík.
A Imim jobb oldalán terül el a begy völgyes Buda varos, még pedig eg*«z lenn O-lluda, majd Újlak s a lattchiddar szemközt maga az ős lludi vára uez királyi palotáival lelénk, alattunk a Háczváros, vagyis T-tbati húzódik ege« KPlfiBIöldtv. A vártól é-zakra k János* -hegy a kies >Zit«liRét< vötgyeleeíel, nyugatra a Hvlbhegy emelkedik, sürün iwgrfikva nyaralók-I kai. A pesii oidalou O-Budával szemközt Új-'est, beljebb Kakos-l'tlota, majd keleteu t kis
a-magyar költök ilju W^ékének Nesztoraí virA^i lata elhaiapark vígéig emaiedö hilu, I gJ^gSáft KöCreídZ Kis fest fé™
Allnl lat U,,MuA/ii.b ItiáAloilW.ilI ,iiml\ 1>J'i!iAiHi\n«A iAtm .. n a 1 . . I . I .. 14. " ' . •
által irt rHonvédek királydaa''cimü. köitemen]|é- tóra, s az attól, oldalt felallitaudó uszodára
körben veszik körül, mint gyermekek az anyjtl-
hez Mári<i Dorottya löherc*né, főherceg A Jerep azon része, melyen jelenleg a százados; kR, „ nagy háztömegét Pestet, az anyavarost
fák állanak, átalakul a szerinW hogy az emel: k„ ' tíll iu épület-óriással. a Lipótvárosi Bazlli-kedések s süpr.edések kiegyenlittetvén, árnyék- kftV(|l< lne.y dominálni látszik a körülötte emel-ívvel lesz pá/sitta alakítva az ott most ál|ó ked6; 9 Ilielielle Vajmi klc,mynek látszó 3-á dísztelen ősrégi asztalok s padok eltávolíttatnak \ emelelés házakon
leányajtyönyörü melodikus zelét iri, mely köze-1 ^uu^ííutS "JOStI »» épület-öriassií, a Lipótvárosi BazlU
lébb fog megjelenni, s igen természetes, hogy e -BrtHrátifr nagy az- érdeklődés már most is. Kapható lesz lapunk kiadójánál is..
— Heghalteli &'»*> K»nl«»arf: Ni-um<-i->ter Knrcly jiiliiis- 26-iu 14 liúttá|irjs kombim, Szúdlcs lŰzn 21)-.6n 1)7 irt», BúSiVvIgyl Aulai 28-íiu, 73 éves, Skou Katalin 28-dii, 23 éve»j Wcistustein Sáiuluruú 28-án, 2ü t-vc», Fsuu llnrj Vi in. 26 éves, Tikács JinriH 24 í-n, 11 Iii)ni)i0'ii. NouiiuiUur Pál 30-ii. 73' éves;
s az ősi fák át- és megttyesése a századoa tör.4- - Az egész tttlgTt különben már lolyton ott ül az pétinek ifíif alakot fog adni, a né kül, hogy L v,lágvárosias por, göz és I üst-lepel, mely a vá-lombkoszoruikat elvesztenék s a nélkül, hogy lrogt környez& temerdek gyárkéménybői száll ezentúl « árnyékos helyül ne szolgálnának a, f(., g mjn, . (é,|ve eltakanij lais/jk a még csak birtok urának s ezt meglátogató vendégeinek. ! it|U v4rogt H szeme ^j. ho<y azm&D ^
Az egész területen keresztül mesterséges viz-[szerre^,mint óriás világváros tűnjék tel; mig
— Hudapeatl (sbaslAuile Hunit az egész héten csak mérsékelve kínáltak ; a kereslet korlátolt volt. Usfindea irányzat- mnllalt elkelt ; 13/J00 mérő, változatlan áron. tiijj/fb i/iibíumeiml éhen csekély üzlel Volt. — 'Jepnéiii/iidvl, Az irányzat változatlan. Disznózsír városi áru 51 Irton költetett. Szilva és szílvali csendéi; boszniai usar.ee minőségű szilva október rr november H '', Irton költelélt 50 kilónként. A tőzsde
minden téren lanyha volt. Különösen a nemzet< közi értékek árlolyama csökkeni. K láradékpiarz váliozallan maradt, A (orgalom ssük korlátúk kit/,ölt mozgott
vezeték készül, mely egy mólor által fogja szivattyúzás utján a vizet kapni, á a vízvezeték fel megy a kastély emelatére is. Az utak, melyek ma már teljesen planirozvák, a régi épületek téglatörmelékéhői kapják az alápépit
szerre^mint óriás Buda büszkén mutogatja ösi Kárát, mely annyi (éuyea és gyászos napot látott.
Kt általános kép bővebb ecsetelésére gyengt tollam <&ak unalmas lenne, azt látni kell, hogj büszkévé legyünk reája! S ép ezért minditi
kezé'st a ez erősen leveretve az aradalom^trde-Udégennek legelső tiolga legyen a 11 eltért-hegyrOl jéEetrtermelt poronddal lesz behintve, oly széles | megtekinteni Budapest egyönletö képét. De szttk-arányokban, hogy két fogat könnyen elhaladhat1 Bégesnek tartottam e képet müvemhez, hogy egymás mellett. < j olvasóim legalább némileg tájékozhassák helyzeti-
A munkálatok sebesen folynak, &z ültetvé- is magukat rajzaim további olvasásánál, nyezés az ősszel és tavasszal bé lesz fejezve, s Ezek után fontos s kissé nehéz kérdésnek » ha ez megtörtént,' Lazsnak a legutóbb képet fogja I tartom rajzaim beisö színezésénél, hogy hol, mi-
mutatni az országúton elhaladó utas előtt, és ha majd a terv szerint elkészül minden, akkor lest riak igazi kirátiduláil hely Laisnak 1
lMlotai
vei és milyen időben lefolyó eseményekkél tegyem meg az első ecstivonást; mert vajmi Itircsa chaosba tévednénk, ha mindén rend, idd és hély tnaHőzésével egyuerrt »iu médiás rts« kosdeném. De ellenkéznléi ait sem teszem, hogy olvasöimat valamily városvégi utviról vtzétatK
Nagy-Kanizsa, vaairnap. -hí i msgyaráznám. irním Is a nevésetességeket,
ezt nem, meri talán olt a várna vígén, I. olvasóm, mindjárt káromlással illetnéd a város — a szép főváros! — érdemen atyáit, azért a jtor- éa pí-iTtokérl, melyet ott, bo/iá még ily időben! árny-talán uicáin élveznegkj
S. 'Eördüjjh Gyula.
" r Vidéki levél.
Zala Egtruty, julius 27-én.
Tak, Szerkesztő, ur,!
Midőn a dé i vasút bécs-katiiz->ei vonatát úgy hiwtrt 1881 élbéh epitettek, srró1 j^j iiogy e vonalat Zala Egerszegen át építik, mely tervet azonban Zala-Eger*zeg mezőváros akkori, többnyire csizmadiákból ál ó elöljárósága azért, . hogy a e*i»'nákai lakosság Bécsből ne hozat , Itassa, meghiúsította,'így lörient, boty a déli vu —pálya- *ala-**t-nám állomása és Zafa Egrozsg korrni a kocst köziekede i keltett , létiíiTártani. Kém akarok e kocái töslekedés iniserisin kitér-léstzkedni, csak »zt kivjngm _ciin!iiatálni, hogy Zila Egemeg lakossága tiaprol-biTpt-H jobban be íana, mily bakot löíteic akkor, uiidön a vaspályát elejtet lék a különösen a nemes kupaktanács bámé»zkndott, hogy mindannak dacara, mikép Zala-Egerszegen vasúti állomás nincsen, a csíz-mákat mégis Bécsból hozzák, no de hát a hiba megtór'éni, azt jóvt lennT Ifibbé—nem lehetett, éltek tehát ama reményl en, hogy jön mad egy Messiás B&róu íeréakf<?elemligyí miniszter űr ő na-gymélfSaap személyében tuegjuii á* bakóval-kézéit az, tmrót egy évtizeddel azelőtt almadtti '"-WTmrtek, horf "t. irOWeej teljes közepét is s vasút szeli. Hogy tiöcsej lakoaai e vasúttal roppant sokat nyertek, azt mondanom sem kell, —de !as«ulr mit nyert « főváron? Nyeri egy __Hutosfcsétány4 ez i*garfh»i«ilan » kapóit egy lllhekl érdekű, vasutst,. melynek speciális feladata . .volna, az utasokat Kgerszegrül Szt Ivánra éa vHM/a «»«l;ii»ni mely vmni azonban nem iuthér a küzdelemért, melyei Zala-Egerszeg városa vi-vou, mert még a fiáker korszak mtaeriail is leiül múlja, levén ott oly nagyszerű közlekedés, hogy ebez hasonlót még a göcseji paraszt- sSín látott, úgyannyira, bogy e vicinális vasul teljesen illa-orius s hz e körüli költségeket az igazgatóság ' teljésén IhegUKaríTfiálná. l'gyanís, ba például .a reggel léi hétkor N. Kanizsáról elindulandó vonallal Egerszegre utnzuuk, Hóra' elöli érQtik ^•Ivánra, hol azonban néni kell sietve kiszállnunk, mint a fiáker korszakban, ráérünk laasan .»», mert az ukki vonat ugy sem siet Kisfaludra bejárni, hisz .többnyire kél or£í késni szókoti s
Zala 31. szám. (5. lap.)
a*'Utazó közönség'ama kellemes helyzetbe jtt', bogy a késéshez a rendes veszteglést egv Arai időt hozzászámítva, Kisfalud állomás in 3 uráli át Qlbel a coupéban, s mig a fiáker korszakban tí 6rakor az nta* már E/errxpgen volt, muet -t-t-érakor érkezik be. Volt szerencsém egy izhen egy országgyűlési képviselővel együtt Kisfaludon 3 orat tölteni, azl hittem, hogy ezen ázsiai állapotokai a kereskedelmi minfcter ur figyelmébe lógja ajánlani, no de az állmotok nem csak bogy nem jobbak, hanem rosszmbak, s igy fellehető, bogy hallgatott Az uus \ eme helyzetéi azonban a zala-egerszegi bérkoc«r tulajdonolok is e őmozditják, kikben agy látszik nincsen vállalkozó szellem, mert mind annak dacára, bogy ez ázsiai állapotokról tudomással bírnak, még egyiknek sem jutott eszébe szerencsét, próbálni a a szt iráni állomásra menni, pedig meg vagyok fél* győ/.tJdve, hogy ép annyi utast nyernének, mm! előbb a nem mernie más a vasúttal; mim az, ki előbb az apostolok lovain szokta, azon utat meglenni. Azl biHem, hogy e vasút lala-Egerszeg városát emelni fogia, azonban agy látszik, bogy vicinális vasuluk csak papiroson van s ezzel nem csak bogy nem nyertek, hanem határozottan veszítettek, mert meg az utas* úgy-Ookok w, kik kényszerítve vannak Zala Eger-szegre menni, írt Áznak e vicinális vasúttól, mely eszesbe juttatja as egyszeri király meséjét, aktnak vittek is ajándékot meg nem is. Zala-fyerszeg scoo szerencsétlen városok közé tarlónk. melyek sok évi kúzdelera után olyan ered vényt vívnak ki; amelrlysl másnak használnak, fik pedig tétlenül nézik ssen teleküket é* virágzásukat határozottan vfltíélf izlelő Unyekei s m* jut eszükbe orvoslási 'karesni, mert as Orom-tOÍ annyira el vannak rafadtatva, Iiogy éaara Mm venik, mikép Mssiás a paradicsom sári •fiájáig vilié «aak őket? és Ők M< állnak mint iljdítl t zsidók Jeruzsálem kspul 41(111 Hsledás Alfa Mg a to orsaáfo*1 I4«p volna már lift Zsla-Eftrsieg váró* iaaé"»á a lakosságiéi kar
öltve oda törekednék, bogy e városi minden tekintetben a mai kornak a a megyei székhely tekintélyének megle'elő saínvonalra emelje a esetleg a nmélióságu kereskedelmi minisztérium utján sUrgfiaen intézkednék, hogy a vasuiközlekeiféa miseriái eloszlatiassanak s a /..•Egetszeg—szt -iváni hflyi érdekli vasút rendeltetésének megteleljen ; nehogy ugy legyen, mint most s egy a napokban Kanizsára szállított barmoniumhoz I hasonlítson, amelyen a nélkül lehetett játszani,] hogy hangot adolt volna. Ezzel elmondtam mindent, mi szivemén feküdt s midőn ezen levelem- j rnek b-~láp,áhnn leandti. . kö^zétéHlére lelkérem, j maradim tek. azerkustú urnák alázatos szol-' gája . Eyy tijtrtztgi.
A'második vasárnap.
— Hnaairtuk. —
Feltettem macában, bogy én ia írok val* mit az újságba! Miért ne kontárkodhatiiám épen én az njiagirö urak mesterségébe, mikor másuk. is. teszik «zt, * miután érdekese Mi t be-mát nem találökJeitum. nhogy tőitüu«m én el a mankaszlinet második vasárnapját" kitéve1 muumat ama veaxélyufk, hogy Unálmasaá válok.
Ezt bevezetésül, s most u-ssek idehallgatni!
Délelőtt !i cs fél árától a perceket számítottam lU óráig, végre Ütött a _mfgváiláa órája, olt hagytam tut nudát s a piaera siettem, hagy ] abban gyönyörködhessem, miként zárják be a ' tisztelt ihjÍios urak íisleteiket. 4- - A »Ki>apont» elé érve- aamban mást guuilol' | tam ; bemegyek, talán akadok valakire, kire regy ötvenea Tátamból jmrthiet rá lehet aAzni. Nagy játszit kedvem lévén, más partner hiú nyában a pjtu'érrel kezdtem játszani. (>tvmiln'n Hiátmíncoi ,V(ii'" t adott, rn n nyereséget tozj I toara veazem. a dákot hanyagul kezelem a fl — j megver. — Ezen azonban' én nem okultam, hanem ^ch .... Marci barájjimmal, ki .a közben íazintán bevetűdütt a kávéíoTzba ismát—ua^am-| bplázni kezdtem, s itt meg annyira „siclier" re I mentem, hogy a biztos nyereség kilátásában ii luxus-killit is be vágtam.
S oh T?g5k"I ktarei wnful—marsban tiagyott
— Pincér, fl/etni ! . v .
Igapia kérem, járékdij: iü krajcár, liárom |kifli B SfájcAr, fiáiíéééh 5ö Ití^jSSf" Klfutoüá" a kassám, tizet te m. kő-Kőiiőm ássttii, Ali'nzol-
tesi-
Itélig az utcán sétáltam s mintha varosunk I szépei dacolnának a vasminiszterrel, a miért a ! munkaszünetet elrendelte, nem jötlek a eor ísora, s ni tUnrtdbetTem a í'icrclvíjfár (isllhntKt-jlati-ánK felett.
Délután meglálojstom 11' . . Lajos kenyeres pajtásomat, ki harmadmagával a levelű t bibliai>an levelez
+ — Ah szervusz Hali. ülj le és tarts veliinK.1
— Mit ját-ztok V
—. K&labriáat! -
— Kalabríá*t. — azt még sotr se játszottam, de nem hagynak - békében, egyszer megmutatják éu játszom ég folyton — veszitek
Contra! hallatszik l.ajesi baratom baasus hangja," s casaája IX krajcárral szaporodik.
(lontra no jól vau, majd én is i-ontrázok, nálam ia boz bizonyosan -valamit a konyhára. A legközelebbi alkalommal eontrát adok és ,fittig" a cassám tizennyolc kemény krajcárral — apad. A kozákok rám verték a parthiet.
• A ki szerencsétlen a játékbftn, az szerencsés a szerelemben., iiynemú gondolatokkal eltelve, I mentem vacsora után ideálomhoz a kis Sta,. ná-' hoz, a kiért, mellesleg legyen megjegyezve, j rajongok; t hogy 6 is rajong e én értem, azt i nem tudom) mind a kilenc zsebem (t i. annyi [volt a kabát, nadrág- és mellényemen összesen i színültig megtöltve saerelmi vallomások-kai, melyeket előtte ki. szándékoztam önteni, Is.én Uram lateuem szemrehányás, bogy munaft-szQnet lévén egész délután nem mutattám ma gsmat,' szemrehányás, hogy ilfecsértem pénzeimet s időmet a biliárdnál és kártyánál, szóval olyan fogadtatásban réssesültem, bogy saivsm szinte megfagyott, ugy fáztam, — csak ugy rásott a nideg ....
lltazeg elment • kedvem aaerslmi valloini-| soktól, s Qnnvpélysa^n megfogadtam. Iiogy I többé senklaek aem vallok szerslmet
üadvftl Uldösött ingen as égess ^második Vasárnap' a fátum s én mégis csak aat kit> bálom,') bogy • Kljén /farost (hlhúr! I Kljén t Usisdrai/»f tHlltikliütlbiH I U l'ill Vim,
^rtsaarí sslfi siihI kltbilsl, Mrt asftr klMktti >1 Sm , ss as|t«éistMl, . A l»lit>M .
1891. augusrjug hó 2-án.
Különfélék
— Nltráals rikernegal a> alastek kéit Tiroli lapok btzioa forráa után irják, hogy Stefánia özvegy irónörökósné augusztus 11 én Ampezzobav erkezik, boty egy nagyobb a'paai Útra induljon. A lótiercae|nó a cornnai ,(>oce bianca" foiadúban fog megazáltaot. Innsn a kirándulást Balzftregó-nyergen, kareazlfll Buchn* atéin félé folytatja, majd Campitallóo és Hrtdawte kérésziül l'anevtggionál ^r czájbaz. A fóberezegnó e szerint a Hroli havasok legregényeaebb vidékét iogji bejtrnl ErtezéeérTesilllt érdeklAdessel vár-ják, mert talán ezulial történik először, hogy a királyi család égy tagja meg'áiogatia a tiroli hegyvidéknek e kevésbbé ismert reaaét.
— Jéurl IVherrieg, aki a 37. sa. gyalog ezred luiaidomtasa, az esned által Nagyváradon azepU hóban rendezendő ' jnbileumi ünnepségekre Nagyváradra utazik, A'Ttllit^ral ttreypsli/éle' az ezred ivagyszabásüva akarja tenni a «a alkalom-mai napvilágot fog látni as ezred törtenete it, mely wjk azon ctístlkst, melyckbeo a 31- ezred-hadfíaí réüt vettek.
Kesiéu)l « Kebargskaál. fímfnyi Edét lúilmnj Fülöp azon alkaiumbót, hug) a nagy uiüvész Helmecet |árt, meghívta szentan-talí hercegi knatélyaba, hol Heményí e hó 26 án s herogi par a azek vtA^if*! ^tgm.ah' Imug..: ven>enyseit nagy elismerd mellen. A hangver' senyi eoirée követte metymr a nrtrest s/inttj ré<zi veit. E hrt_Jtt.ff]) lICBínyl ttTií hángver-senyzeft.
— <«>ftoaliir. Ktfwnfta után duloak kt legja-leseldi tOpspjaink. A mull héten hunyt el ismét egy kóziisaieietben altfitt lApap. a s/enl-lienedek .»<er/<a Xuw'urw i de. íVfírA'dwt) Mlkkis b»|twyfatH
npai iiit eves korában A széles korhen ismert a -nagynevű apát már régibb idfi óta gyöngélketiéflp az utolsó hetekben aaotibau már ágyát sem tudta élhagyúi. uugneui július 2()-án ar, tr magához | szoiiioiia lm szolgáját
T«ni|>liina rul»lft» A Kspoaván izr. | templomot e hó 23-án etjei eddigelé' ismeretlen j lettes kirabollas a szegényeknek gyüjlóU biaonyta* j (itji ys-osejill..péiu' i'tó—tiüliíjjilt el a porso yi>ŐL . A gazteit eikovetóje minden vat»»ainüaég ssvrmt mar elülte való .nap bezáraUMt a ifliii)jloiiiba't a ! lettének elkóvetelése ti'án as eg^g/i ruhákból Iont LüJélou a meglehelós magusau lekvő sbiakoa kerrsziúl menekült.
IMiíil.lHHI,
■—Ttdt. íízerkési'ó Tr' Kérem le seit lapjának legközelebbi számában kíiveikezi* koalemeoynek helyt adni "Varga Miklós volt ílgylelemnék a zalamegyei árvaszék előtt folyt szomorú ügyét a .Zala« oimü lajiban köazé lettem; » lépeasm megtételére nem vezérelt aemmiléle titkoasíau. j dék a tényállás a >Zala< mt-gM^ző szimáliaD a valótól eltérőleg adatván elő, aat reoUlkalui köteleaségemnek tartottam s azonfeW az eset 1 oly rendkivfili vala. s egy árva érdeke as árvaszék részéről oly hanyag elbánásban Ion részesítve, hogy-azt a közönség okulásara nyilvánosságra hozni s reá az illetékes körök figyelmét ez uton is felhívni célszerűnek találtam, Az árvaszék álnöke közleményemre adolt váift-saában egyrészt csodálatra mél'ó- loyalításaal hálára kötelezettnek vallja magát irányomban, hogy a belügyminiszterhez beadott legyeimi í kérvényemmel tisztázáaára neki alkalmat nyni-|toltam, másrészt pedig merész fordulattal vád-" jaim nemtelenségét és helytelenségét reméli i kimutftthatni s azon nemes szándékot, mely j közleményem megírására indokai szolgált. Hogj | a ITelBftk nr mely vádat tart helyesnek éa ; melyet nem, az az ő egyéni ialésétll lügg, a I jelen vádat bizonyára nem belyeali, hogy azon-losn valamely coneret eset előadásit nagyúri könnyedséggel egyenesen nemtelen vádnak me-i részelje bélyegezni, arra aat hiszem as árva-széki elnöki állás nem eléggé magas a én a nagyköaönség Ítéleté,e bisom annak elbiralását, váljon a társadalmi conveniestia megwgedi-ft aa ily durva fegyver haaanálását, melyet taltaa joggal s indlgnatióval ntaaitok viaaaa oda. uoiiiiiUi azármaaott. Aa árvaaaAk elnökt vágftl bizonyos iróniával említi. M ügyben nemei aaándékomat, Agy lAUaik nagyon halovány to
(•lommal bir • nuaianísmaaról, mely moNUttwr
Dtaleft as elhagyott, aasrencaéUan - jelen restben árva embertárs védelmére • nem tudja, hogy aa Ügyvéd kötalsa ia jogvédelmet tiyftj tani, vagy ián ftá háatja hmimi aaivét. hogy ft I hinUa teljesítés köabfn ffilrierllt kóito^gak
M*gy-Kanizsa, vasárnap.
meg i* téríttetnek! Avagy m a nemű eljárás, bogy az árvaszék mai napig sem tartotta hiva táaazeril kúu-leaaégénak az elhalt árm gyógyi tási i temetési költségének' kiutalását, muiak
Zala 31. ezám. (6. lap.)
Közgazdaság.
1801 aueűftzIuS hó 2-án
[gabonájukat behordani, iíi-óm már ctépelntk m. J i h/i aratás eredményére Általános a panasz. IUm p' ll arafá* és l»rmé*yCidllorHyárSl^lNM<(, buta középei,, tirp* jó, zab kílUfló. Ka/*, ——: .„ ■■■■ _——!- mák: A buta, rozs, árpa aratása legnagyobbrészt nőviitytk igen szépek, általam tortént eld'egqzése nélkül a szerencsét- befeieiiaiíH, a zab aratása a jövő bélen veszi - , . ,
Ím ám el se lett volna temethető? Egyébként ket(Jeléli Bui, klll. holdanként Állag 20 ktrasttei SZCMeSZtOl U20&eteg.
állításaimat az arvaazék, daeára nyílt ielbivi- „d hu„ kévévö| sl4BÍl¥a kérészijét; nemét! m b. e. a, C*k . Mrwu.i k.r
aaimaak meg nem cáfolván, aategéaz terjedel ai(onban álla(i keretienként 18 liter szorult mi- JfikYsiAml,
mében ez utuLtf fenntartom. Nagy Kanizsán. n0gégQ, A r023 holdunkén! átlag 16 kérésziét lí!» " ú r*ik.r..:».t ssiwssa'kiisk '
fttl.jlriiu 27. Kotic* Lajos, ügyvéd. adott a keresztenként 2U literével szftmilva; jó | iUtM »' »•
minőségű és elég kulyos. Az árpa holdanként 18 m K. Hejjben. öletik, ,v ití» ■....ni1lf1i
| keresztet adott, karasztjára -szintén--2&4ite*-a»gj«»j*-»<>riMj«ttk. -------
számítható, mely az esőzések folytán sárgás szeműi 141 r- Hetjkss. i mn; prtUlgtUt h zsb a köbben megdőlt ^SrKS^^^S^^ffig^
rsréjwpsovesedik,.sokat ígér A tartlőkba elvrtaX I ^H nur — ■
• hajdina és köles szépen kikeltek. A mennyire az | 14H h. ut. b^mi, ,ü;k £»pjá* ■»rlrut<>«( u, esőzések engedik, gabonabordással. csépléssel ara lU4 H.T nffzot Ur*k, u rajrin m^nt
Jáissai, iignrijjldek szántásával é* rapcztlőldtk elő- * ™ "iUI4okll*«
- Et«<wfí«l Wlhlvíat Vettünk egyik lia jkészítésével foglalkoznak.--tíarczaÍM követ-1 u. o! i.pr?.. it^it «i*k>. JU ,Wo«r
lal 4iöe:ani;i.ii'Szegedről. kinek kedven verseit ke»<> sorokat vettünk: Az időjárás a tntyvmatbilltrilraai Helyen slíttivnef jelenitc, «*rt n aJwk* «év. -laponkbö! js ismeri a közönség, mert lapunk ren- levő aratási munkákra kedvező. A busa aratása b*n ki l-« adva.; -f i kíidótaket áialrtMuk des dolgozó társa a köliő. Az előfizetési felhívás legnagyobb régben bevégeztetett; az eiedméav . ^k
legközelebb a n, t olvasóközönség elé lépni. Köny-jdon 14-16 bu« kévés kereszt termelt; a buaa jik .atra^yif » mi^ar irojalmi uit.ir»k .
vem ura és több ujabb Jtöltfi tieraikáhflL-íoí-i szeme legtöbb htly>n, «-jatiua aapjain tolt rand.: * Irt fwlaM H/Mmt my «■ »*fit «* .jó twnwtr" -nétónvat iirtalmazBi *-csiuwau ttállilvi n-ég »rtívQÍT hőség következtében összeaazalödolt i o iráat. Mm sím
tó a^otk. tttttomma. fordu. termé^az íüzöü szép reményV .önkrelet.e. A rozsfefSiS^íf
»k tebat a r. oitm >kozötwégbez. kérve, hogy aratása bevégeztetett, a hozam szalmára kevés, h, ui «ln»Bi«k»rK — cjafijí boijoam^ uwiMfeitt, kőnmmre alftfizetni a tgy annak aeyjetenewt gzémre azonbin fflt flztt. Az árpa aratása <olva-"t'**»wr| "Ennyit,lÍBiziak inté'ittttúfaa i»wt*f» •
lehetővé tenni kegyeskedjék. Továbbt
Irodalom és művészet.
Lapnak e rovatában buaaartetett atfi *ek, lapauk kiadójánál, Fiacbel Fii lap k«H)váru< ilalelébea aae(r«udelhettfk.i
kérem t. maiban van. A marczalj járásban kilünö sőrtrpa | Ftldfa txtrkntiH:
gyűjtőimet, bogy gyűjtő iveiket a belolyl összeg- ««nknii tefagmt amidig, az idéa wabaaolv na|ry r pá afytn » az afalraték aivtaek ea lakásának Tervben ósszeaszalödott > szem, hogy sörkéa/i ponloa Liirásával, auguaztos li > l- g hozzám Sze- lésre alig lehet abböl valamit baaználiri. A hozam -fid. BndijvWi-rogáróf f. U.J visszajotiaioi síi- szalmára sem kielégit'i A zab kitűnően áll, bo-11 taakadjanak liyüj'áknak h alőfisetö man tiszte- mökos lilajon Íratása megkezdetett; ugy szalmára, tapéldinyt adok. Elöfizetén ár 1 Irt. Szeged..mind szemre jó hozamot ád. A tengeri -0aözéti| BÍL fcí jauaa ka IWa. bmfiaa tinr»ICtltl' kiSütaf álialában jól áll, nemkülönben a bor-hlrzner Árpád.' < gundi répa és burgonya ia. — Zala-Szi-Grith. -
— A haaal aéptaailák flaiel^ébe. A a, ini vét« 'ttlrr liii irlrdik • pirditnk krfdlk IV. (|)4Mki4s Utitógyuies r«apiója
Ca Paiatal Akoa.
Nyllttéf.
Egéaz aelreua ■IiUmU fpiliHii 1.20 krut 9-65 kriir mí'liTdnklBl (Vurulbcltií 450 mistttlaiíj <líjm<;nt'ls«'n ktld Heanpbern J, (a. ia k »4», «ul-MlOUi raktámJUctekbaa. kiaUkklrtaun 1*00-Bili kÜilftMk. Lurílcki'é, Stajtka 10 kron bélyeg rtfH't-InnHú 771
HIHDKTÉUKK:
WO 8-3
KK* »OCCOOOOOOOO(KKXAlKXXXKK«KK«itW <X X
5
K
Pályázati hirdetmény.
A nagy-kanizsai takarékpénztár részvény-társaság meg-
mely a m,
évben tartott egyet, gyűlés összes nevezetes ese-rménpi( magaban iogtatja, pár-nap mu va eíbagyja a sajtót A 34 surOn oyomott íire terjedő s Szatli-mftrv Gvörgy minjazteri Jaascsosnak. mint az egretemes tamiógjülés volt elnökének igen sikerűit arcképével diszhett mü a magyar királyi
egyetemi nyomda díszes kiállításában jelenik meg Hf . , .. --7 . , L, ,„ "1 mnn b 'a a • a íi 1 A mint a vaskos köte>, melj tartalmát tekintve V Üresedett peH2támOEl ílllaSlX lliel}' 1200 COEfttt ÓH Ü£etéSSCl u egye', teDÖegfSlffiflíföí eddig kiadottNapírtk- r * • ........
Tát jóval terjedehaesebb, ffBajtőTelliSgyja, azonnal kezdetét veszi azok szétküldés?. SlidÓnVzi taoilótiraaiaak, különösen a IT. egyet, lanüógyü lés volt tagjainak szivea ladtmáan hozzuk ki leli leientenünk. bogv e nagy munkát érdekelt Bgytáraaiokaak a legjobb szándékunk daczára sem ktldbcjök meg bérmentesen; (ezt különben az egye', tanitógyftiés rendező-bizottsága mn ígértet meri jóllehet az egyet, gyűlés czéljaíra tetemes öaszeg gyűlt ia egybe az ország küiönhözö ré>Mib6l, de a rendezéssel járó kiadások ez <fM/e< get már jó részben 'feleszméitelték. A sxámvizs- [ gálő bizot isag állal leiuivus^ t és helybenhagyott r kimutatás' szeiinl a szerkaati6-bw>Haég eddigi: kiadásai S100 ír o-, az ebaáílásoló bizottságéi 1311 Irtot, a lánszerkiáliitáat Ándezö bizottságéi láÖtf irtot tesznek ki; ezek csalna legtöbb télelei] a wáaadásaak. A begyölt össze|ből lenmaradtj ugvsn meg nstegy 2Í90£r írr; dé^ez alig lesz || etetendő arrt, hogy abtiól a nagyterjnelmQ Napló j nyomda 3 általában annak kiálitási költségeit le-1 dezhes3Űk. E körülmény indít bennünket arra hogy! a szóban leve Naplót béraentetltnül kü djük meg mindazoknak, kiír mini a gyűlés vol! tagjai, i-rra itéayt tartanak. — A 'Magyarországi Tanítók r Orazácoa Buotutga< Hit| i Napié szétküldésével megbízatott, lisztelellel kéri tebát az igen tisztelt j vidéki kartáraakai fa lóvánaiak példányai isko- j Iáikhoz lesznek kihordva, hogy a nevűkre ér-; kezó csomagot az illetékes póatakivataloál a szál-(hisí díj iefaatésa melleit annak idején kiváltani 1 Mvesked|M*k. Valamint líszleleltel kérjük a bi-1 zottaái nevéUa a/0<tt m, kik a „Napiét? ily föltétel m«ll«u magukhoz váltani nem óhajtják, hogy' dbbelí kijelentésőktt a ^Nspra* szerkesztőjével (Somiyay Jézatf, «ezetó-laai'6, Budapest, I. ker. Alkotás at<* 19 Mkm ^evalesólap aljáin minél atóbb közölni sziveakadjaoek. Egyaltal leikérjük azofi fezt, vidéki kartáraainkat is, kik időköziben netán műkődé*! hallókat viltotutiak hogy jelan-íegí takezmiüket a Napló az«rka«itó|éval annál ia inkább kótótfék, bogy a Napló ■ioél előbb mio-4«a akadály nélkül széifcttfijíbét.0 legyen. — Kar* társi MvScHNtal a»araduaki tiudapanún, 1411. évi )abua bő 34-áa — a Magyarofasági Tunák 0f-n*fw bizo*i«4«a uevében! I^kils Vaadei tinók, Koaraek íiájós titkár.
jár, ezennel pályázat hirdettetik.
Pályázafí kérvények legkésőbb folyó év augusztus hó S 15-éig adandók be.
Az alkalmazandó belépésekor 3000 frt óvadékot tartozik letenni.
A nagy-knnlzMal taknrék-pénztAr )£ IgazKBléságii. tf
W^KXHKWKXraXXH XW«X)0000000(>0C00(XH ItataffiilMiitir DMIHIIIIIIHIMII
árleszállítás a zöldtakarmány préseknél.
Blunt azabadalnaa aalndeunensű lakarnaáMf raaaervAláaáhaa
azaz fű, here, csa amádé, répalevelek, stb. takarmány zöld és édes állapotban való eltartására
IV
S I
S
1000 darabnál
több Tnn tőlünk Ausztria-Magyarország és Németországban haraoálatbau.
ÍMts pír emdijő 2Ö00 lirn záli Uh/iiijrt , , mi csak B fmit Eg teífft tartiléi tósfel......... . . . „ „ l<J „
I ílatiniihli utuittá*, mely ut eri'lmlmjl bizlotitja, tujj/innt/n iirotpeetumki »jiM*i tűtménytlc ü tixeiufítcányok , "Vfl /* Mrmtnln.
Legújabb találmány!
I
1 S
9
NORMÁL EKE 9
ktkcl;nk*iu UfikillHátal E^ettea két varn tke, o«ly mlai u van, tnélyítfi náat4*k* itfj pMlf comMnilw. bweilkste' — Ifj haHlh mm mo a NAaMfIMU! - Ipuwl marsi«l* ! - Sagjf-aaartt láaakavégwéa. KítjMc foatos wlrdsíi és tiocsljik «a«a uitlMiaft
állMMkn mk«4«lMin MT JétaMM és >rtkaM4,
P H. M A Y F A R T & Co., Bécs Taborstrasse 78.
Frankfurt a .V, Berlin S. gaadiMágl |épvk (fira, vaalallév éti ■•attáaaar. ftMalwlW (ípnki bttMjtik, ptailw kasaaMtikaté (t|*k, (gf a<t<k'*baM loMklk
I
áhVtMMH IlUtlIflfc,
NlíY^KftlilAiAt WíWlf)>
1891. auguaalua hó 2-án.
hl/linih ÍN tfifüi'jtftH |i((ttt aint |
tMfoMt, Uliíalji' é« tarkoa IktA
tlHjjUHiil h wgyöli tíh'krm/upi Jr, m alton, i íntévért JiMHUij/^ vAllatlwilk. A gyA«> 14* JTy rak tton k«ttk«tn, xj
iiuu'ruiuiüN i.
A Mtt^nt^l^lmlé ktitaégbim gyakorolt ii«iltx)4ré#i jogért mtfgAIIApItoU kArtalanitAai tiatfogto yoiMilkoióIaői (Hm), évi 45/89(1, aiAmu igawAgUgyminiatari Ytndtilot 9. in \Q,t§-aibo* Mptwt, «i ^gyoiaég mogkiaér Idaér* á mi igény akiwk tArgyalAaám IwtAr-
tadoi I*IM. évi ««r|ií«mw hó ft,
d. r, O rtrAJw » nagy ktHUitüMi ktr ttirvaiék omtMi 10. aa, blva UtaobáJábl ki ((Untait. Moly hat Andire n kfiibirtoionaAg tagjai, még pójli£ Jtfcyk ii, atíktwk M iW v4g«é« kft lön itoiti kér httaiuatik, tigyfeinwiratéaftal ni ol maradjanak ii idéutt raiutolatban wí^Alinpitoit kovatkaiményaira, atamtol idéitetnok.
A. U -kMlllliMH kll türvéuyBiék 55^ "TífflTívi jíillui Wli3ü.
■ jr\i\\ J/ rigitaJJkf Bíkfö okM-
HBft J^y^Á/f iiynk liutokiut' jfijjb 4 ty rhtllOk -V "ni* KNIM L. YjSbjy 1
xjy Jf Htidiiílt
A wVX VmióíIi' i ttiMitc iMftk. ak»
^ vjr k«M«f iiH^nűiitti iiiiUtia^
/fyr mI «••• iiiimlmi 'lurah u fjiBtilibi '\ » alkinuukU «l van I/U-;
X Vft, fillért I* iiVIlkiHllWjft-ll y K/rÍHíVÍ-
mkiiU, KnjilllM" -V lünii;*iin Muftim Vi/tnbrrt kvmir., ét Itrtwi k,yitóuy>[t*rt,\
KBífW, üL JűLlLJIIltflüil IS. biéjmj-
Ajánl
HrNRifurdl üBMilküdd lUitlUU •vaiégépéliait 4* l«g*fy«erabli
ia*rkaMt, tutiéi fii/nyal tlönjti: i Ufu-gfubb jailárfjÉf-M ■gyiurBug, Aiayaajquilib iircfó é* B l'!í,'itiiH.s«>liyi»|il) VftgÖ ké|M»M(. 4 litfkttBBVSlilt JkTM «'•» A Uf|H|y«MfÜbb cw>mu-
ftatfifi,
iAKHOKKKíOOOO
i « Kiohtar-NU ■
^ Pejettörö»
llulö Ml/Bf IMftaliriUHMt.
il4aM«i|*l/ikMii la*. ft ÍHMwrv Sji-y—ÍMf |i> irrrgőijjf-
*!»«•• |4>Méfldk«l, logöjnlih Mt, 4-hxhi fonlKiiftld niMfekcI. f
Wm türelmi Játék.
MmhI 179 foUiUí
— ififTonérdikti
I XSVSyjTn 9o kft/ ®^
kJHBKJ|J ^iuknx ImmíiMMI bfkif
0l|«llt4Hl| "*i»niú 4tt*fBilbM H PMhlN ••!« «ll«IB(fttl|l( f*Í«,M«kfc » «9*lt jel I ,,»*»•* NlHWl'' *«>.
' » ré»okktl
HilS** féffkul, Ü -'l IiWm|Q kvIWNi ttAtjló «wirkfMil«i. ár|Hikéj«aóf«l vhImsIó hftnjeorr*!.
Tnviilil>« miiitlíuiA jüfiíAiiyi'n.'.jiHiliót V«ijt^|f•*!»»»k«t «<« agyéh k»«1iui4cí g4i«kftt.
aiMé Aruk. Mndf—O ImHmI mlMtltk. "W

Szocakavágó
Körfűrész
CiQv— langarl darAló,
CÉPGYÁROS
TlBXtltó rQftUL
Ciéplrtgdp YKZÍRÜQYN&KK 1 OglMöügony
Y„ KÜL8Ö YÁGZi-UT 46. BUDAPESTEN Y„ KÜLSŐ YÁCZI-UT 46.
(IIKktTT • IOOLI 4ÓIIIF-FÉI*I«0YAR)i
AjAnl h'iihilUnObb ir.nrk(*x<itü konholyvdUisttóhut (Trimir) 6a gabona UsztiM ro$-téhaL uKY*Klnt<*ii ^ipbb rmidixortl sonwiflgttywlMt, könnyű fnju hébvüstí fthéh«f dhíUw* Umnnri darmúk-* huhoriosa mottnoblkr, hzvcBkavdgókr, répavágókat, lovAbbA Imt^ tiOÍMmúlé kéH*ilÜkfltt bAnktlly gyArtmAnyu ciéplöKöpbiui, valamint ŐHAtnaltnok én w a In mh r* r^ nde itM géjwMi tirvr/Hrncn ipihiíHti ti inti t ók* (Kttrvkn), tawlroh% malom irivnrtikt iHWf/wtttfihvk, llnxtoHMtrtli/oKÓ hefb ^^^^^ "1 (jwk, flnlhordók, rfurtt tínxtltó-^fWi^P'lb (/fyH'k malom va*réMM$k0tf t[ li Atíö^lp lyukanUM rodnlrwrtvk én álta- « V I ■MMMgl Idhan mimfrmicmll. gazdasági gé* W7// T ll 4 11 mihMtihM lugolcirthb árakon y gUgf
tfcr l«Kk0<lv«aObb íliolóal (bl(é(«lok mollott,. ||
tNi<toi<tAlyof0 r^) Árjigyiékik Mrw»alft klIJitaék. ^ Malomtrio^T^
iilmliri Hi»tntl malom ^^ AMttW J^^ *t firmám ok 4$ rniktf
thtttnUupktl bármily 9Öh atpifi*** k, kovácsok
firnHvJtdnra aM ^LrV hl ka fonok ni rimára

örldmalom.
j?úhi ai, hxrtm, (7 lapj
ICQT
K
tfMrf UIIoerlii-Fof-CY^tn.
A totált j NéikoiöiiiBtftiM rVTtá ld#tf laépf égI tárté hMiaiklUi * fufk tli$UtéMá
AL0D0N1
K(téméf/(lf/yi hatóádg által uaylirMva, Mrlgtn alk«lm«i iituaiékiil. Illatoaan udíto -aw
wmr ArUlm&tUn mé( a ltfffjrtfafébb ÍOfOV
aáaoafcl if. ram Jtyyaék ' H4nitoraaá| fa l*r*a<'it"rMÁfb*a • Ingnagyob! nftttiniíüiyji.Víjl van Ííi«*aiíliitliii« « ugy n uilviraál. min • l«gtt»gBMl'b IDrfikíttf fa ss rgjntrű polgár klaáná
la linaanálUtik. H96
Kuphnió a gyíjigtssurísMk é* ÜlBUwréi—kaél ; Art «fj darahiuik afl kr. N»fy«K«aisiiáa Hchwars ét Taobör, Rúflogfolif Adolf,.Htrom.£mKlóin, Marton ni llub«r ka Prá> -gtr Jmk'-jMiyiawéai ataéfc
Hagv iUatcM, vaatrnap.
Zala II etám. |H, lap.)
iitl, au|ttMto« b'i 2 i«
MmM m* Hj 1|| >1 Hf MIJMM WNi taatMMÉwÉ WvtiVMal Mtf^wQi-kh.t 'WWIHi —IjkM
Mtu* altayáa Niáittok wHm
4 DWffcjrffc »«**«■<*» >»
gjgül ijyiMr'-ll tMIk , IN V.' J'tm ateM «MM»»bkm '' Mi wlX I>IO|HM WkM, kMaíiap* Ti <**>«»)
- * ■ m
JL2BJL
f IP^JMIl" Szállítható ^ \ f
IMdanágl, rr4AiM>tl é* l|iarl Mélákra legjobb kivitelben T jutányo* árakon, továblá: """"" I
ISC HLICK -ióie i n él v i tO
mezei vasutakat
1
f >
f fr
egyetemes acél-ekéket
Ti (ma >»■«—!)
♦ _Jelentékenyen itazáUHoM árak mellett átállít-a
sSCHLICK1"' T^Lf?^
i _ BUDAPESTEN------*
■d. •aám.
Hirdetmény.
NAGY-KANIZSA vfcros rendezett tanácsa által köz-hírré tatetttí, hogy a Táron kötfkórháznSr reud*zer6sitett évi 1ÍX) forint fizetéssel javadalmazott
*Q» t-t
— kórház gondnoki állás .
melylyel egyezer lorint értékű tiszti biztosítéki kötelezettség j jár - a tekintetes városi képviselő testület által választás 2 utján Imj fw töltetni, lelbivatnak a pályázni kívánók, hogy • ebbeli — okmányaikkal felszerelt — kérvényeiket a városi taiiJM-Aiiál 1891. évi augusztus hó 2-ig benyújthatják.
Nagy •Kanizsán, 8Ö1. jnlios 15-cn. A városi tanács.
üzlethelyiség-változtatás.
'•(viii bátor a r. 4. köiőfig Imom tudornáaára boui, mitiarint
órás- és latszerészeti üzletemet
* wáf &tr4áM bimbói mjl
„Arany Korona" szálloda épületébe
htiftfta te
K«1«utl ni k6tMt|g bttttt feyfttetfat *j4alom Hm tra- tt ltlM»rliM<l ntitr>a«i, *iImW )*flW.Blk*l;MM(, tMtftábM Jttt6*f mMwt ém p+mimmhbmm log ktowlfaUMsi wai kért ÍKiAb MktrUU nW»u|« gyáratakkal 4tMÉM<ttáabt
c kMtaSi Imim ytitltgteti Mr*i MIéi iiftátMtMi
JUMIfttí htm
» fel Kamii in I Mg | Nto HMtaj
kmtolM
1 frt 90 kr >g)obb él logpontouhb kltzolgálái
lq <•»■*!•• üércl)
tóHSÉUi®
trtöíwíMto MH tttitt Ü
Dtta nnMei M tii jíti
3 frt. 90 kr. I'lfjant* dilum nélkül frt
llUi
8,50
IfÜNH^Í
> >»•
>\> lt|ri«Uj4»»>»tM*l Kaiwttfelfc IWi
íilMf a' ni
- fi" V ■ Z. H
« [ ^ ^ 11
" :! 1 i 0 " 1
— I 2 i t in í .f'íili'l ül .1 1 II i"lí"t .HM
UH i 1 Q I 1
_i I»[I - gar 1' - t ?í 4" H 1 Cl ff 1
| ,'íf jflFÍJ 1
1:1 SltP'il
rrílf'Wil pírrm
" «H 1 ■ .. 1 \
■ fi § pl
►7 I » • N III
Hr ia 'fi 1
l < H 21 It j
|i»l'ilp II |
MD*
g „ZALA"
képes ingyenes melléklete.
8zathmáryné mama.
Nemzeti színházunk hírneves tnüvész-Száthmáryafr, mult év dtczeinber havában vált meg a színháztól, ■elvnek'negyven évig" volt egyik bnszk<wégft
Sem szándékozom és hivatottnak sem érzem magamat arra, bogye hasábokon Szathmáry-nérúl, a nagy művésznőről mondjak ítéletet, s a „hazai művészet MrtU szerzett Utáló érdemer-ti méltányoljam. Ez a.kritika hivatott embernek kötelessége, ki a magvar kultara és művészet történelmének lapjain ngy sem.feled-"kezbHtk meg a Szat hutáty né HKférüi. Oda irta ő azt maga, ■ IrtSriilhetleB hatAktM, saját nemé= ben páratlan művészetével. Annyit jelenték csak ki tudomásul, hogy Bttrésznőnk színészi pályájának w-lt évében, mint a nemzeti sziu: háznak 40. éves tagja vonult nyu-1 íjalomba. Ha semmi egyebet nem tekintünk, már magukban-ezek a >z»aok is kell, bogy tiszteletet gerjesszenek iránta mindenkiben,-kinek fogalma Van arról, mit tesz Éasfe ItoMjft idöii átj törbetlen sziwí'l, önfeláldozó lelkesedéssel **!mzgó kftfelésségérzettel aszin-smvéaet mlMájának szolpilatá-ban állni Hit még a magyar színművészet mázsájának! . . . a ki oly soká volt mezítláb futkosó, magjukba bortól t, éhező; fázó, _tetií'M!,iajléktalati, mostoha gyermeke a kornak s egyéb viszályokat küzködö nemzetnek.
A szTnésa pálya olyan, mint a katonai — hadjárat alkalmával. 'Nytqpps izgalom, örökös fefcir-. htonlása az érzelmeknek. kfc>-ittnki>*-n dúló küzdelmi- a mestt* •égewti fölidézett izenvertAtyekV sek, üröaBék ngy, mint fájdalom^k, mely mikor kitör belőlünk, ugyanakkor He szakad, ha csak parányi részelj mégis része saját rKn"-ünknt;k,
és annak a rezgő húsdarabnak," melynek neves ziv.
A katonának minden hadjáratban eltöltött éve daplán számit ,rTBlaite-
BZATWIlánrirt mint l'lllrkln*. (BálklráW.I
nek, fájdalom, gyakran még egy évet is felére szeretnék redukálni, kivált mikor a háború' végén kikapja a „lénung"-ot.
Szathmáryné olyan harezos sartnművészetünknek, hogy az ö 120 év előtt tiattelettel kell meghajolnunk.
'Az 1818-ik év február 1-sö napján ajándékozott meg minket az ég L n j z a mamával, Rimaszombatban. Atyja: Farkas János, a színészet világában .a szép Farkas3 melléknévvel honért hires, bős és szerelmes színész volt annjik idejin Biuláü, hiúg a Káhtor-féle érában. Lujza mama mint egészen kis gyermek árvaságra jutott i olyan korban, mikor más leánykák még a babával játszanak, ő már maga játszott baba-szerepeket, 8 mint a társulat. gyer-mekízlnésznöje, nélkülözést szeri-vedre, tűrve, kttzködve, kuuyen't • keresett.
„Kronsteini lmrezjáték', „Km-bergyűlölés és megbánás", „Frje-. delem titkos ut*zása"r „Krollin óbester", „Formeníériai remete",' „Háládatosság ünnepe", .Kalá-briai haramiák", „Kettősök", "Lákostai Timótens Sebestyén" slb. stb; czimö-darftbokbiin aratta Lujza mama első jrópdi bfthii--rait,- • ■ -—- ,. ..
Három éves Vólt, mikor legelö» szőr föllépett. Metastásiónak „Aliéi halála" oaínifl, 1750 ben fordított darabjában játszta az. angyalt. Knnyiből állott az egész szerep: „Vedd est a füvet; fözsd im-d tiszta vízben; add be Adámuat "árft-mririódnU" J—-—_
linj za mamának gyermekkorá-I ban olyan mély hangja volt, hogy a színészek, a különben is mogorva és nagyon szófukar leánykát, mint valami kuriózumot pénzért Ijeszéltetlék. Különösen Kjent-.péleh' sz<ÍFa^vólFá~Ms"l7iÓ2át-garassal és ezukorral tömni, csak bogy szavát vehesse. S a mint az évek multak, Liyza mamának is kezdett megjönni a szava és- .0 Igazéit, még pedig
évfolyam.
étWatü: Finehel fBlOp Wfiyr
•kedÍM.
rrfw Arak
.... I irt - kr . . . Ü 50 „
j • » » M . uma iiémI»«hiI
•Utsora 10 kr.
ch«l FdlSp ktejnr->b* IntéMüd^t.
,ak, főleg' azért' élyesebb tipja ok vele mint a hogy: »kötve nép szavaknak, teg van a fűlik is, bogy 6 skezéaben nincs _Í4Jwaki*JiQgy )en állanak a •rténtekkel; le-t kW múltat, igyeimestetjflk csak vigszate-yt parlamenti ik Meményeire, tud, Ueee fel gig a tizenhat ja, hogy épen nnk "tavaival • közvetlenül intézte táaw-inden támadás ostromnál ku-nem hajlandó iti as eeemé-
láBsulrraeny"-on védekezése a kabinet az
dánunk, hogy ömmel Udvö-ét az államo-st mert tény,
; de tartok (Ole, lagyna hanem tetegnek legiel-
jyike volt aiok* (•Imi öleiét isiéit iránta, -im szólt többé,
kis szünet után an szükségem, meglehet u
Ffilhalhsih hozzám lassan, Ei/i/ édfii, bút sem . . .
< 1 iilam fflné u parton, l'4nrol a lém/ n ^ta^ntjj-fin bivwréw/ve hallom. Hajúnk jtJu^lzilétii
n mia odkllnn fivu/ vií/aU>an, Hatmifj a kllrlf wnc-t Nzti'm tauan unuiiluljmn, S kllnii jfl Mmtmw j • >
IlUhbn Oáktf
. -4.^. • . : ..._____ajtón csenget-
ni a tanár tudta,
vollak halkan s*i)t: — nem sok reményem van. I hogy sürgősen kívánják segélyéi. — a szolga
kint hallotta a sürgő* csengéSt, sietett ajtót nyílni, s a mésik percben Aladár legénye lépett a szobába.
— Uram miauért -meghal, orvos ur, • Nagyságos asszony kéreti jöjjön vissza hamar,
A tanár fejét rázta s halkan sugá segédének: l— gyorsabban halad a dolog, mint gondoltam,
— ta orvoe-
Kár e derék képviselőért.
A kocí elrobogott ai orvosokkal; a hAzmes-térné pedig futott a vénynyel a gyógyiárba.
— A legerősebb, legmakacsabb láz, melylyel orvosi gyakorlatom ideje alatt küzdenem kelle-IfiUi^r? sióit a itttíftr, mikor szobájába lépett, segédjéhez; na a természet valami csodát nem
tesz s a ma éjjeli krízisnél javulási nem idéz elö, | attán a szolgához fordulva, Ttérdé — nem less oü holnap meglátogatni a képviselői, ságöt beá'dták-e a betegnek?
— 8 a szer, melyet mos! irt a ttnlr tir ? — — Igen, — volt a legény rövid felelete, kérdé a segéd, ki nem volt hosil uokva, bogy A kAveikeaö percben a tanár, "segéde ée a le a tanár ily kis lelkülei nyiletkosaék as 0 bete-1 |ény útban voltak Aladár lakáM felé. gélről s saját gyógykeseléséröl. 1 a« elöeioba^iaja nyitva, belejiUk a beteg
A sser, barátom? As orvosnak kötelességeIszobájába, kinek ágya mellett aa IRya állott, a még a Végperolten Is silrl írni, ha nem másért, beteg homlokát simogatva Isérl, hogy msgnyuglasw a beteg hossátarloaóll. A lanár es égyhos léttetl, megiapofatta ea it est' téliem én Is, bér igás, hogy a *e«H, Irt- ereket • segédjébe* toniulva tátimul wuidá' te johlt ii ni mi inm mii sserlnt Irlsm, s Itt valami míg'érverés ötven, tovább nem mehet.
Lapunk mai aiám* 10 oldalra terjed ée .lUpee* melléklet te vau botiiáoeAtolva
~ «4 a
ugv, hogy ex ufféii ómig kttannségé. . unli ii figyelmet magára vonta. Mát* IMO-ban, mikor alig mait 19 évee, sierxődtetve rolt e kolozsvári siiuháxhox gyermek és Jflüuex1' sxere-jHíjü'ö, i fiiiiit Ilyen fbiváltva játszott a vidék minden nagyobb városában s kel* iill iVirahíiiúH fóti(in^Ni rendkfvttl AÍes lMíWÍfcv*IÖ tehetségével, Elélik felftigá-iMival * axxai a meglepő tnnuéNttótiiX-Mpggel, mely iipró fogások és fertályok nélkül, mint m lírÖk igaxság, lebilin-• osftll ál magával mpityn ii nézőt i mály mflvéxzT tulajdonsága Őt később oly nagygyá, mondhatjuk páratlanná tette.
kaxdve a lagnagyohbakou, Ismeretlenekig
A gyermekből okon, flgyes éa nagyon sxén leány lett i 16 éves korában JC11 á n y I tárva la t áJioz szerződtették, tnifg pedig elsőrendű drimái li^odt szerepekre
1084-ben megt féijhex Kgyik pálya^ 4 tám, ki maga 11 JetM sxínéss rolt, Haatluaáry Dániel vexette oltárhoz Egy évvel később született fla Károly, Kégt jó ismerőse a kftsónségnek, kl (Obb évig volt ft budapesti nemzeti vxinhSznak fi "TAf^-A-MWnf bitwagaalé mŐTési,1 hol mint igazgató beutazta u egéax országot w mn in K Vidék Jelesei küxtitt íoglaJ helyet, Másik Üti) Árpád, u sxinésxet világában „Sxat.vl nr* néyen sxiuiáu országszerte iemeretee. Hoká volt h népszínház tagja • elmondhatja magáról. hogy: „a hol * valaha magyar színész látaxotX oÜJaxatyi tot ismerik ás szeretik tm
Mind a kát Dii őrflkAite Anyjától a mílvésxi tehetséget, a színészi teinpe<* rametitmnot lie a/J is elmondhMijnkT 'Hogy ezí a két mit ügy szerette éa Méreti Lujza mama, mint nagyon kevés sxttlő a'gyermekét. K tekintetben « mi kedveit ünnepeltünk nem xsio» l*«i*Ii anya de ex h valódi, szülötteiért kttxdő, rsjougó, önfeláldozó édes ínye, milyet a romlatlan természet magának ineíalkot, n páldáiiykápttl állit fel m
1*44 ápril lieráben nteriftjJti'tti' If m j s m e ii«Mim«*ii eMinháikox bs etsA* n'iuld, drámxl, flnlel tiAnQAk eserep-kor«;re, n mótn lexxámiiVA néhány ávet, midiin runiáili tekintetekből Mje-«en vÍM»«vonnlt e nxináiixMtAl, — ki* iiiiupuüú tAff|A volt Imxánk eiinháxá* nxk, á« Im»kv mennyin* kimxfuilA * txe* ret«*(t IwkJ«. «nól nem ie exólok, be* '»xá||m fnlAli* n ntlnháxlNi Jár«'» kOxOnnáff.
lN4H*bxn m difi igynyUy^f- wety F rtv^ rt v injrtö ín n á l e nmtf.vur jin/» Hlen ropItif'Utlt ^vegygyá tette Lt^Jxx nieinát Kárje mini' Onx^nytee lépett e bonvádek Mtruf^bn; a líin e exebftüv iU(Míet<7 ÍIuoxmUVII
Hogy ií mife mjn«1 «xerepet Játexoit1 A exAbe<lMágbemx elett, ax! nsfíyon Jól Mik eme tlíiwft kor vesértlekiil.
IHAo márcxiui havában ment féijbex máiodaxor Laexkácayboa >ex ídö* tájbnn kt«xdűdlk ax /I tui^Jdonképeni
n/í'i í'piáw*, JHJxul BjjSIpipt négy mflváaxn^é.
.urieeidie", H Deborali^, ^Lecosrreur Adrienne" atb. akkor divaUie flxorűptfi-vel Lh/mm mama val^eá^oR hódító had-Jámtot .folytat ax ogta orazágban ?<xáiNtalan pmléktánry> koexorn, vera van hirUikában, melyek aokat tudnának rugóiul e nagy napokról,
Mi, a kik moet Üufarjttk ezt «z laton j^jándákofiA inövteWít, a látjuk ext ax egáH/ségen, őt erőt, mély ma ia lüktet minden porcxik^jában, csak wynálni tudjuk, bog)* nem voltunk Akkori mfl-váaxkedéenek tanul; de mig e fóíott Hajmilkozunk, fájdalom e réezben ax Ő érdemeit aem tudjuk kAIWképen méltányolni. Hogy es így van, egrréixt aej-náletoa. máeréaxt azonban vigasztaló, e egv lyebb, szintén nagyon ritka J^ tof^jdonaáfát tűnteti föl a u^gy as?" aon^mÜL ,,- -:. jgS
Hop maiyiK ex a rltKa H Jí íüíaf d«m«rtí(R ? Megmondom.
Aa«»ka( a ÖHá^Wíaeket, Deborab, Adrienn* l egyéb drámai exeude á* h^snlil sxere|M*kett a m*mxfti exinhix-mii Laborfalvy RAxa, Prlelíe Kornélia. Ke leky né, vtfgjjl iha Já-exay Mari vntték ilt, ruszint pediir rgi^frn ItttftntPk n frjlrttebb a nifönhli iiv»'kn»*k megfelelni tartozó színpad repertotíjlrét. Kt veaxteaég Sxathmáfy-n^ra ée raodálatos, éppen e veaxteaég-gel kexd(klik ax /j" luI*ydonkéiipfifii hairyeága. lI»g)an V Sert helyes érxéke, szigorú Aniamerete Negitaégével megtalálta már.jé eleve axt a hidat, mely sxinésxi pályánkon a viszonyok éa a feor által eléldéxeU exAkAdékoktl uiélvwgeket OaixekUt), s melyen átlépve a niftvénx — a helyett, hogy megállni volna kénytelen vándor útján, vagy a rmegtflrásM ée esek „elnézés"—NI'vényébe sttlyedne, -- épp oly bixwan al nagyeágá leUea glóri4)átél Ayesve ha-tadhüt tovább, ég^tx ama végaí» pontig, hol a axerepet a legfőbb rendezi) veeti kl kexéböl, f Y látaiAt elkílldí abba a garriernbeba, a hol minden fAldi lény kénytelen magát bemaazkiroxni.
HimthimtmA a drámai s vígjátéki mamák, ax íxWH-ixre magyar háxiaesxo-nyok, tisztes matrónák, paptín«bMket ionon tő háxi zstyiiokok, félelmeH aoy<W sok, n*retiégfs Vfn kliaiiiinnyftkjjj_ páiatUk MBlilyiNiiüije leit, bon e tekintetben ax 6 nagyaágát nem köxe.-lltette meg senki, • a mely nagyság elAtt ma a (10 év előtt tapeoló agga»* tyán épp oly'tiazNettcl é« bámulattal ii^lik meg, mint a kor mai gyerntoke, kl I«u|ta mamát eeak mint „Mamát" látta axarepalni Megnéztetek Őt a MTüesttk**ben, mi*
agéex ax lof^yAditii anyoi a.
meó éa Jölíá* á*)kájíb*nf fa trtfe1* PemeJJe Afifoayái||«á ■ #Tndóa nők'-bM? #A föavérry* | * agájában? Hát a* eredeti igja^ vek végtelen ar^ra, nem j» hié Imnart, „ Mamát" Ott 'liften—s Hemr ü/ m^j nincsen kaa-, „Nők ax Aikotnmiy^'
'xifra nyomoruaág* /jtu/^HMja, la(M. „Proletirok-préfUkácsJók4*, „Kókaí fiÁz I)aga dó nénije. 9 a mit a ban kellett volna említenem ; Fld#*gee|* TufSer manu^aj J)e mksmla repertofó kellene itt f^Ueg^eznem, iia mjjrie* nagy alakitáaáról megtakarnék emfc. kexui?! A kik e ezerepek bármá^ kében láttál Liyjía mamit, — azok d* fogják elfelejteni soha.
Mányi irpéá
M
IX111ÚJM2J YfMXXtX: i i»i iir. Az idegei muzsikiit-képvietli.
H^fgtt* vadátstArfénrU
Nagy éa vidám iu^Uvadáazat, veit 41 napokban egy vendégszerető diák föMAéamáí. Kitönő táiw4í iLriffi-4^ Tmsxe, hogy halomra gyilkolja a \i»ntj* Táí^jaít. A tArsaxág bflaxkeeége, xyoapi azonban egy képvMd ur volt, ki s fi'}városl>ól érkezett, hol mint jeles i»> nok s mint kitünö muzaikns ísm^si A kitQnő muzsikusok ren>lxa«ii gyönge idegzettel vannak megáldra % a képvieelÁ nr la. Ax eftéaz napi tat mrégla virgarvriTf^-
Nifc'T armr
a hflvőe reggeli azél csipkedte* flUák a bajtók közelgő zaja, az ebek uib-lése, elfojtott csabolása hol koxtlrü. kol táTffiln'd 1 pnnkák roporránn zott, szinte azt képzelte, hogy é 1 prairfek more. kemény gyermek*, kinek nem a t ház fQJledt melege, hanea • szabad puazták juude ax éltet** «4cma - Az egész napi hajtásra term«*nxeiiM ió borsos, paprlkáa eaxem-isxom kriveí-kezett. az uraaágí házban. Itt már 1 képviselő nr 8zikszay szelíd étkei éi azidW—vendégei álon elkényeztetett ínye, aokarotta a ftaipírs elemei a^ ax ételekben, mint küliiiiiisen a aip hangon elmondott VAdász-ádoinákbsa A* ideges képviselő ur iípedvfi váda azi a pillanatot, mikor valami jó petyfcn ágyban nyugalomra teheti kedves, «)• csigázott teatét
A pillanat ia elérkezett, — de óli, jtj! A képviselő urat negyedmagával láeeKák 6e az iapánlak egyik szobácskájába. Négy xanp volt biz ott xyái aielUitt letyiWe-fc szobapailórit az m fgy azonban, mely az idege* képnsái urnák nyugvóhélyéöl volt rendelve, agy párnával éa egy dnnyhával volr: mef-kényehnealtTe.
A három bálópxjtáa "ngy". s épen voltak — hnmorizálva dobta » magát a zsúpra. Hanem a képvinH nr! 0 kérem megszokta otthon, betf előbb langyos fltrdőt vegyen, éji toalettet
3b —
^jnJyW h arról itt rió se lehetett. ; N»gY keservesen végre- l<ívt»tkö*ött h fekhi'lyiM mászott,» Szemét behuny U -gDifritt t'lhiüilnwAHHnl, hogy most mtrtd-
■ jáit Ii);illlik-• ' ^ .
Már kezdte M#rfeusz ráteriteni cso-. liiiynlát s képviselő úrra. Mély Btöul VűUt Egyszerre csak Hkuxdi valami a sötétben i „kukuk, kakuk" -á iity tovább tizenegyszer. As idege* képviselő ur kiugrott a elkezdte ke-i,.Suí a kakukoa érét. A ketyegés után ttieiivi* »ereiLi«jta) meg is találta, le is fltiiite, pedig caak meg akarta állítani, No legalább most alhat ik.
MorJoiiáz Bjra. ott lengett nesztelenül a képviselő ur~ fölött. Most azonban sv,örnyfl hangra, mely mélyen a iTtíii-'Üliil hallatszott fölfelé törni a fel-kükig, messze röppent az álom istene s stó .ideges képviselő ur yedten tilt föl fekhelyén.
borzasztón hortyog! A képviselő ur tátyfllai kend, lágy hallgatásra liiíjfi. si'iimii ^TadminvTTit f versenyre kel a jobb szomszéddal, de mkez<ívén a hortyogást a harmadik Üálópajtás iá, túlharsogja a másik kettőt.
A képviselő ur Összeszidja a koii-. aijit^iiket, de aaak avadászok egészséges, mély álmát alusszák, rá sem hederitenek, míg hortyogjuk folytonosan rezegteti az ablaktáblákat. H-=- FI imwiríArképvteelőTirfÖlkapja párnáját, diinyhéját és .ismeretlen vándorainak indul a késő éjszakán.*
A másik szobába ár, hol hatan fa.
legyőzi az a bámulat, mely annyi csodálatos hang hallatára, mint a mennyi e hattól álmában kiderftl, erőt vesz njt*^-Ki vékoffifflpti^ yástágop, ít gyors, ki lassn tempóban, de mind hortyog jobb ügyre méltó bugalommal KI innen is!
Az ideges képviselő nr dunyhástól, párnástól tovább tapogat, egy-két, három sobával. Mind tele hortyogókkal, ez. jnonya!———- •. —
Ki botorkál ideges kityában az ud-tim, Megcsapj* a hűvös lég s-t k elfogja egy szörnyű nagy nátha, i második véghetlen respektus a főiébredt kutyák iránt.
Ott áll duny bájával, párnájával az ajtóban. Künn ugatnak, benn hortyogtuk. Pedig az nűvar másik részén csöndesen és-melegen lűvogatja az istálló, melynek ajtajából ködpárák szállanak -.föl'st hűvös légbe.
— Aunye ni kisértet! — kiáltá most íl nagát megrezzenve egy focsislegény, —krkitéfsopil u istálóbőV megnézni,
kegy mit ugatnak a kutyák-~-mikor-negpUlantá az ideges képvisel, urat, a fflut a feltér dunyhát csóválgatta a toipós ostromlók felé.
— Se ijedezz fajankó, hanem verd él inkább ezt a sok veszett állatot,
Imiit! jussak már az Istállóba, — szólt a képviselő Ur.
A-A kocsislegény n fnlyjt(|go«itáára meg-trttB' á kivifnt firti'akéiiWet s az Ideget* képeseit) ur l)IJ lléMI átjutott kr. Istállóba,
Vau-e itt valami ágy-féle?
.— Csak van, nagyságos uram
— Hát balba van-e ben?
— Az is csak akad, mert rajt áltól* lak a vizslák.
Vigye el őket az ördögi Tégy -tiPkem-idé i«zMt~flbbrWE üres j áazolba.
Aunye nagyságos uram, nem. sértem megü.
Tökfllkó, ott fogok aludni.
Az ideges képviselő ur aztán belevágta magát, párnáját s dunyháját a jászolba. A széni bökte ugyan kicsit kényes tagjait, de hát az öröm, hogy megszabadult a hortyogd kompániából, kezdte lassankint álomba t ingatni.
az alvás dicső élvezetében ré*7,ftiül-Itetnl.
A'ágm egy örökkévalóság níftn reggel lett, A vlg vmlámrek fülíluiilvo y TTeiT éjszakai nyngabmtban vígan', dalolva, tréfálva, nevetve jöttek mentek, mozsdóztak, kutyát aportlroztattak s e bevezető komócziók ntán, sáskaniódra estek neki fi pompás vadáiz-reggelineki Klőkáazolódott a táraaaág gyöngye, büszkesége, az ideges képviselő nr is. Lába ingott, szemese voli esve, hangja rekedten susogott, szóval igen szomorít flgnrát csinált. Herbatéát és doktort
kért. Megkapta, de tekintélye oda.4atL-
Ezer éleset csináltak hamarosan szegény ideges beteg rovására. í'akojt is szegény képviselő ur még az nap s jött vissza a legközelebbi vonattal Budapestre, hova félholtan érkezett meg.
Egyébként még mindig betege innak a hortyogóf ijsjnfiÜ Hárnm orvos kwttli-
IH> ez mái fátumszertl, ez oorzaazw: orra már kitisztult annyira a mennyire,
Megint az a csodálatos hortyogás. Jól hallotta Dél álomban is,. Elkezdett ioms pán woroyrf > tiszol filatt haraogva szált följebb i valahol magasan a szénapadláson diminuendo elveszett.
— Jancsi kitakarodj, ne hortyogj itt a fülembe; mert agyonütlek.
- —'JJjL nagyságon aram, ■■—feleli a kocsis, mióta itt van, még be se hánytam a szememet, csak ugy ébren ba-gózgatok. /
" — Fj T^sVssiWfl! btM-M V^ytgff"-épen most olyan buzgón, hé?_
— Kát bizony maga a nagyságos uram; még dicsértem li magamban a
' tn^oiriftnyft: miknrbsllnt.tkm —
— Mit, én? - orditá kétségbeesetten az ideges képviselő ur. Hiszen én akkor tönkre ment ember vagyok, nem alhatom soha többé, mertén káp-telen vagyok olyan emberrel hálni egy szobában, aki hortyog. Hát még egy ágyban 1 De hát ragadós betegség ez a
de idegrendszere még mindig nagyon meg vas támadva. Ifiscs is rá remény, hogy néháay hónál előbb hulyruittfom: Mindezek után pedig ne tessék csu-dálkozni azon, hogy egy igen jeles fiatal képviselő, ki különben kitűnő muzsikus, nem fog részt venni a közigazgatási vita ban.
AodrűiuJfuij.
I I f I I RTl" 1YÍ 71l fTí TTl IX t * • í i
\ lltb&liiiü-Lolhriipil híz tömfésM
-'(SUéJ M Habsburs.)
(üyskori iitagítaiiiinban nagy elösze-ratettel keresem fel ama helyekét, melyek némi összefüggésben állanak hazánk történetével így tettem most is. Fölkerestem a helyeket, melyeken királyi családunk-bőkaeje ringott. Leirásomuál — tekintve Párist mint kirándulási pontot — a helybeli viszony miatt kénytelen vagyok az időrendet meg-
hortyogás? Én máskor sohasem hor-) fordítani és előbb a Lothringenek törza-
tyogtam.
Az ideges képviselő ur egészen oda volt; hiába próbálta meg az alvást, a jólelkff Jaaesl tanácsai tzerint, hol így7 hol amúgy fekve,1 mert alig szunyádt, el kissé, a s^át hatalmas hortyogasa qjból és újból főlveré.
Soha sem ért még ilyen hosszú éjet, mint mikor reményvesztetten üldögélt otf a sötét istáló szük jászolában. Az a reggel sehogy sem akart jönni. Halálosan fáradt és álmos volt s e mellett nemcsak hogy aludni nem tudott, de "drra még ébren íb megtagadta i szolgálatot. Iszonyú nagy náthát plántált be abba a h ajtóvad ászát, meg az éji kísértetjárás; — biz az Qrr nsm szelelt. Lassankint aztán arra is rájött ott-a jáatolbau való ftlotefilás köíőtt az ideges. képviselő ur, hogy hortyo* gasának is a nátha, a bedugult orc az oka. Azt is kispekulálta szegény, hogy egy nátha legkevesebb őt napig tartván, ő ugy.inesak ennyi napig ueni fog
fészkét bemutatni, azután pedig csak fi Habsburgok származási hej vére at-térni.
Különös. Két köztársaság szabad földjéből nőtt ki a hatalmas törzs, mely egy félévezredes át árnyékával atuiyt-szor elhomályositotta a szabadság fényét, és mely fényével ma beragyogja Kőzépeuropát. Tempi passatí. Ledőlt a zsarnokság, ugy mint ezek a lovagvárak falai is ledőltek. Ezeket a kőből épült 'alkotmányokat restaurálták, és restaurálták a papiroson épült alkotmányokat te. Hogy melyik a^tartósabb? Azt tartom az utóbbi. — Nancy városában találkozunk a lothringeni ház emlékei-veL Ez volt országuk fórárosa, éa Nancy még ma is hálával emlékszik reájuk vissza. Nagyobb tereiken saánaos szobor örökíti meg emléküket. Olvanok ia, melyek a legújabb korbői.(1851) származnak. A terek és utczák nagy réaze valamelyik lothringeni berezeg nevét viselik. Nancy Kraneziaorxzág |eg.
\|«liUUllk Al bol MiMta (U
miir
ImlMiittiUutti, moly* vovimI ro*
; jlrt
Yoiét. A m a viUh>h it^jol>l» mtobrn A jh,' liumbotUn ál é# a <lÍKtWknpu niniI-ollmhuivA, a ffyftiVFftrO HUnialM-térro
Ariink, molynok: kft*op^n liPtuiailniuiky sihuin/M lotbrinirtmi harciak rtw UMiw.Yolowxrig királyának (Wtf Umi) ní.ilim Ali, l*ngyol <U»«ruháhAn, 0 volt I fáit* ö ttytíMIft * tptft,
A tlnnUlkn|»uk»t, m t tér mttgfttt il-~l*rtU«» (^irrtfr* twt é* a« tnrt bíiHttV kuiinti onlnpokon nyttftú Ainlttautru nőt A kfftAbb nyilvánoi épttlut én in* ttot. a tn*l«nwAi»y»>* *kA<lémifti a m«-MWtt, ai ArtUl park, mind nftkl kü» uftnik ItUitkat. A régi omlékékot li A (fnUarAlUIU. Kink lAiAU olAfi torban i lotbrtafi horoi(tf<ik a ruo villa yUiII-lolwtt JflVtt régi palotdju énekel bon-míNkot A XIV. niáiatlbél mármaxlk. ftttad MaH HM^ n*
Mii; pthtktti ork%olf fia illniUiWIt rwmviUni k#llntt A kÖiépaA a»kély a kfruyofóbb munka nwlyat valaha |)\ih iiléabtiii látUm JCbbun mi épftl#l-dmi müMoII a lotluiíítfíiii riiUMri á* kinilyí hál tuiVü lotlirlttfftml
éft barri hmt'iiyr. <■ lünükbtti UrtoiutL mfy ii jHiHiíAÍotnl, MXIAIUI éi in-ago nini királyi" aiiw iüí«fy tiitty mit íh beim vuit királyi aAláritink nüméb«nr tinim « jtirmwátomi mtm már VtT. Rttdra Au 8wnt-I«tvAn koron^Anak . iiiiiiluilniiin Am tfykofl liorowgl |in lüifi iiin Mrh'MiHi MépmovéMimi niunum KAifnilim RRoittMétliiáffáhAn Ali t réfl b*rtti*gi vártfmplom K Má-m.ii i^nlnkt'n réffiíéggol. Vltfy Mlái lé' péiMii t^abb m ntniát ni imh-Iom épftlt, « mull ttáiAtl kftMuén kiliTAii* U»W i )rn(Tr-kn|iu rrkrMlI lm, moly A
Nfi várnftk nApjAinkig fi'im-
Aliii innmtléluu A kapu fDÍOtl négy umikinirt bercicg dumbormivtt moll Mabm vau a kíil»t» vény*, linóul M(13l#—18ÖÖ),Jmii(lllfifl '1900), fi. Károly (18ÍHI—U07) én U Huné 047H— imM ) A k*|»u ttlllé ohUIAu ttmrv márrányiáblán a XIV. miáiiiKUiél nárnuuié ífflImtiiAk n lii*lyél liUlmlJuk ; kimtwu u wwfl A kOiPlunn nmálkmttk i bírón és fányiw Mutat Mpuro MiékMM" •tyliAi uu i^jübbkór ItfKmKyogébb co* tiukua ApltkiiáiH>lnok ogyikn. A bitgybo lntlulA loronyritai tilálc nukbAn «mlá-kitUt a páw»t yctyA-ftimwAr aflt az ppniot k«rwtt*poA(Jáii f«Um»lt torony üt n r«mlnÍAMAanoAÍát fMl annál In* kábii fnUUviniti BaIaaI« rtlkA pompá-VAU ttdtllttfl TtTi A Tflöllál'lAI jolibrA, ftbér márfányUp vad a fnlbn illftníitvo, m«lyn#k ArAQyoNott botll) AAt
Iilr4uiik, k#iy lH47r oktMwr uMikán, áélutAn 4 6fAkor A fkilié|A I, l^urmnv, MáiAár á« király. Károly L^|on
4* \ iktor i'klu n^^-k klMi^ioi^ Mt I^H|látOKA|tll 0 ^"ki'HOK,VlliUllI A iiltteiiin ím yoltnk, n hol lmirták no*
yliRol ^ Vi'UtlcukiUkVvUa. l'nyiUOllvliiM; UÍ»HliÍ!of'iilliiK ha ''IhIiIi'II pulutát
Nhii^V i U lutfliMlább öh llígroin|i</(M^ lobli yároji KruiH'^iiioi'M/wlKiiuii.
Hx^pN^g (lolffiibitu Mim HiMi^Milt Yfff. hfrtemr TlTltl^ ííi'AHTir; BíSUiíóh i-h-' iiink n|i!l)i)iHi.voi kflutil klllönftABn fol
A plébánián ogyuttAl mojíMiillmijult, hogy o tomplom rAlépltétáru á« íauIat*
tánáiA MiiiiiyArotAiáir tAbb rdiiomp«l mmliiilln IN IOÍOII^^ filnplfványokHi tolt
koll «mli(«nom a viU^ibáiát, uiAly HU« uíaIau liAi'OkKg tAékiiilvA volt, a plébá* nln templomot, aa omokl pAlotái, a NiiiiH«Léou ■R^koMoiryháiiAi, ím pgy««to*
iro
Hifi, akadémiát tla aa Aliaime-térim a iuUíii, Hogy al uh tt<li*d|«<m Dronot tá* ftoi'ftok MimAt W h N«t|>inti -éa Amphi» U'lU kutakat II -Mt*hlabta-fért«tt, Ksgftt bemutattam vulftiia hothringonak aaillö-
- "WfcHHNkh.............—- —---------—'------------
Moat utunk Htraaahurgon át Basel falé vlaa, Aa' altfeni aIIoviiiíhiiiVI klaaál-lunk llalvétia aaabad fllhjtto vagyunk, h Hababurgok M birtokán. Hegy hogy híttitii mnaífcadik égnek, numolv* A vftí-gyok MIJ®t, aa odaaiutA Aarau iolyóoska parsain. t Mtan vároakAboi fe. óra alatt fiiiui vagyunk a' hagytot/in, melyen a (iviljfii Wartburg Ali, (<Wo nem ti^ voaatendA a világhitli thttriugpni Wartburggal,} Hogy al vépit'Éattö a bllaake lovagvárak-azt nom tudjuk. Klöuör UflJ-ban történik róla amlitéa, mAaod-Mxor l ttHiubnii, mikor Rudolf és Fri-0W Ultrák beroaegok a saumsaéd Aarburgot magvAaAroltAk A mai Wart-huitf a réginek kiigazított réaaa* Caak a* alapfalak a régink. Keskeny hegyi nlon érünk fal a fanyvoaekkel elborított hYgytattirdj melynek caucaán a lovagvár
HL JLftgl uniti HBBIIgaBBB tat* csak a vtÍTtk/umtyat tamAt Atta-kinthetunk Itt balra Aarburg romjai, amott WlhkntUül umb) falai Kmaa a lovagvár a Schlllar JFall VilmoiAbanV magorfigltett Brmn'oícv libáinál faltér báliké fénylik itt., malybari oaandaaan folytak la l'aataloaal áldáaoi naulai, Ma tátasik a kMny Rtrv ta MMfpa vw4*lAokeeCa#aar a helvéteket; t®-met^éban padig l'eataloiil hamvai nvttgoasnak. itt keletre sárguló lomb alól, aa Aar oartján kieainy meaei lak tnoaolyg felénk: itt gondolkosvtt, mftr fcmttttr thr iianvadMt égy mfiflT nagy emberbarát éa Íré; Zachotka Hanrík, Kgyaaertt airdomhját a kftieli Aarau temetóben ra|Ü magát $} lalvacaka fé-latt emelkedik f«! a büazke Wttlpela-Iwrg, tatáéban a régi hababurgi vár Nllff Oasaaomolt falai Kaek a komor lalak, melyeket magasan beftat a rep* kény, lAUAk aattletni a hab«burgi pórokat Hnigg várnákéból érünk fel Tag-liamarabb a_ meredek bagyan. A kik **eralflt a kényelmaa begymáasáat, aaok aa iamart Sehinanarh ftlrdöbfll ia lkaikéinak W perra alatt kavésbbé maradak álon aa UIT bAoai lAb nigaa in*gytatOii» Félém mimtan aaatra oaa-liVtaat éraaak. Y>a o*ak akkor, ha valami Mtaanlikua (alAaban Apait lovag-vAral, vagy lagaUbb ta Uyannak rondáit vÁrtok. A Hababurg nam agyéb agyaara amalaiaf Apitményaé), oaakia a JÜHf*>rttt ad aaki nAmi jogot a lovagvár altara Hogy iáikor Apáit Aa kagy ki Apittatta, ait aaaki aam tatha. A falak* malyak nA* maly kalyaa már badaiadaautk* a ráglak InaAt, a aaagéayaa lakból hívták mag bababargl Rudolf grófot Nématoratág oaAaaáMaak. H<htt Hogyaa jutott a vára lak éa a Wart bari ídagan kétra, arra aéava a^m kapkaiUm MvilAgoaitAat
Talilii akkor, mikor a nmatajjtfi xMnal (Hlft) Krlgyra oaatrAk #liora»»4gat ki* Atkoaia. Két (ivvkt k^adbb * itulr íaiam-HU | tartértat, hogy n hfimi .^r mo|o-thurn) raAaaai pártiak lolgyiljtoitdk^ éa "larntnboiták Aurrnirgnt, maiy a Frlgyu-parti Hitllwyl iuliO<lotHi- volt. Üa lio-gyuu éa mikor Jutott Haiwyl a vA^ rak birtokába P A flababnrg falain aamml kiigiuitAanak nyomai. Falai nyolca lAb vaata^(»k, igy HlantAlllm* tolt aa (dók foggAnak. A váriak agy mint a Wartburg ia Jolaniag aa aaraui kanton birtoka, ftlindkattön 1549-bau Holotlmrn véroaa tfl^)alaA AllomAat ran-(iaantt ba, honnét AgytdOvttaaal jaleiték 2 a Mrnyékan a tűaat Mínctk(*ttA ma ia mAg lir^oM állom Art, A r^gi faiakimkí-vdl agyatlan régi emlékkői aam talAi-koaunk. A Hababurgon a tttatfr caak annyit adhat tcivilágoaitdaul: #a2fikben. a aaohAkban én alőttem hababurgi Ru-doJf'jfróf lakott, miaifltt caAaaAmak vA-ioMZtotíiilf." Moai padig én Írom az -agyikban nyngodtan e ciikkamet. Panne aaakban a aiobAkban — mindöaaifi 1H
paaata -makat^ látfai^ukr (atipAu 3 van alág^nyfaan bolmtofoava. Aat ia magtudjuk, hogv II. JAiaaf arai-kodé 1777-ban éa l Vmntt Itl^ben maglátogatták Aaaik a tArsaféaskét Ü* Jéaaof aa alkalomulal Jamoriaolt^a to-romfrAl agy kAvaoakét éa aaabéba tette. A liababorgból 4 kllAtAa nagyon aailk Hág la balaijuk a k^aaft- vülgyat,-áH Aarau éa a Simmat fólyócdcák agyo-aUlnak. £ ponton Alit agykor a biraa éa gai<(Ag Vindoniaaa, a rómaiak legnagyobb éa Irgvirágaóbbb vároaa Hal-yétiában. A t i 11 a- haragja alaOpOrta a tQld SlíirSR ma hat falvacaka AH aaét-asórva roo\|ai falatt. A völgy frlatt Kttnigafaldan apátaág tömór falai amel-kadtiék igiiok. Albraobt caáazár 5zv«-gyrnak kagyeletea emléka aa ama ka-gVfiliMi éa aiAmyQ boaasaért, melyat férjétiak gyUkoaain vatt
9oót AntmJ.
iii1.1M'I IMiiiiiniii1111111
1 ■
IQ Mn Ofuta —
. . . Haffotr pÜiZ-jo tsArajiral KljAn m batakar. Hári iiUI tan; eaenü labag KrM, M#aÓ, r^t, tó falait.
Mi mr aaaaai, caak valahol, Nagy iaaaa»* cjy f\irnlva aaélt Oly ilró mély aaava: — — laaratiam, hajh, r4gaa vala ,, ♦ <
Éa hagjr fikiiaia aukaanttan U^ a a * viö^l éUad«Ut. -8 a Taraija tört kaa|lból Aa éa ahaalt Ma |»aaaaa«l
Éa illjran flfnaUa) komin MéfU aaak jobb valt akkaroa, Utal aNk atvatTf a gTtara I pá]f caaaabaa, Mff^aminaa.
A ana rfct a)kaa>t áatal kalia k » iraM kagyalétíbA.
IMrnfi fúiiv.
r #'
í'jhrymtei.
. Hf'^l^íA^ ft fm$
A azálofi kHlupf^, mfltg bari koiton ÜHáí áXaoualió tiij^ A fiatal, nagyon axép Aa mtív^Jt Hélmét KttA kiaaaaauiiy, a kornyék h'gicattU. gahb partba na fraiiozía n**v«*i^i g Tour liáoiil, ki annyira m^mtettf MagyaroraiAgot, hogy imé itt luaraii A tAraalgAf tVanciiAoi folyt. A m nyOrtí az/lka kbouutony iovagln oitéta-tében ogyika-ifolt aaou caínoN jak^A-gcknek, milyonakat a parforce-vadám. tok alkalniAvaL gyaiu^n Mmtat i magaa e*ryliii(!rr-k«l«]» kii(iu -en Üían arany-aaokff bfljiatáhur; Kaouf ezt u-gyon íh éazrevatte. Ob I nagyon. Aatái a pattogó tólgyf&haaábok keUeiaes jüoraji- idéztek iüőy mi oíy |ól lámoít a nol, tiszta csengésű hanggal. A tfa futúT libbenő fóuyt vatot-t ft kiiasawiy arczvonás&ira, malyak ezúttal miatb nagyon komorak lennének. Talán Ettt
i.HifVKAm knniftlvan arondnlIrftTiiit "■ji1fL>-
VaiotiHn neki tffiíiénék gou^jAtti! M. Rmml est valóbaa nem akarja neki elhinni. De azért lA^a éa flgrekw^ kitéri azt a libbenő lénjrt, mel)ra kad-raa traum vAgigainwlf loppal, miotki nem volna megengedve.
A cainoat barna ftunciia férlla im Ofim hallgatja Etelka. Irimazonv bamé-
dAtt tépelődik ftnmagAval, UmköAfti akaratAvaL 8cemei előtt? ott lebeg a kedves flauü leány rúzsái arczA^ jü*-piroa üde ajkai, melyek csókra teremt-vék. Iatenem! i!e mit érdeklik ót m
HjkaJcI r . mit> rrtraáa
hiasen Etelka nagyaám hideg, kaeiér teremtés azzal a csinos teatalkatAval azzal a kedvec aresával... Miért? Azért mert nem bajt a nevelő úr na-vain, melyek ao^at Ígérnek . , éa megtartanák-e azokat,, miket moaé? Mag! Raonl legalább aat hiszi . ... asive neki ast sujga: Megí... meg!.,.
Ktelka kliaaszony még mindig btflü éa lovagoatorával látszik ál I i t aktnak nyomatékAt adni, a mint a levegfia auhint vele. Egyszerre caak éssre veszi begy. tulajíUmképea hiáiian vt^itegeü. szavait
— M. Raonl, ön nem hallgstst! reám. . . .
A francsia férfi Oassaressent, miatka álmából ébredne fel, aztán a tűzbe bámulva, suttogva felelt, mintha »zeUam-bas beszélne:
Igaza van . .... nem halkattaa kminony . . . as a melankólia, mrif elfog rendesen, ma t^ra ssórakotottA tett. . . BocaAiiiaWi kérek érette . tadja miért, kisasszony. .
A fiatal leány elforditotu fejet, fakér begyaa togait ajkába mélyeszfot^, aaa-m^bat kftldnte fény világolt, talán aa ellenaseav komor kifejezése?
Aatáa a fiatal leány falemHk- leti a iiMillyé^ pAr lépést tett as ablakkal
r
ieteklutett a kaatálv udvarára. Lenn ktt türelmetlen angol tel ívért jártatott u inas; az tőiken női nyereg volt: ai Í*m»k; a kisasesonjr kedvenni tova:' ludka kisaassdtay visszafordult és i#|RVT foyyitwy* nevelőnek, ttUAtlI" nsk. Ítoiíy ■ »
— l.am! lám) l'ook tttrelmetlen-juníik M. Itaoul velőm tart-e ma a lÚlorsgláanál y » . ,
\ íranczia férfin feláll és daczosan felveti a fejét.
Nem.... nem 1.... — Vagy igen! Meggondolta magát, pedig nem akart vHe menni, nem, mert ugy akarta a aive, ngy a lelke, hogy nem I l)e habo-juit; a* alkalom . . , *>h! az alkatom a tarkaságában lehetni! De vájjon ninfien-e alkalma vele lehetni, a mikor tUrja , . . igen, hiasen az öreg Bá-terdy nem azól a dologba. Beszéljenek annyit francziáttl, a mennyi tetszik , . Hogy miről foly a társalgás, azzal ö mim tfrfcttk. . . A leány eléggé eszes, hogy tud magára ügyelni. . . Müveit, okú*, emanczlpált. . . kell-e egyéb. . . AIIAU u a M. liral ui| flma*, Hűit
«nber ? . mit tartson hát tőle ? . . .
\k moat Raoul vele akar menni, igen mert esze azt sügt& neki, hogy kell mennie . . különben megvárja a tla-eioH khasuony Tárnoky Bélát, azt a bamba flczkót, ki aiintén gazdag föld-birtokos és ki még lovagolni is tud. . Aztán l'occaaton fait le volenr... Béla «eti4me# Etelka kisasszonyba . . ; ngy ám!. Tehát belátja M. Raoul nr, frésveltt W) liogy mennie kell rrr~
Kihagyják mindketten a szalont, hol i tfti égőién besngározia különös fényével a talon fttggő képeket . Etelka kisaassony beszól édes atyja (|olfozó*zoMJába:
— Apus! kilovagolok ma .. . nagy kedvem van . aztán az idő is oly ksdvesŐ hozzá...
Ai ört*g Bátordy Tamás, a gazdag IMdBirtoko* nr éppen ispánjával tana-Hft rt gi>«n^lnm rewtinrAláaa- falót t. s^moklmn ditaikál. közönyösen emeli-\U t lejét '--------------
— Jól van... jól, gyermekem!. M. Raoul ur velet) megyén ?...
— itfoii, üpne!— feüeli a leányka
— Helyes!
Ks a leányka büszkén megy le a uulrványlépcaökön. Az udvarban két gyönyörű ló várakozik reájuk Az idő télié* cinben van. Egy -kis szél rázza a park hatalmas ftinak levélzetét. Itt-ut! mintha hó hullanék a. kissé lusgiagvoM tőidre. Szótalanul aogiti ion "Ktelka kisasszonyt a nevelő ur. Megindulnak a kígyózó utakon, melyek ajiarkou vezetnek át, ki a mezőre, katalnins fak védelme alatt, hol immár k«m hangzik a madárvilág elandalító iswje A lovak lépésben mennek.
M. Hamtl nr ojrn tépelődik vllami fostt, a gyeplőt alig hogy taraja; a íuti is, mintha alig ismerne reá. mert
, ■ «4
fjével minduntalan bólint, hogy lovasa téljen már tnagáhos. Minek?... Oly jól esik neki az ábrándozás, hogy észre sem vészi Etelka kisasszonyt, ki gu-nyolódó arczezal szemWli némán, sze-rn ében azzal a libbenő fénynyel, mely legott megszűnik, mihelyt másfelé tekint.
Egy félórája, hogy mttr tart ez a néma lovaglás A szellő* kipirositotta mindkettejtlk arczát. A lovak immár vágtatva mennek. Etelká kisasszony délczegen üli meg Pook-ot, a kedvencz lovát, mely vágtatáara nógatja a társáét.
A mezőt cserjés, bózotos hely váltja fel; áz ut meredek viz partján visz el.
Etelka kisasszony uem állhatja meg, hogy oda Mr-zsótym társának, hogy vigyázzon, mert egy félre Wpés éS kitöri a nyakát. <
(Végfl kivetkőzik.)
vi i iíitTyJBFri itiHu i ii-i,ir
LEN A. '
(VITTORIO BERZEZIO REGÉN YQ.
OlaoMI fordította i V. SZ0CS OÉZJL
____(1'ftlyWMiil -
— Istenem, ha az a leány szeretne engem! Kiáltott fel, felocsúdva merengéséből S miért ne szerethetne ? Nem vagyok-e én tisztességes, becsületes fiatal ember — & aztán mennyire szeretem — oh, ha tudná, mennyire! De bizonyára észre is vette már, hogy minden nap' ott va§yok az ablaka alatt Az a mosoly, a melyet az utóbbi napokban kapott, nagyon biztosította.
Carolina asszony mindennap kiment a sétatérre, a hol rendesen üflgy kflfc zonzég keresett üdülési a meleg napokban a platánok hflvős árnya alatt. Leültek egy padra; az anya valami kézimunkán dolgozott, TiOna pedig rendesen olvasgatott A fiatal szerelmes nem késett a maga czé^jaira kizsákmányolni a nőknek ezt a szokását Lena többször láthatta őt, a mint tisz-l«d*tMjea távtdböl nézi-nézi ftt sfttét szemeinek szerelmes, kőnyőrgő, mélységes tekintetével .—
Napról-napra mind közelebb és közelebb bátorkodott, s végre annyira ment, hngy tigyinarra a padra ttttle; a mélyen Ő — gondolatainak1 Krőkfts tárgya,, istennője sÉ>kott pihenni.
Kezdetben folyton a földre függesztette szemeit; majd aztán' folemelte tekintetét — mind fennebb, fennebb, mig végre egy pillanatnyira összetalálkoztak szemsugartiik.
Aztán egy alkalma* tárgyra akadt AlMrfcö, a melyet gyönyörűséggel nézhetett, a nélkfil, hogy zavarba kellene jftirate. Kz a valami, egy rézcsattos, magassarku ozipoczke volt, a melynek párja ép olyan kicsike lábacskát rejtett macában, mint épen o; nem moudunk nagyot: milyen azivesen Csókolta volna ösaze-vissza Alberto ezt a csinos, kiesi czipőcskét!
Uks egyszerre csuk visszahúzódon a i'zipőcske — s majd a páijt is — a nzoknyi tir; 'AlFertő lnVénvteknül is felpillantott! nagy; Isten! ö folytoBpm -mliiíl Mák reá nézett!
Lénának pedig reszketett a kezéberf a könyv, a melyből olvasott Alberto mindjárt észreyette ezt, • örömében egészen neki pirult Aztán lopva pillantgattak egymásra.
S ez Így ment egy ideig, napról-napra. Keveset mertei egymásra nézni, de azért mindig látták egymást., Az angyalok nevettek volna örömükben ny.okra a tiszta, fellengős, édes szerelmi gondolatokra, melyek r -két flitzt lány agyában ez egyiittfét^nek nevezett ismerétlenségben megfogam-zottak.
---Dö im^amama megszólal:
r— Ideje volna már mennftnk, lányom.
A leányka vonatottan felelte: ____
—=-' ígen-TSéfiJttní^ s íelállott Alté-bői.
A két nő eltávozott; de ez alkalom-fflal L*ftl a ffl^ ^iebe könyvi zn-v arában (Igazán zavarába, mert nem volt benne még asszonyi találékonyság, a mely erre a ki$ cselfo-gásra megtanította volna.)
Alberto kezei közt tartotta az Ő könyvét el lehet gondolni, milyen nagy tisztelettel és boldogsággal. Meg* csókolta volna a drága könyvet, de szégyelte magát, mert látták. Körülnézett ; szeretett volna kedves zsákmányává* elmeneknini: de az anya és leánya visszatértek az elejtett könyvért
—' Bocsánat uram, — tnondá az anya "~~éz a KÓnyv~a mienk, Sp az imént hagyta itt a lányom.
— Igen, asszonyom dadogta AI-berto — igen, igen, épen. át akartam adni.
Lena remegő kézzel nyúlt a könyv után, a melyet Alberto szintén reszketeg jobbal nyújtott feléje, s elfogódott haugonsusogts:
- Köszönöm, uram.
_____JL-kát-n& aztán szívélyesen kfowtmt
a Hatal embernek távozásukkor.
A szerelmes iQu aztán ott maradt, irmrthrflttdbr gyökerez lek töÖrt llüflír-Boldog voltj" kimondhatatlanul boldog. Hallotta az ő hangját! Istenem, milyen* szelid, milyen bájos, milyen édes zenéjü hang!.
Azután valahányszor találkoztak, mindig tisztelettel üdvözölte a nőket Alberto.
Egyszer kérdezte az anya fiénStö&l:
- Ki ez a fiatal ember?
— Az, mama, a ki a könyvemet rneg-tahktar Tottr^= tut^a,"áöror..
— Igen, igen, — emlékszem.
Végre Gugtiettiné egészen ugy tekintette fiatal emberünket, {uint valami közeli ismerőst Ugy, hogy ha vagy egyazer elkéaett, hogy nem várt* őket helyen, ugy szólt Uugliettiné Lénához:
Hát vájjon a mi ismeretlen hanV tank hű! késik V
8 ft két flatál lény eddig nmk fldvft-~iti\t* egymást, de ez üdvözlésben, e kiforöntéshen oly sok sok minden ér?dn és kifejezés rejlett!.
valóságos étfes rtyám <*•» oh, milyen l>ol» dög jjgjtfk!
1 Azonban valami hirfrfea gondolat megzavarta nagy boldogságát; levette karját nagybátyja aelMről, a sápa<Uafr
IX.
- A dolog Jobb fordulatot vezi.
Az Alberto nagybátyja, ^y jiilJgbU .tott, sokat tapasztalt ember .nem .sokára észrevette, hogy ocscae nuljdi nagy változáson ment át. Meg akarta tudni ^á valót és Alberto* & ki nem szokott hozzá a hazugságból, elmondott neki mindentj^ehnondtá oly ijgaz hévveL és őszinteséggel, hogy a derék embernek kaeragotr a szive örömében.
Ámbár úgy gondolkozott, hogy egy kissé korán kezd szerelmes lenni Alberto, mégis ö örvendett szerelmének, meri legalább kiver a fejéből minden _szerzetesi gondolatot
Azonnal tudakozódni kezdett a lányról és családjáról és meggyőződve, hogy tiartcwégin, hrrnilrtra rmhf ifikkel tm dolga, elhatározta, bo^y nyélbe fl ti —-még pedig közmegelégedéssel — az ocsw szerelmi Ügyét Meglátva a leányV a Mcsi i> egészen el volt ragadtatva szépsége és kedvessége által.
— Gyönyörű szép! kmkottjel. Olyan teremtés, a kit imádni szoktunk — de nem ha feleségül veszzAk^.*- -
Azonban möilH eSíiK rárguA . lassanként a gondolatra, hogy a szép —Jós-leányk Jűiiií ^orasyzonykájáá lássa -Elgondolta^ hogy milyen unalmas volt eddig az o agglegényi lakása; kedér Irew'', lakáiyonml fmn' iiífcli.M*, Ili- '
mondta
— Isren, de liáthypi visszautasitanzk^—. A idkaczagta magát;
— Hi'jfy téged visszautasítsanak ? 3fondo,rn.. hogy a leánynak vagy^nagyon * kevés'hozománya, vagy épen semmije sínes. Ebben a dologban hallgass csak reám; sokat tapasztaltam, láttam én már.
■ T (Folyt* k&vetk.)
HMM IWfffH I tt* HiHIfH
• r ; . Bárányfelhók..
^ Cmk eyy ,
a M» Msiiwhn
A. láetj* teft Műm Megiftfvs, beUgss,
¥»éii Jm mit MM
mgj wm fcmrw ?
,A resstsaség rásaSakSa* Igr irja sst a bm .Égjretlea SfJ rÍMs ló» S ez nem jelint aokat*
Jfsvs -r — A keserű gtiay! Egyetlea egy vala. —» — S ss í í j el 1 en ki ei hi u y Ks jetlen egy fis!

Szeréíera én s tiszta, kék* eget, 11* sem borjtjs sgj felhőcske- sem, Q* uffj tekint a ioldré, mint -a Luiy A keureaére, flly hűségesen!1 •

ggH FEJTÓRÓ
S azerete® 6% ha régkép elborul, S áttét arcain «zíkrá<úk a harag, Hetzkeaa, ixt dőrgi — Jutviny föld akut, Mart egy ciapáasal elpusztítalak I
Záftatásy.
KI mmm fia íjböariJ^fcdi, 8 IrragTpgfatja rím a-ciiHajit,-í»e K-jobban szeretem — rajta AasC SüeBri íw, baránrfrihákft, ha lát í
A Uránt felhős ég tekintete,

wHMiivMw, q iriininr,
rg'mult időkbe vonja lelken* t, egy Sfvenr — s, regék szerrnt OsaE.tötf s földdel az eftt !
BtvZaraftvésy.
JUitisk
Ar
éf a i61dr*, és fí*i«Tiszotft ztflldlrtL
desr^ronda szobáját ez a bájos, vig kis — asszonyka.
AzUn Még foqMgatott. n>An« járt a dolognak, s végre egy napon nevezetes lépésre szánta el luaffát.
— Alberto - tuondá egy nap őc^-. csenek elhatároztam, hogy megkérem azánntdra a Guglietti kisasz-
mmt a szflrt viasz
zzouj keiéi.
Alberto elsárgult,___
le kellett ninje karuá széki*, a .melyet épen előtalált.
— Vsióhan? NVm ti-nfAi? V^Hfyta izgatottságtitt rewket v hangon.
— A Ift^komolyabHsn hfszélek Ke-reekedő mrvan az apja csuk, de azért nagyon jó emberek. Sok Jioz<»mányt nem hiszem, hogy tudjon adni leányának.
Ah! kiáltott fel onkénotelenöl Alberto, szinte indignálódva, hogy hegy tnAüygc prózai dologra gojdoiiri hátyja. ---Azonban ez nem képez akadályt:
yyyeBe^ri* U nUp fn^itflj' i "Ty, 5 aztán itt vagyok én
Az öcs bátyja nyskáhn borult, átölelte, elhalmozta köszönő, édes. de zavart kitörésivel hát í jának és nagy. leírhatatlan örömének.
—- Köszönöm — k^zőn^im fin
Az - a sok. apró frlkft- az fgfn:
XiO MH»á< IS »1t htrt^r ¥érémjmmrmg " ~
Ks\ pnftziar — itioifljAk - kint IcfeltHé |
Fieii^r DT^ját íjafMmkiat n m+iAm^----
S it<^f»/.óla(. bocr ha r^nd«-, eyte lett, . A fuinlvájü. btfM '-rrt<m!
S *z éd«^ liaozra: a k^ftrk kúxll Krj .tt n^er s**e huZzá á-tréay, 0 g
S Wófi a töívof p«is<t»róra, ott leás, A titko*'árnvi kőkrok oldalán. • ' t. m
(H(;ti|sk> flpfttt 4 | zdd fvepea, 8 \4syiida ajciüi nénún osazefojTt, V ..
'kr ój a Mfljf által éltek-^sy,—:-. ' ' .-
A boldogaiipash UgsífihU^óje tolt!-——-—
A letfsteHh ej^ii weítergGii a niár%" CmVbc Ktl volna ohr b4í) oii setét. A piutomk eltévedt nyája, mig ifiklíii inpili Milaa krifuTift .—
S f.iros hajnalban, hosry klTfoii a&ent Ny«wuát MW tébbet, — merrr jirY lttíné kotom|Ja m«'*la lutrcpit N' in banjroxt«tta rhol a batár.
S kerettf isi leani, völfyőn éa begTrm, S táfir tzeiaekkel nézte ai eget. Hát efrazer látja,.— ott feast látja a NeÁjij, mint *ikr aprócska felleget!
Mondják: ntáaaa készült, ám de-az Öavéort Srfil
S'.aif feimlroaradt a nváj. a páutora A kedve#éb>-s TMiaUkóirk.
Fel Sem bocsátották szegény fiút
bajl^ falMffi jtem tllbtt,
Azt mondják rAi : mit kerpg az ott * Kin*k már letmt a mearoraaág Jutott!
Mahm/hg/i Ittrán.
E pontok helyébe a bttSk akként bah» zendók bőgj. a Sél lafbasaaabk a*f mC^ rol lefelé-éa balról jobbra otrasrs, egy rlMajt jelesünk nrrét adja.
Az alakítandó aaék értelme: 1. Betű ss ábécaé ktoepdMl. • 2. Közlekedési etzkSs.
а. Fleziaj áílatka. C 1 Mít Sióvá1 ftraff.
ik ujüst
б. Híres festőmáréaz. Z. EgT erdéTvi napilap. & A kdtbiztonsáf in*.
'-t% Ily— ■ legyen a fML 10: amiHUZKTéa á lei ílren, 11. Má&salhanzzo.
. A. mait száabna közölt talányok mt
í"jt«-5e.
A képtaláayé: HaáaSaeSéa. A sakkrejtvéayé: Szembe azillok a nU<-gkl. Szembe uáÖok gftajrnfsl, váddal »tb. _
32. szám.
Nagy-Kanizsa, 1891. .augusztus 9-én.
XYIIL évfolyam:
Iiiilmiiiil :■ Migjam* M himitt—
lé* íattzanfó a Up wllwi iWn; ^ iimlfr—é Miit k <i »wiij
Innwio Icmldc cnk i—ifi keni. Ml tjMWMt .1.
ZA LÁ
Politikai és vegyes tartalmú hetilap.
Viii*ls i|llil FÍK&fmtf ttayv kereskedis*.
ELÖriZKTfel ÁKAX Egén hm ... 5 írt — kr
FUtm.....i „ 50 „
. . ;r/i I tt 25 ,,
HinUtt—á jvtMmjvmM Másjllilnfc ■ytlttár petitsori 10 kr.
n—Minin -
Jlegjel^. > ' '
A Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, a líankegyesülel, az Ipar- és kereste;
detari bank, « a Nagy-kanizsai sezélvesylel^ífilkáeiJiivalaiűS iözlönye. 1 WtissUn*. nlaanat t Ocbtímüm
_' _:__llllltMft RarM WUtf kte/T-
lk Xacy.KaniMáa hrtfaklat ef]Wfr: vanámap.
Védekezések.
etkok közölt olvasni lehet azt, mit nem I mondott, mert épen azt tagadja, amit lenni j Mit hiába, 555T& emberek vannak a akar; nem lévén épen semmi máa célja aj világon, mindig ugy volt, ugy van m stjügg ellenség i párt obstractiójának; mint »< __ÍMi_igen. valószínű, hogy őrökre ugy lesz, ^z ap á r y kabinet, vagy legalább ji aj - bogy önhibáink miatt "niHfig iwV^** vá-S z a pi r y személyének - megbuktatása, { dolunk és ha caak szerét tehetjfik a fele-j mert ki fog azon kételkedni ma már, mi-lőséget másra hárítjuk. időn egy oly törvényjavaslatnak, mint as $pen nem csodálkozunk tehát azon,'hogy államosítási javaslat, oly szokatlan óbstrnc-s magyar parlamenti ellenzék az Ő obetruk-j tióvaí áll ellen az ellenzék, hogy annak le-' tiósus hibáját, minden áron a S z a p á r y , tárgyalását ad graeess oslennaa -akarjad —kabinetre akarja hárítani a as ellenzéki sajté I vinnir nem-más célból teszi, minthogy e. ily 5Sy5 vedekezéít kezdett meg, elmondva' törvényjavaslat hosszadalmas tárgyalásával j azt. mit az ellenzék érdgkébj&jŐBrirttwt** *** benyújtott kormányt közvetve, köz-: elmondani s el hallgatja azt. mit tulajdoo-j vetlenü pedig Szapáryt népszerű tlenitaé . t képen mondania kellene._________ Éi ki nem látja, bogy as -ellenzék, midőni
Azzal védekeznek ogyania as ellenzéli a vádat a kormányra hárítja, csak ki akar sajtó emberei bogy a kormány- minden!térni azon ítélet elől. mely* nemzet több-bajt mi moat a parlamentben van, az ellen=Tréjíe által az ellenzékre akkor lesz kimond-
vaT mikor e törvényjavaslat törvényny é fog rállni.
De az ellenzék poKfíknsan jár el as 6 védekezésében a hogy árnya se legyen an-
léknek akar tulajdonítani, pedig . > ezt csak a kabinet idézte elő.
E védekezést aztán iparkodnak meg is okolni * csak akkor veszik észre, bogy as
egész védekezésüket h«tomr« dtntölték..nak. mintha az ellenzék támadásai ném a, tuidőn az egéss indokolásokat elmondották. j kaimét Hletveaimak feje ellen s így nétír E tédekesés ellm, int ucn tartjuk «zak--»semélye—ég etlen volna intésve, elmondj*, ségesnek tnllbarcba eredni, vsgy épen sa- hogy a dortilli .kabinet programmja sok ját-érteinkei felemlitem, eléggé ki fogjak rokonszenvei találkozik' » hozzá teszi : mutatni • védekezésnek légből kapotuágát! >Kiváló miniszterek, nsgy egyéni éa poli-msgából sz ellenzéki sajtó érveléseiből. likai erők állnak a kabinét-rendelkezésére* Mindenek előtt »z ellenzéki sajtó ázom sőt tovább mejry s 3 z a p á r y személyére kezdi, bogy kimondja, miszerint aSsapáry áttérve azt állitja, bogy: az ellenzék >Sza-kábinet megbuktatása ez idő szerint nem páry gróf személye s politikai állása el-célja as ellenzéknek és nem veszi észre, > len hadat soha sem kezdett sőt semmi ak-hogy a tóga afel kilóg a Mály s bogy attióba uem Usaátkrrznttrv---
Szép éa sokat mondó szavak, főleg azért' mert as ellenzék legtekintélyesebb lapja; mondta; de mi ugy vagyunk vele mint a magyar közmondás lartjs, bogy : iksm higy 1 krrtninafc i mrrt a szép ISI' skiwi. .melyek hiselgők, mindig meg van á fal-lánkiok; de be megengedjük is, bogy e diplomafiai körmönfont védekezésben nincs is follánk, azt nem tagadhatja senki, hojy • mondottak merő ellentétben állanak a lefolyt eseményekkel s a történtekkel; 4e» hét, sz elletnék már feledé a közel méilur, de mi nem feledtflk el, s figyelmeztetjük az ellenzéket, szíveskedjék csak visszatekinteni a legközelébb lefolyt parlamenti élet utolsó tizenhat hónapjának eseményeire, — vagy ha emlékezni nem Ind, üsse fel a ház naplóját, lápossá végig a tizenhat hónap jegyzeteit s látni fogja, bogy épen az ellenkezője történt annak amit szavaival állít, mert épen a kabinet s közvetlenül S z a p & r y személye ellen intézte támadásait ; est azonban, midőn minden támadás vissza lett verve, s minden ostromnál kn-darcot vallott, — bevallani nem hajlandó az ellenzék e inkább elferdíti ti esemó-nyéket.
Ezek előre bocsátása titán lássuk menynyiben jogos as ellenzék azon védekezése bogy a parlamenti bajoknak a kabinet az oka?
Mindenekelőtt ki kell mondanunk, hogy a nemzet nagy többsége örömmel üdvözölte a kormány előterjesztését az államo-aitáai törvényjavaslat iránt, ezt mert tény,
A »ZALA" tárcája. A* Adriáról. L
Kfinnjén siklik la* tejként A csendet vizén át; ht mintha haUanűm a Nyafkáknak tőiaját.
A honTal an.
Irts :
ifiként in www, ítíioU Vil&jM zenqene, — FeHtűsnk hozzám, lattan, E>jtj íiet, bit zene . . .
fímrha Akm.
(Wgs.). ,
— Legyen nyagodláu Nagyfégöd/ Alsdsr Inja komoly ugyan; de hiustn erfis testalkata meg-birja a heves lásl, reméljünk, e szert sxoesál csiaeltssss meg, adjon be neki Arin kint kél ka-nilta), az éjjel be kell állani a változásnak. Ha, sut sem biúek rosszabbra fordul, küldjön nián-aasi azonnal, — ha nem kild ériem, jele len, bofj betegünk kör állapota jobbra fordolt kora reggel eljövök.
segiibet as enk ez a szer lehet \ de tartok töte. BO(V 1 "tél fH*íö bogy alább bagya —bansia emelkedni log, s ez esetben a betegnek legfeljebb éjfélig lehet élnie.
A fiatal ember elkomorodott, egyike volt azoknak kik Aladár politikai s társadalmi életét ismert s mindig bssfitatel viselteiéit iránta. — elkomorodott, de mivel (önöké nem szólt többé, ö is baligatofl.
— Km as idö amice, szélt kis szünet után s tanár, nekem is uyngslomra van szükségem, menjen szobájába, feküdjék le, aeglsbet az é)-"éo jel lelkóltpnek.
Alig vé£té szavait as orroa as ajtóé csenget-
A tanár látozoO segédével • raídon az otcán; 'sk. A eseogsiyü izgatott rázásáröl a tanár tsdta,
II.
I s/ás zene b porton, -. Tánrol '1 lányt Ujjímj. f.n ffsiiíMi USomy fíajáth fBfflxtíil.
H míg ottkUmn még víjoUmh, Hartoq a kürt, nme, JizwtM faaiwm Mt/pwbhan.
hogy sürgősen kívánják segélyéi. — a szolga kínt hallotta a sürgős csengést, sielelt ajtőt nyitni, s a másik perebea Aladár legénye lápéit a szobába.
— Uram mindjárt meghal, orvos nr, s Nagyságos ssszoey kéreti jöjjön vissza bsssar. A tanár fejéi rázta s halkan sugá segédének:
itt íny pl MSM
voltak balkan uM : — nem sok reményem van. Kár e derék képviselőért.
A kocsi elrobogott az orvosokkal; a házmes-j férné pedig futott s vénynyel a gyögylárba.
— A legerősebb, legmakacsabb lár, melylyel j j orvosi gyakorlatom ideje alatt küzdenem kelts- -Heti, — szólt a tanár, mikor txofcájáBs' lépett,! ___
] segédjéhez ; ba a természet valami csodát nem}— gyorsabban halad a dolog, mint goodoltass, 'tesz 8 a ma éjjeli krízisnél is válást nem idéz elö, 'aztán a szolgához fordulva, kérdi: — az orron-I— nem less ok botnsp aMglálofstai s képviselői, gágot beadták-e a betegnek?
— S a sser, melyet most Irt a tasár nr? —I — Igen, — volt a legény rövid felelete, jkáfdá a segéd, ki nem volt hozzá szokva, bogy j A kővetkező percben s tanár, segéde és a le-
a tanár ily kis MkIlleg nyilaikossék as Ö bele-; gény útban voltak Aladár lakása felé.* UiÉrti s saját gyógykezeléséről. ! As elöszotftajtaja nyitva, beléptek a beteg I — A sasr. bsrttoa? As orvosnak kötelességejszóbájába, kinek ágya mellett as anya állott, a jtttég s vástxreben m uerl irni, ha nem ■áséH,;betsg homlokát simogatva. W síért, bogy sM>gny<igU**a a beteg hbasátartosMt, I A taaár as ágybos lépett, aHftapogaKa as Ht-ezt feliem én í*, bár igaz, bogy a saert, leg- (ereket S ssfádjébes fordulva latinul ssoadá. as ' )ohb intomtum szerint iitie, a m vslsmi még érverés Hm, - tovább nem mebö._
Laptuüt mai saima 10 oldalra tarjed és „ Képet* melléklet te ran houioaatolT*
fí*M*>

Nagy-Kanizsa, vasárnap.
mifft m elletnék sem tagadhatja, • fel kell említenünk, hogy Magyarország felvilágo-m4oU értelmi többsége, rég tisstában volt asaal, hogy a vármegyei rendsserüsb oedi, túl élte magát Maga Eötvöe báró mir »▲ Falu jegyzője« megiráaa alkalmával rámutatott arra, hogy a megyei renduag a mai kor kívánalmait ki nem elégítheti; a jelen kor politikai tekintélyei pedig sürgősen ki* vánták, hogy e rendaser mely a megyét atatua in statu telte megváltostatva a kor igényeinek megfelelőleg alakitassék át» i illesztessék be a parlamentáris kormány: rendszerbe, a ha nem hivatkozunk Ti-t asára a as őt ez irányban támogatott; -politikai tekintélyeit^ jmlitetlenfll nem hagyhatjuk, ex ismének fŐ. emberét G rJ1 n w aJ d Bélát; tudta mindenki, hogy j be ibg, mert bé kell következnie as álla-j moeitásnak, ha minden főtekintetet figyel j men kívül hagyunk is, már caak asért ia 1 Tögy a kormányzat egyöntetűsége létesítés-} •ék s mert tudta mihdeuki, várta Í8 min-denki * törvényjavaslatot
Én as ellenzék, ezen, as ország nagy * többsége által kiránt, várt törvényjavas J lattal esem ben foglalt el oly állást, minőt] még a magyar parlamentáris életben nem tapasztaltunk. -Miért-? KönynyU a feleleti reá Azért, mert a rfi a p á r y kzbinct adta | be a javaslatot. ^
A kabinet nem tett egyebet, mint teaté alakitá a nemzet többsége által óhajtott igét s as ellensék est akarja megsemmisi teni, — a kormány a nemset óhajának felelt meg, as ellensék saját ~ eszméje után indul s midőn obstructióba^mégy át, esért a kabinetet vájlolva^védekesik.
Alapos-e es a vád ? már kimutattuk a csak még azt jegyezstlk meg, bogy e ja-vsstat törvény nyé less as a1I«n«A nnatmi*.-tiója dacára is, és a 8 s a p á r y kabinet iráni. — még az ellensék e vádjával szemben — feunmarcid a nemzet többeégé nek bizalma. Ez a mi meggyősődésünk akkor is midőn az éllenzék ugy védekezik, mint azt mi most lefestettük; -mert tudjuk jól a latin közmondást: „qui alios accusat, semet accusat !u
Zala 38. mim. (1 lap.)
Fepcek feltételes szaladiáfolaxa.
A modern büatétőjojp rendszernek egyik leghumánusabb intézménye a teltételes szabadon bocsátás. A 19. esázad büntetéseinek célja el-sösorban, a javítás, as eltévelyedett eaiber er-kölcai irányának, gondolkozásának rendes mederbe terelése, a hogy abünot a társadalomba visszatérvén, aaaek uassnoe tagjává válhasson, munkára, rendes keresetre szoktatása. Es elvnek nagyon természetes folyománya az, hogy a ss«bad«ágvesztés büntetése akkor, midőn a bűnön javnlásáuak megbízható jeleit adja^tu-lajdonképeni célját elérte. Máaréast azonban a pMBriséglM^ttlésnek,3jji(taé^ warasatalóJlÉr Tét előre es fix időtartamban határozza meg, s nincs az a bíró, a ki előre meg tudná állapítani azt az időt, mely a bűnös rendszeres, okszerű megjavítására elég leend. Büntetőtörvény-könyvünk ezért statuálta 48. § ában a feltételes szabadon bocsátás intézményét* mely kedvezmény s fegyenc által büntetése negyedik negyedrészére kérelmezhető, s ha az illetékes fényezők (sllenŐr, gnmimrir IftlkésZj tanít
Palotai Csorba Ákos.
lette nyilatkoznak a kéraUm bIí— ntaflitiatife
A feltétélésén Szabadon bocsátott fegyenc dolga a legjobb körülmények között is ugy áll, hogy a társadalmi körnek^ a mibe belejut, egy teljesen meg nem bízható jndivídiummal kell leszámolnia. "A fogházban, kívül állva a társadal-mon, szigora ügyelem es legyózhetlen erejű, mindent, figyelemmel kísérő, észre vevő f elsőség felügyelete alatt, a Fegyenc teljesen ki is van emelve azon viszonyokból: melyek egykoi élté* ' velyedését okozhatták. Most, polgári jogainak teljes élvezetébe lépve^ a társadalomba visszatérve, iámét kísértések veszik körül, érzi a szabadság minden előnyét, - de talán kétszeresen annak veszélyeit: Felügyelet, ellenőriéi, gyá-molitás nélkül az ily egyen nagyon gyakran ki lehet téve a. veszélynek, hogy ismét a társadalmi rend ellen 'forduljon. A társadalomnak ez ellen, egyrészt előzőleg- védekezni, másrészt a fegyencet a noriuálii viszonyok között való maradásra szoros felügyetettel szorítani kell.
A felügyelet tekintetében a fel tételesen sza badaágra oocsátás végrehajtása tárgyábsn ki-. adott ógazságügyminiazteri rendelet részletesen lis. intézkedik. -tgy köteles a fegyenc a tartóz Ikodására kijelölt hely . elől járóságánái haladék-|i alanul jelentkezni s magát ennék felügyelet* alá helyezni Itt aJanH/., Kngjr i^aJ
zuhanyban kijelölt -tartózkodszi helyet előleges ! hatósági engedély uélkül semmi szín aiatt el ! nem hagyhatja ? nogy Idézésre' az elöljáróság előtt mindenkor és haladéktalanul megjelenni tartozik. A feltételesen szabadságra bocsátott fegyenc a községi elöljáróság teljes felügyelete | alá helyeztetik ; ennek kötelessége ügyelni, bogy 1 mily életmódot folytat a fegyenc, nem él-e ren-• détlén éa henye életet; idoközönkint magavise-
1891. augusztus hó 9-4q.
letifSÍ bizonyítványt állit ki, s est, *eUmiat a tartózkodási hely megváltoztatásáról szóló engedélyt a jár. ügyészséggel kö«ölui tartozik
tíy körülmények között a községi elöljáróságokat áll, hogy a feltételes szabados bocsátás intéwéuye beválik-e vagy nem?
AL tftoaíiktjwiwitk L évi ápril 17-éa kall rendelete szerint a számosig vári kir. orsz, fegyintézet igazgatója panaszt emelt, kogy á községi elöljáróságok,, as elítélt egyének feltételes szabadságo ása tekintetébea reájuk háramló fcöteleasegeikét igen sokszor oly közömbösséggel, kevé* figyelemmel, sőt határozottan a szabályok ellenére teljesítik, kogy ezen eljárásuk nemcsak az egyébként is_ igea öokoldaju-la* elfoglalt legyintheti igazgatóság teendőit nehezíti meg, hanem egyenesen a feltételes sza-bsdonbocsátás tör vény sserü és üdvösnek bizonyult intézménye hatásának rovására és csorbítására vezet.
Jelesen előadja a nevezett letartóztatás! intézet igazgatója, hogy igen sok esetben a községeiéi járóságok: a a leltételesen szabadon bo-csátott fegyenc értesítőJuj íéjéjjjek binyU vett másolata s tasel az egyén erkölcsi jellsm-zéeét tarialmazó adatokat — ezok ezé íját át nem értve —' a fegyencnek tartózkodási helyére való megérkezése után a fegyintáseti igazgatóságnak azonnal visszaküldik *, 6) a feltételesen szabadságoknak kijelölt tartózkodási he-lyére való megérkezéséről, dsczáHT az erre jól betanított elitéit egyén kérelmének, as igazgatóságot nem értesítik, sőt még a ■ssbaaságolt fegysno isaaol ványát iáttamoznr is vonakodnak: e) szabadságoltaknak kenyérkereset caéljáhóí való eltávosbatását nem egedetyesik, vagy be* logadását megtagadják : d) eieknek a szabatísá* goláai időközben bekövetkezett köteles jelent-késéséről s magukvNfeléréf 1 a bizonyítvanyo-I kat még as igazgatóság sürgetésére sem kUtdik meg; «) a szabadságolt igazolványát a büste* ! tési idő lejártával nem azsdik bs, sőt arról az I igazgatóság megkeresése folytán nem gondos-kodnak; /) több e-netben azon értesítést küldik és pedig már a büntetési idő lejárta után, bogy a szabadságolt hollétéről nincs tudomásuk ; $) hogy a szabadságolt már régebben a helység-I bői engedély nélkül .más országba* távozott stb.
Miután a feltételes s/abadsáxoiá^ intézménye {csakis a legszigorúbb ellenőrzés mellett válha-tik ttdvos^ ^^átasö8sa7a belügyminiszter tent {idézett rendelete vei fölhívta a tör yéiiy hat óságo lkat. hogy a községi elöljáróságoknak (remlör-I kapitányoknak > a teltételes szabad ságra bocsá 1 tás intézményéből reájuk háramló kötelességeiket megallapító é« az igazságügyi m. kir. mi-jniszter ur részéről 1880. évi áug. 9 én 2106. eln. az. a. kibocsátott utasítást emlékezetükbe hozzák, őket ezen utasítás pontos betartására kö-[ teleszék s szt? hogy megfe elnek-e ebbeli kö<el-| meiknek? szigorúan ellenőrizzek. .V. A*.
A beteg mzgán kivül latszoti tenni, Szemei tétedezve merengtek, ajkai a láztól telcserepe-
sedtek s s tsgoz mozdulatlanul pihentek a hófehér agyban.
Pár percig csend volt, egyszerre a beteg melle böiögni kezdett, as agónia beállott. Az orvos zavartan nézett' segédére s éz tanárára, végre is a tanár szólalt mejr.
• — Nagyságos asszonyom 1 Az ég szabadon rendelkésik életünk felett, mk az orvosi tudomány megtehetett, mindent megtettünk ; de ily erős tOdőgynlsdást megtörnünk lehetetlen volt, nyugodjék meg Isten akaratában, az én jelenlétem itirtöbbé mit sem hasznai; de nyugodjék meg, mert NagysSgod csak fiát, —- de a nemzet egyik tamaszSl veszti el a képviselőben. — Midőn e szavakat kiejlé, a beteg mintha megértette volna, anf jára tekintett, oly fájdalomteljes volt e tekintet « as ajakon egy ssó lebbent el: — anyám, — azlftn még egy név, de megérteni nem leheteti, ezt két sóhaj követé, s mielőtt- az orvosok távoahaftak volna, .... Aladár megssttnt élni.
A rövid, de dicsősségteljes pálya be volt fejesve I
A koporsó tabansi fekéle keresxr mellett Yftlt elhelyezse Akriar rf^lt, "wf; '
I lette egy nyitott könyv, ^a. királyi költőnő < müve, melynek fordítása közben hűlt meg Ala-I dftr s kapta a tüdő vészt, n>ely gyorsan megölte I az éfetet, s a ravatalra fektsté s derék költőt, jó hssafit és tiszteletben állott képviselőt.
A temetésnél a xfőváros színe java jelen volt, l s képviselőház küldöttsége vette körül a ravatalt, s már a pap épen beszenleléshez akart j látni, mikor egy sebesen vágtató kocsi állott j i meg a halottas ház előtt, két férfi lépett ki s | I utánuk égy szolga nagy koszorút emelve halad-itak fel a lépcsőn.
— A román konsul, suttogták a résztve-vök egymás között, s igzzuk volt. A konzul ] vo!t Axsnlie kiséretébea, ki Bukarestből jött, I hogy koszorút legyen a ravatalra, a konzul pe- j dig a román királyt képviselje a temetésnél.
Axentie a koporsóra helyesé a hófehér kamillákból készült kossorui, melynek széles szalag-ián e felirat volt: »A költőnő — a kői tőnek.*
Pár óra múlva Aladár ott nvugodta örök ál-|mát a kerepesi temetőben, hol oly sok jelesünk koporsója (elett domborodik a sírhant.
A temetést ss országház tagjai rendezték»<A A szerető anyát a közréeavét némileg megvi-
ravatalt égő lámpák s gyertyák fénye vllágliák gasztslá, s a félig lefordított müvet átadta Axen-! meg, s a koporsóban Aladár holt testé Isíüdf, tiének, hogy vig/e el annak kinek tulajdonát ké- j nem volt as arcon legkisebb nyoma sem s szeri- pezl, maga pedig uiánna nézett fia sírjának.] vedéinek ugy tetszeti mintha aludnék, sőt s Fehér tört oszlopot ábrázoló márvány emlék-figyelmes vizsgálódó talán mosolyt Is vehstelt kövei emeltetett a hant felé, melynek egyik ol* volna ésars a Ifizárult ajkakon. Idalán ez egyetlen szó áll aratty hetükkel:!
•Hontalan." Ezt a feliratot Aladár uiaga kívánta végrendeletében, melyet még betegsége előtt—készített el.
Ott nyugszik a hontalan s ka a halottak ál* modni tudnak, ott álmodik arról, mi lel* két annyira etlogia'á : a költészetről es . .!
Ne háborgassuk szép álmait!
Van-e oly halandó . .
Ion-e oly kaimitt ezen a földön * Alci minden nnuof Iwtifog&i'fkáu tóit főn f Akit ef/ész. élte során a búbánat, Szentedé*. * a fájdalom *»ka'nem is hántott ?
Koa-e oly halandó szélen t világon, Ki a sorstól a jón kiéül máit ne rárjón ? Ajkit ftbényei soha siey nemt csaltak, S sí tjobwz irigység nem rezelelt falnak ?
Ki az emberekben soka nem csalódott^ Ellenük nem küzdött, telük nem rÍródott ; Aki élte régén elmondhatná bdtran : , Minden reményemet teljesülre láttam
Sincsen oly halandó széles e rUágoet, Elégedetten a ki a sirbu szálljon; Mert olyan az étet, az rendeltetésünk: Keméllünk, rsalMnnk, s 'n0<nk — ezért élünk.
Zaleál Zsigmond.
Nagy Kantzaj, vasárnap.
Zala 32. szám, (b. lap,)
1891. augusztus hó 9-én
beteffaegélyxö egylet keletkezése. i**®®** gfrfeft nW vemnf[«éa, ■•jTet a
% o o ¥ ov ' jelvonja as uj tagok belepéa?t, részint peuiR, sert | a gyümölcs ári
Petőfi saokorlói néu a vámházig árus bódék, állványok, éHáa atp la
Régi időkről szólok, régi de megtörtént dol- aok régi tag elhalt; nHndazon áltaf az -egylet j e^rnyök, a balomba rakott nagy gyümölcsös ko gokat beaaélek el, melyeknek folytatása most ia' él ma ie a negyedssázados fennálása után ie I sarak, taci konyhait r~Tftfc& eféte tfötgol i|éw ssemeiok előtt áll ugy gyakorolja jótékonyságát, annt gyakorold serege lepi eJ. esetleg most épeo hetivásár van;
, KöriilbelüL egy negyed százada annak hogy • eleinte. Adja Isteni bogy ez egylet örökre fenni a e hetivásárnak pedig a ni kanizsai országos
akkor mén teunáilott „Damensalonban* isme-1 maradjon a áldásos működését élvezhessék
retséget kötöttem egy fiatal emberrel, ki magatinagy-kanizsai: valódi szegények ,rögtönző szónoku-nak állttá lenni.
Nem tudtam ugyan, hogy-micsoda tán terem ea a művészet, de eszembe jatottr-begy ismertem már egy fiatal embert, aki hangversenyek alkalmával, a közönség felszólítására, bármely, ismertebb alakot, rögtönözve, pl* kréta yúiásial'
At Mtöm rétfi orrom.
vásárunk csak miniatűr kiadáea.
Siketitő zaj repeszti dobhárt yánkat. Mert tíf alkalmakkor itt as a szokás, bogy as áruikat kínálók mindegyike tul akarván egyik a másikai Koitálni, torka szskadtából dicsérik egekig porié-k ikat. IIy hetivásárokon árulnak ia mindenl, de mindent a legkülönfélébb oJelmissereket. a leg-Párlaa. A Cherbourgban időzó idegen hajók I egyszerűbb zöldségféléktol a legfinomabb déli lerajzolt-ft táblára, e*: +riÍgLQstár&Lulúivkk' I tiszteletére rendezett banketten Cahait Ütne-1 gyümölcsig, a gombostűtől, a JejryesAUd kezdve nevezte magát, — gontföHm a mostani ismerő-1ville cherbourgi képviselő azon reményben ürí- [ mindennemű pipere s loilette cikkekig, a legócs-aÖm igy togja rögtönözni szónoklatait. Nem csa tette poharát, hogy jövő háború esetére az oro-1 kább rongytól a legfinomabb öltözetekig; képe lódtam. Emberem kért adjak fel ne&i bármi szok és a franciák test véri feg támogatni fogják Iket, könyveket, játéktereket, mindennemű koay-
lléaiát, ő arról rögtönözve hateffay láf- j agymáll. T" T r "__• : • " •'■ - - haedényetei, boiorokat, mindent ócstan es njjaa
tani. ▼ Berlin. A zóna Itfdit a külföldön te A ber-!a legnagyobb árleengedésset. — S az ily hetivá-
Egyik jellemvonásom, hogy mig a magam Ijni miniszternél Thiáen urnái egy vasúti szak- sároknak meg vannak már a maguk ismert, ren-bajaival vaimi keveset törődöm, a máaik bajai férfiakból álló küldöttség tisztelgett a napokban, > des alakjai.
nagyon érdekelnek, s ez okból egé*z éltemen ez alkalommal a miniszter kijelentette, hogy ki-j Ott van., pl. elsősorban a minden hetivásáron, Iferesztirj igán solc^t foglalkoztam a ■/•gJny. őrletet, tng—tenni a zónmlijsrshá»ssl,—\m uj bucgún, tagy ilysa aikaimakkftf «agjslanft Tlgy ttgygyelt demivel a városi képviselet tagivá rendezer központjául Berlin van kilátásba véve.; neve*ett »kerepelő imáé* — mindenült úuMd soha sem lettem megválasztva képtelen voltam Első sorban figyelembe jönnek azok a vasutak, í alak, de nem is közönsége? ember: ritka rög- * eszméimnek ható-ági érvényt szerezni, társadalmi melyeknek egesx vonala a porosz vasúti hálózat | tánző a bámulatos kitartó szónoki képesség ' uton akartam tehát hatni."_ körén belQl fekszik és melyeknek végpontjai nem j Eszeveszett kerepe'és kost telveaa minden télé-
Hogy tehá» kedvenc* témámról más ember túlságosan.messze eanek el Berlint, milyen pl i vél túTtérhelt asztaláról pL egy fénye* „valódi véleményét ia hallhassam, telkértem rögtönző a berlin hamburgi és a berlin stettini vasút. i ezüstnek látszó'* órsláncsot. elaő ára 70 kr., majd TzffTíöfcomat. mondjon nekem' valamit e témáról Bak ami. A* romín kormány értesítette l^roö áöíoean ssáT TeTi*íyíonóe hndsrás közt 6»>. 50, g8chenken iat .Sfinda" németül tettem fel a té-. gallicizi hatóságokat, hogy es»ki* amaz utaso- j 40, 80. 26 krra, — most sem veszi senki f — mát, mert el&zof Ü emBérém csak németül tu- kaf ereszük it Kománia natáriu, a kiknek ut-1120 kr.t 15 Irr, av végre, ha valaki mégis vevésÜ dolt. másodasor mert akkor még-áagam- ia--oaak iievelét va'.amely romáa konzulátus vagy diplo«-|-aaándékből kóselebb-lépr -kéért- w odaadta. hallásból fMTili i — glll^ySiyet " mánál ^epviáelőség Látiamözia. A román kotr Ugyan.igy Lesz valamennyi portékáival12 drh
áA szegényt kő/vétlenül ategajándéko9Hi bun'1 mány es intézkedéssel meg akarja ákadályoani «— kesdé szónokom, mert az által elszokik a ! a foglalkozás nélkül való és munka- nem biró munkától. A jótékonyság célja az, hogy az em- In épek becsődüléaét
k»iiwrllk,>
_ butvi uin
önerejükből szerezhessék meg éa lehetőleg pa rikai saidó társaságoknak az orcaz zaidók be-rányi összegeket ia megtakarithasssnsk, mely i vándorlása ügyében leadott kérvényére oly ér által magukat betegség esetére biztosithassák, j telmü határozatot hozott, hogy az a törekvés,
trónt 2—3 krért; 12 drb. levéipaptroat s boriié-kot 4-6 krért kaphatunk meg. — Vagy ott van mellette as „élő történelem,u ki a földre rakott egész siówiki iumnaat~^aagyai 1 rázgaija, elmondva a történelemb6l kit, min mely időből ábrázol, már aztán, hogy mikep van mondva, az mellékes,, Vagy olt tan egy-egy pa-
Fővárosi levél.
A nő varijon, kössön, toldo/zon. főzzön s tartsa hogy vagyontalan embereknek az Egyesfiit Al- j raszt gúnyába öltözött fetismerbetlen pesti aöld rendben a házat, mig a férfi hivatásához mért Iámokba valŐ beváníoríasát idézzek elő," világo foglalkozása által iparkodjék a háztartás szttk-; san ellenkezik a törvénynyel.
ségleteit fedezni: csak aa olyan szegényt tartsa __•
fenn á község, ki már előrehaladt kora. -r vagy I betfgaége által munkája teljesitésére képtelen! i
A* ilyeneketaztén helyezze el a hatóság | jobb j___
Ily mód'-n szónokolt emberemé-orvna va-.--BiaAapeeti képglg-, .,,
gyok, valamikor a tébolydában alkalmazva vol Baiz,,k •
tam mini gyakorló orvos, emberem előadását—A szürkülő nyári Teinr kiwönségesv hétk^apt igen kttlönö-nek uláltam ugyan, - negyed szá színezetben találja a már élénkülő fővárost; az zaddal ezelőtt vplt mondom, a akkor még az ily. utcák vajoaak, népea-k. A milli-márik kocaizör-beazéd. különös volt. —-^e n-indame lett nem vé*e, nvébnyelvü- kiabáláVsi. a sok munkás nép i tarthattam elmezavartnak emberemet, aőt in járas kelése^ s/emete« kocsik csengetése, az uj- j kább vádnak tekintettem magam s eddigi tét- "ág kihordok, lótás-fuiáa; a süteményes koaarak-lanvégem ellen, hogy régi eszmémet nem érvé--kai megrakott .péklegények éa inaaok dörömb5réae| nyeshettem. a még zárt boltajtóknál; egy-egy fiazh botorkáló i
DTmtff hrttHHSft-1 hírt reám & beszéd, elhatároz-1 mulatócaoport hangos tanácskozása az utcasarko-K Fáradt lesttel megérkeztem. Tiszta avobácakám tam tenni fogolr. ^ tettem. Elmentem F J. vá-: kon \ avagy a Üooaparton az indulásra kéaz ha- nak ablaka alatt iilatoaó fenyők terjesztik azét
| jókra siető metrósok szaladgálasa, a hajók, gya-j gaiyaikat, -.- melyeken baratságoa erdei madarak rak, vasutak számtalan variálíó[u. íülyölése; a andalító zenéje bübájolja el az embert. Egy-egy lassan: meK-meá induló ló éj villany-vasút leg-1 tulmerés/ mókus ugrik az ablak párkányai?, különbözőbb hangú csengelése és kurn^ősé, az | Epgyraz~ötrfíliéryeiv& téVő dlőtból ftvagyát ki-omnibuszok, bérkocsik s fiakkeroaok Szünetet nem elégitse.
jség, gyümölcs vagy esibeáras, ki csak azért lett ily alkalomra paraszttá öJtöave, hogy a vevőkbea I nagyobb hitelt és bizalmai keltsen árai, miat a i vidékről személyesen behozott saját termelésű árui iránt.
Mioden ilyen nagyobb hangú szónok (!) asz-| taia korul van véve a bámészkodó hallgatókkal, i kik küzöu aatán raak ki-ki azaiad egy-egy piaci | é!c, mely fölött elnevetgélnek.
Eurdogk Gtjuln,
Vidéki levelezés.
Gleichenbery 1891. auguj&tufi ki.
Kedves Szerkesztő ur!
ke-
unk egyik iegtekratélyes^k keresztény reskedőjéhes. elmondtam nelC hogy mily szo morn ss, bogy városa Okban: a zsidó ssegények a bitkösség segélye/éae folytán, ingyen gyógy-szerekkel lá tatnak el, miit a keresztény szegények-ről mivel sincs gondoskodva, mert abban as idő- tartó robogása éa klappolása az aszfalton már ben még a azegények ingyenes gvógyitasa sem | mind megkezdődött. így csakliamar beáll a ren-minissteri rendelettel, sem megyei >*abályzattal i des napi sürgés fbrgáM, élet mozgalom, nem volt elrendelve, — • elmondám neki, hogy' Az utczák már a későbbi reggeli órákban (7—9 egy általánoa betegaegélyzŐ egylet alakítása óra^ hemzsegnek a járó kelőktől; mindenki siet, volna szükséges. A derék polgár helyeselve az j a bámészkodót kíméletlenül odább lök lösig ! — essmét sst magáévá tette kijelentvén, hogy nem | igy tehát mi se álldogáltunk soká e képnél, mert fogja magát visszavonni a aservezésnél s azon-1 még az ia megeshetik, hogy vslamely élelmes naT 200 Irtot adott át ás alap tőke szervesé-1 pesti bálójába kerít, felajánlva magát ssolgála-séfil; es volt a kezdete as „Alt. betegsegélyső tunkra, látván, hogy idegenek vagyunk, egylet'-oek; pár nsp múlva ugyancsak r\ «/. | Cton-ulíélen mindenféle apróságokkal: gyula,
Fáradt vagyok, — gyenge idegzetemet az utazás s a még szokatlan erős' levegő — kimentette; — pamlagomra dűlők pihenni.
Alszom . ► Egy város képe rafsolódik le kápié leiem ben,' — széles főutcával, —■ szép üzletek b ezekhez szép kirakatok, — élénk — sürgés-forgás, — keletről magas tornyú azékeaegy-hás, nyugatról magas epületü kávéház aár)a be az utcát. — Nézem, nézem, — a kép, mindig ismerősebb; a járó-kelők ismertek. — mig végre felismerem Nagy-Kanizsa rdrosdí. Hát hogy
ur" mint J. L* foldbirto.ko8 adományát 50 irtot I virág, legyező, gyümölcs, újság, kinálnak bennün-1 is ne, hisz ss a magas épület a fWi bárii háza,
adott kezeimhez. Most kiterjedtebb mozgalmat i kel; a már csak, azért se vegyünk még újságot indítottunk meg; egy M .V. uevü asztalos sem, mert közöttünk mindenült á fiakkeroaok, a polgárság között kezdte meg a gyűjtéseket hordárok, kofák s többi efféle utczai hangadó • az eredmény az lett, hogy rövid iuő alatt az | kapacitások már ugy is .per palám et publioe" egylet 900 taggal megalakult * a szervezés alatt fejtegetnek, boncsolnsk, okoskodnak s politizál-F» J. volt az elnök, midőn asonban látta, hogy nak as olvasottak fölött, citálva és reflektálva ás egylet alaptőkéje már 2500 frtra emelkedett, egymásnak a kezükben lévő különben nagy nevü ií): visszalépett as elnökségtől a helyébe & O. az ,Kis qjaág.<( „Budapest/1 Póliliscbes Volksblatt" izraelita nolgárok egyik leatekintélyeeebblke lé-1 újságokból. S itt mellesleg megjegysem, hogy a pett az elnöki ezékbe Dioaéretea működése mai mi as Idegent leginkább meglepi, bogy mindenütt, napig Is emlékében van az egyletnek. Majd & kávéméréaekben, korcsmákban, kávéházakban, sé
0. átadta aa elnökséget a jelenlegi elnöknek ki ugy hiszem es egylet életfogytiglani elnöke \%éit oefolyáaát érvényeaiti minden (Itt, mi neki annyival könnyebb, mert vároii képviselő íi, ülő héjba asoritva es as wAlt* betega.-egylet" i^rtéffbte, még cask azt ia|yzam meg, hogy Jelenleg a tagok sxámá rsilkkaat, mert réazlnt —
lahelytken aőt as utoákon ia reggelenkínt mindenki újságot olvas, mely — hogy ugy mondjam ~ eimaradbststlan „reggeli."
Mig ml Siáláit lonibb haladtunk, mondjuk, hogy épen á Duna bal, azas pesti oldalára ériünk ki, I I(l már |i)yál élánkébb s tarkább színezetű kép I tárul elénk. A Uunapart az amúgy ia élénk ré<
— kit olykor-olykor Blau Fii urnák ia asólit az iameretlen, — alant a Htin Mihály hátékÁz% hova ép most gyűlnek as ebéd utáni kávéra. EUő a kit lelki szemeimmel meglátok, Augenf«{ Fülöp orvos, ki kéuyelmesen telepedik la a fehérarcú kaazéroe kisasszony közvetlen közélében levő ssstal mellé, — felieszi szemüvegét, — elő vess > egy német újságot, — s szón közben elkazdi a kaszéros kisasszonyunk, más egyéb hiányában -T- fejtegetni, bogy ö most a •Zalá«-nak a halotti torokról irt csikket, de álnk alatt, hogy aenki meg ne tudja aa íróját, mert ő tzl asm ffftfrtffal. — Kikérdezi tövérőlrhegyére a kteaas-szonyf, hogy miként aludt az éjjel; — s voltak-e szép álmai; nincs-e szüksége valami jgeceptnélküli orvosságra? Hó hó 1 de látom már jön a dr. Horvüih Antal ur taí — ki mellealeg legyen mondva —- Ügyvéd ; ~ leül, — kesébe veszi a
Nagy-Kanizsa, vasárnap.*
1891. augusftui hó 94a
ftaylik,* elébe teszi a * Nemzetét— § rá; üí mindkettőnek az ealí lapjára- Olvas 2 é* fél óráig, ekkor felkel, — megy . . . de vagy 20 lépésről visszajön, s bocsánatot kér a ftf. ^i'wafrtóf, hogy majdnem elfo/odett megfizetni. — y.aigu kegyesen megbocsájt
Már most sokan vannak: egy bosszú aulainál ülnek a barátságos, jó arcú Práger Béta,
goí, csínt, rendet találtam, mint a kör helyisé* gében. A tágss szertár kősepén áll egymás mellett a 3 aj szertfezefü fecskendő melyek 300-400 fiiba kerültek, kettő teljesen felszerelve Ős 30 méter hoesztiságu keódáí WöfikktI éiltt-vák. A sarokban felállított padon fekaxik a
három létrák
ménfő vannak
ponyva, elhelyezve
míg
a falakon a
a legkisebtől a lég-
finom, kedves modorú Heckniteer Vilmos, a szi- í nagyobbik ; a csákányok, kapák, fejszék s egyéb
goru, sas tekintetű s parancsoló , modorú [Slokztf Ouszldr', n jő öreg Sehercz Albert, —* az arcában semmi' különös kifejezést nem hordó Baner Miksa -Beszélgetnek, — a társalgási téma a gaboa és az arra vágtató lovak kritikája. Megunja ezt hamar Bauer Gábor, Kitin Illés és Zerkoviiz La -jos s hármasábsn egy garambult kezdenek, mely-beír rendszerint jót elverik s kifárasztják Klein Iflésf, Ttí fizetéskór mindég azi hajtogatja, hogy majd holnap a Zerkoviiz Lajos fizet. Vigasztalja öqmágát. j
Én is ott ü'ök egy j*sitsfriái, hátam 'mögött Ul Keszler Náczi bácsi — törökpasa módbp lüsiölve rövid szárú makra pipsjábóf. Dobányjúnak kellemetlen szaga csűri csavarja a körülülök orrát s,.hallom miként sorba tflsadgnek -tőle. Magam q nagyot tflf«*m*m es - feféb
redekí
Körülnézek, — hála' Isten Gleichenbergben vagyok, s nem Kanizsán. Mar kezdtem álmómban bánni útiköltségemet.
A keg/eireadl taaársh. Írótál M I gyimnáziumnnktól áthelyeztettek : AVsas Jásoe vácarm, KelUr János O várra és Krolf \Uuá Lévára.
- ás aj pssiaflnák Á nagykanizsai posta- és távírda volt főnöke Oblátk elhalálozása óta, a posta főnoki állást Clment poéta ás távírda .főtiszt töltötte be ideiglenesen. Most a a főnöki állásra kineveztetett 8zommer Náthán posta- és távírda főtiszt, ki e hó 7 én megérkezett városunkba a átvette a hivatal vezetését. Reméljük, hogy az m" főntik ép oly kedvessé fogja tenni magát modora által városunk közönsége előtt s tártadaJmi köreiben mint volt előde.
— Orpiienos. .Elvileg ellene vagyannak, hogy magyar hazánkban német zenge-rájok élősködjenek, mert az mindig a magyarság hátrányára van ; — dé köxerkölesiség esem
oltó szerek az ajtótól balra álló sarokbin állanak. Az egyik fecskendőnél különösen feltűnt a kristály metszett üvegü két kocsi limpi? mely az éjjeli tüzeknél messzire elveti világosságát, hogy a kocsi biztossan haladhasson*
A főparancsnok készséggel akart gyakorlatot tartatni előttem; de mivel jULflfl esett, kértem kímélje meg a legénységet a gyakorlattól > s így elmaradt.
Örömmel írtam le e sorokat, sok község tanulhatna abból s hiszem is nem feend kárba ve- pontjából is ellene vagyunk az ily aengerei tá* szett munkám, ha szerkesztő or e pár sornak j saságoknak, mert triviális előadásaikkal a köz
Kérem kedves Szerkesztő urat, ne haragudjék, -hogy álmom eloUaaáaával untatom, ~ majd jó-vőre másról — tán érdekesebbél szolgálhatok.
Kiinti* Béla.
tjormái lyf'2. autfuszlwt elején. Igen tisztelt szerkesztő ur ! Szokásom, hogy ha kis szabad jdfltll Kan m»-
becses s vidékünkön elterjedt lapjában kis helyet adni szives leend.*;
Vándor Tanító.
Helyi njdonságok.
— YároNnnk m ffiisllékért. Örömmel eonetátáljuk azt a megnyugtató hírt, hogy a város a helybeli Önk. tűzoltóság részére egy az igénycktf kielégi tő lakianya létesítéséről gofi-
doskodik, nem fog ugyan uj laktanya épitetni,.]iozólag/alábbTsorokat hanem egy meglevő ház fog átalakitatni tüzol-.nyává. Tervben van az ís, hogy a nagy ér kis kanizsai tűzoltó laktanyákat telefonnal kötik öesze, hogy a vész idején gyors értesítést adhasson egymásnak a két laktanya. Az Agy már a szakbizottságnál keresztül ment, s rövid
kétségünk abban, hogy városunk értelmes képviselő testülete a város közbiztonságára irányuló eme eszmét a legmelegebben pártolni s a szükséges anyagi segélyt annak keresztül viteléhez egyhangúlag meg fogja szavazni, a városi kö zönségnek jól felfogótt érdekében.
nöklete alatt e hó G,án d. e. lü órakor tartott képviselői gyűlésében ejtette meg a városi közkórházi gondnok választását. Nagy volt az ér-
deklődé* a képviselők közt, mert négy cómpe- » IjJj* iá«*
tens jelentkezett. A pályázók voltak: Thomfea Endre, Svasztich Hugó, Trojkó Lajo« és Vlassiek 1 János. Az elnök a titkos s/avazáat elrendelvén, arra két bizottság küldetett ki. Befejeztetvén aj szavazás az elnök következő eredményt hirde-
gyénk egyes községeit meglátogatom, hogy egyrészt az ottani szép életet, de másrészt a -kulturális viszonyokat tanulmányozzam, s mit- feljegyzésre méltónak találok megirom a lapokban azért, hogy a példa által lelkesítsek más községeket.
Ilyen szándéktól vezéreltelve voltam a napokban-Sormáson, hol épen ünnep nap lévén, a lakosság egyetemét a templomban lathatám. Altr lánosan tudva van, hogya sorafatf fiőp, magyar I
fajunk eyyík legszebbike /.alában s ezt magauT roannk képviselő testülete a megyei alispán el-is tudtam, nem is lepett meg, de az aztán meglepett,- mit eddig uein tudiZtt; hogy a sor-másiak ugy a vallásosság, mint társadalmi képzettségben jóvá! előde allanak a velők szomszédos községek teleit,
A rend, mit a községben' láttam, példaszerű, s ha mór ez meglepett, még inkább emelkedett meglepetésem, mikor a délutáni órakban, a falu kozepéu álló tornyos épületbe léptem melyről azt haliám, hogy egyik oldalában a »Polgári olvasókör*- másik oldalában a »Polgári önkéntes
^ifytfdtA-egyteNzeriftnv* --r———
Beléptem a körbe. Sok kis lakiban láttam már olvasó kört, de az mindig korcsmával volt Összekötve, a ha volt is az olvasó kör asztalán néhány hirlap, ha volt is a kör helyiségében né hány polgár, azok nem olvasással, hauem vagy a 21-el, vagy a sörös poharakkal foglalkoztak. A sormási körben egészen mást tapasztaltam. Korcsma, ital, kártyának itt hire sincs Az asztalon, — mely felett a talon megboldogult Va chot Imre állal kiadott „Magyar irók arckép csarnoka" függ csinos arany rámában — egy* mSs mellett feküdtek a „Posti Hírlap", „Magyar Hírlap", „Zalamegye*', „Vasárnapi Újság", „Fa-tusi Gazda", s még néhány lap mig az asztal ▼égén „Petőfi" összes műveinek népies kiadáaa tűnt szemembe. Az asztal körűi 8 jó magyar kinézésű falusi gazda Ült s olvasott elmélyedve Uemutattam magamat. Az elnök Orünfeld József községi jegyző előzékenyen ismertette meg velem a kör viszonyait. A körnek harminc tagja s néhány pártoló tagja van, jövedelméből a lapokat s könyveket szerzi be,-s nem csekély megeiédedéssel láttam, hogy a könyvszekrényben a lapok rendesen elhelyezve s évenkintl
erkölcsiséget rontják ; s ez okból legkevésbé volt okuk őrölni azon, hogy városunkat egy „Orpheum* tiszteli meg. i!) Az „Arany 8zar-vas^ vendéglő mgjteiniéljcii kezdieiBBgxiíetfEZ # í fíángl igazgatósága alatt álló társaság a napokban előadásait. Mit mondjonk róla ? mt hogy nem triviális ugyan, de . . . német. Egye* bet semmit
— Az árva flia végrendelfte. cimü nj-donságunkra s as ast kö vetett -Koráét bajor ügyvéd nr által adott nyilstkozatokra vonat* " _ * "' ettők, melyeket a bs-
küldő felelősége mellett, azon elvnél fogva „audiatur et altéra pars* szó szerint közittnk : Kováét Lajos tigyvéa ur, — igy azól az ártasi-tés, — és a zalamegyei árvaszék között folyó vitához, bátor vagyok pár szóval hozzáaaóllaai. Én ugyaa i sak szerény szemlélője voltain a ts-ltolyt eszményeknek éa s dolog jogi oldalához
időn a városi képviselet elé fog kerülni, semmi nem értek; de az esély ugy halott reám, mintha
aak egyesek, az árva tiu öröksége után vágyva mindenre készsk lettek volna,' hogy azt elnyerhessék: Kov&cí Lajos ur azon állítása, hogy az ő közreműködése n&kfU az árva temetetlenfll a fold felett maradt volns, nem felei meg a valónak, mert Sormás koxségeben ilyes valami nem fordulhat, elu sotez irányban a község eiőljá-
- Kórházi gondnok vAI«sstừ. Vá-1 & bekövetkezhet\ esélyre, már a szűk-
............ .1 - - - __.11__I... —_ __ 4 . _____
séges intézkedéseket meg is tette; azonban azoknak alkalmazása nem vált szükségessé, mert a sikerrel működő Örökösök — dicséretükre lemondva. sem a temetés alkalmával
nem fukarkodtak, sőt a beteget bőven ellátták tápláló ételekkel é< erősítő borokkal. Ennyit az igazaág érdekében szükségesnek tartottam megemlíteni. A F.y nem örökös.
- Válasz Mieses Alfréd urnák Ön
dett ki: tieadatot* összesen 99 szavazat, ebből [azon kérdést intézte hozzánk, hogy mit tartson esett: T&jJSTLajosra H8, Thumka Endrére-23, í a világ s különösen, hogv mit tartunk mi az Ytnvich Janosra S Knnek folytán az elnök oly egyénről, aki egy egylet elnöke a mint ilyen,
Ti^'&T Lajost megválasztottnak kijelentvén, a nevezett a jelenvoltak éljenzése közt a terembe lépett, a hol is a hivatali esküt Intfttt1* Elakii-letetei utan; pár szóval megköszönte megválasztását s igérte, hogy hivatásának tőle kitelhető-
leg eleget fog tenni.
— Panásst vei ittuk, melynek alaposságáról személyesen is meggyőződtünk s mely abból áll, hogy a város utcáinak öntözése oly primitív, aminőt a legkisebb faluban is alig ta-paaztalunk. Az öntözés ugyanis nálunk, csak nírből ismeretes. Végig megy ugyan az öntöző hordós-kocsi naponta a poros utcákon, de a vts csak ugy hul a földre* mint mikor nyári éjjen át egy kis harmat van, Még a főtéren s városháza előtt csak történik valami, mert ott a ko-
3si lépésben halad a így jobban leea öntözve az I zőítfik műit számunkban
...űködése által az egylet hátrányára van elannyira, hogy toválw elnökösködése az egylet lelnealázit .vonja maga után, és akit az egylet már fel is szólított arra, hogy lépjen vissza elnöki székétől sőt bizalmatlansággal is nyilatkozott iránta — Hogy a világ mit tart az ily egyénről, azt a viiág tudja megmondani, hogy azonban mi mit tartunk felőle, megmondjuk, azt: hogy az ily egyén karakter nélküli, ki feltolja magát egy egyletnél, maly őtet nem. csak bizalmat lanaággat tisatelte meg (!) hauem mftkő-déeével az egylet létét ia veszélyezteti. Azo$ kérdésre, mi lenne a teendő? Egyszerű a válasz: A közgyűlés mondassa le a tolakodót &s | a mi nézetünk e tárgyban. | — 6sgyllksi sssbalsánf cím klitt kö-Sekranez Kati szoba-
utca, de aztán, hft a mellék utcákra kerül a sor: leány öngyilkossági esetét, s kitejeztUk ast is,
bekötésre -ssámszerint rendesve vannak, az alap-# szabályok szerint sem lapot sem pedig könyvét hazavinni nem saahfd, nehogy egyes szám elkallódták. A kört szorgalmasan látogatják a tagok s a kör elnöke s alapítója, valamint Ahc/m taailó szorgalmasan magyarásgatják a tagoknak azt, mit talán nem értenének.
A körből átmentünk a tttsoltó'tgflet ssertá* rába. Itt. is a jegyző kálausolr, ki az egyletet alapította s annak főparancsnoka, velünk Jött a „ gzertárnok is, A ssertárban ugyan azt a tisstasá-
a kocsis közé vág lovainak, a sebes ügetésben végig szalad az ut közepén fel verve az iszonyú pórt, de az öntöző>anró lukacsain épen nem vagy csak itt ott szűrődik át a via. A város közegészségügye jogosan megköveteli, hogy a hatóság az öntözésre kötelezett közeget a legszigorúbban azoritaa, kötelességének pontos es lelkiismeretei teljeaitesére.
— A nagy-karnissal Msielgahlréság hivatali helyiséget változtatott Ai eddig volt hivatali helyiség e hó l-től iogva át lett helyezve aa JU (világ utcában lévő Lengyel télé házba, ahol most már a aagy-kaniaaai járás főszolgabírót hivatala teljeaen be van rendezve.
*) Z6slr«t«ka tuáésttásökask sstsdts istvwwi ajritaakttri laptiskbas, JÖvÖfs ts »slv«Ma tiniIi tvstristA sorsit, bs ssvkksí fatsorsa bsSfiftttkst. A tstrhttiS
hogy „sajátságosnak találjuk, hogy a holttest boncolva sem lett." Illetékes hplyről vettük a felvilágosítást az iránt, hogy a boncolás aaon okból maradt el, mert a boncolásokra vonatkozó miniszteri utasítások határozottan kimondják, hogy ott, hol az öngyilkos még életben van, z teljes vallomást tesz maga ellen, a ahol mulasztás nincsen a boncoláz mellőzendő. A kérdései esetben pedig aa öngyilkos, még' teljes, jbzau éssssel megtette vallomását, hogy Ő tiz csomag gyufa-oldatot vett be, a igy az Öngyilkosság tényét bevallotta, ennél fogva a boncolás mellőzve lett. Megnyugtatásunkra szolgáé hivatalos tel* világoaitáa, és aat .közöljük azért is, hogy a kft* aőnaéget megnyuktassuk az iráat, hogy a városi orvosi hivatal a tőrvény-' és rendeletek alapján a kifogásban eljárást követi.
Nagykanizsa, vasárnap.
Zala 32. szám. (7. lap.)
1891. augusztus Só 9-6t
— Mi bejt önnek, Kovács nr, kérd* ezüst Lf Szakács ismét ajkábos wjiHa g márafrnharal,| meg Teaaaavári aa > bánás, sselyen /üíü Meny-csengésű hangjával. fhbgy társával agyéti Költözzön ej ezen világból, bért léi zulliót nyert, jellemezve a kis ltUűti
£o*ác» nem (alélt: hallgatott néhány percig de Kovács iámét meaéaölalalk__Margitot, ki tudvalevőleg a hutást sazkSsfiltee
i rtpv tbreiie 1 mc scn, akaduziA JkizmidöHá: J —: Nem értem, miért oliod ki méreggel éltedet.' a tegkíeebb részietekig előadta a kosáé tásiaail
— fen'. . szeretem önt ... . Szeretem ki-Tfalán nem is hat azonnal, több napig pokoli ki-1bemutatta az eredeti azereecee kerekeket • eft* mondhatatlanul . .. Már régen akartam zegyed- nokat szenvedsz, végre a könyörületes hálái sm- 1 mondta, hogy az figyéezsér hogyan combinált* oek ezt . . . megmondani, de . . . Akar nőmmé j gához szólít . . » ' " " á csalást a több eíéle részletet A támadáson, lenni ? Akar engem a legboldogabb emberré fenni? j — Bisiestislsk, hogy ez jó méreg ! Minden- sseiy ezfinetlenftl folyik Farkas ügyvédje £Süét
Heléna elhalványult. Reszketve tevé parányi esetre jobban hat, mint á te pisztolyod. Lehel,1 Károly is jelén van a nagy közönség hallgatja kacsóit nz övébe, hogy csak megsebesAisa, betekig söt hónapokig Szei/ert előadásait. Annak idejében a hozandó
—-Bocsánatot, Kovács nr, de én — nem le- is ^-nyomod az ágyat. A kéz nem oiy nyugodt... ítéletet közölni fogjuk lapunkban, hetek az ön nme. £n nem szeretem önt. J — Én egéazen nyngodixn megyek a halálba, j -
— Ham... . akar... hit remim lenni ? De jEa nem ráeshetek. —-—-1 1TJUim«<J <í
dolgott Kovács. Nem szeret? { — Ha nem is reszketsz, de mégis eltéveszthe-j JtOZgUUlftg*

— fís igen . _ - [ted a tövéét -:-— ..- I ■ Kmtktéelart tárgyslAsek. A Svajca
— Igen71uiIlott fel örömmel Kovács. A — Én ?! szólt Kovács gúnyosan. Ed, — kíj köztársasagát al kötendő kereskedelmi szerződés
— De — mást szeretek! / 25 lépesről ia a »feketét* találom el? tárgyalásaira vonatkozólag kővetkező értemfáet
— Ah! . . Mást ? . . . Jó! . I. Bocsásson! — Kérlek, ne henceg) élted vég*ö pillanatában! i vettük ar osztrák fővárosból. Az oaatrák, magyar, meg lateo önnek, én már nemÉaaetem azt Ezlj — Hencegni? szólt Kovács faragtól elpirulja.[német svájez delegátusok az nj kereskedelmi nem élem int! Éljen boldogulV. . , Boldogítson Tedd melléd as üveget! jszerződésre vonatkozó tárgyafásamé oly lényeges mast! I-sten önnel ü . .. őrültre! . — ] — Miért ? j nehézségek gördaltek, hogy kérdésessé vált, vájjon
És elrohant, a templomból kijövő nép csodál-j — Majd meglátod! e pillanatban általában lehető lesz-e na sgyetér-
fcnzva nézett n tán na. Nem állott meg addig, míg Szakács lelet le az üvegei a földre. Kovács lel- tést létrehozni s ez annil inkább, kérdéses, Mft leksiiara nmn irt Kájdslmsun névéit talon emelte pisztolyát ^ T ~r egy durranás , . és amé I tekintette!ány h ogy OTa&Orsiátffl 'Wld «tő fúggO pisztolyára, aztán IeSít. . . . . levelel trai., regpohár ezer darabra törölt, tartalma kiddH-és: alatt meg kell kezdeni a tárgyalásokat, a svájezt 0. * é a száras töld mohóan szívta magába a gyilkoe | szerződés véglegesítésére csak aránylag rövid idő
— Ezalatt Szakács'sem volt tétlen, G is eltá- folyadékot. - _ • . _ » " [Éli
•votoH hssoJtst i^yan oda irSnyjtá lépteit- hora|"~^ Nos,^ ttrv0^^^áéitHKövacs diadalmasan üzletága, As u'cán tsIUkozott Balogh Lujzával.] Szakács nem ieielt Caák rövid szünet után
A bátortalan Szakács bmelen-biior wtL Elha. j k^rdé siraimiw hangon;-----
tározta; vagy — vagy? I — Hát most mivel mérgezzem ei magamat?
Aüg vette észre a bájos Lujzát, már mellelte j — As igaz. De mivel lőjjem én agyon maga-
termeit éa költői szavakban azon érzelmeknek ' mat ? Nincs nálam Több golyó!_
aiMgl Hígjaiéi. melyö Étf IHiéséIsimIó ifja ka i'eian Tsisn akarata Tilt rí
déJyét csak eiíőithetik , * • * ... ___1 - Gyere bajtára, menjünk haza. szenvedjünk
— Kisaaasony, nem akarna Sxtiácmé lenni? még egy-két óráig és kerewtok más eszközt!
végleges döntés csak a léghöselebbi nnpoktkn következhetnék be. mégis már mn meg kell ba« rátkosM Aasat » gondolánál^ hogy a Sujiswsl folyamaiban levő tárgyalások esetleg meg fognak aaakittaini. Arra, a mire azon itt eltenadt Ur czélzott, mintha A oaztro-Magyarország, Németország éa a Svsjcz Otaszorssaggnt szemben k<K Z4 » akcziöt lejtsenek ki aereakndém saers6dée iéieaiiésere. biztos értesülésünk szerint sohi
kérdé. - En? Szakácsné
| Szomorúan tért n kél öngyilkoa kandidalus haza.f gondoltak. Ép oiy helytelen az a hír, mely as | Már sötétedett i)e azért tnég sem mertek a tr,. jQla^razággal MyamAÜja inmMlő lÉigfiank ál
— No igen. Imádom önt, szeretem én agy,;nicákon menni, n kertek alatt tértek haza. i Utólagos-eihalasztáaáról szól. söt ngy itt, mint miként csak szeretni lehel . . . Legyen nőm, ne j Kovács az irodába meot, elővette n pince-! Berlinben éa Kómában meg ma w az a szándék, tapossa el boldogságomat ... < kulcaotés társával bementek a pincébe — bort inni. hogy a tárgyalások megkezdését lehetőleg siet*
Lujza elkezd remegni. P Egymás mellett nllollíoit a,jok bordó. Kovács lessek. A tárgyalások helye iránt eddig még
— Bocsásson . . meg . de ajánlalát nem rábböT ivotí, melyre az voTl írva: »Tokajt veg eg nem határoztak.
fogadhatom el. Szakács pedig a MBnrdeauzi 1825" bot ivott. { — ttafcass«miKe s ióváro&ól. Idő-
— Kegyed nem szeret engem ?, . . kérdé Sza-1 Mindegyik már két hatalmas poharat ürített járásunk az egész bet folyama alatt igen válta-kács, minden szól hangsúlyozva. - ki Jóit a harmadik „Helenára— .Lujzára !#J Sóztak, ngy, bogv az aratás munkálatok habár _— Di ims . : . bAoem . . . hangzott éa a két pohár ismét üres volt. —'.nagyobb megszakiiiáamü, de mégia tolytatlmiók
— Igeo 7 Hát akkor miért nem akarja, hogy i A negyediket töltötték, midőn a pince bejá- J voltak. A ssi az eredm4oyi illeti, bnzn, és ross a »dág legboldogabb halandója legyek? Miért | rátánál pokoli zsivaj kelet kezet f. Néhány pilla-1 már mindenütt te levéd aratva éti isiptis m nem skar nöm jenni ? - ' 4—*" rá Bslngh ronloli Jm a finesz|tón es legnagyobb részt mog lévénáendve, láthnté. hogy
— Mert ... Jegyenfa s Szakács ksrjsiba dőlt. az eredmény meglehetősen köa-diii az utóbbi to-
— Mert ? . i . ----------- I — Végre «*. « megtaláltalak , .« . benneteket J dtkítazokban jelzett meaiiytsé«et. Árpa na utóbbbi
— Mert — mást jobban szerelek. így szólt és , . . Mit . . . csináltok » .. iu? libegett. idő sürü esőzései köteikeziében ugy színben, hírtelen eltűnt Szákáceot ott hagyva a iakepnél. j -r Megakarunk halni, volt az egyhangú felelet! mint minő*egben nagyobbmérvü banyaiiást mutat.
Néhány pÜiaaatig oTt állott még a isssryw ne — Ls miért? > Angol- es Nemetorszag állandóan rossz időjária
rdmes aztán megtört szívvel eltávozott. Haza ért | — Mert Lujzát szeretem, felelt Kovács, és, miatt panaszkodnak, míg Pisin nsnisiaghaa a Leült és egy hrmssn levelet irt 16 mást szereiéit . ... már megkezdett aratás kilátásai nem igen ke-
Aztán szekrényéből kis üveget vett elő, melyre — Ha Lujzát szereted, miért vallaaz Heléná j caegtelők. Oroszországból s hírek ép ngy, halálfej volt rajzolva. Zsebébe rejté a folyadék- Inak szerelmet? . .Igen, Heléna mást szeret, őlmini előbb, most ia igen eltérők, de mé' kai telt üveget és eltávozott, | Szakácsot szereti, gis túlnyomónk a i^sz kimntatáaok. A külföldi
—A városhoz közel lafcvő feayreahf ment, me-J—— Engem v kiáitoti fel Szakács. piacok legnagyobbrészt szilárd irányzatot köveU
hrelóée Kovács gyakran meglátogatott. Az ar- — Teged hát i Te pedig Lojzának vallasz lek. Amerika ártolyamai emelkedő irányzat után dőbenegy kis tisztás volt Erre tartott és a ffi- l szerélmet, holott ő Kovácsot szereti . . . . I ellanyhuluk. Angoioresagbsn késs as ára ép ugy, ben letelepedett Búskomoran fiit ott egy ideig,] — Engem? kiáltott fel most Kovács. Imim 5 batáridő áru, emelkedést matat, Francia-
nnmegy átegba mertttve. Vegie tehmsudutt ase-t- Ugy biaeny . Feleli a leendő dupl* <ifá*> ' orsságben szilárd irányzat uralkodik ; Németor rengéséből \ — Tehát én vagyok aa a ssdsiá, kit Lujza szeret? szágban folytatólagos emetíkedés után nyugodtabb
— Meg kell lenni! — Elővette az üvegecakét — És én az métik, kit Hetena szeret ? hangulat nyert tért.
felriaJa a kilyadékot Két könny pergel le költőies | — Az hát! De jertek ! ^ leányok várnak rá | — Budapesti acmfcmaléanén, a lefolyt hé-arcán, aztán ajkához emeié a gyilkos folyadékot, ltok § Kovács Helena, Szakács pedig Lujza kar ten állatában több fnuúi kinaitak. A kereslet kor-
Hirtelen ieereazté karját és megrettenve né-íjai közé akarta magát vetni, de szerencsérej latolt volt. Lsnyha irányzat esetiéit elkelt 12*090 »étt maga elé. 16 lépésnyire tőle Kovács ftlt, a j Lujza így kiáltott lel: Kovács /, Heléna pedig: j métermázsa. Uj áru 5—10 krral otesöbodott, el-
8*űcáct 1 I lenben régi áru meglnrtoüa árálr^— Egyéb gahö-
lgy az ölelkezés minden akadály és tévedés I nanemüekben csekély üzlet volt, változatlan ára-nélkül történt meg. i kon. A tmmény&$ Úr&. Zsiradék IzletteJen. —
| Szilva váltonatlnn irányzat mellett Üzlet teles. — TiUwA írsiV j3«»vaiz változatlan. Slnvoniaí szeptember —októ-
lorvenywet berra I7A) trtoo, szerbm azept-októberre I7J8
— 1 léi ■ellllé* lermé. Az a szeazatios | lorínion köttetett bűnper, melynek tárgya egy fél millió forintos i ~
^ - , Jl ternó s melynek vádlottjai torkm Menyhért ée SztrkftlztJii Menetek
•karod magadat mérgezői Atf tanácslom, dobdjtárMt s mely annak idején oly nagy port vert ^^^
. --- ---~ ~ " slJÉ
slvsss sas Ml
— Egf partig sem akarok élni, ss^lt Saskács. | bőső véleméaybes voítak s vanask még mai na-iMfí Urí^tkTV ju^Tis^Sirííj ^lík*^ mi-^termem Helénát, de ö ssegvaliotta, hogy mást trig is s mely végre két éven tnl várja iehonyo- * A • >*f » küiisii sstti tér m« „a*j4« «s smt szeret, 8 mert nem lehel as enyém, elhatároz-: Iitaaát. most már a kifejlődés stadíumááoz kő M .. .,, tam. hogy véget vetek Hetemnek. A lánykába tnleg. A bftnper a legfőbb bíróság cl^tt a l,,rM' u NMsai^fc ^r helyeztem öesnes reményemet és szerencsémet, bíróság előtt fékezik, mely e bó Ö-éa kezdte meg I uo V • a Jh**' ssm vtn w Bsak tsssim kstt • Kii óra óta szerencsém lábbal tsposvs, remé- annak tárgyalását a a legvalóazinlbb, hogy cSsk ] <mk ütni mm trai a i^yéikmirW af«f> nyem msgsssnisltve. nem marad más bálra, mim a jövő héten fogja befejezni e Ítélettel ellátni 1 ~ . "begy megölöm magamat. Isten veled, bajtárs! IA hftnper előadja a kúriánál Sui/eriEd, k*Aú I J^J* jT^iiX^ HStí
— Benőinket ugyanazon ok vezet a halálba, btró tngyanaz, aki a frtasaeeslári Ügyben mint fék, 4» ;iin JtjTnnt^ is!iüí ifc 11 im mm uuo ndik Meü KneáoA A mí neked Heléna, as nekem táigyéem hslyet^és járt elő.) A nevezett előadó, trékiát a mIíumm u <mk hsians^ sis>n ajrs-L«|sn. Mtndfa gengelaiom övé volt, ö vpR a fé ] nagy bnagalomaMŰ tanulmányozta aa igyst, rész- p<Mag mm kiUbxsafc risi^* iw^ f<Mtéak
pisztoly csövét halántékának irányítva.
— Az Istenért Kovács, mit cainálas /
Kovács még csak most vette észre Szakácsot.
— Ugyanazt, a aut te. Megakarok halni.
— Meghstni ? Te. oly fiatalon, reményteljen, virágzó borksreskedéseel ?
— Ne beszélj zöldeket! HaiistszoU 16 lépés rőK Ta is oiy lalal vagy mint éQ, ép oly reményteljes és gazdng, mint én és mégis meg
el azt a mérge! és menj haza. A le fájdalmad nagyobb as enyémnél
isnsi. a meiy iuom nicjcu bmj jiwi
fel nem csak ná'unk. hanem a lajtántuli jogász l<7 »• *- W ■■énpssi világban is és a melyről a jogászok oly Klön-
írswai
nyes esitlsfom A osiitag slhomályoenU, ö ssáel 1 Istenen adu elé, hegy súbőf 'és sst módon kelet •serei és éa meghalok Istsn veled 1 j beaett e bttnner, ismertette annak vádlottéit a;
— Islna veléé, vlsabangaott LŐ lépésről. kAlÖnénaa saépea adta élő, hogy miként enett-
# assem Isiát mm,
AWW4f tsrrbssK4 t s Patetat 4ke«
K 7- t . f " á f .
!; j | i I
• - « B 3 | 5
4d2 • í "rSÍ
>»x i Í ' 3} •I ö) 4 H fc }l
J a r N c | tj
h i-1 í i
{W í-MFfff I
i ff|i«í»H 18
H ű || !»s ijl *
n ii : ]|!{ 8
Is ^ jjn s ti m H x
A H t i **«I Is !*
f i © -lüi í X
ll H a Hm l:lg
1 Ö l kjb 1 !] II
W 1 fiit1«
0 1 I
t u - 1 ° I ii
M 1 !: Ili"
I § IPÍi % * í f
Csak «Iá kor valédl, ha Kneipp M«l»«il;éii Icllctsa urnák alálrA _____—--4fl <1 fii litva, —
Plrporín cr/annin nU4i karásiutian p»i»*rban
yncgrin szappan „^.m-k-kKan ** é&&
4«towkl«i kr. 3 4b. 90 kr, iQrnkiit ánü a 3 db.
Méz-CIycenn szappan^
d6ft*Ulbáa 3 db. HU
itvagakbca 65 kr.-
fa IqJiiM IKT Í keaok m are ?xipit^oez.J
Clvcerin Sjok krém Círrprin blastol • *

Pipere-carból-clycerin fKT? Kalodont WZS&***
tnaálit ntáa, mint fegtinttitó aékllóabetlcaaó vallik. I
F. A. Nu| fla é« lám ea éaklr. adr. aaAllltók ■Éwfcia
Baktár: Síjt luisdia SrWm k TuWr;Boaeafabi Adolf "iftrai -ffcrfn. M*/i"n m Hiher «s Prager Bela-gyogy-4. cartea araál.
I- Pályázati hirdetmény.
§ A nagy-kanizsai takaréképnztár részvény-társadig meg-
w üresedett pénztárnoki állásra, mely 1200 forint évi fizetéssel
g jár,, ezennel pályázat hirdettetik
< Pályázati kérvények legkésőbb folyó év augusztus hó
H 15-éig adandók be.
w Az alkalmazandó belépésekor 3000 frt óvadékot tar-
X tozik letenni.
K ---------~------A W|C7-k«»lEMii takarfk-péHziár
JL igaxgatéaáea. 8
KKHKHWKXHKKHKKHK HJÖOGOÖOOCÜtK *yOOOO&
Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 32. szám. (8. lap.) .* ___IKtfl^ aiifUMtm tó Mn
Nyilttér
' A haahitoU tly-lTttel £teriwtjtk ka a Bivatból agy kta darabkát eb-fKlak. mi által a' haalaitáa amraal liWaik. A >iWI agtyia Hffaűi a meggvnjtáa ataa asraaai o—wiajr^nxÜk, kjmri alég « alif hagy maga ntáa hamut mHyoek »r<w vilápo* barna színe vaa. A hamisiitifi ealyam pedig-aaggjajtá* mán ia—a ^f (inert a aaálak rgywkrataa égaak) a égéa után sötétbarna tok hamut há*r. mtly «aoakaa nem langaradik faaaa. mint a valódi idfMr. kan— darabw Ina. Ha a valódi aaljaa barnáját fianedüruüljnk párrá Ura. aig a hamUjiott arai A Haaa*> 'i (ea. rt k. prámktár Klrfok-ben) kívánatra klld ttindt-nkinek valódi Helyem mintákat éa aaáHítavlvrai ia más aaavrtrf t*r»a vácakbta ü vám. éa paatadijaMatram. Ijff-Ukrt S&tjfUi tv ktyi Mftf n»f+é:tt»»Jé. 774
XXXXXXXXXXXXXXXXKXÍÍOÍKXXKXXKXICKXKXXK
XjMMHHnBHHHBHÉkLJl K
X il
6jert | ilMfls, segítség gjogorhajak i azot toyeítemja elia.
óa itatta áUapecbaa
Áár la
Aa tféawrfg lentartátára. aa éktaadvtk a ronck Mrtáa a vérotk tk»tíi» «a'ó fcaiartátéra 4a a jó améaatéa aHatgkéaéia á legjobb • ItgfcatbaiáMlb mm a 'rttl é* kfdreft
.életbalzsam Dr. ROSA-tól.
IUm «.eVbfcix*MB a iarjobb a Wfyyőp)aláaaali «]ró(7lftv»aUI a 1 mmÉ laliia vaa bémltf • Hllilitá múidcD naduM Ujok, gyeewfgímu étvágyhlinv, wwm íétSéHgé*, i ktiloíáa, m>;«K Ujok atb. «b, ailaa uijaata ba<be«óeeeÉ btimjwL Ijv ktttai batiasi kAvotkrrttbt* éktimhmm tgj űiblxonynlt, iMfbnbató básiMaréré lett a aópatk. Ara VT BAfJ tiTaffal 1 fit, kis iftfgM 50 kr. Btliai«r$ Iratok axrei bárklaak baUkiatéa vé|«tt rwa&tlkaséra 411—k. Óváfl! b í'ktröléM Téfttt, bIi ócakit fi]p«in
V által— n •radftti uu.UA- Martat kónutt wDr. lOftA'ftl*
, IMB" mindea firegaesk^a kék bttfokb* na rmwm»>Wa, auljaab
„Dr. SOBA ólatbalxaajna a „fakate aaai ti" txlautt gé||U« ItArbóL riAOm B, Prága 205-HL" rmk, f ojrdvtp ahraabató, aséUa íel«i» pat>il aa kit njtn ott iái kai*
Dr. IMA élathaliaama ralódlaa kaykalé caak a Hatt*
FSAQNES B.
\ wjaity. főraktárában, né|jBtrt&r a „íakata aaakas" Pragabaa HMQ BÜDAPEiTEJí Török Jóuef or i^qbMI,
rztatck, böty taww
vatta raklár
759
_____ „Jirwa, IMl7 «m ti. a ladll IbU ar lia-
•I gTÓgTaaartáftkaa « Tánabóa iAvaa.
Aa #wtrtk»aapar aioaarchla aladta aagyakb piuairUirákaa
,<aü élftkalwaakél Ügyaáott kaphatót
általános
<6bb mm bálavfUatkaialial iBamni kiataa arwému* mám*»miétm ■■■».áa«.h, aaWfc éa
■■■M9HB9_, 1 -m a^ákiaa
■ytaaiajiléalail wáliakir. k*l«v*ayati, vétÓMgaaaiobaál. iwjw íakaóéknkaál, |ika*aai»*i, MÉn4 aáCaa apMnutt Ifrtaftilenéi. , k*«évv«4Éaauét, hlpipiái kaii M%)4|aaaMkaÉi, MkÉflaaalé-•ál, értékMtta tagakaál ab. Mbá— gjslad*^ d*f»c*Jct, >lkaaaai)td*ai, ákdUM a latiirtáébb Ml alatt aHévvtU; a ikd aaór gcaycó«a aanikadk, aa a ÉfMtat tafiUiMiM Ma aAatt ülfKaai él kMf^a.
„prágai általános házi-kenőcs
IM> I»| i m UlUl |jéf/m> drtmili pilitln .
>■»■« MM M<»ll)l)ll t»w.ll>ll« • DW tBii U1* ili ÉH). >1,1
tll|l«H>
1(1 * ■ M
BftykMé U éa M knJoiArM wlwilá»l».
Óv&S 1 * pr"tki Malawi .4i»w
a X X
I 8 x
S
sj ■
xxxxxxxxxxxxx>xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
kir igyahítaiatak. bagj a* kóaeXva, a aaak akkor valód, la a Maga «teau*i«aeia, adbba tÜMft, *M| kaaaÉlart la»Ü>aikaa (melyik • ayaNta aa—rák> aa UÍkafr^Mljw m Ma tiai< /aö«av léthaia — kakán naa b'tf.^ a twkabh,.,
tal kjMawtkiÉ
»lvaaaaan balláai kibataig vja—iiynkalia
i iefbtbivmjalfiibb, ttáaUkl MbéalallÉa klgjigjlianaa
4ra^ ftfi.
aa iféwM
HIRDETÉSEK.
I E kőlönlrges-««gak aaóta,
bogjr F A. larf éa Sarf Károly azokat feltalálták, 0 FtUtge • királyiul a a lffei*«>eaefrb vralfiadn düGtTmiá ta^aiaál. ralaaiat a bercefi káaakaal ia alkalattaáabaavi^JAiáaiák a kilő* li|—M gikat Lrihif báró tanár. Hrirm. ítUcd ■ai^ Arrw gdrap Mani-V taaan^t, watrfeá " Bécsben éa ■
Nagy-Kanizsa, vasárnap.
Zala 32. szám. (9. lapj_
1B9L augtttstos hó Mn
„TH 1 GRESHAM*
HetbiztoHjtA tdrvuág Londonban.
Mtfyaroratági Ilók ; | Amatría Ilók:
Eprct, hrtm-JMér 5.6.: Ka, Gizellaste M. a a.
atánanáf Ii4*ábta. | a tár*a*4f házában
A UrtMéff vofyona 1090. juu. yO-án frk 111810,811,— Kvi bavétal biatoeitáaak ét kamtból
1880. ért jaaina 80-át .... . , „ Kidattéetk biat<»*itá«i éa járadéki <wr-t&détek a víttanváanrláa»k ntáa a . láfMMig UaftlltM ú<t ( 848) , .„'Ji4.8u4.UW.-^ ltgatóW>i ti—l kél Inri liiali ide .
•Jatt a táraaaáf aál...... 56.
értékiír a/uj latiak be tjáalttok, miniül a táraaeáf ftaaálláaa óta — > Unyajtott ajánlatok, óetaérttke 7% l,M6.8if,555.— ériikre megy. — Praapaktaaokkal éa dijtábláaatokkal, melyek alapján a ténaaáf kötvényeket kiállít, további ajánlatokkal, i)ijnu*nt«M«n »aolgólnak aa 0M*trák«tnagyar monarclila nlidii nagyobb váratábaa as tigynök nitt éa a magyar oaatrák fiókok. 899 2—3

^,£75.-
XXHHXkKXOX)ÜWHXXHH
lickttr-füa
Pejettörö
B Tsvnnhh
Legújabb
türelmi játék.
—178 féltért-
Nagyon ériaWa
JlJlJI?! Mlittl|0(. Ára 36 kr.;
plékatr ItiMtém úfkii.
ti tamásoktól ovjnnk Wfiiüu n ratkU oly lUiiljillwi fogadjank H. mclyrkrn ■ gyári jel e ,.»f HetfOit j" tan.
^KOKHH^HKKXX
jö\öilhin#*y.rt hh'ii^u u#*pi*hfl.
Saakaratott ügyet IfyaékKk, tgy ttljewn tolid Lnnkkánkon ftl Tetettek i»r»énv«iernlr* eagedélyesatt eonyegytkaek rlnrnnltáaa ■afpuiijáb»il
Felette előnyös feltételek mellett
A inrrMelö kr>|taatt«6irii hgyaökóknak tiwl^" it adatik. Ajáalatokat k«>rjúk „lOO tí," rie*jTttt tlnaacbrrg J. hlrtflit^it Irodajaboi Wlet, kmiíium %• 7. Tokion 4UKI itlénni.
888 M

SCHLICK-fele
Vasöntöde is QÓpgyár Rósivény u Társaság Budapesten.
W Gyár ét irodák: / .....VEusHroda éa raktár:
VL kttlti Téoil-ut leee M u. / VI. Peámaaleiky^teu 14 asáa
Ajánja kitftaM* atilárd taerkaaetü, 81119—24
gó*- én lárgányeM^plő-kéMziitatelt ét naámoaeltő dijakkal kitüntetett taab
MIHLICK-Íéle <é«8 vaih ekéUf ét mmmb
Mélyllé-«kéi8, eredeti Schlick k VidaU-fto i|;raaa ekéi íj
Ui l nj mi velő <58/,k Ji sel t, boronálté* rft*iftré hengerelt valamint SCHLICK-íále taab. ,Halad.áuB" eoibavotőgrép #it.
Kftaalttbta >annak Uwábbá labetetluUlt mlék (BAKUK és VIO ATM retJaaer). iakayáaykéaelK géf>h, IttgeH moraaolók ém dtrálék, Mtktd iéka; félt nHttfárlt" áarál4 |é|Mk trémiáara, érléatlatk ét tla|aalt» ktrtBétaéttk. Krtétll tatrlktl kévtkMl ét aartk* imké »rnlé-gép«k ét fktwélé géyik, MálllUitlt rneae! ytaUUk etk.
Előnyös fizetési feitetelet Lefjatányaiabb arat.
QC** Árjegyzik kifdnntm rnyym h htrmentrr

ni üAmT.
VIII. téliéi í»l IH. aiéM
Krtaiítrél Iflkééé kévektlé artUfépkei, legajal* 4* kg^gya** rttbb —trk—tt, toálálváayayal attiytl • bpi-
tyubt üittnieaf 6' tryvatrWf. * tsfUKynfeb arató é» •> Iwgeletottjthb rtgt b|t«É|. a l*gk'it>ytbb jartt «t a U|»gy—tftbb e*t»mr> kotta.
teatpeaad |éiBe«jta|tkal, 4áT.^. Uialu u)l| Kr|UklfiUWMl
béati«a|«i|ekti, la*. <a«t- «t mii-fíitctrt X' ,-JD 10 tr»'j»'íj{.
Maca létMéfUkei, hf«i»lA «w»rke-10*. 4-b*«;r fflBÜthalé iionkkal, rHHÉkitté bowsá, teliát' t ilétrt otti ifMfU <aalat> _I rmzukkai
satffm véicoépló (épkei v-t lUitfm .iwrtmml irpaktJMévil W tiíiwih tetg*ml
Tuvábba miadvtírl*' járgátycerpiőktt. v«lwfe|»«ktl ét tfjtb fadaráfi gt|wk#K . _______ . ...... -.....—
Oleeé árak. — Mtértté 8atl«el Itltéltltk. tta t 8
Üzlethelyiség-változtatás.
Vágyok bátor t ti. é. kötöntég btfcttt tudofiiátárn hoxui, mita^rini
órás- és tóíszerészeti íteletemet
a TVá^mar-féla liAz"ból az
„Arany Korona" szálloda épületébe
helyesem ai.
K/suHhI t d. é ko/ftnnéK btcoet figyelmébe ajánlom dút óra* láltatr#tMll rakiArnmat, valtminl Jtvlló-roftlifljemrl, meiyeklten jiilány oNnbbaii ét ponfotttbbaii lu^ kiasolgtluiDi mint bárhol, miuián nikerüli eitőranKU gyárosokkal OetitkAtltiéabt lepnem.
A n. é. kösöntéff beetet partíofAtál kérve ELVEM > teljea tiaitelellel írj. llieniía Károly.
kSÉÍhtm toctel Hemt. ín 5 fMI feljebb tél 1 Mállással
wfí 8—8
Nickel rhresztö óra csinos kivitellel
3 firt 90 kr. Legjobb és legpontosabb kiszolgálás
üiU Heaoitair óta tájéin Wal áM
jóláliáui
Dátum uerkesetlel kel éri
3 frt. 90 kr. Ugyanez dátum nélkül frt íJ?50
Nsgy-Kttfiim, vasárnap,
Zala 88 szám, (10. lap.)
J8fllr augusztus bó
IOOOOOOOOOOCOOOO OOOCXXXXSOOOOOOOOOO
Oslgarrtffsékl 0
8
tam • v*fir V t kuiuliáW Q
Los dernieres Cartouches"
A ki íoiiíii Hfanttáaik, tudj* aáft, kogy i (iiuitti miiál mhcm! « doltii/, I Inami* í* mán?wlt» Kiért, éa Mf agéaaatfa Miiélm ü ügyeljen ■ínl«i ilitnUáié, kttgr ' • wj.fr fiiiiin hjIhiU'U IHttyt kistré Utféa. Talja* aMfay«fváaaaJ ét MaaicmmaJ bjUMÜhftbí a
öt tekeasztal
Pállll
RBAINMTEIH FBÉltEN
«rÍRAl6L,'tt. IO VLIflIO IIELIAII
I nM éfVHUiiurfr, ia*tya*k ktttaA roltát ukiat^Jy** bal* éa kilMdi tadománya* férfiak ÍMMlék el. G/inik ' Wy!««a oda toraxaaik, kofy a*mca*k *ty formáa Hdoiu. dr BMaayiaéfT* né»r» la miadif iifyaaa'.nyl papírt asal v# ) tttana Tapaaataljali aaoabaa. * fugyaaatéktméaaéjc aok ftlrarrsetáaaak vsa kiiár* * yanualc oly gyártmá-[ syt.k ia, awlyakr* gyártóik oéHkk a**ét kiayomai, * mit p*díg a {Taafaaaifiía jcyároa áriadijaMfftéas, ua marik f rú'l oly (jráMaak ii vaaaak, kik á pspírtwk kaadatbaa tolja* lapaaáauűt í§ annak aW^St 1* keaétié4ak.N | aih, mkay ptfttn mlllluak Baafcr* ataWar, kintir~ilwlt, ko0 Sliln íriflaM ^pnttáiö i an" _f tt <*ral»w* l artMejű*" )*gyft ároakat kassaáiai, m«Jy tvak óta biaoayalt jobbaak, qpndaa'
1 aiíns <igatvHsjujiíniil. Egyauíí fify*Ia»*«t*ttak miadrakít, hűgy papirosunk daüapjáa cóffiak aere áJI
7M14-U BKA l,\NTi;i N F tt K R E H.
Ciifarvttapapiraak ca Itévalyaiak ff ári raktár* léwkaa, I., lekaUcarlaf 5tS. m. alatt léUaik
joooooooooooooooo oooooooooooooooo
és pedig két euriabtlé* és kár«« teíiézS asztal, teljés jó állapotban, a soproni K »mc Inéban eladók én f&iaaonnal át ia vehetők. _
Q j Bővebben tudakozódhatni Hofer
Fonoiére,
fjp gg BUDAPEST, 1891, augusztus 1-én.
Van szerencsénk becses tudomására liuziii, miszerint a nagykanizsai ^ügynökségünk vezetésével
-Fesselliofer József ' •
y| urat biztuk meg.__________________ 1 __ .
Intézetünk iránt eddig tanusitott bizalmáért ez alkalommal kö-szönetünket fejezvén ki, bátorkodunk önt felkérni, hogy biztosításai megkötése végettazontúl uj képviscietünkhez fordulni szíveskedjék,
és maradunk: teljen tisztelettel
Fonciére, Pesti Biztosító-Intézet.
W/9
Jm-
M
m
w
lochmeliiter
Schön.
X. CZ. NAGY KANIZSA, 1891. augusztus 1.
Vonatkozva a Budapesten székelő Fonciére, Parti biztosító-intézet (1864-től 1879. év végéig »Pesti biztosító intézet* cség alatt) lentebb olvasható körftivényére, mely a társaság teljesen befizetett 20,000 drb 100 iorintoa résgvényWI álló két millió 0. é. forint
iészvénytőké»el bír « melynek ezenkívül még tartalékaiban éi évi díjbevételeiben mintegy
nvolez millió o. é. forint
ill rendslkeaésérs, minélfogva ■ leggnxaawabb éa a legnagyobb blztoaltékot nyújtó bistoeitó-intése-tak toriba tartozik: egén tisztelettel ajánlom fel Önnek ktavetitő aaolgilatainkat következő biztosítások eszközlésére, tt. m ; I égés, villám avagy robbanás által keletkezett (likársk ellen, éa pedig :
a) épületekre és azokban leró kémletekre, gépekre, eaerelvényekre éa easkOaOkre ;
b) árurak tárakra, háai eszközökre és bútorokra ;
c) takarmányra és mezei lermeMtméoyakre akár saabad ég alatt legyenek a kacatokban, boglyákban akár padig födél alatt;
NB. A biztosítási a kioaéplendett saemes gabonára ia kitérjeezt|ttk, ha kalló időben jelentés tétetik aaon balyról, bovi el fog helyeztetni j8v'lídel«i» Trsilrwéi ellen, mely valamely gyár vagy bérház leégése avagy falrobbantiaa folytán a gyártulajdonosra néivs a gyár saQnauiléae, a ház talajdoooaára nézve pedig a bérház lak-batlanaága kOvatkaatében keletkezett;
aUakok, ajtók és bútorok lBkar0v«>K«la vahvia t8ré»-k&rok ellen; NftállitwáiiJ'wkArttk ellen víaan és saáraaon szállított javakra nézve;
Jégkárok ellen mindeuamO metai termeaatményekra nézve, a felbecsült kár t*lj*3 megtéritése mellett; m raiksr eletére, és pedig: tőke-, kibáaaéitáai. és jársdék-biztositáaokat minden módozat szerint, kalnet rllas.
A biatoeitáaí feltételek a t. oz. kóeOnségre nézve a lehető IciCAlOujiiacbbek. KMfforduló k*r«k a lagméllányosabb módon reodeatetnek, és Irgg^snakkaR fisettetenek ki. Mindennemű aaAbeli mint Írásbeli ért esi lénk adáeára tegkéeeaégeeabban ajánlkozván éa biztosítéki íjánlatail, a Irkat* lt|s|piékksn aaAaellanáé áljak biztos kiláláaba helyezése mellett maradok taljee Ussullsttel i * Pontiért, Pesti BtatuaUA-Inléttl
itagy-kanizMai föfigynöltóógo Fesselhofer iézsef
1L
iv. v
VI. VII

aU
tMáMVMM
• fTmm- mán**?vö
IfB!
nwnkwTM
Wftw
necltel fttlttp
39
mmm
isfKTlsfdonitanál Nagy KaniMán, lltt.

TBnl
N»hy Kanlaaa, vaaárnap.
1891, augusztus M fl-éa
n kél Iával eaért. akkor inkább neked AdfUk.1V frtot nyerhetne ia nyjta»
& nagjrteftt ét rOrírimtt konitaotftföífíTf, Tiúgy 0 moat milyeH ló váaárt eainál, a gaadaja m»ln-dieeéri árte, a két lovat odaattya agy lóért, de eit aa egy lovat mim^jart megveaaf tíiie a* a Vwper aimyiért, amennyire a gaadája a két lovát tartja, de még S irtot nyer ia ruta . . Hát
eaerélt.
Mikor aatAu a mérnök ar két íovAval odább áll a két UkHiA, a harmadik, a .vevA*»t játaaó hét lókiltóaak ia elment a vev éeí aaándéka, dü elment Ó maga ia tAraai iitAn,' ugy, hogy még t»\n a gyflrí rendóraég ae ingná meg képiéi hetid eatán a mérnilk ur megTepotéaét, mikor a kooaiaa nagy örttmmel repreaentáltn neki a ke-hea eaerelovnt."
A virágok Izine.

A virágok aaiae, aa alak ulAn, a legtontoaahh tnlaidimstg. A twitolr a Mtnatat IVY walAlyíiaaliT
Meieg vagy aktiv aaintk- a vOr^e, *«rga e* na» ranoMisin; htd«g vagy pamív aaluek kék, lila éa *ol«l< l«egmelegebb a rmtam-Mtin Icghidflgcbh a. kék A meleg aninel a fehérrel itatta ragyog-nf ki Jahai mifyOh|l l^VqlHflflrtlI ig ftMfiwhattlUnak. a h®a aainet arnyekoenknak tataiénak éa ctmk akkor ragyognak, ha nagyon aok teherrel vannak kavarva. A hideg amitek aolia aem nyomhattak •I a melegeket, ha Üeaaekev erjttk, de megfordítva igen, A vorfta, aarga Aa kék elaftrendn, vagy tav Miinek, a tobtatik mátiutféarin vagy kftaép-aímek-Két mAaodrendtt a«in vbgyUlékéltfu baemadrendn aiin e*Armaiik. Ha a báron! fft éa kö«epaiint agy kórban egyaaUJdk. ngy a barom meleg amint aa egyik; a bárom hideget pedig a mlgik oldaj
rovott atinnel ia kallemea haiaakjdéaheittnk elA. TokiM|Hl\k.i»L a riaüMkAluli Mily eaakaiy annál iliaiaban véve h vátioinioaaag. fia ró«aavirany* lián ><argiir04aai álliiuuk, f$t; toknxxa ogyan a vAI|o#nioaNAgolt de ciMkeníl a.Mé|>»áget, meri a aUrga *ain nem egyeaik a vUrO*«el a oaak viola vbvOaaer vagy ohainolevel lehat egy ült nlkatmaxnl.
Irodalom is művészet.
— lilllfOMI blila«Üé láriatAiak ia*. gj nrorM^au«Mi liy eaimmel l)r. Márkua De aaÓ, budapeati Ügyvéd, a H«logi Saemle" aaer-keaatója^ egy lliaatat boeaátott kö*re amely egy hö-i/an oaIkii «oruaatneí eUőréaaet képezi éa amelyben a nálunk mükftdó táranlatok vagyon i kimutatóéi knpe-An utal biatoaitáai ügyünk §/a-bályoaánáuak (libáira éa hiányaira. A nagy axák-j aaei liaéggal é« a legaaigoiuhb tárgyilagoaaággai | kido ggautt tanulmány élatf aorbait a ti reáliám mel foglal kötik éakimutatja, hogy; e .láraaaágj atHTOfanilyaí olyanok, bogv nem caak törvény W Mtthrök.'^nrntrm egyut tara biatnaiturf jrt^rdi" j kait ntiudim irányban korkáx tat jak. I hogy laig-t konnveUyitt vállal ^ilréialnlft; liAffy mamui . bjatoaitéaa alig van; hogy vagyonának nagy réa e kétea ériéhalrUu va». albliyaavB Aa bngy j
os^JEeisroKi
Bordal.
Hajtű fiuk poharat, poharait Hajlam a Intr diadalt nem arat. j\rtMta rajta tehátf frir Mtifrll typiiJ**? Ifin: u</yii cnak a tn/ri a a ládHyl iurstm* h Kljrn űrökre a hort wrtitm t
Éljen flrükrt a bor, nzertlrm ! . . fior ttHílUli titrelwimet u J'rlmtem;
- AM a ityrlmet, A mily rmle ayyn— Örökös kinokat. De gyirnyört *oh' eem ad - . Siifrmet mi kiuotza küuyőrUUnül% S mégis utána im újra hevül.
Filfe a búval, a yonddal — igyál t Ztys, tej* ihatw, hn koeiul a
majd a pokidha' ____
" ^f iíffi ~ Amig it( iwiyy A 1 aG-bontn
nyereaégét fl'P a btltaittált tUtattUH, tffi nem egyeb vagyöuAbAI merití. A (iUetet. melynek ára 2U kr., melegeit ajánlju k a btafoaitA krv AÜUlég Ügyeimébe.
— Kai hrrerg « Krnü htU-iíoa rég ' kiiUó
ofcgyohb aaabáaú müve eaak moat lepto meg a világot, midónmegírta nSaulit Clara• eimü ope ftl
prrajn S;<h; Koliurg I niraAvban állt aaohliaw i
ráját. A jol iri a a<ép aenéjii operát >» h«» 5-én adták elAaafír a berlini operaháxban éa pedig a Ián |)Viilma«»uk ü|»y |H>>|y a yprfff f» rft'd, kék lagaaabb aikarral áa eloadáaon a heew»g< fe+HW éa narano*aain, violaa4Ín éa aérga anemköai eaik Kiért elitntéieo aaiaeknek ia neveaaük flkel, mert tényleg csakugyan el ia Ülnek egymaaiol. Aa elülő Rímelt egymftn kmr a tagnagyntitr xmntraatot la-l»e«ik. a melyet, minthogy a aaemre kellemeaen hai, harmonikua eoniraainak naveaaünk Aa el lankeaü a|inak» mini eat aa eleiben gyakran iát*
iuk, agymla aaéimágét («»ko«aák; koiaa a vOrOa narane«aain, kék.
a aOld aain no*
aaerao aaemélyeaen jelen volt a végig hallgatta darabja elóadáaát
— ltrMéti)l Hwmar«BiliiiN A'on alkalombél, hogy moat Komáromban kiáltixAa van, a vAroa meghívta' haaánk- nagy mnvéaset /»V mfnyi Kdét egy koncertre* A müvéaa aaiveaen engedett a meghivAanak a e há 5 én tartotta meg hangveraonyéta Jcomáromi aaiiikörban, mely
h admtéfj rmk ammjj tfemn: — AVjaw tiréhii a hoit mr jfrlír?""' ~~
Usm Mitíái.
Kovács és Snkácf. ——.. «<
. Viola * n/4m, némelhol: Iteiner Zmgmond, Mindenki tudja ai egáaa veroabea, ho«y a •Kovaea éa 84akara« cég legalább ia 800,000 forintnyi vagyonnal bir. Mindkettő még fiatal Aa unnralmaa, minrikan<4 ieigyelia K . . . tál'ima.
lila aArga l annyira megtelt előkelő kiiaönaéggel, hogy még min hateaat éa altankeanteg. RtTtarmrmttna -ha* I a knbaaák -mfigtitt iw aiékeket helyratek el. ^r
látnak Jiaiaaiflk. ln»h»fi»uiMUii> «ainwgyQiaiak | haagvera^nvt /fudnytín^ky tlyplának pgy .A viaahang k^pm ^ Él-gHltt fkilÉMMÉ
aiok, melyekben vürüa #a narane«aain, aárga éa lOid, viola éa kék, vftrfta éa vinlaatin Oaaaekerül A harmonikua aalnvegyületek a legnagyobb baiaat taaiik; a karakteiiaatiku« aainvagyületek bataaa nem aokkal k»«abb. mint aal a kék éa aarga, viola aa itartttcaaaimik mutálják; ellenben a aarga #a kék a vOrOaeel mar kavAabbé 1 lik tvieae, mert tanéi a vegyülvtnei blanyaik valami a etemnek, tudniillik aa ellankeaO aaia Ha aal ia malié|5k aimjttk, ügy a dlehartnuaia megmünik* A atépaég aaoaban nemeaak aa ellent élek ben nyilvánul ha avm v aiim ti mim lakat, ng^wrwaJT kat kj kíván, de ei inkább caak ag} eaia éa UamnlO tatnak árnyalataim voaataoaST nem pe» dlg kQlüabAaO Minek átmeneteire, melyek aaiaien alÁordalaal. Van aannbaa arra ia mOd hogy minden aaievetyületet kellemaaaé lagyttak a aa afebdi áll* kogy lebérel allnnak knaka. A lentoo-loaabb virága*te a vftrOa; aa a leggyakoribb, aa a tóidnak aa eMaaaaiae a eaért aa képeai a mg* imaiabk eílmitAtat a épen étért vigyéaaunk kell kegy a vgma aaiaak alkalmaaaaai tttMialm ne vigyük. A aanta é* naraacataiaek a viiagna vü roa aaiaaél la ragyegóbliak, a lávaltma legélénkebb ka«a»oak ae épéit aaén 'akaréko«an kell vebvk kaaa^ A legiObb takar aaan Mineket nem aaa raM, talán eaéH, man a vdraaael nem kepeanek jeMa«aO vagyaiét** A kék a«int a tettebb ember maai, eankhogy vakkal ketaaehb kékaaiaü virág vaa, aMai a menynyit, ófcajtaneak.' Aa egynél labb aalan vnagul, ka nine* agy étéakebb, íelinaabb mfttlf kíieivtf* aétküH pmkna a*ínaknak laJaaa aak, klkfomaMt távolalil^il néaAük. Ka külnnOaan a malia^ lalimi Aa miatt vÍragtHt<nl átt* A teker Mial mennira* mi(nk meg, nánlnngy aannbaa aagtiNi fttn« kaiaan, atart eaak lakaréloaaa a intAbk oaak maa aaiaak naaaakméaefa kellene kaaaaálal MuhIm keHHaa a legtMib virágnak tlaetn, aiéak aamiaak lallaae Ihm IWia aai> aak nlatt aaoaban aamnaaa tn míhIíii« kanam ttiéfmimta la eriaak, A bálvány* ImiimiIn Manaktl a nagynn nAal aaiaal bataaa 1 aaaknit^ i betiák a ml a Ima iaMNakael piMmi Mélánk; eia éa aaéft aMgé* eaak uttfébana keá al* ItioaMa fciftijiiN'iiaia Na#t «ilDtalNaaatk«eaag MMétaiiaifv aavy alüiif. ila ma iiimimi gaa UhmMs kaia*
klaaomlt kiáliftét eimü bobAaága etfiate meg, melyet />oé«i aaiaignagaté éa Stiyfihy Ijujaa nagy aikerrel adtak eloT Keményít a kfitdnaég lelkes oyAoiévnt • fogadta kiléptekor éa minden egyee atám után meg<megnjult a peréig tartó tapa flodá Alaioe ia a^joa eliameteaben réaaeaült aon gorajátékáért
- A .U*|»a>» t'aaládl Upk1 2 (tik aaáma küvetkeaó dóa tartalommal jelent meg. „AagAttf kűrüMaytk* Irta: Kényre* Dith Kálmán. — mIUVt%»ILmiM*it* Fülei á LtjoetóK
ílil rflifv íís ktlttűjt "iafnai a js|"»téti '- vt jajiáqi
*Sk * Gáspár FeranetAl. — AV/ fá barát • Irta: Ima Pál, ^VriW^am.' -TT&fz
dalotok. — As Aaa. FeMti Sándortól, — A ttacy-bácsit Taigyeey Mihályiul. - A fUtswjihfoL !>r. VAU Kmo után, Hamar (ftáter HiláHnaa küayvélatl.t — Fraaeiae. Irtp: André Tbenriet, — Mindenféle A hH tükre, Brntaetól — Ira diű«m An mAré*iW Siiuhils, Hymen. Képek: Klekaa Tál, — Tfclpkeróaaak. HaakAmé a n&ldbea. - Még mondanék valámit. — Kegény; melléklete; /Mnaa Irla: Váratii Antal.
- I r^argél leua leéa)lakala érte-állóiét véltük aa -Ut évrólOaaarAllitotta Rndrai S R«Vaaa iga'gtf^. kt .I^eányatnk a külföldi iakolAkhan" eim alatt ad küaléményt. Kegyoa találóaa moadja* hogy ha ^égiglapoa* ank^a aaomaaéd Anaatria leAn>iakoléin «k érteni-tüli, lépten-aygmon talA|nk a ank mágyar ne-vet, a tanulok aaármagaai helyének rfvntAbnn I pedig a magyar belyaégnevek egéaa aomaatAt 1 Haomornaa Mü|t Hm baiyyeink bonver»-1 lettnek e nem igen kedveag biaonyitványait. Némely gaadag atfllék nem tudván már péaattk kel mit tenni leányaikat aaivük egyik tegdrá gAbb kineaétült a aemaeli éraéatól nwiatiak meg| a kiküldik külRIIdi lakodba A-eaa^gAI intéaat! aiatiaiikáia, küvatkeaó adainkat nojiat fell Aa! Intéaetbee t tanár tanított. Vnlt v(Vnbépe*kar** a tel Ügyeletet a emgyar nyelv teáéra vét?ü1ta magéra Tübb nemva tanngybarál emlékv«ett| meg aa IntAtetfgl Aa réaalnl )atalm«aá<4 eAlfa, iiaiitt a küifvtái aiámáim kli»y veket aiáadé^ { koatak. A ket oaatálymi IáH bmt+m* t* taa.! IUm lat a, intafm. f» tmfaetlta ti,
S csakugyan, irigyeiéare méltók ia vollakt Rn-gényea lerméaxetüek lelve ábránddal éa poeaiaael Olykor olykor megjelentek egyik hírlapban a tarjak mrresKrögtixnngemenyel. melyeknek aaersJje majd S/akAes. majd Kovaca vala, aöl eamobbi egyaaerolyannyira hevült a költészetért, hogy a karl^ínyi gyaéket ia vembe aa*>dte.
Ai uiabbi időben mindketió tulábrándoa volt. Hntrvani, méty-^ondoikoiaau lOn miodkeltO; ha Knvüea hatkan aOhajioit, aaonnal, —. mintegy
vet megrendítő aóhajn.
Mindenki tudta, mién adja el a cég oly ma-lanchnlikuaan borai, csak barom egyéo nem; aa adóaaedO Balogh éa két leánya : Lqjaa éa Heléna. A két leány K . . . bfeakeaége volt. Idö paaarléa volna alt 1 két véanai siépeéget boaaaada|ma«an leírni* Elég aa; hogy a tíi leány *gy aaépaég vala. Ikrek voltak éa agy hasonii-hu lak egymaahoi, hogy gyakran még atyjuk ia fete^erélte Okét •
bnfknrwkaifli>!!l|ü —jQii^^
A> üalei beaárta ntán mindkettő Balogh «gra alaiait Aa Sptig *~eUHí ceemUa tTratad-tatáaba merülve. Sí ereimet vallani aaonban még wii merlek: ebbei már talenkek, bátortalanok voltak.
S midiin a hold elég magasan baladott aa égan, ^Kérelemmel aaivükben ba/amaniek.
Igy tartott ea nébány hóig, míg egy kmaastrófa ailnti he. mely a • Kovaea éa Saakaoa* cégben olyan hétaéghaoaéat, ijedelmet tdéaett fia, minibe caak a fftW birieieQ, elftkéeaületlenül alkaülyedt volna. Haajaané idáaifc elö eaen bábeli lünavart. 0 volt K . btrkür^e, mélt6 vmélyiána a •K -r. t FttyeM«-nek.
Kgy at*p vasárnapi délalottan meglatogntá a két Aorea bittó aa ártatlan hangon keidé tré» oeetnt. hog? aa adoatedn kél aaéf| leányának kf n1je akadt I f
A cég eiemétyeeiiAi elbelaváaynliak reaakedtek . . « alig btitak lábaikon megállani.
Sagjaané eitavoioit.
KoVaoe tért alAeaOr magaboa: 6 volt aa td6» *eM) é« aa erfrabb, Hn«komor pillantáei vme^ üatet - én kart arán leié éa uutaa elknltogoit. Al nifám ért . • , még moai a re^k eten , . , llalogb liatanak larimi. A kta kerten aibaladva, a baaba akart léfiai. middn a lombok aördaa* kendeitak. Megkifdatt: Heléna III a lagaabaa ea knian,
K«*veca meláce üp S »ka»a üli e*t aaoitaanl.
méleHwxmtaakai KvMn hn jfrnanti___
téenken ne«#ii lUlenara, vwajá meg U»üte «#a
Maiana vénmai em*dau«m«a» ra-ata' i|«étia na téti ra.
Nagy*Kani«aa, vasárnap
Zala 92 Mám, (10. lap.)
1891. augusztus bő í*-én.
ooooooooooooooo oooooooooooooooooo
Czlgarettázók! 0
A ki éanaarfaa rigarattástk, tmlja aat, hogr a dgaratta JAaégásál aamraak
. ......fSft ... 9 ■......
| rtnomsaiM ím wiírvmtú. Rsért, da méz agéaaaéga- éroaaébéa ím (tgyatyaa sriadan aigarattású, bogy
ii dobásy, haaam a papír ' haaaaálauó I
papír Haosi4ga miadaa Mtaljrt kiaánt lágyán. Tal|aa nagnyitgváaial iéa blaalnmmai haaaaállistd a
„Les dernioros Cartouohes"
RB41IVIITKI1V FHÉR EH
I r Attlfel líVi H A «MV Ki, M. BOlllilVARD IXKLIAII f vahV (Ugamllapanír, martak kitflafl voltét taklitályaa bol- Aa kttifóldl \»idnmáuyoa férfiak iaaiarték öl. Gyárunk ( * folytoa <h)m Iriraiaaik, hogy amucaak »kgvít»rm4n tinóm, «l«- mmayiaégr* aéav* ii mindig ugyanannyi papírt aaál k lltaoa Tapaaataljik aaoabaa, kugy a lugyaaaUlkSaiBaég tok félwmataanalr vsa lltlvf * vaunak oly gyárt má-[ nyok ia, aalyakr* gyirtáik oégjtk navét ainyomnl, a-fiit pwtig a tlattM«*gaa gyám* ml*dtg w&fitfiU, nutu marik. I sót oty ijrimwk ti tannak, kik z páninak kaitittWB taftai frniiABiH «•* mü »ínö*i/r4l U laaaállltiak | köVéwbb. ailaay papirt aaálliUaak. Knakra ntalváa, biavéat aiaaaQk, hogy minden VMalmaa cipiretiáxö a ni mLm 4ar«lar«a Cartaaakaa" Isgyfl árunkat fogja kaaanálnl, maty fttak óta t»ia»ayalt jobbnak, minden uia rlganltapapirnál. Kgvutul ttgyfldkatriunk mindenkit, Iiogy papiroannk címlapján cégünk íeva 411
II KA ttftTKl ü FRÉKEM.
rfíyWrtt gyári raktára Béesbei
1 Caliavattapapiraak éa yra}Mlnt gyári raktára Béaabea, 1., takallaarlH Sl&» M« aiatt iétanik \J
>0000000000000000 OOOOOOOOOOOOOOOOOO
Kőt tekeasztal
éa pedig kél eanwbale* Am három (ekéző asztal, teljek jó állapotban r a soproni KMiinéban eladók és •ionnal , át is vehetők. JQ&1-.1
Bővebben tudakozódhatni Hofep kávén urná) ugyanott.

Fonoióre, Pesti Biztosítóintézet.
ir
_ ^ ^__________BUDAPEST, wugusitui
Yan szerencsénk becses tudomására hozni, miszerint a nagykanizsai fóügynökségünk vezetésével
3Passolliofor József
urat bíztuk meg,
Intézetünk iránt eddig tanúsított bizalmáért ez alkalommal köszönetünket fejezvén ki bátorkodunk önt felkérni, hogy biztosításai megkötése végett ezentúl uj képvaseletünkhezfordulni szíveskedjék, és maradunk teljes tissteieuei
Fonciére, Pesti Biztositó-Intézet.
kocluiiH*ter
Schöö.
II.
III.
IV. V
VI. VIL
5R
m
m
cz. NAGY KANIZSA, 1891. augusztus 1.
Vonatkozva a Budspesten székelő Főnéiért, Pesti bistositó-intéset (1864-től 1879. év végéig >Pesti biztosító intését« őség slatt) fentebb olvasható körösvényére, mely a társaság teljesen befísetet^ 20,000 drb 100
^rintos részvényből álló _______________Jét míllíÓ 0, Ó. foHflt
rési vény'tőkével Í)1T a ineíynék eséÜkivOl még tartalékaiban és évi díjbevételeiben mintegy
nyolez millió ö. 6. forint
áll rendelkesésére, minélfogva (k leggaidagabb éa m legnagyobb btatoaHékot nyújtó biztosító-intézetek sorába tartozik: egész ttestelettel ajánlom fel Önnek közvetítő szolgálatainkat következő biztositások eszközlésére, u, m : 1. égés, villám avagy robbanás által keletkezett iftskátPok ellen, és pedig ;
a) épületekre és asokban levő készletekre, gépekre, szerelvényekre és eszközökre ;
b) árurak tárakra, háai esskösökre és bútorokra
e) takarmányra és mesei termesstményekre akár saabad ég slatt legyenek a kasaiokban, boglyákban akár pedig fedél alatt;
A bistoaitáet a kioséplendett szemes gabonára ia kiterjesstjQk, ha kellő időben jelentés té* tetik azon helyről, hová el fog helyestetni JAv*4#l*ai vswisiéaMiég ellen, mely valamely gyár vagy bérház leégése avagy /elrobbantása folytán a gyártulajdonosra nésve a gyár astlneteléee, a bás tulajdonosára nésve pedig a bérház lak-hatlanaága kftvetkestében ketetkesett ,
ablakok, ajtók ée bútorok iHkirttveg^lii ealielé töréa-károk ellen; __
asAlllUiátty*kAr«k ellen visen ée asárason szállított javakra nésve;
Jégkárok *Uett mindenemtl mesei termesstményekre nésve, a felbecsült kár tdljts megtérítése mellett; as rnker élntéWj és pedig ' tőke*, kiházasitási- és járadék-bistositásokat minden módosat szarint; kalsssl sllia«
A bistositási fellétslsk a t. os. közönségre nésve a lehető Ieg*l6ity&a*kbek«
KlŐforduló kár«k a l%gméltányosabb módon rendestetnek, és leggyeraabtaH fisettetenek ki.
Minden nem tl asóbtli mint Írásbeli értesítések adására l<*gké*sségeeebben ajánlkozván és biztosítási ajánlatait, a t*kH6 l*g«l<Niébbiiii aaAmttfcndé dijuk bistoe kilátásba helyezése mellett maradok teljes Usstalleuah ^ n FoncJírf> Pesti Blstoail^liitéiet
nagy-kanizHai főügynökségo Fesselhofér József.
m
A
KJ£
W

110 i—1
IIBÜMímiIEI
ü
I Fisfliei Fiitöp laiMttíaidotHmnáTrMtfy^KH

Nagy-Kanixsc, raaárnap.
Zala 82, wám, (6. Iap>
adjuk, 5 | rozott színnel ia kelleme* hatást
idézhetünk olő, eaaéJ
válloiitpaaágot, de oatikkanii a ssépaégaf, meri. a aArgn ssin nem egyezik a vftróssel a $j|Jp viola-vőrösael vagy obsmoísvsl lehal együtt alkalmazni,
a liét lovat eaért, akkor inkább nak
(Hot nyerhetaa ia r^jta, 1 Taklaiyüfr pl fi ráiaavirányi I Mily. csekély
A nagytajll éi rnvlde»*B torzió e|lM>iInlt, liogy jabaiaban véve a váifoieioiaag. Ha róomvirány-Ő most milyen ió vásárt óéinál,' a gazdája mog-1 ban «argsró*»«ái állítunk, ex lokozza ugyan a diesért~árte, a két lovat odaadja egy lóért, de est aa egy loval .mindjárt megveazi tőle az a kupec annyiért, amennyire a gáadája a két lo-v^t tartja, da még 5 irtot nyar ia rgjta . . Hát tmpálf í — I
Mikor aztán a mérnök ae két lovával odébb áll á két 1 iköfcŐ, a harmadik, a .vavő' t Játazó két lókötőnek ia elment a vevéai szándéka, de elment & maga is-táreei dtéwr ugy, hpgy -még" ián a győri rendőraég ae Ingná meg Képzel .Mfl* aztán a mérnök ur fn^gkpejiaét mikVr » Jöíihia nagy Sífíimél reprezentálta neki a ke hea'cserelovat."
A vir&gjk
íziLe.
alak mán, a legfontosabb színeket így osztályozzák.
A virágok aaine, az tulaidonaág. A (eatök a téalei tijf
rancsam, ltid»»g vagy pavsziv színek kék, Itta éa fffW; limmiligvlih a naiamuulu' iBgliiilwgalitrx kék. Jk meleg azinek a lahárral n»a*aze ragyog* nak, tabát nagyobb tánulaágeél >■ lainiUslWenek^
i mrfag fawfff Irnyiko^iiPak. látszanak áa csak akko{ ragyognak, ha nagyon aok fehérrel vannak ke»er»e. Á- hideg smnsk a&ha aem nyomhatlak si a melegeket, ba őaa*eka*ar*Uk, da maglurditva igen. A vórőa, aárga és kék elsőrendű, vagy (íi síinák. a lAhhlák málriifrindn vagy kTizép.színek.
Két másodrendű azia vegyfllákéből harmadrendű azin származik. Ba a három fő >és középszint agy körben agysejtjük, úgy a bárom melag ##tm az egyik, a bárom hideget pedig a másik olda-
-ton alkalmazzuk agy, bogy 1 vőffll éá iflld, fcll lagllili Ili M111. Sí eJoadAaon a aeroeg-k
Irodalom és művészet.
KAinidl Msto.lló lára«ágek Wa.
g)ari)m/A|{»ii Ily ttlmm*Mfc' Márkul De zaő, budapesti Ügyvéd, a „Jogi Szemle* azer j koiztflja.agyliixetst bofaátott kS«re amely a'gy-j ho-s/ah czikk»oruzatoak , eM réazét képezi éai amelyben a nálunk müfodő táraulatok vagyoni kimutatási kapr-án utal biztosítási ügyünk a/a bályozásátmk hibáira éa-hiányaira A nagy arak? sserüséggel é« a legszigorúbb tárgyilagossággal tidogvautt tanulmány,.eleő aorban a Gresham mel foglalkozik éa kimutatja, bogy e táraaeág alapszabályai olyVitok, hogy nemcsak törvény be atjffffffk, hxwwft'wgfiit^í n keit minden irány biti kockáztatják, shogy (rg kftluiiebben iállal kimzteatokat j hogy vmsom biztoaitása alig van; hogy vagyonának nagy fájj. kéi»p irijkgkiggii ytn gihüTycmr:^ 1rogy nyereségét Hím a biztosítási Üzletből, ha nem egyéb vagyonából meríti. A füzetet, mélynek ásMJO
ISgy livrreg mftrájm. Stiiiz Kobnrg j Krnít hiríüW lifllff MralvMa áll, azonban 1 — nagyobb azabáau müve csak most lepte meg aj;
I891Í wgy&tím hó 9-éo. CBJbJRZTOXL Bordal,
JiajUt fiuk poharai, poháráff Hajlam a bor diadalt nem arai, • 'Sortti rqjta Ukú(t
Tele tőltul a LmaáLL________
ayp* 9 inrt $ 9 UáHtff ástrtima
Kifen
örökre a lw, ezerelem !
Üjen örökre a bort eserilrtn f t^_
.Iwr mellett merrlmemet ie feledem / Azt a ezerrlmet, Ar ~mthj~rMtk Ttyytw
Orököe kínokat. Ih gyönyört *oh' eem ad Szivemet mi kinozza könyörtelenül, ti méjin vtámr im n)rv hetttt^
Hűre a búral. a gtmddal — inyál t l xetö ihatni, ha koeiai a haléi; Majd a pokolba'
— •m m hxtHi a mm
Mei ie oilaHótj emk amnjf Hitein ► Ktfűí ZrS&re a Hor,
ueretem t
Rózta Mitíáe
Kovics éi k&kiei
világot, midőn megírta nSanta Clura• eiind ope-rAjat. A |M Irt e ■étén aenéjtí <»pf»rát ir kó 5-én adták előazör a berlini opera házban éa pedig a

éz naraneaaain, Vlolaazin éa aárga szemközt esik Kiért ellentétes színeknek is ^nevezzük Őket, mert ^■tényleg csakugyan el ia Ölnek agymaató). Az elülő azinek egymás kost a legnagyobli eontrsaiot ké-pezik. a melyei, minthogy a azem're kellemesen hat, harmonikus eonirastnak nevezzünk- Az el UakezA azinek, mini ezt az életben gyakran lál* (ak, egymáa aaépaégét fokoszák; a sOld síin lo kOzza a vorus naraposaztn, kákr4Ua áa-aárga znn batam áa altenkeinleg. Eit harmonika* km-láiaak aesesiáki—I axok, melyekben vftrüa és narancsaain, aárga éajkiazorult
szerző' személyesen jelen volt a végig hallgatta darabja előadását.
— Rrméa;l K«*mAr#Ml»au Azon alka Tómból, hogy must Komáromban kiáIIítáa van, a város megliívta hazánk nagy művészét He m/gyi Cdét egy koncertre. A művész szívesen engedett a meghívásnak a e hó 5 én tartotta meg hangversenyét a komáromi azinkorban, mely annyira megtelt előkal/i közönséggel, bogy még a kul»szák mögött is székeket helyeslek el. A
told, viola és kék, vftrfa é« violsacin Aaazekerül. A harmonikus azin vagy Öletek a legnagyobb hatást teázik; a karakterisztikus aaíOvegyOletek haláaa sem sokkal kíaebb, mini azt a ■ kék éa aárga, viola éa naranesaainek mutatják; ellenben*a aárga és kék a vúrósael már kevéabbé ülik Oaase, mer' esnél a vegyületnél hiányzik valami a szemnek, tudniillik aa etlenkezO azia. Ha est ia mellétök állítjuk, Ugy a díeharmoaia megazünik. A azépaég azonban nemcsak az ellentétek ben nyilvánul, ba nem a izem áimenereker; ogyaevargtt' arayalaio katiakifán, ia aa inkább csak agy utiiLia baaoalO asinak árnyalataira vonatkoslk, nem pa* dig kfilőabAső színek átmeneteire, melyek azinten előlordulaak. Vau azonban arra is mód bogy minden aem vegyületet kellemessé tegyünk a az abból aN, kogy fehéret állitunk koabe. A legfontosabb virágaain a vftröe; az a leggyakoribb, aa a zöldnek ai allsaasine a azért ez Itápezi a lea-tiaziább ellantétet a é|»en eiért vigyáznunk kell begy a vftrOe sziliek alkalinaaáaái túlságba ne vigyük. A aárga éa naranoaazinek a világos vö' rós aiinnéi ia ragyogóbbak, a távolban legéléfikatib hatásúak é§ épen asért takarékosan fcefl valók káani, A iegidhb ember ezen azinaket nem aae* réti, is Ián azórt, mert s vOFóaael nem ké|ieziiek iellegsó vagyüietat. A kék salat a legtabb ember szereli, oaskiiogy ankksl kevesebb kékasinü virág vsn. m^l a jaayyayil ^a|tan|nli, Az egynél lübb|tőji, lépteti• aaiad vlfágak^ ba aime egy Mnliebb, lallObölih! VII, I naul
kiállító* cím fi l>obóaága eiőste meg,-1 melyet Ihhó asinigszgató és Sziyethy Lujza nagy i sikerrel adtsk elő. I&ményit a kö/önaég lelkes ovációval fogadta kiléptekor éa minden egyes arám után meg megujult a percig tartó taps Botló Alajos ia zajos elismetéaben részesült son gors játékáért
- A .Képr* < «hI*«I| -2 Mik
száma következő dós tartalommal je'ent meg. nKnyhitA körülmények * Irta: Könyvéé Tóth Kai-mán. — „IWrtfi mellettFülei Sz Lajostól, vA~vMrrr Mffii' Tolnai íiajoKíójE ,A jaj ni ni nSk*- fljftflh' fereirttfli — Kit jó barát * írta: Bába Pál. —, „ horrwlalom. * Sír/iaztá/öl — (ion áMatok. — As óra. feletti Hándortól. A May* báeti, Tülgyeey ^íhályléli— A ftihtttjúml Váli Krnő atán, — Hamar (Páter' Ijiláriiwz könyvéitől.i — Ffanrine. Irta: Aadré Thenríet Mindenféle: A hét Ifkre. Órutuefól - lm Halóm ée műfémet Szín ház. llymen. Képek; Klekes Pá). •<• Csipkeróssák. Hsskáraaé a söldben, — Még moiHlsnék^valamit. - Kegény*
melléklete i l)éman Irta várádi Antal
— á esargél leua |sáafl«kala értesítőiét vettük as íftö' ivről.Osaseállitotta Kittire! rl Róaaa ' iga/gató, kí aJjeányaítik a külföldi iakolákban" cím alatt ad köaleményt. Nagyon találóan mosdja, hogy ha végig lajtos* suk a asomaaéd Amstrla leán y iskoláin a E érteai* ■nyomon talajnk a aok magyar ae-tanulni azáimstsai helyének {
ktfejeaéa nélküli piszkos a#inaknak láHaa j padig s magyar halyaégnavek egész
Hsomoruan teaarflk f^lre hölgyeink
"amttk
nak, kíiMaan, távolabbról nézzük. Ka külonoaen a csikós, ftflius ás erezeti virágokéi áll. A lehér *alat mesazirOi látjuk mag, miiiihttgy aaoiiban aagvon arOa liatása, azért csak takarékosan s inkább oaak máe azinek tiaazekótéaera katlané haasaáJné. Miadea kertben a legtóbb virágnak tmzta, élénk aslnOnak katlana lenni Tiszta szi* nak alatt asoabaa nemoaai fo azinekei, hanem koaépaainakm i§ enonli. A bálvány, haiárnaailait izlnaákal a nagyon alánk salaik bitaagt azalidit* hetijük i «zak • Unom Isléaakttak j'ibbaft Mainak mag, áa azért mégis oaak iakarekoaan kall al* kalmaaa^ kdloalmn kifejasaaiMienoe lállk, Nagt s#MiváMo#at<iaaag tüitideiMMm'fá nagy alóny. da nam lelitNlenül amikaegas, mari kaveaeidt, hatá«
•oroaatát. hom^ere-
t<etének e nem igen kedvező bizonyít ványait. Némely gaadag szülék nem tudván már pénsük kel mit tentji leányaikat szivük egyik legdrá gább kineaéiől, a nemaati éraéatAl fossfiák mag i kiküldik külföldi lako'ába A csurgói intécet atatlatlkája lUlvelk^ző adatokat mutat fel; Aa Ijriévetlmi 7 tanár tanított. Volt '„AnkápaftkOre* a lelttgyaletet a magyar nyelv tanára vállalta magára. Thbb nemea tanügybarát emlékesett mag az Intézetrffl M réaaínt fntaimMiá*i aélre, réaalnt a künyvtár a^ámára aintveket a^ándé* kosták A kai iiaztályU lárt fleeieaeti Sí taa. liftm kat. m. raform .7, iaiaaliia tl<
• Viola* után, németből: lUiner Zsigmond. Mindenki ludja as egéaa városban, b^gy a . •Kovác* éa-»*akács« cég lagatább ia 800,000 'forintnyi vagyonnal bir. Mindkettő még Hatal |t lixiirgliniéa, mirt<UtaiiAi irigyalia k . . vártma.
S csakugyan, irlgyetéare méltók ia voltak! Be-gehyes fertMasetüek leíve ábránddal éa poaaiaael. Olykor olykogmegjeleniek egyik hírlapban a tar* !aak mérés/röghzAugsményei, melyeknek azersőja »»»jd Szakára, majd Kovács vsla, aőt ez utóbbi egys/er olyannyira hevült a költészetért, hogy a karácsonyi árjegyzéket ia versbe szedte.
Az utóbbi időben mindkettő tulábrándoa volt Halavátiy, méiy gondotknaásn Hm mindkettő ; ha Kovács halkan aóhajlolt, azonnal, — mintegy Tf 'Tlhsngftrtt ^lakéaaaak aaé vei megrendítő sóhaja.
Mindenki tudta, miért adja el a cég ofy , méla nclioitkuaan borai, csak bárom egyén nem; az adóazedő Balogh és két leánya : Lujza As Heléna. A kél leány K . . , büszkesége volt. Idő pazarlás volna itt a két vénnsi szépséget hosazadalmasan leírni. Elég az, bogy a két leány egy azépeég vala. Ikrek voltak és agy hasonló Titiiiak egymásbos, bogy gyakran még atyjuk is felcserélte őket
Nos, abba a két angyalba volt a két költőies borkereskedő szerelmes. Szerelmes — fülig.
At üzlel bezárta után mindkettő Balogh laká sára sietett és órésig is elüli csendes elrsgsd* tatásba merülve. Szerelmei vallaat asonbaa még aetn merlek; ebhez már (élénkek, bátortalanok voltak.
H midőn a hold elég magasan haladon az égen, ssereiammeJ ssivOkben ka/amantak.
Igy tartott az néhány hóig, mig egy kaiaaslrófs állnit be, mely a • Kovács éa Bzakáoe* cégben olyan kéiságbeaaáai, ijedelmet idézeti aló, mintha eaak a föld hírtelen, előkészületlenül aiá»aiye4t volna Haájasné idézte elő ezen bábeli zűrzavart ö volt K . , , btrkürtje, méltó vetélytársa a •K . i . i figyelődnek*
Kgy azáp vasárnapi délalőttőn meglátogalá a két boroe ktiU&t éa árlatlan hangon keadé tré* naelni. hogy aa adőasedő kél azép Hányának ké-rŐja akadt i
-- A óág léiyaaíiAi aHialawányúltak - , - , reazkediek . . , . alig bírtak lábaikon megállam, Szájaané eltávozott,
Kovács tért előaaór magához: a volt aa ídó-sebb éa aa erősebb. ttüskomor pillantást vetet' Üzlet - éa kartaraa felé éa azutaa alkaK^goii. Az utcára*ért , , , még moet ia reeaketeil . . « Balogh házának tartót). A km kerten áthaladva, a liáaba akart léphí* midőn a lombok aórógat keadeitak. Megiordali; Haláaa ttii a lagaaban és kmatt,
Kovács mal ó e Ük Sukáig ftit oM azótlaaai,
mai Miimmslizi s4itit»i. Keida h^.iátnaui i..
ié^nken nézett Helenara. majd a^g lakaté maM , , ^
lleiaoa ráasint r*>*Háikoi*a, rácain' tiediÚHi oe satt rá.
Nagy-Kanmui, vaaárnap.
Zala 82 wM. (6. lap.)
JftOl. Augusztus hó 9-én.
******y 4 Ur flergelyiié, ée /»W
I egy nariki. //«/-Apollónia 'esoinszédok, Előbbinek tgy macskája van, utóbbi azonban a maeaka tnlnidonáf-magának vindikálja." A napok* ben átment A|>ollonla, Kofferodhoz a midőn es a mscskát dédelget le, nagy bangón kljeleuté, hogy a tnlaidoni jog őt illeti a követelte a macakát, Midőn aionban Hofferné maga rétiére al-tegálta a maeaka tulajdon)ogál, Apollónia ssa-sxony agy ssék lábával bizonyítgató lioflcrnél ▼állán, hogy as a maeaka még in »x Apollóniáé. | Próiáilag beszélve, ugy elverte Apollónia HofTer-né), hogy aa most súlyos lenti Bériének folylán ágyban fekszik. A hatóság Apollóniát * súlyos testi aénés és idegen lakás megsértése* mialt le-
. lalőxégre vonla.________ ______ ^.. J
— Hlastl hlrlspl ksns A nyári évadot, midőn ax újság Íróknak csak kevés újdonság akad tollúk alá, a htrlapirpk „ugorka idény neka ssoktak nevetni, ax j astáa vadabbnál vadabb1 ságokai bocsájtanak világgá, melyekéi* ugy ne vesnek, hogy „hirlapi kacsa." Ilyen hírlapi kacsa asokott évenkint megjeleni a lapokban, mely ar ráé aá Itírihogy a vturnéban rapát1áiiak,» fagy hogf •KiueHWd a tengerben egé«« hajói felíró ntott egy óriásTbálnát stőbb^r féle.iJe — lepi kecsák esek—olyan sovány—kacsák tEgyetértés* aaánban most egy ofy hfzntt títr «Ispt kacsát bocsátott sxámyárs, -antiflflt eddig még aa amerikai blrlspirók sem mertek világgá küldeni, pedig ezek ugyancsak híresek aa ó ,ka caáikróJ." Mi nsm la ason csodálkozunk, hogy 'eiértés' újdondásza, ebben aa „ugorta P est í Jitsetl kaesát" hnaia,—hanem
Különfélék
- Msr»*ljf hírek Mint rfirfesülünk a nmktornvaf ferenr* rendi zArda házból ihrrAth Honnr hitoktató Nagy-Kanizsára leti áthelyezve; MM Károly csáktaM)^ állam fanftóképezdéi tanárt pedig a Mteokf, miniszter n sárospataki la-nlióképtzdéhez helyezte át.
I ssiérmegys ííj alispánja. A szomszédos Vstmegye HinM héléíi Isflott rendes kőz gyűlésén 101 teleli be ss Uredésbsn volt alispáni állá« Két jelöli volt. Az égyík: Nagy Jenő lisxii lőügyéss, csak nagy nehezen volt jáhírhaló a jelöltség elfogadására, de pártje, erő*en sserves-kedeti Kfiwlyi Antal főjegyzővel szemben, ki már ,23..jfadft~ szolgálta -a inegyél. -Károlyi Antal köré sereglelt s megye tisztikara s a bizottsági
I leányi atyja kocsin hsxavíite, * mini írják, S/la-Iá nos részvét mellett" temették el. *
— A lép#r. mely e Kaposvári törvényszék előtt lolyt le s íretyrőt ml is megemlékeztünk lapunkban, első 'bírósági ilélet alá k*rüh már, e monmré perről következő érdekes sieiísziikei ada lókat vettünk; Előnyomoxások végeztével vizsgálat' 8Iá kerüli: 594 bűneset és vétség ; ebbőJ vádhatározatial betűnt: 100 lólevél hamisítás H4 hamis jótevői tudatos hassnálete; 0ő ornnu-daság ; J7 lopás;' 1 sikkasztás; 2 csalás; 7 közokirat hamlsiiás vétsége. ~ VAd alá helyezés lőr-léni: 161 kiuokirni bsinisiiás (hamis Jólevél ke estiét) esetében: ebfs&J efttéftetett: tó; felmente-lett 7H. Ilsmistólevét tudatos használsls 58 esetben, ebfól eiiiáUsk 3*1, felmentettek Ifl-et. Közokirat hamisítás vétsége ét bünietie esetében 13; ebből
tagok nagy része. A terjedelmes negyedévi jelen* elitéltek felmentettek 4-el. Orgazdaságért 23
iúr áigorka idényben ífftZpi cikket s ujdon-
I ebből elitéltek 16, felmentetlek fl-at Lopásért elitéllek 2 6t, jogielsn elsajátításért f-el. Hftnpár-tolás és megvesztegetés vádja alól fel meniettek g M, Mindezekért 40 vádlóit állott a büntető bíróság előli, kik különféle büntetést ksptsk A legmagasabb büntetés 8 évi fegyhás, s legkissebb ^érMsőffTW, tíT vá9fóft felmei/íetett. A végi ár
.. , _________I_...— gyaláz 43 napot-vett igésybe, ő napon át pedig
irhir [értékes festményt rendellek meg oly czélból, hogy|a bíróság ás ilélet lelett taoácafcosoU. A vástár. ; az|ziukat a bwfwwtrtr g értéke»efd> tárgyakat i>e- gyaláz iegyz/»ko küídő klálfffAl ffőül dijáft' gyánán! ftsztsáí kt kiállítás befejeztével. E festmények köxt Kollara-
fés után Hadu főispán elrendelte a sravazást. összesen 458 bizottsági tag szavazott* ebből Ká rolyira e«eit 201, Nagjr Jenőre 182 szavazat, Így tehát Mfl szótöbbséggel hdrolyi Antal leit süspánná Ax igy megüresedett főjegyzői ú\\h*r*£árdo*My Jenő dr. ügyvédet választoltak meg egyhangúlag.
«r aálálfftAsI táafaart^i smléktk kiáliításának rendesői löbb
nak két, igen sikerüjtnek monható, képe van. Aa egyiken Kossuth cseglédí f»esxédjjt lí»»lígaió nagy kJUftotéget látjuk, hogy mily lelkesedéssel áe (s képen jól kifejezeti] ábita'lal derék sllöldi—msgyarok.—A*~ előtérben
az Jé rdényb
ason, hogy a nagy-ksnietsi levelezője mily óriási képeelő tehetssggel bírt akkor mikor agyában e
kacsát mehixiaita, s még jobban csodálkozunk Isuih czeglédi beszéde után
in y v m) ívnél többet te«s ki> A vizsgalat költségei 7híi írt K krra rúgnak, dacára annsk, hogy Ksxincxy (*ábor vizsgáié biró 4 hónapon ál a helyszínén utasoil é* vistgéli, stt-nek folytán a rengeteg tanút és károtl Kaposvárra ■sgídésni nem keltett. A végtargyaláskor kiflxet-vették öt körül altek IQtJü írtnál löbb taniid^nl iníiuatt- A kaeoeok ötérben sltók kn-( és tanuk legmbbiíytfr Btranfi-, Zala- éá Veevár-
dósitóján kivttl senki sem birt iudomással. A hi* aotl hírlapi kacsát igy irja le aa Méltót k«l-Ml MUiM ZalssMgye MÜSéa ss t ktliMi hír, liflgy ÜSMmI'IímIí küBiw^«twe múlt hi» Il4i agy Ariin kí-Iféi xrtak agy. ■>!»—k bullé^ >WI-|IMWIIiI||— US kí|»ir»iMfii'ii i/mo(L Mujf mi fajtlwU, Igjr f.»ly-uiji a .K.,* — hogy flUst U>vsdt mU • rlUu alUt, Mk WMz tMgttdta Srtssl .Iskogaii^lál1' * atoljáni la rab-Uasl Mlhal'a rtéék aprútik marliái (ssty&k, diassók, ladak jabsk iil.) kSsMl vitt v^fhas, aratták «| jálaatilát Ksltsst myuli U4 r»jttl>«« aamkala ♦ >llafw>aakaak.ll aw4y fMsáttl 4Wr érksútask üarAra Ma, SaaaabaaaAlt lakát s4-Mar taior latéar a aa|H>kat át á|ial la ImIss álltak. Sfftá SHlt— »fTttrM> «t—ayyafcftStofc >■ I ■ kalfaS kSal Uf lánZ ayájr* vl0áttal, énn>r*Mlk, h>tgr HJ ntí»*rtm »tgy klgyé ada fi*s*slk s ayijhox ás ss agjik jakai f/irai kSsé tmrtlja, aaataa pedig lét lát |a latatfs ásását ■ kaadl a Alig siagAll állatot eyalal. Na* rr»» liftlíii laa, liogy •»l-rr j«knrfc laakkt stállall s Sas-•aaa kálaraáirak • ifaiafaaal aartok.. AauUa , álkor aMkr s nrt nblí a^KlakuMásott, laaaaa atáaaa M*al«k, kngy SMgtsdJák - lakdfcaiyti; Mckkorrs valt atiliaralsk kásia-laU. alkar a .aárkáayl" a larllok laaipleeáaak dfUllik alá Iának pgj }»kor* lkakat alttaal! ásossal jdnlM láttok • aaCX'kaaiaui naolgaMráaáfkas. mm)v m»(gw>n^l váa káaákli a klr vaMtogaMI, iatoak«Mi i rvttoaatoa ,nár-káty* alpaasütoaa írást. Msll kA tl-ás, aiini agy naaaitoas III iMMHii IÍI Biti Itiasaat ni liiaia ali' Ild>-Z«^a4r4 • *mm4mm «I Is sjtQttifk á 171*1-Mtá áitatoc* ft ujohi már lessék a nagy-kanizsai —hirlspíróknsk veitlkk^ali Hidfw-e—vsiamelyíkuk ennél hlinttabb hírlapi kacsát vitagga hót*sá| taai? Mi ast hisszük hasztalan volna mindem la radság, meri aa »K«* nagy kanizsai ludósitó|A' aak fantsztiján egyikünk sem tudna túltenni.
— ■tgiiUsfc Hsst BaslasAa » lltr— k HJausaá ■>gkall SMftattM I >8 /6 áv»s kvfSWt. TSk lalváa *aas-khlt iaftsstsa S át ál ávaa luirákaa. Am Marxit aMflfklI aagaaala* Z ét 7 l>tsap»a k»r4l»uw Vl4a KraaáUt »>gkall itftasiss Ma 8 l4ea|M karákts.
- Rlérl l#ü dr. Hósa életbaistama Krag aer gyógyszertáriban Prágában valódi ét min denüit ismerj hási ssérré, s kiváló hatása agyn mor et aliestl bántalmak mindet) esetében esz későiéi esi. Ntpunként tsaporodnsk s hála- ét tlitmerö iratok. l)r. Ko*a éleibaiatamt kapható ax öteeet győgytssrtérakbBn as osilrák-megyar i moasrehtahaa.
y#JIArf, igy nevezik ét pedig teljes |og pl est t jsiskot, mely velőlmn tt»k Ifjiőréeael jsr A etlsotsn klálliioii dohozlten elhelyezeti i7n elekaeUisk, náhány tKépee « aiawdt ktnfka felhtsz nilftts állal leendő nssesiHltlna, rsaéklvai érdt-ket multttaágoi idéz elő, ugy sa Ujaknál, mint e felsői lek aél. K veiében érseket játék a legmtle* §sM» siknistot érdemli meg ennyivel la inkább, mert iikthéUn nM, Ugyanis a játék ntakntfti tttséee gyeritttkjáték ken^kedésliett megtstrss
eeeiélf M Iréri
Pest
sül többen leborulva bsHgatják Kossuthot. K kép megyékből sől S<lsv«máliol ralők. r- A vádba* párja azt a hlret jelenetet ábráxolja, mikor ICos- j iA'rozai, mely 159 példányban adatott kí, éHKH)
ivnél többet tőit be. Ax ítélet írásban 29 károsnak,"? védőOgyvédnek és batótágokiiflr knrBlbetBl 11000 ív papíron lese kiadva. — Pmk Lajos klr. ügyész a végtárgyalás folyamán 67 érdemleges és 80 közbeszóló indítványt leli. A védő Ügyvédek: Jakab Isi van, Csorba Kde, Rimanóczy Fe mellképel [ren<;z, Kovács József, Posztőczky Lajos, Pőor Hándor ét Obeiko Károly lelkíiemeretes buzgósá-•got és kiváló szakértelmet tanúsítottak. As egésx végtárgyaláson, de főleg az ítélet hirdetésen nagy érdeklődő közönség volt jelen.
másnap löbb ezer lelkesedve Indul felé kaszákkal, fejszékkel és ajkukon a Kossuth dallal. Azt állítják, hogy Ül hangzott föl először ax a nóta, hogy : .Kossuth Lajos azt izem eV Szerzőjét ma sem ludjuk. — K| képeken kivül életnagyságú Kossuth olajba festve is kapnak mind ama kiállítók a kik nagyobb számú vagy a kik egy et de igen érdekes dulgnkat küldenek. A lőbbi kiállító is ksp életnagyságú fénykép imitaoxiÓJ Kossuth képébftt. Minden küldemény ax ! 848 —49 í azsbadsághsr-cxi kiállítás rendezőinek Hndspetire s fővároti vtgtaftha rannaendő.
— i'ilgSs/tk llmegea elftgalAsa. A vatmegyei jllsiőettgü fiuiom/nir József nevü kő-bortő~czígány 11 társával útra kelt s megyénkbe átcsspva, szakszerű loglalkozását: a lopást is gyakorolta. A jóravaló kompánia Kszteregnyén t»eiört Horváth Mihály, Horváth Istvánná és Harangozó Isiván hazaiba s onnan 75 Irt értékű ruhaneműt, Hársxegeo pedig Szabó Gábor házába törlek be s 8H5 frl értékű ruhát loptak el. A jó* | madsrtkat Üldözőbe vették a nagy-kanizsai és
Ni Tepntt. esek loval cseri.
Hogy a lókötők mesterségüket, ma már any-nyira vitték, hogy a leafurfangosabb nton-módon tudnak más ember lovábos jutni, ast tudja mindenki; de hogy oly furfanggal lopjon lovat mint az a győri vásáron megtörtént, még eoha ember nem nalotta; sode tulajdonképen nem is volt ax lopás, hanem csak csert, legalább aansk kereszteli el a*.Győri- Híradó" axt as esetet.
íbegertxegi céendörök s ttti drb. kniantéíeruU-1 *övetkezőleg beszél el s érdekes-égénél
fogra mi is közlünk olvasóinkkal.
A nevezett igy it ex eeetről: .Van a ló-kötésnek egy ujabb találmánya fogása, mely gyakorlatban volt most minap a győri vásáron de erről nem a győri •rendőrségtől érteeülünk,
neművel együtt lelsrióxlstták Okét ép akkor, mi-dőn .imádóit szülőföldjük" Vas vármegye falé irá nymtek asaktrllk *viHjv
— Psstásek íij llktrlija A ktreskedelmi miniszter új egyenruha viselésére kötelezi a póeta
es lávirde tiszteket. Az íij .egyenruha sötétkék ■eglehet nem is tud róla A lókőtflk ép
színű arany sujiáttsl ekárlát piros axlnü hajló-kskktl a rang taerint ezüst és arany róssákktl.
— A a elaA t aasi az oocupáll lartomáiufok-bau lek vő Koniea állomásra s hó 2 án délben í órakor robogott be, Hzerájevóböl érkezve. A vonatot a közönség üdvriadailal fogadta. A knnina (Mtlgármetier kőssőneiet mondott s kormánynak e lakosság jóléte ét sx ország fejlődése érdekében kifejtett gondoskodáaáéri, As ünnepiesen díszített vonatot, a mely már Hsera|evőban meg volt rakva utasokkal, talamant'yi állomáson axivélyeeeu üd vőxölték, '
- t'IIIAmiemJleittak. Jullus hó 24 én dO höngóit vihar alkalmával, löbb helyen a villám wspoti le tot még emberben is kan lett. Igy: (Irstiot Miklós ssnboiicxai Isktis 14. évet etinoe leányát a villám e mexón egyonOifttte* A szeren osétlen kendert gyomlált szomszédaival a mezőn, akik midőn Iának a alvater koselstéi, haza indul* lak, a leány azonban bátra maradi, hogy egy kis] gazt sfttljtii óttzs. Mikor látta, hogy társai min-tégy 2U lépésnyire elhaladtak, uiáuntik sietett; e piiiamtibsii hirtelen villámetspás érte, melynek kiiveiktstélMin iMtzerogyoll. Mag leltápatskodoU a eiertneaétltn leány pár percre s vlllámütéa után, ds ismét tiatisrugyoti t kimúlt! Kgy s mezőn idősül mennyestke ugyeneiea villáaiüiét folytán elszédült, 1 egy f éret Kii egy óráit etiméleiét vsesttetls. de I
peu ugy, mint a zaebmetezők, roppant találékonyak és Ügyesen iám bor, tadatlan tejü, egyszerű kodmősös emberek kifosztásában és bsceapáeá baa. Amilyen fortélyos mesterséf s a Zsebtol vajnak vásárokon a pénzes 9bngyelárie találás," ép olyan hathatós fogáea a lóaötőnek aa s fér-ffagot aétere,* a miae^ egy mnetrája lejátszódott s győri vásártm, A^z . • . í uradalom mérnöke beküldte a koc«ieál két szép lovával kocsijával a vásárra, hogy a lovakat, adja al Mi frt a két ló ára, ha ennyiért aaad vevő, a4j* oda, H ntaak bocsájtotta a kocsist aszal, hogy Ő is — a gasds - bejön a vásárra később. A kocsis árulta a lovakat Egyszer megáll előtte kocsival, lóval két jól táplált gányé. As egyik nézegeti a mérnök ar lovait és kérdi a kocsis tóh mi as áruk V Mondjs a legény: SM) frt. Nézik a lovakat tovább, majd abban basryják, múlik egy kis idő, így vetik ki a hálót. Ke amint ott ténfereg a alt gányé a s*ját egyetlen rossz lovával, magjeleiuk ott egy harmadik gányé — a einksetáre — aki aa ismeretlent adva, a mérnök kocsisának télre*esetését aszal kezdi meg, hogy megnézi* vizsgálja a héftoia-kostárs rossz gebéjét ée hosszas alkudozás után ígér érte SHft frtot. *
No » hal Ind iS bé - asoadta as egyik gáayó
a vtérnök, feouaieának, énért a tévénkért ígérnek
már Ital tea a veszélyeo A tserenptéllenül fárilVHŐ frtot, hauem ha te eeerélea*vellwk, Ideadod
Zichy-Géza gróf,
\ Zichy-család egy - egy tagjával a magyar kAséíel madea ágiban találkozunk. Vaü M TícEyJ flftapán j^ Aji^Ét-MAT
fv. fTi Bohr. Zlrby Xándór k'iiUftfc k>: vai c
ii M gtófoi nem Imaett, — de a HpaarkHiaabb alak anMityájik kfteétl as, kit •• felség* bizalma as intan-láhii ssékb* tilteirtt : Zichy
\ amvéeaetek irántvaló •-r.ivktodea, bár távolról mm «iIy;iij, mint a alrwlt tryti* wii-ii, nttvekedófélben vun tutinak la, AjiTn'Irii mág nem vagyunk^ boRy a művészetet támogatnék* de támadni mái aotfiauulUik. H as la hala- -lii*. -fíaii-» toiyfi* ambor \ «•*/♦•lelmea, as ellenségből w-t jú barát la leltet.
Khlwn a „tánu<lá*i* kor* iiiiliHi, a forrongás idejé-h*a i>ftflalu H hivatalát a tant <«s-gi^f.
K .rr/tf a«Ul mnlmy
Mis ií ém. Mert miként a /« ki*u>' httsafti Pariaia a .Kigárú"*batt m«'g ia éneklé: r /. H'hv Uéia gróf IH49-ben, a forradalom kftzepette, a k'Mknli 1 árai igái alatt »íű-Ihhi. a táborban, hol atyja a agy légióját vaaé-iiytdte*,
A lufivétsetek iránt kora nTuagatfl fajvi aigy awi tamaltUt Hegedűit,
TémrtÉ miit ir»r—Ijfl t«
ni. A laknák védöaaárnyafk aU vették agéas életér*, Uaiien I hátin |st*n*a«eony ellni megvédeni m*m t«dták< A éves MJa egy vadá* «/iton iobb karját VMSÍIi> Ma* «fwWt Ily baleset njro-* "kká, M mlvéasasé iMi*
Hogy Istentől kegyalt művész, abban nincs Ití kétkedjék. 8 hogy páratlan akaraterő lakozik benne, azt már iíju korában magma- ^ tatta, midiin zsarnoki eiö-vei gjflite lr t Intk^z gy«u- : geaégeltji annyira tiíkélete-ntté est, bogy mint lelkei franrzia dirsuitoje, Paffot* mondái: Kz egyetlen karral szarvasokat, vaddisznókat, medvéket Olt meg, bárom párbajban gyózfitt, a lova-kat zabolázza, eves, vágja, almát hámoz, röviden azt tesz-i e karral, a mit csak akar. Éa ezen as egyet-Hen karon egv kéz van, mely .
My Oéan gróf.
a szerencsét lenes asamara mindig áldozatkész.44
Mert Zichy Géza művészeti tevékenységét kiválóan jellemzi, h«gy anyagi--eredménye mindig a szegényeké volt As igaz. bogy o megelégedhetett a Mellem) jutalommal ia és es bn-sáaan jutott neki. ■
Hár Zichy kftltő éa zeneszerző ia éa csak ellenségei mondhatják, ítogy'e tereken kiválót nem produkált, mégis* elaö sorban zongora-művész Már Liszt Kerencz, ki öt Is homlokon caókolá (es a caókolódzáa egyik gyönge-aége volt r songóra-klrí íy-nak) megmond á neki: * Neked nem leaz vetélytársad. To Marcellna eria*. S ngy _Ja lett. A íélteaaL wM**-
beutazta Német-, Kranc/ia-oreágot, Dániát, Skandináviát* Oroszországot s mití-denült az elragadtatás, a bámulat legzajoaabb tetszésjeleivel halmozták al.
Hanalik, kit a jelenlegi német kritikusok legkiválóbb jának tartanak, akként nyi" latkózott róla, hogy Ját'
„ZALA"
képes ingyenes melléklete.
— 49 •
aaai sakaa t adnak. aíbirrtai ntfcáayao, 4 fanurfák minin n
da varáaftolai ciak hk? műm?™ A imim nflpjwi.
ki agy jál*zik, unitiJ m Dff» balkézre- —' l*a- Vértom Gy*i*
kei4|i kármágot a airéaeM» A afMÉar ar U0 lesével jH
üMvitfimA UrtMUm mprit'iekrt basoti • kii amim mtagjrnk hálára,
nJn^Mti, H«pf,r hiwmt^wüii, iium mm t wa wtva mm Ü P5*
kHH* a katfWd /,wbv lieOnd lUri OaHtofte, « kiadta Bfikf » &spi'fi*ru»-
léPp NljiH *» kiilwi ■ ám Mfe* akkaa lathaa, tojj Mrt mát Mm i iiíi éria.
A aiat agg SefS ioHaft padnál
aftkiak magyaréinak ^ bapuaáJ rím* titáAtmr Itt Dáhotk még aagyiai aokaa vaaaak • ItŰMW$ ferfcöp ditrtláut lu^iaa l*»k láüu be&n*, aoa, esekaek m> zjáAikaiek üml, mint im|t • baUgaaaak á«f «gysser. bár edalg ii JÍtkáö jálASOtt ATuVáMMl, fZBtáa B«g raak iMr«fw( fog játasaai nüv«-azetj tiHáakbea ha uéroi fogatna ilkot-halaak aagakaak játékáról a kftret-Teád lauÜiSl Is.
BaHiake játszott a gráf. k Jé séw-tek al valtak rarad tatva, dt bál kdafit-lik i» ^ rairnak Ujraa kritikaaukaak a*r«s*tt ragad aal eabarak » kik aaa-wt Mk ilmk-ftai Ör. rrrkt, a b*riíni kritikátok agylk bf* kiválrtbtja. a tofkatár«zettAbl*a áili-Mta, bnfy « v>nx>>r* körül vaiaai
csc*, tozoaya ká^nakodásak MBrfMr, an-rt a Uflékpipéiia tara akkor vette tem, kofftíjiiM keni képaódai TU-ralevöJag padk.es a«a tartozik a legkedvesebb Waéazéi* kft*
— Matáara eftakartKlkaáBS a mS-kaiyből. Maketas aa aayád teaetéaére, <U azt alfa* meg atmdtm, bogy ka kéf árára kasa kos ax brdog, miat k—íluk a láttádból Hám ara,
mm a mvfUr ar Hőn ifit a kis kölyök, addig as aikaJomboz illő ko-aojy poíát rágott, tót a nemét ja •fán rdrOare fámMte wawiakn ke-0 alkar a auntna kiejtett* a taaoiéa aaát, afró Mete aseaét áltí-UU«aaa áneite a adMv yiaikai $*• 4wU Mé, • a «mbrMn
j^iigi^jttl IgriftrtMtt btt^^rilitir-r-iiilt i
tfm& nrr fáixzMBÍ Hfm IfWt kátóksak o<yaa áiurahilfi aagy mmy-
'f«t€klMaak« a hT^iákfeályak ayá^tf, a mmmt^ti a ti viMmil* lurni wutm t ~ Vw* fefagr S dtogátoft^ aMtr^-ákaa, fagy a k^tHkwMkél ki- AÜf tetté ka a gyen* augi «táa
rúkk^ vált«fUaca * jfc_,n ^üii jraáü * b-^ikb irtt
•Möljrfáa AK ki
Mü/m Mm Mof la ánflül ÖJUlL Tftdfli ait. bflpg <féa» bR ál ált MWU Jrtffisö; im V^áÉu aaig
Htl (IIIHIIilllMlllH
Enyém vagy bit
vm ál

fOlí
(M káfsá at m* V-utk ipwi Vdf teM Mulrt f
jfetfli in in 'ip Kmi ttgj kát, nmi «fáw
Rrűi vágyt«l lymit. ifklw liaUm k»íjaisiiVa;
Nim Aa aUfli
T;." l^áfMB ImínüI lolem1 Ami kyihwrrtlft Um Rím neáMl mién «llft kfwé, irrM RiH»i a tét tyd. LrVftMl káklá iOM, 1 laNMifiit Mritfil Attf Hm u feMnifct: IMMMMI « <>iiyt« towdil, Pffi ■triíiíha ii árán jjjpl—.» «ai' haái aé«H>á, fcldkk . (iá' INMM (iMá immmm BUátgdMái wfcnn tirvi, M-m il& twkM ayári Wby IMI fttmalí mm ál a vikágU i^ftl nnl|ti kikiáltva
Vbáá M^k n I—|>a ■itmt-----
aaé k líirt áa Híg yiiiiHi aiaca fika iüm, &MB á t»»é v vfllpMi 7 C«M1 ., . . UkáM baQfft, Mp
liptai KMiü mmi AI»aC t* fe^KC:
II■■ i Hít| lü fi HiÉlÉa 9 »wáá Ma áacMsaai, »aft á4M>t<«fagTt láiayw üaata faMiilulf lh, |b ÉÉÉK liffatfit htaaltaa ! IJláilK lawXa • mkit*, tliiwwty aáat Éléit H Imd l»tifiMafi^aff
# i wiliHkiá m<aikt krtliti lialKt nmü wcU^i (áf^i ttlaa lign»Éái áal nH» I—
b»í0 mm fcdl kifffó baaaaJ *imá< ü% A MfM vak naoMa id^ri axaláeia-Bak ncy taráauk S a bi (T. »e-ártée^M kará íreki limi ' 39o kát aeki eió$air m ara tHatft a Umtiéttt mibí fsak mi faga a itariAe UM «st a kád?* IMit, 4p »cf aiatia axt i# Ua^a, liófi^f aa aéjji ólán aak akdeiféb rwMeatér maradkalftt t, bálka ó Bort ffaM0 Arra a UkáATA, a- többiek árki fofaak cssui, Infj tosÁoB reridbe Hdüdest ▲ pí«-ki* áfTTVkál bhmsb ki a jmJbH avu^a -fal a a l<HWiifcil ahQb wk%.—
KÜWtaoi az a rflaüf pfur. aa a iiíi MVB, Al r^iBwcea HdL Ha mnrtudja, ko%y raiakol kapott agr kaloa borrwralét, rtfüa eKaftfl, kojy ab AB|jA tAitosfk Beki agy kiUtpíml, adjA iBág. 8 kA mag bíbi adja^ aa hkceu a*I akkor 6 idd.
iBiigy rf aHlT meiioe.
Mfifkalta ?éft> vas, am kdk (Akk fá-bakái S aif Ibbhb baodnkabraf Al stcsáa, iMkdAffík az mbntk M jobbra,
kjLmri ■íjjrlinH M i iuacw
rtdukja. aánFA ikh aaaoBj idiücja, a miöt fteegtsn nhik m aa. ataáa a v^aatík kaaa, aa^d bHja, alkar, rmá-HrfÉ kiaérik be .ji kijijtáüj'saei épt-Mka, látja alkar kikarftl a bOrttokél, aá|ia<tiB, balafm, * daű atya fanét a
l*lfrki*ráahr r«BAt H*f|a fVéktPB 'aabgwri affléat a ffaayaa aártá sb-
vakat, bm^hikal aujjái ulhta a réa
4u»ta. rag) t*7 waifÉlóhiaii.aimm AfülréC DI^MTI — affaa#fV9 ^ aaoa m BAfái émn, íme >m. 0 as altit a aafj káz itíítí, ■Syavkfá. CB^éktA lakoU aa $ aajja.
Pélar éfBB akkor jiTt kl a kn — Hát fe köUÜTMlá, még a t aiiái ae ladiil ahőOL Tapa^ kait m^ % rittAk kL JÍÍ itugj Ayriaaiify.tr aapal»u efM mm
Ifik a «áaík arokákaa iék akdsi Jfe AAéft aáf tafaap roffri ja pabBkai kért í téijárt la áa kaBallaa aeki b. bakái két kalaaért, al aa |
kél katoat awfkfiMű Xoal ana
mátm. hogy raa aéáad t ^ já ka aa WBihWfBlI péaz aa aukar Ili éri Uigiaiík egy kr< ^
Sal éa aifeMi Mégk oak aay*4 nk _I as ca
OMfkál az eail egyadü marad mn
fü a terét Te, de a kéi kai*** 4 kaad. BMrt bj| len!
"ttrür ifli I—iltátL lía IrgBltfH
aaai vethet laafán, itt rafej aoa Mk*
réjAja_flké>Btl ___
líafaaiirgi1 tto mw^iim 1 ntkrajn*
«ar BB aajia. alyM
jpR fai"":
rokai, aetyekal Pé tar a kt^yaw 4c4aévd BN«taitkBlott,aalBglu*HiMi Haikkaa ráfy^jtra efj karu aztvam. wori#»i art iw ab! aanyukAl aéUH ki a ránaatíBBi felé. I tlnzá** még M is kAfiaasko4<*tt rcy kor* tanára 1 agéaz araaaa vitette ki napit
íi axaUa éhreste a ttép déteiAat > BiafB te^ra *yB^adfáfában T****k |m-4% rat sgy értrai. iwhst berHt vagy két ka^áezA pábökát káoárott két mh fart — 1 Asatia Irfíkadoti a fém sM fttie a ott Akait eat%.
Hét óm rég daaltaira kazak*!*. ki ia 1 íöiuisalmmMi #íaita^
grmm. Ka caodábloa. agy érette, aaalka aa Hlagfk taoat aea f^Báaak Bry mim aiÉakor, ait koaakaaaak látAiik agyaa. 4e aéf jél k> aaett aeki az az elmáa t'gy &rrxU kogy aagyoa awférlrw^te, 1 Jncy aaézt a att tatl, a aagjoe kii MMftéa falt.
Éa aata la alahráa ctttt addig izrHt-BMafott as ágybaa, aUg kékitAr* kí aaa lákte as ágyból 8 aai » agy émtf, kegy nagy mi awgéiilaaft KHa> tárosta, kogy aaa auftasik riau a ágyba, de att leaa aarad a ktfráf tSktím
Kariéi a ity tii katte 9 rAru, Ha MM* * waéri Üa aakagy«a tudott dalalaf
Eági dolgok jaiettak as aa^Hr A kki arák fala, kagyea hiaayival. % l »rá' aaitibrly. a k»l aűat ksai-fírSt tfb
*9 ~
It4 ÉMÍP® * patkölást, azután A W i^WWHIWöiiI
m apja jAt*/ott
^ft^uiUUUM 161 eu$É®tfk rá, olyan I#ssní5«i kiflwrttn ptpATö1i;iir ^nat*. asaaetflii, as"ipj&JA! megvert* s :\t anyja od%jow nozSu (asep ma-{fíf> |iin>n asszony volt még ükkor) § jb'' Sté*k helyét végigcaókolta. Kgy itüfyoa kodve^ hang eWflIil
Kde* fiam t l'gA halija a lumpi mint évekkel saalótt, odslennt A, kii falsban, a mü* li^y mögötti kis kertben, « mig ball-plja, ullgatja, kesén meleg nedvességet éféz. .""7 - l
Hálótársa leszólt u ágyról:
Ni* picsogj inkább, visssa-rvMtl^l^k aa ágyba.
A gyerek Pw% ott fekszik • földön, i suttogja^ ^ ^ p ' Anyám, édes Anyám!_
iintiv11w!»»• i itír
libbenő fótiyr
— MUaMa.- . int t Hititrlritii
■ ' fH».r 1
' — fo Ulán sajnálna-* valaki ; «
Upasztis tekintetet a (latalIlányka ftipírtiil arczára. •. Talán olvasni akar ~4fnkb*'i a kftt^tty yhhribIi Iwl ttttHí t ■ % ~
® k«uégtelen, hogy boldogságot... KfNk Hfy est olvasson || kftUHibett tage. . . örökre vége van s r«ué-íwéé
vonagló smuzout ^ik^i^jWÍ az it vad fabta, melyről csak «»lyannak lehet fogalma, ki as ily helyzet kínait ál> éjto; Kl<»! a flAiaLMay tJÜt^kiA lován, nzé tomlot IimJ fürtéivel, miklw kapott a iiüü spiiü Ptina a fjcsacsifl
nevelft h halálos aggodalom ftyó kife* Jfellfip arezában. Tudjs, Arii, hogy itt itiniti oly Játék forog szóban, mellet okvetlenül meg kell nyernie. Hitben jó lovasnak irtották, est be kell blzo-nyitani, ha mindjárt bele is hsl, * , Aztán a kötelességérzet. . . hiszen az atya reá bizta. gyermekét... Sértet* lenül kell vi8s»«»2tílg(iitíí.tni<í. . . Hát . a MttttlmiU iudy_ ime. majd megtébo-tyltía i férűut % p t |_
MÍnt a tör, nyit utatszivébe a sajgó fájdalom. . . figy évezrednek tüník fel előtte az a néhány röpke perez, mely alatt ejLAMffiátá$ tart» .' ""
A fUJ mintha sejtené, mintha érezné jnily kiu járja át a. lovasa szivét. vadul
nyargal tárat ntáa,
A távolság mind kisehb-kiaebb lesz... A remény csillan meg az íQu ember Mzewaihen > ■> < M|ty kfo l>A^»riág tMy m i'iiéffli1 iaentv^van . ;"
A Póok, a luegvadalt ló azonben lissiaratlen attól a kitrahiill'ili Mllv
Kibontotta a kowetjél, feltárult flAttfr az a miiek nW liecK, melyet még nem pillantott meg Htnberl szem . .Mester* négea lálekiést kisérlet wy^- valahára n szív Is meginoczczaiit... elkezdett iwMM i * oii I M aa Irtftn mit e pií-
Kt tm^ft?. . . AH bimm, Imgy még van olyan eml>er, M, Hnonl, kit érdeke) az Ob Jelenléte . , . Aztán seai Kínálná A lovát?. . ,
El'ika kiaaictuny felkarzagoit X )«rak »eb*N vágtat Ah* volt rá a feHet. A (Utal leány mindenfelé tekinteti, aaedt a fon)aljnál as ut nagyim*asikláa k .»ii»*r»'d«fk ; alant mélység teiül el, ndn^' Ide h&liatazik a viieeéii^ toKásA. t'iáMCiirmadár rí^ppelit át a mélyed Mrti, sebesen azállva a távoli bftnkfo Mélyiéget eaend mindeafltt, esaki* a vimsát aigása v^rÓdik tompán a azikiafaikot.
HirtWen, mtot egy gondolat, karmi syíl itaJad ét as vtoa, Aktán vlllám-0'»r-aii tűnik ei a cacqák között.
A l'ook elAbb víaazahorkan, aztán aM-gijedve nagyot ssftkkea, kdnnytt bévsl orfllten vágtatni kezd. Az ttt ki-gyózva siii%áfltt tpva. veszélyes fe«* -y^'í'niükkjil, E-tóík* uMasony a rr* »üilH vad kéiségbeeaésével fogódzkodik sief s nyeregbe és Összes hidégyénére
uttkllKS, flofj Üá ■ 'Iibiih padpáróL
7 Iá ItAoai IáiJm teogv Ktelka kisaaz* tsoey vMive vaa, ha Idejében nem ai^{U rajt* Oftiteti essnkitfija lovát« K0I skanán éml a tmuios khiok között
az nt baloldAlán a viz levesetéséle* szolgál. . A Kelágaskodik és nmrot ngrlk: a M "W" lOfijiMjs HUBfjrT Jobb oldalon tátongó mélyeégben . » .
Vad, szivrepeaztó kiáltás tör elö a i^teifi m ircföiWfcTOmterinrfirflH
lenatban az iflu érzett, felér-e a mennyei üdvvel?. 11 Spg hosszas kísérletek után, a leányka is kinyitotta a nzem*'t éa halkan csak annyit tudott mondani thol vagyok ÍN*-.-,
íjra lezárta a wmmt As iQaa nafy óvatosan kaijaiba emelte a drága testet és felfllt lovára, mely oly csendesen oly csendesen áOQtt mellette, mintha h jelenetet szemlélné. La>wtti MttHak meg hazA felé. Hosszú volt most az ut, inefyet újra szótaiAn némán tettek me^ Az i(ju érezUv mint ver a a leánykánij(' Oly kelileme* érzéssel teJf eí a keble, milyent nohasem értett atldig. A nöt, kit ugy szeretett, tnost szabs/tAir ölelheti kedvére. Mit törödött ő most maf, hogy bttn az. ár mif cselekszik: hogy vétkezik akkor, mikor visszaél a helyzettel; hiszen máskor soltosem fogja szt tyMnl, a mft a jelen percben. ^ li csak ember és hozzá uieg |55go vérn franezia!. . . A iimiküybA drkttihjit A jnniciMmátr:
lenség híre mint fbtó tQz t»*ije«lt el legott a cselédség között. Az öreg nítfírty i^mítí^n whifványi^ittprinfiSr Ixánvát meg|>illAntotta. Rögtiín orvosért kQlaött és maga vitte fel egyetlen frysrmstAI w ifflltflfjjtfifl- kwisrm gpfe
ftitó fénye cjHlan meg, a mmt lováról leugrik az útra. Vége, vége. van. Azt win todja, hogy kapta meg azt
az ftavényt, mely levpzfft a mélyfib
hamar megjött és EtU kisasszóuyt megszemlélvén, a magálioz tért gyermeknél a lást konsUtáltA.
—Két hétig íurgott a leányka az élrU
Mint egy aotomsu rohant te a mcs-gyén, kimeresztve szemeit a kétségbeesés kinos érzetével, . . Hátba összezúzta magát a kiálló sziklákon, vagy esésében ugy vágó4ott vaUmelyik eset-Jéhez, hogy a szép leánynak immár roneaai maradtak meg . . . Igazán, észtépi'í gond«»lAt . • • M**gorjitő gon-
doiAt. .
Végre azemei megpillantják a^ ^^ alakot, rukájában akadt M egy ~cser* lén YA volt alélva?. , , Meg volt Lfra? Mit tndta f. nrnr~' i^Jn fenn talaita magát as aton . . . < sak-hogy a leányka nem sérfllt meg. . « Ki tu^Ja, a gondviselés ? r r. hátha még él?
Ú|1 lm a kin, a (UdAlfiflLJil-JifinL öl-e az öröm is ? . . . • ^zei«nrséjére közel, ott bogygyant ki egy forrás üde, friss vizével „» .
Át iQu óvAtosan helyezte el drága
teáüykéáát as itff ás i'fffH I
kalspiáliA * » ,
yell<M!solta egyazer, kétsser, sokszor g liwivany srewit. , Nsmml mozdulat nem ámíts el, hogy s flstsl leányJia él;,. még plJbtyi sem rebbent . . oh} ss a reiiegni, sz a fájdalom, mely M, |{jj«fjjJ s franezia neic)ö >zivét álji'trla leirhatAÜMU
halál közt De a Hatal, erös szervezet legyőzte A betegséget f dilit, magához téri és gyönyörű szemeiben újra megjelent az a libbenő fény, valahányszor s frAttezift nevelő oldsle meüett vok. Libbenő fény, vájjon sz ellenszenv ' kifejezése? ... Mit tudta KaouI ... mikor boldog volt, hogy ö élt . .
Ha sokáig ott volt KtU kisAsszóny melleit, a leányka nem szolt UíbWT hozzá, ideges, nyugtalsn volt.,, Az
lllll ezt nem tudlA mire yélni..,_
Ktta kisasszony, bár, mint látszott tudomással bírt a történtek felől, egy ssóvsl sem czélsott beszélgetéseikben arra... H. BaouI szintén hsllgatott rólA.
Nem azok közé -a- természetek közé tartozik, Mk dicsekedni szeretnek jut ilyesmivel... Aztán talán volna mive&T A cselédek megtslálták Pookot teljesen össsssazva. Az Öreg BátordynAk kombinálni kellett a eselédek elbeszé-' Mii sri»r mert bA-A asvelót kéj^ezte,
az megtagadta a feleletet, mondván, hogy megArŰL ha csak egyszer is elmondaná; r" Jobb reá srm gondolni, rJ Ha leányát kérdezte, az szintén kitért a felelet elöl, .. Miért nem akAi t Ktia ki«e«*zosy ffljeíbi^?. Miért?...
Kgy dé|n|4n a leányka hidegen, nyer* mni, heveseit kénleztí M IíaoiiI uríát:
Mtert nrm akar atyámnak (ble-letet adni. M Kanul ur, aiiia borzasztó ^jn^nyre vonatkozólag ?.
m a lányka arca* a bárag pírjában rgett, szemeiben újra as a libbenő fény, mely elvakítja ar rmbart
Miért ?... Moh Dieu I miért ? . Hét Mmtt*k én null, H BWB szeretek" még caak rá gondolni sem ?... Etta kisasszony bosszúsan mondta: - Ön kiállhatalan emberi Aaaa) elfordult.
M. Tonr liaoul lasaan mormogta fogai kösött
J-r Kincs itt még ax Idő.., M. le romte de la Tonr Raoul barátom... A franczia nevelőnek még várni kell... ff, vmilT... es ezoly édes valami. |
• Kbből gyanítva, gz a fiatal l)ízf>u(v.(i.hiiii vőlegényé, vagl"ti,gelább U -olyan egyéniség, a ki ii^nt nagy sz érdeklődése. Dyeténképen tehát nem lehet töle rossz néVffll vftiini s nahrr telő pillantáat, mart hát mások irányá-• Ha való pggy "^vsriiniffft nnm Igrii szokott megtűrni a 'szerelem, a 6 nem azért ment oda ebédelni, hogy barátjának' édes pillantásai most ne essenek rá oly sflrün éa oly alkalmas irányból, I
ttklogél, ntik, férfiak vegyesen u*ak hajlongnak JoblirA-tíalra, egrik, hói isásík sug vajamit szomszédjaim k miközben jelentés pillantásokat vet^y ír szomszédol asztal IeT& Kéha-iHu egy-egy gúnyos nevetés habzik. ^ egyfk-uiálíK éperajkoti, nrig végre kít»r~ a nevetéa a a nok egyike feltűnően hangos kaczagáa kdzt e szókat ejti el: — Igazán érdekesnek látszik az ,1 kék harisnya,
111*1 M » iljllMMMMMlllM
A^ híi r isiym
• ^ (ttmsélgetfr.)
Irta K*»e»esky Kálmán.
Nyilvános étkező-terembe vezetem nlvasftimat Vidám'társaság üli knríl az aaztab»k mladegyfk^ Bt-ftH-ttfttffl
Kedélyesen foly a társalgás, a menynyire a Kielégítésre váré gyomor lebe-j liliá lasil s késul in illírt mlulim pöléae kAzAU. Az ebédSft ajtajának zárja koronkint még ftmipattan —éhes fcudég alfltt, s mind általánosabb lesz a térfoglalás, mig valamennyi asz-tal kgrnvéke i—gtelfk '
Majd kinyiiik a* íjtfi lliegtnu Közép-. korr. szerény kfi'sejjl, egyszerű fekete ultflzet| nd lénbe az ebédlőterembe. Tétnvágya megáll, mert sebot nem Iát
_ttres savtalt—Minden szem íetá fordal.—
kíváncsian méregetik végig. liegkjvált a nők. Itt-ott sugdosni kezdenek, különösen a nők jelentés mosolylynl hajolnak egyik-másik Waifakhftv, giutyos— pillantással nézik a kisaé zavarba jAtt. szerény modorn nőt; mig végre közelében egyik, asztaltól egy étkezésit épm lievégzett, müveit ftatal un ember fí'l tll ég nyájas modorral kiná ja meg— helyére! '
A íekete rnhás nő kkAHező fídbó lintásaal AigutyA a figyelmei, éa sgertl ny*u leül as ismeretlen társaság kAZé. • M^Jd hasonló szerénységgel megrendeli wy^t, » llg irt hlMíil| álnál] szükségképen szemügyre veszi asztal-társait
Halról egy nyájaaképü flreg nMtfra kl egéez átvezette! merülel maradék-borocskájánsk fogyasztásában, vele 4z»mbmi jobbról, élet* páija hflsiti ma-I legy«Í5|éV£U kUdzottl
"Aálh nyttgaiornról flíiirtl, g||g Józtak, a Mteie rakás növel szemben. y alig tizenhat évea iMoirit^ Bflgffi . viseleti rstnos Wnyka ai, aki olykor-olykor neheztel j idlUatásokst Utazik vetni szomwédjára, a már említett udvarias fiatal emberre.
egy idegen nő iránti nagy figyelemnek miatta...
A fiatal ember észrevette a görbe tc/flin^kttf, egy ftgyqs fardBlatt#l háta. raogá kerQtrminl Xaíszlk méíeg szavakat ssttog kis barátnője félébe, mire a Imatas ■ arsanaeha egéazea kiderül . I " többé figyelemre sem méltatja az Ida* gen nöt, de boldog moaolvfyal njkán hallgatja völegénre csevegését.
A másik asztalnál zajosabb társaaág
Alig hogy elhangzott a kétértelműj szó, mindenki kíváncsiul íordilt a fekete ruhás hölgy felé, a ki figyela ;re sem méttatta a nőiség határai átlépő azztaítánuiaág nőtagjait, de nyugodtan tovább folytatta ^krtWt á fje sgv aszúinál ölök, kik vidéki jómódú birtokosoknak látsaottak, sziatén kíváncsi szemekkel néztek szomszéd jókra, nem bírván kitalálni: ml lehet oka ennek a túlságos figyelemnek.
Ai ma i1
■nsa*
Mn
flMN' Ki
AMUMmŰ k*»Obb Miwl|itbilM rtifti as idSakség. a naj Kdtöaö* «*mssé<l«»* asztal nukkel vify«* ua maialuU ua£i íkaJucga, 4 kávéhoz kél ni uii(«t% pa-^iiu i Mftoaihh iiiHqiwlii Xagéde* muaolyijal ~ -ajkaikon tttak rá, mintsfy jelezni akarva4 a népségnek mtndm ja) áll a n megengedhető. .»reg arat ez a a*m nőknek való
uilárt pislongftttak olyan föltűnő módon asztalunk t^lé? A fekete mha* nő Unom . mosolylyal
— Sohase nyuytslsnkodjék, ttrsm. Jobb flkit éaiw ^BBrfWRil K hölgyek illetten issgsk viseletének oka: a neveletlenség. 8 hogy ezt most annyira tflnóen tryskoroljsk, annak — a mi tudniillik szemftk jánlsárs' vonstkozík rtatben tálát tnstfsm vagyok előidézed.


pástié és iAMi na Illó smgi viselet «t*mm ktosta a sstafcéL Már kttda-tea ta réfsa tzgsttmeifstt székéé, mai Ma yoH tt|mi Mzinyes fesaae, >i>a calriHt IHkVm> ai a gyakryi Wl JA fcjslüa, issjss eursfás itat tméilt immlu lüiaM^Hw és •f4as» de testeit kaagoe fcMé: t.'iyts kérem, ééea sagyséd, kik assfc ss tfleúhl smferfseMa üt a sMMSélsáflttfcfcaa, ét
As Öreg ur hlmalé ■!—eket meresz-tsU ssztaltáfsa^ért, látszett arezáa, bogyafstatst rqjtély slfitts, lift kál ksesgjitu goadotkodássraf ér jássa —s^vH üméI mí s a&s, a minek sz*ksAgk*psa aasylra ráksftstt volaa vasal a flfysis»»t
Ut«s( ma, kegy mi taláQa ki as Igazit; hát ss fa jéaftg**
sress sst látoft mondán i kfcses tmt írnyia. olyas szeréayea fMI m*
Kát, hogy épenséggal semmi ok sises s is, högy a s4«zem*kflek annyira <7»'•! táblája legypu K* igszs vln flanel, aráin, mert mi slse* visszstetszőbb, utálstosehii, jüíuí a nőknek nőletlea lusKukviaelete Kittivó modoruk, férfias tempókat. passziókst fitogtató cselekedeteik, szokásaik annyira kivetkőztetik lormájpkbőt, bogy a komolyan gondel-k»'»<16, a nőt nőnek látni óhajtó férfiak-iiíik szükségképen utálattal kell atfor-__|4»lni iőlők. As ilyen nöt bizonyán i*ylk *em óhajtja, de ne is óhajtja családi tűzhelyének őrangyalává tenni. S lm mégis egyík-máatfc fejhez mégy, ott mindsaeéetre at érdeknek szennyet ~ leple a nty fátyol, mely I ferdíi kutb.-* v-seket, s megvetést érdemlő nőiét len vonásokat és tulajdonokat látni nem enged** A férfiak szigora Vviliknek, isikor tisztán essk nőről, szírről van *zó. t»p ni ne* olyan bMaoiyohffi, Jer-»le?«% hebehurgyaság, a ai tetszővé ne vsrásslódnék s jé psrthiekrs va>láasó . - .Üatal rmberak szeme slfiU*
varáss rendesen szé|ien meg is marsd a Iikaáztonrty, irzgv lsgfm#t»lí ph^ —5 liiisiimásybsn tart Igy készeinek s házanélétnek vossó, kedves tdyIlkáiéi, —meirek azután ■ bessfik ^yy
nyőrkődő laikus köiéftség szemei elől, mikor l>nilí|iM(tsfikkrl múr általános k^ü^áá^^ f^fW^P^k
egy rsupa komoly műértőkből álló a l>i llfiKÜl szigorú mgttdfifiT kirihitl üuálA-bUuüsig Hé: s királyiUbtáln^ <>nnaa pedig egy másik, smsimsl is liőksebb és kstshasubb fftrsmkoz í a kaHákoz ^
Az őreg nr oly ny érdeklődéssel «s odssdásssl hallgatta ezt az ssszony-emh**rttél nem miadennepl s egészen az ő szAja ize szériát való helyes és szép beszédet, nrint mikor szent ájUtoWg-gü prédikárziót ksRgat a fah^a tem-|4<»iaában. 8 éprs szőlaaí akart, de a fekete rakás nő tovább ÍKzé beszéde fosslát
Késze ?mf uram. azt a negédesen szívarzó karas hölgyet, a kJ legelső volt Agy elmések raj«s syllváiiitásáhsa. Az eny isgyon-is taaláUiak fyermHIe; ot( balról aa s SMgas, oys-Uhk, ssőke ástál ember, aa vőlegésye; Isz s másik szívsrozó hölgy pedig tár-lalkodéa^e. a társslkedőnők uu ujá-ből, a kft késsek sagedrlmes rabsűhré kn ni úrnőik min dm ost^baaáfának, sz* ssélyének, még mir™*óplpelieg ellenszenvvel viseltetnek b azok rosz siokássL (máé kinövései iránt Az a karmadiz flataJ ad, a ki nem szivzrzOc n^vafl '1** ^ktfiten^bbtll vísyor-og m kaketáz, amannak közeli rokona.
régre az a siea^vagsa, ragya-verta. aitaa, öregesre hajló nő, a ki beszédével asm sok vizet zavar, 4e a készet aaaál szívesekben aeveti: az agy évek Imssss saras át magas hivatalt vMt H kflstlsfteieUms állott derék fsrftaatk Pfvegye, a ki egykor aagy k^nyel»*m-
Imii Hl, özvegysége óta azonban va-gyoija Hkidtóu vilii, most nagyon sse* riivy .körülmények kösött^ monü-fy&tni mi ismerőseinek asztaláról él. Kxt a körülményt egyszerűen csak jisért jsm*. littm IftW idTvhI ismertetéséhez tartó-xik. A többieket, a férfiakat* a gazdag ^TÍfHÖIgyak volt ós leendő u (vallóinak lehet nevezni, kik mindannyian ieaik * *fP*fty mosolyukat, vilgyukat. , . BoJ-w dog, a ki hamaíabb nyújthatja oda a pattogó gyuöt a szeszély es hölgy ne* a kinek épen moat ia; itt nyilvánosan i*, abban telik pasaxlója, bogy agyon* gyötörje hűséges majmát a szivarozta táa keserűségével, S-
K Rzavakfa a jó öreg nr, helyeslő tyj&éllntások kösött, jóisflt nevetett, vidám hangulatra ragadta a hozzátarto-zólt ia.
— Nézzék csak, kérem, hogy sápad I szegény! í)e szolgai természete nem V engedi, hogy letegye a szivart és ki* * mondja: „Nem, iirnőm! nem bírom to?
vább, szédülök ettő] es utálatos füsttől14.. Dehogy mondja! 0 ngy kínozol, a mint úrnője hegedűi; stü talán most m#
bravourt is lát benne._____.
.Jj^fe iTTebft asszonyom, hogy így a sftfWOurnfr üld beszélni? — szalad ki elragadt^übtában ajakán s nemes a jrt örng nrnsk Hát ftu fa kár- " . hoxtatja, uyjátos azokáanak'tartja n^k-né] a szivarozást és általában a férfias
. hi valkodáat 'l = -i. i,
— Hát én bizony, nratn, az az ugy-neveset! „kflkharlaoyáa1' yftgyokr™^
~ nak Minden pédőnterbUu nélkül. f\g öreg nr meghökkent és nagy szemekél meresztett a „kékharisnyás" szór*.
Nem értám 5nt, asszonyom, = —-szólt a lUftgoiKÖsés hangján. Hot őszintén megvallva, ast hittem, hogy as én anvjokomról van szó, a ki szintén kéki harisnyát szokott vtaelnT, a azt gondoltam : tahn véletlenül kilátszott és a felett gúnyolódtak illetlen magaviseletű sxomazé lautk.
A fekete ruhás nő ezekre az aggodalmat tannaitú ssnvakra elnevette magát és nyomban sietett a dolog miben-. ptét iimprnfyanimr
Sajnálom, igen tisztáit aram. hogy békés nyugalmukat akaratom ellenére igy megzavartam. Valóban eiiJuUái?-lanság tőlem, mert hát as örök szíves' IIgyeliue nélkül ma aligha jutottam \ volna Itt helyhez, a mi minden esetre kellemetlen lett volna, iám nézve, már csak azért is, mivel hogy ren lesen itt szoktam étkezni, Itt lakván épén e házban. A gúnyosán kiejtett „kékha*
megnyugváson kívíll, a tiszteletnek még nagyobb mértéke vala kiolvasható.
•Sokan a nők közül x folytatá a fekete minis no •■»- a hmIImiú munkával való koi»H^yab^-%bifkozits áltat inegtépettnek bUjík a nőiség nirnbu--azátr de rendesen caainar olyaiiofc a kik a helyesírást is csak hívből isme-rik," a a saját becses nevökef is ákombákom módjára tudják leirni. B&yéb=-
rnnd**en (isjiauríók ast nakM tartani í'eriíg kái outu k most; szem/llyeaen van aJkalma n zödiii, hogy (tn itt jHenjeve j liö/ITÍ melyiket \\\eíf meg az
hogy nóietien,_____________
" 'Valóban. M ezt uem nehéz 'ki Ah, öiMebát írónő'( nyíre dek a szerencsének! __ Hoigyfíiiknek ugy teUzett, mintha a
ma
mjjfa hm-
aJáiflf
A tenger partján, iránt' az Írással való foglalkozás nálam nem szőrit háttérbe femminemft más foglalkozás tt á uyj a nöi hivatással jár.
risnyás^ szó ^yyaaett#tt sxt jstonfeh—ftQjun ál iraat pllieaes *és én csak
akkor irok^mik or mikor mindand^ got élVégeztem a pihenés után vágyódom. A szűk látkörü, felületes bitigyek előtt alfélé komolyabb, a levélirogatás keretén Üti terjedő foglalkozás és törekvés általában a nőiség rovására esik és
égy ama fltik közül, a kik a féritek mesterségébe mernek küntárk4»:lHt,-«znz: irónt.
K magyarázatra as öreg ur arexa legott visszanyerte előbbi vidámságát, a szemeiből es utolsó r*aón, "a"teUes
szavakat az öreg nr kissé különös hanghordozással ejtette volna ki.
--MUST^* 51ST jogot formálhatok hozzá, hogy annak tarthass magamat, a "iuéűriben néhány a nagt kőiőnaég kezén forgó a a kritika által ia méltányolt dolgozataimmal hozzájárultam irányregény-irodahnnnk gysra-pit^sáhoc. Avagy talán ön előtt is visszatetszést szül?
- 4T -
Db 4rb»gy. mmi! K3taitt»» \afat nagjm jal tik ti** U§m r ba^^j^ayájati jfeaimk
""jJJjp v *uawamyt »* WadL lenne, mnt .tornyán suhaarm riwliwwk mih*nnek kel M iUn^
marral *kc* Nim mUh kivetkőzni gm»
4ftt mávtdamáWl, mtii tmé t*r» mémimmiftbít, miAi| BtuMI; fev aMtá^ MiB idétlen-Mmi, asm metogatott rirtnst a féfáas-k*dá*han. ham* tiaetáa megőrizi* fi-Ml ftot jeüagét ngy kttl* kg, mint
^ éa csap*- **** * ngy «6haa. mint tettben él
^ tavi—k kai ttl* bélgysknek.
A jv» aif nr snmte netipárenodutt n w eisnmrö Ijillintfa el gmtfr 4v*a izsndnigtél bsm-
y^t • !ytatá,
- - ax e« aarrény lÉÉ^pi £hiat épen MÉ vsiaásafc rt»r» plu im mert joMiaa le
«rt • nőt fctréfcmi mkrftnlrifcl aBm-npdrvt n ■ fimnlf I msgiW fogyat-ImÉirtif & bkokat é§ jogak in Iibb hegy a »i<fi' ■>" m szakasait, fctéw rwt. Briüliiéfl gysi Ifi sámlii m -Msaask.- tapmfiVÜL
— Aa én vtfaaíény* tetet ijaaldun ggm in 1—L De nap ttbn tér
ffr * * ^ ■n'ffóff^^d jatet.iik ||||» fegp
Tl^^ á kft^ t tl BfljifcaiiÉ atnlert gngt eteidfeafart kUuiitin bmg^ $ taijMMii ebi serben tan tmna* kihiféa ehatt* atán, ayomlmn ikml \ ia lagjrigi mni ia—míM
magsvlselstbsn. Hajh! csakhogy akkar as illák kmáaekvéUak ám! Mát-kép fogták IS ai .anyaság" nemes tisztét kéteéességait éa jé éa szép pél-1" 1ÉÉÉ báajsilsil ■tadsaben ValéSaa abc vaa nsnstnmitóhb éa «*ysisnmÍM s$|aálslraméltébh terem-a M«aR|vi aétsitafl ilMt A jé Irég ar egészen nekinmlagaéett n Wkes heaaédnsfc. melyet minden szavában n lanta mengttsodé* hangja taft ^^fraidsAsnlfssriütlpnr ka—l ■ ftMa^de^enekjeRf^l hallgató beméül 8 hogy méf iu aam volt vége, a mit nemes tevében egy *zmann el-mnaitani akar*, wMTi iimU jgn
krllamee és sa anoketlUeti, hogy t ismertem önökben egy ogéanégea aé-.letekkel bieé, bedva és snm sieti maétV) családét, n adnét eoknt adjos a jé Isten. A másik része . . ne as nem ve|t agyaa kellemse: de mindeneseire haasnns. 9' nekem ez ia ér valamit Addig le aienbea, mig egeket a becses sdslokat Tatamikor teldoirahataám, ntg a gnnyee mosolyok, amabnak H •csartések béven oaatott jntakaát a féW sasnaéfsk éa ayaamviplL kegvetl® "^tonnásáért elnyerbetaém: iriTIrignk, talán még ma ety rtvidke -ehneftrtU-tást, a MttÉ nem kellwaea tapasztn-lamk benyeasása alatt, valemirti, a mi sok hölgynek épeneéggel nem leea a n^ji ize sserizt valé.
S ezzel augát bemstatva, amtán mér ifyszer megköezönie atrtsftármii-aak iránta tnnasKott szíves fgyetmét, könnyed fökajtáseal éa kanaAntéssel bnrsnt véve elUvatnU.
mwm
j mis mr imr Nmm kérdést ^nHt irtie aaesi — Hát ennek s mr»4 jp jm sftn-
■^nékanrfk (jakkfy ^ mpldai kyak nmn T^mr bntbnttfnr-
______a íí^knrM fe nem isaradkai.
WN^Uiiá* Mfy a iy^samaám Rzt mtynsnr Mtni is lrtóztnté. kát méf
Örök álom
Ina: Iécii neia.
Afen tacába +4 a mwanéékfaun t^ ■ÉFK
.-•r Az jli féienriajnun. ignz. esmsni jmlnr rspanralffiM
l>ni iit<a a wfiftp
'1 v^ffli^ynek ^rvéa^ sMram kiinigllia k#t s
éjit osk dúcán fki éig.
Az <m rtlfiidln HWT"
W w, barnán a gynksriat t+-& lén IsNm iáibnint AnHn> kmSr Misk^amkf e*Mánfti ssffit-már m4ms s iifnwwaebb la-
| % maWe éranynsa. Nem Ttoméi
Swj Síttmfr n Imi
h-Mífc. JÉt JWaadk n. néndt HaaMt a naé#vmical toitk ism mél-üyiiWlKK 'il sn ssMi tá-kki ■ ^ms rmy namiynn
4111 gymman U^én^é férini yH ifMfc SKátziál
■ nsa iM^énsk ax 4-nesilis nrifenmsMftnm
snrnl láttam eifeaAr ám, da csisnért
- A ba|o« gy^errssa egyedftl (jak i VMMIimMm^ ssnndá kn^ mntr arnaaitiiraaiat a MtHí nbia a< Ka y«br az aHai In ktf^tndnék áa ssfuWsít a fiMbkban a mH beasé vmuiiiak irátí Mmba^ s nlln-Iában a vaftiét aümnáf kii taAl ís mind a aiult fifvi egyteván rá-ápSdnék aUna. a ntáftattai fordulna d ax olyan nótái, a ki azasi nem dkss-ke4beük_ Ki ag, a mi eraán ssgüasm | m jan^n^j iáié ejfasi mamák is k«vH fanénak, a a yrfasns isrái
f»Un mHBaAwe kéiavvlé «s<igém msi-ktt a ktraayáis afésasn- ssésikáp jár-nénnk el n ksánysk .MVfléfn kAfil I* bél nMan prnme cank jámbor ilmjiét mnrnd, mint annyi aak a^ t«mirzá, n mi a Wki éírt aevtbetfkai |iiabíia na-ás a ai agyetaáben is a bal dag HiaafM aia^fél kápsaáetaá. . jé Ing # egyre belyiiéiiieg bá» bntfslsa nlsimlTai f#vef ás Wiycn-
A frissen bnllnU enkól barmato» fmmk kedves fltata nlirlVYlft iSSSá ayttalt ablakan 4 felbők nfctt még epsner rhmaalilbui sngár odafilt a Z ~ iwa, a-fi— saiaft fénynyel jáfsntt a beteg kala-vany vonsseta
Az ifli ammany an'cmosdnh, vékmiy felér karját fofanefte, mattba ftévüzőlni akarná et enyelgő m^aiat—
- iar kst - hqmak Mns v^an asaa-ift ggmÉp mái balbslia fcibirn _l ' i nisgaiall sanünlaeiiy ttfife
jjkN' «tftatf» a jy jwg sr t^W^r—HbiÉy ^^ ^ ^ JUMi gXWjy
« *0 MfimL In nÉ^sbban etaa- msplifsdfa, Mit vaté gy4n-
a Mr? AnML aür ■ li fíl nmtot és baMeg néMl irt A kkn? mba» P^z rnsnlu n j Ntóp mUS Of^f Vfenat^ ttmni Irlmüi, a n Utty^M unt* t^mL ain hu velan, íp
n «Mg lkánál ém mm Jb íM| a imi, Akfe* teki a Nl má á vMbL «mé a hím ntir*
- A md nap nem fcg éMMnyaa aéfc* Mavnl il gnadagaH Isttna tn> 11 itital ollaa Kaek #pft réane hmm
árnyéka nemei tetayduk l fHyünftiCf tekintettel kerestek valamit otí, n hon-nnn az a mámoras ülat jött. Osend vas kifüté, a aappaS élet moraja mar elnémcll Alkonyodik.
tldskáns tavaxi van Az ablak eésU sB» harnezkfs ágai mrgingaank az esti fenralom ésintéaére a viiigok Mnlík be n mhs kőparksnyl. Egy éppen az ágy elé röpfil. HmisiiM esek egy vsa
IMN hÉasa emeftednek ki a pnreda szálak aarga UftctkéL A laiay félndaH MWi ^ snwsri rátapadnak a gaélhaiett tavaszi ?iracra s boasssaan mamdnsk shauina-ii n Mért virágán éa a iomnyndt, testsriaá oirson.
ngy ba(«s)kt mintha ax srzlbl^ -a melyik aMtt nmet n hsraadLÍa_hnl-latja virépá annak a benaga, kiásta sn-■ktni báanak az ablaka lene, n nm>-Miatti kék Ü ÉIS jÉ< liiijaibai nsm két évn slyaa sokan pinyéikidlek, a
a aftK élt besm sorban haladnak d, lélrtatnUllrl a jÉrtmtsknfs tnlén még rsáami mást ia karara. Végre Jta # K n witá az éra a samaaslá egyház tevnyáhan aa Ml IU; egy tekintet, egy Ifi ili li, semmi egyéb, de mégis ■értbe (ébbnt érne szokna k a löbbisk-nak aÉslén éáaékéa nnw|y<mll. mlntlm
Ifl
kodvsiobb lenne auig az fi szép jáczint-
Íálnál in. . . Azok a kedvei jáozliitok I lánysaot néste el gyöngéd szeretettel a vil%osaártfa vptag leveleket, milyen türelmetlenül várU mint bontakoznak ki azöttől Ki illalos szirmok, melyek tavaszt varázsolnak a szoba kedves melegébe, mikor még oda kttnn egész zordonságával (Ü a város felett a tél.
Hogy öatösgette, gondozta, aserette okét, nem adott volna köztUök egyet a világ kínoséért valakinek, csak égy-sser a bálon -s' neki.
Öli, mennyi sugsras igóaet volt abban a fehér jácztntbsn — akkor.
Mikor leszakította, még tél volt mikor odaadta neki, Wránó kikelet,, ragyogó tavass kelt ki belőle sugaras fénynyel vonva be as egéss világot, csodás melegséggel töltve el ssivét.
Drága, kedvei iáqiiptnk . Elszáradtak már künn a kertben is j a forró uaft, melytől a hóvirág patyolat arcza jBlherradV Őket -is megölte*
Künn már gyöngyvirág nyílik a bűvös árnyékban i nemsokára fehér «Mez tói less havas a ínmb alja is.
Úlyaii mámnritó BnammE^ta-vasznnk még az emléke ia. Milyen iárftki Moltrauker as eliö írefelejtij kék szeme mosolygott feléjük a Ítlböí, mikor együtt Jártak a mezőn, hol napsugárral kaczérkodó pillangók teregetnék jotoaz HZárnvaikat a madárdaltól hangos lég-tojLJUttűhótt. caőkolvals aszirmoknag -mézétr kftuuyon, Vidáman kaczérkodva szálltak tovább.
HU mzradsz hozzám a távolban - ......'
Kgy wemrflhányft, mély tekintet VftK a válasz, a miért Ö odahorult a kik kezekre g bűnbánattal* csókolta meg azokat.
- Lásd, én nem kérdem, fogaz-e szeretni mást?'. . .
■ — Hoka.
A bolyhos derekü, zománrzos szárayn dongák, bohó tnnczukhsn Mémellen-kedve zümmögtek a virágokon. A cserfák széles - levelei^ megmozdultak, ~a~ mint egy elhaló, mély sóhajtás sikam-lőtt á^ a lombok között lázéi . 7.
Kimúlt a tavasz ti a uyár olyan hosszú, olyan unalmas volt Aztán hullani kezdtek a megsárgult levelek, a nagy szomorú nyárfa bánatosan > ingó gályáiról s ö a* távozó madaraktól küldte hivő szavát, szive izeuését utána éi várta mindennap válaszát, érkezését.
Egyszer érkezett is valaki. '-jr Pétjhez kell menned, mondták Kppen az Őszi rózsákkal beszélt róla, uiikor ez a hang felrezientette. Cso-ilillkniott nagyon Hiijij ■illtllll liiTT beaséHek, esek |igy félálomba hallotta; mintha kérő anszonyi hesséd, parancsoló durva fértt szú, haragos tekintet, hánatoNsn szslid arns s talán egy pár könycsepp sajátságos vegyüléke venné <|0ij); a szemek mt irányozva, a beszéd
hozza Intésre. Lecsukta szemeit és álmodott tovább.
Aztán hallotta, mint emlegetnek gaz-dagságot éa szegénységet, fényt, ragyo-jiisfej szégyent és nyomort bmt-vim*, zavaros. szenvedélyes kérő és siránkozó hangokon. Nem értette. ('sodálkozu tekintete lelkének egész ártatlanságával kérdezte, miért neki mindezt hallani, látni.
Egyezet aztán megkapta a választ. Fonalat keresett virágbokrétájához egy szekrényben i egy fekete szegélyű lapott talált ott m *Óa nevével. * .
A fehér és -kék -jáczintok nem nyíltak azon a tavaszon az utczafelőli ablakban, talán megfeledkeztek rútak a nagy örömben, melyet aranyszegélyű koronás eljegyzési lapok adták tudtára a világnak. A földszintes ház lakói palotába memiek. : . "
Az esküvő megtörtént. Az élet megváltozott, talán emléke sem maradt fenn aának a virágos ablaknak és még sok egyéhnek a mi a mögött volfc-és a mi a mögött történt. .' -JL-hfitfg ftaUl anaeny msgkkéHI fiilrmelni fejét, hogy az abtakon ltt£ kint.son. hisjgeii.layaa& van odakinn* -Bzép derült tavaszi este. Nincs ertye hozzá. Bágyadt tekintete oda tapad
Hl
arra a violaaziuü Itegyesácsra, s merre első szerelme távozott -egykor, a honnan annyit várta érkezézét. Az ormon fltngnlft vam esivébe, ír
hosszan visszaverődő napsugár megmutatja az ntat arra hol elveszett boldogsága visszatér
Aztán megnövekednek az árnyalj kisiszik az BTÖlSŐ tííipr is h az egen megvillan az első csillag.
Künn, a kert bokrai közt megszólal a fttlemilék siró csattogása és feltámad az est zsongó élete-fer
< idabenn csend van . « . az őp'ik álom néma boldogsága.
O íTTH í IM " Éjíit mím ii i • i ii
---—- Télelmem.
t Léna*. —
kiakadj l<* aájor, c»aJi uakadj A mély érvénybe le. Csak űlrj éa^aásayTereltrvitraf Nekidühödve te.
Gyúlj lánzrs, ok vllláiu tc i Ks dörsjél nennjr mva. Nyu|odt "vagyok, nem félrk Óv lelkem juhJasUL- —-
H ha rám is tAr elemcaapáa Qyermakjáték leaaent Hogy puutitAii a czélotok — Tsfuésssi UQlt hutsesl
8 nevetem bár vihanHUuH
Ki miuiimiisjl;-
Kgy hanfttsa súgó isóauUn Oly lé 1 ve esOiigOt rajt;
R hangnak iqriaaoi dallama esAtsftxná a isivet, Ha keiiveiett iuy saólana: .Baerelmem nom tied
•röő.
Komoly vsf/i
Most léptem ál s kSsahc jfe A harmMlk jé measaa
Wagy ér asm kaesfS kseeea M_
Ka K^ufáf^w máiris állanék, — Smmét sem tettiSÉém ÜlM Komoly vssyokHasjyos hamui 1
Kmlékssem, sgykor kolstl fc^-J NavetSl tqdtssi sssaei'a«s«tri»f] . K frisií-kacaaj liajh bs vísmmiJ £ léhaaáf be jól esaék sskea. Ajkomra alig Jó smsoIj — Komoly rafjok, sagyoa kem«<v j
N'fki rohaoUm vtkoo a rilá^iwh' b'atr villám kflst, fásst asm i>m« Ijlest kétely éa gfa^d misé elémb* vigimá Ks mérlegelem aáMSlesea érám Félő Is, nton laíalé hajói •— keegoiy v«f)ok. uagyon komntv
Feiláaitolt akárki gányjm, sáat sui Ka kifakadtam kiméletlenttl Nyugalmam alig ran most ami Uata,
Haragom i| hsiSir*iin* lakul—--
s kevea mit lelkem ostromol — Komoly vagyak, nagyon komoh
Az emberek gysagéit assAgyelai Ny&xsgó ntosáa aagy gytaySröai r^g, Ntacf mk ingemre kosták 'jénm-tretsii Ksdvssk nekem ssokásaaak laíj^y fitla Miat a kpSrsékk aápgSMal/ á=-_ _ K^te^ly ti gytHc, oagysa komoly "
Vidám .barálok ksrssgé kflrébw i'mm^i kilgiifcall inintt, Most ottan titkon dtonl a képPM Mikéntha valami kiáaysaaék, 8 laaiasiabfl irikŰÉMs-aaitj—— Komoly vagyő nagyon iomaly í ^
As volt egykor legédesk ideálom Qrflmhe, noVe de
At árvaaágflt Immár SMg sem 61t»m Megbabonáz a sok ssép ksjadou, K /yem mát hitvesért koaol —- -Komoly vágyok, nagyon kamaly !
M ShmI irihidfi ii^lftbil^fe^jrifc&MM^^NgB^ iií^MIÍMI f
FEJTÖRŐ w y yft vwwwv^
Seftatáay.-
m
Hsromsz8g Rsjtváay. líorvitk Fersaoa-I
SHMr Bék.
"K kimeaaOgU'n v I lük akként heluu' K I' tl, kogy fstSlrot^ I éa balról jokbra o!i egy és umaazt u met adiáJL As atakitayadó
-leírni i
1 A rakását kiér Z. VárOi honunkban. 8. Mait i
-_r' t. Ige. — a Kgy betS az <
végérét
A mutt Mámban kfaolt talányok megft A képtatáayé . Karoca világ. A Mvíi rejtvényé (mely a mattkor isn volt feladva); I.lgeti Aatal.
i¥ aéák
w
aava,
Ör
S3. HÜ
Nagy-Kanizia, 1891,^^ztUH 10-án.
XVIIL évfolyam.
—iitmiliiti
IIIjimw H tol*.
tto itMntM > kp «wll»ml rhtífí TOMlkoti mlwln tdst«BÍaj.
íinu«nt«il»n ImU mi bmrt k«»k»
M I
ZALA
Politikai és vegyes tartalmú -hetilap.
■ladéhtvatal: VifoiMí-ípílet FMul PMf Utfw
Urmktitm.
tLöturita iui Egén ♦nt . TT i' • "-—í M -r J*
PéMm
S»u*irm
M M
IMtlWI Julinjr^Mj niaitutuk.
*ytl8ér pttítssra ie kr. A Nagy-Kanjiial- ét Débalai takarékpénztáruk, • Itankegyesület, az Ipar- éa kereske- ------
a Nagy-kantm! lígéryegyW^Velkaiet hivatalos közlönye. ' ^^JJ^
kanaludiiélw tntésudtt.
k Nicy-KHluán heten kint egy mer: v*ftárn*p.—
[mily cim a ionban felár a világ "fejedelmei-1 ruházta fel a basa Üdvéért mfíködött ko-|nek-TI>ttül»ncimévelrnilái rilkndójait, a-tie«ém«fawr-»mÉjr"'fc|P"
A gond'vbelés, melynek utjai beláthat.! : hn^augüllj^L jH^ttiaO-ban, íl^t P^^ ki " Dem"
látván el.Ő ap.ati.li kir^unk névnapját!?* «WfÍÜndftMU-a^ evedé**
ongUaetuiT JO díkát mégelőzőteg örvende. J •Ikotm*ny»y«l ée szent valtáéval ; -I tette meg a 800 év óta went koronánkat j neveate.,1 .Lajcutt ki biro-
]«M* Ilab^báaUgjmé.v.fe.«l«gyorpJ,»4^ ^ kiterjedést széreett; hogy
nenwetet I. Ferenc* itufí S ce. ésj*1^" tengerben hányt el éj««kkel8t. a
dél csillaga;« — aa tlgasiágoe« címmel
Augusztus 18.
Nem a véletlen, nem a sors.
fkir. apueloii feleéféwk Illetése által.
A láogées, mely U Felgégéfcrőn már ifjú
r~ koriban felceillogott. nem hagyhatott két-
, hanem á» ,_^ . , . . '___ .7? ,— . . t_
— ae^el ti iránt, TS^gy a király i ág, ha a ko-
irtBDÍ wndvieelée mffisIeíT3iH) volt aa, borr. . ,, , ... ... —rr , . .. , • —;—.... ,, ■ , • . . rona diaaitendt homlokát, a legbölcsebb hatvanegy évvél ezelőtt; » ragyogó nap «M . T . „ . .. - . ... ,
•ugarai egy arany bölcsőn törtek meg
kormánysatui, atyai gundoikodásssl, alkot
ruhásta tel t Mátyást,,* kinek atyáskodó kormánya alatt nemzetünk kulturális fej. iőiléte .a-világ vareanyt érte el; éc vij névvel,_minővel dicsőségesen uralkodó mostani apostoli királyunkkal feldiszité: »vl legaL-^eolmányotaib királyt címével egyetlen feie-
melyben- a fejedelmi ág egyik sarja mJ™4"^ delem sem dicekedhetett a magyar királyok
. ' ' • ' * 87 ' lommal fog alattvalói lólétén működni. És'- 1
wlygott; nem véletlen, nem a sors, banem
közli I
És U Felsége nem kereste e cimet, a
_______nflmwt hálás knHIfaftk mfigdirhhanátn ru-
hogy oreaágunk .M királya s apostola oé^t** * üauem U)Ué.»tH«gjWltá Jjt mai fel, mert évról évre mind-
előtt adja nekank ait, ki ai első em,lte nem mt* M,b^Imkább meggyósódOtt nemaetOnkarról, hogy
baMtottU a tevékenységet, hanem Feltége egén valóját alkotmányos énfl-
u isteni gondviselés iniélkwláea voU aa,|» »» irjn fejedelem feje fefeu
mely rá akart mutatni nemsMUnknél arraJelMj|otl »emCMk- ^ e,'nem ^^l^L
napja
királynak a nemset apoetolának nemcsak I _____t_____
méltó Utóda lest, hanem, elköltöiött el«dei| WÍMUe Ml 5 1 férfiü,r4 vöt let foglalja el és hogy a magyar nemiet
alán as egyedüli uralkodó, kit a nemset EaroP» '•ff*1"5 Uralkodójává, a nemiet wrwlé7e, alkotmányának oly bff őre, aa-a legssebb névvel: .A legslkotmányosabbIim4dott kir4ly4'4 let'- " EuroP* ha-|nak oly gondoskodó atyja még egyetlen király, címével fog felruhásni. Elsó les* ulm" TÍtelkwl»e kereeék a nagyhatalmú„ tutt utf mérvben, mint kit a nemset sseretete e nagy kitüntetést ki,tíy jl. Ferenez JÓMffÓ Felsége !
I a magyar nemset ösaseaéxének biialmátl Uagyarorsság Irónján sok jeles kir ály I És mert a-nsmaet így volt t így vao oly fényesen tQnteti fel * rdridke cimlwn. itttt addig, a nemset klUSnbósó címekkel j meggyösódve. nem mulamtia el egyetlen
I A kDIrtres kis viskójánál álloli meg. Hangos | mnBles Tilásossáaot fa (lHritnni « ajjMípji tlwliéiuKi Mj», nawoil). UttJök, pálinka büilBlI esetre.'.
álható nagn emberek tfrelkodáee ballsiik ki, fiisony nem Igen vetett világosságot^ mert a As ejt vándor belépett. fenti pár sornál több sara eseményre vonatkozó-
— Hobé, boból Brávó, éljen 1 Itt Van a kon- lag nem jelent n>ei{. írásunk, III van a Bolond Lsei. Brávó, éljen I tielöti kél héttel kaptam a rendőrirodában al-
— Husd rá, Laef! I kalmasott barálomiól egy nyolc ívre terjedő kéx-
— Hasd rá. Bolond Laef I | iratot, mely szerintem összelQggésben áll eme
— Brávó, élten I ! eseménynyel.'
A uZALA" tárcája-
Hallgatom «i ablak alatt . . .
H&lhjqtotii m aVék atoll, llfHjij e Iái lány mii <Moltjui Ajrt (Intőim, ni énekli: HÚ lntlniju híHchií mki t
Hej h Ut Utiii/i titjha iwlitiUI I Ki htilbnijn mitni Mét t > / A$, hl MmI rtkw ittMl KÜ raliba mi //ni/lít urntd I /
Tarntfi Kétotif.
A ki Saoa^it üldözi,
iirmtmt hideg *i»nk« ved. ( «ak agy siti-át éjssakf •>«). As ataáa n«m látat senkit. ''Ir<», hideg, stilwsráe IdObee, laiyeeaa deres ssahkJlai eesk hí (srfla beadaknl a sMét éjben * lyévea vHé|Heti strs ttljvsee sépisise. As ¥ váadov m(SH si stoe ssogtetaél s siiatilt rHedesve setell e nUleftsIeii éjre Itass alatt eeeeaget moriipn A asét batvéayosailshb ***bs« k««d íu|bi, egy h«gy kékr* Isgy s »á» siska kese
Hab, hubt — ddviMgé *'»tá», eiiai oaMi ved, Istsi, rekMMl keed S ***** '">!>>
. Teváht tevábkI _
• Ae e szegény ember pedig egy tarokba ha-I lédve elővette att a darab Iái, melyet bons alatt I szorongatod, s álláhoic emelve játszani ketdett, ' Mind játék voli es I
As e kéjtől remegé leányára, es es undok, pálinka IjfutGI áthatott tömeg, maga a koresmá-Irosaé sgysterre, minibs psrsacsoliák volns, — I elneedeaedtek. A hegedő pedig tirt, tokogott; igéeiea ismétel Isit világ volt as, melyei aszni s
Nem csalódtam.
A késiralból néhány lapot szakitok ki:
Dérfalva, 18**. július 19. • Ideértem. Amiért annyit epedtem, ami álmaimnak tárgya, as itt vaa szemeim eldu. Ott hagytam érte mindent, anyámat, a hozzám Iflifttt
dalon a kitérők A hegedt lattan elnémult. A kalap megtelt réikfáidárokkál.
reményeket , , Azt mondták, nagy ember fe-arek, de legyek törpe, legyek pária, csak öt lássam. ). , . r ttts-ii-rnr . i Hsh, mint dol kehiemben ez érzelem, szakit,
aylrettyBvel h*llm(41 elé tárt. Egy világ, mely iaf( Hfl megreped is snyám tsive, ki engem otek a lemetlM Hdérelénynyél csillog, egy világ. L,^ ,k(rf< Viselem érte. Odahagytam itbT ««fbéi« a-eeeavedée, a kW, ea ftrOletes fáj- j [ginkal, ahol agy dédelgettek, idejöttem 1 Célom
nem fe .cél I Nevelő vagyok ! A család szeret, lanti ványaim rajongnak értem . Att mondták, nagy ész leppang bennem. Igaz. Azután otthagyta a molatokat, Untéi műi kOan Hitt már miat diák pályadqat nyertgm, mielőtt as éfseakábea baadakol eél nélkül. őt nem látta* ,. , Kényes, ragyogó pályái re-
~ Tovnh, további méltem, mig őt nem láltam. zenél brs
Máeaak a lapok rdvldea emfékastek meg egy játatám, mig « nem Láttam. S 6 feledtetett eaemésyrdl, mely a kttMrw egyik aleéjábea fényes pályát, dinaőtéget, mindent, mindent tértéét. OéHtifB. sűí 14
As eeetaéaft aébáay sorral lllaulráliák i .A M* beaaéltem veié. Ott Bit a lé partídL a ál-kah*M dárda etrg|ábaa egy Wwerellén tvbevt | Mgd eástdl. a tutogó nádtól környezve. Kezében megfegyve Uláltak Kgy liyefitelt liaiesoeeó és kMnv vüfl, saeme a tavon pibeat . . Oda Utma
—--- k----— uiJi a a aá — á, —■ u A a ÍMká*MAtttA BjttA I ,/. . aa '
l hegedő volt birtokéban, Ae Ireteeoain vatfr Lapuk hál nása 10 ol4*lra torjod
msitéjs. Megtogiem kesét, belenéztem teemelbe
N«fY-Kanlm, mároip.
évben sem, midin u 188). évi augusztus lö-átiak évíordulájk magjön, Itália saivé nek legjobb kivánetkit a trón zsámolyánál Istenin , _ « |
A Harangok zúgnak, u ájtatoskodófcet' imára hívj* u Örök latén háaába. i aval-| liaon loyHÜH magyar nép félre teezi napit munkáját, flwteplő ruhát ölt a aiet as egy» hátba. Nam a valláa rendelte, nem u állam aaenteaitette keblének éraelme tette e napot reá nézve ünneppé, oly ünnep ez, meiyan minden magyar ember keblének ~ belsejétől vezéreltetve rebegi .cl imáját a királyok király áh oz, liogy Magyal or saág; »Leyslkotmányosabb JflWyitz t haza -ésl nemxet üdvére aa emberi élet legVégáö határáig megtartani kegyeskedjék. A nemxet
imája'lelket a magasba * aa égi irón előtti rtolMgMWiaMMMMJMMJIfilJII IIMlfcdlMtgjrr
Zala 35. arám. (2. lap.) í • >m >t.
Azgustoi 20.
Tird vagyak tied hasdmf li stiv e lélek.....
Szentegyház keblem belseje. Oltárt képed!
Te állj s ha kell « egy hátat Eldöntöm érted,—- -S az összeroskadt kebel légső maja: Áldás a honra Istenem) Álddi rája!
(Peláfi.)
1891. augusztus h<3 Ki én.
Ka nam riadt viaeaa • feje felett elau-gott vjbarban, nem tart meg • fáradozásai ■lébe gördült akadályoknál a bátran oda kiáhá elleneinek.' hogy oltára —' a haza [— Állni fog, még akkor ia, ha a agentegy-j házat, — lelkét — (fekte kall törnie ia a | véainek.
Ki küzdött, mint hullámzó tengeren le hegé aajka kormányosa, küzdött a poTiti-[ kai éa valláai ellenségeivel a midőn aa a neme* ecír, aa a lángoló kebel, — ax 5 szentegyháza — (íaazadölt, vígtfí imája a hon, ntltf ^ajkam -e- vág foháaa elrepült r~ •Aldáa a bonra istenem, áldás rája.<
Ét a menny, meghallgatta a aaent imáját, a ax ima ax, melylrei • magyar nem-izet étfcő királya Szent látván emléke iránt
jróelutifc! - £
Ki volt Szent látván? Mijé-voltTm®; fjjf-IH—IW^ Ifr'frfá tafcelAe gj—• ,mek ia tudja.. Kuy neve Rimától a gal-jliextai Ml
tolja imáját <> érte, ki méltó utód. SM„, * Ünnepe j.rmu váróéból, ^pQlt ki «lgn"y.ugár mely
. . ' _____:-_________Ívta;---:--tejéra tette a királyt koronát, de kebléből
Istvánnak. , . ,g.,..,,, | Auguattat 80a * HUg?" namw véd- tíirt fal ax a WnysUgAr, mely homlokát a
A kor legnagyobb uralkodójának, a ma szentjének üzent htyá.u eíaő apostoli kirá- jglóriával kö'uyezé. Koma koronát nyújtott gyai iiiht' nssratilt királyának, a ,Lag- lyunknnk névnapja., az a nap, melyet a rteki. apoateli mfiködéae aaentté tette, el-alkotmánynaabb király' uak Z tVrrnn magyar nemzeti kegyelet a nem az ural
Lj.JA mu 11 á ■ ia Hat ni t llnnAKiiá a éKvwAt-iet a^ab
. „ . , kodó valláa avatott ünneppé. A törvényesek XMjlégétiek návllnnspén, nam J8^bl>„ molldo„B üTizent látván napi
maradhat egyetlen magyar embernek «»U,^ de a nemzet ezer éve ünnepli e
ssiva áriulatlentll s faldobog ax a az ajka-jaapot * dicső király emlékettl,
ken lebeg aa ima.
avulbatatlan érdemei a legmagasabb trón előtt lettek elismerte V
Ö volt Magyaroraaág megalkotója. As Árpád kori foglaláa csak a területi Hagyaror-szágot létesítette, Szent István az alkotmányt
Ha a költő királynak PptŐfi itknek rik- Ladta meg - Ittzánakj aa árpád km iagl.U.
Mi i. leborulunk a mennyei trón zsámo- k"nk PAr vad ^nvedéljrek színhelyévé tette * Kár-
* 'lelenttl merül lel emlékünkben bzent István ipátoktól Adriáig terjedő tért, szent István
lya előtt, ajkainkon ia (elhangzik a zso iozsma :
i/l legtltf magyar ember
A kírátyt— hrtt minden, honfi karja
ficften áll! ^
l.i Ifi népe btldngságán _ Oromét, S htr, izetetet keuzornzza
Szent HjH.* (l'trösmariy.i
- _ —— l-ttlttlfii' C*>HM vwwSr—
J * tetszik, mintha a dalok királya épen! az erkölcsök azeliditéaével teremte meg a 'az első magyar királyra gondolt volna ak-Jmagyar hazát; ax Árpád kori foglalások a Uor, mikor megírta a fentebbi sorokat,!pogány vallás terjeastésére irányullak,Sieilt ! azokban jellemeste volna Szent Istvánt, István bevezette nemzetét a szeretet vsllá-Igenl 0 sz eW apostoli király elmond-jsába. Szent István alkotmányt é* valláat 1 hatá magáról teljes Önérzettel, hogy: »Tiéd | adott nemzetének, oly két intézményt, mely-| vagyok, tiéd hazám,• mert ő valóban csak j nek lombos tOrase alatt ezred év &ta virul ja hazáért, a hazAuak élt; h hazáé voltjMagyarország, diazlik a magyar nemzet, szíve lelké, a hazáért döhögútt a legneme-jSseriTlstyán leihát kTrálya apostola volt ' afbb sxfv, a hazáért' lángolt a nagy lélek. I nemzetének !
iSsmiegj'tÉrvolt keble belaeje s annak ol- Jegyzett-e fel valaha Clió érctáblájára tára > a haza. E >zentegyháxat 0 maga! oly fejedelemnek nevét, kihez hozzá tehette I emelte kehlében, Ü maga Állította fel ab- e ssót, nemzetének „atyja" volt ?Nem! Soha? . hau a UgazahU oltárt) « haaa oltárát, me-l 'Szent irtván a magyar nemzetitek valódi jlytn hazafias lélekkel áldozott minden !atyja volt; ki gyermekei boldogságán kw I kor. I v.ltl semmi másért nem törekedett, egyedüli
zsütU ü m<ly»te«a asanttZbe, l»alyeln»eli téaylj " >En, grót Llpilitty Jnlso ezennel kftelentem, lio/jy I
eaiemai ideig liozott. láletenisi m*|unváT snask msjisB vetettem ve-;
— hsaretaz, ug;-e Joliin ? get,*
-!--— BAal cazk elhKtad ts Ma bolond, boir]
~ Latod, értem jrttlem Idáig, de sliöitan vnlaa uikoad atsg az * íreanon tal la. H« mftifi láss is, utánad aegfek, mert árnyáltod 'stteai. Iie lm Btecaslnil' . , ,"Az halaiéin le«a! Ht a Ijéd Is 1 Tttifum, hogy sM lesa, de cask littlsfllsg. sslv-beo wt í'ffymútié Bsradusk , ,
liudapest, sss|><. H. Ideérkeztünk. K'i mint l^lptliay Klmiiér gróloak, Julka i*rt*sek tnlrtra.
1 - Sosl
aterstlek !
Stat az örlili rogytam terdeihpa. ttfogva azokat, — rimánkodtam,. esdekeltem b )ósánaiáér|,
K. Ct — ms|bocsátoit. L . Üti Itllékenység 6rdDge már megszállott 1 { ~Bizooyiiákoi, bizonyítékot,; bizoayilákot, mert i megOrfil&k II...
Hudapest, deo. 4. Jolga többe nem sse-
/,,,", ii,' Msgtudtsa anndeol mar' joijin iijnno nem aae-Edsni napokat élünk, Upthsv utazik, «ii mint Ovtttlum alapos voli. A férfiú ki bslyeast el ---------4 '-'tlogságban.ll0Jr,t,u llldd Afjta de ntkl ■ -
t|oa, mert q|, j„|An boidogtalaa boldogságom te
Zerkadialu, február t-Itt bujdossa es t>smeretlen
vadgalaalwk vsgyuak stsratsaUn, t>»ldo(U|bsn. i („ji,),',, |mdd «fiM, de neki megkell hajnia 1 Jolim fö!flÓB9í»0 inl»». mg na casljotl, mert ótl Jnltn tmUn»l.ta« kAlllnl»Sanm la! aa ax (a (találom lass de az ovt Is . V ■ J Ma a viroelitetbea vottunk. Axcáo blsoayoel. zavart váréit tom, minsk okat kérdettem. Megtörténi Mit kerdszty Ml köae boatá I -üalubaa tl( .,
te. Jolin] — kiaiM«sm vádul. Te sttai aae- j Előliem van véres árnya, előttem amint Iérdre relaet Tad'im, aejtem. Mar mullkor láttam ss*ib-1 rogyva rimánkodott kegyelem ári . . . H il*rts, btttíea aaokai as édw plllsniésskal I Jolán lé lihnái szerel .. . Kiteled! azt a másikat I „ij,»l u«retstl ... HUtba at esdeklés, blába a volt a könyörgés 1
— (Ili, te kis bolond! i Olt az a véres árny, aaok a megtört szemek...
— Jötte1 Küktiwsi teljealieai lógom. Halálom, hegttaéi.. Megorttlök , ., Pedig asm kellene de a le halálod Is lem, aa msgMalsit (élnem, blsx otl van aejil valldMaa, melyet öa-
— [iát mag tudati Ólat, M kis bolond,|#|edt ptllaaaitban adott: UldAxnl aem lógnak ..
|ie Öldfigflitt et a véres árny, mely éjjel nappal
I köttet, mély tktongé sebét elém ttfjeMtl, bosszúért kllít IM es égre . , . fi dotom ss önaén lelklös-
kérdé Isjéi váliaaua kejtva. * .*- ■
a» Igasáa ' Nes akkor, m dotjaaas m aeassi Meal egy bre> peptrre e követksifi sorokéi Iflit,
bogy légei ne va
meretem. BldöKM namageaiai KI, il topé*, tovább, tovább 11
Kákea, március 7.-Ismét másutt. Kietlen, ved vidék, pusztaság'
mindenütt , . Kp' ugy mint bennem . . ._•
tgY eazknaom van, mdylyet azt a sötét árayat el tudom augamiél aeha íizoi. Az a száras ta! Kottáim : keblein sötét szenvedései. Kenyeret is ez ád. Nem kell má», mint amennyivel a mát holnapig elfizzem, Aa emberek szánakozAan tekintenek reám. Heám, az Önmagái At üldözött gyilkosra. El, el innen, tovább, további ...
tiödöliOt janiua 17. Megtört agg vagyok, 3t évvel . . Heszketö kezem a nyireitylit már már alig bírja, de azért kasom, busóm, liogg az a véres árny, hogy aa a tátongó seb, bogy as a hoaauért kiáltó ajak ne legyeit előttem .... Kezet vagyok a .városhoz, botnap már meglátom sírhantjai. Tovább, tovább!
Budapest, október 1 ! Onnan jövök, az 0 bírhat máról, melybe én te-i mellem el, de amelyben önnön másam js ott vagyok. Nem óamereek. A külváros orgiáinak éa i vagyok a mulaitatoja. Húsom veszettül, húzom I szakadatlanul . . .
Ast hisaem) nem sokáig vonszolom keresztemet, !£rsem, hogy a stiv, mely moal is szereti áldó-i zaiját, utolsókat lüktet . , . ElaBtve, lenézve váa-I ünrol az a toprongyos alak, kinek oly saép jövöl Jósoltak valaha .... Ssegáay anyám, eszembe lUtiz . i . Könnyeim halinak! . . ,
A lapok többi része valószínűleg a rkbullatott kAayayektöt elmosódott. ^
ttbkUm Oaicár,
I
Nngv-Kanizsa, vanárn«p.
öröme, egyedüli munkássága abban öbz-pontoault, kogy a hazát nagygyá, nemzetét boldoggá lehesse. Jól tudta mini fujtdtlm, hogy csak a nemzet éa királyt között kölcsönösén fennálló a mint kellöt egyenlően kötelező alkotmány az, mely egy nemtetet boldoggá lehel s jól tudta mint hogy nemaete csak akkor éa ugy éri el atbnYr kölcai magaslatot, melyen minden némtet' nek állania kell,' ha erkölci alapjftnr fektetett vallástal bir; a mert mindezt jól tudta, megalkotta az alkotmányt,—megalapitpfflrff vallást.
A nemzet ma is bir ja ez alktdmányi, Magyarország uralkodó vallása ma is., a Szent István vallása, s élteti a nMukent s remény —íjogy a jövő ezredévbeír Is tényétö meHetV .virulni fog a hon, élni « nemzet éa e
Zala 88. szám. (8. lap.)
readsssi-iat a tarhelt utolsó lakóhelyinek köz ségbatóságához (köi*ég «10ljiró*á|áhos, váron taaácshoz, Hudtpesten a* illető kerUUti slől|í-róságáhos) intézendő. Ha a terhelt rsndes lakóhelyivel nem bir, vagy utulw'i tartózkodó he-lyéneg, esetleg a büntetendő cselentnény elkövetése vagy hü elfogstás helyének községhatóságához éi a mennyiben a terheltnek vagyona másutt is volna, é hely ItHzséghstóságálíoz ii kell fordulni. K végből a megkeresés ez illető községhatóságáhos azon Ügyekben, a melyek-ben ntzigálatnak van belve, a vizsgálóbíró által, mán Ugyakbén az eljáró bíróság Által in-téasudö. KtflIlB^wn lürg'e cséiekben a megké-rézéi eimzése alá Írandó e jelzés; .Felett® sűrít ős." Sajtóbiróaági éa fegyelmi ügyekben megfelelő külön minta hazználáa mellett csupán
teendő
vagyoni bizonyítvány beszerzése iránt lvulvu inézkedés. A kirT^lirizbirósIgOk hatáskörébe e kél'TSlaimaa!tírtu,(^ í® "ürgő« elintézést igénylő ügyekben i Á vagyoni és erkölcsi bizonyítvány beszerzése I mellőzhető akkor, ha a törvény. | |j..jt**?*!' -yUwyyfel^ jóllségclíre nesve -a" TiflEH M emlékezik meg királyáról s apostoláról an-1 hozhaió határozat. 7 jj< „« » j| t#t"'it jfffg
1891. auguaztut hó l'»-án
eljárásért semminemű dij uem nem jár , a községi bizonyítványok a több helyütt eddigelé dívott gyakorlat szerint a lelkész réméről való megerősítése, valamint a politikai hatóság részéről leendő hitelesítése aa ügy gyorsítása érdekéből mellőzendő.
VégQI kijelenti a miniszter, misserint megvárja, hogy ezea rendelete pontos foganatosítását mindenkor a legezigorabban fogják • törvényhatóságok sllenőrizni és Miönösen as elöljáróságokat szón nagymérvű felelősségre figyelmezteti, mely őket a bizonyítványokba bsjjgytendő adatok ki-
záróleg terhelendi. V. K. s
A szepjel in£jenes oóufaizeJése.
Nem szándékost e becses lap ezerkeestCjének türelmével visszaélni; de kötelesség érzetem parancsolja, bogy a betegek ingyenes gyógyke z*ee tárgy abatt, mindaddig telsaóiaijU, aug as
e kérdés körül i»nBforg.'i sérelmek orvosolva aeH lesznek, ha ugyimflip tisztelt szerkesztője a lap hasábjait e közérdekű ligy"»lr, to~ vábbra ts megnyitni szives leeaü.*} < trvoe kartársaimat már több ízben voltam
toli
nnk - névnapján I--------——. fl|ér"ifrt
~ Apolluk keblünkben e kwrrelelel s ne fe- W®" F^8.™^8^ j>lwtt. ^
, ££ g . I_____ u___-?■'■■ ■■ 1 lafléktalaaal -hüffrtam ée a megkeresőMlfiga
- ledjlft aoha,' w-Mi "Ittl^ '^IrrtlinTinnrWnr Budapesten VkeT előíár? I
t uemtet. mety ntgy)*maic emléket tlSztellN Uág általában, máabsiysketf pedig a kösésrft......-n-—.^„^ ,. , . ..
A magyarnak ped'g nem voll-oly *nagyja4«wjáróeág >agy városttsiítqt." akkojfc. lalaJ W^JLI!E?« hasaljam megírt soraimmal M-mm, mini Buciit István 0Zft*frKJw4u"l*lt Hl**1' adóját a királyi, adóhivatalnál j kérni, bogy becses véleményük iiyilvámtá-kirilv<>! .[közvetlenül Hzeti, a bizony><váuynak azt a ré- sával támogassák lörekvéseinet, mely nem
Mmuar Krxiü "*ly »dóadatokrt wnstk«^k, kttt^J^ • „egtzlálwi a eélhoa vetető mő-
___Us'WML f-nio,— ImU hagyja rí több részének kitöltése és a' 77 . .__ . . , .....
______, S bisQuyifvsny aláírás után a megkeVeséát előbbi 1 d„ot » 1M*íuJ,8k , ^ff" ^gyitá^hoz.
'a bntlapeeti városi adóhivafalhpz, utóbbiak az ■hittiog.y azonban eddigelé habár orvosi karttr-A közigazgatási törvényjavaslat, j'lletékes kir. adóhivatalhoz ha'adéktalanul át- \ saim mindenikét ép oly mérvben__lelkesli
A tlirvényhosást,
IBBHBHBHHBBBBBBH ___Mindenikét
| tenni kötelesek. A budapesti táruai, illetőleg a g faamanitáris kérdés ntint éngem; de mondom sót az egé>.z ország, közyé- j kir. adóhivátalok a bjzoii^itvényb» az adóra | mj„t hogy etidig0Íé semmiféle nyilatkozat az
leményét hónapokon át- ánnylro foglalkóatatóftí'"-^ ^ I orvosi kar részéről nem történt, és minthogy
, „ . * . ... , ..___. ., . . . ; bitonyítványt aláírni, s azt a megkereső bíró- . ^ w
kösigazgatási törvényjavaslat sorsában, a kép l ^ „.^ma^j élések. A. bizonyítvány i idöközben ismét oly dolgok adták elő magukat.
viselőbáz augusztus 0-án tartott Hlésebni nzgr ^ H^éghnS vaM ^rktzm Ut'áTn—ft -Wiltség-U melyekirók megoldása elkerülhetetlen szük-
fordidat állott elő. A kormány az eddig elért i jegyzékhek "csatolandó é»-fe»fiek megtörténte a cégessé vált * melyet % tisztelt jogász világ
erkölcsi eredmény biztosításával, az általa be-1 kiHtségjegvzék klllzetéii feltüntetendő. Minthogy : deritbet fel csupán elmondván alábbiakban a
nyújtott javaslatot módoeitotta s azt következőfiU MmerUU dolgokat, a nagy-kanu
két ssakassra rsdukálta:
í I én hstályba lépett, stirgöseá utasítja "a mi-1 ■ »«">ni« uoigoam, • nag^.icantósat jogaaz jnisster a tfirvényhatósápkát, /hogy a törvény j urakhoz fordulok szivedwdjenak minket orvo-.9. jl-ára való utalás mellett a végrehajtási ntá-, sokat, az alábbi kérdésekben becses vélemé-jsitás fentebb egész szövegébeiK Irezftlt 6. és 7-ik nyak nyiLvánitásival a dolog jogi részével mer-szakaszait a területér! letesd -összes kis- ée! ,, ■ v adatot képes, melyet kinevezett állami közegek „agyközeégek elöljáróságával,/itlélffleg rende-["T™",.
Intéznek részint Um^llóan. résiint s törvépy+sett tanácsú városok tanácsával szoros mihes | Előfordult ugysnis oly eset, hogy biaonyoa
T
A közigssgatás s vármegyékben állami lejj
korlátai közt önkormányzati elemek közrenffikö-(lésével.
A belügyn IbUtter utasíttatni, fogy az. t í btn kiapadóit elvnek megfelelJlsgt a vármegyei közigazgatási közegekről ée azok hatásköréről a vármegyék önkormányzatáról, a közigazgatási bíróság sserveséaáről ás hatásköréről, vala* ■int a köaigaagatási bíróságokról egyidejűleg —terjsiasssn ilO tOrványjavaslaUikat.
Közigazgatisi hatóságok, a btm-tigyi költiégek behajtásánál.
A kir. bíróságok előtt felmerült btinllgyi költsétek behajtásáról és elszámolásáról ssóló lÖÓÖ, ávl XLIII. t, «, sz ennek életbeléptetése és vég-nbsjtása tárgyában kibocsátott Igasságllgyml-alssteri rendelet ft évi juliut bó első nspján lé-pstt hatályba.
Minthogy aa idésstt törvény végrehajtása a-kösigasgatásl hatósági kösegsk közreműködését le Igényli, a bslOgymitiiuter as Itt köve* tendő eljárás tárgyában körrendeletet bocsátott ki, melyet alább a következők ben közlünk. , As 1800, ávl XLIII. t.»fi, 8. Ha kövstksső-l'g intásksdlk ,A isrhsltnek vagyoni állapota IsTöl ss Itáist bosatala előtt alapos tájékoaáat kell szeresni s s végből readsserint utolsó tar-tóskodó vagy lakó helyének elöljáróságától, a a mennvlbea vagyona másutt volna, ama kösegsk slőljárósájfától is bivaulos blsonyitvánv alvánandö be, As ids vonatkozó megkereeéet, ka as eljárási vlasgálat slősi meg, a viasgáló-biió, más esetekben as eljáró biró van bízatva a^kösság előllár/iságábos Intései. Aa imént Idá-Wlí végrehatási nlasttásaak saeu törvényssa-ksesra voqatkosó rsudslksséssl a követluíeiik i A vsgyoal, valamint eissl sgylde|Uleg as érpjt>g| fiisooyitváayoliBak besserséee vá* a IMk allatának megfelel* megkeresés
bisonyitványának a bent közlött minta kiölté-névül késedelem nélkül leendő kiállítására és a kir. törvényszékhez boríték alatt azonnal visz-szakiildécére, valamint esetleg a jegyzet rovat-ban annak kitüntetésére; Tajjoff a nevezettnek még mely közeégben van tudomása ezerint va gyona? A mennyiben fent uezéaett adóját köz-Inál tizét né; a bit
meg hatóság egy szegénynek, abbeli kérelmét, hogy biao- az 0 részére batóeági szegénységi bizonyítvány
mert a akart*
ügye-
tartás végett haladéktalanul Asmertesse
és egyúttal őket as erkolcei ée vsgyoui _ _ __ _
avltvány mintájának egy egv példányával lássft 14Uitswa*k ki, elutaritsttaTasón 'okból, ^felktvem-a-^tetóságnt .rAítczi- is vagyont |kérelmM(i t kért
mennyi l
vetlenül az adóhivatalnáí tizétué^ a bitoovit' ványnak az adóadatokra vonatkozó része kítöl
tétlenül hagyandó, a többi__részének kitöltése
és s bizonyítvány aláírása ttytán a megkeresés az Illetékes adóhivatalboa toeadő (U. As adóhivatal által a bitonyitvátoy as adóra vonat-kosó adatokat kitüntetése plán aláírandó ée a featneveaett biróeághoa bojriték alatt víuza-kltldsndő, Különös súlyt hslyssa miniszter arrjL bogy as Utasítás ason rendelkezései, mely «ie> rint a vagyoni és srkölcsl bizonylat kiállitáea iránt a községi slöljárótágokhos, illetőleg városi tanáosokhos ialésett megkeresések folytán a bizonyítványok mindenkor keeedelem nélkül, oly esstskbsn pedig, midőn a megkereeéeek .felette eürgőe" jelzéssel littvák el, haladéktalanul kiállTtandók és a megkereső bíróságnak visszaküldendők, Illetőleg Oly eMtekben, midőn a bizonyítványban kitüntetendő adók móíuiyl. sejge readelkeaésrs nsm áll, aa llletékee királyi saóhivatalhos elküldendők, a leiaalgorubban lietarteseanak. Ksen köteleeeégek elhanyagolása esetén a vétken kösegekkel esemben a fegyelmi törvény sslgora lees miiidannyiesor alkalmazandó, A ml a blBoayitváiiytiali ml módon való kiállítását Illeti, a terhelt agyén vagyonának alakszerű össseirása és beoefese mellöasadő ás
nrtiK
a vagyoni kiaiutatásba a
egyén va-
gvoni állapotát elöttliUtő adatok a köaségi elöljárók Illetőleg városi taaáuetagok tudomása llletőisg rövltl gtoa lieerersenuö értesQléae sla|»|áa tttrlenddk ki, A szóban forgó bisonyit-váayokér, valamiut.as azok kiállítását meieíöző
bizonyítványt arra baeználni, hogy annak alapján állami nes gyógykezelést nyerhessen.
Történt továbbá, hogy egy hatóság, mely a kért esegényeégi bizonyítvány kiáliitáeát megtagadta, a beteg szegény 7 éven alóli gyermeknek, gyógyításáról maga aem akart gondoskodni, bár as ily kis kornak gondoskodására a. törvény maga utalja a hatóságot . ' Eme felmerült eeetekből bátor vágyok a tiaa telt jogász kart kérni, ssiveekedjék a következő feltett kérdéeekre nekem beeees jogi nézetét nyilvánítani.
1. Van-e a városi tanácsnak, vagy més köaségi hatóaágnak joga, ssegényeégi bisoayitváayt kérelmező községi szegényt kérelmétől elütni csak azori okból, mert as illető, s bizonyítványt állami ingyenss gyógykezelés céljából akarja i felhasználni,
2. Nem köteles-e a város vagy község az ilysn visszaút asitott szegény betegről, sajátjából gondoskodni? Főleg pedig akkor, ha a beteg 7 évon alóli gyermek, melyet tőrvényeink' értelmében orvosilag gyógykezelni kell, — éa ha igea5
3. Nem kötelessége e as orvosiak, a így nekem, minden sssgény számára eürgőe esetek-ben a gyógyszert saját felelőségemre rendelni s kisaoigáltietni a gyógyszerészek által, — mely esetben aá utóltgoe láttamozási aa «|fljáróság■ tói jogsserüleg követelhetem-e ?
íff gyakorit éress.
•) Rtsétésks likkskask Isgzak buáttjat vseast
slaélg entv A tatra. "
Nagy-Kaniiaa, vasárnap.
Különfélék
— A Ffl»é|f m király, mint véglafaaaa mag van álapj'vft naplom her if T*w+t»ffrt utaaik, hogy megtekintae a „Délmagyaroratági kiállitáat" Uralkodóul* 17;áo raggal érkaaik Temesvárra a Dmwfftj püspöknél aaáil mag. Délelőtt a kiállitáat látogatja mag, onnét padig a püspöki palotába magy a réaat vess a diaa ebéden. Ebéd után a hatóaágok küldötteit a egyéb küldőtteégeket fogad ő telaéga, eete pedig külön vonattal elutaaik.
— Jéaaal főherceg, ki aoha aem mnlaeitja el megmutatni Tlroii^valödi kegyelettel ra-gaaakodó magyar nemaetnek, hagy mennyire ér-dekli Őt a uemset fejlődése, most ia elhatároata, hogy a temesvári kiAllité^i ^m^tekinti. E czél
ból a köikedveltalgü iaboiczog aaeptember 10. megy Temeavarra. A fóhercxegnek fényes foga-dáaa lesz. Délmagyarosxág ösaxes tűzoltó testű
Zala 8ik síim. (1. ltp.)
jelenlétei tudatja veesteaaégét: A neoneii ssin* bás írsxgs'óaaga éa személy sete mé.y ré»ivéltei iménti, hogy Landvay-Lackócayné atOL.J!i.vllftl Am»e, ea tmexetnek alapítása óta, évtizedeken át. méltó büxskesége, szinmdvéezstünk jelesei köat a legkitűnőbbek egyike, boasans ssanvsdés ée végelgyengülés következtében e bó 0-án; 76 évea korában jobb létre eaanderült. Első. vplt as elsők kösöll: éa ntolaónak maradt aaok kőiül, a kik hatalmaa alkotó képeeeégeikkal. léUiaaa-don ál bolyongó aainéasetünket ax elaő állandó magyar aainhás bialoa révébe vexetlék. A azi-néaznöt sxemélyeaileiie a nemxeli sxinhá* meg-nyitá anak ünnepéu éa a mily ihletetten ma-valta a komorue költő e sorait:_, . ' ..
„Cn«kély ártott asáaraoroaai kési tfaorgalBan ét buzgó bitem vila A taia világot, vágyaim íiosát. Bár áldoaatul nagyra vlanl egykor ?«__
_1891. nuguaatur bó
A tstnUm bolondja*
• - 9*|a ......—•......
Irta : Kokn Izzó.
Nagy ti ! Ta fenséges leien f mi aavar engem moat; aa, hogy én 61 ezeretetn: ah I mit ia be-aaélak, tan caak nem vagyok őrüli. Igán , . • ! én 61 saeratem, de mit haainal ba 0 • . . Qf aa ki aaivemet elrablá . . . nem axarat. Saaral* mea vagyok nem tagadom/ éa aa a szerelem gyilkosom . . . , As s termát, 6b aa ag arc, s/ok a fekete, lángoló mernek .... Ha moso* lyogni látom, agyvelőmig bat, őrült! ab, őrült
vagyok! Siereíem__bolondja vagyok . . ^ Ha l»a
ha, nevelnem kell, ba eltűnődöm mikor előa/őr megláttam, érealem, hogy axívem ugy megdob* bant éa éa oly mohón axiftaoi ba a ievegtit, éreatem. bogy moat először lobbant szerelemre axivem, e perctől hozzá forrt lelkem, de 0 nem lud semmit róla .... Iámét nevelnem kall, ha elgondolkozom, mikor még józan éazeaal binem; de moat: midőn az őrüllek sorába léptem ; ««•
oly igazán belelt e bit, oly igaxán aikerült tár-aaival a azínvilágol nagyra vinnie; a ezért el-
___isrnerérfünk kóveii a sirba es emléke kóxtünk
létei részéről küldöttség megy ea alkalomból Un\ fog őrökre! A por hüvely azombalon, e hó
-------Blmlanáérelmk lágrábbam. A aág | igliginl ga agfiHŐH őrők nfugaTornrafréTye*tefhrt
rábi meaőg sdaságLkiállitáa megnyitáaánál i Budapeat, lutfl, augoaziua 7-én. Héke éa aldae
y4hbpn- laam^* fit-Má i* .hui^rirh mi
^ Orlh Jáua« aeraé. Tudva van, bogy Salrotor Janó* főherceg, lemondva minden azü-létéal jogairól ÜrFH Janosnevel vett fel a ha-
i(ja agyán ka-lassitt). g—^MMp ..." J'J
[ A teniebbí néhány sor, megmagyarázza egy ifjú azivnak lanlieilikm áriáiméit, Ai itjn, agy^
niazierek.
— A .liCgnag) ol»l> ma^ar* Sikhétfyi litván fantlóin megírni!. K*eli tiyorgv, Htbar» mtgye lagőrebtbb lülkéüna — mint Nagyvárad. rOl írják nyolcvankilenc évea korában meghall yarándon, bol ötvenhat éve lelkéazkadelt A dfmjirtg pap mindig bUaaka volt ati-i:hogy
tkécMifwi litván gróful, mikor ez nuMzártUzt ko
jóé kapitány leti. Mint iiyen, tengerre aulh. 4é rövid időn nyoma veszett. Mindenfelé megki
temet végezett, utotaő vlzagáját mőit tana la7 Vizaga után néhány naprn baaa utazott szülei-bea.- Ssttbri aatr Qgyía ~kátsegba voltak aava, meri aam levelet, aem tudOattáet nem kaptak fiuktól.
Haza érkezett. AUg lépett a aaobába, első kar*
11 .hl í i , . >.,, -„.„w-U, !,- Haza eraezeit. AUg taoau a azouaba. elao aar*
aérlették kereaesét, naaxtatsn Vön minden nvo- ■ .. ű n * __; ímmjí l-_ ljt~
mo*«i, de Héri fitóéWlif li^gf ffrlk itmx iég E" 'SttTHiOifi ESEpEDiiífc kA-
éleiben van. Az a telentéa, melyet az oastrak
ráhdn utrrcikfa volt., II tanilotta a mtjyar nyeltre, magyar haditengerészet az eltűnt főherceg knia- i , , , , — KlállKAN. Az 4íM a/abaduagbarci táaaról leRujabban köazéteit, végkép eloszlatja <a Nzep ■■
kéarihlire ha> 1 É>| ft reméiivüéan. hogy—»alaba—még uyuiiiava
lliprv nini)i uv««/.mrn m ivuuiiimi . aaadlIHK UHU J«nt?HfI«R OT KIMerüIöliCH. A BIOS- I . . J.-juLaJjií" íí .
ak érkeztek be, hogy aaoh elrandeaéae tani kutatások ia eredményielenek maradiak. A i aeroezosaoaoi,, — veie azemere
ppal több időit igényel, nftni e őre aza- Wachiel Kibenhruck kapitány parancsnoksága! fy*\ ™ J001^•
Min^nn... ..á.i.ii. A.^ir*. Au o ,!.i« _ i—lég ti. iiogyau leuea le a viza
nappal lasonnre nat i iM| reménységet Ikaatoliák, mprt annyi nevezetes és rendkívül be-1 akadnak Orth Janoanak és kísérel ének. caea tárgyak
mitani leheletté Mindennap sramlalan érdekes éa I n^m allO B^ida hajó ieljestteűe a—lagwiahhí k».. - , -
becaeaemilékt Argy ak k ü Idei nek Zioh y Mi hál y, S/ent 1 "azokat a MagZens azoroaban éa a Cáp-Horn j H1
Pélervárolt elaő lealőmüvéaaünk levelet intéaett | kőrfll. Sokléle birt kapott a parancanok, de mind |,aiyft ftr,t<lia o ' T0*0Ml<im •
véa leánya a -kivel, oly aok édaa órát toltőtu Lak* dazoii vala, kiraodniaet tett a közelebbi erdőbe ki-vicagoi szedett, és miudif
yirig r.ankrnt . _______
— Kedves gyermakain, hat ő az elfő, ki (elől azemére jó akarólag aa nem ia beeaá* líogyan letted le a vizsgái; a hogyan
Henlaller Lnjos oraa. képviselőhöz ' mint a sza badaághárci emlékek kiállítaaának egyik rendeaő jéhea, melyben sajnálatát lejaai ki, bogy nem va Jiai réiai valamely mügével ö ia e haxafiaa azel lemü kiálliiáeon. 0 azonban 184? óla Oroazof*
aiégban i artói kod vén, a nem volt alkalma látni a [dőli. A Pévkspilány" felkutatta a déli vizeket, aaabadaágharo moxaanatait Zalai legyvertárábót értntkezéabe lépett az ris<sea miaaziókkal éa va
— Hat igaz egy kicait turcaa volt, de alig vár*
c»uii» dí»mig.tAi volt A punta-iireaBii Mtötó, , hut erkw<eal hát b -
"'f'^ir "L' . - • ho«y.D«m Irm. kuassüDDj ? t . . . .
zu , löbb parharó hajó kap tanya éa azémoa ten- u . . ,.... . . ' u
o m .i-:.* Kaptam egy levelet valakitől, de, hogy kt irta gerées beaaélt neki a Santa Majcgheritn-ró', de j ntím
a ho.'létéről, vagy elputziu'asarm
éavik sem lu- UHm u,*rl 'r,a Mfái, — aa
- —■" vt>k a tartalma: * Kedves barátom i Irma ku
azonban kél darab kardot kütd a kiáliHáera, melyeke! oroaa lisziekttd nevexeleaen egyikét A*x> taflef tábornoktól kapta, kik axokai a azabedaág-harc levereiéae után a caalaiéren azedtek tel. Kacaiány <íé«a író a legexebb éa legértékesebb okmanygyüiieinényi kü dőlte be a klá'liláanak, mely lOu darabból a I Minden levél vagy küldemény aa 1H4B—49 i aaabadaágharci emlékek kiállítása rendezőinek Henial er L'ijoa' oraz. képv. íi TSrneT~Bíta uraknak Üudapeaire a lüvárvfi vigadóba cimaendö.. t
A laNárnaal muukavaünel allam Mn/g^lmat indílottak a lövaroai orthodox zsidók mert nekik utoat kii axünetnapjok van a ázom-ba*, melyet vattásuk a a vasárnap, melyet a tör* vény parancsot. HuasonOttagu bfaottaágot valasa-tollak, a mely tagnap larioti Üléaen elhatároata "iiygy oraaágua orthodox seidó értekealetet hiv össze. A4 üléaen aa orazág minden részéből érkezett aaamos levelet olvaslak fel,, a melyekben orthodox gaidóeág imgy ráaae a mozgalombos való csailakoaaui jalenll. A bisoltaágban a nagyváradi iaraellta hilkösaég küldüit állal képviaeileti megat. Aa oraaágoa ériekealetet 'tnég ebben a hó* napban megtarifák Hudapesten.
— 0)égyaseréas abernekak. A köa-oktatásügyi mlnisaler körrendeletet Iniéaett a ha-fóságokhoa, melyben klmondia, bogy gyógysxe-réasgyakornokokul lOlvabelők a polgári Iskola hal oaxtaíyál végaett Ifjak in, ha a latin nyelvből a Rlmnáxlum hatodik osalályában uie||köveiell fokban *tiagá!ai0t teainek, Kaek asonban aa egy évi ön« kéniesi ktnjlvesményre Igényi nem tarthatnak.
— A magyar nalméaal egyik tagja
wty l,ac»ki*tyné aaül. Hivatal Anna tnaglialii (<sak rövid idővel eaelőit elme báborodatt leli a mü* véasoő. ki egykor a deaakák ünnepeltje volt, a mim elmebeteg aa elmebetegek kórbáaálian huoyi al. A lövároaban löbb helyen kitüsiék a gy&a* lobogót, a lametéea e hó H án volt, A temetés öasaea köllséjeil % oemaalí aalnbáa nyugdl|lniá séta tisall. Kamarinayer polgármester, a müvéea-árdematra való tekMtiaiial, dljialanul aiigadeil *ái a keretieai uM köatemalőben elaö oaatályu sir* talyet. A rtamseli aalnbáa a követkeső gyáai-
lamennyi meiiiöállsmaa^a!, aöl löbb indián iőrzs-uál is kérdeaőaködőii; de n Sanln Margherilá-ról nem tudott meg a^mmii. Kgy partjéró hajó kapitánya aat lelenteite, hogy a mu t év nuguaa-luaaban a Slaateii-lxittnd déli partian kél nagy hajót láttak küxködui a viharral. Aa egyik négy árboroa volt, tehát nem lehetett Orth Janoaé,
szerelett, must egy kegyét igyekszik h
tő-
a tartalma: azonynak ki téged ujy hadnagy udvarol, ki nyerni/*
A asülők mereven néztek, mert látták gyer* mekük arcát azeiduUa, latiak a lihegő keblet a felismer ni véllek aa egész borzalmas helyzetet.
— Szóljanak hat kérem hol van ö. — Kérdi s^rgetőleg az ifjú szemeit vadtftz lógja el, saá}«
m.n unnuk cs«k hftrom Arl.ooa hUM h» 1""J nm& u kénJj. _ KlCM)dt
b»n, liogy » .olt «» Ojt*. Annyi mioormj^ -JmekMn£
Kicsoda
•x a két ba^ípuMiüliTőda veaxeti nagy i^í'utBMB I
réaxe axoknak a hajóknak ia, a melyek ax ak- , .... V,., ü, . R . - . «.A i i « . . .1 . ' . ... J u™ kn.m azt kérdik tőlem. Hát legyen nx övé, na övé aaá
kori ór aai viharok ide én a C«p Horn korul . . .. . _.
-............. Mák ■ ü> -f""> - ......^ ' * kl '."'VWnb* ^
míaaziitik.l » ne,!'e" • ; •
. r . v lAII* lAlimft »%iAnai uAauM.nl aal "^OllfllA
még
„hwitUál. 'Mfndon Urtdnu. rik.rMlni mmdrrW ^ »
Orth Jtno. ollüiil . ftlll Miniről . ki tudj., ^"ZÜÍ?' ui, Z
ré^xén
nAljak, aaóljanak maguk a ne kérdaxsék tőlem kiesőd*: ugy ia tudjak, ha valaki snerelmee . • v — igen, — Örülésig saerelmea, aa akkor már ) magán kivttl vaa. Hát nem elég mikor egy
hogy a lengerletiéknek örök almát
melyik
cs^AJEeisroic.
Hajdan é§ most.
Al ételnek moevlyylarttHÍÚn Mind fényee júwrtll álmodám; Merfot kéfnelmm rönké ttdrnyain, Mi etéfiek voltak tdndérálmaim I
Miy élt a* Áldott drdya jó anya, Kinek idy Meten temjeit atoea, H eterellek még pidiím bqrdtaim: Mi holdiHjifil lei'ének dl műim /
At if jú kor moeidyytl nyájat ttét) /aroxi, Mil^ oly tok üdvöt ét reményt /aktiul, be Itíimfl mint (t ttép firan^iNgdr, Mely fényt remii, ha wtdr a na/t letsdll,
Ltlllni fényét, luildoa lavatskorom Fényéi ma már hitwa hajtMolom. hltinl a*, mini a tünde naptuydr. Mely fényi tetili, hu milr a nap ImmiHL
Htiűligeli Ai Qy.
aaiv egyért dobog, egyért ver éa egyért él, ak* kor meg elrabolni igyekezenek, éa épen én va* gyok az a boldogtalan a kilöl •.«•••%
Így beezált axülei elölt ez if|U. JBesaédjét io« vább akarta folytaim . .. körülnéz ..... aa
ajtót hirtelen tollárja . . » . egy gondolat . * . « a kit lat ? ... . apját, négy emberrel a utána egy bérkoceii ...... a »szerelem bolondja*
elkead Intni .... aa orvoe a kocsiból ki ug«
rik , . • ax omberekre kiált: nfogjdk mry Öt a kötözlék meg* aatán maga padig Pali jyor* aan hajtson* x
Aa apának inialC mennyen csak nyugodtan haaa, — én meg . . . . elfogom köleleeaégemat végeani, — kiáltott komor hangon aa orvoe. A kocsis ha)lott eébeeen a lutó örtlt'atáQ de haaa* talán . • • . mielőtt utolérték volna a »szerelem bolondja* már Dráva babjai köat pihent, a a habok halkan susogták : „nincsen ití mdr aeaki /* A elülök kétségbeesetten tttffilték kaae<kai| de már akkor kéaő voli, Az anya térdre esett, Imádkoaott, a e aaavakat rebegte hangosan, »ok Isten, JóakipHTAiya, Tn tudod miért iQtéakedtái
Nagy-Kanizsa, vasárnap.
Zala 38. szám. (8. lap.)
1891. auguazlua bó 16-in
Íny li 0 tanult, végre alérie oóljftí nagy nebesen, i muat i MnM|M il/ill,
A levél a mit Irt neki agy , col aki* a* örült .hrtrftnriihen volt, A* anya moglaltlltt * r»sk hamar
tisztikar ailaa nyilvános rágtílmazánt éa becsli-1 és felvilágoeitáaok aáia >{V.
fotsértést kövét el. A cikkért, valamint a Nép kerület Lipót utcai 86-dlk mim alatt) jeleit szava többi inkriminált cikkoért lladó IguAcz | kezzcnek.
Vállalta ef a fölelWgét s védőjefll PoJIÍklIíée — Ilud»|>e«tl K«l»M«ltf*»de, butái a la megludls, hogy ail Irma maca irla, aki tudni I dr. fővárosi Ügyvédet választotta. iiacíó as in-1 folyt hét folyamán |ól kínáltak, a kertalet Íred. akarta lm aaai felejtette el ast, bogy mit neki j kriminált paasznsokbao foglalt állításokat bi■ vezfl volt. — Elkelt szilárd irányait mellett et itju iiért, mielőtt as egyetemre távozod, hogy [ sunyítani akarja a igy a békééi ügyet tu- 20.000 métermázea, 6 krral megaaabb áron. — ,tgymdu4 Ituinlt t mik thó, tajia Misgt/iat el | lejdonképen ott fogják tárgyalni jl td«ároa- Egyéb gábonannnűekhm Minta// .* ban, * ' 1 ÉH *L
De megtudlak Irme mttlöi ie ée a leánynak isem-1 rahányást léve e leltéért sárdába • küldték egyetlen szeretett gysrenekUke', ■ kl nnml a cellák köti j
aa i«|>ánnei( I Közgazdaság.
naponta imájábe foglalja : Lajosi, egyetlen llát, a userelem bolond|át lati űrttlielll
kit 0 maga
Törvényszék.
— A kévésak ilalmiéréal Illetéke. A J pénaU^yigacgatóeág a fővárosi kávéé és kávémérd ipartársaság kérvényére a pénzflgyminisz jterinm rendelete alapján tst határozta, Eogy a főváros tqrületéu levő kávémérők terhére —|
-„- _ csekély Salat rou
10—16 krral, Jtmjtri &kiral drágább,-'lir/M, váltoaatlan. — Termény Wziiide. Ztiradék változatlan, — Duznáztir 62 f'rtou köttetett. — Szalonna 46—45.60 frtőn. — Szí/m csendes. Boszniai 100 drboe október—novemberre 9.25 fr'on, szerbiai ssok ványmi nőaégfi li25 irton köttetett 50 kilónkint
Szerkesztői üzenetek.
A félsKillUsaaar Iern6 ugye még la£uufcjkfll&iibaég nélkül, vájjon egyweek a pnhsra7és[itel
i elintézést a ^uTÍánál. Hár mellétr"oornek ée sörnek palackokban ízart I hamarább r» kerül a w
lártávaT nem nyert elintézést a~kuíiánál. Bár fmellett" bornak ée sörnek p'alac a legtöbb bíróságunk, szünetlenül ülésezik s edényekben i az üzlet hajy^s^eóllogyaaztáara Ssctllcrt eluulu 1»U«U", sietséggel óhajtja az való uláruaitázával is foglalkoznak-e vagy sem ügyet lebonyolítani, a nagy halmaz, mely •— a kiméréai 'üzletek vállalkozóira megnatáro-per tárgyai képezi nem engedte eddig, bogy az zott télies tételek kétötöde vettetnék ki ée az a
1.52 H. H. Szeged. Jlcgjöü. Sorit kerítjük : d* mu.t
igtfar7|>rimirá.
16. i K. z*. Turfaajav juoaj ÍM Gletebenbergbe. nrtiluuk a üzarincws m^'-rfce-aá»aek, eredményes visszatérést!
165 zartak. VárBok levelet éa küaj»«ket réuslinkre, Itt as latakadéa meg vaa tér*. B. vintatértév*! ■ t*yy)p,itt« i.-
előadás végéhez étjsn.Utoieó Ülésben aa előadó fkftrUlmjny. höjffl az1•"lllam itngadálya a pohara "'^."j"!?........ ......
tadvalevőleg két labea, — a több napon át tar-1 üzleti helyi»égbei) való fiIfügJiísztari^orx-Vttgy ■ <imii|')<rit1ii-'- uáiumik jmh.--------
tfltelin, — llflgy Wrf A l>fvalé ^jrr elái'taslttót w gyiikörol, iaz" italmérési ille-'
aainttbb, hogy a jövő hét vége felé aa.elbadáa!ték megállapitáeánál csak annyiban vétetik ti-j FMBt izfrkmtő: li. PaioUU Ákes'.
befejezéshes fog jiilnl a altkor talán saombatun. gyelembe, hegy az rly üzlet a iV. caoportiiak ■ ,--—. , . . = <«• ■
az (rtlet ktlitriUt)i«a!»»«. --—valamelyik niagasabb osztályába soroztátiK.1 _ , „ - ,
t!l tUrvfsiyamfkl elattk A SirSIylíftgon Ennélfogva azok a kavémérők. a kik palaozk- NjTÍlttér )
túli Kolozsvári. 'törvényszéki elnilkj ölláfl jlhnrnák vagy palaeaksiíriiek ttlüí vendégek részéri: —■
"^KSStveíii — mint a hivatalos.lap kílzli, —~ez;n vate1usiolgaltatására is engedélyt nyertek,! ' _
állásra, ö Felsége a marosvásárhelyi ttffó tábla a 40 frloa tétdnál kisebb illetékkel meg nemfr-^«<f« I * **
volt biráját báró StMlkr Vfitín Zsigmondot ne- róhatók, a 20 frtoe tétel azon legkisebb terje- j («i»t»fy uo kutünbűxi! iiKi^xim, satnbn ** miit. fezte ki, aa nj eiaök hétfőn fogja elfoglalni uj dalmii kávémérések számára tartván telin, a, láKtt „ovrtoket (karaibeiül aona niab»> kaw vémakwt
állását _'melyekben canpán csak égetett italok ■■■ !■■■■ ■ "j-1 iih Me»»eibw* «r(8»r~6nt. ú<ir»rt~
—HIvalKlMI IMIIéll wwjcopttr. A A™- poharanként szolgáltatnak" A kiket magasabb. ««liiwó) gyári raktára zartehbea. UiaUk magrandalfor-itani című sioeiálista lap ellen a kir. főügyész illetékkel róttak meg, azok kérvény ntján kér-; ^UullWu'k- UnUr' 10
ség hivatalból sajtópört indított a janios 12-1 hetik, hogy az illeték kivetéM o rendelet árteb _ __|IM
diki júáutában Itékésíaegyet dolgok cím ylat* m^l^t, ^fl^jEjBasaálc Ax .ipai-társulat- ehtökej ■—ty rövatbü ksztsttakirt sem villát ■>cár> ■egjeient i'lkk Blátt, mélyben a bélfesmegyni felhívja tehát lagjait, hogy ügyeik elintézése raiaitatiat a aaack.
1984
JHÚ_
Zalavármegye számvevőségétől.
Arlejtési hirdetmény.

A zulavármegyei összes szolgaszemélyzetnek 1892, évi egyenruháihoz szükséges cikkeknek 244 88 méter fehér béllés vftszon, 84 meter kanav&szon, 2484 méter kemény vAszon 18264 méter vitorla vászon, 136 tábla vatta, 9 duezat kapocs 14'n duezat makk gomb, 2í"/u duezat rAz-a, 28",, duezat gyürQ, 2'° ,, duezat dt^gón gomb, 19'.,, duezat csont gomb, II*,, duezat küppeny gomb és 38 drb. nyakravalónak szAllitAsa. 84 drb. kék atiíla» 10 drb .szürke koppényr 74 drb nadrág és 88 drb nyAri losziAnynak elkészítése, ÜH drb kék sapka kiállítása, 34 drb kék tttlUAra, 74. drb kék nad-rágnt iatífoégeg sárga zslnárzal kigzulgálása, mégia 58 pár nyári ty csizma (16 párra sarkantyú) és 36 pár téli aj csizmának szállilása, — továbbá: a vármegyei központi irüílíífc részére 1892, évre szükséges kOvetkezO i»;odaszfirfik éa égyébh ezikkeknek u. m:': 9 rizama (rlzainájn LÜÜU ivil nrámil i i) rfiösgyOTi menteti mediánpapir FöŐ ir imperial, S ríztimá mi-BtUlIfi' 84 rizsma Ishér iroda, 1 rtzsma regiszter, 43 rizsma nagy boríték, 20 rizsma médián, 4 rizsma regál, 15 rizama nagy concept, 10'', rizsma kis irodai merített, 180 rizsma kis concept papír, 600 iv vörös itató papír; 45 klg. spagét,205 doboz réxtoll, ö8 klg. közönséges pecsétviasz, 100 liter fekdle tinta. 80 üvegecske vörös tinta 32 duezat (ekete irón, 50 duezat vörös irón, 4<>2 klg. slearingyerlya fcsomsgját M dgr. számítva) 20 klg. iagyu gyertya, 300 drb tollnyél; 30,000 drb pecsét ostya. 24 küt'et nemzeti színű hivatalos zsinór; 140 üveg antograph tinta és 1Q rizsma lytograph papírnak, —- 42 (lveg exink praeparal, 50 drb. kemény papír, 6 üveg fekete festék, 6 klg. gumi arábicum; 11 klg. vékony terpelin, 4 klg. fnoluj; 8 klg sziv;,c*r 12 klg, habkö, 8 klg. szappan, 3 klg. fagyu, 14 klg. légsav, 360 iv takaró papír, végre a hivatalos folyosók kívdágoiításához 100 klg. petróleum és 2 ulexai lámpa kivílágosiláaának biztosítása érdemében folyó évi augunx-1 UK hó 'i* éli tléleltílfl 9 Arakor Zali Kgerssegeo a megyei azámvevöi irodában írásbeli zárt ajánlati tárgyalás fog (adatni.
Miről mindenki azon megjegyzéssel értesíttetik, miszerint a vállalkozni szándékozó állal beadandó ajánlati levél (Olferl) a megyei azátnvevöaéghez folyó évi auvilHXltia Itó £7-ig déleltfttl 9 Aráig beadandó, mert elkésetten beadott vagy utó a|Anlalok tekintetbe nem fognak vétetni, — megjegyeztetvén, hogy a beérkezendő ajánlatok között való szabad választás) jogot a törvényhatóság magának fentarlja, • •
Minden ajánlati levél u szabályszerű 50 kros bélyeggel ellátandó, az elvállalandó munka vagy csikk tisztán éa ért-lietflleg az altért ajánlót) összeg pedig bettlvel é* számmal kiteondö' éa 6% bánat pénzael ellátandó, azon hozzáadással, hogy a tárgyalás bafejexése xitán a vállalkozók állal letelt bánatpénzt biztoaitlék képen 10% kiegészítendő, mely vagy készpénz, vagy állami kötvényből állhat, — az ajánlati levél a vállalkozó által annak vezeték és kereaztneve ugy lakhelye hozzátételével aláírandó,
A szállítandó csikkeknek minősége, valamint az azokra vonatkozó minták éa (eltételek folyó évi attgautw h6 27>lg vagyis a tárgyaláa napjáig minden nap a megyei asámvevöségnél megtekinthetők valamint bővebb felvilágosítások | Ki nyerhetők.
Zala Egerszegen, 1H91. auguüzUm bó 10-ón.
oh t-i
Czukelter József
i megyei löestmvevő.
Nagy-Kaniiaa, vanárnap.
Zala 33! Haám. (9. lap.)
1801. auguazlui hd U-án
árleszállítás a zftldtakarmány préseknél.
Ukirali} MM*r*áláUk«i
azaz fti, hore, caa'amftdó, répalevelek, stb, takarniAny zöld ós ódos Állapotban való eltartására
1000 darabn&l
tubU van tőlünk Ausilria-Magynrorazág én Námetornaágban liaamálatban.
(toi Tiulkiiriurt, egy pír wrltjí 2000 rtu i«M Uhrmílojra . . most csal 75 forioi. Egj i/Mti tartalék Mm\ . . :t.). . . , , . v« . „ „ 10 „
ll**t*4hti Hinnitth, mely az rreihöfonil ijii, ibfijNzinlJn jn o*jtrrtu*uk\ njibihhi i^Umétttftk fo him/#!fitr4*yvk
A éuA,.
'si/MfH lrhm*nt\t.
Lftfiilabb találmány!
8 I I
MAL EKE í
tlyihalfl ksrikállitáasal. IléI i— aiii ail| mtat i|f
Iv mClyltfl "sinliWkí. vngjr pMUf maki aálva. haaaaálksl**! - Ügy ksrék u aisci a a«AaUfíN«l*a I Kiynirl MailriiUAT-- Na||> írtt m««ka»*ga*a. Kéljék pmrto»T»lri*tt tol vtisfUtJAk sa«a tulAlinAiiyt.
-ai nuiai llhltlH liakadsiaisiva HF Jaiailáw éa prélMiél,
P H. M A Y F A R T & Co., Bécs *, Taborstrasse 76.
. > , ' ' tHukfurí ii M. fíwlín 57
gaiáaségl géprk gyára, vésttnlOde éa gflikáaiér. 'psrlalgyir, tnliiaiivnléal fépsk, ta>r*ajték, *,v»ih»»W* liaaaiaaltiiaié ffépsk,a«aa|óké*alllékak »ib. dr. saalaiéalaai MT M««aiaftuiia agfaekek karMUUSk. TBfl ét* a-iO
I
I
t-aák Alikor valédl, lm lánalpp Klrbratyé* IrIMaa nmak ilálrá
iául rl ím lálvaT
hjR,
-SE-*
Nagj-HaMlBaAn Jrml<rr MsuffnH, Kaaal helyen Mhvi Ig-wll B—-----ZZZTt .. Nipiivurail Mw .Vfír
H j^r sva ||
fi
i]
i, -1
il I I
í
íi
1 I
s
H 1
I
g! 1
O)
c
c3

b W
ói.
bjjyj
ÍBj
H &
nn 0
b L
41 a fi C
1

H 41 M
II
I
IM
1 4Í 3
li ti
II - P " Íi
4 Ii
a§f
e n
■ Hl
jti M -S -T-2
N 1
r í
u
ill * 1 41?
E ®
N <0
■O ifi
I
M
II
H
w §
aj
M fl I
O
A M
il fa
a ?
O
a.

J1
"Hl
HHHXKAHXOXHHKXHHX
•o RichUr-faU
Fejettttrfl
T^ffutákk
türelmi játék.
17S faladat Nagyon érdakei h mn« wutuiti
ára 36 Jer,; aala jiliktwr Iitwái4iáai U^hst*. óvjunk »m«akat m Mkli oljr éittlyiUi fttfséjask rl. Indyrkpn s gyári jel fe „MIM

;xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^
^)Hirdetinóiiy!
Uorv&t-SiL-MiklóH köm% olőljílrönftgii közhírré teszi, hogy a köSKég husvágtoi joga, italm^róni ós íogyaaztAsi adója IH92. év január hó 1 -tői kezdődő 2 éven át albérletbe adatik.
As italméréai adó évi bérOnassege 000 irt, A fugyaMZtáMi adó évi bórAwJzegu kiegyezés folytán Allapittatik meg
' Sít. Miklóson IMIM. aug. hó 0. Bűnit* litván Patrekány János
» jt (Utt V—l blro
^Xxxxxxxxxxxxxkxxx xxxxxxxxxxxxxxx;
N
0
SB
M-H
« E
•a 1
-S
g > ri
Í2 V5
| '5 cd
(ft 1
X
C i-9

í i I h ^ M —
J I n • ii»s
W^ O -al pU »!.©
S M
o kO
M
a
CLa
IJ
N f Cfi s
Űö I > i
1 ■
a b
I
J-
I
I
n.
e2 o
C/5
M # <D
Nagy-Kanixsa, vasárnap.
Zala 33 Mám. (10. lap,)
1801. auguactui hé lMn
Lnm' L. TonriiU ttpmiT
éa jrjwt'4*N Imlii u«r a S t*lknttm, láMlIp éa aarkea ihwwnl H agyéh tf^ané^iyOji" x«J tllaa, a hatáaért Jxl
vélialtrillk. A lyájpté- yCv 4
***** A^ér^i
— A7 y *é«fl dia-I Jcwr>Mr okmá*
' SM I—| JS^Af ajok halaktat-<& , A* M«k
V WHVMIR L
'__/j£f*ítr i
// /MeláHag 14-/w^y Val<|| • Upaaa cnak ak> ko< lm' haaan&lati ataaitáa-/ éa roindaa darab a faaUbbl
védjaftjngrtl* aUirá«tMHÍ «l van lét-A^/' va, miért la évakodai kall m uUln*4* / ' W mM/. Kapható X-KamuAn M*rÍ9* - - . / 'i ttvbfi t hrrU., ia IMtt* U gyógy*t»rt
orm tíy íaíp VMBBtMe é® o^y^ i
\uJLlLJuJV^ltlC Társaság Budapesten.
w Gyár éa irodák : I Városi iroda éa raktár:
VL ktlaé véail-at 1INH. aa. | VI. PoüuslMky-ttm 14 náa.
Ajánja kitűnő ét ssilárd sserkesetii, 811
jgéa- éa lárgáuyra pl6-kéas01eteit ésesáitoos ehő (ftjakkai kitüntetett asabl Tj+Sl / R€HLI€K-réle * én 8 rm*a ekéit, éa iiakl
ifl^ fi méljltd-fkélt.er^fi ét Vidult-félt agjresa akéltl
2) toUJmivelőe*«kfl*elt lioronálf ó# rttttílrö hengereltj JjCZwH*^ valamikt SCHLICK-Yéle taab.
£ ,KCaű.adA«" •or"baxrotőerép#it-
Ctaalatiwa Hiuk tofibbá: |abaaallBilllé riitéll (BAKER \
ia VIOATfl naéinr). tekaraiáa/kéadté gépek* toa^mrl
airmilék éa dar*l«k. wabaá Jékaj féla nHugÉrtaM a JLjgi I
Imraié-féMk aréhl^láara, érlépalmak .éa alajmalam vié^^^jJ^ySgEű^ wraadMéMk. IridKI aanrfkll kérakMl ée marak> I ] \r jJT^TTJCrrfiP ]
mké araléfépak éa r«kaasAI*fép«kt HánilhaM ami
ötojM MMételel. ájaytgM^
»fgp klsielat Bllaáaakll aiag fag gyiaiJl^m^ hogy a K l&l
^^^^^^^^^^ I
valóban a Icgkitünbb szer minden rovar ellen, I
mivel mm § tekintetben páratlan — bámulaton er6- ée gyoraaaaággal taljeaavt kipuestit mindenféle rovart. Legjobban a) kalmaahatA ilhintéi által aa üvegre oaavart Zaobarliti OtírnefiakariUtva).
A 2aob*rlittt n«m aaabad a kttattaaége* rovarporral Oaaaetév testen i, mart a Zacherlm egéea máa kUlOnlegeaaég, ' | oatly eoba éa sehol eem kapható, mint K81 8-10
lepecsételt Üvegekben J. ZACHERL nvvel. _ I
A ki lakát Zaoherlint kér ia papirtakeroaben vagy dobosban pori kap. mindenesetre mag van csalva. Valódi fapÜité!
r«ta»>t. i . siram + a »•*•, Mi var* ruf »<■»•«« J ft Km/mu . « afckw>r»rt« Wteaab P«r«ar lapita f»i llrvm M^ ..
la Taeaar, ftiriatie m bmiu»k aa#i»e Wüibli laaH#v«|t im>» la Mnt, H*tartrb A. fcMilta witail, Ww-AlAAei falaaét Ala^aa %faál
Ii tt«l«, Kai a State, ImntiU Matt HU* a tlésajr W íjéijawrlUthia Sala%me^ae ItirilirTtitfr. Iiktmky AéaM, líigv V*
M) aMMelmrs VUMa IMmi Afl> mileél (kw|tt lakta (Mai a a^ivarva latoU Wakas JleAa aH4a, fljirul Vllsa, TtarbeJlaar M arakail
Nyomatott Flarbel Ftllrip Íaptula)doiiosuAl Nagyüaainla, TifTT""
- NARY-Kaniisa, vanárnap
Fővárosi levél Budap^atl képek.
Unitok A fliyAnwi rlsUrfíl.
Mig mi o bábeli lÜMAvart bámuljuk, midig nmoU óriási tolongás éa kialiáláa támad, hot per ()ig nem mán Mrlónik, minthogy Judo Annit kél lievea vérű lüxölt tiaaao n vovökön, i ugyan* caak vetkőztetik egymást a hocHÜ'oihöl a közönség nagy mulatsagára; fa axonban köxönaé* ges, megxaokoil dolog, — hagyjuk, hi'az oll van ílVjlF Ugy la a »rend eoer ore«, a kí aautAn rendesen. megadja ai u'oIih* lelvonánl na ily rög-UltixöU népaxinmü-, dráma, avagy .trisédiahox. Ili axonban ugy gyanítom. c*ak ir»|ikoi>>é(lift' volt; — mert hiax roppant daMfes itijijiép, a ex a kettő is tán csak azlrt csapott oly xajfj kiránduló helye hogy a népei oda caödiiae, h igjj_árjii irllní nu gyobb érdeklodest, figyelmei keltsen —Ima alig haladuaW lováb^ totáx állit meg? itfaM egy gyermekét gáaoL •t i koexi, sini nslntixi uatii u|aág fölöagáaban; ^tr teremnek
"H—mintha épen ..aeffiml1* .som .Iflrtant amott már agéax nyngod'an produkálja
ZaIa 33 ttim. (fi. lap.) ^
18% |HM7 JMBH, zsebre vágtam JUülJbM mint a legújabb élnek et el is olvadtam \ . , Tehát még a maculálurál ia jó pénzért árulják. . he látom, I. nUnaAm le aaé** bámulod, mint a ereget hadar fiiaíiit aaoa. tiaatelt hölgy térje ol-nlda'án axivarjából, vagy mit ebédelnek ménén köxhen, ralnt legyexik magukat ax emberek atb. — ex miud lövéfORaiaa ... -./..
S. Kih'diUfh (hjuln.
Vidéki levelezések.
/ahi-S:fnt-(iM 1801. augustna 12.
Tisztelt Szerkea*to url f
Minden nagyobb városnak megvan & maga a hova Ünnep- éa vasár napokon ..üdülni jár a koxünaúg kipihenendő a heti munka táradalmail. Most, hogy a publikumnak juáf—t. i. a vasárnapi
munkaszünet élet beléptetése óta mit ia csináljon ' mutatni — nagyon na kiránduló hefyére, mit- osioálsánk —n4-
folytonos f ^malmában aa eoilnr, Bitit nélkül
,m*nlük't kiviszik 1 ? ,kflrM;ttak^ Í^TH"
VüliiA 1 mt>ri niBfc nwxyi ugyan magftl munkaasünetee emberes. Hol tőtienénlTel a va-egy »népéneken* r a kQöt 'kros ponyva Jro- "*n»pnnk unalmasan. honaiu délutánjait? fitaén
elsírni füzetekből énekli végig ax uj u{ahb éaieg
aótákal melyek t~ 'nyomaimé ebben rar esxtendohen*. hogy így n sstiveg megvételével egyassrsmint magát a dal In mo — ilyen volna tehát egy lövároxi hetivásár ké-« •pe, persze csak ugy nagyjában, mely után an unk réaaletetebb képéi kiki maga etgojulolhaija

dotgottni nem axabad-1 Megyünk hát kirántht1^
lüaollók, nőegylet kenyér-egylet, hadantyán Ott attftn muTaTunk Nxórakoxunk, mi kbxhen kipihenjük egéaa heti lxiorgalmaa munkaxaágunk Uradalmait, ertíl. kedvet gyü)lve a további munkálkadáxra, ax élet I küzdelmeivel való xaembeaxálláxra. 8 ea jólvvn
1'^l ulci.n hül U1,ula.*Dyo.ni |(tli, a>,lle5mile kilDer&l á, £ az
. ml Mlf^ttíM ffl»»rownk TÍ.<oay.il S mig t. £M,e(l ^ er0 p6|4ArA, nem „„„doKkod-
-Kink, nem lennénk képexek a munkát xokáig el birni éa ax altat nem oaak magunkat éa 'exalá* dunkat érne veaxteaaég, hanem a táraadalom, a kerexkedeteor és ipar ia kárt szenvedne r nem caak azért kell arra gondolnunk, hogy xxelle-Ilyen pl. a fOvároaiak k04moodáa(w kiváncai- éx teatünk épxégét, munkaereiél megtart-\ xága. * budxpeati nép. amint legcsekélyebb t^l^ ^ ^jat u entleg cxaládunk Iftnl^rtáaá-téntk, axonnat lieaxeaaalad, ^oporteaul^ ugy hogy r5| gunduakudnuiik, — hauein, mert a tár-aokaaor akármily cxekélvaég: verekedéx, réaxeg itdalom munkálkodáaf kftvetel tőlünk, exaeltar-ember, elájuláx vagy baleaeT ltb foíyUn nrtf toxunk baaánkoak. nemxetUninek.
a mi aajátaagoa (Ovároaunk viaxonyait s mig olvaaóm a tarka*barka xietö népaéget, ax aszfalton hangtalanul xuhanó fogatokat ax TVaaxB-viaaaa rohanó tó* éa villám vaaulakal, avagy a aaabbnél aaebh, tényea kirakatokat, palotákat b"á« múlod, elmondok néhány nlcai érdekeaaéget.
aa uteai köxlekedéx ia fennakad. így hogyha tüa van valahol, & pere alatt már a rendOraég és katonaságnak kell a bámuló tömeget viMxaaxo-ritani, hogy legalább a tűzoltók moxoghaaaanak; ha valahol két ember hangoaan vitatkozik egy-mákaal, még jóformán hajba aem kepnak, már axáa ember veaii ókét korttl.
H/erény néaelünk axerint a vasárnapi munka-aittnet meghonosítása a társadalom—minden rétegére nézve előnnyel, haaionnal jár.
Mint föntebb mondám, minden nagyobb városnak meg van a maga kiránduló helye. A mienk a „fcrinyl* éa ír-* Kakas, < Aa elaö a salabérgalamboki útvonalnak Aranyod Szaotgrót kftsti Egy alkalommal épen néhány vidéki barátom- [axakaaxán, a Zala völgynek egy gyönyörűen asép nak akartam eat bebixonyiieni x egy élénk foi-jkiea pontián a borairól hirex cátordi hegy lábá-galmu utcán njegáljánk mindhárman egy igen náltekaxik, magas jegenvafák által körülvéve, r^gi íiíraraganxtoil hirdet éa e?r»ií, a én mégt A vkndéjflO tágas udvlHnAl, UllUM'tlV part-honá a botommal ia mutogattam a sorokatJ jávai, födött tekepályaivaí éa félig nyilt tánc mintha axi igen nagy trdvkkJI ülfunánk.—lla iwiiil knHt»me» benyomiat fyakoreí ahelápóf-tunk mögött aaonnal 1 — 2 — 3 —• 6 — 10 — I • mivelhogy caak jóbarátok, iameröaök aaoktak 2ü . , . . aaái éa asáx ember tolong, kérdezgetve ím — rendxxerint — egybegyűlni, feaxtelen mu-egymáat mi történhetett; « mire mi nagy nehe- lataágok sainhelyévé vált. Kxen oknál, valamint sen áttörtünk a tömegen a tudakosódom a tá axon kDrtilménynél fogva, hogy e mulatóhely volabb illóktól, mit néanek ott, már e válásit Hxent (íróitól alig van lia perdbyire, a köxönaég nyertük; »Asl mondják, egy ujaxtllóll catcae- leginkább est kereet töl; Itt rendeztetnek a ma-
■öt találtak a kapu alatt!* Höt mi több, már a axívtelen anyára ia hallottuk as átkok exreit hullani; mi főt nevetve távoaánk . , .
jálixok juniálisok stb.
A asentgróli Önkéntea Itiioltó-eiylet la folyó hó 0 én e helyütt tartá meg a xsokott tekever
Icy kelnek ssárnyra astán a lapokban, a ktt* aenyt, mely mint a^mden évben, ugy as idén ia löftféle ♦hírlapi kacsái* tényesen elkerült,"^- Délulán 4 órakor a tOs-
Balntén böatudomásu a lövároii nép éltlmasaége öllo csapat a Mtrtárnál gyttlekeavén, a Hukocxi melylyel mindenből hasanot tud húzni. Így pén | hangja mellett óriási kösönség álfa! kisérve, vd-sért adnak itt aoksaor nevatségea dolgokat, mint null st /.rinyibe, hol csak hamar megkexték a a legköiöaaégeaebh meaei virágokat, lekoppaax- vrraenydohasukai. Itt igyrke/eii ki ki a dobáa roü verebet, bekawmbot, fehér egeret, a más ban aieraett ügyességét kimutatni éa a nyere* Ily különlegességet. As élelmes hordár s e fajta ményekül kiállított remek tárgyakból magának népség valamely nagyobb látványos<ág álkalmá egyet b;atoaitani Mint mindig a mindenütt, ugy val aaékekef, padokat, ösaH'ekolt emelvényeket Itt le, Fortuna latenaaasonjf axeaeélyeaaégévet állit lel a bocsátja pénvért a köxönaég rendel- ékeakededett s mert mig egyik axerepcsésebb ha kMéaére a néhány perenyl látvánvosaagnál. Del landónak két tárgyal ia juttatott, addig axámo aa ételaeaaég ne továhbja as, amit Itt alább el »aii üree ké/ael (aa talán üres aaebekkel is)vol mondók. Kgy vasárnapi ssta ogy lét 10 óra leié lak kénytelenek a roérköxéa helyéről távoani. ballagtam egy nem a legkitniiöbben világított Klragadóan axép látványt nyújtott eate a ven* tfteáa, hol *•» mini vasárnap mtudentttt — igen | déglönek aaines lampionok kai kivilágított parkja, aob fáró'keló nép forgott, egy kapuaxlnben ax* melyiken a eeép paamu köxönaég 101 alá hullám* tán, látom, hogy mindenki veax ' valami uiság soll. «» Majd itnrra perdült a fiatalság és hév* félét. Magamis köáelebb megyek, bár két kis Ivet árm nemxeil táncunkat. A tágaa lánchelyi* Hu kínál; iTeaaék kHOad viccek, élnek, nevetni *ég alig volt képea a tánofoaokat belogadnl. valók, mulattató otvaemánvok I agy krajcár da Ax elaö nég>aat huaxonnyolc pár tánoolla> — rahj#ff t4 91 V>Mc»7i éa m H darabot ée.aiaiaklMig n flaialaag T#r|MÍehorének áldoaottf addig vele .agy lám^a alá >ami ugyan elég maaase ax «öfeg' urak ágy télreesnhb'aaxia|nái hajtol-•fMtji aéiam a etmét í ..Magyar figaró'1. „Uramlták a pegatot. A atkerea Ml«ta togáa két axép bátyám'' éa „Mágiáé diák , néiem n dátumoitl aanxouyt la löllelkaxitelt éa K. úrra) i>teferaaaa
1891. auguastug hó 16-tn.
partiét alakítottak, pt nem tartott tg aokáif. mert asép asszonyaink egyik urat, a másik után • apreugelték-, a jatsaó asztal melől, ugy koyúíx utóbb már n#m. lalálkosott partner, ki a két xea játaxó menyecskével a kártya-harcot lölmerte volna venni. -
A rendkívülien diasea táraaaág kéaö éjefif volt együtt éa míot mindenkor, ugy Mai ia teaatale'
nül mulatott. _^
l)e ax erkólcal sikerrel karftitfV JáTST ifffigi haszon is, a mennyiben a tekeveraeoy bevétele 1(17 foriot, kiadása -49 írt a igy tiszta haszna öl frt voltyT
Kelülfizrfekn Oir, Berger Jánoaoé 1.60 krt. — Hotfy ríleis^ Vagner Cryala 1—1 írt. — Dr. Misner Antal, Kexsöty György, Kéthy Gyula, Dr. Pichovssky Jóasef, N. N.. Vagner Jáaoe 80- 80 krt. — Loaoncxy Árpád 70 krt. — Viasz Jóxaeí, Barth Janoa -tfti-HO krt. — Oláaer Jósaat, Fék Jánoa, Herényi íiéza Ö0-5U krt. — Kis Jósaaf, Má f ics Jóxaef t 40 - 40 krt. — Tomoxy And rés, Hiltig Árpád, Molits Jóasef Holly Józaef, Glaatr dyuia, Töfti VentHrt,. Söwn Li|o*> BMlfUFfr—
lenc, Naav Német Kálmán, ^ftp /jlgumfr------
SO-80 kr. — Vel jxsek Jósaef, Morgenatern Ar-tar, Küblin Jánoa, Koréin Józaef, Neamaa M6rf Varga Károly, Kovák Jtuó, Közzéfft Kátmia, N. N, Fieiner, Bognár András, Torkos Jánoa 20—20 krt. — Magyar («yula )5 %ft — Ti-hányi ("Klón, Kkatain Mór, Hiraler Hárí, Ha»-hurver "Matysx, Tm Ignau, Töf Jaifli, Migy — ióaaelné. Fodor Igz. Hankfl l«*joa, Caóri-flábort— Bxilat (iábor 10 krt. '
K . . . r 8 . . . I
Fityéháza attgnaalna 13-án.
Tékintetes Szerkesztő Urí
A >Zala« cimü becses lapjában sokat olvaa-tam már a fltyeháxi lanitóról oly tényeket melyek alkalmasak arra, hogy a magasztos bivatásu népnevelök aoraiból már végre valahára kirnk-koltaaaák, mert igazán már nem érdemli é liaat-séges címet, nem maradhat békében ; a Magyarország cimü lap, legutoleó példányában efy cikk jeleni naef igen valóasinnieg a fityebázi leveleaö Sfiköad Andrástól, melyben axt mondja, hogy t évben Fityehásán uralkodott sertéaorbáne járvány oka as volt, bogy azouani zaédó kereskedő a jegysö beleegyezésével oly porokat árult BMly-töl á sertések elfullattak, rágalmaival melyért telelöaaégre vonják már felhagyhatna olyan eai-ber ki ellen leljelenléa feljelentés alán megy a tanfegyelöhóx, a bírósághoz rágalmazások hamis tanú vallomásra való caábitáa sibv miatt éa goo-doina a családjára kit map magával együtt tuflkre Ims mert a megérdemlett jotalom ha kéaik ia de el nem marad.
Nem mulaszthatom meg telemliteoi ast bogy • tanító magát minden törvényes kivQl állónak tekintvén, a kösségi elöljáróság által nekie küldött késbesitéseket átvenni vonakotlik a tat vtsasa-küldi, rá irván a vevényre, bogy zsidó jegyső-töl mit sem fogad el.
Ily körülmények között várjuk, mi tog történni sssel aa antisemita tanítóval*
% kméfi ktfm»M.
Kin Kani:m, 1891. augusztus 14 én.
Tiszteli Sxerkesstö ur I
Fogadja köszönetemet, hogy ss önhös fnlésett kérdésemre azivea volt válaaaolni mult héten magjelent lapjában. En ia aat tartom, mit öa, , hogy as as ember ki magái egy egyletre ráérő-axakolja: karakter nélküli. De mlntnogy a nagy kÖxHaaégban sokan leesnek, kik nem tudják, ki ss a karakter sétkuli tolakodó elnök és talán axerktexlő ur maga aem tudja, ezennel kteaé te-axem hogy aa a biaonyoe elnök aa .Iparosok éa kiakéfeakedök kaszinójának elnöke", a mely kaxxlnó helyisége a Tivotd léte kávéháual van oeeaeaötve. Mint <udom aa elnököt, ki menni aem akar, ax egylet legköaelékb manaTsi fogjam TlaatetetUl, bonfltáras ; Kivsss Al/réé.
a
NagyKanlima, vasárnap.
Irodalom és mtivóinC
bpaah • rtu(átaa IkairrlHill ■(■ **k. Urunk bladdjüuAI, n.rhrl WilUp kttaj rtrui IlillUbrn mrgrtMiIrlIiftOk.
— (JJ iraraif tdllkoti' cím alall >01) gorára Irt tialondárgjiol városunk szülöttje hfltki <UiMr flaial HOtmuHoriiíInk; A miivel Máknál Jenőnek ai >0iilien* elnökének ajánlotta h Bpeeten Ziptter ia Kttiiig síiták ki. A mii ara f frt, kapható lapunk kiadójánál. A IInini sterxö e csinos tenedtrabját utnhwtm ajkaljuk kütönsé' lünknek, mely ugy ai ifju', mini annak vAro-euakSáa tokáig lakoll saUleit jól ieaeri.—
— A Wvároal gyakirlé aslaéas lakain, jelenleg njabbi bereadetés alalt áll, a ez okhój a bei rálátok aa iakola helyiségében nem leljeaí-teihetvin, a uinéta iakolaiumiilrsájia jelblvja u trdekleiiekei, hogy aa Wézet herendezéwtrak-bevégtéteia beiratások vígéit vagy tudakozódás tekintetéből a ,silv-utcai 85. az. a hát II. eme-lettaek 17-dik atámu szobájában* jelentkex-
— Jáaaaal Mart aeaaeay v (trónunknak la kotksdveiltégu drámai művésznője, a namaeli
HlffbA"" tlTtfc (énT** naillaga jgftn'W
váradul vettdeg»serepsl.>>Négytt»rl tellB|iA'8f6 vti1-lalkoteilv Klö logje adni: •Madeá>, Deborát, ti kálattr Elektrál.< Kátaaerea hályárak mellett aa Baaaea legyek «lkellek, mág mielőtt aa előadások ■nljadattak tuluc-;--—
— A „laallék eaaw cmll havi lolyéiral juilut— augttitiua bari keiiUa tzámát —ar.; vettük; Tartalma: TaniWik eoran Trtpvénj? javaelai áa 1875. "XXXII, t. e, módoáiiána lárgyá bán ílr. Ceáky Albin ministierlól. — Indokoiáa
nyiigriijtftrvány—módotiiáta—tárgyában. (vr, Ceáky A. mintsslertöl.'— At oraaágoa lauiiói nyugdíj- éa gyáminlétel mérlege éa indokoláaa. Bogyó Sama kereak. akad. lauárlól. — ílaireve-leiek aa oret. tunltni nyugdijintéaet maihemati-kai márlaghea. — Pályázat éa protectió, Mésza-roa Sándortól. — A tanítók aaolgklnti viszonyai képekben. Veraer Lászlótól. — A tanítók kurunkbelt kltttntetéae éa a tatai UnnepélyJ Tataitól. — Aa lakolák álletnoeiiása. Hoeeneieiu Jónántöl, — A telt terén: I, tuniUii luelé<-eaeléaek, V, e baaai néptanítók Itgyelmébe, 3, a aiereteli liliérei YadakoiAs.i - Hzcrk üzennek.
— Tiniéit oltaaólnkbot. — Előfizetést felhi«ás.
— Pályázat. - Meghlváa.
- — A vidék éa ktlltl cia alatt immár a I-dlk kOtlemény jelent meg a >A KImi l'naliUi 1 ^apok i ,'lí-dik atámábau Talmi Lujos lollából. E cikkben Erdély irodalmi vizonyatvat a jobb íróival loglalkotlk. Héaaleteaebben iimerteti Ja kak odimt h PMtlti htrtnt, kit méltán a magyar beatélyirók legiobbjal kóaé helyet. E cikk-aorotat aa egéaa orsiágbau élénk érdeklődést keltett s-dicsért! illeti a ■ Klpv izerkesziöaégét, amtly a«t ketdemáuyeite. Hass poe ottaamányt nyújt aa mindenki tsáaárs. ki ai ország Irodtlmi viszonysi iránt érdtklOdik, azért ne le mulassza et tenkl ataal tüzetesebben le foglalkotnl. A Öll-tlik atáa pedig eaépirodalal uikkein kívül, melyek kötött eleO üa/yeo ,Ktiity-m Tilk Killmlniiak* EnybltO kttrülaények elinti novellája említendő, egy igen lenulaágoe rgéaa aégDgyl elkkél tollal magában a Krelp-léle gyógy-módról. Ennek élolveaáaAi el ne muiaatata senki, mert aokal tanulhat belüli. Igen tanuleágoi a VtniUytdldi ctaü társadalmi cikk la. .Sióval a • Kiptn Gitilátli Ltí/nkf minden Irányban annyira kielégíti a ktttüuaeg Igényilt, hogy a csel >dl korben ugyaaolvin nélkOlöahetlen. Ileeztinkről la a legmelegebben ajánljuk, Kiadóhivatala : Budapest, V, Negy-Koronn-ulea Ül), atlm. KI'iRteléai ára sgéez évre (I Irt, lélévre 8 Irt, negyedévre 1 frl 60 kr.
— A burfapritl BégHlahét ftaai évad ját a >Sutit (Unk» angol iálvanyoe<aggal keidik meg, mely mo*i huattinhaiodaaor kerül aainre, A daralwH rrég i<«ek tiaeer adták alti, meri a klál litá»i, a llilaaareléaekel, g*|>ekil.' hajókat é« a viatartó aH>deaoéi viaata kell adni i bénél t'.iH | aainliáaaak. A né|iaiinhát lagjal már minit • I invaroatie érkeaiek, lllaha l.uita aaatuny éa K Hagyi Aranka kivétatável. lllaha l,aj«a aaatony e bn váae leié árkeflk a Iftvárnalie llalalun Kit-ríi, f nagyi Aranka |i*Hlig aug, JHán Itih'hiu ftallhül, Aa újonnan eaeratMlieteti lagnk kHallt K, Kupeity Jullaka áa V- Margn Halta már a Ili. I agriMbea vannak a legknaaiibl' magkaiutlk alt
klkJAaHkal
Zala <13. útim. (0. lap:)
Vlgalomban.
A mihuhrn mfayúidltíli Jhli vAntk Járják loMvili; a kdrjiwn ; „ Eh fii bumm ottan kttr,ttHUk állni', S nihíj h'fíilpplMsl)1c$l nfzew
Ugy hántja Mu'vtuuit ia <i vú/cutág,
A jríMth * fíríim' az ivkooIcojlí'.______
pj/i/iitásHti! izemhtn állon, Iiof/i/ kirakják, hrtHMm most,. majd mer/ lanmiladon.
Nfatmtj imW olixui „j.j^rpj pár{ efpjmáffm, A két /izem ei/i/mdiwal mint üqszéI ; Meijréxzei/ill a fő éi/i/ piIlariiáMV, Mit ijju fajtáiig birseiéi.
Aztán milj/i hr.oocl stmnlvak Rgymánhat, l/a ü»*Kft'itiiek Jorihdríndl, tlh ! null/' fjmlvr — mint rejikfru^ji~ ifyhoz fjj ft iuitifiK kiírni mint ziML 1 ' ~
4* fUZtahikiHÍl inrie a juiháwtMíijÁ
Sxiíji ifikaiiíkr 5 rd barnállj/ éT/eri; Jiíkeitvll mind, rmk az fn xzivtm núli4sf 'Az nfKsnkntt ibjtvttf rtrim. r "
Oh ! volt ülő, mikor lirillni tudtam, >S atvwadlam liimzii fjeket; Jáketlvhéu, mindiy, nemui/y mint mo*t brihav Szép iilők, örökre letilnttk.-
Zalt'ál Zrigwmd.
Hit.
1891. auguaztua M Ift-án
•Atyám, oh légy kegyelmea, ne Mii el hazád-till leányndat, ne átkoid el Irmádat, hova ia mehetnék, ha atyai kegyelmedet rólam levennéd -atyám gondolt meg.
Menj, távoia, ne axólita engem atyádnak, nem vagyok az, te nem vagy lányom — menj ( — kinyitja az ajtói. — A leány (elemelkedik a efi-léibe hidegbe tekinlell, borzadály járja át teatét. .Tehát ninca irgalom? -r >Ninc« menj'<
•Jól van megyek, nem bánom, ba fllkaaok lépik la azét leaiem, — megyek, — Itten veled at jám.«
Kézét akarja megcsókolni. — >Nem kell caó kod távoaz l< — Irma elment. Az ajló bezárult. Atyja az a j ló ipögOtt még hallgatódzott — hin-goa aiiázt hallót künn. — A tő azemeiból ia könnyek törlek elO
Sziv, gonoaz stiv, de há"azoanal meghalnék is bánalomban, ennek igy kellett megtörténnie I — — — Irma az uicára érve megállolt, körültekintett, de senkit sem látott.
Hangos sirasra fakadt: .(iyu'ám bál elmentél, te is ilt hagytál 1 — Elvitled egyetlen magzatun-
kat magaddal ?----——--
llovg forduljak moat — kihez Y f.l léié Bálélt, ölt U M Volt -bórnlvá, mm lka az egész világ 0 ellene tatt volna.
'< Islen sdj <anácao>, mT( i .inaljak, eliaazilolt magától, mert — ah — aeri Hyulát aaeretea,
ki izegény !•__________________________-
Könnyek gördültek la szép arcán; — egyszerre mintha goadelat villant volna meg agyában, gyora— léptekel meni végig az utcán, nemsokára betért egy alacsonyt szegényéi tűzhöz' ;~Tz"ajfók taár el valának zárva, Irata azonban lelaórgette őket. Almos képű, borzas fejű nő jól beburkolva, mia-den léle ruhanemben |eleni meg az ajtóban, Irmának helyet engedve tr bemenetet re.
Irma belépeti, a nő feléje fordult éa kérdé (öle:.
„Mit parancsol kérem ?* . Szakácsné avagy szobaleányt álást kei esek de vidéken.* — Beszédje kimért és halk volt. — Az aaszony végig nézett rajta, külónöaaa feltűnt előtte 'gyémántköves lüggője ée gyürtyje.
„Ön szobaleány vagy szakácsnői álláat keres ?* szólt az aaazony t&gggjcve. >lgen kérem l< szólt Irma elpirulva. »Ép ma kereslek nálam egyet, oda ön Jó lesz, holnap belépbai. Moat pedig, ba itt akar maradni nálunk éjazakára teasek otí az ágy. — Evvel kezéuél fogva oda vezette egyik ágyhoz; Irma megköazönte elfogadta. Az ajtó bezárult. A lámpa elalndt és iámét rövidesen, csend honolt a ház lakói teleit. Irma ia csakhamar édes mély álomba merülli, a nap eaeméoyei egéazen kiláraaatották.
Az idö gyors szárnyain éezre vétlen fii nyil sebességgel haladt, Már 3)6 év mult el aa óta, aii-dón Irma atyja áltat el lett ütve Aa átkozva.
0 yulál nem kereate lel többé nea akarta, bogy atyja álka reá ia átazáiljon férjére.-— a ki miait annyit szenvedett. akitől egy t»j Hdftg háHII-
— Rajt.
Oroszország éazaki réaaére vétetjük beceee ol-vaaóokal,. oda, bol soha sem virít a széptsvaat a bennlakók feleli, hol mindig csakia zord telel találhatunk, és hol a lakosoknak, ha magukat a tagyastló hideg elől meg akarják óvni, ' erősen twburkölvá kéli lenntók téli bundáikba.
Már már az éazaki jeges tenger partjaihoz közeledünk, a tenger, mint valami óriáai jégtömeg ■árul lel lelki saemeink elölt. At egéet vidék mintha ki volna halva, élö énynek még csak nyomai sem láihulók, csak itt ott egy károgó holló repül a levegőben, avagy éhes .farkasok ordítása hangzik.
Mielőtt azonban a tenger kSzvetlen közelébe érnénk, vároekát' veszünk észre barátságos tornyaival, mintha vigaaat akarna nyújtani az
Mi a helyett;..hogy. a borzasztó jégtengerre mennénk, a városkába lérüufc. — olt iá majdnem ugy mint a szabadban, czend honol, az ut-eában nagyon ritkán leket, embert látni, ezeket la már nagyon fontos ügyeik hajthatták ti ily erfls hidegben. Aa eel már leaaálli, at égen nea lehel osillágokat éatratjinni, egészei) be van borulva a ml azt jelenti, hogy rövldeaen háeaés fog bekövetkezni.
Htép kültejü ház elölt járkál fül -én elá egy lérilu, ~ külailéröl ítélve a munkás ostiályhot iirlotik, -» valamit kljpenye alatt jól beburkolva tartva, nem törődve ataal, hogy ezáltal ö van bundájának melegéiül megfoaztva, — biag ö már nagyobb hidegekéi ta kiállóit, de a kisdednek, könnyen megárthatna, — Mindennakt dacára, hogy a hideg lagyasztó volt, már majd fél órája, iiogv olt járktüt, bizonyára vár valakit.
Most egyszerre megáll egyik ablak elöli, hnl a lüggönylik le valának ereaatve, — liesaédet hallott.
„Nem I'1 aaólt moat egyaterre, „Kit nem tűrhetem,—megyek, a mig lábaim bírnak, soha asm Ingok lllhtié stsined elé kerülni Imádott Irmám I"
„Angyal, miaitam snnyll stnnveilnl, atyjától msaiagailva, elglkotva lenni én aiatlaa [■' A Mindenható legyen neked Irgalmas — • latén veletl l< ~ K*s«l elaleielt, - Alakja twttkhitinnr •llüni.
A miiiháhan azéken lll, tlatlnssugsa nal^iru srcu e«y»«t,i'"* jníihan éraaie volna magát; nem hány-iit', Iteja miit' ki aé üaalis vegyüli, fölülte térden koiodoit az Ajiybnn, hanem ketévsfnnieil as or-áll egystlan aiép leánya Irma. lísjtala kit - -voansk hogy üijün le at ágya mailen lévő •sakre. laaáll áa lényea, ilit ntár kisirl átemelt aiylára . <Vif> kit.) «
I nuiiill,
aág uiáu örökre meg kellett válltúa. — Szive aindig vérzett egyetlea férje éa fia alán, aki aég ' csecsemő volt aidőn utoljára Uktta, moat már ip^ja jó latén uti lehet. Talán mester eabar, talán tudományos ember, esokta többszőr magában mondani, -de kinéaéeéröl logalma tea volt.
-si — r* — — — —- — — —-
Lajoe — városának, söt at egész környéknek hiree, magasztalt éa flalal orvosa, szobájában ü.l, aidőn egyszerre lázasan rángatják még csengőjét, Azonnal ment, — Künn Öreg nő, kinézé-aére bizonyára saakácsnó türelmetlenül várta aár aa .orvos ural, mert az öreg ur volt haláloi beteg, l.sjos az uicára ért. Ag aasaony oda sietett éa llutelelleijesen ketet csókolt neki, habár ea vonakodott ia kezót megcsókolni hagyni.
^Tekintetre orvoe ur, Igy aaól a nó — az le-lenre kérem aieeaen, — atyáa — az orég ur beteg, önnel a .ar utolsó óráján valamit beázó ni." — •Velem ? szegény eaaiooy, mit beaaélhet velem az őreg ur?# —■ kérdé es kiváncetan. —— • Nem tudom csak jöjjön lr — Elértek a szobába, hólehér ágyon lekü t egy agg, hajának lehéraége vetélk«deil takarójának lehéraégével, Ily öreg vivődül I a halállal e percben. — Ilyesmi nem volt Lajos előtt már ujaág, nem elsőbben látta már ' ez esetéi.
Az aggaalyán aa orvoa betépésakknr, mintha
34 f*
ro.
Nagy-Kanizsa, 1891. augüaztue 23-&n.
xvm évfolyam.
■urtUlliMt: ||l|]lM'«|i M ktHita.
Ida IiiMimmW » li|i mmIIümI rintis tuiiltud nilnilgii Wnlomíiiy.
MmtBUOli Imiik nik Uwinrt kink liiil fiifMlUtfa«k ni.
Kisl rátok vlvii >(■ klMntuk.
ZALA
EUdéhl vstAl:
Virwlá* tpklit PurM mtw kanjm karukedlM,
UÓrtZfTKtt Alii Egén *n» . , I frt — kr
tr«U*i»
fiO ae
Politikai és vegyes tartalmú hetilap.
V
Hlrdutémk jstisjrsMi túaitutuk. ■jUttér petltaera 10 kr.
A Nagy-Kanizsai- éa DélzidBirtakiu-ékpénztáralr, a Harikegyesület, az Ipur- és kereskedelmi burik, h a Nagy-kanizsai ncgélvegvlet-ezövelkezet hiviilalos kozlóuye. B14fli»ii*i,
^___—-—■ -------_ fomlkdxtk Fíkhtl rilAp ktajT-
( kwnk*dáarbc inlisuiddk:
XeK|«l»aIh Z«f;*Kiinliuáii hrtoaklnt enjMfr: vmiárnap-
Ki a jobb huzfi?
neg
J
I rudnlmiu után — lii'Hvi, braviasimi!< igy eait, és épen azért nem tett valami diené-| »zi>l a lurini őaz levele bekezdésénél, mély i rétes szolgálatot, éa nem volt • folytatott Ki * jobb hazafi? Ai-e a ki aajit »é- bén u(jm raond mA,t> mint ttt hogy Itiénv-fliRrc édííodlU-aa ellenzék** wfave, mert "(<t hjilgBLí-y^nü'*^^' jnyínT Wv-'rTÍ'lT )l7'aF.r^'i ob«t™ktióiát.'ttemkttxt~állllotta U obalruktift a nemzet „^nak érifényt eeereaaen UiHlül) Bll ] welyBt „ ft te.gn^atágj vita alatlJuU>U».' töbMgének akeratával, a kormány Já jffliölJÜlOtai nyúlósakat** mertazt; j^ ú,: VH„ ig(1KHj HzAm|óUv(a • hazafias l^trekTéM éa a hiazi, hogy ■ ulf mtgaientetll minden eaa L menny|l)(!n méltAnyUi.dA az ellenzék' felkent apoetoli király atyáskodó gondoz-kiüt.; vagy pedig ai: ki aaját nézetét »lá bar(Uk! Twdv(t vnn „ om4)f 6tött,' kodáaával, éi be nem látva a.t, hogy aa lud|t rendelni"neon körülményeknek me- hQgv , m^yHr w»„.j..y . I............... .........rl, a I.. ggy
-)rk eaetleg a haza njumlmát követelve ^ uirvényjavaalattal cak aa oraaát álta- időre zzllnetel ia ni iámét íallip - nkh-r
Kpimk ftlilltfrhft ?—--- j linoa többsége óhajtásának felelt meg. mi „kétszerez erővel követel, be nem látva ezt
Önkéntelenül merült fal előttünk e' kt'r- Jön ai ósdi intézményt — a közigazga- uját nézetét — as ellenzékieskedést, — déi. midin a Koaauth Lajos legutóbb irtjtáat, — modern ttln|ifikra f-b»«tni biiténjn i minden á*m érvényre- akarta emelni: Ezt levelét, melyben a közigaagatáai vitáról tudja mindenki, hogy a magyar kormány ■ azótár köaönaégee azóval »önzéanek« nettéi. elolvastuk. Önkéntelenül merttlt fal, legjobb meggyőződéséből éa hazafias érzfl vezi. fái mit teáz Koaauth '■! Melyealii ez ön-mert liabár nem vagyunk a nem voltunk lététől vezettettVe kénité el e tűrvényja ;ié«t Kérdjük ez hazatinmágra val^ ? •diliS aem a Koaauth kultüa embere, némij vaalatot éa úgy mindenki megboírAnyko-1 Ellenben mit lett 8mapáry gróf éa kegyelettel viaelteUIInk iránta mindenkor | táaaal lógja venni Koaauth azon kifejezését, j kormányunk ?-
előaaör, mert mint hirlapirót Koaauthot hogy . . . >nem lett törvénynyé, ámbár MegalkotU a törvényjavaalatok, megal' nagyra bw>«»llUk, má«od»aor, mert mint j Saapáry uram, még a koronát ix Wtekvé-! kotta azt elvitázhaUtlan érvekkel, hivatko-azt aa egyéuL ki a fakljrát meggynitotU; aáftek korteaévé tette.« * magyar loyalialaoit a kor igényeire a a nemaet tftbbeégé-a aaunnyadoaA Magyaroraaág eUtt nem j namut- előttiéiként a poétát király aae-1 neknhajalra, védte a javaalatot a azt tör-tarlotluk aoha mindennapiaa jellemnek ; de | mélye azent a azt aem a nemzet aem a vényerőre emelni iparkodott. Távol mioden midőn ea utolaó levelét figyelemmel •lt»r-; kormány, aem annak elnöke' körtemévé | azemélyea érdektől, távol minden azenve-vaaiuk, némi aajnálat fagottal mert abból nem teheti; ez oly kifejezéa, melyet a ma | délytől, távol az Önzésnek még caak árnyé-azt látjuk, hony aaon magaalatról, melyen KyKr nemzet taak azért bocaájtbat meg (kától ia, iparkodott Saapáry a modern a nagyvenea évek lérfln állott, aa elagguttj Koaauthnak, mert épen ő, ai elagott ő«z a|köxigazgatáat megalapiUni ; éa mikor be-őaz nagyon mélyen asállott le. magával meglmaonlott lélek mondotta; ailátta, hogy aa ellenzék ellenazegdléae, aa
• A liiven teljeaitett köteleaaég érzetével korona maga belátta e törvény aztlkaégea- agyonbeazéléei ayatemt hoaaau időre elfogja pihenhetnek meg önök a hoaaau karc iL^igttia ennek lolytán támogatta tmácxo-lodáani a törvinynyé válláat, a aa elveazte-
A „ZALA" tárcája.
Modem philotophhi.
tfirfl tftdr rw dm latit xi *ate Jtr fU fUhmmkt ,* l'ffdrf nm Mai f'ujMkviik ititlr Httjiwy in, w PHmrfh.
Mrt'l ftlM, [U)¥M Mai a rltíli/,: AVlh b ni, wnH fált'itlkylik j Ki /írni nfk fff,
fíiiilll w/Hijfii tlrftlilt,
A /ikihinpfiln aMufea a* i JraMtMéM jA, < Artilldr. M téli Montiunk InHiint listán
Mbititftkitx # ki f*irl*t ithtr ,1*4 Wai, ■ i/a* MMMt mmm,
m ai4<aeé rmlmt nanalif , A w rt/mf, Wraii ixalii*
( M áeawe H t*l*ialvt,
: Wntnjif 7»f)[.'i " Fordította: ItEINKIt /.SKiMONI).
~TTaltn nem
Vihea fogjunk hát ? _
tanácslom: nmu&nk AlezejewkÁü
HméU aai m, kimk i»«4S»a A ímM ltml*i4mr*M; , V»rf (0f (M»i mt IMIMM IVM # MWM, M MmN.
MMai i Mídtt thhft Mfea/é Himaí a fittit'Htii-Jtiii i Av UML aa aifaMi wa
A fraeia kSimnmlax aat tartja:
Mlndtaki alaaoai'irkodlk, ha agv haliest Itt, I kinek rahtja *a^rai, vagy egy Vadtait, ki meg-ázott;
MíutAn n>*« eddig a halanaihne aemmf paa-xiArn ntn volt, nőin ia ii0.lliot.otn meg, exnnyti kell a balAataak uenvadme. ha aiep. liaata idd : van A mi aionhee a vaHaut illett, arra nítvt jaa mO val^«ago> fc' liy eaeptanak aldo-
1 salat voltunk . IfiirAinni, .lormolay ea én, midiin 1 nyíl-fajdra vadtMtuak.
Hajaalheaadta Ma exett ai eaú. Mindent ■tg-IklaértettDak. hogy távol tart*uk magunktól, de | haaatalaa! A kaucsuk kAppeayt jftl tejOakra boa-lak, egy (a alá', állottunk, hogy megvédjük ma-guakat.
ha a ml tthatlaa köpenyUnk — eltfklatve at-l ii'il, hogy negakadályoaott a vadáuáaba — át-íbaéaáll magán a vitet, Keadethen perue aat hiitOt, hogy Még csak aem le eeepeg. Midén aaoithaA ai tgrol l»ostp|>»ai eaA«*iippek a nya* I kunkba ia behatoltak, akker már elfogyott a 10-' Nlatnk I
_ Ki mtadeat aiagknroat'! »»ölt Jenaoiay. 1 volt aaavt|átt>e Nm, l'tier, att nem 11) > rom I
»j at ifúi « ba|*l*>tiUÍHk nW) LUMMÚH) ! maitmlii kltl«i'I liHMfHtMI tMWH
ihiatitii MctMwaaii t
melUkUt Visa
Lapuk smü náaákti
Sameri e kis lelet vaay jobban mondva majort ? Hiaa anyja birtoka! Nyolc weraú. itvotaágnyira van innen. Ott éjjeleauok éa holnap ....
— Ixmét vjaasatérQnk ? •
— Nem. I.ejaltlih nem ide. Nmerem aa A|e-aeiewkai környéket. Egyea pagonyai éa erdői még alkatmaaabbak a tajd vadtasatrs, mint eaen erdo Itt.
Nem akartam ttrsamtól kérdeni, miért nem vezetett aaonnat azon erdőkbe. Még ai nap elértük a tálul, melynek léteténérOl mindeddig mit aem tudtam. Ezen majorsághoz tartozott egy dűlőiéiben lévő, lakatlan melléképület ia. Ott tat-tanok aa éjét. ■
Mtanap korén reggel már talpon voltunk, fip akkor kelt fel a nap. (ügy felhőcske aem volt as égen falható. Minden, a mi körültem volt, «ugtr-aott a neptöt, a tegnapi esőcseppek a rezgő nap lényben csilloglak.
Mialatt a vadtaakoeaiba a lovakat belógták, a kis veteményes kertben jtrktltam iel a álé, mely most egészen parlagon bevert, ('sak néhány bokor diszlel.
Ab, mily pontpás volt a szabad levegöbén, a iWsta ég alatl, a pacsirták repdestek ée tiszta hangjuk, tanít aa estet cseng*yfik hangzottak.
Satrayeikea bisoaytra harmatcseppek rezegtek. Levettem tejemről a kalapot, hoaaaav téleg tetai vettem . , , Egy széles uLbejiratánfil, kAe-vetleMl a kert kés mellett, méhkas volt. keskeny a Ion jutottak oda, mely megás üt te csalta köst
étMtln
Nagy Karnisa, vasárnap
Zala Sf agám. (2. lap.)
1891. ftuf0***iui hó 13-áa,
ftialt M alatt egyéb törvényalkotásunk j mélyithntóbb befolyást gyakorolnak a po%árak i beszed, olyan terméaaetft legyen, mmt a föld
állapotára. nárólaéea, melyet a nap magáboa felszív, de
Fontoa dolog teliéi a tinanialie ügyeket, aa aMbbe* termékenyítő eafbtn adja aat ismét
aem laaa tehetségéé, saját néaatéft a ktfz-érdek jól felfogott helyzetének nlápn ren delta, e bele egyezett a módoaitolt törvénybe ; eat tennie Itannfiae érztlhrto pn-raiieaolta a 6 raiiU hazafi flpoat ia megmutatta, hogy nem voaéti az uralkodáai vágy, hanem hazája jóléte.
Hoet már engedje meg a turini te, hogy felteheimUk a kérdést, ki a jobb hazafi ?
állami bevételek, kiadáaok keseléaét megbatá roió UtiMftnyak éa anahátyok minősége, ax államokra ugy mint áa egyetekre, mert valamint a xiiáU petit ügyi hnlyaete —" enk baj okeaója, ugy a nép adóerejének tnlesigáaáan ia reiebnc nitt éa 'feaak hamar métfboaaaQn mását; adt ba vágelemeéebna annak követ baa ményaít szigora bírálat alá vennők, tapaeátnlni lógnánk, kagy aam a jóalkotmány, eem "an erős munieipslis-nnu, sőt ns önrendelkezési saabadeág se ér tel aasal n sikerrel, mit a jól beoeatott ezervenntt,
é földnek
Ennyit aat biaxem eíégr tadni aa állam adós tatáéi jogáról s aa idők természetért, e eaek ntán tán- átmehetünk aa náék történtének va-soláaára~
Forgács darabok.
Ptmevban aprogalja<i VAlt ALT. A,
A* b ki lalit sW minden áron érvényre I «• Myw. al»pokr» Mte'teti hfcetartáS kép® elő-1 JJ} még reá, téli estén volt.
* l íja—: a hidegtől gubbaexkodottaa üldögéltem a Bonle-
idénni.
aknrja emelni, vagy as, aki aajál nénitátj " A onMatii fllanw* fráaáai táaát ha aztm^yre j vard egyik hirnevee kávébésáhan, a €rawf' a körühnéuyeknnk alárnndnlnri tudja, szem I vesszük, látni fogjak, hogy ások bevételeiket í Caftéban, abol valamennyi aemxetbeli tudós » t«. . * ■ i- i ( : ur és gazdálkodásokat nem csupán n vámokrn éa művészeknek rendes találkozója aaokott 1-mü.
előtt tartsa mindig n Mrnloajrm publicae* Igjg f^Uúk^ JTt amelyek legegyszerűbb{Mi magyarok már csak azért is napos fátog*
MfV tHt K 'I ll'ÉgTir K IIII ÍM lm araijai a jövedelmeknek, hanem mint más ma-, tők ynlánk. mert itt legalább találkozhattunk vagy S a a p á r y ? " [gánőeok foglalkoznak iparral, kereakedéeael énj hazat lapjain* tosftl aaJSgyetéitéassl ITffM-
gánoeok foglalkoznak iparral, kereakedéeael éa
_ i-t—- 7----------------— —pentizletekkel íz.
Feleljen, erre a magyar nemzet ellogu 1 - • -
laUan nrtrtaMgrt~
Csínéi Ahm.
A bányásxit, kohászat,/ iparfialetek, posta, távírda szintén az iparvállalatok jellegével bír^
■nftfc. jaíjg t fiptilujr. Miffl, m Iwr.AnillaJ
don méf egy njság is mágnesként niflÉ5dik a földiek akaratára, mivel ast bisxik, hogy nkj magyarlapot tart az érzelmében ia magyar; aat
tnháT WfbgWflfrrTTiEtffi kéli Jfifti jntjfí
ráa ! Az egéaz nem egyébb reciamnál, jobban
Az adókról.
4** Saelimésy Irta i Tttrío* Lóamíó.
I
kereskedések jellegtt ölti magára; ax __________
tfgyrk nagy jtfyedelmi ágát mindenesetre eme iftmtra . kávés fngáanál * kergskedcímí" yiparf válJaTatok és pénzoperatiók, j K an dalon kban vigan tobnwtt a tltl. aj ta já n tettü. mig a masikat ax állampolgárok magán 'nercen ve pattok lak kí az it3> asén saíkr£k. K&-vagyona, ámelybol ndázintás utján onatályramt | zelébe hnzédván a remek innvd kályhának, követelnék maguknak téranaág hiányában el meredve gondolkodtam,
áa államok aiUatatáai jcga kiteljed, a Ur- jntott s Sztr Gjfór^rt h^ik^ psa
mények és iparTaliekTI- és Imviteléré, kiterjed 'M/<Í*o* Attila vágásn orra, (élntto villogd továbhá, mindazon te veken ységre amit akár az ffféiankkel nagy«abáan. .honim, tn-
Aa államok saellemi éa erkölcsi .nagy felada- md6bép#n tárgyak, akár a saemélyek* vállalatok tázett toaatját, s tele pohárral kezében oda In - , iáiknak, ameíyíyel a joguralom biztoeitáaára, a VBgV üzletek termelnek, vagy mint jövedelmet' kádt kimondása „Nincs veszve ax. ki el nem közmüveiddé* Vldmuzditáeara, — s népeiknek jó- élveznek éa felmntnttii tudnak. S csüggedett!" Egyházmi bnrátom j^eágoe mosoly
HfttLv^ffik. fii ugj káyfaaií magla I Hf k^iron cn alAl kivételt told, ház, koreaot, j lyal kjsérttt bistajé szavait a talán aaért nem Islni — amint aat< senki el nem tagmihatja, — 1 bánya kamat szállítás, nyeremény, nem: a fo koefontotte 6 is reám poharát, mert as eidttn hogy hn«e nagy leiadatok teltemté*éhm.e«ftk-jgyaut** szesznél, bornál, búsnál, cukornál, bé-!szóló elkapta gondolatát? Nem csoda biaa egy aégea anyagi ••szközöket a népek és nemzetnek | [yegnél, sxivarnál vagy más egyébb tárgynál, j lest, egy lélek valénnk dk ember emlékeset óta, azok rendelkeaésere böcsájtják. laöta s6. olaj is tárgya aa adóknak* pl náíunlLl oiíodeni együtt műveltek a világ bosasaantásá-
A régi koztársnaágok s görög áltamok if] A ki éa bevitelre vetett adók: a vámok, a,»; de aaért kíilon evének. Voltak ott még tob ifénfbsvetrék már n legrégebben polgárnik ere- többi Imlföldi forrásokra vetett a sz adózó jö-fben is mikor én rám ittak n bncsnzót, bárhogy m — kNlóoosefi s véradót, amelylyal a kül 1 védelmét ceokkentő állami bevetelek : az adók.l"' azt csak én tndam. Mind le tndnám Btatonsagut és a belbékét leutartani tnd»ák. del A* adók tnhát ha i*orrm*t meg ákarnób^kat | ók«t irni, de nem teazem, mart ez me*nze vetne
ft miHlerii államiság, a modern tárendaloaSr-saely!határozni azok ax anyagi eszközök, melyek __aa|-™lo®tóL -----■■» •......—
az egyenlő jogok és egyénid kö'fleaségekreállam sxiiksegleteinek ledeteserw megkíván tatnak, i Néztem a huh tüzs/ikrákat, sxememben köny-^sxi vissza afaimlvait, éa mely lokozatosan jde hogy melyek legyenek aaok a legcélszerűbb í nyek ragyogtanak. Nem eaoda, bisa ekkor stég u>KI> és loldi jogok baa rrían^ a kivetésük, nlkalmaaáaok tekiu-.igeu ifjn kSliöldi vaiékl Minden, esikrát egy-
vényhosás, birúi hatalom éa közigazgatás terén j tétében, mint a legeazélyesebbeket legcélszeröb-! egyelvessett reménységemnek képzeltem, mert löbb és.tobtj sldoxatot. ellenértéket is kövstsl j beket követni kall, azt ax egyee áljamok tény Tsxok is alig. hogy felvillantak, nyomban dngá-axoktől. akiknek, egyvnlóeégét a valiá-i, pols Ileges állapotai és >sxonyai határozzák el. ba, romba aülének. Cs«ds e baa kétségbe esett tikai jogykbsQ éf faxok gyakorlatában a viazo | A legnagyobb angol államgazda e tekintetben i egy kialvó szikrától is megriad, kivált olyau ayoknak megfeleliTTeg rendeate. jesak aat javasolja,'hogy a polgárok jövedelmei-1 kinek eddigi élete nem volt egyéb minta meg-
ta elmondhntó mn, hogy aa állami gasdaeág vei fjránybau állók fiiziroaottak legyenek é fi- i testesölt lázas izgatottság. 1 vsaetése r sh4vU4 ntmU oraaág ersjélme^ awtéstik~ir íegalkalmaaabb^ időre eaaéz sbeazedé-1—Küzd etem az étatért saaénakis ssabad-
núk bevés költséggel iárjoti. időért, melyben a lélek a ssép s nemeeekeit el-
Hazánk *gy szelíemaós írója pedig aat azeretné merengve mQvek«dketnék, ason célból, hogy khogy as ado melyet a fejedelem alattvalóitól j a köznapisnágon csak egy ssemernyivel in tel dl
riti egyike azoknak a tiMontossága koaígaaga táai agaknak, amelyik~Y~%okáiatasédés vagy az •lawgéttyedésha vezetik az öeeaeaaéget a a leg-
vnsti. En is arra írsspiottsn lépteimet, t méhkasok mellett egy kis házikó fajta épttlet *olt,i
Lebetaeges az? felzen raumja — ex Lukérja?j " Ugy latszik, nem sértettéin meg erősen maga-Lukérja az udvar leinizebb hölgye, a maaaajmat, mert e^akhatnar feitépészkodtnai és nem-
matfhe télen a mébknaoknt latlék. A tyis^ermsifl nö, s folytonosan neve<0, éneklő, tán-1 sokára szobámba tériem vt«*sm, Be agy tataxet. pptsn npaa* nasfniaissnin^ rnMVf<9ii ■ ndB -IkXeE'cul u Lukerja! Luzeria, kinek műiden ilju ud- j minlba tnatsmbnn salnna sééiasnksdt volna • ^ «
vsrott f--------------| ffadd vegyek egy kicsit lélegzetet . t . cenk egy
H Az latenért, Lukerja, — szóltam végre, mi pillnnnim!
m éa todormeais esagni éreztem. A* etytk «s rokhnn egy állvány volt, rajta donnába béta* karva kis tárgy fakédt.
El akartam távozni-
tlj Wp Hí nr, KetmvHecb l^ér — hallat' scott egy ayenge rnkadt hang.
Üagélnttem
«« Fttrovitarh l'lléf t Kérem, jöjion koselébh — ballaleanii amsét, a sarokból |öu hang*
Közelebb leptem A csodálat gyókarvt vért í labembén. Antiéin takttdt egy eleven emberi j laresaiée, de mily teremtés!
A Inj egéssan ttasaa sssntt voH. mapfnaai btosf* I azintt, keskeny orra volt, ajakról alig lehal ssotsdi cank a ssamak fényMtnk es s kendőit alól kt* 1 lét szó aranyaérgn bij. Ftgyelmneabban tekintet > I Imi oda. Aa art aamesak, bngy nem volt rút,» banesa Inkább sa#p< Un Itlldaéa saine volt
Nem (Mér mag, uram / — saétl ,.,!)• bogv bt Qsmefhalait volna meg' • < < én tsW/s vagfnk , •,
—IMI sslk, nayiiaél BpMalbnn mindig én tán* 1 coliam M . Is voltam aa ateft énekesnő « « • I Ukevjs, kialiam Te vagy aa? Lé*
iftrtéat bál veled
Koppant neay aaerencséi lenség!
— he csnk nem borzad ttfletn ? . « Tán cank nem utal szarenraétlénségambert . • . Üljön lé arra a csöbörre . . kicsit kósalnbb . . , oly tévőiről nem ért msg-« » . mert mér igen gvangn a hangom1 • , . !>e mennyire örvendek, bogy v »*sor,tlátom ! Hogy keHllt Alnseiewkába V
— Jermoisy, barátom vezetett ide.
f)a heaxéld al . . »
Hiomorn történetemet I bsivesen, áfa' uram! Már réaen történt bal—bét éve. Epp Hol* tekoff Waaailival léayastnm al magnmet, . • > » tmlébazib tán rea , . . termetes féri), anyjánál volt kossornyik , . l)c nem, ne na emlákaabéiik hfsz akkor ön nem volt n talnal birtokon, Mosak-vába küldték a totskolába, Waaalli éa én szarai* tik agy máét , , » mindig mé gondoltam.
Tnvaaa volt* fgyasnr éljél m reggeli sanrkQ* Ittbaa már koaal járt aa idn *** nam indtnss siodnl. A kan ben oly szépen, nlv édesen énekéit I in ItíwUa « S . I^slkéliém le a lápnadn InnMnianM
iÜBigas
Igán n'am* éa vagynk anf in vágyni La*]* kartbn, bngy jól baUbaeaam a madárka bájos barjaí Idallii Hirtelan ngy létasait, mini valaki hívna;
fVem ladipm, mit mln'jek nekl« Hsótlaaal té«[ ,l«nkér)at* Hatra náatam, de aaért félig |iaié<t*ai é mosdatatian, abtU atefa, mely felém ékiniban n lépesőkba tovább balndok télre lé* > maraasteilé lányié aaaMl. i pek és — életfát*.
Lukerja nlhallgaloti. (Csodálkoztam, hogy 6 mindezt élénkséggel, majdnem vidáman bessélte el, minden jsignlás é> sóhaj nélkül
— -Esan airaés atán, — folytain Lukerja, — sokszor szédttlní kezdtem, éassamasnl láthatólag soványodtam; smbOröm mindinkább baraábö fett, a )árae nehezemre eaett; alig tudtam megelleni ; eség Ülni sem indtnm jót, aznmiinm volna mindig feküdni Sem enni, sem inni nnm sanret-tem. Állapotom mindinkább rosaanbrn torduli. Anyja orvnsoknt hivatta, később a kórházba kOidótt. As< orvosok aat sem tudták osngmon-dani. micsoda bajom van*
Mindenféle kísérleteket telték: jlálam ixsóvaa-aal égniték, jégre féklalttk, mi sem bnaanált Végre egészen megmeredtem . ♦ , Ekkor na orvosok azt mondták, h*gy soba sem gyógyulok meg, a kórházba aam akartak mngtnrinoi és igy ida jötíam, itt még vnnnnk legalább rokonaim.
lamá^ elhallgatott és mosolyt igyékéaétt ajkaira ni.
Ily ál lantban ! söbaj toltam én . ..
Ka mi történi Waaailivnl ?
#
r ffMjrtatJak.)
Nagy Karnisa, vasárnap,
tmelkedbeeaék. Talán tudták a tudatlanok, azok kik t pillanatban a magasban sütkérestek, hogy ,>élom elértével aa édea la vét melyet oly kéje-legve esürcsölgetnek, eser jó fttvaa keserűséggel Mándék*aom nekik vegyíteni, aaért tették reá lábaikat nyakamra a nyomtak mint boraalmaa álom aa alvót Hiába kértem, kőnyöröatem, sírtam jajgattam ! nem boosájtottak ki körmeik kii*Ül, oaak kacsagtlnak.
Oh! aa ember legkegyetlenebb ragadozó aa Saaaea állatok IciVaütt; Uert amig aa állatoK legnagyobb réssé oaak skkor támad ha ébeaik amiig aa emberek Mkké ébeaek éa asomjusok. Pént drágakinceek. név éa dicsőség az, mi étvágyukat folyton ingerli A nagy oroaalán ha kia egérke jut karmai kilxé <i*ak játéksaernek tekinti aat a meiikegyelmei nekjf; ue aa ember aa embernek axát eifetben táléi csak egyszer mivel hasonmássa rojndtygyJkánen vetélytársát ellenségét látja aiérf na lehet eltiporja, megöli Ások h kevesek, kik egymáe frá* nyában ninoaenek ennyire Öntéssel eltelve a aem törekaienek tüiief vaaeal embertársaikat tönkje jutatni, söt nem bánják ha aa általuk kiválasztott egyebek megélnek; goaton cink egyesek ugy említettnek mini jűhartitok.
Igen! a baráts4g mai értelme nem egyéb flíwT flJ igfíHtlHflk íll uaty méqknliti Lny^tU,
Így meditáltam midőn valaki váriamat mejfé rmtve, csengő frat oia nyelven eme kérdést* »r téste hozzám: „Mit. csinál uram?"
♦ Gondolkodom mivel vagyok Ungernagy ur I*
vátawrtáa aa ftmeiwtririgi i Rirrléfe urnáit ki naponként besiélgető társam va|a ' r , PeméTperiie! ma^a scntpuhm magyarom astif töri estét mikéit lehetne haaáját na nem is nagyság a kormányforma de legalább mű* veltség tekinte ében második Franciaorsaággá vtltui tatai. Sölí'&e illrje-ün as esaét. Vannak -otthon nagyobb embereik is, ma d elvégáik Ők aat.
„Ilit ie mondott aa ön barátja mikor elbúcsúztak ? Nam de aat: .hogy ninee veeave aa ki el nem csüggedett." Ami önnek sióit barátom. áll egész neufzetére is, Már pedig amint én ismerem nemzenének történetét aa nem igen ssokott elcsüggedni a iyy el vesz ip aem fog. Aaért legjobb lesz, ha tovább nem specuíál mint a kanalas tót; hanem jön a kesdjllk a sakkot*
,Nem bánom tengerusgy ar! Menjünk. Sakk! as égess vi'ágnak !• '
Mielőtt tovább mennék meg kell jegyesnem hogy Barriere ur abból követ keltetett nagy kaia szeretetedre, mivel minden fogósabb sakk basáénál régi megaaokáaból iroigy asoktam fel* k'áltani: „boldogul jon hát a magyarok basája Ugyanekkor meg említeni aat is miexeriü* Bar* riere ur valóságos katona ember, hegyes .szakái élénk apró ssemekkel s aasal a tágkftrtt isme-lattal mely a-iranma katonaságnak tulajdonsága* ¥int kontraadmirális aofc évekig volt a franWn* kormánynak ehiaai követe ifjú kora óta be hajózta az öss*e« tengereket megfotdalt valameny
Zala 34. axára
lap,)
1891. augufigluft M 23-án.
hívhatja legfeljebb, engem. Igv tehát nyifc lélekkel adom aló egy franoíáoak követ-
nyi európai illamhsn s niiinisniifiuah beható ismerője. Alláaa a nagy miveltségenél fogva minálunk híiouyosan a Nu^íMMmyok aorába tartosnek, holott itt "aak a Műunkut* címet viseli a evse) nagyon mag i« van elégedve Eieud' kjvlil előzékeny, jó sakkoaó sjiompás besiélgető. (ij>J A magyar demokrátia e liberalismua a franciának Igssán csak totaképa.
Readl>e hoatuk sakkdesakáinkat, Állottak a*' óseien Hgurák*, Hirtelen lekapja barriere ur királyomat s mosolygó arcnál Oyen forma eló* adásnoa kesd: „íme barátom f afvMit elötta áll ss osat. msgyar birodalom képe. Hok kétasiuU pamut néhány magasabb rangú mágnás mint afiavetiló s futát a külföldi kormányoknál, egy* pár otthon éló eaoigelmas Iró • mQvéss mint a tudományok Kgy^ftiyalis kirúly
és tok í'áinos s eirWe iíM sse||i»ég. mindegyike bátran még nálunk is kirtUyissamba mehetne. Na na t#a»ék reám ueheatelui egy kivitellel aálunk le mind es igy vau csak valassivel nagyobb arányokban. Ue moat már eldre !c
Megköaaönteni neki* a magyar hölgyek re mon* dott bókját e revamh fejében reám hagyom verni ssind a három parthlet, Oeaintéa megvab vén, engem Barriere ur eakkiátéka kavéabbé ' aem érdekelt anayira, mint társalgáea s aaoii flgyelemra melló megjegyiéeei, melyeket kedvemért e kérdéseimre aoekáatatni saokott nam tadváa aat, kogy még vaiaba napvilágot látnak aeaa hírlapba karttlnA Ferasa aaéa moat adott leiráeom eaak emlékeaet s nam teljegyaéeea aia-paUAa, Baritere arat esért páruajia senki kl
nem fodt
keió aaavait:
.A magyar nemaet, hlsaéaeretet e müveid dáal képea^ég' tekiutatélwn egy hajsaállnyivat eem áll hátrább EurOpa bármelyik nemsetéiiél, a asabadeág axeretetbou a fraaoiákhoa pedig igen ia köael eeik Kat léginkéi.h btaaa|íha ea-redévaa törtéaete a aa ut óbbi irtóhnn történtre hámon emelkedéee, bár utjain a eaakösain melyekkel a nagy államok torába emelkedni törekszik sok helyütt láthatjuk a kesdet nehézségeit s ktladő estköi k primitív voltát. Jtoosáss* n meg! édes barátom, ha én mint francia Ulán saigoru mértéket alkalmasok, de éu mindenkor magún* I kat véstem mérték égyeígííP
• Elsősorbali megemlítésre méltó a magyar uar-lament, hol a nemaet tüze, vére s ssónoki tenet-ségge keresés nélkül kéaen feksaik Ugyan, aj liaaa iránt - tápiáit jóakarattal együtt, melyek kai aio&ban egve« hfányÜt egéssen betakarnf nea lehet Bíinto kirí képviselőik sorából a aok mént % valamennyi vitájukon éreahetó a Mb nilíUMt ijponw # kwtiktittk hiúitya ; pedig, bogy Tlr*TaV fiissáf a mai hnsstsfaiéByaknji tiif felelni tudjon, as utdbb amlitett fértiakrá s esek tanácsaira majd nam ínhhan raá vaa utalva,, mini a jogássokéira. Ha r magyar képviaelS* háxbnir 4§Ö kéoviseíÓ köifiK gyakorlati ■mW^olna. akt tiem könyvek után iameri as ipar s kereskedelem bajait; ekkor si agrioultu* ralia államnak .átalakulásából ipari ailamaár Ttioí a nyeraterményeknek bölcsője vagyon, nem kellene olyan nagy ktiaulfiUm a »ly hoaesn idfl Mig némely jogi kérdésekben a hát opoaitíója hónapokon keresstttl tartó vitákat támaait, addig a kereskedelmi s ipari dolgokon aimán a caendeaen aiklanak tovább. A fegyvergyári vita óta ilyenre alig emlékeatlnk. Amint latszik a magvar valaeitó köiönaég siemében még min-1 dig kiváltaágban resieeül a diplomái* joyatz kép*\ vmltí, ami aaonban jelen visionyai között aem* | mie»etre aenrválfbvtik el^iyére. mert a milyen fontos dolog JSfct alltn a jwjoktrt, éppen olyan i iiükaéges aa ipar utján a népnek miH(1*HMapi\ heiiyrrirt küldeni Ehhei pedig nem jogtudomány hanenr szakértelem eiükaégea.
A franoia parlamentben vajmi kevéa olyan képvieelfft iamerünk, aki érek hoaain során át jsiótianul s uémiu csákóért ülne helyén,bogy pártjának Jgent^vagy „nemet" bólintson, a eaenkivül ugy tűnnek fej, mintha örökfte eai-I métlenaégben .ai nvedne. Kit a vérünk aem birná el a Magyarorsiágban is csak ujabb keletű betegség. Itt ifem a hírlapok csinálják as | embereket, hanem as emberek a hírlapokat. I Nem két-három -pártlap dominálja a -helyietet, hanem legtöbb eeetben ai. aki magát a népképviseletre ni vatöttnak árai, Kaját lappal rendel-keaik önnálló aasméinek hirdetője s így törek* aaik magának pártot, de különösen eaiméit | I terjeeitŐ s ellamerő kösönséget aieresni «íour-| naliaiika nélkül aiámba vehető képvieelő• nem | létesik. Ha bukik a lap, bukik a képvieelő, el*
fa tat • hogy a magyar hUdn*k oly karáa kiao-almaaaa van. Itt nam aa áUassot, hanem as egyeseket a vállalatok értea.*)
De ast vessem éaare, hogy elég ía les* már egy fűtésre a iorgáoe darabokból. Fütsön velük goiidnélkiii tak sierkeaitő uram! Malagadják mellettiik. a kit éndekel. Ha eiJogy, ieaa másik, hiaa iti tekaaik előttem, »egy öíV oeomókba ki'»-títaura. Kgy akó étjU* hMl-gyorgyvirí,"— vagy «iranyu ltie aaaayoituirt mind beJiíerálom
A tírálji réirebajtík eiiílirata
0 cJyrehajldtn dijttbbdlytatra nhrt
A magyarországi k. végrehajtók által meg* tartott oraaágos értekeslétről, követkelő sorokat vettünk :
:ükiütetu Azcrkűzt&Ufl
Ai igaiBágügyminí^ter ur Hí n ugy méltósága 26421-^891. az. a. körrendeletilag tefhivtaa kir tör vény as6kek, elnökeit ós^ aa ügyvédi ka ma rá
Bnyéfwík aa érvényre emelni ohajtet* megsgciilk léttani a párt. tta meglehet ai is hogy csak a lapsserkesstő tűnik el, a Up as eszmével ellenben kivatattabb keiekbe kerül s gyóselemre vergődik. Ebből magyarásható ki a hírlapirodalom asou rohamoa fejlődése a vég telen gyors átalakulása, meW i'áriaaban a min pdennapi jelenség köaé tartoalk. Vannak Pária Mian lapok, melyek csak hónapok, hetek, esetleg napok, sőt óral oeasat vírágoanak, aautan elfonyadva a lommal együtt aeprtt alá kerülnek. <t£r,ek mind a politika síülöttei s halottai.
A parlamenti életen kivlll érdekes még a thayyar iuus#ly $t»l<pllf(itih is, mely bár a ílor* pus jurís erős alapjain épült la tel, még ie a többi müveit államoknak e tekintetben jóval mö götta maradt. A legcso<lálosabb aaf hogy egy oly nemaet, mely annyira barátja a saólássaa badságusk mint a magyar, hogyan maradhat meg a VMilhdh$jjf elhaityagolársa mellett, a te érdek irkatlrkánái V Különösen mikor a népnek M)*„-a irást olvasást nem tudókból áll. Fran* ciaorsságban nemaedékek ssületaek e halnak ki< míg önöknél egy köaöneégee per eorsa el* dül,"
i,Rdea barátom I Israel népét nem terheltté na* hés bUne; ha aa ( dvöaitŐ kivégaiteiáaa előtt létesik vala a magyarbiróaág, mert ha ida appellál a raá kinaabott Itélat ellen t aa még mai napig eem lett volni foganatosítható;0
tilyen a mi véleméayüak la.Ön baaai biráa* kmláaa telfll s ne ceo«(álja ha ilyen garantt* Mellett, oly nebtsfn lehet a rapltJU$t oda
kat,hogyMtmdÜMfthiTyr»ti tarvamtat illatőlag— melyet as 1WI. "évi XYJL t ea 68. nyert felhatalmazSaa alaniáih a bírósági végrehajtók S4&mára aaon eljárásukra nfere éieroe léptetni asátidékotik, melyeknek dijaaáaa Iránt aa 1871. évi M. t.*ca. rendelkezést nem tartsd* mai, f. hó ílO ig vITéminyea jelentést tegyenek.
Mély bálával tartoaunk igaaaágflgyminiata* fffat Ő nagyméltőiigauak éa ooloi tanácsaiuak^ hogy mielőtt végleg intéakedatt volna, aa illa-tékes közegeket meghalgatni keryaakedik. El iametatett ezen • kegyes intézkedíaael a dolog fontoaaága, hogy t i. e dijaaabályaat van hivatva 460 — gagyobbára ceaiádoa — bíróság-végrehajtór- BegélDfltéiéVai bftlőAlUbt, J91 líér-" ~ demelt, táradságoa mnnkájukat díjazni: másfelé pedig megetöntetni a telssámitás é* meg állapítás kösti differenciákat éa az ebből lolyó súrlódásokat.
Elismerjük saou jogos éa meltányoe törekvést hogy a kieebb jelentőségű ügyekben, melyek a kevésbbé vagyonos osztályt érintik, a jogérvényesítés a végrehajtás etadiumaba ia olmóbbá tétessék és készséggel housjárninnk exen elv inegvalósitáaáhos; de másielül jogosnak tartjuk ason kívánságunkat ie, hogy a nagyobb k&ve-teléseknéí a dijakra neave fokosatoean emeike<M skála állapitaaeék meg ugy mint — rég bevett bírót gyakorlat szerint — ai Ügyvédi költségek megállapítása ia fokoiódik. valamint törvény érteimében a kir. jegyzők dijai ia a tárgy értekével arányban emelkednek.
Miután a miniszteri tervezet nagy fontosságánál fogva, életbeléptetése Vlőtt ve!eményei*a végett ai. illetékes közegeknek meg küldetett, több felhívott törvényszéki elnök pedig a területén működő bírósági végrehajtókat balgatja meg elébb; » kösérdeknek ím aaolgálatot vélünk tenni, midőn a miniaateri'lerveietet, valamint a mi javaalatnnkat is jelen tisateletteljee emlékiratunkba foglalva, indokoltan ismertetjük, sie-
rény éssreveteleinket a tervetetre neave meg-tessssük.
A véleményesés végett szétküldött miniszteri dijaaabályaati tervezet igy haog/ik : Ittegéaiteljeeséghon van a miniszteri dijeaabály* iát, köanlve melyet a lapok már iamertettek.
Mielőtt a díjtételekre nésve eaarevételaiaJret megtenők, bátorkodunk hanganlyoani, bogy itt elíáráeukért vagyonilag ia teleiőe, agyébb fog* lalkoaáatól eltiltott köaegek dijaaáaairól vaa sto ; hogy tehát nem csak a tulajdonképen terhes munka értéke, hanem a vagyoai feletőeégek s ~ az eljáráa aürgőa terméaaetén*J fogva — a nyom báni intézkedés is dijaaandó.
valamint minden siaknál éa foglalkozásnál^ dijasás a véglett munka tárgy értékével áll arányban, ugy nem lehet ettől eltérni a bir. végrehajtok kai saemben sem, s igy'a bír vég* rehaitó munkadíja, ax Őt különféleképen terhelő teleloaég arányában ia fokoaaadó; mart -például ftm, 500, 10UU és 2000 frtoa ügyb^h a falelŐiég nagyobb miut aa 50 frtosban,
A díjtételek megállapitáaáaál pedig ti gyei em be venni kéljük aat is, bogy a bir.- végrab^jtói álláet magasabb kvaliiíkáciahoi, óvadéklatételé*
*) iarvtsr* leagsrasfr íruk aéasia ia téra, aavl a ím Mtsrf/mWy litsásk kss Is k»gkae»Ukl» W lasa ksava scxtfc garasUAtli iarv«traakM í^jAi^aei. wsrt aa Sa tnasU karii)« sm«4u, kftaatusli ««t t tim*\ i* * t» aaMéa k| keaaálssasal aaeabsa, jéiasa agyelaweWial Bét-rtar« ant, Itog/ t0títi elvtasa luuaiaiaaii jsse-
MMA|4aah larUastéi » álkor eaai ág lt| klkáka esel.
* * A 'Wbwtf
Nsgy-Kanismi, VRBárrwpt
Zala 34. »z«m. (4. lap.)
1891 aupMtus hé O ia
hsa és bisozyoa tűflu át oléiutwwM gyakoriét-íétjléleMtti utáni M kőit, méltánytalan ho» kérjük kötai, hogy tekét elállásnak bistos I mivel nincs kellé méftáayoláaeal >< éjjeli nyu-
galom tsláldosásár*; alázatos vélkménvKak im rint a*/eljáráei dijat iegaéltáayosabbaai óra-taámr#Sa|utne megpíllapitani.
Aa & jfoatt foglalt intézkedés szerény aiae-aettlnk szerint, nem, tartozik e aaalélyaat keretéka; mert a> IÜ7I. 1.1 t-oaikkbea meg-állanitett eljárási dijak miadeneeetre megilletik a bír, végrebijtót, ha a helyszínén már megjelent ; ezekre nétve tékát intézkedés t-akaége fen nem forog.
A ft> ( béli iráediiak ia Igen aaekélyek; mert soronként (legalább 18 szó tagból álló, 120 soros ivnyi jegysőköny vi máaolaiért 40 krral még as irnoktartáz níno* megtérítve A hitelesítési díj ssintén csekély; mert a jegyzőkönyvet, hitele-sitée előtt kettfaek zeég össze- kell olvasni s még eaak azután lehet'hiteleeiieni.
A tervezet nem gondoskodott a nem szorga'-mázott Ügyek díjasáéiról, melyet ugyanié jogos követelményűek vélünk; mert az átvetellel, iktatással iudikáiáaaal, irattái esáseal, nyilvántartással, és jelentés melletti beterjeeatéeeel eok munkát ée irodaanyagot igényelnek.
Ha a vágrehajtáei kérvéay a bírósághoz bqa-ilalutln aa ggysédaek )ti annas mansutla,* kincstár is beszedte már a fokozatos bélyegilletéket, a egyik eem togja azt elengedni illetve visssaadni azért, inért a sövetelé< foganatosítás slőtt kifizettetett. Ha tehát a már teljeeitett munka dijft é* a bélyegkiadis — ami egyébként igazságos is — a végrehajtási kérvény beadására okul eaolgalt adóé által megtérítendő, méltán kérdezhetjük : miért nem alkalmaztatik w elv a biri végiehajtó irányában is * Miért ne igényelhetne C tiTa neki sokféle irodai ka-.
ée tisateeaégea megélhetést kell ayqjtani a vég' bői, hogy arra képaett és tílhéleteeaiz megbiekató egyének ambícióval pályázassak; s nehogy a megélhetée nehézségei, a ktlttaban le fárasztó e kevée eliameráseal járó pályától a tlastssségee elemeket elriaassaák.
Figyelembe kérjük vensí a mai kor, a társadalom igényéit, s aa élet drágaságát, taleg a kettőe költséggel élő vidéki hír. végrebaj Sóknál kik családjuktól távol, kettős költekezése* kény-
ezerülvék, .
Figyelembe káigttk venni aaon — általunk foiytou hangsúlyozott — körülményt, kogy a bir. végrehajtó mindaaon munkát, maiyet a díjszabályzat díjazni kivin, 20 éven át ingyen végezte nemcsak, de a hézagosnak' elisaeert 1871. évi Ll. t.-czikkbon biztosított munkakörnek része a bir. végrehajtóul Aendre rendre el-vonatott — ugy, hog^a yégéu, hosszú éveken át csaknem kiaárólag ingyen-munkát teljeeitett.
A díjtételek meghatározásánál kérjük végre figyelembe venni, hogy bárki- ligás előleges egyeeakedés tárgyivá teheti a munkadíjat sőt az ügyvéd, ha munkadíját nem találja a bírói msgálíapitaaa|l eléggé megjotalmazva, megbízó (elével szemben zzámitja tel a különbözetett; de mert a bir. végrehajtónak egyezkednie nem lehet, jutalmat eltogaunla 'nem szabad, dijs. oly összegbon határozandó meg, hogy abból ha nem is bőven, de legalább tisztességesen, gond aélkfUtmagelHeasen,
Áttérve már moet a tervezett eftyee díjtétele ire, általánosságban bátorkodunk megjegyezni,
aierínt igan tág, a a SUO, 1000 frt és mou felüli dijfokosás a méltányosság és arányosság kövei-ményeinek, nem felelnek meg. Saerény óhajtásunk aa volna, hogy a dijtételek megallspitásáaál több.-*- pl. öt — tokosat külön böztcsaók meg s a munkadíjak 50. 200, 600, 1U0Q, 20D0 trtuál és azon fölül arinyosabbae, némileg magasabb A folttlfoglalási záradékok rávezetéee szintén tételekben s reánk nézve méltányosabban háti- időt ée munkát igényelvén, s legtöbb esetben a roztatnáuak meg. mert hieaen a tervezet I. {-a bíróságnál levő alapfoglalásí jegyzőkönyv fel-1. ée K. pontjában megállapított — úgynevezett kutataeával járván, annak díjazása szintén isi-— dijakkal tulajdonképen csak a Islhasznált veendő a javaslat keretébe.. írószerek és Irnoktartás vannak megtérítve, abból a bir. végrehajtó megélhetésére, munkadíjára vajmi kevés, vagy éppen semmi eem ma radt > már pedig a btr. végrehajtónak, mint fizol éa- és ayugtlguilküli közegnek, nemcsak il —jólétiért, hanem a jövőért, t. i. aaon időre le teli gondoskodnia, a mikor már muakaképtelsn lesz.
. A harmadik pontban foglalt dijaknál, alázatna óhajtásunk saerint, különbség volna teendő a székhelyen vagy aann kivül átvett értékek közt, e mivel ezen értékeket Őríaai kell, a ezen őrizet a vidékről hozott értékeknél tőbbayirs egéas napi,-néha meg éjjeli vigyázatot, eber figyelmet éa gondosságot is igényel: a vidéken átvett értékei letétbehelyesésvéri magasabb dij* létetek megállapítása a méltányosságnak meg-fslslő volna. -
A 4. pontbeli teendők, szerény aáaetUak ese-—riat asgsehajláet kép esvén, Itidobolsütn as ti-járás dijuknak aa ltHL^J. tea. <4-. g ában meghatáruaott díja főár való alábbeaállitáea, annál le iakább,-aivel az átszállítás több időt s ép oly sijárást igényelt, mint az öeaaeiráa.
■időn a kitehettek kegyes m<rts|ss<isért esdünk, aaea: rMaéaytluknek aduak kifejezést, hogy sikerilt meggyőződést keltealafc aairáat, bogy amit kirttnual az nemcsak méltányos, de jagas is, mást jogállamban ingyen maokát felelőséggel terhelt hivatalnoktól követei nem I*. iiet, a bir. végrehajtók pedig csak ast kivágják, hagy a vagyoni éa fegyelmi felelőséggel, a nehéz munkával eaamben legalább oly eliamaréa-ben résaeeüéjenefcf ntint minőt megérdemelnek, hogy őket is lelkesíthesse munkásakban a tudat, hogy évek hoeezn sorsnak ernyedetlen eaargalma után meg lesxn*k mentve a koldus-bottól, hogy tiszteletben lészesülnek, mint máz hivatalnokok, és kogy az eskü, melyet hí Tataink elfoglalásakor tesznek, nemcsak kötelességeket ró reijok, hanem jogokat ís! Igazságos ügyünket Tekints te as éged kegye* pártfogásába ajánlva maradunk mély tisttolbttal Tekirattiségad alázatos szolgái a* 1891. jalius 2& és következő napjain kudapaaten tartott értekesiet megbiaá* laáoól: (it/trtymfy Béla temesvári biróeági végrehajtó értekealeti elnök. Fábián Ferenci nagy-, kanizsai bir- végrehajtó. Szaát János váci bíri végrehajtó, értekealeti alelnökök Sztutpéferf JÁmtt im^-4—i 3b vógröKaító Tfiiamáa — '"í-y István gyöngyiéi bírósági végrehajtó, értekealeti jegyaőkT &mlyói I' Ignác komárosü bírósági végrehajUi, a .Bir. Végreh. Közlönye* eaerkaaatKja,
zeléei munkát okozott ügytől, mely foganatoei-táe előtt — de kiadványoaás "után megszűnt, aránylagoe éa méltányoa dijazást f
Fővárosi levél.
B-adapaatl leópete. 8. EűydByh üyult}.
lHa:
Itt méltányosságból késseéggel elfogadjuk az 8-ban oélzott eljárási díjmérséklést.
A hétköznap délutáaya kizárólag az előkelőbb hivatalnofci otöftttyok nzőrKttöiSaara azolgil, mert a legtöbb (kQISufysen állami) hivatalok csak délelőtt b—ÍJ óráig tartatnak: a ilyeukor hibás nem oly tömegessn de elég azep a/.ómmal van-| nnk látogatva *a oly nyíri mulatóhelyek, mint I a Svábhegy, Jánoshegy Zugliget, Aquincum, Mar-j gitaziget, Zugló Stb ; a minden ily uemü helyekre a legkönnyebb s gyorsabb kUzlekedeaí eszközök* Méltányosnak tartjuk a szóbeli értesítés di j kel lehet eljutni. A Svábhegyre félóránkant in* izzását, msly igen gyakran több -vooaódaéggeljdul a logask.reku vasút, • Zugligetbe 6—Itt és időtöltéssel |ár, mint a levélbeli érintkwes- jpercenkint közlekedik a főváros minden rtazaről Végre a karhatalom igénybevételével járó-a ló vonat. Aqwnnum, e gyonyórüen aiaiaZiiou utinjiráa és idővesstéa aaiatén külön vőlna di-1 türdő a mulaio helyhez, a azi-endreí h. e. vasút
jasandó, mert külön munkát igényel.
Kaen, utóbbi négy nemű eljárásáról a terveset nem gondoskodik s igy e részben hi*
ányos is. i_____-
Esek előrebocsátása után, legyen szabad az
vezet, a Margit szigetre a Duna mindkét partjáról, 3—4 állomással" 10 percenkint indul a hajó I egyáltalán mindenhóv* el lehet aranylag igen rövid idő *I*U jutni.
A közép osztálynak, azt lehet mondani, —ha
általunk javaeolt éz megállapítani kért, Ü'U évi épen ideje van — hétköznap szórakozása abból gyakorlatból merített következő díjtételeket is áll, bogy: • menjünk egy kts jo borr,a Budára ! ismertetni: ~ ~
Ezutin következik a dijsaabályzatnak táb-láaata.
Midőii jelen tiszteletteljes emlékiratunkat Te-kinteteeeégednek átnynjtani bátorkodunk, mély alázattal aziránt eeedezdnk:
Kegyeskedjék odahatni, hogy a min isiteri dkjasabalyterveaet javaslatunk értelmében mó-doeitteeeék illetve kiegéeaitteeaék, e ezáltal megélhetéeüaket lebstAve tenni, mert a miniaa-
városszerte Iginérve vannak már as ilf »jö hot.-oe budai'dturia korcamák (sajnos azonban a jó bornak alig van mar híre ;i ki uem
eléggé lájékusolt ugyan htálAT keresne, mert — ugy látszik sjószerint vasaik a köamondást: »jó bornak nsm kell czáger. a alig hirdeti egy kis tábláoska. hoev olt kon:«ma vau, s azután mag aaápitalaa ily „régi hírnevű' kurta korcsma utáoozza >ahol hiába keresünk jó bort*.
S ha talán bepillantani szeretnél t. olvasóm
teri tervezet a bir.'"végrehajtónak a azomoíu, I egy ily nagyon le egyeaerü helyre, funuáaak IHjHj^^BHH kaeervee mult titán, agy g szomorúbb jövőt tűnnék lat « kép, az udvaron egy kel zis tarák
Á 8. pontbeli dijak fbkoaat szerint volnának I helyhez kfiátáaba, ami ped'g egy modarn jog- asztal néhány taárnya ataU, melyek közül tarka megállapitandók | a legkisebb tokosat I trtban államnak nem lehat uaalHL társaság Ül zqjbsan táraoiogva. minden asztal
mert a feleket egy kitüaendö határnapra meg- Ez alkalomból nem nagyhaluk megemlítés mintha egy-egy családi, vagy jo baráti tor volna
nélkül azou eainoa ködllnieiiyt sem, bpgy a pedig biseny az ország, a világ iegturusabb ta-legmáltáayoubb .difázKlíilyzattal sincs éagitve Ijékából kerülnek sokszor egy-egy délutánra óeezt a tieebb Ugyforgalmu bíróságok mellett müiMI [ez alakok. .
bir végraháftókon, mert mit ér annak a dijjpa- bgy ily alkalommal térédiem be véletlenül ily bályaat ha a mnnka hiányában jiiaes alkalma kurta korcsmába magam is, t einte ürú aszta* aat ér vényééi teni, igényelni. lommnál, ast vettem észre, hogy laasau 5—éem
Miért le bátorkodunk mély aláaattal aziránt I bar verődött össze, kik éláat vitái kezdettek esedezni, hogy • munkakör kibővítését Is ia-1 egymás kü»H melyre aatáa éu is ligyaini teád-.
liivní, megbaílgatúi, velők jegyaőkönyvet Tel vonni éa' atóbeit a biróaághoa Mterjeaateni kell a nagyobb öeeaegtt Ügyekben -mindezen teendők több ülőt éa goMott Igényelnek.
A 6. pontban foglalt ügyletnél a bir. végtre-hajtóaak követkeaő munkát kall teljesítenie,
1, megkéri eéet fogalmain! a tkvi. hatósághoz; — V. azt letisztázni ; — a, ahot hlteleeitett jegyttőkönyvl kivonatot mellékelai: — 4, a ■egkereeeet beadai vagy postára tenni; mind-est 60 kiért kiváltul nem leket, midőn a tl. J |É| mám
aL
tkgyekben, 40 krtól kesévé sslatén aránylag foaoaandók volnának.
A 8. |-baa megállapított dijak ujabb kedves-niuyl nyujtsnak aa alaptalan előteriesttéaskre e megjeteitéal van nyllatkoaati uilak ugy vtneftll ■•ceaahva aogy aaokkal iiapjalakbü a bénaankis sem fogna twHpIlli 4 l-ben awghatáruaaU kiitta eliárisl tllj eae-* hély, s ameanyihwi nincs kllönuág téve as
vaalstba hozni, s addig Is míg eaen jogos vénáimnak a reformok sorrendjében megvalósul, teendő felterjesztésében az igaaaágügymiaisater
lem.
ée 8. pontja aaeriat maga egy S oldalból álló Ur 0 Nagyméltóeágánál odahatni legyeskedjék, is tolat ée kltelaeítéaérl 40 kr. dij jár. hogy a dTjesabélysatoi tartalmazó ministeri ran- ne!
A 7, ée S. pontbeli dijak 60 Irton felüli deletbeu Intézkedés történjtk aziránt la, hogy: lát
Társalgásukból kivettem, *bogy az egyik tiszta német, a másik cseh német, egy tol s tat magyar. Asztaltársaságom vitatkozása (mely uu lehatna egyébb mint 'politikai) a legérdekesebbnek igérkeaetu S csak ugyan nem csekety bamu-__ latomra oly áaaaz*rOan, megfontolva aa ujaágokból 1. aa ingatlanárverések, caődleltároaáaok, ósIcitált bizonyítékokkal érvelve, nyilvánítónak el* egyék végrehajtási oselakvények — .fontoeabb veiket, véleményeiket a >helyzet.-ről, e keleti ügyek* elmen - a bir végr<bajtóktél el ne kérdésről, a külpolitikáról, majd a 48-as eeassá* vonasaaaak; 8, kltlöu-kttlön lakó régrehajtáét I ayékről. Kosulliről atb., hogy magam ia alig saeavedóaél téayleg foganatba vett vág re hajtás tudtam volna hossá szólni. De.neu ta tanácsos ne teklateasák egy végvshajUansk; S. ha bir. anaak, a kl as újságokat upcffhiat aem kiséri végnbaltó a atwlgálat eraekében saját vagy agyelemmel mart — mint ssár előbb mondám — saweődötte tart, ettől tuvar felajánláaa által el | itt ugyaooeak utoleó ember már as, aki legalább ne Uteseák. 11 .kts ujaág'-ot vagy „Budapest*-ei aem olvassa.
Zala 84. asám. (5. lap.)
Ssórakoaást minrienUli éa oiindin idnbea lilát hatunk. He katona lenéi akarunk hallani, ott a Lukion lUrdö parkiroaoii léiánya, avagy a Mar gjl axiget: lombba a bél minden napján 11AI
■ löveroa valamely köahelyén kiinni aana a kó-mn«*K mulalaláiára. Így a budai kíoakban (páninkéit,). Peeiea aa Eraaébel sétányon^ a redoutnál a vároeligelben előbb helyen.
Ha mit sétát akarunk, ott a Duna mindkét
~ jieHji, végiolennok lásxó lámpa torával, a mi a büdai oldalon a Margit hídtól ugy lUnik lel, mini ugy Ariáai lélkör, moly, mivel a Duna kanyarodik, a peeil lámpa lőmegbe látásik beleolvadni. Axonban ha Budapestet, a világ vároaái akarjak Uoulmányoxoi, megiimerni lámpánál, úgy caak
■ vilAgliirii Andréasy-ulra siessünk, épesil bou-levardra, mely gyönyörű palota porával, fáival a liél oldali siélea járón löl s alá aullámxó tarkabarka, fenyll sétálóival lyyfftgitQtl kávéházaival, ix uzokból mindenünnen kihangzó zenével valóban festői képet nyújt. Ili hói különben >1 egéax nap exer Ab exer ember jár-kel, ilyenkor a lovamat enii pompájában láibaijuk, A csaknem nappali lénynél hullámaik a sé'álók önöne ; i Zösép iiiiiii toptok as flákereli jterkoosik—oirtnitahnk dAbStgéke, veloclpediaik exiladgaláta, egy pecre ni ssüník, éa zajba belevegyül a kávehátakból melyek iU agy mini úrik, a cigány Ifihangzó se-né|é. A sétálók köxt pedig lényoMbbnél-lényeMbb mmabbnal-turcsibb vtfélelékei, alakokat léiha-
-nink-í'Ht~nrtff—|0gál» csoport, - etenlrlkuz modorával éa tartásával' kritizálja a röpködő lé-nyée éétt pillangókéi i mtiolt egy- egy bámuló idegen : ilt jón kél (örök halalmsaan csibukozva i ön egregy borotlváil angol, avagy 'Irawia; sőt •nmünknek li alig hiiiünk-. eseuLközt jó velünk egy ében lekele néger, népen lene* frakkba e
— Maclitván napját kegyelettel ülte meg vároeuak. Igai ugyan, hogy e napon aem volt egy etlennt inteti lobogó ua kittteve a kór-épOtelokon, deasért a derék badaityánok minden áron ünnepieeaé akarták tenni a vároai. Már reggeli 6 órakor nagy riadó volt a lütóilé-eág lenekarávil i néhány laraeklóvée tudatta, hogy a magyar nemiét ünnepe van. Reggel megeredlek a* eg csatornái a erős izél mellett, va-lóaágoa ilvaiar lett, mely egész délig larioti, a nagy réiaben véglegeseti mngaemmisíléssel lenye-getle a délutánra tervezeti különféle ünnepeére-kei A lápor volt oka annak ia, hogy a Ferenciek templomában uiegtgriolt ünnepi iaimi tiszteleten nem jelenlek meg annyian, miol ménkor. A városi tisztikar, áx itt létező állami hí-
ler Szidónia, Habios Róza, Póling Mirtaka. Tóik Vilma, Berger Ilona, Miuiner oóvéreá, Kolima Teréx, Braun Irma iBpeairől) Koazí Fá«», öroea nővérek, Illan nővérek, Sieinberg (iiaeila, Grua-ner Matild, Kéllemán nővérek, Orou Julcaa, Heffer Mariidia, Heckmayer Ju'eaa, Háu Min* (Szombathely,) Koienleld nővérek, Kohn Katalin (Körmend,) .Sobár Kornélia, Policxer Jnlcaa, Weiax Regina, Tiber Sxidi, Uatamboe Maliid, Vege Lujxa, Kólb (iixella, Táloei Mari, Kováéi Jolán i Boglár,) Siocker Nani (Verne.) Guttáa Sxidi éi aa örökké vig kedíiyü, moeolygó arciü Hirschl nővérek.
— Nnatljl hlr. Blbra Frigyei br. bonvéd ezredein* tTTeoT exredparancaookboai-•zaiabban lartolt ixabadiág ideje leielvéo e bó
vatalnokok löbb nö, i ax öaaxea honvédiégi lörae 19 én viiaxatért városunkba, ahol november hóig éi lűlMziek Klobitcíúr alezredes i helyettes exred — mig nyugdíjba nem megy, — log maradat. parancsnok vexeteie alatl voltak a templomban. A bárónőt a napokban várják Bodapeatröl, hol a mig a h <nvéd legényiég lelje* dinben a tem- Sós-lürdot baiiaoálla, miul öfoifiiíel értesülünk, pl.om belsejében oldalt foglalt helyei. A hadai-1 igen jó aikirraL
lyánok éi lüxolió egylet, valamint a munkálok | — HIviIiIm kárát, Suutlict Károly a egylete ia testületileg jelenlek meg. A mixe alatt i nagy-kacixsii járás lóuoigabtraj* e bélen ktwjtg néhány ttrackl6ve»_voii. A déleMttr nair eaOav nw ■ hiváiglgj EúrStat, «» »gj~
bogy jelenik érxékeinknek e megmondbalailan külonleienég ÖMievmiMága a caak axt érextük, hogy keblünk dagad, emelkedik, hogy — büixkék vagyunk ...
Helyi újdonságok.
— Aa npoiintl király sititeléel napját, é "bó lrt-át a várna kegyelettel Ünnepelte meg. A hxent-Kerenci Meraet templomában reggel 9 órakor hála iaieni tiaxielei volt, melyei a lerenci xxerselt háxfőnőke maga lartotl papi xegédletiel. A lemplooiban a vároai tanáéi Lenqytl fóiegyaő 'exeléie alatt, — a |>olgármeeter wabadiágon lévén, — jelent meg, a lórvényixék éa láráabi-óiág teljee ixámban, ugy ax adóhivatal, pólain távírda valamennyi a napon inolgálatban nem ievo hivatalnokai, ixéj) ixámupolgár éa a női krtxöniég diixea komor uja volt 'jelen. A helyben állomáaoaó kőxői baxtiereg éi' honvédlég ónaee iörx»- éi főtiixli kara, ■ a kö* xőv hadsereg legényiége a templomban loglalt
folyiM 5 lérvben volt hüyeti a .Zöldla" kert la laja nedvessége miau nem ott, hanem a -Sxar-vaa> vendéglő nagytermében éi kirihelyilégében tarWótt m«j{ ax ünnepély. Az ünnepély' kexdetéi 7 tarack lövés jelexte. A délután megtartandó programm kösönség hiányában egénen elmanidt alig 16 Vendég jelent meg. X~S órakor kexdödö lánffmulaivághffi a „Saarvae'L vendéglő nagytér me xauloláiig megleli. Ax eeieli programmbéí uieg
légek halóiágainak ügyfcexeléw inegvixigáiáaá éa ellenőraéie nemponl|ából. A löixolgabiró eddig három köxiéget ínspiuiáít, * a jövő heten toly-latja kőrútját mindaddig, mig ax egén jiráaat be nem ntaxia.
[ •— A magyar Ipar, különöeet) a helyi ipar egyik kevéibé gyakorlott aga: a kömeisiéi. lia-xankban ezt leginkább olaixok gyakorolják; de itt ott lalálunk magyar 'kőmetsző iparosokat ti luklat iilyanokut lik a kulio á Gaiön iparosaival nem cáak bogy kiállják a verienyl, nőt sók esetben tul ia haladják őket. Örömmel lapaexialjok, hogy ex iparág terén vároenntban ii van egy derék
a melyben a nap jelenlÖHúgét lijtegetie. Ulána a a >Sxisaloi< uavilta Horváth litván igen jól
Ezután vereeny linr kövelkexett, (caárdái) melyre __
cilinder alá bujialva. — Ok. e képat korfninm 211 pár jelentkezéii ■ dijai Kalen* I ajoe én W«i tparóic kinek kél mutikájál tamrt iOzeléiíl), mM-lebei aaonban életbüen letrni!. . . axt látni, arenatein Fanni (1 üveg nomlyai éa egy tányér lyek mindenike a kömetixée lerén remeknek mond-hillini, átélni kell; i akkor ii ciak axl ludjuk cukor 'sütemény) nyerték el, — végül volt a ható- Hild Ferenc kőmetsző munkatermében ki-
szépség verseny, jelentkexeil H nö. Hess Teréx- szüli a Qahíbka Bé'a Ibároe-Beréoyben elhunyt nak lett, mini a szépek legszebbikének á buútl- lúldes urfl sírköve, mely kemény neuatifii homok ság elismerése nyilvánítva iemlékül), ezek után j köböl Uragoti tört oszlopot — a gyermekeikben pedig folyt a lánc szakadatlanul hajnali 3 óv&ig. remélt szülök reményeinek ömxexuxódáaái jelezve — Este a polgári egyletben^ as iparoa iijuxágt — késxült. A sírkő, talpazatával együtt 8*61 mét, műkedvelői elöadáiá volt. Sxinre került: ^A Tu-
nikás leányok," a darab inagáhin véve igen íól VOll válmiva, az előadás kitűnően sikerüli, a ■zinház xsafolágig_jDfigtdif Jgen nép é» válogi-tolt köaöniég, a játsaó neméiyset egytől-egyik diciéreiet érdemel, mindég vik igen jöl lellngta ixe-repét az énnekkar állal előadott ii ilarab igen ötíubangxón és sxabatosan leli előadott, különösen dicsérelet érdemlenek jól felfogott éi sxaba-loaan előadott előadásukért Uolnár Mariska k. a.. Tóth Lajos ki a szerelmest kitűnően adta éa iól előadott éneke is tupsakai ssereett neki, -Sze|ig 9tidi k. a> a falusi naiv kis leányt kiittnö csaes-kaság|al adta elö, Molnár Sándor ia jól megália helyét, Polltxer Róbert kitűnően jáiita a leányi bolondíló fiatal ^mber szerepét, Viola Kálmáo^ és Farkai Mihály megállották helyüket,
magis, közép Szélessége 90 cmi. a tört szoborba alkalmazva van egy leliratitibla éa egy kereast, mindkeilő lekele, belgiai gránátból. A mü méltán dicsért mesterét. De ennél laláa meg atebb ax az álló kereaxt, meiy moai készül Kié-Komarom község részére. 5*80 mter fisgas és 1 méter Széles, góth stylusi kápolna alakot ábrázoló tatőzet alalt áll a kereszt maga; ax oldal falok áttört munkával késxülnek a a kápolna tetőzetén művészi faragványok laihalók. Mindkét mű tervezete rajza és kivitele egészen a Hild munkája. örülünk, hogy varoenntBak íTy Jerék iparosa van ki munkájával iparkodik hírnevet szerezni városunknak. • *
helyei, mig u honvédeink egy combinál! ixáxada Axsalay Gábor igen sikerült háxmeater alak volt ltuteilh izázadoi vexényleie alalt a templom kör- játékára megiátixoii, hogy gondol lordiioil és a Jiyékának larüleiéa solnoltee- dinben felállítva, i kóaóniéget már megjelemMével is mosolyra kési-ttxép ixálai Iliik, klf-)gáitilan diailien, ■ midőn leié, ax előadod uoupleibr'il többel megkeltett ia-a háromszoros dlisiüset adták oly pontosságot mélelnle, Rolhmann lltláné ée 8xelig Fanni k.
— Palgárl Icáuy lakaiája, most már mégis lesi varosunknak, i a szülök axon bő kívánaté, hogy leányaik a magasabb nevelésben ia réixeiüljenek, küaelébb teljesedéabe log menni. A köioktatlil mlBisater ugyanis felhivlá megyénk tevékeny lan felügyelőjét dr. Huiictlca Kálmánt, hogy iparkodjék oda halni, misxerint az iskola, még e tanévben működhessék. A lanlelügyelő itt volt váróeunban a értekezett a vároai halósággal s mint ftdjuk, ax eddig volt nehézségek annyira a vannak küadve, hogy a polgárt leányiskolát,
tanusitotiak, miről osak a le|||obban betanított a legyelmesett katonaságtól várhalunk i as egész •sásad dlistQat ugy robbant el, mintha egyetlen puska lövése letl volna. A helybeli hadaalyánok dr Oraiitáry ügyvéd elnökük vesetése alatl vonullak fel s mig aa elnök a templomban foglalt helyet, a Itaaaaiyánok a templom lépcsőzete elöli állottak fii Zrínyi Miklós, parancenok — nyugalmasott főhadnagy — vezényletében a l»l-jerlietiék katonai pontosiággal aa .imára* szőlőit véxényletei. A templom kóruián ei alkalom-
kivéieleaen mll éneket hállotliink, ml jól esett ^H^BI^H _
nekünk, ki nem vagyunk hossá ssnkva, hogy aa lökel. Aa előadás után tánc volt. Át Összes ter-1 mintegy HüO ember, szeptember elaeién^ érkezik meni kánior réiaéröí ily eltaékenységben réne- mekei a köxömég xiulollsig magtöllőtie éi meg
e, aa eliö, ax Intrlkús mamát az utóbbi az inirí kun leányt elkerülien adiák, Kothmann Béláné as első meajelenésénél vfrágcsokrocskákat kapott, Borslcky Mari k, a. ugy lálékával, mint alöadoii ének darabjaival a közönségei elragadtatta, őneki le kijutott a tapsból. Molnár Teréz k, a. és Hen-,
'öntőé József szerepüket jól betöltötték, Steinberg t'ár htotP ilwt foO,k (iixella k. a. igen jól lálszótia a világgal nem — H»a»<é«k áaapaataalááaa. E hó törődő női, csokrot kapott. Roeenblal Dávid si- vége s a |ö»ö bó eleién mozgalmat log Nagy-Ka-kerüli alak volt, pincérek, gyárt munkások, egy nizsán előidézni, mert ekkor ttszpootoiiiva lesz-munkáileány, és munkásnők mind igen jól meg- nek itt honvédeink. E hő 2.'l-án érkeznek ba állották helyüket, a kÖ<Unség meg ia tapsolta ugyanis aa illeni zásslóalj Összes tartalékosai,
a Illünk. Miee után a honvéd disz ssázad, disxlel vonulási tett as öassea tisstlkar előtt, At is-'ael la imaháaakban le volt islenl liszlelet, melyen e hátóságok salntén réeai vetlek, Nem hsgyhaijuk azonban szó nélkül, bogy a. város köxépületela, süt magán a városházán aem láttunk *gjíeiien lobogót sem, kivévén a katonai és nasnd-"rí lakianyai, melvM olt lengeli. — Igen helye aen aa ünneplaásiló, Már uealg mindea köaépU-Isten kellett volna lobownak lengeni, mert e lelenleg uralkodó apoetali király as elaő ssaai eiNMtoli királynak málló ülődje, e Így jnsoaen ntegváriuk volna a váróétól, hogymint lísent-istvéa nepján ngy p dlnsőaégesen uralkodó após-foll királyankeeüíetéee napján leInyallUaának,a •ásítok kÍHttéee állal adjon auleőleg la kllejesést,
láisxolt a Halatokon, hogy már régen elmull a farsang, ax első négyeat 100 nár táncolta két eorban, Igen 'Ifffffllt. A ssünldö alatt Asxalay tlábor ur „Msmmiség" saját komponált oouplejéi kllünően adta elő, többazör lemélelnl kelleti neki, megiepeoliák. A láno eaiéWén leien voltak t Túrok Jinosné, Dablue Anlalná, \Vllhelm Lsjiané, (>soka Náadorné, l'ullng l'é'erné, Itelniee Lajoené, ltol* man IWIáné, Hoháyjtl Jánuené, Némelh Üergelyné (Irlimbaum Jakaoné, Munkáuel Nándorné Urőes Alberlné és Meralee l>!déné úrnők továbbá Liar-lnlnt, Hodis, Molnár, Hiellg, tlléliner nővérek, Uslsmadia Terét, llurslctky Mariska, (Iredioaky Vilma, Koltay Kalluu, Heritela VlktóHa, /ibó nővérek (Kestlhely.) lársoe Anna, Welet nővé
rik. Volenniky Marlski, Hfhável nővérek, l'loh-1 lelni.
meg a körmendi zászlóalj körülbelül 400 ember a Igy egéssben véve mint egy 1600 honvéd lesz a váróéban. Az ösapontosilot zászlóaljak elsőtől l'i-ig itt fognak esredgyekorlatokai tartani a azoknak belejexéee ulán l'écsre mennek, a hői a dandár gyakorlatok leesnek.
— Paaaaat vrtiUak, hogy e Kiniaai utoá-ben a Keieer féle báxelött egy csatorna létezik moly lelllve van irágvalével, rozsdás vasdarabok a egyébb hulladékokkal miáiial lelolyáiában gátolva lévén, lertőző gőzt terjeszt ax ülőében. Figyelmealeijük erre a várost hatóságul a várost lakosíág egéiiaégQgftf érdekébea e sttrgös intéskedéat várunk annál ia inkább, mert mint érteaülünk, a csatornát nem elégséges csak kiUaktőgatnl, hanem egészen át kelieod alaki-
Nagy-Kanim, raaárnap.
— Iteleeet érto Keeedhaffer Jóasef (idősb) tárosnak köatiaateletben iilópolgáráV -Jw zaldőn a napokban a vssuthos msnt ésfcaső leány s elébe visssaiártébsa a bérkuuaiaáuak kosai hásMaljja elsseksdr, a lovak megbokrosodtak, a aa Öreg ur kiugrok a koraiból; de oly szerencsétlenül, bogy agy aiáaik épen ott elhejtó flskksrhss 0'ödött t arcán jelentékeny sérülésekét szenvedve ösezero-gyott, szerencsére ai ott |Art egyik poata elflsst Jttsr Lőrinc segélyére etetett, maid aa Kjuri korcsmájából ecetei hoava feldörssölték aa el-aléltat, a sátán kocsijába téve haaa vitték. Mint érteattlünk a halesel minden további komoly következmény nélkül műit el, s Fesselhoiler már felttdÜH a lentjár.
- Jétékany alapit vámjr. Kfati*J^angrr Lipót ujnépi nagybirtokos nemes lelkiísegének ifjabb jelét adta. A helybeli rkeresk. társulst ugy ama • hó 20 án tnrtotj Jrosgyülésén ss ttj slapsssbályok ksrülielr tárgyalás alá s a táreu-Ist saokat elfogadta. Aa, slspazsbálybk egyik pontja értelmében a társulat elszegényedett volt tagjainak lelssgé'éeére segélyalapot létesít A köztiszteletben allé derék etlaOk az alapeaabályok
Zala 84
TAHÜ6hT___
— BolraUank. A ,ssgy ksalwsl kéa aégl méplaliialAkam- as 1^1-9J. tanévre a beiráíáaoa augusztus |M 30-én veszik kesds tttkst és tsrtsiisk szept. C-ig reggel 8—11-ig délután 2-4 óráig 7-én .Venni sankte* és aselöa dáaok megkezdess.
- 4 nagy kaaliaal Ur alamal ém polgári lakalálaam a beireláaok a jövő lölll -2-isi tanévre aug. 80. 31. ée ezept. t napján d. e. 9—18, d. u. 8-6 óráig as tsr.polg. iakola rajztermében. esskösöltetuek. As elemi iakola I, osztályába ason tanulók vétetnek tel, kik legalább 5 és félévesek és kiken ss oltás sikeresen eszközöltetett. A polg. iskola 1. osztályába azon tatmtoir vétetnek (el, kik ai eleuii iskula 4. osztályát legalább elégséges sikerei végezték. — A nagy-kaulánál kerrakedelaml ké-
aépfakoláfcais a beiraiáaok aúg '30. 91 ée
szép. 1 napjain d. e. 0—12 d u. 3- 5. éráig
eszközöltetnek. As esen évben megnyitandó 1
osstályba aion tanulók vétetnek fel,., kik a gym-
naaiuni, reál- vagy polgári iskola 4 osztályát
íj—c * - A, u legalabb elégséges sikerei végezték, vagy klkleg-, fogadása után. bajaisaisuy bogy-4- a- segélyalap. j^j^BO^ iegp=
részére BGö Irtot ajánl iaL a es összeget mári* elhelyeevén a takarékpénztárban a róla l*#lé takarékpénztári kőuyveuakét nyomban at ia adja. LfljUfetttl éljiftrtftr jttlilMiita -a aamsr tettet; melybea bővebb eommeotárt Ittsni a magunk rá* ssérol szükségtelennek tartjuk* -- AlUaiáaátél alaiaidltalt tauár.
f<J. lap.) 1891. auguaalua hé 23-á'n
1887. évi máreius 27 éo a budai loiiAhuztemi állitolag elkövetett hemtaiiás képezi, aa itéiő tsb Iának vádlottakra voosikoaó felmentő jtéleu hetybenhagyáfik lényegileg is ofl felhozott okoknál fogva. A vád asoo második részére aéavt mely ehból áll, bogy Farkáé Menyhért as 1889. julius 6 iki temesvári busásnál 480 000 lortot nyert hamisén melynek következtében az sieő fokú bíróság Farkas Menyhértet és vádlott társait csalán böntetében. a kir ilélö tábla pedig a htk. 400 azaksszánsk 2. pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében mondotta ki bűnösök-aeka kir. kúria as alsóbb íoku bíróságok u eleteit részben megváltoztatja és~pedíg SsöBdthS büntetésének tartalmát 4 évre, Telkeeioé büntefését 1 ás fél évre hyejtoja.—Kártérítés óssseg gysnánt 476.000 Irtot állspiloil meg s a káros osztrák államkincstárt a polgári pórt útjára ^utasítja. Szenvedett vizsgálati fogságaik állal Farkas Püspöky es Szobovics büntetéséből egyenkint mástél esztendő, Telkesinéjéböl hat hó vétetik kitöltöttnek. Minden egfébb részben pedig a kir. tábla Ítélete helyben hagyátik.«
készültséget íelvételi vissgs áltsl kimulsták
A Nsgy-kttslaasl fiaik. fé|(ymeaa« ttlumliau aa 18$LL=4& tanévre a tanulók vetele éibeiráaa szép hó L íl és 3. napjain íog lörténuijjiiindenkor déleiött 9 órától 12-ig, dé-nltán 8 órától 6 ig. Minthogy egy osiTályha 60 tatroMnáf tfrbtr jóHitip vehető: nrah^ ^ttftei leiybslieg szoruijanak ki as 1. oestályból, azéit a létránk elaö napján az 4. osstályba esak helybeliek vétetnek tói. A tölvéielre minden növendék sáQlöi vagy ezek megbiaottja kíséretében köteles megjeleuni s magával hozni iskolsi bizonyítványát, kereszielö-levelét, illetőleg Isiületési biioiiyitváuyai, es ultáit buonyllvanyi. A beirá-sokat megeuuoleg aug. 80 és 31.-napjain* tar^ tatnak a fölvételi, javító, pótló és magánvizsgálatok. A magán vizsgáiul ra lelentkeaök iskolai bizonyítványukon kívül magukkal hozzák keresale velőket, illetőleg szUletesi bizonyítványukat is. A tanév ssept. 8-án log megnyittatni Ünnepélyes •rVeni Sanoie«-vel.i.-K.
— A Magy-kanlaaal Allamillagaagéljra-aelt klaaégl polgári t!ti*l»k*IAk«ia az 1891— 951 tanévre a heirntáaok augusztus 30 tói szsjdémltsr <!uj napmként d. e. 8-óra lói 12 ig és d. u. 3 órától 6-ig történuek a polgári iskolai igazgstói irodában. As 1. osztályba menendök felvételi vissgái ugyanesen napokon, a javító és pótvisagá^ pedig szeptember X-án tartalnak-meg. A beiratásoknál a tanulók — legalább elaö isben — kötelesek szUlöik vagy gondviselőik kíséretében jsidütktzÁLtaL jnaiukkai- Jioam kereszt levelöket vagy sittleiést bizoiiyitványukat, a 12 évet betöltött tanulók pedig-ezen kiVül még a védhimlövel va!ó újra oltási igazóló bizonyítványukat. Egyebekre néave kéaséggel szolgál tel világosi tásökkal: az tgszgalMSg.
A kaposvári polg. leámjrlakalAkam
iskolánál mint ének tenár volt elkalmssva, mint atmab ideiében Ispunkbsn maglóm, löbb rend heti panasz lolytán, fegyelmi vizsgálat alá került A nevezeti, hogy insgái mentse, kartáraai ellen egy ivekre terjedő vádlevelet sdott he, mire s legyeimi bizottság saimén kitérjeeatetle a vizsgálatot ; mini annak ideiében azt is megírtuk, ss első fokú legyeimi hiró<*ág (a megye közig, bi-sottságs,; s Hock o'Ion emeli paue.saokut slspos-nak találván, ölöt államásaiótí simotdilásra iiélle, mig ss áltsla Isijelenteti többi tanárok ellen tel-hozott panaazok alaptalanoknak bizonyulván as Összes tanárokat s vád alól tslmsnietté. Hock ez itálstst s kösoktslási ministsrhss mogtellebezie. A uiiniszier ss első toku hstóeág ilélei'ét megoko laavai együtt helyben hagyta, s augusztus e(ae* létől Hock el vsn mozdítva állomáttá'úl. Az ítélet megokolása sséiint a Hock terhére róit legyeimi veeaélyek, meljük as áUomástóli elmozdítást vonták maguk ulán a köveikesök : 1. Durva bánásmód a gyermekek iránt; 9. Fen Imi ósága iránti eltensaegUléa, és 2. Osssetérheilenség. — Most már osak ss a kérdés, mit to| a város tenni, nini hogy Hock. mint városi orgonista, a város szolgálatábatt álló ssersödött tvt~a várna-sal szemben, s ily sújtó ítélet után, alig hihet* ]Uk, hogy a város fel nem mondta nekiessers'tdést.
— FéMalArMokvAlaaatAa. A nsgykauiasa takerékpéiMiar»*gysaUlst héttOn, h hó 17 én tar* tolta meg p^uitárnokot választó gyűlését /'./^n spauyrr Lipót ur elnöklete alatt a melyen óriási többséggel (l'l syavaaatlal » ellen) fc'l'síaysf^ Hsnrtk ur vslsasiaiott meg. A midőn a vaiasaiás Ilyetén eredményére vonatkozólag teljes elisme restinkkel sdósunk, nem mulaszthatjuk sl i
tMttMlnWW) örömmel o-wannmt Ki,ing«r »r.tl IUolam|(1, A ronjoll ,,ml4» tJ;tiu,^rm
Itlvn AlAbnii, W melyw « •!»<»« kl«rd.ml,it w J/ >H ,M|| kudelél. A kUloH u.nnk>i*oluly«a> kctbiulum iluilno, i«ii(l«t «i MP-U0.Í* , ov) dÜH 20 ,rt< ■ emelték. A mtnt érteail'Unk, tlsinger ur, kinek I nem elössor nyújtották as elismerés kveiorutái.l bizalmi állásáról melyet a •Nsmsett hatik'uálj loglalt el, lemond, bogy tevékenységet egéssenj
=---"OSÍSJEEÍ^."
Emlékkönyvbe
Mennyi szenvedés az élet tengerént ^ Mennyi hosszú küzdelem a főid színén ? / Haldoj-hr, ki korén szenvedni rtj&atawu LeUce, szt ve a fövöre megtisztult Kit —- ha majd nekézt setét napok érnek, Szembe néz ezer, s ezernyi baj- * résznek / 8 bárha a szerencse nem kedvez neki: ' Sem szorult- reája, nem fog csüggedni f
nr ~
- Raja. : - Véga. -
Lajos leült. — A beteg moat elkezd beszélni de megiamerazik remegő, hörgő hangján, hogy már jobban halolt mint élő.
„Fiam" — 4gy szól — Doktor ur — megbo« ceaaeon, hogy igy szól illőm, moat utolsó órámban bevallom önnek, mit sírba nem vagyok képes magammal vinni. — Kis azünet keletkezett. — .Ezelőtt 15 évvel törtéot, bogy egy egyetlen s/ép Irma lányomat1' —* Tovább nem beszélhetett, a/ öreg aeszony oda tutott ágyához térdre esett éa megcsókolta aa aggot. — »Atyám én vsgyok leányod, én, — mint hü cseléded szolgáltalak, anélkül, hogy ezt te tuitad volna, hogy leányod vagyok, én Leakow íiyu'a neje — igen.
•Leskow, hisz es atyám,szói Lajos türelmetlenül.
„Fiam" szólt az anya, Lajos nyakába bo-
rülva-— • - ■ *----—
„Unokám " szólt a haldokló — éa egyszerre
_ csend keletkezett. __
aa 1891—92 tanévre a h^ire'áaok —,Egéaa mustig aiyal ailftlft voli Irmán, mert
IV'/W tartanak Evi tandíj 10 Irt., ennek beleegyezéaeta ée tudtom nélkül edta kezét atyád-
" nak — Gyulának — de moat már megbocaátok
tele valamint beiraláai- könyvtári . es értesítői dij címen llzelendö 3 Irt a beiraiáakor azonnal, a 10 Irt másik 'ele pedig 1892. évi január
Törvtaysték.
— -megbocsátok.
A saó elhslt sjskán, szemeit kilessitetie, még mindig — éa egyszersmind utolsót vívódott a halállal — meghalt.
As enys atyjára nézett, aztán fiára.
,Fiam — kedves Lajoeom^ hiába szomorkodunk atyám halála fölött* meit *a hiába, atyám helyett leitaláltam fiamat — Isten — köasonóm jóságodat,
/.Megállj anya. — Nagyatyám jnost mondót ts, hogy aa 0 beleegyesése tudta nélkül mentél
hivatalának aaetttelhesse. I 4 félmilliós tormé. A temesvári lottó-
— 8áAagjAlé*o volt e hó 20-án s »Kere«-' perben e hó 17. leiesték he kúrián s tárgyast. __ ____ ____ w _____ ^
kedalmt- ée ipar kaaainójának « melyre a tagok fegéss nap as a felehbeaést tárgyalták, a melyei 1 JJJJÍas —' es érvénytelen a törvény nevében — asgy saámhsn Isteniek mag. A kosgyülés utiede-1 Afrefr Károly ügyvéd lerjesztett be es összes I nevem be van aaeoyeave ' aek el6tt ktmondotta, hogy thmhlrr Ödön volt vádlottak érdekslHtn. Rótvös telebheaése, 78 nyo-j^ nézett anyfára^
szólt Lajos,
elnököt, többé sz sgylet elnökének nem teklutn mstott oldalra terjedt, melynek csupán a felöl- ^ j18ln ^^ ^y^m már mefbocaatott* — a igy elnnkválaaatást kellene tartant, de tekinte* vaaáaa délelőtti ÖV, órától délutáni 1 óráig ,ir*joh Usn\ hocaáaa jneg te ia anyádnak, htss esért teitsi, hogy több még eJin'ése'loii egy'vaa, mit'tolt. A tárgyslá«on KAlvOs helyeit irodavezetője, j M*nVe«iek már 20 éve — fiam. as elnöknek kellemi eltatésnte, mig tehát esek i /Vrf Hóma dr. is véytg jelen volt, Seeyferi elő-1 Kósö volt. — Lövéa dördült el — Lajos szt* beletesést asm a vernek, nem tug s kaszinó el-1 adó biró as etőedás során teljesen leintette s [ aokót válasstaet.Kiutáa (elolvastatott fJraM Miksa I hünpsr egész anyagát, kimerítően ismertette s egyleti igazgató tevste. melyben bokros elfoglal* I vizsgálat ás a két rendbeli végiárgyatá*on a vád tatáeait hoava fal indokul, lemoadott állásáról és védelem minden láeisát, Hzerdáu délben hir* A tagok ssjaá^aital vévén e lemondást, elfogadták Utat le ki a kurta ea l'életet teltttnően nagy kő-aat éa a vml tgaagatóask jegyzőkönyvi ettemsféer] tnaség |stantétél>es. A kúria ítélet következő. eaavsaváa, «a s teimaatési neki megadván IgaS'I •Kósokirst*hamisitással vádolt Farkas Menyhért, gatóvai heeh Mtkaa tagot, kereakedőt seddig volt [Haobovita Károly és l'ttspeky Jöfset a hQaráeeae-agfltti titkárt eg^heagutas megválasatották, kt e aáasel vadolt Hergelt I^Ner, llünpártoláaaal va* magt»s«telási kőaaőaettei f««ganlte As Igymegnra Ido^Telkesi Nándoraé httnügybea a kir kúriait**"* műtl titkáéi aHáera színtén i|}beagttlag HelaoIa kővelkeaoleg Hált, 0 íeleége a király aevébea % Mór leit megválaastva. IA vád asoa risíére eleve, metyask tárgyát as
véből vérsugár ssőkeli — es anya összeroskadt, szive megrepedt.
__Ktthelyi 0.
Siirkmtöi txmitek.
I 117 Imbm álíMé á aajtsppMtal valé frajH* eata ksU MgUséai, nak )(|lianMnaar I IM S S KM tft'iat, levén jeaaik. á ktváaat laK
V)deMe szerbemé
€a rstetsl 4kea

Szállítható
K«t4«sAfl. rrílénxrll éi Ipari esél*kra legjobb kivitelben e'lányon árakon, továbbá:
SCHLICIí-fíiemélvitö- ^ ^Ot
egyetemes acél-ekéket L:
<IMH inéit)
ttlentákenlaaiállított árak mellett Kálin a
1 TT T Tll YT-iUt möntödí éi jép^yir
J! Jln^ || | JQ^_r#tf»ai»Ur»aag_
BUDAPESTEN
Hag^r Ktniiaa, vaaÉrotp.
_JtyiltUr.#)
Piyew wlrta fcaaé wMln IMI krtet t utjakk aajfftf MI «á|Ht Hm* h |wi*4ij-
Zala 31. szám. (7. kp.) JttMfc MW. firlr, íhWtW SMn. iriaréal klráfiaéaj
1891 aupiasfus M tM*
Blatt
Sarg Djarii lugesagi
bufy r A-
kf| *B#arf
A nagy-kanitaai ftiir lArréafaték tkkvi oetlá ^^ ___
l^JmU^ «■■■■>in fe *e. te fcliv afr. müí!é I Ifa réaaíröl kftehirré téiettk, hogy Táloa György | wiSalv sa»ui Mttálták "o FdtTáRSaTTa
^ft^Sat füSr^ü SL1^!* ^rehajialdnak Aea Rotálta férj Tik* latfáoné **m*M «tia •
kaüHMk m v^rehajiáai azenvadö nagy.radai lakot elleni káaakaéi ». diMÚ ft«, AtoJik . kii*.
r"' ' 100 írt toka, (889 évi Január hó 1*6 napjátM 1 I 'Ja" 1 ** ^ a** "ÍÍ2E
1 ""' 1 ' ' ---— iiwi a*, - , •irmri taaioMt tatárak, továbbá u adtan ffwroa
ti Aa • fraiktt Maiitlekért a.. Tállal »*Ki,* ffftj* ^ - ^ Ma*, Iwatil ^ BéeAaa * (Mákaa tfb
»mm* 14 ** « kr. per. 7 Irt 36 kr végreJvajiáa ké» - -
MÍMÜlr!87 *í - "-"íí-* Clyceriir szappan fftiüí^TSSi
kötíaegtk iránii fégtehe,táa, ü«*ben a icaiae- M Z!7Z
veteti kr. töréajaték lerfllefébat tariotóa nagy- faradat tOTaa. tkbao + ll*9. hm. a foglalt nőilő ,. _ ffisfe kdtelea trgatlannak Aca HotáHát ittad M6Z-HY0(TÍll &Z&PP&B H0 fwm Mtéil 5 ..-id ráaae éa aa oroatloajri "
fifMkb«
HIRDETESEK
1310 érk. 1891, nftme* 10.
_ jfwaráal hirdflméx^—
A oaf? kaauaai kir tdr*énf**fek ilkvi.oaitálya 46» aa. ikben 4- hm, a. ugyanannak Folvákftíiv-f/lVitrin SZaDIMinlí^
kir ;btré*áffn*k Sxaat -HajiM^li/ft$haU Hédar J6- beo»Uit c^éaa mtatlau. _____ _____________
Cljcéfín^ Sffilütim ^
imyiiéli iáiffáMS-kaU lilfiéa* Mftáa * lenni kir. lórvéafis'Ak
Hl Itt tábai iarimó a aiant baláxat 4»l. aa. l|kvhen A I. I_14. aorta, a Héávr Jáaoa. IJédar Vid>
IMI évi **ej»i |ié M ik aapjáa 4. e. 10 érakar
V_. . tí^j a nagf-radai ingatlan Mm Hada kosaég háaa-
na Ur). S»»on Jáaoaa* gj kuknru ikdar Anoa ^ ___« v^l , •
Clycerin blastol Kg^i • *
twtMn ak)ivi|M I ki
M»lk mmmjám
f 1 fff Maliig 1i>m llalln Iftwii likikntl Miiiijit Hvmalbé^ »ag(aHaaéa ayilraaaa Aakéayiaa ár Máaaa $!n4á|iii Iának, lukiáltaaí ár a laata^b fiSS' Tüa*
a ilgMaml.——■
fáé vagy liiniillB ayilváaoa ártaráaaa tiadatai log* Kikiá)fá«i ár a faaiabb kiteli bamár. ÁHeféxoi ki>in<'.k tartóinak a l*ec*ár lö^-é1
---- IiiiMI mimmíWmmi 1< ai ^^ 5 -
kauHa^.V^T 6raóákkáp« papirkaa a kn
í^i iiíéUi laiaavu
KaM fl. luaiaaáa. a ktr. laaák mint Ikkvi utó-
£ i|>iaaiaiék aanl Ilii iíalöaág MfJ alj Iflll isi Jaliaa ké-lik napján.
IUaaaáa '1991 aljtf il
Hit l-l
(itt HUUGONAY. kir. Ufdki. kiiú
914 l—V
<íH- HUGÓKAT ^ k trend kir. taaéki kiró
Kalodont TT^^—- ^V'-
711 H -Ifc a*katéah<liaaa* véQife.)
f. a. aarg aa itt láraa «a éskir. a4f. Mélliaak
taktér 9agf littwú 0ri»«arv 4a TaaW. Irnihlá Aéttí --mm ii rum lártik g~WW7H llléÜ H iláÉiii
ia» r— araál.
xxxxxxxxxxxxxx^
Hirdetmény!
Horrftt-Sst-Mikkfe ké^ég elO^ArósAga közhiiré teszi, J -bogr a kömte hugvigtai Jogm, italmérési és íogya^zttó •d^a 1892. ér január b6 l-től kezdődő 2 óven át albérletbe adaúk.
As italntérési adó éri béröMzege 000 írt,
A fogyatftási adó évi bérúHoege kiég}ezt* folytán áliapittatík meg
Sít Miklóson. \Wl aug. hó 0 BmKS MVAM PuMáiy lém
^A/yvyyy^yyyyyyyy*
a*
W - a ; ---L
Ik Í" cS
i-N—--?« -C3--
^ ! is S5
r s í -i
oB -
S £ 1 81
ÍaS -s 1 SP
í^w -a c I? ss
m W C I x —■
7 1 I in ! -
3 il®
^ < g Jj g
^ N i; s í1^
• Q ; ^ J ^
I 1
P i ; £=
r •> i 4 8
L * »
Jmt^JI^^^^ r
Éifmimsrm, l>ia«ly éa atftaa Jr
*** Mm. » ttataaHt j^^íyv^; tikftitik A mna* Xv M
ra*.l«i
I y/aíW
í a^a //i/yiÉ twWkiat'
y^^rawMWi-
■atdllMf'®Oaa. JZ^jfir TaMi • to|«aa ^ /aT u aMMiaai
d n ■iaiaa 4nl a ttttt* Ar y uqi( i iini—irt — jC&Jtf fm. a^ért» wlrftt i
/ > AT • -árfW, IU(vmW X. Swwiw4» Jfc" I y ^ kmrr*ir «t fc.
Nagy Kanl*na, ?aqArnap>
Zala 84. nxárn. (8. lap.)
1891* augttsstua hd Ifién,
„THE ÖRISHAM"
wmanljy IjúHdnnhtm* MagyAraraaégl iWk: I Aoaatrla (lék;
Bprsi, hmn-lMlt í>, íí, Ite* Muítiua t u. i
a tAraa»Ag liáaábM, i Urttaég kAaAbaa.
' Gyerr J Itt jjttft wmrW i sut tíreítaaíijei eíJa
A léraaaAg v«^nnK IKtO. )ua, il04n fl'k 111 #10,(111.-Üjvi li#véf»I bjktiwItniHik. kalimtlml
1HMO, évi JillihiN W-Ali , , . • | ÜO (lH4(illlf.
II (Itattak blaMlM AfíiéffllMW JW afMtak a viaaaarAAArlAaok nlAa • i
lAnaaAg faaaAIIAaa éla ((Ml) , . „ 9H9O4,0ll.~ A lagnWbbl llaaakél Iihví lalatl ItlO ,
alatt« lAmaAgaél . . « tf AJUIM,Í75.—
értékig gjr^|taltAk Iw ^Aglalnk, multai a Ur««aé| toaaélléaa éta taoynjtutt *|énlai»k, 'kaagértéka . /, l/»iW#li,MA — értékra awgy. — Praapaklttaokkal éal dljUlilAaatokkal, ftal/ak *Ja|»)An a UraaaAf Jypfhfaét MAIM, toyálifiA fiatalokkal, illJnii'Hhwm dwlgélaak aa oaMrAfcaiagyAr ■oaarakia Mlgtton aagyobb vArtaAliaa aa ttgynok arak éa a agaff*r Aa oaairák Ml* ok. H1M> d—U
Aa agéaiaég faatartéaérat aa élalnadvrk • annak íolrtéw a vérnak itoatMAaAra éa Ma Állapotba* vaM fontaitéMre éa a jé améaaiéa alAarglléaéra a legjobb » I«gl •«Ii»t6»bb avar a mér ia ■ blalN ima-
.....életbalzsam Dr. ROS A-tól.
!jl>aféaaab g végy fft vak bél
IMI élvágybláflV, IIVIMf
lmjwk alb, atk, allan i«IJm«ii baíhalAaüák blianytu. I'j kitüi.fi bafAaai aflvaikart< Un
Ki»n ilnUlwia a laftotb a laggyAayliatAaaab n i UlOnOatn mlutltM améaaléal UM. gyooitiigfir**. étvAgybi
irggoi^oaiMta |jh(j|őgé»,p
^ui iib, mi, dm iiijiMn uimimiim uilon/ai. i'j iiiuhi mi«mi aovniffumh «*•» Mianjalt. iMgbklialó UaímiéVé toll\ aip*k. Ari 9f¥ nagy Kvilfll 1 frt, kla I 9 kr. Silóm* Iratok airal bárktnik battklalé* végett randaikaiéarn lUmUllái'ik alkarftléavrégatt, mindönkit fl J Általam aa aradad ntofci aiarlnt kéaaitatt .. Ilin - mlndan OvagaaakéJa kék burok lm na raawiagwlva,
*m kéaafrva a *«rtóJuiéa, amayawi (im AJatbalaaaai agy
fm áÚSk.
AmwÁml llamtoHAank alkarftléaajrégatt, mlcdankit Igjalmrtfafak. bdgy aa agtadfil ——-•gjfiié irarínt kéaaitatt „Dr. BOll-Ml élttlMU*
ni aljnak I............
(lDr. BOB A étolkikwi * „feki(# Ma hm aifaiall gyég7«ar-t Árból, riAOIll B. Fráfft ÍOÖ-IU,*4 »»au»at, caali, awgyar éa úraaaal* afalrta alvaalialó, tséka falain padig aa Ma ajea otl rWjagy lAlhatA.
Dr. BOf A Alatbalaaama ra 1641an kapható oiak m kénlté
feagnee B.
V édjag/. íőraktá rAban, (|égyillltár I „fikttt aaabcx44 PrAgában 104—XXI ég BUDAPESTEN TVrdk Jéiaaf ar g;6g)aaaréaaBél, KirAiy alcaa IL aa Bodtil Emil or »l gyégjatartArabaa a VAroabla léraa.
Aa aiilHk-ai>y;ar aagatrUa aaijalk |)éf|a»rrlérékaa faa raklár
aaaa éltlkalaaaaikéL ~TTjI»«U hapLató S
m 18-96
KKOKWKKKKKWg
peiettörö?
türelmi liték.
l?0 Mgdai Ififfon irdikAi
IIRRIIIM MktMm Ára 35 JkJPt/ «>é«
|it«k<nr k'inli.'l'ii-n kafkaia ««)aak aiigaakai H iuIM n|y ahaialfékat ai»lfal»a a g^ért Jol a vaaj
„prágai általános házi-kenőcs"
tftblt Itar kAtAgytiAtlaiallal altomari tlllll fféffHtr «Ha4aaféto gyeWM, aabak 4a gianiiaak allaa. Kaaa kaiiftaa Llalaa aradmén|r«val kaauiAiaatA a hOI tmlö g) uladé^AwAl, a t«J »iayaéla*aél • aa amié
utagkimáa^adéaéMél Mftléakari k«to«*ayaél, aérAagaimtabaAI, gan/<
HrayaAI, a«ka*éíi|aiéeakeél, lilpaftuiáwkMi attrlgigagai I
ítél) étaékaliitt UgoktiAI altot NMvn gyuladéat, daganatot, < 1k«*m«t.> r rt#atT toli UffadAat a tagrAfMfáik M9
AikaáékakaAlt pokolvaruAl, körömgyöfc aéli aa iriinftm kÖrOiriríragnél, a.k»méii>MéaAaél, lilpalUÁwliMi niirlg)«laaaö*ü>köAI, aaWageealek-
alall allAvollt i $ ak»l mér g*nyedéa titttlatkualk, Ml a daganatot togrArlg. I«b IM alatt Ajdal'-a nélkftl W-taltjfc kiérati éa klgjfégjjjja.
-----——'^fM* a>ykité fi év II kig|iiAiigTWligaiékkair^a*^
A i i llltt'AA a jiragai AüalAaaa liAxiknfia ui jikaatit aiéümaai iiainm UVaSI kit llgyalmaaiatak, Inigy aa aiadatl uu*iiéa aaarlat aaak nAJain toaa káaaltva, a aaak akkor valA«ll, ka a aArga annnlmil, malfka tóllatlk, vArda liaaanAlatl utaaltétnkba (matyók t uyalván uyomvik) aa kék kaat*!^ ily< aa Ua nyaniotl lAillagy lAthalo — burkolva van,
HALLÁSI BALZSAM • lagbabUtinyaltabb, taAmialan ftékaléi Által togklatoaobbtMdr allamart aaar a nakéakallAa klgyAgyliAam A aa agéaaaa «ivaaat^t balláat tokataég vtoaaaiijtilalii BfJ ÉTWg éri 1 frt
oxxxakxxxk xxxxxxkkxxxxxixxxxxxxxxxxxxxxxxxkxxx
Konkolyovo Trltit
C«Ov«» tonuorl tlaraló.
fi)
ÜL
köhurt* (olt. karol A
NuikamlaiA

CMPlflHTT^H
Kétvatu ika
Körfüré^r
GRAEPEL Hütó
CÉPCYAROS
IIARSHALL SONS & C®ap L"TD
y ezérücynoke
O0zmoiíony,
YrrKÖtSÖ T^ 45. BUDAPÉbltrl V.t KÜLSŐ YÁCZl-UT 46.
(KIK10TT IIOQLK JÓIIIP-rllI Ct AR).
Ajánl logkltnnflhh «mkciolO konlcoli/vdUisztrituU (Triour) 6* (fahma tisztító rosta lm t, iinv^xitiléi) ltí|riii,il»h rt*mlMxvrü sóvvetőfi^pekst, könnyű fnju kt'tmsú thrlt cHürrti h nt/eri darálók^ ku kor iont. morzsolokszc< shavúgók-, rr/iavdqóknt. lovnlilid l6htr*4ohU\*z<Hit ktkszill/kd, hArmily gyArlmAnyu cséplflgéphei:. valnmmt őrlőmalmok t^ mnlomUvmulézvM flépéwb, novexHesen: ffffbonn tis'Jifák* (ftttrekn^ Utvi\vuk\ matim trhmrljk, llaxtoHxtrílynxó hm*
(jvvefi, fvlféovffákt üuva tinxtH fa tffprk éi malom vasrészeket; lyukasztott rostalwnezek és általában niintlvmiwiih gazdasági gépek és eszközöket logolosöbb árakon 4a loHkotlvoetilib. ÍíkcM felt^tilük raollclt.

Llaitoattaiyoil hanuar.
ll l AI.I,Al mininun?*** ntulom prtbwktl bdriHÜy fr^hfutdHM
Arjesyifkfk bérmentve kttlil»ta«k» tc
% rtlN(aaaa»nié|
sxuits* i i/f» t:n:i\. $$érnz<imob és wz/tö-tök Qéf>é*z$kt kovácsok és lakalwtnk uttlMirirrt
teanavyuito
lat'htl FUIlip/ kn(ilul^)dmiot»i)^l Nafy KaniaaAn, ISO
f „ZALA" 1
^ " képes ingyenes meüéMete. ^p - ^
Lendvainé.
(1816—1801.) —
Jfig Tniloffi éltiinut, fcóiy Tís tílköl-U4&U ama, sokak által félve emlegetett *«tet tHioáffbft, melyttek lakosai egytől-egrig „csöndes emberek -—ia ott látom ot s, nemzeti űIBMij atollt padurjüuik Hjfyltéltoú,
i tftkWl árqyalt aalaháaind v*r mríjíA jtíju fUff I fácifrutosa iutzialtjiin élénken csevegve vagy niAfkiizvH ismerősivel) 16 barátaival Mert as agg művésznő, kit több mint sgy félszázad elölt nrvVZU'fc gt ,W<P AlÜfcó'-Mt
Színészetnek, melynek bősei és hősnői Ainél távolabbra esnek tőlünk, (annál érdekesebbek,
Lendvainé egy darabja a magyar *zimnüvészet fényes múltjának. Ö még átélte azokat a terhes küzdelmeket, nálkJUftzéseket és románok - fejezeteibe "ittiMödotoOiBSIBai^ > melyeknek Trsnczis miutáiról Nearrofl regél hit'tui fitt vait # magyar
n legutóbbi imikig ínég (fizni temperamentumának
mii
ílttlUéfféV kedélyéire! rugékony ligst
\m jrott ofry mivássetl kér: déi,' a társas életnek olyan e* minyt, a melyik örökké éber Ügyeimét és érdeklődését kikerUl-beitr volna. Ssesetett beszélni, vitatkozni mindenről, i örömest taesutt embereket, ha kellett qskat is, hogy velők gundolatait r$ éneiméit kosölhesse. A legtöbb ■iftoptr újdonságnak őtöH nts-hírlapnál élénkebb és gyor-
4shh tsrjestif^e. Miki mindig volt--
készletben valami meglepő híre, *. s ■iről más halandónak alig volt, mi loknzor nem Is lehetett tudo*
fcáM
8 bs as igdonsáffból nagy ritkás nifgis kifogyott ott volt a mólt ufók érdekes emlékekkel •Iumu megrakott mozeums. ftzek kőit S7. emlékek köst még csak sem ín kelletett válogatnia: az t^iahb tiem » ieQiwsn ^s^p-tlea, de érdekgerjeszUi volt vaíe-—mm lietidvainénah, ki nagy időket ^ át « nagy emberekkel állt folytonos tawk«i teléében, mindig volt olyan •P" históriáit, a miéit hiába kutatok s régi hírlapokban, emlékiratokba és könyvekben Benne valóságos # kmmkityái láttak a régi msgysr
Lendvainé Hivatal Anikó
színészet bölcsőjénél s szemeláttára -nevekedett ki nAgygyá, erőssé, -*z~ elismerésre, beesUlésrá méltóvá: —Mint t agyon és ftmekttttetések nfl' kfltti szegény pesti család Marja, a század barmsdik tizedének elején már szerepelt ama színjátszók kőzött, kik nélkülözések, gyskran megszégyenítő mellőztetések közt kóborolták be egyik végétől a másikig az országot, kogy a
magyar nyelvnek s az akkor fejlődni kezdő magyar színinüírodalomnak propagandát" csináljanak Ama színművé-szele közt, kík küzdöttek az előítélettel s ennél az előítéletnél Is hatalmasabb ellenséggel: az ország nagyobb városaiban erős gyökeret vert német színé-siettél. LendTiiné s nemzeti színház megnyitása előtt Budáit már egytttt iiiökr»4r»tt azzal a féftye* táiwaaággal, melynek tagjai közül Kántorné, Megyeri, Hzentpétery, Káncsy, Lendvai, Bartba, Egreety, Jókainé Laborfalvi Róza és László örök
-dicsőségei s magyar
nakr & ezt a^korszskot inegalo-zőleg a vidéki nagyobb városok, Sopron. Kolozsvár közönsége gyönyörködött élénk játékában, kedélyének sziporkázó elevenségében
-s legyttk lnizzá! lénjtntt TjsJtj?;
voltában. Mert a harminezaa éa negyvenes évek híres Anikóiát első sorban páratlan szeretetre' méltósága emelte magas fokra a nagyközönség kegyében. A színpadon, ugy mint az életben, ennek a tulajdonságának köszönhette ritka sikereit Szépség sohasem | volt a szónak abban az érteiméit ben, a mint például Laborfalvi b Jfcózar de a beszédei szemek, a mosolyt a örökké kész ajkak könnyen elfeledtettek a finomabb vonások hiányát, s a világot ábrázoló deezkákon még jobban szembeötlő alacsony termetet. A kortársak thindig mint kedves és
üsÍHOI teremtM Hiilegetík,_U_.
„nappal még szebbnek tetszett, mint lámpavilágnál14.
8 egyéniségének eiqe Kzerefcetreméf-tóságáért a *ztóé«znő egyes fogyatkozásait is örömest megbocsátották. Kinézték, lis, n sziupaduii nagyun Is érzelgő, pathétikus modorrsl személyesítette a tragédiák szenvedő nőalakjuk, vagy ba vígjátékokban, hevétől elragadtatva, gyakran folyamodott vszó-btbaráshoz*, a mint Vörösmarty gyors beasédmodorát elkeresztelte. Mert tud-
— 1)8
mrafc kéli ut, bofjr i aenuüti satahás elufl korszakában távolról «em voluk a szerepkörök egymástól oly élesen nlkll-lőnttva, mint napjainkban. A művésznek játszani knlíett ínlniloiit derűre-borura, h mint ut n szükség vagy gyakran a színigazgatók Hzeftzélyií m«g-kivánta. Hl vitai Anikó, a későbbi Litndvniná, M-m szorítkozhatott sz elnyeli kedélyű, íatal. lánykák személye* akisére, a mely szerepkörben legjobban dicsérték ét a lapok Urától j bánom válogatás nélkül el kellett vállalnia minden olyan szerepet, mely nagyobb színpadi roatine-t vagy gyakran csuk fényesebb öltözékeket követelt Repwr-Mre-|ában ott taláUuk Halra Frigyes ~~n0rlsel(ll8M-ét, Hugó Viktor „An-gttlo«-jának Bragadin Kntalmiját, és Shakspere „Hamlef-jének Ophe-liájáí épp ugy,mint „Ligneroiles Luim" cziniszerepét, Donna L) ia-itJu'ia „Molnár és gyermekéiben * Máriát vagy Adélt az „Árkádiái raenyawzony'-baoi melyért annak idejű ben nagyon sokszor megtapsolták. -Az ábrázoló képesség ilyen blfqrgáCBolása kfttbancaak kivételes lángelmék érvá-— *iivesrtlbeínek =
Lendvalné sem emelkedett soha a művészet ama niapas polczára, melyen = fijffip Dériné éa Kaiitoi'lrö, Utána Pe<llg': Jókainé Laborfalvi Bó/a állottak. A művésznő még pályái* -defadü pontján is nagy részben egyéni szeretetremél lóságának köszönhette jtzinjutdi sikereit. MerT~iz~~embsrek*i megnyern í és lebl-- lincselni. kiváló adómáuyal közé tar-t ózott, Kevés- művésznőnek volt annyi tisztelője és baráija, sünt neki a kft-' sönség között. Az arlsztokráczla tagjai
ép ary kurtaUk wallamM társaságát)
mint a jelesebb Írók, vagy a feipez*-dSlö politikai élet sserepvhrői. Lend-. vainé nyilt házat tartott s örömest mutatta magát mindenütt. ízléses öltftz-/fcödéaével ép agy figyelmet keltett, / mint bátor uiagatartáeával, ba hátas I paripájára ttlt s tisztelőinek társasá-l Kában kilovagolt. A negyvenes évek t közepén ilyen séták alkalmával sokan megbámulták öt s a főváros Halai bfii-gyei közt akadtak irigyei is számosan. Az Anikó-láz nem egy nri család tűzhelyénél hintette szét a féltékenység magvait, annál is inkább, mert kűztn-domáKU dolog volt, hogy a művésznő és szinéazféije kést nem mindig uralkodott egyetértés. Az elhidegülés, mint tndjuk, válással végződött s Hivatal-\ nlkA má»odazor Laíkóczy Lajoshoz ment féribez. ki korának egyik Ismertebb arrxképfestője volt. • Latkteytól bírjuk j mŰTtmiff legsikerillteb hssnmmártt la melyet bizonyára nem késik megszerezni s történeti hi^^tofiiessi-nfik
volt tanítja a megnyitást kfivstő első esztendőkben. Abban a korban vonult viasza, mely más művésznőknél a megfontoltabb és tartalmasabb alkotások körszaka.
I.eudvainé már az ötvenes évek vége felé megszűnt s nemzeti szinliáz tagja lenni.
Okozott-e fájdalmakat neki a korai-visszamranláa ? .— nem tudom. Erről a "tárgyról még akkor sem beszélt örömest, brt mások szóba hozták. De a kritika, malyet utódai felett gyakrán minden tartózkodás nélkül gyakorolt, mindig azt sejtette velem, hogy a magánélet örömei a színpad elveszített bűvös világáért nem nyitottak elég kárpótlást. Nyilatkozatain sokszor az elkeseredés hangja reszketett végig s ez a hang azután- nem egyszer kellemetlenségeket is okozott neki A mű-vészek rendesen túlérzékenyek, s nem tudják békésen elviselni, ha valaki az elevenjükre tapint. Lehdvainé lassankint -elveszítette színész-barátait s talán még -hamarább barátnőit, kik épenséggel nem voltak hajlandók eltűrni éles kritikáját As utolsó' esztendőkben már nem Is keresett Közöttük nflnkfiiitii'" Csak ritkán, a akkor -ia rövid- ideig -lehetett látni a szinliáz udvarán. Leg-őrSmestebb aáokat az ismerősöket látogatta, a kikről jól tudta, bogy a színházi köröktől távot állanak Esek társaságában kedélye .gyakran felpezsdült, -különösen, h» ai-elmúlt idők ssép em-"
Uh uép lítf, ipa rsM)i líg&j;
Mn* J, . Irts i Mstááty fai re.
As igen szép lány lg«a sz<-ge*j ^k nem volt neki egyebe, mint egy ^ . zant /iskója, a viskónak akkora ablálit mint as öklöm j egyetlen egy •tultfu meg egy koByhája, meg egy kamn^ — de a kamrában rsak égy nytiszolft -a szobában csak egy aadvöazék vejt Kis kergét a maga kezével á»u, ttuk ültette; hanem azért termett tM minden, rozmaring, nebántsvirág, ajj. rózsa, a mit as igen nép lány fefafe hajába tűzött pünkösd napján, mikar a templomba ment; termett benne m kis bab, bnrgonya, knkoricza, tányér-bélvirág, a miből olajat ütött télin i mécsesébe, — s a mellett fouogstett a hosszú estéken egymaga. Neki nem mesélt senki, nem fiit mellette deli legény, a ki édes bfis regékkel unj* kedvesét a fonóban, tegfölebb — ha si emlékezetében böngészett, s egy-en bűa sóhajjal ismételt* magányos életi-nek szomorú részleteit Mert a fih szép legényei kerülték: . . Alt urtst-ták róla, bog/ boaziflftfoy mrt jg öreg Dorka czigányasraijriyon kivi senki sem beszélt vele. '—- .m ,
így élt as igen ssép lány. Es egén egyedül lett volna, ba egy hófehér galambja asm latt volna, ligy szerette est, mint ba kedves* lett volna. JEgy szép nyári este, mikor már s
Iiendvainét műiden Unuepeltétén da-nzára sem tndta hosszabb Miéig lekötni a színpad világa. A mint kedvelt szerepkörétől válnia kallett: megvált az Intézettül ia, maly annyi dicsőségének
lékeire kerttlt a sor Mily érdekes, mily hazatérő gnla koiompja ia elhangzatt, jcllmilö tőflébéUtékel tadott elmesélni » estbarangázó bejárta a v% ilyenkor. legelbagyottabb zugát is, meg- a madár
Egy Ízben arra sűrgfettem: vetné is visszaszállott a kedves, fészekbe sU papírra emlékiratait. — Csak ne menne az eszterbéj alatt, az igen szép leáay olyan nehezen az az iiás — viíluszulta—hőWiéi galambja iiwr^Bír még. tsní és gondolkodni látszott Pár hét mnlva — várta, hiába. ki-ki nézett, ni
űl-e ott a kémény mellett, — nem veát olt, - lement a kis kertbe, nem (tr--dik-e tán a vályubaa; megeste, w látja-e a tarlók felöl jönni, hova bnzs-szemet járt szedegetni . a hófehör galamb nem volt sehoL Keserves zokogásba tört az igen szép lány a kapa-félnek támaszkodva.
„Mért keseregsz Boriska? kárát Uorkaném, a lány zokogására Mi kerülve az odvarra.
.Nagy szerencsétlenség ért Itarts néném! A hófehér galambom nem jött haza !■
Dorka néni fekete kezével végig simogatta az igen ssép lány konytől fényes ábrázatját, aztán igy szólt:
„Nem ia jön az meg többet te ltorisksrf' „Hova lett? ... I4tta Ugyelme?* „As az igen usn&yn legény agyon-lőtte. . . Láttam, mikor terseit ms -csappant aárnytttol, latsong.' -fcjjrir ' véres gyöngysorral fehér nyakán.'
A szép leány ögszeeeett iiajáMI klfosdott a pántlika, szeméből kiszáradt a könay; — hanyatt feküdt t kamra nyossoly^ján, a hova Dorkanéú
azzal a hírrel lepett meg, bogy levelezéseit rendezi, s talán mégis rsak elkészülnek az emlékiratok. Mindez hat-hét esztendő előtt történt Később, midőn a dolgot qjra szóba hoztam, aggodalmát fejezte ki, hogy nem talál írót, a ki a „kézirat kifésü-Iéw'-nek" munkájára vállalkoznék A mostani ffatri irrtk—nmndá —TzHyen dolégtól ldegenkeilnsk
Nem tudom: elkészült-e az emlékiratokból valami, vagy a terv mindvégig rsak terv maradt A legutóbbi időkben csak ritkán találkoztam vele, az utczán nV-hány pillanatra. Midőn utó Íjára lakásán akartam fölkeresni, már csak névjegyemet .bfigyluttjun nála. Ekkor nár-nagy beteg volt, önmagával és az emberekkel egyaránt meghasonlott.
Napokat töltött elzáikózva rideg magányában r mindenkiben^kémet, ellenségei keresett. —Barátai
kezménvektől tartottak A sejtelem nem.volt alaptalan. Nem telt bele egy rövid hét s a hírlapok a művésznő tragikus sorsával foglalkoztak. Snm nwitfi.
ftt -
* áfó ajaka szüntelen mi wrtafttt '
Megétyj t* osttujij legény" megver péf wtért aa Isten, hogy engemet árvaséglft juttattál * Másnap reggél, böjt? a ImrniHt bégeti, alig hogy mijt felölt, m igen uty liiny elment u igen caunya legény usy^ái* Mert a caunya legény nagyon ioW volt l?r volt Hsántóföldjeinek nem látta végét, ökreinek munka y,ijt átolvasni a számát, pénaét tnaga $ tudta, mennyi. Szolgája, cselébe mayi volt, hogy falének ae théta a ufét hét még gabonája? I'dvara? i^l! olyat, ax Igen aaép lány még mesé-sem hallott Köröskörül virág, -kftxépeu nagy-nagy galambduci, eser jgeg egér galamb tarbékol benne. .Osxtán mégia ax én hófehér galaw-b*re Iáit a fogat" gondolta a lány, A kegyeden Mikor megállt a vadasö* jÉvrl ivifut tátott torpács előtt, egy or-Ale ember szólította mag gorombán. Jlit kwssar itt te kóeaoa ?• Ja arait keresem!- aaóit a leány.
E ,Hát gyere be, még nem Seít fel,U megvárhatod 1* „olyan nuua, válaasolá a leány kipi-rslt arczcsal, mondd mag neki, hogy ($Mtt! valón fán Met*
Ax ax árforma ember bement, nevetve, Boriska mag latit a tornáca lépcsőjére Kgysaef <*ak megérinti vállát aa Igen mnys legény.
pm bajod van velem, leány ?- kérdé msUdsn ~
meamel felnit
•Add viaasa a hófehér galambomat, akit tegnap agyonlőttél, kegyetlen!"
.Hát a tied volt gyönyörűséges aaép, léén??** sxólt a csúnya legény Ijedten.
„Kiiyém 1 Most sanunim, senkim! Oda sx egyetlen, a ki sanretett, a kit aze-rstteni, kit szeratak Mentái ?y aokogott a bpii szép leány.
Re ax a gasdag legény csaknem limxeesatt, a mint est a eaegény leányt dtiá látta. Maga előtt látta annak a hJMiér galambnak atolaó vargödéaét nimli.i ugyanast mondták volna lecsó-
!«!» "/.emel, a mit ex a lány tokog. ís e leány tekintete olyan, mint ax tysxakai villám; a hova bevilágit, megásta! ja. milyen sötét, Ores aa. ▲ caonya legény szive la olyan ttree .volt. . . Xsui volt kit aseretnle. Apja, anyja rég elhaltak, totvérti nlncaanek, a pulHí Unyok vagyona nián sóvárog" uak. - j» ö nem talált még eddig fy1 a nalyik ranh azerntoL után vágynék. Milyen gasdag volt m a stén lány, s milyen koldna ő? Es mily keldasaá tstta ő aat a gyönyörű leányt i innak egyetlen tekintete milyen gaz-taggá tette Őt , «
„Hzernsa engmn, kiáitá, megragadva i leány keaét • .
vissza a halottamat.1* khityőr-gólt "a b»ány . ,
„Nem leípt!"
„Mért nem?*
„Megette a markai- axólt a legény leverten. '
A ssép lány felsikoltott és elszaladt. A csúnya legény nahéx sóhajjal Wkéf soké. nézett utána S a mikor ax eltűnt a kert bokrai köaött, visaxament asobá-jába és egy könycssppist töflllt kl sse-rneiböl.
Ax igen szép lélpy soká bolyongott kttnt a mazöu. Folyvást előtte lebegett kis galambjának vergődése éa a eaanya l*fll0 kék xxeme. Ugy tetszett, hogjr a sxerne nem csúnya, ahnak a caonya embernek ; meg hogf talán nem ia olyan kegyetlen, mint gtndolta « . Olyan esengve tudU^ Járai, hogy szerease Őt H axtáírnlyan forró v^lt a keze, mikor megazoritotta. De Jó is volna, ha találna valakit, a kit. ugy sxeretbetne, ~mint nst a hófehér galambot. H aztán tdrá megsiratta szegény kis állatát, s keseregve elbolyougott áxerdÖ axáláig. Ott leült egy mohos koré Valami szorongást érzett smvaban, — kasaiéin mart volnn inert ssantül
legény utána menna. Pedig hát mi köze vette ésxre, hogy a tető ég. . . Kelte van az olyan gazdag embernek Ilyén sikoltott, éa leakart ffinní a padláaról. szegény leányhoz; Még ha xzeratné M D? írsgyon lélleU sietnie, éa a lába lehatna aa övé soha. Mag mit la cai- me^csöazott éa lezuhant a konyhába, nálna olyan nr Ilyen kóczos, faragatlan A «mnyt legény meghallotta a ilklMat teremtéiel Hej" istenem, de minek i» és a zuhanást. Odarohant hozzá, be
„Félek tőled, dadogta a leány álig halhatóan "
A legény mégegyazer kopogott Memntl felelet. Akkor a legény belépett a konyhába, — onnan a szobába . . . a édes hangon suttogott.
„Szívom axép sxerelme, Jer ki egy sxóra !M
„Itt vagyok", suttoga a lány magában éa félt, resxkedett, - ,.... . A kamrában sem találta Akkor a csúnya legény megharagudott
„Borisként szólj, itthon vagy-e!* kiálltott csengő hangon.
Nem felelt senki Csak a lány afrt ott fent a padláaon éa magában szö-pógé: „Nem ia vagyok az ő Roriskája, mégis annak szólíttf
„No ba nem vagy lttt ne ia jöjj többé e rongy fészekbe! . . . Pusztuljon el 1 Az én házam li^yen a te tanyád ezentúl?* szólt a legény és a tüxhslyrAl falkapott egy eeontó szalmát, meggyi^totta, a az ezzterh^) alá tartotta.
A. láng hamar átcsapott as egész "tmtőrr^ At tgto JfiijL j^pwSí-lángtenger vette kőről Klelnte a sze-menni naélaaa-yl>É|érf laWi g^ny art
II hitte, hofnr az a caunya ki a legény szavaitól, csak aztán
vagyok én nlynn elhagyatott árva?
Amint Így kesereg, látja messziről, hogy sok ember nvtlzaög az Ő viakó-janak udvarán, luk íMetntk ? mit akarhatnak? Da nem mert hazamenni, mart attól félt, hogy a caunya legény la ott van köztftk. Estefelé elmentek mind. Hazameut Elbámult a mint meglátta a galambduezot udvarában, száz meg azáz hófehér galamb röpködött körülötte. Hát ezt csináltatta as a csúnya legény ö neki, hogy megengesztelje fájdalmát Pedig ba tudná, bogy ha azt egyet elvesztettük, azt nem pótolja semmi. Bizony tnitya ám, bogyi* na tndná, gondolna ia rája kfllönben. Aztán bement házikójába. Egyazer csak látja, hogy jön ax igen csúnya legény. HIpp-bopp, ott terem az udvaron Mit csináljon; a szive irgalmatlanul dobog, — nem tudja kikergeti azt a sok vért ugy sem magából, a ml az Ijedtségtől oda szorult. Fatna, de hová. Maga előtt látja .ast a nyálas kék szemet, hallja ast a azomotu hangot: „szereaa éfigen!" fjp Istöfi, rt lftat-e as el«1f bujnl? Nem maradt mia hátra.- felfutott a' patllásra ék a rnznp tékái felkapta ; maga utáti . a ott a bá^ltetőh^Hi lapulva várt dobogó azivvnl.
A eaanya Legény magkopogtatta ax ablakot.
„Roriaka, szólt halkan, volna hozzád, nem akarlak birlte hozni, gyen* ki f*
az égő házba, — ráborult, ölelte, csókolta, megfeledkezett arról, bogy ég a ház, csak ti Iiton flrtotn, hogy minda-ketten bent nem égtek.
Kár is lett volna értük. Mert a szegény lány nem sokáig volt beteg, a gazdag legény házában ápoltatta, dédelgette, gyogynottyr Még jól meg sem gyógyult, már Is ki voltak hirdetve háromszor. Hiába kérte a lány. hogy ereaaze haza Őtet az ő'kis kunyhójába.
.Haza eresztelek, nnmdá a legény, hanem előbb elmegyünk a szentegyházba*.
Ügy is lettr előbb elmentek a szentegyházba . . Hanem mikor visaz^Jöt-tek, akkor meg már az igen azép lány uetn kívánkozott haza többé.
fl I I H i II II i é. t • I IJ I í I • 9 I I itU Fiatal öriánok.
- - Satura — Vannak faaya* <«i'kök»*blr4k iskaa, Kik ssldják ssSstales e törpe kort; „Hivslkoílé aa as rns, mit fofsa, K^ korea a kajlás, buján msljret Olt," Na kliyjetek e sápadt hotrseisksefc, Nagváz UMajésa, alre báalja 4ket« A fany, moly oeaak árad, elvakítja, —Irigy itéfrmknek ss"> Ilikéi-
New kl |W i ksr. Késsetek kftrBl, Kz)snk« nyakán kaaisiűgnek a nagyok: Kz eslllagot bOMéisvs OlmOrQt, Asssa sers sst|lsi gysninl r«gro(. Kmeit hlilieál s Mély fondnlkosásbsa*
As bőről vAfVsélt i/tSp sfyflarnkAaaa; H ezy laflé s ussirs termeit dalnak H<»k stiasé el oly, a mis csak kihalnak.
K« tagnap ItH .értüé" j tinta, " Utilimj) már attlk álio-tangorán, v
MsftHÚ nto«o(y«l Kél rád kflf7*M*
Nevét, kft nyomda látjft frtkeUn, l>Mr4 megNvft|é*w etftk tgv toráért, Mníultl mátolóiftk: jól fntié ft aátfért, Molyotra fogd rá; niiu alapotaág . . . Holnap mafláid • liHÜ4lt#t Upották.
Ctftk nöH tov&l'f' t« ériáft-jftlőlt, Kafvd t ktfét diraété* .lllfUál KMII hamtr, elttáll íctó elétt, Bár lelkedet még ej m altatod Jüt ilritl iod rdrid ember-Ölté, Kok nemaftdéké • valódi koltó, 8 ki homlokon rtákolt fts égi Matté Őrök Idékra isélé k0Moréj» I
A viiNuti vonulok IH*ymt
ItU; Ülll J^KMI,
Ax M ptó Urtj« a múlón dráfébb bér, de "lys,.fm riál liaHoniiUtlftwöi f/urtabbaa ^
Caak egyuer eet«é ti jéctn-tttidot, H meréaael; írni, fett rftrt ért*ktu; Aft ódátok komét éroaed, S v.ged vagyon akárhogy véjekrxsj .Ritatn derek ugy, talpig jé f A, de... Vetted silány, ft másolásod el, MAredimk ataciftft komolyabb ftlapjá* . * . Áft gratulálnak kesed fojtogatva,
<>i4*tiM kérlek mikkemrt ? ... .Igen." ^ .Noa, mit HilttjMiiá, fontot ft ttavéá; ■ Xágyon komta volt Ugy r, képsaltmf* Diaiérd meg. Héti ft Jubít, mint dagad. Mondd rá: .komi-a volt !f Rád bólint nwtvt, Veled tálriot, de gyBloi aárfft lelke; S hátadra oaftp u alt* alkalommal
ftájját l^Hlli Milán rrt"^^1_______—
Alm, wiHll^ttV Wrlel emk iluMtr^ J_jtiplid miUji bélé— k«r#"—
Mondd, kigj i n kt in' i |J | fM '1 llftbory bétáéi váratlan rlrekod. Hátad megett bérrel váU oatobiaak,
Kfrwrnm góninv*! jellemedre támad.----J
j TaUlkortok, I f<i||H Miit fi_'-4
Trun nejtcd, Wfj gúnyol e knazOntét. „Ltfijabb munkált* - „Mondhatom rtaw»k.
Jbmk ft atylni, fti —ftnftlnl f merek." —« . „Kérlek btuéJj, rottt aéfta nem nuw vullango& aa, nehéakea, ntörnyü gyenge, A iJiiir rótta* .. .0 hallgat thtrop?, ; ^flotde^' ■ J«w>"i» Kiiktat ui'M ÉMÍ. " S« perav k, ko^y amiiAuii téged.
^ IV béidttfl éket, bogy kft egy inek Mtnnik át nMnkit Hrafad Hmwlfvi> uél, nmi owt dicté retet, Hogy rútul, nr «w»raa gájiraoktt. A fraté-ériát ftft«H harmóniára, A költő óriást § r>Ihmui bántja, Tudównk moikdja: konjjfiláriio etftk U.i (MeIVetU| »ind t magokfról uólnakj
Krmd fel -éket pártfogók fvanánt,
AtMva balingák kérehtftd^, --------r^-
Imii bnaaélőok orraikon ét,
H imIt foMoook, emtetík tel d
/tóngrid add ét béatotánk kérte. fik taólnak: Kiirt ni nut tett aa igrt t Kt ttrt? Ka nji > U dkaaorUdá, mi ? H mm ku btetilHnft, ogy megyorónyi
Ti ltskó-Viáook, nójjru-k,
A bftlbftlftlltltáfftftk híja rtft.___
JtollffW ftéitin itigOaHfin Ifcy nagytotdini oh, mily kaiatalanj MtfrifolfetML, hogyha vágytok tft*, Ál jóí Qgy*lj*U>k az t^JMor egyre j NtMt abban ttftét: tgyiitr egy et%k tg; H hol ft n ■ y l van, milyen parány as • g y.
imt Mm.
ryorftToyUrt foiii, bogy qitoti tsn—BÜkAStfAftb » ImtxriU íi^yre érkesxéL K ascaponlból 1ogt* fel ft technika is a dolgot, oitddrt a rendéi-kezéaére áfió miodeu eazk^zzei a roaa> tok gyoraaaágát fokozni al nem maiaflh tolta. Azonbiui itt ia fan biioajM
Ma Nragdiidnck .kaagn'ftl^jft van, Kt Mátolftdftál jól fog aa actot, 8 tgytatr Máté) eaftk Molyót okoian: ílárotn barátod benaéí( «dvttaeU, Caalt vállat voniftk korholó aaivadm Kontár koruk t/fiiv«!gón mefftftcsdrt: w>#litlbia kaadék mi^iák ritka bérrel, A kompoaáláaial, t a vtrteiéttftl"
I»• Jé tiiáfiot adnak mind ft hány : fA tollat Uéd t# dobd ti itmMI I aaalj. tipniilénl még ttréafl
Bu» hím ai 1 iyta nála* la
Tt tftK btlbftd, miért nom kudtod Igjea i .Üiffy fkit, ftat léimé rtfyta jöttem Niánmérfúldta hat híre ki- Klnmba* . . B'miiyl fttai M >>Jm ily giiwaika.
AitAa, ba ék férkftmmk aába-aap Valódi Ortátaiak kftrá •___
9 mm unkádra Mdnatl wé. |KftayTWtkm adaak waul ki, g)aagracmmi Ha nUgit... »om. fogaá rótta aévta venni, Egy-két btráil tiót u tfftk lapban . , j --Cl laaan, eH T* mftr kiállbatttlaA,
— <11 —
h*ur. melyen Ml ft'vohfttiik Hiil)68(É|iHt; i gjiiiivwiloiiVtik. ft kocsik t\S A Nlnnk n)|lst:im tferawetánál Twrvii, fokozni iVIciii' veszedelmté dolog volttit. Tutijuk, |lö«y éiííil tígj'BS ortíságukbau tftrvé-(Mki't Is hoztak, molyok megállapítják
Angotorssághan íogndilnliól lflötl-bun l.<mt|mi és sMl ország. kftzAU közlekedő vuoatók uvtlukónt 12B kilométernyi HnliefcuttfM értük el; de «i omik fogs-íIiInIiiM' WrUnt, m lUtnlilmm ka/lcki'ili'-seknál ily roppant gyóviMiig nem érvé-
* in c
»TOimink óránkénti gyom liidaiiánüi_iiyiwltlict'! uuid wiudig arra ia Mull
imit'.uéUüiitfég no történjék. s 11 vmiitt tovább mehetése elöl minwm akadály ul legyen hárítva, és (ilyolityn. Mindenki előtt ismeretes, hogy a jármüvek gyor-Mutaát u kerekek fékwéae által liut-NÍljilk, dt sőt néha a mozgást teljesen mogl|u szüntetik A fékező sz ugy fogantyú forgatása által egy csavart hoz mozgásba. A csavar nyomása aa omol-tyll ás vonórudak segítségével a f<k-Uwkókni vitetik át, ezek nyomják a kerekek kerületét, s Így liagy fokü dörzsölés jfln létre, mely n jármit mozgását csökkenti, néha pedig teljesen meg is szünteti, így volt ex nem régen mindtmlíU a rasnti vonatok fékezésénél is; s a tehervonatolwál nagyobb-részt ínég íííöbü Is baaznátya e módot a vonat személyzete, Ha a vonatvezető valahol a vonalon valami akadályt vesz észre, vsgy ha a jelzőzsineg által arra iiüyiiliiioztelik, akkor előbb jelt ád a gőzslppal n fékezésre; s e jelre kexdl (tNtk a vonat személyzete a fékezést, mely egyiknél gyorsabban, másiknál laanbbiui megy véghez, harmadik pláne nem is fékez, mert a JltC~— kedve-zdtlan Iddjarás esetén — nem Is halija, * rak Isistn bozllltír
iivnplomlM ~~ fájdalom, sok esetben akkor, mikor már későn volt s a sze-IvíioHtHleiiflég már beállt;
Másképen van ez as ugyneveiett lilvi'iiitű fákssökaél. Hssknek a hatása és milkődéso ngy késbe van Istéve, a iisnwsdony venelő -kezébe,- kit ép ezért menetközben legnagyobb fnUlflsei'g l« r bel. Kgyes vonatok ugy vannak szerkesztve, 1iogy a vonatok fékozését min-
utazó is, egy kis emeltyű megfordítása által eszközölheti. As előny tehát Itt világon. Míg a fentebbieknél a fékezés csak egymás után és nem egyszerre i Arién t, s héha nem is -, addig emennél a voltat féketése egyszerre és pillanatra megy végbe, s így sok esetben könnyen bekövetkezhető nagy szerencsétlenségnek veszik elejét
Az átvezető (átmenő) fékezők két osztályba sorozbatók; az egyik érté-krsit! a vonat mozgása kozbeii fenma-radt gőzerőt, a másik csak. speciális apparatosok segítségével kapja est az erőt, mely aztán a vonat egyes (ékesééhez vezettetik. Az utóbblakat megint lehet két kategóriára osztani, s pedig olyanokra, a melyeknél a megkívántató erő csak a szükség pillanatában lioza-tik létre, meg olyanokra,' jt melyeknél az erő valamely reservoirban készen tarlatik, hogy az veszély Ideién ázon-nal értékesíthető legyen. Minden esetre elöny&sebu az utóbbi mód, mert ennél as ItmiZftgyHitftlt erőt rftftfln l«h»t fai-
rt IrfTuvynhb gyorsasági melyet i vonat Maként elérhet, s milyet átlépni nem wittd; M kilométer; csak az amerikai TOMt«k képeznek ez ilól kivételt. Es k oly gyorsaság, mely. csak kivételes MHskhen engsdhet" meg Tgfts, hogy
ás- kell gondolni, hogy ily nagy sebességű vonatok Járása IBIotte veszedel-mos.
Már a közönséges vonalok járása Is sok gondot okos • vasoti alkalmazót* laknak, hogy Járás közben semmi »ze*
használni, ás hatást előidézni, mlg as előbbinél előbb kell az erőt létra hozni, s csak aaután a hatást kifejteni. ■ Az első osztály főképvtoalőle, t, L adt gőzerő mi az úgynevezett
melynél a hátramaradt gőzerő liasznál-tatlfc fel • fékezésre,
- na -
Heberleín-féla Miesö. Rt i kövatke-xfikhöl Ali: A járáumfl forgótengelyén v^i agy kin korák alkalmazva, mely a iimKelylyi'l egyidejűleg forog, tínuuk atattétiében vau a* \fgyttiív«!5i?tt fékező" kérők. E fékei-kerék yan sgy kife-tmil Pín5gpl~íi0UiiK0lve, moly as egész vonaton keresztút huzatik. Hogy ha a klfeaaitett zeineg valamely halyen átmetszetik, akkor a fékezö-kerekek mlyaknál fogva nyomást-gyakorolnak a teuitelyen tevő kerekekre, melyek dür-ssülés és torlód áa Által forgitba hozat-
_n ik. h forgás kői
láticsoeskát tekerget' maga köríti, mely a fékba*ábokkal van összekagosőlya; A
- jdtejtett húzás éa feszítés által a fék-Gasáhnk a kertit kerületéhez swrtttat-tuk, »Málui kfl»«kfKtf.ftA|y merve Kuriódá* hozza a vonatot - nyugalomba. Latjuk tehát itt, hogy a vonat hengereiben levő erő directe a .fékezésre használható fel. A fékezők azonban
■., mk akkor aft'hnirtiirki mikor a vonat mozgásban van. A vonat szétválasztásánál már sok szerencsétlenség történt azáltal hogy rész neki
fut, a már pyiigaloniha hozatottnak, a azMrv keletkezeit, erőrakim lökés n«fry rongálásokat éa sérüléseket húz létre. !
—Heberleln - féle íékezovét ellátott vonatoksál, ha a vonat erőszakosan iai tválawtatik^ akkoi a femUg-UÍOTg is kettészakad, s igy a fékezőkerekek
L:- laesatk i a fékeaők működésbe jönuck,
és etóidéiik a nagymérvű fékezést, mely | V- 1 ar elszakadt részt megállásra készteti I—-j ségll afgalemha li Múl-;—
A fekezöknek másik nagy osztálya, o'y erűt használ fel a fékezésre, a mely
-1 vonatok muigtUától tóyesen mgget-
len.
A vásott vonatnál természetesen azon
__ erű volna legkönnyebben alkalmazható-
és használható, a mely a gőzinozdony . kazánjában mindig találtatik. Csakhogy ezt különféle okokból közvetlen ál ________igénybe venni nem lehet; mert a süri-
- tett- vízzel mindig járó gőz nagyban módos tani az e^ésot gőzmozdony berendezését és azt komplikáltabbá tenné, továbbá néha, de líráit télen, az egész 'fékezési eljárás, a gőznek és a víznek j yiaetöf-aábm való weírfagyáea által nevetségessé válnék. A sűrített viz
- tehát éppen az emiitett oknál fogva • nem használható. Máa folyadékokat
pedisr, részint drágaságuk, részint
_»uuniu«i—voltaknál fogva
Szintén nem lehet használni Jó eszköznek találtatott erő átviteléül a lég-köri levefG, melyet akár ritkított, akár
az edény belsejébe szőrittatik s pedig annál nagyobb erflvet, minél nagyobb mérvben történt a léirritkltás. Ha valahol a koesi alatf alkalmazott edénynek mozgatható födelét (oldalát), alkalmas emeltyű' és vonórudak segitaégé-vei, összekötjük a féktuskókkal,' akkor a ftdöre kifejtett erőt hazználhatjnk az egész jármű (vonat) fékezésére. alapszik a Smith-féle ürfékezö. A szükséges ritkított lég előállítására az egyes fékezési apparatusok össsé van kötve egy csővel, mely a g«smozdony ejee-
nem működik, s mert * yacmijn * állítására mindig némi idő klváatttA Jobb ennél a Hander-féla fck,^ j«j" nél a fékezési erő kifejtétéré egyenlőtlen átmérj Iteii'geraláka £ -szolgál, melyénél az egyik <>MwS | phragmával van ellátva. A díap^y mák középpontjai egy»zer»iMiné % ^ kara emejtyü támadási pontjai, I ról a mozgás és az erő má« alkal*, emeltyű és vonórudak setfuécét«|, féktiwkókra vitetik át. Miiidakét U geralaku edény ösaze van k*)*^ egy esővel, mely aa egész mratlg^j
Ptrt-d 6 i~tcraTéTt &
tor ép oly szerkezem, hiínl a parfUmos palásaknak a nyaka! Á gőzmozdony karéjából gőz eresztetik be azon csőbe, a nwly a> egész vonat lewgő-appara-tusával van egybe kötve; a gőz magával ragadja a vezetőcsőben levő levegőt, a ezáltal előidézi a fékezési at>pa-TStmroktonr az ilrl. Miután ói tnsgkMa— JAff—bőrleneaael—taté erű, t t, a rékezó-apparatusban való lehet helyékesiteni, illetve pótolni, légritkitás, csak a szükség pillanaté-Uazivattytzzv a levegőt, akkor a moz- ban állíttatik elő, azért a fékeaéanek gatható födő u eaxkősött levegőrítkltás ezen módját nem tehet a vonat zzétvá-folytán a külső levegő nyomása által laavtásánál használni, mert az önállóan
sűrített állapotban lehet haxználni.
__Ba egy edényből, mely mozgatható
falóvel vu ellátva, s melyet diaphragma "*C7 * nlfcslaasiU kifiríHt
rnranvof
ban vezettetik. A kisebb átnéríjl hengeredényből ti mehet a levegf, k az oda erősített azelep megaksdályon a levegőnek oda való visszatérést Itt is az e|eetor kihajtja a levegőt a Vewtí-caővekból, a igy a légritkitá*
tfnifc Ilimig* ^ipfulDtn
egyformán ritkított lewffl nlHWftr azárt a nagyobb átmérővel bíró edéav nagyobb hatást és nyomást etzkwolt kétkarú emeltyűre, s azt bizonyos Wj-zetbe tereli. Az emeltyű ezen helyn-tében a fékezés mit m<*gkrz<l>HUk H>
— 03
, fHitlllili'XiíVUkllO iMVMgŐI IliH'HlU Illik, H ml ntknlniHXutt csapok (kukások) Kegit-m^vcI if^uii könnyen megtörténik, ultjtilf h kisebb tltínéröjtt hengeradény-uek bezáródik, 8 csalt a nagy MötiP <lia|>hragnutjn feszíttetik jolV ÜDllj, ili\ a nagyobb iiymildk íolytiiu a (Im|)Hihkiiia h kisebb héngetbe nyoma-tik wrly nyomát a kétkalu wneltyü cinégével előidézi a fékezést A ftöat szétszakításánál megszakad n IévomImsÖ li, a Így ebbe & levegő benyomul él létre trozza a fékezést.,, A
fékeiő 'fhát automatikuian ti mfikfi-- ■1 ■ -----
AiotibHli a Hamlur-féle fékező sem ogé-fjt\ii Uikéleteg, ipert sokszor a légrit-' litas mini rmmszon—történik \—azért a Winahh időben leginkább Wmting-"hoÍMe-fcte fékező van használatba n. melynél nttritett levegő jön használatba Minden kocsi alatt, mely fékezésre htímáltatik, van egy reservoir és egy -ffteiöhéngev, E kettő kőzött és a léfVMetöcső kőit van egy önműködő szelep megerősitve, melyen keresztfii a fékezésre szolgáló levegő a segédreser-íolrbR átömlik, tf&egyfSejílleg a fékező-" tenger és a külső levegő összeköti*-tését eszközli, Ezen helyzetbe való .présf a szelep a vezetőcsőben levő
tlll tltogy át egyszersmind a Sűrített levegő |s egyik térről a másikba. A hengernek a levegővel való tetyei meg-töltése alkalmává! miadakét térben egyforma fessltő erő léteik, Ha a légvezető esőből valahol csap segltaé-gével a levngöt kibocsátják, akkor az alaptérről Is it levegő 'kitódul, A/ alaptérben való levegőnek kisebbedése okozza, hogy a feszűlésl térről a nagyobb feszítő erővel biró levegő odatódul és a dugattyut in maga előtt odatolja. Ha most a légvezetőcső megint sűrí-
Voltatokat li 'Ilyen állandó fékezővcl ellátni. Itt azonban leguagyobb akadályul szolgál azon körülmény, Itogy sokszor kénytelenek a vasutakkal különféle alkotású él alakit vaggonokat egymáshoz csatolni, ha csak a kocsikban levő külföldi árukat átrakni nem akarják, a ml pedig rop'pant sok munkával és költséggel jár. Mi azonban hisszük, hogy a technika ezen-az akadályon is nemsokára fog diadalmaskodni.
Minden esetre nagy elönyoyel jár áz állandó fékezőnek a behozatala a-vainti
tett levegővel töltetik meg, &kkoí előbb mnalftknili; 'inftl' nnnk mért li, hogy áTaSpléFlesz megtöltve, s az igy liem kell a gőzmozdonyvezetóöek folyton ffityfilni és a vasúti személyzetei
megnagyobbodott erővel a dugattyút ismét visszatolja. fia Igy megy w, mindig tovább. A dugattyu össze lévén kötve fókiaési készülékkel, a dugattyúnak ide-oda járása eszközli a fékezést.
A Carpenter-féle fékezési rendszer azért jobb a* Westingbonse-féle rendszernél, mert annál minden henger egy külön reservoirral és külön szeleppel van ellátva. A légvezető-csőben a legkisebb lenyomás elvesztése az* ott alkalmazott szelepet mozgásba hozza, íz mégTnTmttködésbe hozza a készüléket és a fékezöt is, Az előny abban áll itt, hogy a liptszü vonatoknál a szükséges sűrített levegő, több helyen van elhe-
■ ügyolmestctni a fékezésre; de ffl&lfól pedig azért is4 mert a fékezés főpugójii-egy személybén, a gőzmozdonyvezető kezében lévén összpontosítva, az a fékezést az egész vonaton egyszerre eszközölheti; természetesen, hogy ez aztán nagy felelőséggel jár. •
(iXLíijtiXfíD,i •»Mlj;'liiIMII
liutleiel.
..._..................- BwJtSWlrMIMl« :
Egy szellemei világfi mondát* szerint, mindazok a finom nüansslrosáiá tarkaságok, melyeket a pillangók és a virágok viselnek.
légnyomás által kényszeríttetik, s igy lyezve, s igy azt a veszély pillanatában melyeket a miianiók es a virágon visemes, i fékezés módját előidézi. Ha a vwt;i-" imyi&ft! tehet ftfljttliimzásba !■—i; á[»»ki<* ■éden kauéi aák áftiHili
csőben valahol a levegő kibocsáttatik,. nutsrészt pedig, hogy több helyen menvén iüi£aléjnyomág kisebbedésével a ki a leyEpLgyorsabban és erélyesebben wlep állása Önmagától megváltozik, 8 hozza működésbe az egyes fékeiket.
j sűrített levegő a segédresenrnirhól a----ügy a Weitiughuuim-, mint. a Oar-
fékezö hengerbe megy' át és a fák- pent,1"'-^ fáir»™rnn<inTflinái h» »iuuat. digittyut maga előtt eltaszítja. A szétválasztatik, kimegy a sűrített levegő
dugattyúra használt erő átvitetik a ftttokókra, g igy előáll fékezése. Ha a vezetőcsövek megint sjhitett levegőyel töltetnek meg, akkor a sűrített levegő nyomása folytán- a szelep újból megfordul és az azelőtt a fütezőheugerbe bebocsátott levegő 'a szabadba ömlik, mig a sűrített levegő t vezetiicsiivekhöl a reyryoirhs mehet'
itfi a fékezőnek elveszített légiiyo-niását pótolhatja, illetve izmét helyre-Itl A légnyomás által kitaszított du-gattyn pedig, ellensúlyok és rugótollak íltal ismét viíszautasittatik, s fgy a i fékezés folyton eszközölhető. 'Egy másik nevezetes fékezési rend-oer ( arpenter-től van. Minden kocsi fékezési készüléke áll egy fékező hen-gerböl, melyben egy dugattyu ide-oda mozoghat. A dugattyu két egyenlőtlen fire osztja a hengernek térfogatát; t kisebbik neveztetik alaptérnek, á iiigynhbik feszaiési térnek. Az elw'í iincte össze van kötve a légvezető-wWd ugy hogy a csőnek levegővel nló megtömésénél előbb az alaptér töl-letik:mey levegővel 4 dugattyu wáhal i ltasMtatik, » a fékezés meg-.tadülik. A hengerben van egy kis tresztágy. íiceTy a két tér közötti taeküttetéRt, a dugattyu el és visszünk* menése után eszközli; ezen kérész1
a fővezető&söből, a igy a vonat mindakét jön ; tebát. mindakét rendszer automatikusan -is dolgozik.
Hogy a vezetőcsőnek és a reservoi-• roknak ^ mely hosszú vonatoknál 200 méter hosszú is lehet — a sűrített- levegővel való megtöltése ne tartson oly bosszú időig; azért a levegő a gőzmozdony légsűrítőjéből nem haj-tatik directe a fővezetőcaőbe, hanem egy főreservoirba, melyben a nyomás egyenlő 8—10 kilogrammal, 1 négyzetcentiméterre számitva. Ezen főreser-yolrból megy aztán jt levegő szelepen keresztül a vezetőcaőbe; de akkor a levegő nyomása már csak 4 kilogrammal egyenlő. .Igy lehet egy töltéssel több egymásután következő fékezést elérni és előidézni.---
Miután ugy a Westinghouse-, minta Carpenter-féle41 fékezési rendszernél a levegőt egyszerűen a vezetőcsőből egy csap segítségével ki (ehet ereszteni; azért képesok vagyunk több vagy keve-sebb sűrített levegőnek kieresztése által a nyomást kleobbitfui, t> igy kisehbfoku fékezést eloidézttl, mi ideig tartó alacsonyabb lejtőségeknél nagy elönynyel jár.
Legújabban kísérletek történnek már arra nézve is, hogy kellene a teher-
•zenvedélyett
Lebellet-köuayfl szövetek, leljmet izalagnk, vBrhenyei-vöfbi színükben pompázó guipürffk, . pókhálószerft csipkék, a legkeresettebbek az ó csábos toalettejeikhez. A gazé- és musseline iránti i'iA»m.»t»» csak * meleg Mpék kénystere ssslte, és innen van az a nagy szerep, melyet ezek a mai toalettek eleianctiájában játszanak
gerpactra éa fürdő-kaszinókra musteliae-ekbil. .Némelyiknek az alspszine bágyadt rózsaszín, 'teleszórva fehér, kinyílott nárcziszokkal, melyeknek pompás piros kelyhoik e szöveteket czimszeráon futják be. Nétaelyik ruha végén egy vftletieienncB csipkével szegélyezett és harántéi plttsizirosott fodor van áikalmasva. Deréknak egy nagy jaquet jíiti hársfavirág szinú faílle-ból, melynek alja öuzefázódik a' hónalj varratának irányával. Az egész ruha. elél betét, hullámzó csipkékből j, a mellen és az övön pántokkal, melyeket nagy szatenita-lagok tartanak össze; egyik szalag a derekon keresztül a jaquet-ot is átöleli. A szalagok még mindig igen kedveltek és jogosan, mert igen kedves garnitúrának kell elismerni azokat Egy kecsesen lebegd szalag mindig htülui marad, akár a'z övéről, válláról nyakáról, vagy hajáról lebegjen alá a fiatal leányoknak. Nem lehet máskép mondani: hogy ez gazdag ás elegáncs din,melynek uralma nagyon tartósnak -ígérkezik, kflltnöaen. azért, mert rendkívül sokféle variáczióban mutatkozik és még a kalapokat tt lehet nffifll disziteai
A kalapkötn-ssslsgok mind izélesebbek lesznek, de kurták maradnak, s végük tereken vaa levágva, hogy az áll a Háti egy als lapdához hasonló isokret képeuen.
Érdekei nésai, liogy azok arelegánrs ássxo- • nyok, kik a téli saesón alatt az Andrássy-úti opera páholyaiban báron Itatják ragyogó és gazdag oiioteieuet, most (ha olykor a fő-vámba térnek valami komolyabb ok tsía napra, minó leleményességgel teremtik meg: a nyári színházi toaletteket Ilyenkor feledve vannak * kivágott ruhák, és meg vannak elégedve as éppen oly kecses toalettekkel mussalinc-ból, gaze-ból vagy batistból.
J
III' nnhngy .iv,t liiiVJi' vnluklj Iwgy ouy,il)vn tuiXtienek kMili » IttuU*. Ili i téli »»l»-likak pétaJvatMk Ht-Hi (nmert nadjuteit uioKjaJimlk vuliimolyik irfrl uiaklrfc«it, uifM aonMrii |okker«as támad, él Ilyenkor ii tiyárl |iriimiit<mnilk így nohíny ix-rrilij iiMiUhn lifjekoanck hWHuni.
iik-iilii
LEN A.
(VIT.TOHIO ■SMtCCIO RiatXI^ OluiM MIMI* I V Hlftc* ÚÍXA (fal)ltU*.)
. K* aztán egy másik gondolat, a mily éppen nem roll méltó hozzá; de a tn«ly természetes kifolyása volt nevelésének, éa u eszmekörnek. a melyben folyton forgott : hogy az ő ismeretlenje bizonyára nem olyan gazdag, előkelő, mint az Elvira jegyese, s igy nem sjándé-koifiathá meg őt oly szép és drága dolgokkal, mint Borgolieto grót -
Azonban ez a méltatlan gondolat csakhamar eltűnt a leányka agyából, hogy helyet adjon a szégyenkezésnek, melyet miatta érzett, * aztán, mikor Ebara ■' 8 „Mirtgyiarfl- kér-deziískö-ftnit, rtmondott fliffrrharátnőjének mindent őszintén; s Elvira igaz szeretettel ölelte ü bMtjjftjiSt; Hmiidván^—
— fim, milyen ■ iont Kgytserre lettünk szerelmesek mikéttan — remélőm, hogy boldogok, nagyon boldogok ia egyszerre leszünk. De nekem látnom kell a te titokzatos ismeretlenedet, s
iP"--■-;■ — • <H- — • W.-.'i *
. tíjgitijiíH, az íi (<*j««hkt^(»utít■ is inuUiWr kulink lielmi ItyWdle gondolatok
8 mikor, a szokott órában meglátta Albertet az ablaka alatt, iekete ruhában, esdő tekintetével, elgondolkozva né/ett le reá, s tekintete KiftjtlnBni Mlagnek, kMn^jiasak ktiztíLÁjuuii. reime* ilju előtt.
— Vájjon Iliivel bánthattam meg? gondolái vagy. i^lán távedtem, - - nem Jól olvastam tekintetéből.-?--
Leim péiUg lelki fardaláaokat érzett A rákövetkező éjszakán nem tudott aludni Különös képek vonultaké)előtte, látta magát mint gazdag, ünnepelt, imádott grófiiét; majd mejr wmífégy halavány, sápadt arezot, egy fekete ruháim öltözött fiatal embert, vágygyal és kétségbeeséssel tekintetében
Majd meg ismét változott a kép, s ő szegénynek, elhagyottnak látta magát, súlyos munkával foglalkozva, s még szépségétől is megfosztva.
Felkiáltott, és — fölébredt szendergéséből — Anyja, ki a szomszédazobá-ban aludt.,, ijedten futott be hozzá, § ölelgetve, eaókolgatva kérdé^mi »4>ej»?—
Egy vidám napsugár kukkantott be a fttggflny ety rénfa kareizttl a mhk Mtm, Mezgő fényévei bearanyozta az anyát és lányát.
- iL bajod? Mi történt.? kérdezte nyugtalanul az anya. J— Semmi, Valami csúnyát fthhofl-
-g NíwI", f«-iN tf. <■» iy rkwtta ? Az éa *z«neiail*n egész világon, — a tieidben pwiig Im, nyára az A te' ismeretlened. S van? Mondva, melyik szebb kedett — az wjyém, vagy tied?
Helyreigazítás: A mait Márnluk kfakt négysoros 'ver® ® c V fe iHi-j ' O^ii jS krztniWMk haivnasáft, m/y alól lérpJt^á marad ki a citm, illoíAlcj a kfcirat <«■*■*. • '■_■ .
é
* it fii sli ilk A iHi i.
FEJTÖR Ó |
Y'VfTf * » W » v Reptaláay.
én viazont megismertetlek aa én Fede-rlnwil; mar beszéltem ii rólad neki eleget; ast mondtam, hogy~olyan szép Ttagy, hogy mindenki beléd szarét, aki utak meglát. Furcsa, hogy nofliSod
-----11 tOKSStlV iinádúduak még i nevét
sem — az 'én Federicom olyan szép és kedvea ember — de a neve ia azép — Federieo — ugy-e szép?
XI.
Felhik a látóhatáron.
Kzen a napon ugyancsak rossz kedv-lien volt Ooglietti papa.
ösazoráneaolta a homlokát, mikor az Elvira szerencséjéről értesült U.
—^Borgoiieto, gróf! kiáliu fel ismerem a raaládját éa ismerem őt magát ia - fényes éa dieaő család, t ő maga olyan gavallér uri ember, a milyen kevés van hazánkban. Íme, ex kelhitt volna az én leányomnak férjUL -- I)e étieaapám I szakitotta félbe ~ I>effi, iinijőiíerii liaraggaT,
l>" »* ez-kereskedő nem' hagyta magát beszédében zavartatni.
___— Hzó tincs róla, setéd uagjari-
hőlgynek kell lenaed. Fényes fogaton fogaz járni, selyemben, bársonyban,
_bármely Iwrraftgnö (Jreóni fe Iwt
a bakon ~ valódi ssereeaan — • aztán szokott bőbwzédaségéval elkezdte dí-naárai a aagysrl életet, ugy hogy Ixaa valósággal zavarba jött; mert mi tlrés,
.tam. ________
- O/ovk — | gJOSfwá etokokiB halmozta el Mfehér homlokát éa rózsás arezftt. j
Erő, kibontakozva az édea anyai
flleléslifll érezie. Imgy » mit látott, nem-
volt más, mint — saját szerencsétlen sorsának képe.
Másnapra Elvira magához hitta Lénát, bogy lássa az' ajéndékokat, melyekkel Ót jegyese meglepte. Hogy méltó legyen a marqnis-kisaaszonyhoz, a lehető leg-fényeaebben ífltüzködött fel a szép leány, — a kinek aztán' volt mit bámulnia ; szép ruhák, arany és gyémánt éluzerek, s minden más, kicsiny éa nagy dolog a minek csak a nők örUni szoktak, amind fel volt halmozva az Elvira szobáiban. 'Látta 'Xena á íöuri jegyea arczképét is. Egy miniatűré képet, arany lámában.
Valóban szép férfiúnak látszott — a képen legalább. Nyilt, barátságos, mosolygó, i » nréltEtC mlndfeil vonasá-ban uri, glegáns egy arcz volt; szép kii fekete bajsza, s finom metszéfeü
szája_kikül—kellemes mosolygás —
mennyivel különbözött, es a mosoly aa ő ismeretienétiek fájdalmas, édes-bús
mosolyától---—
Ugy tetszett Lénának, bogy ez arcz-kép eredetije a világ íegszeretetremét-tóbb fértfa lehet Elvira gyönyörrel mondta:
Háromulg-Rejivéffy. I'g nt rács SáaiO(CT
L A * a a a B t:' Í7|"
K K E I I K íKj I. I. L N N K \
o o o o «r
S
8 ♦
5 <> 1' p H I K Umuifhi % lu-tsk nkktiii a v| iliik ui*x*. lux. í kát MmhUi W t'íWl joSbrs és f'liilról fe. felé olvuvn, egy él anaaul m • értebitt.
As olakiUndi uók értelme
t. Hnw luiliud. — 1 Kiy MiwnÉ-férfl atftMói helye. — 3. Legobb ner s kops#srig eQm. — 4. Bijokban gyógyít — 5. H&ii szárnyas. — 6. Fétisei. — 7. Sémim sem történik « nélkül. — 1 Egy betQ ái ibécaé k3zepéról.
^ b : v j
A mait síimbui küzillt (■lányok mrflrjUM: A képtátiayé: Pirin riUftárUt A koezktríjtvenye:
20 <0 12 4S 58

91
12 43 54 10 ao
41 M 10 10 ja
se 10 eo ti 41
3$. szám.
Nagv-Kanizsi. 1891. augusztus 30-án.
XilII. évíolvtm
lutkMtlétt|: la^aMM SS Uinia
Ili MmN b kp arihal rtan uMifcid (Ma Utfeawr.
HmMla !mWt art áaat lat. Ml M*nrt fi.
z aii
Politikai és régies tartalmú hetilap.
Klii»Unttl:
Ttn^iilflM RaoU FWp Osjt hwÉito.
ELúnzirta iui
Efv*s rra . . Ut — fcr
Filim liU>llwi . .
»'HilSa> j**S; ■
t - » .
Xbintak tÉ
ktM.oak
A Xsgt-Kanizsai- és Déhabu takarékpéodárak, a HankegresaleL az ipar—éa kereskedelmi bank, s a Kan-kanizsai segéivestvIet-szGveiiezefBraSl® közlönye. asu«*mk, nlanit mhvtoMkn
_____v<—|lra»* FkU TO* lOajr-
' MitÉiÉiih llSlli t.
XtfMMik SaK7>Ka«lzsá^ hrleakiat efjsztr: vasárnap.
=L
Értsük meg •gyáist
nélyflnk a tt lap, melyben nézet ilnket Ez tévedés, vagy roaassul < Ivaeiák el tt-——- • kimondani elég_ bátrak voltunlu "-"' ■ '" - r-ünkat, vagy nem ugy akarják értelmezni
Tény m. bon »k» • »y»l»á«i*ág eur-! fadjak igen jól, hogy a politikai ellen- mint aat megírtuk. Mi tisztelettel emlékekre. » • nyilvános kntikáaak mindig}^ ?inok kasd^e a WgMeg* » tfcUsk meg Koaemh énteswárít, mist Mf. * W ** H ^j-sokn OMaM^ijfipeir wra xwdítk^fbpirti, miiinr nemsetT ébredéa efo5 baj-
— '«g^. >»y akár nMmkMÍ IHal .„„, |tut, nézetünk jafmjkál MEÜp, Ja nam uW
ff. .1. MMÍnkat 1 ..... uly a& támadáara axolgált! hei|Uk ót oly álfomíérfiuaak, ki a mai ví-
kmika alfl elrom,, vagy a feíé ^„i. „ónban épen nem baljaaelhat-! aaonjok között Magyaromig helyről .zsodékunk toif lji ®«t tisztelni l-l '^ UpaHasaa. aem nésetileg, hanem!elfogulatlanul nyilatkozhatna; éa midőn ext M mások nezelert, Bfiai wa.iaalhl n ull, !tDéIyileg történt, illetve szándékoltatottV:n~-'f1- sokkal keveaebbet mondtunk, rhj* -áaHil K hogy a mi aézsteink jj^ ^ ^ Li'.;.( . i>„....i Mr---p^Jig^,^
irzut aaajikh «~l«eaa*^ÖUetettel,jiiUf4ll nton BfyM> ^ „ feWgrg | haafiamágin al^ha fog jalaji .kétkedni ameimyzben « nekünk- egyén. "MWJ^-Jakart vonni azért mit megírtunk; nem d-1 hazánkban, - már két évtizeddel ezelőtt d.
lünk e íelelöiég elöl kiiérni, mert bisz[mondott Kossuthról az egéa rfláf h#tt-
-^em tagadjak, hogy a nézel kttto.1 le-jamit egyszer gntodytwan megírtunk, azt tára: a magyar parlamentben, a mikor a
k*,aő» íegiöbbnyire vaa » kofonbaér. el- öll(uü.tosan rán nem vonjuk soha addig, | Kossuth kultuat valódi értékére azálli-lérés, és aziveaen megengedjük aat is, hogy Ljg m eflenkmőrol meg nem gyŐzóttet- í toUa le.
egymer m&slcor a mi n&eiflnk téren, s|tt^; „ esetben legalább eddigelé meg-i Nézetét nyilvánította akkor Perczel Mór, egysMr-máakor a mámké nem lelei m^J^yóare nem vagyunk az •llenkesóról * igy! mi sem tettünk egyebet, mint vaját nése-_^ié»yl«fea állapotoknak - de ebből «*- k^wj^wt mit mondctiui.k ttokét nyilráiiitottuk, ehhea pedig, — s
rintQck nem kivetkezik egyéb, mint aa] Qe talajdoakáfew ^í ia meadulfiik ? •«» hiszBlc u eilenzék ia meg fogja
hogy aa eliéró nézetek egymáasal nembe! m kérdé«t retet!Ok fel, hogy: ki a engedni, — nem c«k mint polgárnak,de slfos—nsk, megWattaMaak és: gyóaz^n naf)0bb hazafi, az-e, ki a ráaonyoknak mint birlapirónak is, teljes jogunk rolt ■
' l** ; alá rendeli a kOajá érdekéhw^ saját néze- ____
Lapok legutóbbi -rla^haa kfialntt -1 rfi f h aki hlfW Iwlyi —jil aé TT"^ ' >'jilvái«it»uk né-
>Ki a jobb hatafi?* feiíralu r< zérökkünk, telét a közjónak ? Éa é kérdésre teleire z»teinket s maradjunk a rita terén, De — mk igen terméaaeteaaek lalilnnk, r t' gaanhasnnlilsit tettünk a turini óm a s cMpjunk át a személyeskedésekbe, — ea ránwbaa lé*o ellenzékieknek nem rolttet- magyar kormány elnök kMJtt legalább it nem férfiakboa íBá
mérfikra a ebból as kóretkeaett, bogy nem Azt vetik *zemflnkre. bogy letéptük Végül még ralamjt. Azt vetik szemünkre a niit cikk lett megtámadva, hanem Ko**ut^ nímbuaáf, smegtaydiuk érdemeit íbogy valamikor >FQggetUnaégi párthoz«
A ^ZALA" tárcája.
Lukirjju
Hotxá
Dk, U mUtimift A-p~ftt Mmmmii míik^H Sfktm mér larfrfWái'h Uff trítr- mrmmdJk Uftit
H4t mt* pUní tu<w rhtó Akti aa^sm MaíbaMsa f S iqéls lÉkt mitémmf (íf4rtt ttff fdtiA^U WmmTT,
Aaa, saMsfg mmMs.
Ina : Tinfttijtf liém. F«HiWUa> REOER ZSItíMONIi.
_ffdjtuií,) •
a mezei ririgox ís elég siépek. Gftafynrag te
"aaavi »aa »t. """".......
sobtsem anaikuzöf, szegény Lakar*
- £s
ideig nekiadia fejét a veit el sNL Egy
A IMte
ff
rtí JHa,
MmmI wrkti 0 sAápsa, taiHai Hit it sáss fosat.
KHUt IMm t fpitfirte, H Aábuslaás t/^U IWl.arf. ÁMífi p <0 immt Wriob ffuua tímd (W «• fAtOnt
BtM»ss owjr tf Mppaf > ÁrwjNhl MM hi»mfm )énA , i áss ktmmmt <asf foss* hmmmtmA.
— Waaüitei' . . Égj kaselásask . . Aztán
; gbaaafsé Usjt
Tadis, Inl raa Güaaojs* Ness aain laaw. A May sere Agrafsaa. WmM igaa ssereieti cagaa, de jilj tatai es»-' ber csak aaa asnékitw aOttea. t» ea ' Mi-'eseda hüree Mlaa retaa #o?. . . 6 jó nSt ka-fpott". . . mér cyenMkt is raa. Igy sz sasaid IBéssfél kapóit rtalaaiésS . . bi»z ladja .. jtogf aayi* elbcerftotts ... te ssom ha. latea-ork fi »etf a Ml
— Es így bfasd itt MlsNkstt? — kérdéts
•Ok, ad már * ar» aa SSaH
Mm aM at teüaataá Wa)" . 4 h áanadst aéas jÉáÉwai
•a á mv,
AW
— fosa, arta KirMWIn' béf év «a ÍHntm M. Tüm a tardo st6»i»ta|Sla ftaxaek .
— t* na tMéiiÉ rsisd asaaii ? Seaki iea ata xsaaad ?
— Ofc, ít* eép lakik' Aaa hagyaak emr-Ma u aaa a kas *tla ia>at hajMaak. A% sassa rateaü n — aav, aa íu raa ebben s keratfeaa. HMstiis r|s vaa ataas. ti a tarsái aafaa ia tsfeaáaa aaalat, atg aaeji arta vaa ... áats st raa (gj ka irtilasj, aa alfeaaaMta ■agliisfii .. , Ep aa ásta voli M, aaa >aMli«as(i refo í Kadsaa. eaam letayka M>a4ig «»Ism ha* asésa. ssan Sa a^oe aaw* ••tea a nfi04 Kar*! r<rttesk ií( atacaíiaat, ás
(lötf ingssa.
Lapuk mű iiásákst ..kdfM" mrtléklct vu awUalva -
— Mi' tegyék ' Igáz, kegy eleinte kissé ne-beiears eseti, de ké*6bb aKfaaafetaa, bisa sok
(embernek toég rosszabb a atrsa!
— Hcgyaa ? S
— Aa egyiknek nincs lakása, a aSuk sikaf, a haraadik rak . . . Ite éo hite lat essek ját titok, jtl kailok és minden szagot megérzefc. .Senki iea ssoadja meg nekem, aikor virigzik a résen a basa, a kanbea a ktr*, aagémm aat a VzafSrfil k, acy gyenge lavatlai ide is elhozza as illatot. Éa áriért neheztellek Iataaia — aaa t Has aak embernek aég roxzakk dolga ia lka £í hány egészséges ember vétkezik ? aa rajiam asa vesz arOt a bún kísértése.
Mid6a aébáay nappal mai Ott Alex a atya, a laikiptaBor, átnjujia a szent vacsorái, így szült: ,üekad aaa j$ kai gy6aní, hisz ily állapotban aaa is Eóvatkalaa el boai. Ite aa ast Wi4m neki: L4Skáiyáa, hisz gsaáeiatkaa ia Hikeska-taai-iw kosit ssakiaa mtr akka», bogy aem gnsMkodaa. igy gjonabtaa aaik aa idfi.
tieodálkeera sSstsa nt
■— Uaa la ssiadig agyadtl ragy, Lakarja! Hát fa-yi«aasaa alszol?
— Htm, araas. Hiodtg aladai aaa tadok. Ha-tlr aaa » sasa vadak sokat, de gyakran ka*aa lt)daiaai ín«k Matateaa és aa am^mty sladei . ,. Naa ateaaa, rak lakaaw w adt> Hl, kagy gaadalkadata asak iiiaat. bogf éjek,
Nagy Kan usa, vuitnap.
Zala 35. szám. (2. lap.).
tartoituok • e párt atolgálatiban voltunk hírlapírók. Iga*. New tagadtuk tolta, nem fa tagadjuk, mart ninöa reá okunk; de meg fogják engedni,ia emlékesetbe hozzuk azon latin köamondáat: »8apienti eat, oonailium mutare in meliu»,< i ha megengedik, — a nélkül, bogy magunkat oly nagy nevek ao«Hó helynek, egy pár példát emlitUnk tton liirlapirákról, kik a fentebbi latift'kOv mondáit magák ii követték, ott van: ha-iánk legeltó írója: Jókai, ott vau •; Cternátoni, Pul.nky i egy egén loroMta ít íróknak. ~T
Nem szándékunk magánkat igazolni, de náaetünket el kellafT^nondanunk azért > hogy: (Ertiűk meg egymáit-t
Palotai Csorba Ákos.
Egészségügyi kongressus.
A kongrenuit több eier (ír* íll«faríf
tártaiig, ai európai ön«n kormányok a aa Sutén viligréink MMötteinek támaágában a válni birceg nagy tutin benéddel nyitotta
A keroeget egymásután Frueia, Német-, Olauornig képnaalői. majd ■ migyar-oaztrák birodalom képviselője iidvötöl ték, n utóbbi ma-gyárai keid te ée angolai loiytatta üdvöelő be nádét
A kongrenue két "rétire onlott: a. m. köz egétziégügyíre ée itatiitikib*. ~
A-küiegétitégügyi outily tiakatui a kővetkezők : 1.1 betegségek, járványok, alkobolia-mut; U bakteriológia; a. ai állatok betegté-geinek öwefdggéae ai ember betegléceirel, tej et has, valamint tgyéb élelmi Merek
által okozott betegségek : ebdüh, lépfene ; t a gyermekkor éi ai iskola egéeuégügye; S. kíitegéntég-ügyi vegytan ét fizika; 6. az építészet higiéniája; 7. a mérnöki osztály csatornázás, vízvezeték ; 8. a katonai köiegétziégUgy; 9. állami I közegészségügy.
A utatiitikai osztály tárgyalásának légion to-sabb pontjtí: a foglalkotáa beiolyáaa a beteg• ! tágakra íá életkorra, égalj ét faj befolyáea a' beteglégekre, antropometria, a szülők koránaki 4tefOTáwTFfWWWÍBlf <III<WI<W,
'_1991. Mfutuftu brt JO-la,
t —
Íadepnti knngrettutt aemenk érőmmel, de átdvi J tdVóaólbetjttk, mert netln enaak lem ka aiöikető, bogy Moffonntii ét hudaprtt tgéea tégflgye a gyökeret javn lát ntjira lépett.
r Ai adókróL n.
Irta: Torkm LittU.
Aa adóatatáit aióta ismerik aa emberek, mióta államok vanaak t a poigiroanlteig vívmányait élvezik, ba eat a neatirieból akarnánk bebizonyítani, a ttidó aemaet életéből, idézhetnénk Kriaatu tzivait ő bizonyára aa ót értette, midőn mondá: Add meg aa Itteniek ami aa Istené, t a oiáiaáraak a mi a eaáatáré, i alig vala azt hittem az ókorban ia a módok, pertták, macedonok, görögök, romaiak korában u otykormány a világon, mely aa adót vagy aa aat helyetteiiió egyébb nolgáltatáiokat, pl. a közmunkát na ismertette vjla t meg aagy ál • la ma polgáraival.
Spirtában a kö«ös ttAtokra adott irpaT So -Ionnál, Athénben az opitályadó a timaerátia •olt beboiva a a tinta jö* edelem nagysága szerint különböiUttak meg földbirtokotok vagy
•EF J?.lovagok, igáaok" és mái alsóbb ratgu mindenkit a kongatni jíJentöíígérőL Fel lettig 'k p^to^ atb. ^
"^V^fí^?* t0"u2»bb -01"! &1Ía pénzügyeiről tudjak,- hogy ott a pn>-
tárgyaláeők TTnuIiigirt Magvaror-1w>ei4k jgjjg 57 1 - " r
„______ |
ái ttiiittgiiMt boigwem Utwktilmi lti( tartolt aagy üléséit méltó érdeklődéssel várta az egész világ; különőnn érdeklődve vártak
m magyarok; nemcnkizért, mert h azánt Tn j zánátt; . I viaeiák adóit nem maga ai államV4edU>, baí.em
déeat w rént vettek tykban, hanem tglega^Jwág iL hanpára lordiüatja,^ aa iM ^rakikt kMu itltlli íaőbíkflEÍIí:
■eit_ miadenbi tadu, buaji »i igttátágkyf vt- Bg^ oaoi^^k m^vl.léeóreée követéeóre|kik többnyire ,0 k T,[Uk. s céaavény lig knngrmnt jnVŐ lS9d áthtn IttndT mtg ,nskliek atgyon i. iillktégönk van. ~ társaságokat alkotlak, továbbá ...erjiik, hogy
Orömn»t |egyeihetjük fel, bogy a londoni U királyok ídejibea íej adót wedtak, óe hogy kongruensen a magyar sz&kvilág is méltó róaat|s,r,ia, Taliat hozta U a nagy eaadót, ame-vett, a mennyiben a kongret»ut magyar tagjai |ret akkor szedtek, ba aa állami földek jöve-köittl hárman it tartottak tudományt* nlóadáat 1.1. — „■■ . u .tig tArfUii. niim.M ium>
zról ét an- a mesteremberek tókepeuzetek. ac^ntorok pedig mint aa erkölcs őrei tiieaerta adót ii vetettek iényQzéó tárgyakra, aat it följegyezte ktt tönben Olló, bogy a római állam aagy jövedelmi forráiát képeztek a vámok (portorta) bányák egyedáruságok, regiliak, a mi nagy taó lehetett abban az időben, mikor a Köztársaság aa udvartartál tintviieiői tízetcaéi, tarból, aem ia-merte, a a közoktatást a családnak hagyta.
Ami bennünket magyarokat illet, az Arpá-]dok -alatt-aa állambevéteH — bányák,- nynszt-
tartás&ra a magyar kiküldöttek Magyarország fővárosát flndapiitat ajánlották fel^dváiF Ciian várta lebit mindenki, mit fog ei ajánlathoz mondani a kongrenui.
«Wn-íáFílmu,M, lektzik az eredmény, mely-ről következőkben érteiitjük öl valóinkat:
Londonban e bó 10 én nyilt meg t 17-én ért véget a hetedik -nemzetközi közegmiégfigyi ét statisztikai kongr<mns, melyre már érek óta folytak aa előkétxületek. Kiváló és általánoi jelentótégü az a leiadat,
a vasúti egészségügyről, a hagymázról ét an nak az ivóvíztől eredetéről, a statisztikai időszaki tünetekről.
De a londoni kougrettutnak ránk nézve legfontosabb határozata az, hogy a Budapest főváros meghivitát egyhangúlag elfogadva, a legközelebbi 1894. évi nemzetközi *gé»iégUgyi
mely ezen nemzetközi egészségügyi koniiresia-1 kongrettut helyéül fővárosunkat jelölte meg A eokra vár Az emberiség legfontosabb érdekéről i londoni kongreitoinik ézen hazánkra él fővá a közegészségügy akadályainak elhárításáról;! rotunkra megtisztelő elhatározásán felette örven-javiiáit célzó tényezők megterem tétéről, a köz-: dünk, .
egéuaégügyi it-neretek teqetzUtéríl van ezek [ A meghívás megtörtént ét elfogadtatott, ni-1 bőrök, tized, róvbérek, vamok, kel}' éa ptaepén-ben m6 méltó tárgy, bogy íz öt<zet civilizált venen jönnek boaiánk, iziveten fogadjak majd I zek ée pénzbttitetétek kép«zték; a vegyea vagy. államok kormányainak, a (üld tkazn művelt ,llMtns venflégeínket. Ha a nemzetközi kong-: AnjouhézW.i Bzárm«ott királyok alatt a kama-
népeinek ügyeimét magákra vonjek.,____(renut iU Urtan eleugedbetlen kötalenégeket! ranyereeég, mely előuör etak 18 kr. volt egy-
Az angol Királyné védnökiége alatt lefolyt iróv reánk. A rendelkezésünkre álló időt lel kell egy kiputól de kéeőbb 1 frt 3 t, H trt it ki-londoni koiigrettntoa a walesi herceg elnökölt | huznilúnnk, Iiogy kotúnlc, fScórosunh egészség-! tett.
A kongressus előkészítésében egy nagytzámn I ügyének emelésére minden lebetőt roegtegyünk. I A jflnbaiHinmnlr^jiak nevezett -adóztat&s-a-tö-nemretliltzi biiottiág mütBdött, mely ben az OM- bogy a Kongre«na egy civilizált állam méltó IVÖkvílág szüleménye; az állaadó kadnreg un művelt államok sorában Magyarország ia I fővarosában erezze magát S ha az eredmény pedig magával hozta az annak fen tartásira képviselve volt'. i meglesz, a minthogy meg kell lennie, akkor a I szükséges hadi adót; a megyék nedték a házi
£• latom n liatkxs, mikép zümmögnek i ml bek a kanok körül, mikép ül egy-egy galamb
■ i .jrtjpr
Aieau tiya hotelt ugyan egy naptárt tzúra-l igy jobb szerelem . . . Kösiüneltel tartozom ön-kozatul, de midOn l'ftiia. hogy nem miltun baaz<Uefc, bisa "'y i' **l ii'iijujrl van lelOlétn; tie Bt hiiietpre n l)U|, rólkep Jarkal Itt a nyírtaid' nál venni, ismét elvíiie magával. De bi sötét is I ne vigyen innen, kenjéraúírzsákit szedegetve; n mily kelleuiesIlii minden, ízért mindent l&toJc. Es mily jó bal- _ A mint akarod, Lukeria. Azl hittem, aa ram nézve, ha egy egy pillangó repked erre! Sőt lani, Iiogy a iüc«ök csiripel, majd meg egy egér | javadra uolgál . . .
a mull évben egy leeike oda ■ tarokba rakta a cincog. Et mindez oly alkalmai ám. hogy a . • . i.-,
fénkél n olt nevelte (.1 fialt. At volt iz élet I gondolatokat távol ivt.i tőlem. ~ A ,odoB- Kl
Egyik ltokt )0n, a fészekbe röpül, megeteti ■ | Egy kii szünet alán l.ukerji innét (oly-
fiatal madárkákat- e* — elrepül. Alig bogy ei | ina I" elment, joti i másik. (íyakraa megesik, hogy nem j — Imádkozom ii, csakhogy nem ludok tok ii repül a fészekbe, hanem enk repked körülte! imádságot kívülről.
n izonnal kliiyitják a kicsinyek sz&jaeskftjukal. mi6rt alkilnúulankodjam IsiennólV Miért
Éhben u évben it vártam Okej, de ni beszélték,Iim4dkonam hozzáV Csak a miityánkai éta be-hogy egy vadán volt itt ét agyonlőtte flkel. tegek imáját ludoin. Enktt elmondom minden
—»Mily kegyetlen tmbertk vogylok ti vadász urak1 y
— En nem lövök fecskéi, — eleteti a felelettel Pelrövitsch.
— Ee mát alkalommal isméi mennyit nevettem egy nyul tnladt ide bt, igen, htionyo-na tudom ... A kutyák Oldöiiék n ö llt ke-retet t mtnbelyel . . . Egtazen elém üli le, egy darabig olt üli, uagléiuiit ét talpéval bajunát pödört!, akár egy litit T Et hogyin néatti rám I Végre telemelkedeli, egy ugránil at apónál termit, mái egytnr vmn nételi ét — eltüni . . , Télen termettemen romubbul megy a dolgom akkor mindta ifitét körülöttem I e gyertya nm battnilaa valami tokai I De minek it t Ha tinui-
nap ét aztán ismét elmerengek, nmmiri nm gon dóivá.
r- Halld csak, Luktrja, ajánlok neked valamit. Ha iktrod, gondolkodom rólad, n elintézem bogy t kórházba kerülj, ki lodji, talán még it meggyógyíthatnia? Mindinnetre nem vagy oly elhigyott, nem vagy egyedül . . .
— Nem uram, ne vigyen engem a kórházba I ott enk többet szenvedek ... ét hogyan tud-nfenik engem meggyógyítani V . . Egy nap erre )ött egy orvot ét meg.akart vizsgálni) Kértem őt, hogy ne kinonon, de ö azért mégis gyötöri. . . Még egy bétre rá it lájiak ttgjaim. Aat mondja bogy egyedül vagyok in ? Nem, mm vagyok
mindig magamra hagyatva. Uyakrae meg Ii Iá tea ie Irat ét olvasói ét uerfttom le ol>nnl|toeatnik. Egtenr a pamtllényok jönnek ide éa történeteket, de mit olvnnk mull V Köpyv alig i etonnlgeinek velem, majd egy nrándok jdn ée vao Ht ét ba volna Ut, bogyaa tirtna meg erö*I bntél nekem JtrutnlemröLéra többi aant vá ne a kenahn T I fosokról . . . Nem, ne vlinno el Imiin, uram,
— A mi eiönyfti segíthet mátnik ? Ki tud a más uivébe belenézni ? Segítsen mindenki magán . . . Ön ta'áa nem biaii el, dt midőn ilt fekszem őrahosszat is, akkor ugy tűnik fel nekem, mintha az egész világon én lennék ai egyedüli élő lény. E< ekkor oly különöi énét támad keblemben : elkezdek tépelődni.
— Ée min töröd a lejed ?
' — Alt, urain, nem elbeszélni,, nm megmagyt-ritni nem tud >m. Et ba ezen érzelem eltüni, akkor mindent el eteitek. Jön ét ismét eltűnik, mint a (elhö.
Lokerja hosszú lélegzetet veti. Kövid szünet után folytaié. .
— A mint Ütöm, uram, ön sajnál engem. Pedig nem kell tennie.
— Előbb hiti emlékszik, mily vidám, életteljei, élénk leány voltam, moat ú olyas vagyok, még most ia éneklek.
— Hogyan, le énekein ? 1 . . .
— Igen. Sok dalt tudtam éa, és nem ia feleitettem el.
(Ylg> MO
/
TlfcgT Kilíiaa» vasárnap.
•dót* a földeear pedig • fti »&jhás mkslra ti-ifdrt szorította a gM aéaét
Aki AMÉMÉ^MMá viaelni ▼olt kény-Isten. ta a paraaaá volt, aksrt a nemes adót aaai fizetett
Mái orazágbaa se lehetett azonban máskép, mert Qroanországban Péter eár alatt Hmerfcek már a bélyeges papirost és itt ís cguplij a pa
Zala 35. ssám. (3. top.)
IMI. augusztus hó 90 án.
he a varosba a haza cvapslok, vig. éeaagö éoeksaóvs), iwJy—I még a béna c^eli órákban m hsngzsnsk a budai begyek.
De aaok caak a kirándulók, assakiviil még magában a városban is ttmve van minden vamriAaJŐ, korcama, sórbáz, kávéház a délutáni órtkbaA • c*ak as uicak üresek, kibaliak aa előbbi forga-
pok, nemesek és eloocatjiott katonák n*ai fisét- j lombos képes*.
tek adót, aaoabaii bivataínoksinsk gyakran eí-| Abol csak mbJntni lehet, uiindenüti von közön-iogta a fizetését. Mint as akkorbali jegy se tek I ség, mert hisz így yasárnapookint — ast mood-tsnsMtják. legerősebben adóztatta a szakáit viselőket. akik, kogy férfi diasfikat megmenthessék 20—»0 rabeit is fiaettek a címen, törvény | ▼olt aralkodáaa alatt, hogy paraszt;atar ember bámulja ast az óriási círaösf lépett aeakállátél két krjeárt tartozott fizetni, I ami itt elénk (árul. Aa a temérdek saebbnél azebb adóját kalönben fflrdők, gunyhók, malmok, mé- j lurcsábnál-furcsább kor-, hajó- és légbima. cir* bek, tán ba jól atSnna néznénk, minden után | kos, variele- és bábszínház. panoptikum, céllövő, • — mint ms.
Mindeme* adóztatások asfinben, amelyek a
hatói — mintegy 2—3 aiáa ezer azómkösásl kereső ember vaa szétoszolva, minden irányban — rí kor csak egyedül a városigetbeu vagy
iádnak megtartani a layárkm^ családapéf — Siwii Móric/, kinek arciról olvasható a jósig,
— évek boeszu során at folytatóit kitartó Aa ísnkadailsn munkánságával meg alapilóta a ,OUickenbergi iir. kórháznak', hova évenként 30 beteget vesznek lel, s lámák el finom élei, ital, bká* gyógyesar, orvos s minden saükaégrssel.
Hü-zftafc lehetünk a jó sztvű-fmber barátra, mart — Habar jttaaing leányával Bégben lakik ia
— magyar földön azMmaáf, a így magyar embar s nyelv önket bár hibásan, — da még bírja.
Alig 22 éves korában 1840-ben. tehát akkor midőn hazánkba xnidónak egy állatában csak nagy ritkán, s igen neheeeu engedtetett mag a léíelepetfés, adt egyes városokba Ókat ba sem eresztenék, —- Steiner Móricz eiaö zsidó vök, ki Mohácson letelepedett, — a rövid olt léte után becsületessége, s vele srületett embar- éa
erőmérő, gyorsfényképész, hullámvonaf, minden, I igazság szeretete által annyira magnyarta a vá mindan furcsaság. látni való s körülőtlünk az ajroa lakóinak szeretetét, hogy őt egyhangúlag
város birájává választották, — a mily ezen hivatalt egész 184S-ig, vagyU a sssbadsághsrr ki-
töréséig viseIte. _—— < • -
Gleíchauberff l/r., kórhás * — slepiásánsk
helyzetből éa ▼isaonyokból folytak, királyt, aa- hangbabe*, aeiy tú öaket repesz fi!! Ha csak tJ-ment, papot, megyét köseégst és vároat illettek rgtmddjuk, hogy minden egyes bődének J mik és segély forrásoknak tekinthetők s nem aa anto-1 ásásával vannak) külön zenéje van. minden »fiaiénak alapját képezték ^ ^HkfifflitHr min ilágbir^—lálaiái)yuB^agllD7 cs$ogatf&vef, nagy
ggir ánAdástítis illsndéaigát és aispilkaír tor- J hanga ,siónoklst* a más figyelem kalto hanggal gszmga l872viyiifiiLáÉiradait l#l Mkébaa és fi t én tek öflysn pl. mint l^^k rejlik fttia i ttlmigiy aiinilati yfl|lHIB ^yká^jlví OTsTőzdelma az eszaaénak testié vaJóaiiása
yilVúT iJllék üiamtjUjl<ltjVcbsayeiráiPé'r^^ ^ vize', virágot, lagyeaOt" stb. ordi- iránt, — sMgtaraoHaite Wríiagr Móriét részére lókkal amalyaak rovatába fölvettek ío- j iának .a füfönkbe, a sftrcmrnokokbél mindenléia a valósnlás édes gy&md<csé«# — mart >884. ári vat, tehenet, sertést, juhot, de ez azt a bia iseoa hangzik, a bollámvonat dörög, itt fotóznék; innios hó 33-án nagy aaaepélyeaaéggel ~ a gráei tos eaaanrát, amely uarint ma as államok!sLlJKfit méroek sib. irtÍí.T ugy? hogy saját szavim-;fOrsbbi áa t)r. Jélfíi^ Adolí akkor iu idteOtt törsskfinyvaibni. kitadják matatni ss adót kSa-jkat alig értbatjük^j— é* bámulója, baUptófa ségeakiat. eyyénenkmt, m^gyAnklB^ műi ie iMiiéiiiHI. mírnlTiiil i>H III
riat — akkor még nem iamafték.
Aki egy könnyelmű, rnulaini b éivezot vágyó,
bécsi -főrabbi kOzremQOdéaéral _ rendszett kór hit — leiavatva a a kösasükaégnsk randelkasésera bocsátva — lali. — As unne-
Fívárosi levél.
' gondtalsu népet akar látni, a ki caupán csak a pélyességen jelen vOÍt a fyégybaly magtaramUk-• ma«-nsk élr az vaaaroap takiatae mag BadaS^S Wiokenburg OestaaHanak fia ia, pestet. — ki • kórház melletti darab fótéat, mily
I Még el nemmulasstbaiom, hogy a Szent^latván Iff« tolajttona volt íq^cq mmÜÍM II á Irw | usp alkalmával néhány tázlalos képet ne nyujVj^ toru'etenea, h igy majdan, ba a kórháa mag i sak ». olvasómnak a fővárosból nagyobitáss célfából épitaai kallaod, — talkai
E nem zen ünnep az, mely minden esztendő 'áeároini ne kelljen, ben rendesen 69—60 ezer embert csal fel a fó-i Kost egy egyesfilet »eseti a kórháa anyagi éa | városba az ország mioden tájáról, kftlónóeen az ««yébb ügyét, melyet Stainer Mórics alakított (utóbbi években ennél tömegesebben rándultak I■ me,y Bécsben székel. iiiocrjuB rnM »ár csaknem minden irányban Zóaa A MP^tft alapító aa idé* itt tonótí né-
fDvárosi! Mert STeiKlapagt in^ S!1
Icépelc.
Irta: &. Eördügh Gyula. '
Ha egy szép vasárnapi reggelre virsdnnk, me iyea — mint tudva van — legújabban álislá aos munkaszünet ▼au, egészen másnak ismerjük aeg a ______ __ __ _______ ____________
Bunkáa, iparos és kereskedő léle köznép vároa,]« »»egéovebb nép is megnézbeaae hazája bámu-mely a napon mu'aíu!, alvazai akar s aaért,jl*ire méltó 16várost.
isién hat napon át izzadott és faradot', a na- ~___
poa vesz kárpótlást n nem ís valami zaarényaa; •
I most annyival ia lakabb. minthogy még a fór-1 FÜrdŐÍ llVél
véoy is tiltja a napon dolgozni, így azután kény-ttlan, kallatlaa csak ssórakoani, maHatnf kait aekí. • . ,.
Már a kora hajnali érákban jókedfi kirándulóktói sajoaak áa u rák; a kosarakkal, eleiem
_ Gleichtnkrg 1§9L aug. 23 Tekintetes szerkesztő ur!
get, a mikor is a kórházban idözó betegek emlé" köt az általa épített kórház és saját fényképeik-kei, s egy szép virág csokorral kpték mag, — a mely aam várt figyatamt éa megíepe&éef kony-nyeave fogadta éa kószóote meg.
Itt tdósése alatt tobbszór volt slkalmam Sfeíner Móriaaczal besaéHietui, = a azt tapaaataltam. hogy előre haladott kora dacsára aam hogy csftggedetf, da sót növekedett benne jótékonysági hajlama. Legkedvesebb eszméje, s társalgási tárgya
Ml rikolt .tt;» itr«».»|ük if^n^k, M.^^k, t^j., hoyr -ily ............. toft ^6rháx kitent^ ^ . -"KM«<>1thUÉm.
kon özönlik t lö*áro« nép a molciótolyekre, dolgoni, fármdouí egy s/eK«or család tpá»»i, " V*,
b.,,1, f.i„kb., heRTek k.Z, m.Un h. 7,4,1 ti»ie»é)!a>"n eltariam, . KVermekeil W»l'6 »»e.'« ^ mnmóT.a*tk'n"*-
b..., ahf>: cMk .u'Lh.iD>. Ib^loteHn noteltebú .kW)., Híb'mot k.« bo,T m,BdMk' eré,ébei lépert ,en"en » ^
£gy Hy vasárnapi nap, ba agy lehat kifejeznem, éjet nappallá tenni; a midón más jómódnak jrond-lüáfltláaÉía y*fttgál s nagf mtyaájs K*megaek talanul hii'jálr nyugalumia íejeiker;
talaaabbúl alszanak, — a szegény ember a napi . kenyérért még akkor ia kény leien virrasztani, £4 mindazt szivesan leszi, mert családjáért Iára*
bogy miadaaki erejéhez képem segítsen a nemes ezé! eléréséhez. £s ha a namesszivS Sjeíner még
mitazlatsaiSl mindenki kíván éasaeszerai 6 még a kórház aagyobitáaára az&kságas óassagal ia. Málló és láradhatlan támogaiópi Simaar Hó-
Ott Hton a aóldban teiadve a tóvárosi életet, a ssivatt a gondokat, aaerfe*?ét heverednek kénye--messo a iAM páran ra, esznek, isznak, társasjátékokéi rendeznék, íapdáznak, saalsdgálask; át-
bsrsngoliál as ardókst, vadvirágo* azsdnsk, da- megelégedett éa ,. . . , scészaégas. Igeaegésa lolaak, mnlainak, — azaz ayaratnak, i ^égas f az nagy szó a nzegény emben.él. Mer*,
Így vannak egésznap. A*oayst leié aztt'án be » «nény emlier, vagy vnnak sgy hozzá tar-fiiaek egf-agy vaodéglóbe, molyok ül a budai be j tfidO vagy torok balsgi - orvos ast
gyekben egymást érik. hallgatva a legkülönfélébb 'anácsolja bogy GleícbsobargU utazzék gyógyn-- 6 .. _ ^^ „
seaeke», in minden cárdában más és más *mwi, - biron, ha a családapa esi magtanai ° JWJ"n^TeTeail
M haagazar a áa kall táneolni; Itt e%ány húzza, ^ - ugy basa |ővetaléfg szegény családja, ^^ g TSfiSLjHlsT
* • - >m széoaii éhsn halhat — n ncs ksrssö. — n néi a oetageaai a a saugsegeseg r>esser
._. ..__ . . , . -__. . ncanak as ügy létrehoaatálánál Dr. Hóatgsberg
dosik, s boldog — ka annak minden egres tag a .. . ._. _~ *
- ' Pál orvos, —- ki s betegek gyógykasaléiiét, —
felje«en ingyen, — minden díjj»zss nélkül, —
da oly lalki«aMretesao( s oly pontosságai végzi
mintha asért a legdúsabb dtijaaáebaa réaaa-
sttina.
Sgyamak m 1
nincs ksrasö,
au csak banda mizmfcáf. amott sváb trombita ezépen ében halhat harsog, bömböl a nagydob, recseg a ointáayér, a htnyér í eursuzédhns harmonika komyikál, mi tovább . I)e még sem! Vannak a társadalomnak kima-gltár vagy eétara, varkü, fnvola4 klariaat, sót j gasló, nagy alakjai, — kiknek áldosatkéesaége még egy balyen küföabósó css^gáafl üvagekhöllés nemes saivüsége Üdülést szerez a betegnek,
sásét elrendeli, s költségeit ladasí. ö kezeli a jobbmodu gleícbeuborgi vendégek által a kórháa réssé ra nyújtott pénzadományokat ís.
Talán Nagy-Kaaiasa város jómódú zsidó lakossága ia fog int tatai az ember szaraiau » szegény
garast, — oakát, melyet
áastsalÍMff jkoliárzenét H baltottais. Mindan egyes J — a enyhet azomorkodúnak, • keo>ereinyn|i azj ^^ gpqiaaáaak hajlékára agy—kai
veadégíöbas vaa azután még a vandégek mofai- ébasó szegény cssiádnsk ; — vannak nagylelkűek ^ megkönyíuék asi a nehéz muaM __
tatására hints, tekepálya, oéllóvö, tombola stb. kiknek éieíe célja jótékonyságaikkal a szegények | m0ntern)^r kítwrmwM érdakében otylaakadaT •árskortaia é« mnlaftaió játékok, s ba mindazt | könnyűit faleaárttaní, — a a balag családapát; t folytét — a
káM .í - ___...4- ___L^Ji---Jf----tr ... rn*.LLm* 1 -*- LilaaJUJU I * ' *__' __
bogy na csak ast tudja a világ, bogy
könyörög
*gf végig séssnk, r*atagfe*i am keil mondanunk,! gyógykaseltaini, miért stázak imáia hegy aa a fétiraai aép aysraiáss jasámokra a Mindenhatótól boaaiu
Az egyéb kögall ktrándnló balyakaa U .ami | 'e'ies életet, a /.sgligstbsr. Margitasmeiaa, Hvábbagyen, Vá-1 l'ysn emberi fogok én most oMtgnevesaí, — to^aetben, O-Bodaa. Ujpa^ea, 2#»alóbaaab, boi 'kit bár még csak aavárói sem ismar a nagy-ka báni a vlg, tókadvü matató nép'ég. KmetiaU nia»aé kósöaeég, — de ktaaam, — ba amgissisr üaoatma as aiabb időkben mindig nagyobb szám- j totem, fiasleteual fogja aevét miadaaki mindan
. ,, w v— —. j- . «§J Nngy iűi-
ás boldogság I nimn as gazdag zsidók laknak, - hanem i azt ia tudja és lássa, hogy ott hol httsorsoaaink a a közjónak érdeke forog kérdésben Nagy-Ka*
jotssa aaidósága — áldozni
kar lelem Ntaai.
tttetnn ifórirs-nak — hívják as egysserü fcüi-1 aejü bsrálaágos, kadvea, — galamb Öaa lérfiut, j
— kinak aemea gondolkodásúi, fáradoaáes, a| •) gsssssjik asivsi
_ _ ______________végteiaa amberasarttate saayl saeren^aeilen ()lii< Ikagy sif MM Maisa
's^éat foniáiaarOó4öfldn tNb t -lüékkáadnlé lefeenberg gfógybatáaára utalt aasgénynek aagiiail j vilagbtra ArééMt. ayaesl vaaérasponktnt. vmstasssresai egéatségét, — i annyi stegény cea I
%ftataaa> a csaladot, táiaaaégok, egéas egy* ^éá, da'árdáá, Badaktszan, hamontnroa, Töm-^élmsoa. Téténybaa, Klapa^en, Aovoftsáron, Kő kényén, fiaána rajtán éa Ksrssaiaraa. Aevinoam<
kg, íry Hzt
éa adakozni ís kéns. KamU tm**)
tf még a J0*é+U keffékaa
¥
ksstas^syét a asgséja wallilik, IswtW tagja Mkaasml lapasla s
A aaaré.
i
I
Nigy-Kanim, vaaémap.
Vidéki livtluéi.
ÍUeitt-Grút ÍSÖl iri aúg. 25.
Tekintetes "szerkesztő ut"I J- .
Kítvesi Kerencz s-i lakos: mesterségére nézve (öldtnives, szabad Aráiban azonban apróbb dolgok elideoegitéeével ia ezokotl loglalkozm. Mivel M a remélt r nyugi beatóol nem ered iné ítyezfe, baeaoóhajlóbb kereset uíán nézett éa é végból érintkezésbe lépett aa e téren elismeri aaakiérfiakkal, kikérve exek bölcs tanácsát. fjíy azttn annak idtt nyomóra, hogy a csirke és lud-lopásnál, a répa a uéna lolvajiésnél többet ér, ha a lósAfárokkal Owaeköttetést kerea éa vala-hftgy megszerzi a lbpot lovak eladé.éhoi iiük.é-gea jarlaii leveleket. — Aa írás olvaata myuteri-uma előtte teljesen ismeretlen lévén, lólevelek
■___IMI aufutcim M 904a
Helyi njéoatáfok.
* laUMtye Mtlaeégékee. releele**, nett tartTBK a fctallttaeulr nagy bordereié' nyiigaini, aiiadeoki ludja, bogy a kial iiiae* , világ, ország, vidékek vagy veroaok hal.da Int hü tükrei, melyeknél a bematatott kiálli'aw tárgyak óllal, a baladá»t leinnerjúk, uUoiáxrt buzdulunk • tanulmányokat lehetünk. A kiállna, ■okai aiegMemléiai mindenkinek érdekében vm, aki a ha'adáat íréül érdeklődik ; e így nem c«o-ro.i ~«dós-égok txm'venáléaa ; a határozatba aait, délkelje aeaki aem. bogy moat midOo a megyéak-hogy • 370 exer forintnyi bekebelezett adóaeág I kel balároa Hx»(Aifcorizat lövAroeabaa a fctaltna* aa oaztrak magyar bank ajánlaU saerint 525 | megnyílóit, melegen ajanfjok megyénk kfeóaaé krral converiál tátik, mi álul a város'évi 51ÍO ?é"«ki a Zágrábban levő kiállít*. megtekintéséi.
___Zala-36. tiám. (4. Ijfc}_
Városunk közgyűlése.
Nagy-Kanizsa. vároe képviseli tea űlete e bó 8réa d. u. 8 órakor a vároeháa nagrtermé-ben Baborktf György polgérmeeter elnöklete alatt a agy aaáma tagok iSeevéte mellett közgyűlést tartott, mely alkalommal kAwkeaő közerdekü ügyek nyerlek elintéaéai:
A napi rend eleő nontjlra kitttzöttT 1802. éri költségelőirányaat elintézése m fi'ée végére ha laa<tetván, — tárgyaiéi alá vétetett: „A vá
frtayi megtakarítást ér el; a személyes hitelen alapüRT aaóaaágok eonvertáláeának tárgyalásai még befejeave nem lévén, e réexben egyelőre nem hoaeto t batárokat.
Saomasédaíiik horvátok kikkel ugy .zólvs miudea órébaa éríni kezünk, i u 0 ipari lejiódéafik meg ia oly kevéaeé van iamerve megyénkben t«, még kevéabé aa országban most alkalmat nyuiianak
gyártására nem vélalkoilAloit, ilyeneket venni I A kereskedelmi testületnek az alsó foka ke-í "°"»<Al»il»k, hogy ipari lejlódeaükat behatóan pedig ernényének Jn0j {elieaen Drw volta ekédéin!! iskola segélyezése iránti kérvényére I'*"U atányozzuk abból a ni haladait tanuait
a vároai képvieeló testület megszavazott 15(1 irt uiénosank, » mi még tejesítésre var, fejleezszük; éven kint. mércaak ezen oknál fogva ia kívánatos volna.
Pongráca Adolf ötödévéé pUlék iránti kér- ho»y kö^gelomegee.a raadulm
vényére határoaiatott, hogy hlbér héieluieafln.k I '* ; may ^^ht, mM . ÍM
a kérelemhez törvényes toea nincs ia. mélté- ff *z?n ,bo!" kü<."«,r
nem engedte. V'égMf sok gondolkodás alán arra szánta el magéi, hogy egy szép napon megrohanja a körjegyzői irodát, a jegyzői, ba ott találna vé Mentégből lenni, letúleli, szájái heiómi, aztán, ha
gyan^-lesz—készlei beftr -jó- megdézsmál ja * Irtte veleket éi odébb éli, Már kiii tttzle a napol midOn aat vet'* énre OrvanijegyzötaketőH a őt majd l»-íüleli. Eanek a teaaélvaak-nedig- wereteit irhéjé-nak épségben lartéaa tzemponjából, magét kileani épen ueu akarván, taelbéá folyamodott.
Alrnhába óltojkndve beállít egy Méf. BBjron legyaOékhea * miatén. ieiyaO ur 0 kieyelmének szereoeeée lóreiuelt kivint, elkezdte beeiélni, bogy
nyoaeági saempiatbóí 18D27 évről 60 frtnyi fi I *«»kban «n a tanulmány lelje, kiéllita. . a jó „.A. T...ÍU. lí-^í__r.__l t. í.Í. fen I azomeaédi viaaoayaiaknak i. megvannak u|éi jogí»:
törvénye, joga naftóí 189274
aetéa jtvitrf* idatik kéreiawafinek, 5 évre 501_____. - . , . 1 - ,_r. .. ,- - .
"flrlTivi bStláaMÍ---=—:--------— jeelt kOvetelinéuyei, melyek ba telfeaitvék, vinront
A aaegéayek ' tápintézete elnökségének eegé- [T't "T'LJ?10 \ ' J*
jjreaé. iHit beadott kérvénye lolytál, minthogy! '-J ^gft ff
vároeliak a'tápiotéset réaz^iűkalmMhe,'I""i ^ kr4|cV. lefa?'_.
j tévedünk ha aal hmUk, befy-*-aáer*bt-e* wa»-
'tipii
e niin!aaa,--eat nem adhatváa,
segélyezés ientartáaa mellett, lakbérpótlék et
Iiiilj í aak, 7. jlainegyéböl . jk latoitaiója leaa, mit mi a
meg
a rokahéziak mjnO nagy dileméban vannak, oM: gJn még áveakiati 100 írt eegély szavaztatott van t. i. a vasuii mernok, a gróecanii-galamboki aaársy vaaut vonaí építési bizóítnégnak a megbi-xéaéból s méri a lóldekei. A bika rét épen bele eálk a Vasul vonalüiliH « input "«"' tudjék mii
jó asoatatédi víazonyaél fogvaOaaietée kivénunk.
— Oveáéi.k elheljeaéae. A< elhunyt ótó bápil Ktminf J üiiet helyét a .ki«dedoeveio egye-
X bólgán leányielola feUHitáw kérdésében 7.T' wwerBetyei a .kWM*«í*-
'iskolaszék javul.ta elfogadtatott oly kép... I,a'«l , ^ ?*r_ -»L
r. JZ..'Imiaute Bmuui Matild óváaéi amaimazia, TT
az iskotaaaék javaslata liugy a inoét létéldrJelaó
I aiiyisxoia és a szer- ,._,. . - . .
csináljanak. Oda adjak e a ba igen mennyiért t Ueiéndfi polgári iskola feláŰitáea állal matat- ^" Araoí J'"0'ovodal..n taa.totl
Hol vegyenek má. rétet, mikor a ..ubri. mé« koz(i 6») fr" külömbletet a vároe megszavazta, helr#™M"Hr",t
réien kaszait szénát a világért meg nem enné k. a ^ Ukola belyiaége kielégítő lesz e a Att"!' 0V0?j,b,AI;'«» Aul a
Hlb. Jegyző urain nagyot bámult erre, mencaóvália j ^ unerflk a tanítást elvállalják, Jial"okl óf6ait
A vároe VI. VII. kerületében egy tűzoltó- L ~ 4 1^ Mm»JÍ
.ji. ^i,ix.____l„j.__i___....t___x.» «'»a Uecben tartandó nemxelkiui gabona
a leiét, IQle mellé dugta a lúdtollat . mintán két! VZQkséges egy tanerót pedig a kormány adj kesét cipőjére helyezte oda szólt Kóve.ibe,: A v-rug yj. VII. kerületében egy tűzi-
üf^rt ° f Uttr épité* . egy hydropbor besWse vá!tr, 4 4 ... 4kA1
^ Kebele el kérem ont végertekax én „ükaégaií. ilhatáíoztított hogy e célból a é" '""lL Jf?",
lelke, pókaht/iak. Hogy a fe . vinné rt otn- kökgí/vet,sbe l400frt felvételik . aazertár W- ^. *U»mi«.>rU tUc* readkivttl werrt-len vaauiat. Mo.1 még as én kerületembe i. é jtetfk g g hjrdrophor ^reateük - - k inene.wrti ,«gyek lednek k.adtr.,
A iflzoltó egylet aso* kérvényére, hogy őr- " "^„ L1*"*. ? Ma
tanya WTSOtIp^áffa^«erezu5íenek nyitják hogy v.«u,3vetkor ezen ,e
be, az nti'ák ftntöiéee és bomokoltatása házilag IK í liiíl^t! •' *
No jó, helye.. Igy keli lenni. E'. a regula. Így 1 keaeltenék ; hAáro<atba ment, hö(iy OTOftny. ^ tí* iT
kell. teleké, rendre tanilani. A ^pTelíínyá a Szentgyürgyvári téren lévőkatonai lak1^. .^" r ^ ,
—v "t-it jiLfl _ i j .1 t , r» t • i, . ménvek adallnak íl uielvekbeu a vonatok tniu-
ember a laluban, nélküle mit sem szíttad csele- tanya fog át aiakiiatui a ugyan ott három pér '. .... , , , , ' , .,
kedni C adja a Mlea lankcwkal, ki máskép less, lóra való Utájó rendezteük be; e e eélra 7Ö00 ,tw'ínMk °"ly,,ll,<1
. . . ' ' r ' _, . '_ _ . _ rendkívül mérnékelt legyek ér>eave**a
tri lett aegezavazva. azzal, hogy as o-"eg 2% I---------- -- sí —
TameTyík vároai alapból kölcsön vétetik
bemerésael jftnni; oda, hol évuétadok óta mi.ina nem volt, hol —nki még maaiaa férnat aem látott.
bünbOdík.
Hegyek, rögiőn megyek Haegény póialfáziak caak legyetek türelemmel a li jó naeretetre méltó KOre jegyzőink aionnal ott terem e. tanácsával kiránt bennetek abból a tótéi labyriatból, melyben ténferegtek. Jean! nyergeld fol a „•Kincsein" et
Tiel/RII .K.re.'ktd.iml tealtttel"
kamatokkal együtt Ivenkinti ItXX) írtül Hzeuj8 ^ . ,«,. , , ., . , . , , ... rendes közgyűlést tartott a városház termében
te tik vissza; egyben azabály rendelet készitéae , __■
. . A - , / , * .. mely alkalommal a íovő évi koltaérvetéa meg határoztatott arr. néave, bogy a beszerzendő I, jj-'g a alaaez bál k mó Josításáboz Tovak ée /elveendő szplgék feletti felügyeletet,) a ^is.terium" által .^ett^Lrevéialea tel vé-
»v. w M»IHV««|" ! «__. . _:| _ , ____L _ I -J* I • UUtUlAWi l«Ui KIMU WUMIk OUSVCtVIVa
h Halja Keri bácsiI Ez a .Kint-em. va!ó-1».Ttrwi tanát-e mily módon gyakorolaadja, -|tJ(tvAn M ; H|.
0|0., ééBI miW ■éfib.. Anyai HéWOI kó.éll ^ "^l",! iXlyok.ra kö.g 'ttlte eltogadtr
rokonságban van aszal a híres .Kioewm-mel !a" P«5®aké.l,t átadauk a tűzoltóságiak miért J
Tudja axi^i. Múltkor vettem a .a*, illooai vásá-
i« aa lH9í. évre szóló öntözés és homokoaáai
ron nettó Í2 lorintért. Egy orosz berezeg adatiai vonatkozó bérleü pályázat nem
el, mert as istállóját mustrálta. Jó ló kitűnően kihirdetve, van dreaairozva. — No de nyergelve van megyek. A» izraelita hitközaég kereskedelmi iskolája isten önnel frici ba. Hu elmegy csukja Le as ezámára 5000 írt évi állandó eegélyt kérvén, e irodái s dobja aa ablakba a kulcsol, l'ájkérvény tárgyalása élénk eesmecaerét keltett, pt | melyben dr AVuittaim törabbi, fíyCrűo János,
Itappock Oyula, Flihál Ferenc e több bizottsági
Utle
Jegyatí uram ellovagoli. Kflveei pedig Wku- általánosságban aján
lUí W l«tu . kérvényt a képviaelet nagylelkűségébe,
boa, ép indnlni akart midőn a szomszédból jövő emberek észrevették . tűnvén faggatdi kezdték. Kgy
..ooo » szomezennot i«.vo „ V// ,IÜOO frh)( Kapock ellenben 500 > trtot gyanú. m»l|avÍMl..e föl- ^ ■ ,1M, a )énl!ugyi biwtu4 asou
ik. Egy darabig.kereken jt[vulá^ iBOg.tia, mely trtot javasol ...uautaaitoit minden gyanu« a.t, sOt mt t«bb ' A vit« \^rJf viaM'avonta
kihívóan támadta az embereket meg, mig végre it , , wlgánMiter iiapo. hoaaáaaól-
« e«0k atyafi trici bal taruwyajába nwlvaW 4| „uu, R^ck^k azon
egy osomÓ lólev^.t húzott ki. Kövesl látva, uMotiU}ti indi^&nyll, hogy aa iaté»t közeégi
kereskedelmi ííítöze legyen,- egyhangúlag elto-beismerte tettémentségül a.l hozva fel hogy -ulutou , ^^ditX^ hogy a. 18»2. évi
nem ludta, minő papirosok aaok, miket elvitt. ^Ultaég előirányzatba 1600 írt vétessék fel 31 Kővenit letartóztatták, a községi fogdába o.uk- auvasat ellenében 8U szavazattal, vagyis8 azó-ták, honnan azonban a lal kiboaiata után eae- tObbeéggel szintén határoaatba ment. reocrtsen meg ia saOkOtl. t a ,lkpl ren,| kimerítve lévén, aa elaő pontnál
Ha <— amit ismerve cMndöraégünk buzgalmát hátra lett köliségelóirányaat véteteít elő, e aa bitfon remélünk — a isOkevéay késrekerOl, nem a taaápai előtaijészté, eaeriat, a jelenlégi költözöm elmuluaiaoi KOveai torténeiéaek..Invábbi gyülée alkalmával tett váltoaáaok felvételének folyamáról surkesitö arat ée b. lapja olvaaól! megtétele meleti. — .gyksagulng elfogadtatott, érteaiieéi 1 Ei eaael aa elnök at ülést beaárta.
X ... a
■ Ik. K. K A Unnántuli kőamivelődéei egylet leas I vároiunkban levő fiókjának, as aiapaaabatyok I kidolgozására kiküldött bizottsága e aó 3t4-aa d. e. 10' , órakór üléet tartott ÜMltrei József elnöklete alatt: mely alkalommal dr. Malmit Jákú ügyvéd által iormnláaott alapszabály lervecet felolvastatván, az némi csekély váltoa tatással elfogadtatott a a legközelebb tartandó nagy bizottsági ülésnek elő fog terjeasteni.
— Ujráa.lalr. Városunk egyik köatiutolet-ben álló polgára Fitcktr Fereaca kereskedőt a esaládját nagy ciapáa érce as által, bogy Ftacber atyja Fitcktr Jakab ke-.-»kem;ti volt magáayaó e aó 15 én meghalt A kecekeméii rokonok tá-virati'ag értesítették as itt élő ünt őez atya elhunytáról, de egyrészt Fitcher gyeugélkedeaa másrészt a hosszü át visszatartották a tiut, bogy atyja koporsójára bornlhaaaua a így a családfőt vesztett Fischer cealád itt gyászolja aa elhuay-tat, a mely gyászbájjTa város őszinte részvéttel osztozik. Aa elhányt Fiecher Jakab - Kecskemét egyik legkedveltebb polgára a már 9d évea tol volt.
— A iMret.m áléesata Reocaea-Hót Antal liezBrédi lakóé kocái, évek óta beuaO viszonyt folytatott Horváth Örzse ugyan ottani lé-anyaóval. As aaya roez szemmel nézte a viszonyt i ii miért miért aem egy szép, napon kitiltotta aa
udvarlót, meghagyva neki, ifogy kerülje a bása 1 tájékét, ba kedves aa élate. Hol nagyot a saivéra I tettt as aeezonyoak eme kiúliáaát a minden
Zala 35 szám. (6. lap.)
mmat
Nagykanizsa, vasárnap .. - — . * h« elkövetett hogy a' bősa anyó* kemény jur«t meglágyítsa, asoaban tredméoyielenlil. Több iabea intéaet aa asssoar létté lasvott síita ellen a szerelem legédesebb hangján tartott láma-diókat, kén, könyörgött, rimánkodott, d» hm-talanul. At asaxony hallatlan maradt. £ lolotti tájdalmát. Hol egy darabig caak rejtegette, bu suli, bánkódott, de sokai. Elkeseredése tetőpontját érte el, mikor azon szomorú tapasztalatra jutóit, hogy ioiádottjS, szivének válasstoltja is
hidegülni kead iránta, de türtőztette magát. Ehó „..,.. .» ______
ltián agy ntolart-ki4Haiait latt Elmsut a la IfcmthefrTéá aümeghV w'p^ri k^e'thM anyós házhoz; uira kezdte könyörgését * mikor ° -
látra, hogy esdő azava süket iülekre talál, haza ■est. aa udvaron két aövü piutolylyíl mellbe
lant matat áa ayoaal meghalt.------____
— Aagjllku ntaálr. A sxent-gróti csendöröraröl I. hó. 14-én -reggel portyásásra indult két csendőr Sailádi. György s Dvorszki Eljos. Utaaitásak volt egynéhány .kiménél s szőlőhegyet ie portyázni.- Útközben Zalabérbe jsitek^iiol Sxiládi »gy nfli«m»rft«<t akarta meg»
1891. augusztus hó 30-án.
--KMIIIUe A .Ealamegyéi gazdasági
egyeeület' — mint érteafllünk, — aa őssael Csáktornyán kerti-, termény- éa gyümölcs kiállítást rendes, melyet tenyéax állat dijazáaaal köt öasae \
— Maeat«l) I hir. Bárt Hornig Károly me-gyéé püapök t. hó tt-én Sümegre érkezett hol több napot azándékozik tölteni.
Feleli—tl laalték tyilg—. A
tartozó r. k. tanítók egylete szeptember hó 10-én Keaathelyea, aa ottani községi elemiiskola épület egyik tantermében fogja megtartani az evi lözgyüíéaét.
— NtÉseiklsl JelleaakaMlkas. B. Polgár Gyula kitűnő imitátqr f, hó 26 an matatta be Sümegen at ö bámulatos aokoldalu tehetségét 40 különféle alakot mutatott be oly pompás és élethű kivitelben, hogy a jelenvolt -közönségei mindvégig éUlk él vflliUh ^iBSF látogatni mi ellen iám tiltakozott s kijelenté, latban tartá. Egymásután kerültek elő a aun-bahogy bemegy a házba, ö folytatja utjai a W ^ alakjai; egyes népek nevetséges figurái
majd a legnevezetesebb zeneszerzők imitációi.
Az érdekes előadás utolsó saakasza a sznipidr[-«Jeletemre ^anárom elismerését nywbna meg, gyors alakítás volt, bemutatva L Napóleon, ~
Bismark l. Vilmos, Petflll, Bea, Kosuth esPut-azky alakjait.
7,F<tr«bkaat gfihsjé. Az' .Apotfay* nevű dunigfix hujoiöi propeller e hő 23ln In? dúlt el Újvidékről liánt rakománnyal. Amint a fittül állomáskos érkesett egyszere Taaaonyu dörgés hallatszott, a a gőzhajó hátaó részé a levegőbe repült míg aa elé^e a rakománnyal együtt a Danába sttlyedt, A hajó felrobbanását a gőzös kaxinyán >k Szétpst anása okoezta. mey az egész í "
Kikor en^tm beciukUk!
— Sfe? taf, sayMatiH. — Irta : Egy gyakorló orrot.
Aa osztrák 1848 iki forradalom laaajláaa után níttön-oőtt aa ingyenélők aerega aa oattrák tO-váro^iu, mert a torradalomban réaat vettek elől al *olt aárva minden kereaet forrás.
Mindenütt emberhiány volt, caak a rendőrség nem azttkölkfldött emberékben, mert a bécai raad-őrség mindenkit* kit caak céljára tethaasaCEs-tott azárnya alá vett; a ez emberek száma lassankint annyira Masaporodott, hogy nem csak Auatriát, hanem Magyarorsaágot ia elárao totta a imrfíirséf ity indrvittumrrtrkBl, akik axtán mint titkoa rendőrök hurcollak embertársaikat a katomi vértürvénysaékek elé. Egy tekintet az u'cán járó-kelőre ax ily titkoa rendőrrel megismertette, mily politikai párthoa tartozik sz illető; miről vesztemre én magam ia meggyőződtem egy alkalommá!) '
As osztrák fővárosban levő Tereaiánum negyedik gymnaaiália osztályába jártam. Egy napon ép?n s görög nyelvből teleltem 8 kiffluő
Türelmetlenül vártam aa iakolai zárórát, hogy haaaaietvei jó aayámaak elmondhassam sikeremet- Csengettek. En kifutottam ai iskolából, de alig mentám pár lépéat előttem állott egy térfl r .halt* kiáltott reám, aztán mellen tűzte a rézből készült kétfqjü sast a dörögte felem:
nak vettem a dolgot a elmond am neki, hogy sietek haza, anyámnak elmondandó, mily ]ői ■teleltem.
Emberem azonban komolyan vette a dolgot, karomat a elvezetett a Wideneu levi
ott hagyta. Srtládt eite 6aaza?eaxct az ellenző «<«ndörirei s-a pörtyáaást folytatva, folyton perelt. Zaabér községen kivöl egy órai lest lettek volná kútelesak telj«*tleoi, ds alig__áll<tUak. iit mey Sitfádr ktrántá társa kardját s ezzel! kétszer rávágott; - először balkezét a másik vágássá! —hal oldalát találta a-magsabsoitatta Üvorwki erre elájult, mit amaz látva, az ut melléki árok part-jára ült t Molgálaii légy terével rxtjiba lott t nyomban meghalt A súlyosan megsebesíted -0towzkij> wt.gHVti köasegt kórházban fokszik.
IcklMeíettr
jZala* tek. szerkesztőségének N,-Kani/trón, i aa alábbi aósleményt köizétenui. Ha nem, érem engem 24 Óra alatt értesíteni, hogy napi lapokban közölteihe-sim. N.-Kaniuán, 1391, aug. 23 A.1) A ,Zda' cimü hetilap leg-^'utóbbi számabaa Hoct: János kartarnil szemben
— ugy latszik — egy nyughatatlan természetű, étdemekre mintegy ««ert tenni, s igy — holmi —
kituatetéire rSszoliáloi ajtsrú egyen lelIQuö ste.- eiátott ki a összes tanieiügyelőaégekliea. hogy-j
mélyeskedése, Bíir maru irndorod»*i|, botrany- uU)i^ ruTűijúk rendelt UnTÖ- ?s Unitó-! nosztevővef együtt átkísértek a őelváröoi Ür-koztatia a jobb. érzésű közönséget.Az illető bépíS-intézeteket. továbbá a felaöbb leányiako-1 tönbe: onnét tel óra múlva a lipótvárosiba me-cikkező vei nemben- kijelenie-n, hogy: Hock J*-l Iákat, hogy ax É M. K. Ének most kiadott neaatettem, mert illetékességem a Lipót város nos kartársaik ügyéi, - ciikezövel szemben ísjErdélyről szóló könyvét okvetlenül szerezzék be. volt.
- a potj. wk. tantestület többsége magáévá telte & egyszersmind ennek beszerzését ajánlják a Egy őra elteltével a lipótvárosi ,k, k. IV s mellette^ nit és a mikor szükséges lesz, állást ^ intézeteknek ia. Mert, mint a rendelet Heei Comissar* előtt állotum, aki szigorú hau* fogial.'i Végül r hixlowtom «kke*fr t»ral, hogy j a^^j^YNamiéli, állánuV kuTtiíráns éa köx gon rossx németséggel (caéh volt aa ember, aa ama embertelen bujtpgsfására/jmiszerint Hock J. gasdasági szempontból nagy előnnyel bir as'«ten bocsássa meg neki) ugy szólt:
.kartárs, kántori áJásanil U meglo«xis«ék, nem uruág erdélyi részeinek öntudatos megismerése." | .Tányért tegyen a tejére.' totia magát a váró* bepiMkolni.») Eunyregyelöre! _ A| aMUVa,r |»*lKar«eat«r. Kaozaax - Miért kerenl ? hiaz van kalapom, — telal-rmieletiet ZinU^ Z^mmjj^i. isk. tanár. tahh^VMában' a DŐemaacaipáczió már megvan. |'em akaratoaan. " _ , . J "—~—-— . , I Lakat tiastriselöket válaaitani hölgyek kŐxül. „Mélylí kávéházba szokott járni r* •J K beküldött sorokat kóxöl|uk egéaz terjedel• U, egyik y^rogban egy fiatal nöt ért az a meg ; - Anyám igen jó kávét késait s igy ilem ..meben, nem azért, mert a 24 6rai válasz köta- tiaateltetéa. hogy polgármester legyen. Ulkiis- ;járok káveházasba. ezeiisége esetleg a napi lapokban leendő kös-, & buzgón teljesítette-tisztjét mind I ,Kival szokott társalogni szabad idaje alatt?"
léenei valO fenyegetéa van benne, hanem mivelmig , ttlzoltóparanc-nokba bele nem; - <»«er Pokli és Auspicz Heurival V vála-el»ünk, hogy : audiaiur et altéra nars (háügassuk L,,,.,^ pni^rmester éa tözoltóparancahok I szóltam, Jmoat ia élnek még, mindkettő hirne-m U WW^ffoéQT' »■)_\_ I ..a. Tgrrr -rg-ő^l, t>» .« ^.Ives tanár.)
g~* iilto" l*l>y "l"' * P Qwrfat* kisjisaaonyt válmmtottákpolgármeaterró,
'eket nem .nyugtalankodó,, nem femekre sejakhogy elő vigyázatból, nehogy a szerelmi hia-
kapitány nehéz sebeket kapott, Drtxltr Károly I rendőri laktanyára. Itt azUn elhelyeztek egy kormányost a robbanás darabokra tépte And- zúg börtönbe a tolvajok, anbmetaaők a csőcselek ricttk Károly kormányoat halva fogtik ki a nép közé; kik sajnálkozva néstek reám, — Danából. SoSi jépfelügyelótuk nyoma veszett, mert oly fiátal voltam, — a ők engem valami A kár százezer forintot halad. j nagy bűn elkövetőiének tartottak, fca airtam, - n |t K. könyv*. A küzoktatásti-!jajvessékeltem, dühougte.u, nem haaznált aem* gyi miniszter. Caáky M>»in grót rendeletet « börtön ajtaja nem nyílt meg.
| " H | j j *" ..... ' Dél felé járt as idő, midőn egy eanport go«
1 -| ■ . ... i I . IW.UUKJ CIOVIKlUaiinfl, uuuumj b hdiqiiui uio* i , .... — -- - \
holmi kitüntetésekre *«eri lenn. vágjfo egyén- L^ j~étl1(1jé\, a tűzoltóparancsnok isaaszony hogy ki vagyok.) irta, hanem az, kinek kitüntetésekre, — meri1 — - '1 ■■
Miuaoda tárgyakról beasélgetn«k." — A má.'napi lecaérőL Hát ki ön r (Moat jdtött euébe megkérdul-
lett, H'Aií Janka
Megmondtam nevemet s hozzá tettem, hogy
awkkal eléggé bir, ninca sxüksége, nem is nyűg _ Jé<Mé v,hnr. E hó 16.4n Sümegen a Terexiannm növendéke vagyok.
talankodó, hanem oly egyén ki az igazat meg
y ü r -„ . és vidékén rettenetes jégeső vonuli keresztül. Nagyot nézett a igy tolytatá vallatáaát.: mood|a, s az, amit moadoti a Hock ellen hozott Diön8)íysílRU jó^zeoiek estek, roppant károkat „Miért vieel HoüUini kalapot, ea forradalmi jel-
" "életI80klí8LS"g°rU okozva a kukoricában és a szőlőben. - A sxö- vény! Hol éa hogy szerezte?"
tifoiaaéaeUel alt, mint a ^ata« tudtoitúja, a |0t g par0nosportt is „eglepte s igy ugy mennyH----A MÍbárasnal vette anyám, mert ott kapta
tsodaljuk, hogy Hwkur akkor midőn ön ma - Lif( OIDl DÍnö,ég tekintetében igen szomorú sxü-! legolcsóbban. - Feleletem oly biztos, nyilt éa •na^l s a tanártestületet pellengére álhtotta, nem DélQDk a)4br _ K hó lö.án egle Saent- i meggyőződéat eláruló volt, hogy a comiaaariua érzékenykedett, - moat azonban, midőn j tirínon a vidékén óriáai zápor és jég volt mely savabyu arcot vagva fordult a hátam mögött •etet megkapta, mit érdemelt, - érzékenykedik., , kkrl okoMll a 8zü|ökben a termények- álló rendőrhöz e szavakkal: „Wenoel, most i 0 Van tudomása a . /alának" erről ta, tudja| _ iu*« ..........a________ L____________" _ Q«ti„ w.,..^
ben. —> 19 én este ismét nagy xápor a még meg- egyszer roaaa fogást tettél,1
aa
aztán .hozzám
fordulva szólt: „mehet1 de kalapomat kivette
^ ^ 'i"0 * ®«'«' »baküldóir' cik iroja maradl ,erményoke, mHjdne.n megsemisitette. ________________________I
'"Bwéwra jyüJ^hogy „állisától eimo/- _ E,j.w,ít; mstei Henrik kotomsrí kezemből » egy sarokba dobta- a „forradalmi d fott" éoekiaoár ténykedéseit szépítse az ítélet-1 u -w . . .
lel szemben; egy Tempi paaaati
ben. kegyelmi kérvény! Szép lehet, kíváncsiak I Amália kisasszonyt. Tartósboldogaágot kívánunk
Z ZS laaé.'kérvénfné ! birlspiró kit lapunkban megjelent több érdekes jelvényt" én pedig hajadon fövei tutottam RSSSL!-ÍWúfiStó "tán olvasóink ismernek, eljegyezte K.n St Sem
i kAf.inv t $ia4fi Itthal Itlftnpiiilr A málii Ifintiftujnhül TavlAa kl.ln„.i . . _ „ ® ...
vagyunk reá
*)! Hallatlan I egy polg isk. tanár (I) ily irály-1 ban aaól, tanuljatok tőle ifjak **é/> irályi, éa kér | flem Z. tanár ursi, hol lát ő olt bojfogstást, ahol | egy legfelsőbb hatóság állal hozott ítélet egész ilrgyilafoaao van kósölvs. Ei nsm bu/logatás, hanem a tényeknek egyszerű elnadáss.
*) Talán nem is olysa piszkos less ss s dolog ha oly embert bocsát al s város aki a*sseraödé»-sttro kötelességét nem feljeslil éa aki. ne de hit mi is astBMmdjuk, bogv . ,'T ..inaylt efyslórt." A , SÍJt" tuMiHifa
a axivek e rózsa Irigyéhez-
— iMktlhűi ii«p-iiiiiiá«. otvM halt t*t IS ia I kitel koritiu, tlwvitk áat*t SO-ii 87 ívm koréiul, CMiiiiU R>uA I14i 4 kisipw k.ribu. WiMiiii I.ajtta IUi | oajHiK ksráku, 114a I k«tM k«riku, Homunjl iijriiU korábaa Mv, T*l/ JHi*tit iidh W U Kúrában, Ott Öwécl Jákmiá SS-ti Sí ém hjrihu fsla IJ.ri* It4a M irm k«rttisa,
a mohón költöttem el, elbeszélvén anyámnak egész dolgot úgy, mint moat leírtam, hogy mi tőrtént akkar. „Mikor engem bezártak." Még caak aat jegyiem meg, hogy Auatriábaa 4na» 1 akkorában ép oly tilos volt a „Holsteint" kalap 87 viselés mint itthon a magyar pörge kalap a '""•ijÉrti 't.", "xegénv anyám, ki a"politikáról mit aem tudott, SS4( 8 Mat|w örült, hogy két hoaaaa ti* krajcáros" baukjfgyért — melyet akkor strallíaak Mvastánk, — kalapot ehetett aaámomra ntm is álmodva, hogy ax forradalmi jelvény i acirt aagva ha* efukuaki
Nagf-Kanim, vasárnap.
Zala 86. szám. (6. kp.)
1891. aognaittts hd JOfa
Att kitatm, ma mir elmehetnék „Holsteini" kalappal is Bfesbe, pedig a ..Holtiain" t»6 nőst den tnlsis
tok kii tzomorubb rosb&n, mint abban
alékü lekét a a u időben yolt !-J
láitir ri-
1 HM' laoar tiu&ma
Mintha aak a végítélet köretkeznék be, oly orkiatzerii vihar korbácsolta Itl • hó 16 in délftán, a reggeli ójákhan liai tükörként nya-godt Balatont
A lefolyt nyáron es volt a legnagyobb evkáa, melyről tudósítónk a következőket írja:
.Még eddig soha sem tapasztalt mondjál ingott végjg a vihar a magyar tengerszem felett; a habok embernyi magasén tornyosulva csapkod tik a Zalai partékat, majd mint óriási épit^ mény vágódtak vissza a tó /öbblébe, eltemet-kesve annak háborgó, szinéti veaatett, zavaros j
viaébe. ___- j^af—=-
Aa Almádiböl BaMfon-Ffiredre ataxottakai nagy izgalomba ejtette, midőn a gőzhajóról aj háborgó Balatonon egv haláaarsóaakot látlak három evest lislésisasl és egy ami, ki * kal-lámok által dobott ceolnakrtű kendőjével integetett a gifrhttó felé Matshke Jáaae kapitásy a hajót rigtBa megillitá, melyhez a halászok qagy erőfeszítéssel eveztek, A kapitány nyom-In e fftlirne^ si^wajiyt, mely a "iaulnak ban" tlBksrfayrgtW, a raolnakjahat a iitlámok a gőahtjó orrához csapják, egy Sgyea fordulattal gfahajéját aly Wlywtbe hozta, melybea a ctó 3t&lhetett hosaá " MÉM
dalén érdekében jaditjuk nélkül ci terén
a jelen és m n linbíl arkesó olotóbb jegyzésekre. tákertlt u W térén raliban hézagot pót érniök. Mindössze aa Srak folyton tagadoaaak ló lapot mely hivatva less. a körülte esopor- s megállapodás csaki* * francia, aa«oi *. „^ tosulo ssskférfak körremükodéaével ■iaáaana aat aratás bifíjsaési, illetre aaot rmimnyt. bajokon mgítsai melyek aa ipar és kereskedő- nék ismerete után várható. Ajl anaa nm-lem ea ágán régóta rágódnák. De lapunk nem kivitali tilaloM IM L hé «T4a lépet kacsák a magyar ltfasénipar éa kósefa krrwaks laiyka. Jűata fatfaMfa kiváló borderei! a delem érdekében tag síkra —hmmm aa -neróetknzi gabona kereskedelemre afart még ezekkel oly közeli ,üssseíöggi ahaa AJK más ága- nem állapit ha tó mag, de mindenesetre nagy kat is jeles fiit a kaakt, fanén és tűzifát illető árból lámzatokat fog ellidénat így oly állam klHfaahsl a légiílyebb tanulmány i ár gyári elmaradása aa európai piacról, mely eddig. % teendi. Előfizetési ára negyedévre 130, félévre a agy német birodalom óriási fogyasztási ezük-3, egé-s évre 6 írt Ajánljak a uránipar iránt ségletét fedezte. Nálunk a forgalom nagyon érdeklődő közönség a különösen aa eaen iparral szfikkaretben mozog, hetivásáraink látogatott-foglalkozónak e csinosan kiállított olcsó ssak- sága közepes. Piaci araink bnza lu.40- 60. lapok. Sterkeáztőeég Bpest Gránátos oteza & aa. mzs 9 40^-60, zab 6.— árpa 8-8 £rtig, Bj — Eredeti Kataei kép Sopronból vess- fehér bab 7.—.Mkkftuy ÓÍ5-S0
szűk as érteaitáat, hogy a sopronmegyei palai __
| templomban egy eredeti Rafael festmény van. \A riUfkiri műrész i fejleménye sseziasi rseat |Ferencet ábrázolja. Nagyságára nézve 2 méter magas éa I méter 90 em. azé es. Egy palai zrttetéeö. késfibfr Rómába kertit kanonok ajándékozta a palai r. kat templomnak, a hol most oltár képül szolgál. Aanak idején Simor János, mint volt £y"rtgyháimnyíri pStfrífk, airven szSiEe volna megazer zni a hitközségtől-meg-igérte, bogy aj templomot építtet a pataiaknak. Nagyobb feszege! iaigért érte De a fa u réaei iseatjSfcetai
adák.
Közgazdaság.
aak nem itódhetatt hosaá asatáa a hágcsót fal—__. — __„-----I _. __
■ aeatfkütelet gjuiaau MüRSájtotta, mefyen asT. ~ u uí^S^lfl T" J^ ar a teljes kimerBIés előtt ú utolsó jiHaaet *?^ M " í0' ^^ •
kan haiái sápadtan % (fahajára lájmtt i Ü^^f^1?"^1 meUe" ?<**>
kir. Ítélő táblai hiróaák matatU be magát ti Ttogm 6 krral [ Alaó-OnBa Láaaló Mihály bedtpesti fiaeva'ő] ®~"edett- " Tarmsémr.
Szerkesztői üzenetek.
159 S. D. ■■<■>«■», A kára kőiül egj-»t tMralul
ka Eá karSl a. MT
ISO T. JL Jémmi fog. A Mrkafta i«éf»Sc' aak taaii mindig a gondolatot
1(1 B. J. KegGt^ al ia Áhntak ia aak, mk (aEsaflUa atáa adu fogjak, 4a ankor t MaJ< ka a.aar ná kartl. -
is» «C gr a» «lal ISSS T WvSgtt, V».m tm'íjff U-
dig t6r«(a». 163 A Cmia jíasl fi>g, ka aor kartl rá, lat aa aM aaék«t aUkb ililrawak auaa ca<ai)ak akrwatiiBar
I Í45 rattok. ia wuw nép, a Ibma aaatkat aak hi-kákaa laladalk, taláa »4g (arazkataak rajta aaayit, kop laljMlssudtia frllmrnilkaljak, '
[ IM Ttkk taréba Bokron aHoglaltaigtrakaal tafn mtt aéalraaáaakJMt na láváé Utak. M»l>k fognak aélawilwt.
FdMt iierkeutll: fa Pal*tal Akaa.
Nyilttéf.
intézet tulaiduuusauak Vfendége hétfőn reggel egy tanácsDlésben
Volt és kinek Irányzat mellett tolyt le a mali hét. Zrí-
kellett resst-!"*^^" '^kisebb változás sem volt
M S íky hüatalos kötegből tette ^l^^iSStL^^T^'0"^1
iáid- 5
a vesaélyes utat
Az ntasok között is aagy volt az ötöm a aasrencsás meoektléa felett 4a mindenki Maachke Jáaoe a derék kapitány üdvözletért sietett, ki Jiimím li kjfaifciihéwl-aisÉÉkJM Péteré ét a halászok életét
Balatoa-Firedea a kettőt áonep alkalmával kiriad alt 900 Mtároai aaált a hajóra. Amint a hajó Balaton Firadről Siófokra ment, a vihar foaoaott teflvtl tart kr. a kaMftaok a Ujg délaatéig caaptak fel és aat oldalt kapva •róe riagásha hozták, hogy ai ataaokaak maji aam kétharmada tengeri betegségbe esett.
.A helyiett koaralvtiga mellett tok malaiságee tpizódban ttm volt hiáBy.
A .Berótt" derekasaa kiállta a vihart, páa-1 tnaan érkeiRt meg Siófokra fol nyolc órakor éti ah satiia! amim a botot révbe ért a vihar latssadtadlt
Aa alsó Htltlimnt még ■flssldi inll a rlhar A Ksasthelyről négy órakor elindult »Beika« hajót Ssaat-Miháiy Begye alatt érte a tol. de Adamaaich An'oafo kapitány a saigligtti Sb6l hta igeii uKygKu a »jél eilea iráfayiti iat áltat az cr&ábt) Uinyaitatástól megmentette az] utasokat, kik közti néhányan a tengeri betegléget mécit megkapták.
A .Helaa* >l«rtkataa Iliit ki a vihart éa késés aelkál érkezett BalaUa fBradra.*
Irodalom és mftvéuit.
Ltpaak • rtralikaa kaurltltlt ml
A hét elején szilárd irányzattal indáit de később a bét dereka tálé é« végén a hangulat gyengült mivel; a külföldi tőzsdék alacsonyabb jevysfaeket jelen-! tettek, a helyi piacon caekély üalet. Valuta fa: pénzváltó nem változott.
— A xab«maiixletrai. A lefolyt héten áraink lasyha irányzatot követtek. A vételkedv I aea ssüat agyán meg. de a váaarlók leaaálli taU árakat iSvtteiteá, -a mit tekintettel a Ber-
I|é« Kl;tai ■Itléim fulllSal l.aa krtél 1 fa ISI kitt mttmmktH (Mi«M« III mVáttbaá) ~ I dijmeataaea táU !*■■■■>«rg M- (aa ét k. adv. ml-!ild) gyári raktára ISrllkkn. Mintái kiráaatra ataa- j aal HMataak. LrnUkrt Stm/tU 14 km Mftg m»'i I | tmmM.____TT« |
HIKDETÉREK: Egy nklevelet jegyd, ki igen jó btxnnyitványokkal rendelkexik — Muraközben kOzségi vagy körjegyzőségi adóvégrehajtói állást kerea. Aa áJláat azonnal elfoglalhatja.
Cí : OUeveles jeijiö Lelíijf- (Idia t)
>ooooooooooooooooooooooooooooooooo
Czigarettázók!
. a ki km—rhm özarettaait. aat hogj • cigaretta jéá|imi Sem csat, a SHmj, Ima a papír ]
fta—tft u fcé»i»éii. Iftln, d* mijf niaaiiifi ériakékat ia Sgjaljea miadea dgarattáxó, bogy ! papir luatp aiaáai kátaljt kiaáré legyen. Taijaa awcayaaráaaal ét kinlawal kaaíméHiatö a
„Les dernieres Cartouches"
BB AüüSTEIll FBÉBEN rimi aiáaiaóL, «, itiiiTtii
jnlá cigantupapir, aaljaak kitgaö valtat tekiatélyaa bel- fa HlfcMi ni -'■
lllllll
itjáratx .
IMjtat oda t-rnWik. fcogj aemtaUlL egyiorgáa Sara, ét neaajdtégta aésv* W miadig agyw»!»nyí papírt aaál -Títiat Tifaattaljak aiatktt: H e. a % jyf alékiaáatée aafc akMmümk na kHáva t mik Mr gyérteá- Q ayak ia, aal/akn QTértáik ti(ak árvát iiiTia,! a alt paüf a liatm(|a Oáraa aiaáit Menta, a»a ant Jf 8M aly a|áiaak ia riaaak. kik a papiraak kmiatkaa taQaa lapaaáaast 4a aaaak aiaéaéfát ia bnilllluk áa O kemtbH •)!«■> papift KfáiUtuak. Eaakra atalváa. bixráal k£«aaftk, hogy ataáaa .rtaiaM c^anltiaá a at w ,.L«a iwiiww Carttatára*' éraakat fogja kaaaaalai, w*\* árak ata biaoavoit jakktk. aiaáaa ]
Q aét rifajattaftfiraái. Ifyrttál Sfyii—tattak alaáitklt. kafy ftyiraaaak ilaliyjáa oégtak arra ail
O ™ H-u B Bál NHTEIN FB ÉREK.
0 Cjicaratttfaftruk ét kártiytiak gyári raktár* Hal la. I, Behott«wria« aa. ta. alatt IMacik
ooooooooooooooooooooooooooooooooooő
Mh, lapunk kiadóján*!, Flaehel FftlSp ^leooooooooodooooootJoooouaüQoooi^:
kle;T«ra< liltWhta sH|rtaátlkt<*k
— Jókat leftjtkk rt(«a;t. A Atfil JBíriaji aagosaias SO iki számában vette kodé-1 tát Jókai Itgajabhaa írt kétkötetes rtgéayt; ■ A fektt* rfr, melyre fölhívjak' a magyar rtcfáy-l itMbImi harátalask figyelmét. A Ftwi Hírlapra aagasstaa Ki tói ksadve ke elO lehet fizetni, 11 kára I Irt »i krral argytdárrt 8 Irt 60 krral Ugjtatttk Jikf MrlM elbesaéUat fog tanai marti a /Wi hMtf I9M-M wtyy napiéra is, sá)a mímttn moet belépi eMSaetf m iíjtaU aat log mrgkapai, miat a Farti Hírlap kari-1 eaaayTejáalákát
- f| aaaltia^ t)r. AMta Krnfi .Magyar! Main ' >á«* <-,« alatt aj lapott indított mtg | mely miadt* há I. Hl fa 10 aapjain jeiea meg. i 'Eddig kél taáew lett bekUdre tatvkraitltl rtsm A* ujmklap pragrammját Mdea tatr-' ■asstó Mrttktalleg iamaftali. ,A aagyw kft. | safantr ralamtat a siiih kltaéa aerttkt 1
H Hirdetmény. 916:"
Nagy Kanizaa város képviselő tentüiete által 5529—891. sa. alatt alkotott fa a m. kir. betttyymtriiáteriutn által 42266—V. 10 aa. alatt megerősítést uye< t Stabályreiidalet értelmében, a fogadós fa vendéglősdkOn kivfll, a m aglii lakás-ban megszálló külföldiekről is nyilvántartás léaaen vezetendő,'jffliiért ia aaiod-asok kik kOlfMdi agy ént magánlakásra fogadnak, kotelaaak aat a megszállást kOvető 24 óra alatt a város rendőr kapitányi hivatalának saóval vagy írásban bejelenteni. — A szabályrendelet ezen intézkedése folyó évi aaapt. hó I én lép életbe. Ilitől a kdaOtiaég jelen hirdetmény utján oly boiaáadáesal értesíttetik, hogy aa a tárgyban mulaaatáet elkövetők a saabályreo^lat 7. §-értel-üiébao 26 írtig terjedő péoabfliitatésail, illetőleg ímegfotelű elaárstaal lednek
büntetendők. N.-Knh
1891. aaguaatóe I6-án.
k városi kapitányság. UDOOOOOOC >000000000
Nagy-Kanizsa. vasárnap;
1891. augusztus hó 804&
!! Legolcsóbb tankfoyvek !!
aa fiaaaaa tjniaiéaatak u* m. egye tea, Mjmné»imt reál*, potjan, kereakedelmi é* népiskolák, lövábbá papnöveldék éa képezdék réssara mélyen lassftJ-' ttlolt áron kaphatók
Pfíifer Manó aBtiqiar-kftBjrfcertstedésékei
Budapesten, Kgyelm-utca 11. uám almit. Tanodák kQtftnö* kedvezmény ben réazesfiloak. Megrendelések ugyanazon napon pontosan eaakö* zölielneju Egéss könyvtárakat vagy egyes könf* veket folyton vásárlök készpénzért vagy beeaériék
mát köpyvetérí--¥1? 1—i
árjegyzék ingyen ée bérmentve ! ^
í*f HI II K-falp Va8ÖntMe *» Réwvéiiy^
Vcylll^JV^lv IuVt—^ Társaság Budapesten.
U Gyár éa irodák: vároai M& éa raktár T
VL MM ¥áeat-at íaaa H, aa. I n Fedmaaloaky-atoaa 14 aaáab
Ajánja kitűnő éa szilárd tsarkaaetfi, 811 80-24
(él- iárgányea plfrkéastltateU éa*sámoaalaó dijakkal kitüntetett *snb. if^fv Z1 MHLlck.rélf t é« 8 vhmi ekéit, éa asab JmM^i- "aiél) 110-ekélt, eredéi Schlick én Vidats-féle eg jvaeit ekéit
<7) fiilajmivelőeRxknselt, lioronftltfarflgfflrfheigerelt
XjW^L^í^r - vállalat 8CHUUK»féte asab.
A vU^ ,HaladÁ0" sorbaTretőg'épelt.
KMMbu >4iuk tNibbá gakaaallaaltlé ronAk (BAKER
M flDATM r*i4iMr). ukwaáajkéiiiligépek, l*agerl __— rfTT.
moraaeték éa éarAlék, imM J*k«r ftw nHaaiária11 ■
éarálé ffépek erókaJUara, őrlőmalmok éa •la|jM|*a* ^t^^^^^ÖI^SéIÍU^
MiMiMéMk. fcreéetl amerikai kévéket* éa marok- íi IMMBjW1 I
raké aralé gépok éo fákaiuiáűé-ffépok, aaáUllkaté mesét Qjg^gg BwISfcV/
Előnyős Mi\ ieleL Lefjstáijoü^l:^
rC'aak akkor valódi, lia Kitelpp Nekeilyéa tolkéas urnák alálra
aával cl vaa látta.
^ ^^Fóraúctdr: —
l¥»f y-HaalaaAu frmler'Juzufnd, KenlktlycN Méreílg.-ndl, aaa u it K^P*" /Ár Mór ti Testvérénél.
■WWWWMWWBMWWIMH1HI
| 25\ '• !
I Arlftay.állit^a A göldtjücarmány prósoknOl. |
| Ktunt Nsabadalaaa mindennemű lakarMáay raaaervilAeáhaa
I azaz ífl, here, cea amádé, répalevelek, gtb. takarmány jóid 1 és édes állapotban való eltartására
I MT-1000 darabnál i
I több Tan lóltlnk Auastria*Magyaroreaág és Németországban liaaználatban. I
* finn milUtriwk, efl fi? wljl 30) «íw úU Uhrtáijn . . d*i u faruL lg kMft Urütf kátfwH . * ♦ .. . 7 . . .. . „ » H *
P tfwitfrtl nimttA*, m*tw #f kúlm^il/n, wyji»sinlf* prvtfm fttmtit, >ij*lnld»i rArmJnyik in UaMfi/r^NNt {
a eV Wrmmln
1 l _lifyujabb Uiláltány t |
I "V rtA.. NORMAL EKE !
U^J'^rTyf étkaljeekeU kTfkélliUM*) iKfoiloo két ma eke. anl/ niat J
I vaM uáaU«k« aanMaálva. lia«auáUitA' — kerék I
| ^^^R^^HhÉ eeaa eaecf a MAaMfltSéa t — IfjMarl eeaelr«etfé7~- N«cj* | ^PW^HI aeeri meaketégeée. Kérjék pnatac Uirá-ét éa vta^ják aaaa laJéJnáa/t.
Ai am* éllaawkra naMataasvA MT* Jéiálléa ée pfékaMé,
I PH. MAYFART & CoM Bécs *>, Taborstrasse 76. j
H Frankfurt n V. Barién S. (
gaaáaoáfl géptk g/ári, vaa«al«é« ée «#aliaaaar. | ■éaaftétf fépk, karaték, tytaeéaa kaaaaaaükaia céfak. aaaaMéaaslékak «(k Ur Ayéar amMalon (
fg? Iigfekaaéé agyeifcaa keeeeéeiMk. ^M aSO UM I
aaaais—maiaMiaaaazaa ■■■■
W- -
W ^-lé-^-
fal fi
o B i J
i-i tm \ c ^ ^ — " « i ti.
?SB |i|] %
é"H -s = z
□ a, « a 1
■X, Un c ss 3 ?! __
7 ■ 1 l-g ** |l •<£>
^ li N II 3a
|| ™ ® s| N |
^ N sT 2 i
•H i1 L I ^
ve | í> I ^ M J 1 ^
j Q | [ |
Íd t © 3 öö
e, a co
m 5 ® *
| | Cán
■ T -
S i 8.3 s .
i 1 -Ml
i si L. t ? lí
a & „i 1 í • « o) a ! ü
Ma r n ? | « | JS
; U 4B I I - 1 fc
SS -4a*
fi n 5 i i »i r
Ip j-4-1 Itlitfi
műM PM jíi h!i8 í fb' t|8- fi] ti 7j ii 1 bH : II«I r is M 118 S i!»1 s;
j3 I t i . " i
jí: h * * í li
fl 2 I a ^ h ! 2 1
tó i üiy1
i n ni
ligir Í; M íj
I * a f
Nagy-Kamisa, vasárnap.
Zala 35. szára. (8; lap.)
1891. atíjuszlus hó 104*.
fiscM f ülöfl
3c5aa.3rv- ós paupir3s:eresicecLésó"be:n.
Nagy-Kanizsán, Városház-utcza
L kaphatók:
a összes tanintézeteiben az 1891-92. tanévben bevezetett, ugy Zalamegye községeiben használandó összes
TANKÖNY YHK. ~
_• , -—• * -. . valamint
Í RÓ- SE RAJZSZEREK, FÜZETEK, úgymint
a legfinomabb svájczi is franczia rajzeszközök,
rajztaWak, vonalzók és háromszögek,
" ' ' .. ISKOLAI ZSEBIÍNTATARTÓKr valódi chinai tuschok, festékek, fehér és szinés rajzpapirok,
Hardtmuth- és Faber-féle rajzirónok, törlőgumik,
továbbá:
CSX^TOS TEQ-Y^ÖKÖl^rTrsae. gyakorlat- ég jegyzetfüzetek,
csavaré Írónők, palatáblák, dobozos festékek,
ecsetek, irószerdobozok.__
— WnyvliBrílót és isMafeMtr
CSINÖS EMLÉKKÖNYVEK
nagy választékban a legolcsóbb árak mellett ==
m
m
Legújabban megjelent:
Tanulók zsebnaptára 40 kr.
Lányok naptára 50 "kr. Iskolakönyvek darabonként 20 krért, vászonba 30 krért köttetnek be.
I „ZALA" lg*
■ ^ képes ingyenes melléklete. \m
faim/BőfaiB oktatást
B ®ffY
Epedig magyarok lhangrem>
Remén vi Ede, a Jted tanártól ajert* sikerre], bogy 184 7-beif, Széfhenyi
ofutásL • Isftán gróftői is ajániaWt ayervén,
J l* m A szőniétik alatt Reaéayi miade* Pirisba utazhatott a itt különösen a
>11 !■> kegeifleÉrész kontea&u érbea az «rri iyreoa aagy szalonjába15 monarchia akkori nagykövete. A p p o n rí
i^m krtaegkivil mmáetk* kivátt rendezeti kaagmseajea utatá be a stó estélyen a batlgatáaágot |á-
^wt (f Bw<iji Edg tékára] egészen elra-
iB-1 " " ' ~
■ f 1—• ITQ U G|U MlTUUi Da* Y KfTTJalH luvuw v«w ua< 1 I HH I ■<
fcéts*riavs3 ■hwirakor kiváló rendezett kaagmaojai utatá be a srtí estélyen a bal
^ptt fcf Befeji Ede _ tékával
Ciliin" t |i ÜÜM —
l^fcn iti jgggpp|jg| A kftvetkező év tava-
**** ö azánmár Londonban ta-
" fl B Wí** az alig 17 évet
*ÖQ "órészt, mint a .Her Majeet^a-JIWer* ope-
^ rtfib zenekarának azér-
rbö bngfflhét azoabaa kífitvén a
^ flmartl borr ^^v ^ hazasietett,
m 4-mtt mjté
^ • keaébea, aujd hegedijé-
vei lelkesítve szolgába a
fcarfqyi alig egy éw detbea-a Klapka, Majd
bcátar ntiervd egyttt ^^^^^^^^^^^^^^B^^BBV^^^^^^^^B Görgey által klapkatói •láAf^ l y iHfc agmóhráa a
artt tigor rAiaaába W- Uberaek Utáiráiak v«ü
" tStrai át, iskoláit itt júta kedffia taga ReséiyL
—* Mrt % l-l «*at .A TÜá^ni íftj verteté-
~ Ijaaá, aa luAMb I
qjkMi egyik karawsterr. ruit ezután
lítati JMM ijerfe az elaű fám, a hal hr
Atatiaáta lniniiiil InUninlm átejtett
twái+mj ii iT
íértWfe ctafrbaur ki- aegélyexéaÉre, hangverst*-
T üstai ccr^
tMutte % jelei iQat ^^^^^^^^^^^^^^B^^^BhjSB^^^^H - előkelő polgár ekkor
ti *vea kcábaa atyja annyira megszeret é a
•fwl a ktrtef pályára magyar aii észt. ion
_!_rrökbe kivánta fogadni,
Lzvrváaa akkori Ü-
pj>a> Brtg JáM Aacrikába kait át a mé%
UÚtt pil, a tiU ^ ai ítaaftaw ii a_bqft—
____ - • ■ : ■ ■ • ' traét. bogy kaUbaafák a
^ uiöv^szt, t8bbas9r bng-
vemeajterené alakítót'
T** jüt a hqpüR BMBBBPBBBBBBBB—ták át. Oyt^y \mlp i»wi
f? ■ -'-r-ke-t pértlifáaával íreket begedShréa dwze
-^-t/viré Mti az?. bNQT V ftBXCVTI EDE kmtUoéi rémién.
Íw»>yi a béoí tmmnitíritatm jálAte vaft* briiliiit A femm- Da Aftfdks fi IdUkéjt boMsaaabbaa
arif iitfaitait afyaaakfcor -1«sa» Unaa brtrraéw ntáa pHk «IM mb kSté le őt, vi*zat4rt tehát fH éj
<fca Jémiri éa Prfhii dbi i|i'i J4«mí aa>4 Bidapcglea a .(ijÜdÉ* nmlva a koatiaewa H pedig ei^bb
fc wdftij faltak. $ flÉaAánaaa H a aMuetl ariabáfbaa lépett fel oly Pániba, majd a derx !4ki Hbanisj
it -
itfi .Vémetomágbe. így kertit IMJ-bta Liszt Ftwate Stéas-Weiaárka 11 aagy antár oldala wblt taaal-máayarrta ifibb miat egj érig, tőle (gyanta LnMi tért, » Wt Mtt M alatt ar tagéi Mráfraö magán zeps-öfaS jairtL ant a kfeályaó ^.solo Initttie*
Ki áftánbea Ura íjit iftifan •rra ia, bogy i iailt optcndf ugj ráreaat WM biagmwajiiul ffi-l'iTH ; i kritika pedig mindegyre aagasztalákk r«h játéka iránt. Area-képét kéMKalta egy angol teiekf; íártaifjiága stedaSjonképe pedig a aflurnkedéaek népszerá danája lett.
Szabad idejét ez idöUjt ráodesea -Jasey szigetén Gmayta töJté, kol Hare Viktor, az akkor sriatéa tzán-. G»B iut ÚK2, barátságára arltatu /át a mailül aagysr mérént ) így ®eJí d a dies&séy gyen nár-' »yam lArHMS 5 ér, aétía 1S59 régé* Rrmíuyi édes aajja kérésére éa Aaean AKalb, briytartéuaáeri dük kicáii mánt kickngárásán 5 M-kinBywk, k»gy>taet adett B ÉfctóSt
SLwMM egyiawa Mipitie atantt. ;
kádár IIMm pit, a > wi lí nin-to-akfaei ialeadi— Bf% LáM*itfl fa díqái UltiUAA aeflett. hat . liiitrimnw iwiMlrti (il'ét miad jiil ii iM fiítlípli átáar oíáős ej
A Petöi-nobor Mtlfltáaiask torra 1660 régéa Hilnoi fagaasott aeg leikében- a legott aegiaditotti erre aézre a aoigahait, Jéraddae tekín-■tóyes- részét azontai r czéíra fordit-via. Már Ifiig ralt egyttt gyfc móleeérőleg ai Első hazai takarék-píaztériea, aidfa a torret a pwei-zoriaa kormánya sagalmazoUja ama plaazibilis iaditréayayaL kegy a pész talán inkább Petőfi Sándor még akkor élé egyeücbfta: Zoltán támogatására f.cdsttaaeék, Bjegbinatani törekedtek, de Rtstényi aea tágított i a kiegyezés (18C7) etáa régleg aegalakitottt é asober-kiasttaégot, mely később (1882) az általa tereatett alapokon az-saleket Badapestea csakagyaa feláilithatá Hogy ekkor Reményi már nem volt hazajár bafl. az ismét aea egéezea tőls figgo kőrtiaéayack taUjdonítható
1862-bea éa 18634aa Bécsbea kaag-reneayzett; kéaőbb Németország több rárnábaa: Berlin, Mtorkra, lápén. Jeaa. VVeunarbaa adott minden tekintette® *ikertlt fciagrerw-ayekrt, Ber-Üfl'-Eii aa wlrar előtt Meyarbeer zon-gw aki
kin aiiuu jmmw,»s mw
szett, nagy aray-éraaad táa tették ki Beadjelt adott aekj a nág-aaáfageai tej«Mea ia
Vájd Prágát s Cnfc- és Marraanaág tSA máe zene* ér elő rároaát kereste M K>TBtoí", érbrt p»Cf R/Wba"| _
a«i. * aWSU IMtí Teréhez régMl fim sseakaa ada — ~kMá te aqü-
idzárólag, de két ét maira elébb U»
élieek ákottak taliftw^i^ azáabaa aegjeteA pérat . -kai? gyek, dipionaták ée peaáknaá o-^JT Oetea káré, Acastrit - M arjmmm iaterumi—a pedig anal tír^ őt, tuo kiaérttáral együtt i hirWt.Ukáaa.
Íeíétí átjábél kSiretieaél a kars^j laaepéiyek régett tért kan kaMtat Ki Békáay k&ratat még t^áa a § a hazában, a as andkodé család sfc á többször játazrin, kitfinteiétfi t a éa kir. kamarazenén rm ét nMi < kHlyUL
A hetvenes érek eáejéa egy érk t aemaeti sriakéT opera zenekariasktg. snyaeeteR rótt; 1873-baa megfiá®; a jeles magyar műkedveiö. zejsést éj szerző Páy Antal márelt leáp_ Gizellát rerén feleségSl; frígytfe j beirárosi parockiális tenpieabái fiald Lajos kaloraai ének-biDcnakáHl meg, s az áldás nem ts maradi tiam a airitet egy ér ntnlra asép erermekrfiá és ieáaykáral örreaáea* aeg Beje. a kft a kereastaégbea
ée AdrieMe aeret nyertek.______
ráaM i
Badípestríl ketatn, asittal ^saiit és Kairót keraréa W, bot s ktefe? i'^iotaiabu ia iott IlMib kiinni mp 187ft-baa azonban családjárd egfet Párába körözött áibwdá lakást ^fú aagyett kiratift
i aiáuiall s a fti^wttk rawbaa *—e- a ott akker a papi pályára lépett, jarii két-—"- "tlfl itfT —knretknii érlm iiaétehre Otaszemig
vbbm atn akar* kiráaatára í Bákáeo- Htt sús aagy riraiba ii adott jatlüt. p^natJM eyitn<dü, kaagrerrayefcst Praitmaaa es. L iisliriMk a toriUt ItKiVbea egyike ntt ama té^«s<k-llöi pfail npHí' a eagaléyi * aek, a kft edekstettsk, hogy Liszt Bmtarii Hria|mJr "'■-r"*>'» c-*—¥\tnrn, ki a aigéJijiariiW MH I6fé-"
I aea aagyarásett aírr miatt igea tép-szerttica (erfnrá ráit akkor bazaáai elátt, Nsgyannságta haza a itt [ a .7tmtér* 25 éra jafeiMaáa k«r-uakoe a4rét: .SzeeV-Eneék-f ora-kraait etánör itt beniUsn: aem-cssk kegy kftéklH eaaefc fatytti r«k a aesssft, de e aerepMat indító okátű oeigilt tíaíhk mik, bogy List
kíaspla kait, mig qjrs szabad lett Méyaie.
Badapoti kaagrenéayzén Mqettc atekflfe uhrt a airéazt eiáazír is Eferisí, an4 ecBérérnábs Hískokzra mmtta undKtrtt Kan és pár éra át n teszig nlMLJÉia rsraa, ImI a tnttrMéiekkel aagyn aárészt aúsdcaitl tárt karokkal s
(aalUk. >tánn rém Ftraea, a náailisiiti lltil atgéisk M iyainu^ btk k tftt- méjfcéB imkkwi, régtegeeea kaza-uMMÍ adöirf rflasrtrtták aeg s jött s Itsdspi'sra áBést fagadett el a^ftmlKge ity aagy lett, ken n Seaéeyi pedig rtrldebb-konzabb líM «kt » át aég fc—tli Bs«b- liiagwiacjiln kelt Pária, Bnoefiea. kanak b'iarti wi>s kéeöbb a pit- I tröekt stb rámekba, majd keletre ■atayí iBelaáayei én néa, a pro- iiM a aagy aOceri hÉvatí kaa-
naaan i i máej s aem ristcBi_
1 litikeén utTOgya mbun Ukgymá' aiatt tartam a aSréazt.
HSlUaAakéat Balapeifre ráótót a IMI jaa. iáár iMitTertéayWa, aaji kéaőbb kasai méjyefcea afUéitt ktara; a
1 ariiwl^t \k r mn?t
•alaartM
Mi artatt Aagüábéi q^awi la Vertba átnteriáaráa, mindjárt a^ÉÉa sáe ntán raié napon, aor. M-éa n tfiim sikerre! Mépett
.A siker éa lefteeedé* tok._
érea át as Kgyssilt insank riiaanjl aagy rárueáibaa, Caaadákaa, Bnieila é» Haraaarikaa, honnan fám réréa AassMüa Uit indult *» HtUaha a >aadwicíi szigeteket érátréa, a kd egy béaapft időzött, már okt áfto Sidneytea. Aasztráfia kggaagyebt UM rároeábaa ncadta ei a kísüai<ga ka gednje rarázaáral éa a Uhrté kpagptt sfterrd bejárta Aaastráiia rii«nap nagyobb rírnét. TiTBáaiál éi í>Sn land sziget! il
De a airéss pihenést aem tanif: teraé^ete már 1885 fezére! Ján sn-retére resette ét, hal a ieoegyril Hkagadtaténal fagadlák Owaalséiá 1886 ayaráa pedig CMnába. inea paá«
EiMlHtiiilHylas, m Tapéaba riteiiáiull. Ili ii, aisi i
rvöpnak aelett a törők elftelé rilá-jget is mimm kaagwsaeaybea gyénÁr-UdteWa. AbM . Arist n^táa *Htt kétner jáUwtt, wiMm * figgUrifcd (áfütszíoíi ■eBéktmari** a nritá-■ab fa fcai^gtf^ jrtftil Magé") értiiíilüi begy Modaridie-eeaé lett e fa^pések kérwkmadajr. Keastaatt-
Mf ia attnmii ki, 4a i
bssamsiajni táattaUráMt aayikb ijpiájkái kMgniin.iTM Igaslíif
mvzétbrfyí ée ainii jkiwsfaftlw tákenak, naas aagyUret radégasere-
agy begy é—ga,^- ria«a< tébeg a fcbrenégi pafcta aagy társét
- aáaiig a^fflte amit íjáaáifti tB, a kai esapéa 10 Mw
bftasedést keátere játékára! TvkiAa t- a ai ott aég sete elő awM* j- skbaaskittBt«téakearéasntit.k« a Bftada aqéfel egyttt fgj bngar-«gy® a pábolyfcaa ■spriiit 'Mm aüMáa peíig ^uurapírih at. 'Ai utóbbi kftatS réraabéi yaAg •graaara átnőtte a aagy indái fonást éa Maaritías srigetéa kküAá, St-lmá kfttté riieaélas idOÉi kftnaéést idézett eái A •
cytagyéa 4 káaapig aaradt lijiir
,. « aMka tinitiii«ii» MifCSdLalt Ni Salai >afrtrs> Qril'i* - «rslaBMMt IMMMB* é t )■'**« —r?*** rjBM&ajl, TTWTti
kxt OHM
M ..«*áa*dt IMH® • láfgf t Ml ÍUÜ ra alllikaM B aH MM g~S8 »'|W« <Ö»(P JnusIMflk alr jakM IMi Hato mi. ímí ál régvu
^iBi'i ® aagnakasM a*sM t^f" ál sztte lapé- Ö méir ur <t <as MgaSid é » mq aééru 'lütm^- ás IMiWl % MÉH t MWP
JMlil fctiliw MM Bacfc-ModHL
Lrrr4ek a isHUiyorezagbol.
TáflMB 9mAmmtA Er! A ir~*|- ** jdrtaa V lo-
— az tftfeM&attjJ • Maiakat* ■Onfitili ákaMa. 0 mm uiktt két agr faskalMsap Mi
'gyraaia a * adjM
té ruMSUl fMÜ 1SSB MOW.
a aaMviaMfá MAáa Ea^awl Ml hasaad* vagyak. á fú -itfrtsrMaHfcqa^Kferéttttémtrm igém. aMÉ MM sáasaásttt ast-aM » n8 MM* a 1 i*a Ma la rr- dMdssdsai?
)«■ Ma.
na lam MI na az agfev. aa ^ra Mm 4* asaUMatMi l/api a«f-
s4Mswt aai ímm kf síigsni MM — ka|a«Mf mm jM-Mza — m|MI MkfMlaa. Éj-Ika tf UMÉL aat iakkun a ímjj • C'iUaa Üt Saajaikfl kapat, m atetíafii (•!( U^M liírft i ftsdL
ipM pia émM* Ua» 10a mm filikMr M Má aaar-•ek, li apriji mi ksgj agy a^lgéM Hri^É <aá M Mf7 a MUmm>
a* M0 wíwjatt rm as ékmn. fagj ugy" Eb M rtgs Hat a mmmm a yanarmOr áMt a Miaum aaW ákafcdpk veanfc 4a üt «li( aai Hm a
Mq Mm! -aiaj íatikiaa a fzáMpkl IkaMM áét& kap aa iii| Mf •tarifa* Msayia aáés a íj*® aaru aapfcáaiMMk ftw. — ilá Mr vm A* MM 7HM hf M Méft sgy dpi MMf Mt.aat m toka a pM aM0»-t sagy M,4a Msapsa. hp asMaca Mttflk
IMM Mi Mj MM fi
i « fceaMfca4M(MdMfe«a! TrarfsasMa, kegy a Mf Péter MM m opiM Ér 4 Arrii IMaamM. aaM kcrMM, smxh'^f .ytlnijiM' (a MiatlkM látfc-MtH acvMi aáaUM igy} aaa Mt Véfr* ílJéMU taiaai jiaMr Mi as itriiHiiaáaa. adj Wi/liMii Wf lalla a aaaayMI MiaiMnt t MfM. M. baapMA a laajanifM M alt Ml littaa. aát *. axt Ma fayaa Mriaí 5<M. MMM
«MMat rctldir rdn. t'iry tfcfcM tarfak^ kM «4aAaa m tad)Ék, ka0 éffca nmtk ékéuam imánk meút-laáhat, Mmm^iM az dM, Mo — dtÉ^MaaTáz daMf-m aak aajiii alAaa, kagy laMMMkar Szt. hur Igy aü hanga: — ,raa! í'i» s^aa iM 11 i MMa JSatuaikt az jiHMia fikpit*: tf m 1 K It A. m taaMai: IMa MadMaM wjéM 4 a k» HIM ^lAatlMi
^Iflc* s Mi^MÉaüiEiI ** —Éntt --*■
p * 1 a»» >1 a • — » Maavsnaj aa^grv ^
tM aeg aeki a Mm kdmfítét. Hál aü MiM kMÉMM* Ma MM)i Mdi jMatat Mac
a btia« /Mjj-Tljjt* la(laaHr aak M' aáaafar Ima. k*^ m MMdU » Mf), 4a Még jnaradM^ Mad akank ÉM a ira-pti aaw'ataék nalad pcnaaMára. ás .Oraif-TMcst* tartaa a Isgasal**-"Ht faadia át aMadara ip f Mdajt MiM a kiMrtM TMM | IIMfdi Maif* asafdi sfeasat aé^ aiatfti Mivaa* Ma «M aapsl rrittiMil áztáa asg MMa MM Mereat, a kí apa Va azasi. kap a üwít ír.
XSMiBi lTai iltísrrY ftífíj U rU-IsMiaid BaaMj! — értal! A haaa-MMaat, hahtr aMa a WkMt — 4r
Idk aallMt e sswsgket levdiki®r MssMsata^ — — — — — — —
E4d«r jMudt sa ar, Mfcar t»-sn imMm MdM éradk. assay-iTsftaaiiul nftfM MA a éa — a iislflk MsM — MMMst isi Pita Mait pak M kUM itttum, kMa-M ú m ítmtm, Mgy « IgMa mm Kdírfaa Mntékes; MMtkt — /Jnadf I^Mr* MMmiV* tfcityM-k BfM,' • Meas
* l Lardi rKaaa sia5 t*rWea rtrtt dánoi Kél <MazánM; f%ídteuk jjeslt Mtns a ju Ml'fl tatdt4M adf aa táaa réga. £)f M btasdati M a aéM ••émtnti L SapMae, andáa BMas ilMtássa MkmddM (nfa4*il Mm Mftá krüftát sraWuit a WazMiaí Imtithm MHi *'azt gáa-Mlt tsp Jaaaaea piMbt, M M-jftt, OsarwHfcez fat a4ai MaéMa. __Xa»é ssM ÍU rsü a Hite asjUásís laaa fása. M a kaja aqridá éta Héá-ask; eaak aea laaait táa Magjrar-arazágaa .Watt rik't" a altéi (íj aát M ís a ftjflft. Axéft . IhéC j&íw kfrtaw taqff art aail az eiaAv rrlataa az ítfesí UtmUm rísawat i'autHM.
C«sk ana akanai Még a líaftHt neriMli arat aagkdnu. tadasu rr-' Ma «ff |dr ünUnfonMí rnai't, akal — taUfnüld Malac aacm-átM Egjr ftr Jmjál ^My aqrM raiaaá atgyanilftt, az aáara-Mt-Mila Id IfttM* a Misé aallM Ml arfg a tdsii ai aa/aasg á^ a Maa jtfl| saaak as^dfe a^f V^add aéU Jatráa ka a jU hsáaadA, ím *1 /1 S1 aulWHi az aiiiHt ezMk* ÍM mM IiumiIí, a kM* üt sskffii kiírta raa, tp ka k<Marraa da csHMnaa.
S "llllgsld* lalték. aagyaa M SMgy- 0a ez ajraüaiaUa atk lei gyík Haáa fMir liárasa 11 k. att asi Ma aér sMÉg a HpsagjsM ar — a Mz-
MMlT-
KaMt
aaiÉM MM. aár Ut
tM siiaM !páMl á saségiflatik.
Mapr, akt aaM Moctt, aig aq^rkadc aa^aa Wadwt kait IX. Pta t*t/Mé. M dOHsMrd^(la,kaíor a páfik Ml akg larssákstsltaaik. sast 4 saMál azt kítla, ks(r tWkgi a aslwÉa j«, Mdk IM aiS^t tMík UOar ttiMtt eask agy
ranM**! * aá( Maak k, aki píg 1*7* áld sakat Msrf. a
ágaiia e IMfMyta - prté^ai
Mfeiaat
fit 40 M'lifcir
ÍMÉ saiksM i «r! Milftilw Mi MsM MsadaMÉL Ta^aa M «nét akar, 4a a MAMaa AstVjit. aat M/M»im pM aag a m(l
filüe: UttyhArt.
A adsflt tar, Mki k M uk (Mattak asg nakiágldl - az ird»-fvt lÜalMi* sztr^jst jéati: Bdr-thalk MreMMk Sdúatéi, a kkak _ejgÜ||J_ >nkl«a, jau'a 1 Isa m réatrday-MllaiMa, atj k^pr MAsUsa drdaáiM aáatt Mks^sMk — a 1 ikMa jMeU Mrdihasriat ;*aiM ML Ha MIM igjfkikii káasMapsa-twdk 1 iMI,akk«r asaaskáns aaM ■> >nÉ if <Mf»kki *
CM M Mmsm. at Irátgaég aa a kpjs'd a (s(aa^dt.
Bakas ikMUd Paam
mm bm/Men a aélkál, bofy ff^ak* nefiét irmufc^i é$
oémék mi v»a a máz ilail; as ftfyet r »u *á*t/>l í4*-**Ia tbc* M
kípButaui sokra rihetit elég bt t/j^ to- a koaybáb* i ■nís^i | tégwnwk ?éük, nem kell, hogy as ad/M (njM mjkim p
legyen A Játszat ax mo§t a ffl'g fel; hol awg aamtattaaft ám
hrfift a vüaM MM, _ Arü rafjrtfáfl aa Ipa!
3a mám l«i| a jitui tatlM w.iitifpfc kl4 ik<Á. pÜMa ítffi Hif< Tírájf. tágyaa Magé éaak
*rrr+w TtfTI rá* frttttf tfW
Hal a Ida tt wmwfrté élaa, Kgal-tappal «4a mam rtgjem.
Bal a mőai araajkaJéasi érld í Hrigiajlat a tAU Wfoa atya, 11*1 a tavats mm kSa4 W4«* lültl. H üí rr g SuaiJfig, ^ Ili a mmUt pala cajfcr fiadk* Xi»MÍctt.ki, aimca iMnt^ié: Hdn kis i« n i i <njlá Ái&22. Kmilfil «éa riwu iiayae.
M a ||iia>ti fkffiiaétpl kémirt mm WiÉ edjímm mii jSm, S íagé aia kért MWtti ní»H Hm ijiiH, muu na a péfja? íf* m fraaafc >aa>fc4«üaÉé'i laMír TVjprfagfraaaa-AiyaaBaaaE taaJr jjl a Ha a emnamgt* ütb. gjyil aafft aia vtam f%jtiKT
Taaé láílitt* a*^ fi-
Mr apaaAa a r4ai M mm 4la4
Ak, « gaamát fjgtf* taafca4 Mbí^ BiriifiiMi I>Í|M, ibiüfifia'— «aétf»«flk a wmét^ti Ifcaar: UAJfBfc mt té^ aaata Aa tftia,'.
Mikor doktor lesz,.. I
A f**ták áluJ SMjim Mh- I raszuüf s efcaépdt anapm ragyádat a Mfttak híxmj mb iga j*i fcaxéak: eéresti as edeét, téajét, Bjg kwtölAI wryHflí a I pm i fiftupi 11, míg a tagy I kéfUök ehlfli egye ks Mftt* HUH egy-agy rékmjt* ugarit IMig kifejti 1 f
MM tf iiM féöj- I eadéfáUla fiiért aO, a kai BflB Ul ■'gfrlitrHaiii a mA aJu-4átylyaL alt, M tea kai k*-fW takai járaia; att, valakal moc o hal ataati fhri-mii mm tfm jáit, fcaiá w ■ ■ torMuaft, Mxz erdéaafc mén m a két Bál tóit frárrlit, b*-lydí as sérv ktoyéa tyBaarag-
jía ,
riráfcaaéf vM aklaHbaa p
—MpÉépflflrA lIlliéiM; r
Bég iéMm !
Ha nkká aagy p® i M far, agy fcagy ki aas látták teWaj dBi —karmafc Uv^ák; Oama itt <i t átt kflato a »
Ü
----Kánai a Umcja; agy
rAaaa Bár att fchérlft itamMbééí, Mlyat kát nék km aaarftattak, a aMki sag kia M a aacr éh.
kaU sjjaina rtaMÉafl aaaiErvc kH raija, kajty mmhmémkk iagjBL^Ü^ goe4@i aíaaet, Bte tanaBaraas:^ i fámat, b—jrír MfBrtak, aig
Hon vág/
M M mk*4 a ahWi
a% MmíWi mkk rtméufrh 4Ha* Ybalbfcaa, wifÜitAf aciakca üiaUftláiB aátti Ma i< .wérm* < «<H>i< itéiB aaéval llfá a kaavágy ájr* aiMMaiUi' llf» a kca irinntplé áÍMa,
I^ H^fŰ fth riiiii rifjroat,
\'<ai *--------a -'"'---f" *
otltek vele. De feledve van tói és (gwU Ilonka Meg! Éshogy tökéletes öröme, úeaaehivja & háznépét, borr megmutassa. nékik * ruhákat, sj«rt ám fcaszegéuy emlier is blaikél-
tiszthelyettes kurizált t rasámapon kocsin szoktak kimenni a ligetbe.
A vén kisasszony szemei könybe lábadtak a kelengye láttára élénken emlékezett vissza arra az Időre iáikor o

kedsá nml agmjje rsa; neki is örömet Asa, ha megflgyeUk értei
B jatt a WaBMny a (Marta t-rá) s as áfaM Msaéfs, kit ü0 hölgyaak u.wuak s házban. msrt leányának egy
is ojy boldog vett ólat Hsak*, ka 5 akkor Ma lett vohu ügyetlen, meet nagyág'* asszony lehetne, as egén dolog természetesen eaak rajta mfilt, msrt Otsa még mot Is Imádja, »ég
moat is elvenné, ha áttérne protestans-hitre 8 ,TÍ régi nóta volt efc, melyét többé kevésbé minden hoppon maradt leány kitalál, s addig-addig hajtogat, inig tnaga ls elhiszi, hogy ngy történt. Az ágeas neje műértöen vizsgálja a stafírungot, nagyjában vjéve meg van elégedve, csak ott a hímzés nem elég szép, itt meg kevés ránéz van a szoknyában, * most bizony nagyon hordják a széles viganókat 5 mültkor látta a háziúr leányának kelengyéjét, ott olyan azélea szoknyák voltak mint ez a kettő együttvéve ni!
Időközben bejött Ilonka mamája- 8 erről - arról beszélgettek
_vígan' ketten-hárman. is egyszerre;
midőn hirtelen felnyílt a szomszéd szoba ^taja, s valaki kiszólalt: .Kérem csendesebben, nem tn-^ dok dolgozni!"
Hint a megrettent iskolásgyermekek, agy hallgattak cl az asszonyok, Ilonka bocsánat kéröen tekintett sz ajtó felé s elfojtott
tiftiw'flif "*'nll — - ------ -----------—
■ —
„Lasabban beszéljünk, a doktor ar nem tannjhat!"
K konyhából belopódzott azúrt ehlórgőz agy megfllte a tldót, bogy alig bírtak lélekzeni; az asazo-
--- *- — — lnillaManiMÉl ^MMk
niua uif jun iveitemetreuui cteiSteK
magukat; rövid ideig sattogtak lábujjhegyet télre távez-
-tafc—
Az udvarról egy rossza] szelelő verkli küldte fel rikoltó hangjait Ilonka pénzt adott a verklisnek s elkflltte.
—jrSem szabad játsasai, a doktor nr dolgozik!'
ti.
Varsora után sz öreg Rómann bement Qerberhez. Az iióaaztalon álló tanalólántpa gyéren világító meg a szobát a fal mellett álló vaságy s szekrénynek csak homályos körvonalai látszottak; sfirfi
__gomolyagokban igyekezett a tető
falé, az asztal, az izyterftő, a szőnyeg miad doháayazagot lehelt kL
Rómann valami bevezető félét keresett; nem mert mindjárt bele kapai abba, a miért tnlsjdoaképeo átjött.
Gerber ar.? Szeretnék pár szót magárai beszélni ' Gerber, a szigorló orvos, eaak
__most farditá hátra fejét, s aaéMl,
hogy saivsiyái kitette volna n^jl-
_ bólvontatottan boesátá ki a saara-
kat tárt fögsorál mögttt----------
„AbI maga az Bómaan ar; eaak tessék, hallgatom, bár most sok a dolgom
Rómann széket vont magának az iri asztal mellé » leüt.
„Ügy-e es ii utolsó szigorlata?" „Igen; holnap Ilyenkor valószínűleg már doktor lessek."
,Milyen JA lessl mennyit tanult, dolgozott míg elkészttlLEmlékszik riiég, mikor hozzánk Jött mint kosztoe, azt hiszem akkor másodéves volt, már abba akarta hagyni az égéss dolgot, caak a mi biztatásunkra, hogy majd segitjOk, fogott ismét hfiszá?"
„ Kmlékszem . ,... efilékszeBL'. mormogd kadvtelonfll Öerber s azivaija hamuját egy kqponyatetőbe ütötte, mely ai 8 hamutartója volt.
„Mi üteg ia tartattok ígéretünket; kezünkön hordjak, tiszteljük, becsül-jük, i a legnagyobb örömünk, ha kedvében járhatunk; a világért sem engedte volna meg Ilonka vagy a feleségem, hogy valaha szükséget szenvedjen. Télen-bizony akárhányszor nagyon szükan voltunk, megesett, bogy nem vacsoránk vagy fűtött szobánk, de arra vigyáztunk, hbgy magának legyen; a feleségem ut mondta mindig: nlüdeg szobiban nem lehet tanulni; éhes gyomorral nem lehet dolgozni 1" Én kétszer annyit szaladgáltam, Ilonka meg (tóletbé dolgozott, de' azért megszereztük, a mi magának kellett... Ai istenért, Gerber ur, ne hlgyjé, Hogy naheztaléeképen ®o»-dom; de jól esik az a tutUt, hogy mi csináltunk magából embert.
„A mit- csináltak, — szólt hidegét tíerber", azt n saját érdekükben cselekedték. Kitaníttattak emgem, hogy mint doktor elvegyem Ilonkát*
A hangos hang hallatira Rómaim egyszerre meghunyászkodott
.Igen doktor nr, nem tagadom, az volt mindig legfőbb vágyam, hogy
az udvaron égi gázláng fakón világi td meg. |
Öerber dr most lépett ki szobijából; a leány megssóHtá. „öerber ur?" . . . „Ugyan Ilon kisasszony, micsoda gondatlanság most kfyönni, megfáz hátik nagyon jtőnnyen !* „Buosusni akartam'. . . „Hisz tegnap este mir elbncaoztnnk; nekem most sietnem kell, mert lekéaek a vonatról".
„Váljon Öerber ur, olyant akarok moudani, a mit tegnap este néni tehettem".
pKérein . . . kérem" szólt Gerber türelmetlenül nésve órájára. A leány szorosan a férfi elé lépett „Vissza jSn a jövő héten, hogy megtartsak eljegyzésünket ?"
„Vissza, természetes, hogy vissza jívök".
„Oh nyújtsa a kesét, nézzen a szemembe s ugy mondja, hogy eljön; kérem, esedezem nyugtasson mag; lássa ez csak szeszély tőlem, de oly izgatott vagyok, oly boldog vagyok, mert. . . mert . . . •szeretem^ mert a magáé lehetek!*
Es a leány szenvedélyesen csókolgatta a feleje nyújtott kezet. ' .Ilit csinál Ilonka, ha valaki megütni?'
. „Tehát vissz* JSS7* GeAer dr. nyagodtaa nézett a leány szemébe. „Vissza!" :
„Ah, igy viszontlátásra, viszoatlá-tásra!" szólt örömmel Ilonka.
Ilonkát uóUl végj'é, nemcsak az enyém, hanem mindnyájunké. Azért is jöttem át hogy bővebben megbeszélhessük, mikor akarja megtartani az eljegyzést mielőtt elutazik, vagy mitán visszajött ?"
■Holnapután leutazom az anyámhoz s lent maradok jSv5 hétig; mához két hétre megtarthatjuk, ha akaija, Beleegyezik?* „Oh kérem mindenbe."
.....„Ah igaz Bónunn nr nu^d
etfelefteWan, elhozta a pénzt ?*
„El; valamivel Mbbet hoztam, miit a szigorlatra kell. hogy legyen mivel hazautaznia. Tessék!"
Öerber as átadott pénzt újra megolvasta éa zsebébe tette.
Hí -.. ;
Hajnalodott A hold mohón világitá meg védeqezeit, as apró csillagokat, mig a túlsó oldalén látszott mir a fcwelő nap vérvörös palástja, melylyel elsöpri majd i tinit vódeniaeivel együtt. A. reggeli nedves lég ott hagyta nyomait a folyosó vaskorlátján, mely egész csillogó lett tőle A leány egy hosszú kendőbe burkolta dideregve könyökölt a nedves korlátra i arcait
Két hét uralva Gerber dr. el is jegyezte magit — de Kerekes László szegedi földbirtokos leányával, ki 10,000 frt hozományt kap.
Ága! Nfc.
ö t' l 't í TiV^fTj^l^fip^. jf8i|i i i
A könyvnyomtatás.
Az írásbeli, szellemi közlekedés terén legfontosabb találmány: a könyv-nyomtatás soha sem lett volna oly nagy jelentóségi, ha azt a papiros feltalálása meg- nem előzte, annak tág terét nem egyengette volna; mig másrészt a kölcsönös hatást is el .kell ismernünk, a mivel a könyvnyomtatás feltalálása a papirosgyártásra hatott A papirosgép csakhamar tétlenségre lett volna kárhoztatva, ha pir évvel később méltó tára." nem szegődik melléje, tudniillik a nyomtató gép *>yy- gjer«ajtó,-mély époaoty gyorsan íöpsgzEjí el a papirast, a mily hamar kéestl. E két gép oly szik-Bégképeni kiegészítője egymásnak, mint egyik kés a másiknak Az emberi ész ezer meg ezer remek mtve között a könyvsÜJtó a legfontosabb, a menyi-
ben nemcsak a mtadannip* íi«t ségieteinek szolgál, hanem s m munkásságnak, a mArelAdésaefc, Sttgosaltaignak és a polgá>.«Jdá ís eszközlője. A mi jót, szépet "én I __ nőst as emberi szellem teremt, m, sajtó ezer nyelyen hirdeti és aáá nyájnnk közös tulajdonává teszi, tyu nélkül semmiben sem haladtunk Hm annyira, mint a hol ma állunk; s gqtj közvetíti az általános sseUemftH*--kedést, forgalmat s emeli azt folytig folyvást
A mi s könyvnyomtatás eredetét illeti, arra' hésve még ma bem kfct kielégítőt mondani, mert e >észb» * búvárlatok és nyomosisok még folymüt A tudomány mai álláss mellett azonbu í bizonyosnak látszik as, hogy a könyvnyomtatáshoz szükséges két tényezőt; a nyomtató sajtót és a mozgatható betűket a mainzi születésü Gutenberg János találta fel U6ukSritt, a mennyiben tudniillik a táblákba mm-szett be tikét ssétfti észelte és utk tetszés szerint más és más szavak képzése ezéyából njra összerakta As eU sajtót is 5 találta ÍM, mely igen hama-litott a szölősajtóhuz; a mint 5 volt as abú, a ki a ayomtatásaáJ oiajfe* léket baasnilt
Gutenberg találmányának elterjedése után munka és Uat megöregedve, csekély vagyonával wm verseny eshetett ellenfeleinek szeréay munkásságával. 'Adolf nassaai választófejedelem 1456-ban „-fontos szolgák, lataiért' udvarnokká nevezte ki s M kegyeleadQat rendelt számára. Gutenberg aztán sajtójával Eltrillebe költözött Adolf udvarihoz, később azonban béVb'é adta egén műhelyét Meghalt 1467-ben kortársaitól alig ismerve é gyorsan elfeledve.
Gutenberg M53-ban már közzétett némely kisebb nyomtatványokat, mint ibécsés táblákat, gyónóczédulíkzt, Donátkivonatokat, agy ho£y sqáikáp es évvel kezdődik a mai módoa nyomtatott k&nyvek sorozata. As ugyneve-zett 4Ssoros biblia 1465—M-baa készült eL ---—-■
A később SehSffer álul lényeg*-sen javított találmány ige? gyorsa terjedt él először szülő hazájában, Németországban, név szerint Bamberg-ben, Kölnben, Strassbnrgban, Speler-ben; majd átszármazott Olaszországba 1465-ben, Francziaországba és Svijczha 1470-ben. Ekkor Gereh László, badai prépost Hess Andrást Dtssa-országból Budira hívta, hol ez az ebá hasai könyvnyomdát felállitóttá. Magyar országot mig as ériaa NémetalfMd, 1474-bra Anglia éa Spanyolország, 1476-ben Csehország követte a könyvnyomtatás meghonosításában; mig Bősnek 1482-bGl származik a legrégibb nyomtatványa, Krakóé 1491-ből, mely két város padig aaayisaor látott el braaiaket szükségeinkben, miután <M
- TI
Hanii töáftk rétid (mit át aua
Qnumrág4*' UH-Ma hoaoaoJott a kasjity mattéit, ■TMktnaág-tudók titkolva 1499-ben áili-^jjk M egv könyvnyomdát, aköayv-,-eutia caak 17M-kaa latt nyürf-ijsí, XfAMaa 1MÍ, Staiiban 1586, |gsk»merik aban <éa pedig a Mi Mao-— Államban 1639-ben jött létre
A könyvnyomtatás eM id^éboa a jjjy troortatáma *t ttép aavagrt for-Awutk a legnagyobb gbníot. Aiea 0 upocralai váilalatamak^gigyBj^-MK még ma ia há—jják ( a tzak-sBBék éa gyijtók méregdrágán zásá-nfák az első könyvnymtattk műveit. £gj píMánl a Gntenbeif műhelyében itattatott .Donátor (iekehkéayr) egy ■Wia.rfrt Aag&ábaa 1000 hat nar-fet 00,00') forint) Szettek. A kányv-íjtit'k Bár akkir amdeaMe diszi-tért gcodásik; igj mindenféle tála, acf araayajml éa- ezásttei ia ^Mtattak; tét FrianiiiriiÉfktt pB Minkre ^öyae® kttraiWak Mntt.
A kioyvnyomtatéi fcjMdéoe aagy HilTiiTr*nrTT*m megakadt i P II r*—-1fbaa a 30 érés bábom rázeo-tagtágii maU ; ang a 13-ik irártdiwn Hticrk ttot riOTaHy ■eftft «, a egfik Angsiarttágiaa a vi»k4ayv-qnté ssjtó. a aúbSl kMbb a 19-ik nzaUat a ^orssajtó fejlődött ki Ja., a stareotypia teilaláláea. agy btgy ka ■ i régi kSnj ujaalitftil rtliftj tatr«W> íjamáábi dvmetnék. méj-etyerti'mj nagy géf — ponfcént
fa—15 mm un nToaiat, agyiti ■! taaaíasaak. mert <k legfeljebb csak Ml iné toltak kéfcstfc kjajomutai
mpmkat-;------- - »
Tin'tiM*nk hallgat anü, hosy ■ót sM aeg a ad fltrtk Utal MMwt magyar ayoeiáak: Mrt lett Aadrát halált m elegendő ú. Hiaaen Oiac- vagy Martmif-W iefcetstt rdaa Magjai embert ■MkÉwi II Mm im
ktMrtt éilgerilt éa kért Wetttf MMta. a tál a eytatfatviaytfcee M i iiMkH tadjak így tjwrfmiff káwj11Ktgytzebeai Tamás Wt Miiaákaa t késftb Miétnáhsn Iraatai Aadrát Ié7» éta T*t-mfcn. Erdélyi "Bertát Ptélket fMTS), Magyar Ptttr Lyaohoa íl+vt,. Feketekalmi Mártea IQMWn, Garat Simte pedig 14*1 élt - ikza&ssi, Htttj Crimualhst Mft. láttát faréit
atáajattek á-badai kiadó keajv-Aratok TndnUlllk kMfcldan a nyomtatók maguk voltak kiadványaik elára-(#6i t erek bizoményoookat tartatlak, a kik a nyomtatváaykat mindenfelé t«jejztették; ktltOa könjrkeregkedSk, kik rádeaütié kiadványt ánltak, caak a XVI század elején lettek .
A magyar irodalom az tW nyomda megszSnÍH ttia félszázadig rá t terjeszti eszközére, a hazai könyvnyomtatásra a benőnket féteázadon át a HIfBIdrM tett ftggftké e hiáay a valóban ez idi alatt a pálos, dönt. éa kartkaaai barátok kézirataiban találhatják Mg a könyvnyomtatás pótlékait.
Jött a reformáaoő i befejezte nfiimk a középkort A -reformátorok mindenkihez akartak szólani s tf általános ét hatalmas mozgalomnak ) mnlhatatian HflkségeT0Ítazíq>4fisfe%haíliató88bb terjeazti eszközére, a könyvnyomtatása Ea idteakbaa eW nyomtatványaink taatéa kSllölíön készültek. Komjátí Betedek Szt-Pál WeM,' Petti Oáber Ozorai Imre mavei 1533, S5 fi H-tu Krakobaa ée BScáfien jekotek mef De már lU«-baa Sádatdi Tamás sár-álI JiMiffa nyomdát állított M AbÜi Bette-éek vezetése alatt Az trdMjt tzá-oekaak már lUMea volt ujtéjdc Xaputfcuabia. kétrtk 1433 Hoater János Srtssóban állított fel nyomdát, Heltai Gáspár pedig, ffofffTéff ayiadiiit ni tgjttiMa, Etlftithiia jél felazorH a/imdát rtadaaett be, mti/kw áo pár német <a deák kfcyria kivál számat magyar fkeiligiM, kMMí ia tadományot maaka jelt amg.
tiaata éa neme* formáknak a izeilrmre Taté riaazahatáaát aem tagadhatjak. agy.• Mtjiijatlillmil a népséggel való egfriaHáaéblH azatéa az izléve ét ennek a tjén tz értévé k el aem mtradkttft nemeeitö hatást rárkatank. Haladónk a kéayvayomtatis terén ia, az elvitáahatiaa t njomdátkaink méltó Usxteietra érdemeatfc A legtöbb; függ a aagy közOatégtöl, melynek irodalem-pártoláaa astáa közvetve könyvnyomtatásnak emel étét la eredményezi; kdayvayomtatáé és irodalom karöltve jár a édes miadnyájanknak aem caak tiszta nivtakból kívánnánk kád, hogy mindkettő virágozhassák íz idők végéig, iitaem tegye & mag adadeeki a maga kőteleit égét i tőle telhetőig pártolja. a magyar irodalmat Minden szellemi termék, miaden könyv éa lap egy-egy virága az irodaka terebélyes ftíáaak, mely csak akkor gyümölcsözhet bőven, ha virágai vaaaak. A dér elhervasztja agyta a reménynyel kaeoagteti virágokat, vagy a vihar idő előtt leverheti azokat; da a virágtalaa tára a napaak, a ayárnak áHétot meloge tem varázsolhat gytmMeeaket! Se feledjak él bogy ezm timktm • ^Haaa.alkoaa, gyaraftta t a haza fényre derfil", a koaaoraa költő oly kötelességet moa-dett ki, maky aW magát kirimai tea-tóndrsa
ItgjíimHw a Maétm
tóbb ükndó é> váadar-ayemda aftt-kött. Magyartnaágaak legnevezetesebb ayemdaWft volt egész a jelen század elejéi? Dihemm. kei, mióta a Kassá rél tHaKt Ha szár Pál ayomdáiáral letelepedett, trámtt aagy Kijedlgémt éa (oatsasága fkát aytattal A XVI. századbsa Komiét Aadrát, a XVU-ftben Lipcsei Kéda Pál, a XVnMaaa Margitai Jáaot voHak Detreezmhea tevékeny kéajrv-kiadék ét ayifitoiik
Sáiaak valtmfyí May nyomda a i iftrmirriéatk síiágtll a kitkikkmsk késyteteaek voltak —kliit Béetba ayimstai, csak Bailváti Jáaot kttktttat iiiüimI vitairata latt a században He taí WkliÉia aysasatvs.
4577-bía Telegdi, tatutfsmi nagyprépost a Mai jézsoitik évek éto
— —- — i ■ -■ ■.— M - .
OttMtM H' 'JBtlípu BKgftmp* as*
atgjattmhali kátékon Máltitti itt aytmafltk az maijjar naptárait,
' »(Jl«ttí..! IMtlift l|ll 111 i •«1 ' Nem apkáig éiek én mér _
Sas Mkék él«k ét mAr, négfcslsfc, É(k» vwtt Mkntt «s smU, S iMank ott jé ljies kezébe, tfafj azt Bsjli witiks vtoaé be. Séd, kzí a jó báter Wkmct, TMBK1
mmj twm a R1355 mbjm izeifeieP . . S mjiMkn ifj fauset: csak nézzétek, üilj-re tisztás jltl husáa «s a MM. V myttra d M <(j lzép tsBzabs, Hit t CWts kivüasztott kif, aMa :. . ltaéé legjea aas aa Ms> a»«s<a|a«k, IUjt s Mén Miién éjfél eaúket. 8 káMája ott az a kk láft ris«*. firMM oíjto nsgpm amint - . » ka m^jt a ki* láay ia ilki l Ilin. • nMsas ksná ama fltaafc*
Mf Mimi
Hétkűsoapok. Urnfe H fii ll tát I UH naiai.su sírikra A jáicozi mást oésséeimét tín Isáto aeftna ? SasMssIgBsIc darraajkjagny ■ kskata raaakH, Hl t* «■) paafft váilás fcaríj* a bmns ;' íjrif MTMlvérst Urli Ima aal as éloa, ■Wlll ■illik, kap alíJll ssrsl «al«Mára
— twwvm ■ tgyktaküt f^mf har*9t áa kratiariMait kisyíWBa-Máia. mint már 1 Wü-tat Mgia ktéa^t Mk titdatáa, mép* küMHa mattak, valamint léftt-ÉI vmla Unrsyfcáayvatk ia A Mai kéayitytmdi mgakén
iiltmiti Hf 'ánapnÉjaB Motóezr
Ztkulái MM mImM
MaaafoAg aysmdüMki a .Pallao*, Fraaklla,Atko>aaaBáaaPaatí Béaivéayayomda atast éa fadés tekiaMékt* vetetkedaek a kMMIMil ha ML a ts JM vta mart ka a
BMkacig jár haaaarasfSÜcaésMaa, iésykes, Tinta oaáisT, m«l tiiekvét l***f ti i* tiyn; Kéj * vértsaskaak lekpotett n'rjin,
IMI) si.4n|itJ *l| npakkallifás! Látat arcait Mnái,.iffM bisW faltait
Pi ssiw sé táa tt irtát, tán a£ a tttsr.
XcsáBt a aSstHknskasMtvsjt taatát séaw, Mai Híj* mm káay tár viOsg vém, gf^km
IhjiQ Bsftkii««fl ak tiiritjW, tir", a, Aiaréa/esikteyküiÉiA.ws* mtgémj im (htma tiíi, lM) 4e aaétt tosia leia az «Hár S %ax <Jbaa |Sim a nMla ■»ttÉvt
L E N A.
Vt'l'TOIU <J HEHíSE'/i 10 «iB(l éw V B),
uitttWl fnrjfioiu i v. stflcs otuk.
(ColjfUUt.) ,
A aaép polgárleány egéss nap ■ fftsrl, fénvös társaságban maradott.
Ugy volt, hogy Borgoliato gróf nem jfla el eseu a napon japyesa látogatására ; azt Irta, hogy kastélyában airad-tak blsonyoa elintésni való ügyei; a honnan csak estere fog hazatérni, a figy lehet, el fogja a színházba kitérni a nőket.
Eljárt után Elvira máaik, fényes öltözéket véve magán, anyjával éa Léhával klkoealkázott a korzóra, a mely épen tele volt fényes közönséggel,
Egye/erre csak megpillantanak egy csitm Jkarcsh fiatal embert, egy pompás ^figot' telivér lovon; i ei az 4 kocsijuk felé közeledve, könnyű udvariasságai éa moaolvogva köszönté Okét. Elvira, a kl eddig nyugtalanít] tekintgetett szerteszét, elpirult mélyen — nagyon mélyen éa a knaatatéat szüzlea kececeel viazo-nnsva, i3üugta Lénának:
ó
m
Lsns gyátrelaiai
Borgoliato gróf, a- ki még ima isníwU) a Gnglíettí-láhyt, első tekintetre valósággal megütközött — ennyi
xzépaég láttára. _
— HMdt Blragátttáta*—likrWdíii vimua arczán. egéu lényén; aat azna-baa nem vette észre Elvira, csak Lene, a ki meglehetős zavarba jött u^yan Mta^de azért — mi"• türée-tagadás — örült ia neki, mart hízelgett uöi hiúságának.
A gróf aztán a koeai mellé eaatla-kozott, a azon aa oldalon lovagolt tovább, a hol ült, kivel éa a marquisnéval élénk táml*á»t folytatott; aioabaa kkmWe többnyire Leaia pihent mrg, kisek marfűi lékelyá aaép-aégét arai gróst* eleget háaaiai.
Faderieo kaeaaaan lovagolt, tzléMaee Attéakadett éa ezeiltanaen társalgott VaJiiaíggal kfiaayed éa elefánt ari-nabar rótt, a kitek agyarnak bőven ktyathatott része az atmtonyok kegyé-Mi; a S a >ok eaáb éa htselgéa közt renrtűleilenűt éa ayigoUan meg tadstt állási, a mi mind arra matatott, hogy i igazi tB<|I. a bit nem kanayva MM seéráhél ktboasi.
A koeaá éa a gróf Iot* laaaa épés-hra haladtak; Fadarko a aókhAt hajaira, i a két amnalygé leány ara, — valéliaa kedve* caapntaaatot matattak
a nézőnek. ___
itikor a mtk ét awatlyak kSletóaSs kiiamtliaa a legélénkebb aóáaai folyt, » aHMT mmáaaayiaa a legjobb haap-lataap voltak már, ujurnt várat-iatlaal - taiatarv. snst valami váaa-a mikor Wvaap —- ép 6gyféfett
rucfl agya/vro n IJbiw sápadt arczn, rpedÓ tekinteti isine|'«t/«q]e. .
Ah, mit akart 5 épen e pillanatban ? Buaxz torsa volt, a mely idehozta. Szerette kerülni a zajos helyeket, s ezért járt legtöbbnyire a koeai aton
Reá gondolt, egyedül reá, i h í gondolat foglalta le minden idqjét. Nem látott semmit, senkit must, — mintha valami kód burkolta volna kOrtil az érzékeit.' 8 mikor aztán ez a köd szétoszlik, lát egy csőmé ünnepi hangulatban levő embert, tátja a napot, a mely fényesen ragyog le, látja a szépen kéklő eget —• éa óh baltors! látja szivének egyetlen vágyát, a mint jókedvjlen, mosolyogva társalog egy cainos ifjti gavallérral, a ki a kocsma mellett lovagéi.
Lana azonnal ráismert, és bizonyos mély szemrehányást olvasott ki tekintetéből. Különös érzelmek hatották át a pillanatban keblét. Szerette volna, ha az ő szivének választotta is olyan könnyed, alegána, vidám volna, mint az Elvira jegyese, a ki oly kecsesen lovagolt kör
caüik biüIML __—.—----------------
Némelykor a legszelídebb lelki emberek is kegyetlenek. Lénának Önkény* telenill is jól esett, ha kissé magasén-vedtoti Wvány imádóját; s wért elkezdett ártatlanul kaezérkodoi a gróffal.
A kép szétfoszlott az AfttrtoTsmei elöl ; s ö csak nézett a tova baladott kotíú után, összeszorítva ökleit, sápad-
tu. ttár satak egy haktiL--
— Ak, litai akarom még egyszer,
— még csak egyetlen egyszer! — kiáltó
— s aztán el fog .dűlni sorsom.
Ka anhestn arra felé indult, a ibmtc -a koesi eltűnt.
Szegény Alberto! Szokva volt hozzá, hogy mindennap egy nyájas, szelíd tekintetet kapjon az imádolt laáayfcáli'il 8ziiksége volt eire; egy lmrátaáfa» mosolygás teljesen kibékítette öaaugá-val, sanaval, a képasaé tettr a toVálibl kOzdefemrr
Féltékeny volt reá — határtalaaal féhákray — a nélkül pedig, bogy Mrta volna ót. vagy aktr caak baaaáll volna ia vele. Kraata, bogy a ki olyan séf, mint Léna, miitdaaki azeaiet éa Ogyet vet rá, * minden oldalról kitér-téliekkel veszik körül. — S az a gondolat, hagy Ő valaha a másé legyen, végtelenül kínozta, marcsaagotta szivét. Jéaágua, szelíd Vrméazetéből egészen kiveütöz&tt, ba aaeselmérf éa annák" tárgyára — nem! rétek votaa e «6; ist«nm*j^r<í gamkilt.
fi eien_a napon — mikor Lénát a msnjtrii-cííiMddal kocsikázni látta — aaqr .küziklma tolt óaaóa magárai
VéhtleHl épen Tortabaa volt az a barát, a ki ékaasióláalval mtjdnna rintte voh hogy szerzetessé tegyen C la; a a ki siMctt feflcereeti as > áhitatoa, nnrplmaa hallgatóját, hogy átölelje fit
S o/. alk.itumtnal btuút f>*íit,itiué , légi álmok, — • régi MkituolalilM benne.
A barát nagy on csödiilkttf.ütt, km ilyen világi aa öltözetben é» liarjgafet-ban találja — a azonnal belátta, Ittn a fiatal ember lelkében gyózótt a ni. uyörók, az élvezetek — mondjsk a földi világ — szózata u égi, a Kieilt* szózat fUtett, s aszal S szelid jóságpf és atyai gyöngédséggel kezdte vallatod a melylyel oly annyira raade'kt-zaak s jezaaiUa.
8 tenBéaaetoaan nep maradták savai hatás nélktl. . ^
Allierto elérzékenyülten, sim borsit a keblére, a ssegvallott néki mindéit;
A szerzetesen nagy eikeaeredéa nfc arSt: ima, a sátán megint győzedelmeskedett egy neme^ tiszta lélek, fttftf! 8 után imát mormolt a szegény fiúért, a kit megrontott a gtmoaz
(Folyt Ur.)
'■'i i'ih A i
Ai^i* aai
. FEJTÓRO IffiL..
i i <Té
Hptatáaf.
WlWlFt -i'W * Ifr
Siásuraftvéay, !(.-((ö IHtiHt . s, ti, a á i mJHH
*7, Itt, M
u__ J
»•>, li, M, 14 «, 17. Ell • A -- -
n.tav, dvtcr -Mna Síüii ti,* ása MMi^-t a. w, vr, si7~ac mawa*«a ■ »i n~ «, n. m, ■». r» Mit
m. r. i*. m, « üt .........
», 3B, i*. a, rj rniitM !*'■> h «, m, w, ». íi, f - ■
ak. M, I ""i"1 ii,», m, is,»,»,MM m.n. ii, m m. 7911
naii b,H» wBi""|iTt'"
;« W, M f»nt mii at > 0 3» 33, Í3. M. m OMM ■*■
M. M M tHUSla I4t',í-■ K\ .,7. * * Kíl Mbű ím i I
W, Jt, ffi, * BflUfc V|T — . ü SMIkf
a «K raiabíti twh talá«}«k mígíi j'j A SÉililÉtjÉ Ai atfbUta jakáw így tik 4a
A Ui att«| rcjtriayá: Saj»k«R - Ah l'málta Orva* — T.iV* — Mr — S.
m