Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.87 MB
2018-09-11 15:26:26
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
177
771
Rövid leírás | Teljes leírás (155.13 KB)

A Nagykanizsai Izr. Hitközségtől
fenntartott
Felső Kereskedelmi Iskola
értesítője
az 1907-1908. tanévről
az intézet fennállásának 51. évében.
Szerkeszté:
Bún Samu
a Ferencz József-rend lovagja,
igazgató.
Nagykanizsa, 1908
nyomtatott Krausz és Farkas Könyvnyomdájában.
21884

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL
FENNTARTOTT
FELSÓ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1907-1908. TANÉVRŐL
AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 51. ÉVÉBEN.
SZERKESZTÉ: BÚN SAMU
A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA,
IGAZGATÓ.
NAGYKANIZSA, 1908. NYOMATOTT KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
21884
REV "98 ]
A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL
FENNTARTOTT
FELSÓ KERESKEDELMI ISKOLA
rr
ERTESITOJE
p
AZ 1907-1908. TANÉVRŐL
AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 51. ÉVÉBEN.
SZERKESZTE: BÚN SAMU
A FEKhNCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA,
IGAZGATÓ.
NAGYKANIZSA, 1908.
NYOMATOTT KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
1

REV 98
REV 2010
I.
Iskolaszék.
Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Rosenberg Richárd Jegyző: Barta Lajos
Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő 5 Bettlheim Győző Dr. Blau Simon Bún Samu, igazgató Dénes Lajos Domány Ármin 10 Ujnépi Elek Lipót Grünhut Henrik Halphen Mór Heltai József Krámer Lajos 15 Lőwy Adolf Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Rapocli Gyula Rothschild Zsigmond 20 Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Schwarz Gusztáv Szommer Náthán 25 Stem Sándor Dr. Weisz Lajos
3
XVI.
Jelentés a lefolyt 1907—8-iki tanévről.
A javító vizsgálatokat augusztus 30-án tartottuk meg, a beírásokat szeptember 1., 2. és 3. napján eszközöltük, a rendes tanítás 6-án vette kezdetét.
Felvétetett az alsó osztályba 43 a középső „ 40 a felső „ 18
összesen 101 tanuló.
Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban 41 a középső „ 39 a-felső „ 18
összesen 98 tanuló.
A felvett tanulók közül volt teljesen tandíjmentes 16, részben 41, az elengedett tandij összege 6720 korona.
Az egészségi állapot úgy a tanári kart, mint a tanulókat illetőleg a lefolyt tanévben is kedvező volt.
Nagyságos Dr. Schack Béla kir. főigazgató úr március 25-én meglátogatta intézetünket, az előadáson valamennyi osztályban jelen volt és az osztálylátogatások bevégzése után elnöklete alatt megtartott tanári tanácskozáson a következőkre hivta fel tanárkarunk figyelmét: 1. A vasút-, posta- és távirdával való érintkezés. 2. A takarékosságra nevelés. 3. A társadalmi tudományok mívelése. A tanári kar elhatározta, hogy ezeket tanácskozás tárgyává teszi, aminek a következő értekezleteken meg is felelt.
A tanári karban csak annyiban volt változás, hogy Cónár Celestin róm. kath. hitoktató helyét Farkas Szerafin foglalta el.
Gyakorlati ismereteik gyarapítása végett a tanuló ifjúság a lefolyt tanévben is tanáraik vezetése mellett tanulmányútat tettek, még pedig október 2-án a pécsi orsz. kiállítást, április 13—15-én a főváros nevezetességeit és több kiváló ipartelepét tekintették meg. Mindkettőről külön fejezetben részletesen számolunk be.
A helybeli ipartelepek közül a felső osztály taítulói a következőket tekintették meg: a sör- és malátagyárat, a Franz-féle villamos telepet és gőzmalmot, a „Patria" pótkávé gyárat, a „Mer-cur" vasgyárat és a Kardos-féle kefegyárat.
l*
4
Fogadják a nevezett gyárak tulajdonosai és tisztviselői a szives fogadtatásért köszönetünket.
Megelégedéssel konstatáljuk, hogy az iskola látogatottsága az utóbbi években állandó emelkedést mutat, ami a jövő tanévre is várható. Úgy az alsó, mint a középső osztály létszáma betelt, sőt az alsóban több jelentkező tanuló már csak főigazgatói engedéllyel volt felvehető.
Főigazgató úr 3500/1907. sz. a. felhívására a lonáoni magyar kiállításon egy fa- és egy gyapjuminta gyűjteménnyel veszünk részt.
Az iskola igazgatója ez évben töltötte be helybeli működésének 40. és igazgatói működésének 25. évét.
Ez alkalomból őt felséges királyunk legkegyelmesebben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével kitüntetvén, az iskolát fenntartó hitközség intézkedése folytán a rendjel oly impozáns, mondhatni megható ünnepély keretében adatott neki át, mely nemcsak a kitüntetettnek, hanem bizonyára az összes jelenlevőknek is örökké felejthetetlen marad.
Erről különben Dr. Villányi Henrik tanártársunk külön fejezetben beszámolván, itt csak arra szorítkozunk, hogy a tanügyi hatóságoknak, a hitközségnek, városunk közönségének, a helybeli és más testületeknek, valamint mindazon nagyszámú jóakaróinknak, kik ez alkalommal szives rokonszenvükkel kitüntetni kegyeskedtek, e helyen is hálás köszönetünket nyilvánítsuk.
Az iskolafentartó hitközség lelkésze és iskolafelügyelője, ár. Neumann Ede főrabbi úr, ez évben lelkészi működésének 25 éves jubileumát ünnepelvén, a tanári kar ez alkalommal testületileg fejezte ki a jubilánsnak szetencsekivánatait.
Pünkösd másodnapján azok a növendékek, kik régi két-osztályu ker. iskolánkat 1883-ban elhagyták, tartották meg 25 éves találkozójukat. Az egybegyűltek, kiknek nagy része ma kereskedelmi és társadalmi téren előkelő helyet foglal el, az iskola iránti hála és ragaszkodás kifejezése gyanánt az igazgató nevére az ifj. segítő-egyesület javára 400 koronás, ugyan e célra a felső ker. iskola tanulói 250 koronás alapítványt iettek.
Fogadják valamennyien e helyen is hálás köszönetünket.
5
XVI.
Az iskola jótevői.
Alapító, adományozó Ösztöndíjas Oszt. K f
Alapítványok:
Gelsei Gutmann S. H. Bódog Ferenc II.
2 tandíjmentes liely Beck Károly II.
Délzalai Takarékpénztár Nagy István I. 100 —
Engel Ármin I. 100 —
Megyeri Krausz Máyer Krausz Jenő II. 60 —
Loewy Ödön Flesch Richárd III. 52 —
Nagykanizsai Takarékpénztár Ködbaum István I. 40 —
Schwartz Jenő III. 40 —.
Dr. Stolzer Henrik Jelűnek Miklós III. 23 11
Pollák Ármin Grünfeld Elek II. 12 —.
Dr. Villányi Henrik Kaloud József I. 10 —
Adakozások:
Nagykanizsai Takarékpénztár Rosenberg Hugó I. 20 —
Spiller Gyula II. 20 —
Nagykanizsai Ker. Társulat Beck Károly II. 20 —■
Báder Béla III. 20 —
Zalamegyei Gazdas. Tkptár Darvas Lajos III. 20 —
Loewy Arnold Fischer Ernő I. 25 —
Tanári könyvtárunkat és áruminta gyűjteményünket gyarapították: a v. és k. miniszter úr „Magyarország közoktatásügye 1906-ban", a ker. ügyi miniszter úr „Közgazdasági Értesitő", „Az iparoktatás 1899—1901-ben és 1902—1905-ben", a M. Ker. Muzeum „A világ közgazd. viszonyai", „Hazai ipari beszerzési források" c. művekkel, a magyar len- és kenderipar r. t. szép és becses len- és kender áruminta gyűjteménnyel. Fogadják a nemes adakozók e helyen is hálás köszönetünket.
6
XVI.
Tanári kar.
Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc József rend lovagja, a keresked. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi tagja, városi képviselő, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 41, ez intézetnél 40.
Balog D., felső keresked. iskolákra képesített rendes tanár, a természetrajzi, földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár őre, a tanári tanácskozások jegyzője, tanította a vegytant, áruismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a három osztályban, a mennyiségtant és szépírást az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 6 év óta.
Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 11, ez intézetnél 9.
Markovits Dávid, felső keresk. iskolákra képesített rendes tanár, oki. államszámvevő, tanította a mennyiségtant a középső és felső osztályban, a keresk. számtant mind a három osztályban, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban, a keresk. levelezést az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 8 év óta.
Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei ez intézetnél 15.
Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, tanította a német és francia nyelvet mind a három osztályban. Működésének évei 24, ez intézetnél 17.
Hitoktatók:
Krámer Lajos, oki. polg. isk. tanár, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 4 év óta.
Farkas Szerafin, róni. kath. lelkész, a róni. katli. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta.
V.
Tanári könyvtár ez évi szaporodása.
Csop. Szám A szerző neve A mű cime
I. 146 Kemény Ferenc A nemi probléma
147 V. és közokt. miniszt. Utasitás az 1907. évi XXVII. t.-c.-hez
148 Ulirl Józsa A női kézimunka oktatás
149 Barna Jakab 100 gyermekjáték
150 Maurer János A tornázás elmélete
151 Babara Schwartzer 0. dr. A gyermek lelki világa
152 Ferenczi Vilma Vezérfonal a női kézimunka tanításához
153 Maurer János Vezérkönyv az el. isk. tornatanításhoz
154 V. és közokt. miniszt. Magyarország közoktatása 1906-ban
VIII. 107 Dr. Kovács János Fizika a f. ker. iskolák sz.
108 Csizmadia-Képessy Természettan f. ker. iskolák sz.
IX. 30 Dr. Ruzitska Béla Élelmiszervizsgálati chémia
X. 138 Simmel György Philosophie des Geldes
139 M. Ker. Muzeum A világ közg. viszonyai
140 i> n JJ Pótfüzet a ki v. ciintárhoz 1906.
141 >> >> )» Hazai ipari beszerzési források
142 Szuppán Vilmos A budapesti ker. akadémia 1857 -1907.
143 Maier-Rotlischild Deutsche Handelscorresp.
144 Dr. Schack Béla A magyar kereskedő könyve II.
145-146 Ker.-ügyi minisztérium Az iparoktatás 1899-1901-ben és 1902—1905-ben
XIII. 202-207 j) ÍJ Közgazdasági Értesítő 1906.
195 n >> Hivatalos Közlöny 1907.
196 yj n Néptanítók Lapja 1907.
197 >> n Izr. Tanügyi Értesítő 1907.
198 >> ti Magyar Nyelvőr 1907.
199 >» j> Az orsz. paed. könyvtár és tanszermúzeum ért. 1907.
200 ÍÍ )) Zeitschrift f. Buchhaltung 1907
201 >> >> Természettud. Közlöny 1907.
8
XVI.
Tanterv
a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905. évi aug. 20-án 44001. sz. alatti rendelete alapján.
1. Vallástan.
Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra.
A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet.)
2. Magyar nyelv és irodalom.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján.
1. Leirás. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz.
2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történirók müveiből, tekintettel a történeti tanításra.
3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés.
4. Szónoklat. Aszónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből.
5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből.
A prózai olvasmányokon kívül a költőiekből lyrai és leíró müvek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére.
Az írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az
9
olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer.
Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése.
Helyesírási gyakorlatok : tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján.
A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi. Vörösmarty. Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja: Gyöngyösi; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok.
A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba.
Házi és írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer.
Dispositiók készítése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján.
A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth.
Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra.
Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről.
Próza és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
10
3. Német nyelv.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére.
A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése.
írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer.
Az olvasmányok nyelvi cs tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre.
írásbeli irálytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és a szabatos fordítás németből magyarra.
Prózai és költői darabok könyv nélkül.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése.
Olvasmányok ujabbkori elsőrangú Íróktól, különösen a társadalom, tudomány és a publicistika köréből.
írásbeli dolgozatok: fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer.
Prózai darabok és költemények könyv nélkül.
4. Franczia nyelv.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására.
b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a
11
népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása.
c) S z ó t a n u 1 á s. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira.
d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi- és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A particulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok, különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban.
b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok.
c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főképp leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása.
d) Szó tanulás tárgyi és etymológikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, synonymák, kereskedelmi kifejezések.
e) írásbeli dolgozat mint az alsó osztályban, főképp fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
a) Nyelvtan. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint megelőző osztályokban.
b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles irók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján.
c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főképp levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való Íratása.
d) írásbeli dolgozatok mint a középső osztályban.
5. Földrajz.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése.
Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile) ismertetése kereskedelmi szempontból.
12
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokból való összeköttetéseinkre.
Világkereskedelem.
Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira.
6. Történelem.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése.
A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakúit keresztény-germán királyságok, kereszténység, Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az investitura harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba.
A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora : a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse ; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt.
13
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és Tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése ; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld.
A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás; felvilágosodott absolutismus. Éjszakamerikai szabadságharc. A francia szabadságharc. Napoleon császársága, a bécsi congressus.
A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság.
Nemzeti és vallási sérelmek; Bocskai felkelése és a bécsi
béke.
Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György.
Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót: a Wesselényi-féle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása a török járom alçil és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferenc felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alatt.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az újkor történetéből. Újabb forradalmak (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása.
A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyilt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakúlása. A szabadságharc. Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés.
Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése.
14
7. Mennyiségtan és politikai számtan.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A négy alapművelet pozitív és negativ számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal.
Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok.
A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Gyökmennyíség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel.
A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a lo-garithmusok segélyével.
Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változás röviden. A valószínűségi számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség.
A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és a gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői- és ipari életből vett gyakorlati példákban.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák.
Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással.) Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhuzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb A kölcsönárfolyainok egyenértéke.
Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás.
8. Természettan.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga.
15
Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. A gőzgép.
A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai.
A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek.
A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikros-kop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek színei.
A mágnesség.
Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Eleinek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektromosság.
Áccumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon.
9. Kereskedelmi számtan.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
Alapmüveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával.
A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése.
A redukálás és resorválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat.
Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítés-szabály.
Á százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és költség számolásnál az árúüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szesz-számolás.
A kamat- és discont-száinolás.
A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével.
16
A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés.
Felső osztály. Hetenkint 4 óra.
A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvény és küldvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az ár-vetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fon-tosabb börzeműveletek, különösen a prolongatió.
10. Irodai munkálatok.
Alsó osztály. Hetenkint 1 óra.
Számlák a közvetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszátnlák. Jegyzékek váltókról és értékpapirokról.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapirokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből.
11. Könyvviteltan.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Általános rész.
A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek.
17
Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.; a magyar büntetőtörvény 1878. V. t.-c. idevágó pontjai.
A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából.
A vagyon, annak felosztása actív, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására.
A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése.
a) Az egyszerű könyvvitel.
Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpabir stb. scontró).
Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb.
A könyvek megnyitása a leltár alapján.
A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő.
Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása.
b) A kettős könyvvitel.
A kettős könyvviteli módszernek jellemzése.
A számlák rendszere és tana kimerítően.
A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése :
1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése.
A kettős kön;, vvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése.
A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel:
Lényeges könyvek: egyesített napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei.
A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg.
2
18
A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel:
Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzék, Gyüjtő-Napló, Főkönyv.
Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemlített segédkönyvek.
Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása.
A hibák felkeresése és kiigazítása.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
Kereskedelmi társaságok könyvelése.
A közkereset, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok.
A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben.
A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek lezá-randók.
A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az árú- és banküzletben.
Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt.
Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalokban.
A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők.
12. Kereskedelmi levelezés.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok.
Körlevelek (hirdetésekkel). Az árú-üzletben kínáló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők hapcsolatban előforduló levelek.
Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények-
19
ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, pro-longatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-szánilákról.
A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások.
13. Kereskedelmi ismeretek.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a méíték-hitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alkú, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő.
14. Közgazdasági ismeretek.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Általános rész.
Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság.
Termelés. Á termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productív és inproductív termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai.
Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárusági árúk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása.
Jövedelem- megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség.
Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás.
2*
20
Különös rész.
Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel.
Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kis-ipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről.
Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A bankok jelentősége és felosztása. Az egyes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és védvámrendszer. Vámterület. Entrepőtok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó-árfolyam.
Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító-intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon.
Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek.
Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok.
Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg.
Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi és örökségi adók, vámok.
Államadósság nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden.
15. Jogi ismeretek.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz és magánjog. Vagyonjog. Család- és öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződésekés azok fajai; letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás.
21
Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbevételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók : a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-ügyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése.
16. Vegytan és árúismeret.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygen. Víz. Kén, kénhydrogén. Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammoniak, salétromsav; levegő. Phos-phor, phosphorsav, gyujtófa-gyártás. Arsen, arsenes-sav és arsen-sav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulfid. Silicium. Síliciumdioxid és az idetartozó drágakövek.
A fémek általában. Básisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szóda bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumsilicat, kaliumjodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir,kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammo-niumcarbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlortnész gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, magnesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchloríd, rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézearbonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólomehromat. Betüönt-vény, sörét. Higany, higanyclorid, higanyclorür, higanyoxid, higany-
22
suliid (cinnober). Ezüst, ezűstchlorid, ezüstnitrát. Arany, arany-chlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Aluminium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, alurniniumsulfat, timsó. Agyag és agyag -árúk; üveg és üvegárúk. Vas és vasárúk; vaschloríd, vasoxid, vas-hydroxid, vassulfidok, vasgálic, vascarbonat. Nikkel; cobaltchloriir, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kaliumpermanganat. Chrom-oxid, chrojnsav, kaliumchromat, kaliumbichromat. Platina, platina-chlorid. Ón, ónehlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid, (inusir arany). Ásványi festékek és drágakövek.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árúismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methylalko-hol, aethylalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collonium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phenol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás): palmitin-sav, sterainsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidák, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és husconservek).
A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek.
Faárúk.
17. Szépírás.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása ; rond- és díszirás.
23
A tantárgyak és heti órák.
A heti órák száma
Uh Tantárgy alsó középi felső össze-
c/) osztályb an sen
1 Vallástan........ 1 1 1 3
2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10
3 Német nyelv....... 4 3 3 10
4 Francia nyelv....... 4 3 3 10
5 Földrajz........ 2 2 2 6
6 Történelem....... 2 2 2 6
7 Mennyiségtan és pol. számtan 2 2 2 6
8 Természettan....... 2 — — 2
9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 11
10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 5
11 Könyvviteltan....... — 3 3 6
12 Kereskedelmi levelezés . . . 2 2 2 6
13 Kereskedelmi ismeretek . . . 2 — — 2
14 Közgazdasági ismeretek . . . — 2 2 4
15 Jogi ismeretek...... — 3 2 5
16 Vegytan és áruismeret . . . — 3 3 6
17 Szépírás........ 2 — — 2
Összesen 32 34 34 100
VII.
A jövő tanévben használandó tankönyvek,
ALSÓ OSZTÁLY.
Dr. Koltay Virgil, A prózai műfajok elmélete.
Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I.
képes kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Jónás J.-Dr. Schack, Keresked. levelező. Noel-Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv I.
rész. 11. kiadás. Kirchuer-Pataki, Földrajz I. Kerekes Gy. Történelem I. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Kovács J., Fizika.
Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme.
24
KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltay V., Poétika.
Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv L, képes kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II. Dr. Kovács J., Francia keresk. szótár.
„ Francia keresk. levelezés. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Kirchner-Pataki, Földrajz. Kerekes Gy., Történelem II. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Havas-Bogyó, Keresk. számtan II. III. Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Matavovszky, Vegytan — árúisme. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan.
FELSŐ OSZTÁLY.
Dr. Balassa J. Magyar olvasókönyv III.
Dr. Koltai V., Irodalomtörténet.
Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező.
Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv III. r. 5. kiadás.
Dr. Schack-Hauser. Német nyelvtan.
Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II.
Kovács S. János, Francia levelezés
„ „ „ Francia keresk. szótár. Péter János, Közg. Földrajz. Simonyi, Világkereskedelem II. kiadás. Kerekes Gy., Történelem III. Bogyó-Havas, Keresked. számtan II. III. r.
Táblák a polgári számtanhoz „ Politikai számtan.
Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és árúisme. Simonyi, Világkereskedelem.
Jegyzet. Az összes osztályokban valamennyi tankönyvből a legújabb kiadás használandó.
25
VIII.
Tanulmányi kirándulásaink.
a) Pécsi tanulmányút.
Igen nagy fontossága van minden szakiskolában annak, liogy a tanuló abból, amit elméletben tanul, valamit a gyakorlatban isiásson. Sokkal jobban megmarad emlékezetében a tanult folyamat vagy cselekmény, ha a hozzávaló gépeket és segédeszközöket munkaközben is láthatja. Az iskolának pedig az a célja, hogy az életrevalóságot a növendékekben felkeltse, ismeretkörét fejlessze és necsak felületesen ismerkedjék meg az egyes dolgokkal, folyamatokkal, hanem hatoljon annak mélyébe, ismerje meg azt alaposan, tárgyilagosan. Ezt a célt szolgálják a tanulmányi kirándulások. Intézetünk e cél érdekében az idén is két kirándulást rendezett, egyet a pécsi kiállításra és egyet Budapestre. Az utóbbiról más helyen számolunk be, most részletezzük csak az elsőt.
A pécsi kiállítást annyival is inkább érdemes volt megtekinteni, mert története hazánk kiállításainak történetében szinte páratlan. A milleniumi kiállítás kivételével egy sincs, mely oly nagy anyagi és erkölcsi sikert ért volna el, mint a pécsi. Igen nagy része van ebben magának Pécs városának is, mely fáradságot és költséget nem kímélve, a kiállítási bizottsággal vállvetve dolgozott és igy a szép sikerből az oroszlánrész őt illeti.
Tanulóink között igen nagy lelkesedést keltett az a hír, hogy elegendő számú jelentkezés esetén megtekintjük a pécsi országos kiállítást. Csakhamar 18 tanuló jelentkezett is, kik Dornány Ármin és Markovics Dávid tanárok vezetése alatt október 2-án indultak útnak. Barcsig a déli vasúton, majd onnan Pécsig a magyar államvasutak vonalán. Az utazás kellemesen folyt le, az idő kedvezett a kirándulásnak, a tanulók pedig víg nótázássai ütötték el az időt. Barcstól 2 órai út után megérkeztünk Pécsre. Az állomástól alig pár percnyi út a kiállítás főbejárata, mely hatalmas arányaival, a nap sugaraitól megaranyozva, impozáns látványt nyújtott a szemlélőnek. Jegyet váltva beléptünk a kiállítás területére, hol rövidesen megcsináltuk az utitervet, mely az volt, hogy balkézről kezdjük és innen jobbkéz felé haladva, megnézzük a félkör alakban elterülő
26
egész kiállítást. Először a Zsolnai pavillonba tértünk be. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb nippek, edények, vázák, csecsebecsék mosolyogtak le mindenünnen. Mesés kivitel, müizlés és tartósság jellemezte e gyár árúit, melynek jó hirneve az ország határain kivül is messze el van terjedve. Ezekután következett a tanszermúzeum. Ennek 19 osztálya volt és kezdve a legegyszerűbb falusi elemi iskolában használt abc-től és szemléltető képektől, a legmagasabb követelményeknek is megfelelő állattani gyűjteményig, vegytani és fizikai laboratóriumig, mindent megtalált az ember, ami csak a tanítás bármelyik ágánál használatos. Hosszabb ideig néztük Kertész Tódor sportcikkeit, mert hiszen az ifjúság a leglelkesebb híve a sportnak, és ez érdekelte talán őket a legjobban az összes kiállított tárgyak közül. A sorrend szerint ezután az erdészeti kiállítás következett, igen szép volt az egész, de különösen gyönyörű és megragadó volt egy gyűjtemény, melynek cime „A Balaton madár- és állatvilága". A mesteri elrendezés benne a budapesti földmivelésügyi muzeum érdeme. Ezután következett a kiállítás gyöngye, a földmivelésügy- és iparpavillon. Gyönyörű építésével és hatalmas arányával már messze kiemelkedett a pavillonok közül. Szinte vonzotta az embert és nem is hiába. Amilyen iparággal csak foglalkozunk Magyarországon, amilyen gazdasági vagy ipari növényt magyar földben csak termelnek, az ott mind képviselve volt kisebb-nagyobb mennyiségben. Csak futólag nézhettünk át mindent, mert hiszen alaposabb átnézésre hetek kellettek volna, de mégis valamennyiünkben megérlelődött az a gondolat, hogy a magyar gyárak bátran felvehetik a versenyt francia és német gyárakkal, mert cikkeik mind tartósság, mind csiny tekintetében elsőranguak. Ezután jött a két gépcsarnok, melyben hazánk majd minden gépgyára képviseltette magát készítményeivel. Gyönyörű látványt nyújtottak a hatalmasnál hatalmasabb gőzgépek, cséplők, gőzekék, vető-, szövő-, boronáló-gépek stb. Igazán kár, hogy nem mehettünk vasárnap, mert akkor az összes gépek működésben voltak és munkaközben szemlélhette őket az ember. Legutoljára maradt a szépművészeti múzeum, mely a géppavillonok között feküdt, itt a kiállított festményeket tekintettük meg, ez különben az ünnepségek csarnoka is, mert a kiállítás tartama alatt itt rendezték az ünnepségeket.
A délután folyamán még a város nevezetességeit tekintettük meg, igy többek között a székesegyházat, mely hatalmas négy tornyával egyike a legszebb római katholikus templomoknak hazánkban. Megnéztük a templom hajóját és annak nevezetesebb látnivalóit, a felsőbb, majd legalsóbb katakombákat, hol a vallásüldözés idejében az üldözöttek gyűléseiket tartották. Innen szállónkba menve, kipihenve, rendbeszedtük kissé magunkat, majd nemsokára kisétáltunk az állomásra, honnan a vasparipa 5 óra alatt visszaröpített bennünket Kanizsára. Itt újra visszatértünk a rendes mindennapi életre, de szivünkben örökre megemlékezünk majd a jól sikerült kirándulás egyes feledhetetlen mozzanatairól.
Domány Annin.
27
b) Budapesti tanulmányút.
A kereskedelmi iskola a növendékeit az életnek neveli. Annál jobban felel meg tehát hivatásának, mennél többet ismertet meg növendékeivel abból, amit életnek nevezünk. A tanulmányutak, amelyekben az igazi élet tanulmányozására nyílik tér, pedagógiai szempontból tehát igen fontosak. Etikai jelentőségük is igen nagy. Az érintkezés tanár és tanuló között ilyen alkalommal sokkal közvetlenebb. A tanuló igazi valójában mutatkozik be ilyenkor. A tanár tanulóinak sok olyan tulajdonságát fedezi fel, amelyeket azelőtt nem ismert. E kettős cél vezérelte iskolánk tanári karát, midőn elhatározta, hogy e tanévben is tanulmányútat rendez. A tanulmányi kirándulásokat irányító miniszteri rendeletnek — mely Magyarország megismertetésére hivja fel az iskolák figyelmét — megfelelően, elhatároztuk, hogy Budapestre vezetjük növendékeinket. Elhatározásunk szerencsés volt. A 3 napot, melyet Budapesten töltöttünk, sehol sem hasznosíthattuk volna úgy, mint az ország metropolisában, az ország kereskedelmi és ipari középpontjában. A tanulmányútra fordított 37 korona költség kitűnően kamatozott.
Április 12-én délután 2 órakor indult el a 26 tanulóból álló csoport, Balog és Markovics tanárok vezetésével a nagykanizsai vasúti állomásról.
Alig helyezkedtünk el a rendelkezésünkre bocsátott kocsiban, víg énekszó töltötte azt be. A jókedv megnyilatkozása volt ez, melyet az utazás idézett elő. Énekszó mellett gyorsan repült az idő tova. Frappáns a hatás, melyet a Balaton gyakorol azokra, kik még nem látták. Feltűnnek a Balaton partján a vulkánikus képződésü kúpalakú bazalthegyek is. Egyik-másik növendékünk ajánlkozik is, hogy ezek keletkezéséről prelegáljon. Egy balatonvidéki tanulónk veszi át most a szót és magyarázza, hogy a szemben látható kúpalakú hegy a Szt.-György, a másik a Gulácsi hegy, azután következik a széleshátú Badacsony, ahol kitűnő bor terem. A háttérben hangzik el ekkor a kérdés, ez a Kisfaludy-tól megénekelt Badacsony? Igenlő válaszomra a Csobánc, Tátika, Szigliget után érdeklődnek. Egy halászbárka feltűnése a Balatontavi Halászati Részvénytársaságra terelte beszélgetésünket. E társaság a Balaton halgazdagságának értékesítése céljából keletkezett. A halászat kizárólag az ő joga. A fogott halakat héring módjára feldolgozzák és ma már exportálják is a Balkánra, tehát fontos gazdasági feladatot végez, magyarázom növendékeimnek. Az előbb említett balatonmelléki növendékünk veszi megint át a szót és a B. H. R. káros hatásáról beszél. A balatonmelléki népet, melynek a halászat igen fontos foglalkozása volt, egy igen nevezetes jövedelmi forrásától fosztotta meg e társaság. A Balaton partján elhaladva a balatoni fürdőtelepek sem kerülték ki figyelmünket. A folyton épülő villák a telepek fellendüléséről tanúskodnak, jegyzi meg egy tanulónk. De összehasonlíthatlanul nagyobb volna a
28
fellendülés, ha a Balaton valahol külföldön volna. A magyar ugyanis sohasem pártolja azt, ami magyar és szivesebben megy külföldre üdülni, jegyzi meg egy másik. Mielőtt a magyar tengertől elbúcsúztunk volna, még egy gyönyörű látványban volt részünk. Az esti pír a Balatonon lehetne annak a képnek a címe, melyet egy hozzáértő ez alkalommal készített volna. További útunkban a Velencei tó sem kerülte ki természetesen figyelmünket. Puszta-Nyéken mindenki Vörösmartyra gondolt. 9 órakor értünk Kelenföldre, ahonnan villamoson mentünk Budapestre. A Ferenc József-hidon a Dunapart teljes szépségében érvényesült. Tanítványaink el vannak ragadtatva. Persze az élénkség, mely innen szállodánkig kisér, nagy hatást gyakorol növendékeinkre. 8/4l0-kor ültünk az előre megrendelt vacsorához. Vacsora után lefekszünk, hogy erőt gyűjtsünk a következő napra.
Másnap reggel VaS-kor indultunk útnak. Első utunk a vásárcsarnokba vezetett. Egy hivatalnok kalauzolása mellett tekintettük meg Budapest e mintaszerű intézményét, mely mintaszerű berendezésével külföldön is jó hírnévnek örvend. A szomszédságban levő vámház megtekintése után, villamoson az országházba mentünk. A villamosról Buda teljes szépségében érvényesült. A budai nevezetes középületeket, a Pestet Budával összekötő hidakat innen mutattuk meg növendékeinknek. Az országházba érve, vezető kalauzolása mellett tekintettük meg a palota különböző részeit. A hatás, melyet az épület növendékeinkre gyakorolt, leírhatatlan. Elragadtatását egyik tanulónk ki is fejezte, mondván, 40 koronát megér már az is, hogy az országházat láthattuk. Az országház előtt lévő Andrássy-szobor is mély hatást gyakorolt növendékeinkre.
A kúria épületének megtekintése után, a Szabadságtéren keresztül a Bazilika felé indultunk. A nagyhét miatt a Bazilikában levő festészeti és szobrászati remekeket nem láthattuk ugyan, de növendékeink igy is fogalmat szerezhettek a templom szépségeiről. A Bazilika megtekintése után a Lánchídon át Budára mentünk, miközben a Deák- és Széchenyi-szobrot tekintettük meg. A Lánchíd budai végére "érve, a szemben levő alagút rendeltetéséről is felvilágosítottuk növendékeinket. Célja a Krisztinaváros és Víziváros összekötése. A közelben levő Lajos kútja megtekintése után, mely egy budai polgár áldozatkészségéből készült, — a szomjúságot allegorizálja — és hozzáértők állítása szerint Magyarország legjobb szobrai közé tartozik, a Halászbástyát tekintettük meg. Az architektúrái remek bámulatba ejtette növendékeinket. Nem győztek eléggé betelni ama kilátással, mely innen Budapestre kínálkozott,
A Halászbástyától a királyi palotába mentünk. Természetesen nem kerülték ki figyelmünket a Mátyástemplom, a templom előtt lévő Szent István-szobor, az újonan épült pénzügyminisztérium palotája, a honvédelmi minisztérium épülete. A királyi palota elé érve, Mátyás kútjában gyönyörködtünk. Mesteri mű ez, melynek főalakja Mátyás király, mellékalakjai között ott látjuk Szép Ilonkát. Mig a királyi palota megtekintésére az engedélyt megkaptuk, a
29
várkert Pestre néző részét tekintettük meg. Belépésünkkor mindjárt szemünkbe ötlött Szavojai Eugén szobra, mely Zenta számára készült, de amelyet a város nem váltott ki. Ekkor királyunk vette meg. Miközben az innen kínálkozó kilátásban gyönyörködtünk, felhangzott a vezető hívó szava, mire a magánlakosztályokat kivéve, az összes termeket megtekintettük. Megnéztük a tróntermet, Habsburgtermet, a fejedelmi vendégek szobáit. Különösen megragadta figyelmünket a Szent István-szoba, melynek berendezése a párisi világkiállításon díjat nyert, s melynek minden egyes része magyar gvártmány. (Azt hiszem, ha azok, akik e nemű szükségleteiket Wienben szerzik be, e szobát látnák, talán e téren szintén a magyar ipart pártolnák.) A szebbnél szebb képek és műremekek között különösen két gobelin keltette fel figyelmünket. Értékük egy-egy millió korona. Az egyik a zentai csata után azt a jelenetet ábrázolja, midőn Szavoyai azt a levelet adja át a futárnak, mely a győztes csata hirét tartalmazza, a másik a töröknek Buda várából való kiűzetését ábrázolja. Lotz freskói, Benczúrnak Ticián-utánzatai sem kerülték ki figyelmünket. Kiérve a királyi palotából a látottak hatása alatt állottunk, de elmélkedésre nem volt időnk, nem gondolkoztunk a fölött, hogy e kedves helyet mért keresi fel oly ritkán királyunk, mert a börzére kellett sietnünk, ahol \'/a l-re voltunk bejelentve. Pontosan oda is érkeztünk, úgy hogy az értéktőzsdén a megnyitástól a zárlatig mindent megfigyelhettünk. Kalauzunk egy érdekes körülményre hívta fel figyelmünket. Az üzlet osztrák hitelrészvényben hirtelen élénkül. Ennek okát következőképen magyarázza a tőzsde titkára, iskolánk volt növendéke, Scherz úr. Egy arbitrageur Bécsből telefonjelentést kap, hogy ott az osztr. hitelrészvény 75 fillérrel drágább mint nálunk. Erre a vételkedv e papirban emelkedik, ezzel a papir ára is. Nemsokára a wieni árat érik el, mire a további differenciális üzletkötésnek lehetősége e papirban megszűnt. Másnap a napilapokra hívtuk fel növendékeink figyelmét, melyek az osztrák hitelrészvény árhullámzását ily módon magyarázták. Az értékpapírtőzsde megtekintése után tőzsdebirósági tárgyaláson vettünk részt. A tőzsdebiróság gyakorlati jelentőségéről győződtek itt meg növendékeink. 3A2-kor ültünk ebédhez 7a órai pihenés után villamosra ültünk, hogy a budai Goldberger-féle kékfestő-gyárat tekintsük meg.
Árúismereti ismereteiket gyarapították itt növendékeink. A kékfestés összes fázisaival ismerkedtek itt meg. Láttuk az egyszínű, kék szövetek festését. Rámák között kifeszített fehér szövet mozog indigóval telt medencékben fel és alá. Az ily módon való áztatás hosszabb vagy rövidebb ideig tart, aszerint amint jobb vagy durvább szövetet dolgoznak fel. A fölösleges festék eltávolítására azután mossák a szövetet, majd szárítják. Láttuk a tarka és mintázott szövetek készítését, ami mintázott rézhengerek segítségével történik. E hengerek különböző színű festékben mozognak. A szövet ezek között elcsúszva, a henger a megfelelő mintát nyomja
30
a szövetre. Megtudtuk azt is, hogy egyes szövetek a megfelelő színt gőzben való szárítás után kapják meg, a gőz úgyszólván előhívja a megfelelő színt. Láttuk a szövet géppel való mérését, összehajtását, vágását és csomagolását olyképen, mint azt a gyakorlat megkívánja. Megtekintettük azt a helyiséget is ahol a rézhengerek mintái készülnek és miként sokszorosítják ezeket a hengereken. Büszkén említette kalauzunk, midőn a nyersanyagraktárt nézegettük, hogy a gyár legközelebb a nyersanyag, azaz a félgyártmány előállítására is berendezkedik. Midőn pedig a gyár versenyképességét hoztam szóba, ugyancsak büszkén említette, hogy a gyár annyira versenyképes, hogy Amerikába és Braziliába is van jelentékeny kivitelük. A gyár megtekintése után óránk ]A>6-ot mutatott és így a hajógyár tervbevett megtekintéséről le kellett mondanunk, mert 7 órakor a Nemzeti Színházban kellett lennünk. Igazi műélvezetben volt itt részünk. Sardou „Robespierre"-jét láttuk itt igazán elsőrangú szereposztásban. Azt hiszem, hogy az előadás soká él majd tanítványaink emlékezetében. 11 óra elmúlt, mire az előadásnak vége volt. Fáradtak voltunk. Alig értünk szállodánkba mindenki szobájába sietett. Ki kellett az aznapi fáradalmakat pihennünk, rnert az elsőnapi programmunk igen tartalmas volt.
Másnap reggel 8 órakor a városligetbe mentünk, hogy a különböző muzeumokat tekintsük meg. Az Andrássy-úton mentünk végig, hogy ennek szépségében is gyönyörködhessünk. Az Andrássy-úti köröndön a királytól ajándékozott szobrokat néztük meg, mely szobrok alkalmasak arra, hogy királyunk személye és történelmi nagyjaink iránt való tiszteletre serkentsék az ifjúságot. A városligetbe kiérve, első útunk az iparcsarnokba vezetett. A A magyar bútoripar fejlettségéről szerezhettek itt tanítványaink bizonyságot. A kiállított, szebbnél-szebb bútorok honiipar termékei. Megragadtuk az alkalmat, hogy a Kossuth-szobor pályaterveit is megnézzük, melyek az épület egy másik szárnyában voltak kiállítva és amelyek növendékeink szépérzékére hatottak fejlesztőleg.
Innen a maga nemében gyönyörű Mezőgazdasági Múzeumba mentünk. A mezőgazdasági ismeretek gyarapítására szolgáló eszközök, anyagok valóságos tárháza ez a múzeum, melyre büszkén tekinthet a magyar. Fejlődésünknek határozott tanúbizonysága ez a múzeum, mert amely országban ilyen intézmények vannak, ott kultúra is van. Nincs a Magyarországon űzött mezőgazdasági foglalkozásoknak egy ága sem, mely itt méltóan képviselve ne volna. A különböző mezőgazdasági terményeket rendszeresen csoportosítva találjuk itt. Minden egyes csoportban szép rendben elhelyezve a csoporthoz tartozó különböző fajták. Ezek termelésére vonatkozó statisztikai kimutatások graphikailag ábrázolva. E növények és különböző állati termékek racionális feldolgozására szolgáló különböző eszközök, modern felszerelések minden egyes csoportban. Más helyen a talajjavítás, csatornázás különböző módjai gyönyörűen vannak szemléltetve. A hatás, melyet a mú-
31
zeum tanítványainkra gyakorolt, nagyszerű volt. Nem is hagyták megjegyzés nélkül. Lehetővé kellene tenni, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók mennél nagyobb számban tekinthessék meg e múzeumot, mert itten igen sokat tanúihatnának, jegyzi meg egyik növendékünk. Nem hiszem, hogy volna ennél szebb mezőgazdasági múzeum bárhol Európában, mondja egy másik. Válaszom csak helyeslő lehetett. Nézetem szerint határozottan kár, hogy programmunkra való tekintettel legalább még egyszer ki nem jöhettünk e múzeumba.
A Szépművészeti Múzeumban az éppen nyitva lévő régi képtárat tekintettük meg. A középkor festészeti remekeivel ismerkedtek itt meg tanulóink. Innen a Nemzeti Múzeumba mentünk, ahol a régiségtárat láttuk. A történeti ismeretek gyarapítására, nagyjaink iránt való kegyelet ápolására, igen alkalmasak voltak az itt látottak.
Délután 3 órakor a Kőbányai-útón lévő Ganz-féle vaggon-készítő-telepet néztük meg. A vaggongyártás különböző fázisait rendszeres egymásutánban magyarázta meg vezetőnk, a gyár egyik mérnöke.
A nyersvas öntését néztük meg először, majd az acélöntést tekintettük meg A vágás és egyéb műveletek elméletének megmagyarázása után a különböző, legmodernebbül felszerelt műhelyeken mentünk végig, melyek méreteiknél fogva valósággal bámulatba ejtették növendékeinket.
A vaggongyártással párhuzamban az ujabban mindinkább térthódító gázmotor készítését is megtekintettük. A gyár üzeméhez a hajtóerőt nagyrészben ily gázmotorok szolgáltatják. A magyar gyáripar fejlődésének fényes bizonyítéka e telep. Közel 4000 munkást foglalkoztat, akiknek hetenkint 120,000 K bért fizet. És amellett folyton fejlődik e telep. Napról-napra újabb befektetéseket eszközölnek, mert a telep mai állapotában nem tudja a keresletet már kielégíteni. Abban a tudatban távoztunk V26 órakor e telepről, hogy a délutánt igazán hasznosan töltöttük. Szállodánkba érve, a megérdemelt vacsorához ültünk. Pihenésre időnk alig volt, mert 7 órakor az Operaházban kellett lennünk. Verdi „Troubadour"-ját néztük meg itt. Azt hiszem felesleges arról a hatásról beszélnem, melyet a díszletek és előadás tanítványainkra gyakoroltak. A könnyed zene a hatást csak fokozta. Igen szép volt az előadást követő ballet is. Előadás után sietve távoztunk lakásunkra, mert a tartalmas programm kifárasztott bennünket. Pihennünk kellett, erőt gyűjteni a következő napra.
Másnap reggel első útunk a „Flóra" gyertya- és szappangyárba vezetett. Modernül berendezett gyár, e nemben Magyarországon az első. A gyakorlatban látták tanítványaink mindazt, amit a gyertya- és szappangyártásról az iskolában tanúltak. A zsiradék elszappanosítását, a szilárd stearin kiválasztását, megolvasztását, formákba öntését, a gyertyák csomagolását. A szappangyártás megtekintésénél igazolva láttuk az elméletnek a gyakor-
32
lattal való benső kapcsolatát. A gyártelepek közül még a „Hungária" műtrágya- és kénsavgyárat néztük meg, maly gyártelep megtekintése tanulóinkra nézve igen tanulságos volt. A műtrágyagyártásra szolgáló különböző berendezések megtekintése után az ólomkamrákkal dolgozó kénsavgyártást, a gyártásnak minden egyes fázisát látták itt tanulóink. A kénsav segítségével előállított különböző vegyitermékek gyártásának megtekintése is igen tanulságos volt. A rézgálic, aluminiumszulfát, salétromsav, szénsav olyan termékek, melyek kénsav segítségével nyeretnek. Teljes mértékben érvényesülni látták tehát tanulóink azt a gyakorlati elvet, mely szerint valamely ipartelep annál gazdaságosabban dolgozhatik, ha mennél több olyan termék előállítására szorítkozik, amelyek a főtermékkel kapcsolatosak. Ismeretekben meggazdagodva hagytuk el ezt az igazán tanulságos telepet.
Néhány percig tartó séta után a sertésvágóhidhoz értünk. Az óramutató 12-höz közel járt ugyan, de nem akartuk a kedvező alkalmat elmulasztani, hogy a főváros ez igazán mintaszerű és európai nivón álló intézményét meg ne tekintsük. Fáradságunk nem volt hiábavaló, mert nem mindennapi látványban volt részünk. Szakszerű kalauzolás mellett gyönyörködhettünk ebben a kívánalmakat teljesen kielégítő intézményünkben. Megismerkedtünk a vágóhid 2 részének a vágópiac és világpiac rendeltetésével. Az elsőre bizonyos betegségben gyanús vidékről felkerülő állatok jutnak, melyeket feltétlenül le kell vágni. Igen érdekesen magyarázta kalauzunk ama állategészségügyi intézkedéseket, amelyek a vész továbbterjedésének meggátlása céljából foganatosíttatnak. Megtekintettük különböző betegségben szenvedő\' állatokat és az egyes betegségeket leölt állatokon. A beteg hús fertőtlenítésére szolgáló készüléket, amelynek segítségével e betegségeket előidéző különböző baktériumokat megölik, miáltal a hús ismét élvezhető lesz. Szociális szempontból igen fontos ez, mert az így fertőtlenített húst ezután városi mészárszékekben negyedárban árusítják. Az állatok leölésére szolgáló modern berendezések megtekintése után, amelyekkel az állat levágása, megtisztítása össze-vissza néhány percig tart, a hatósági lóvágóhidat néztük meg, valamint a virsli és szafaládé gyárat. Az istállóban néhány gyönyörű, az állami méntelepekről kiselejtezett állatot találtunk; ezeknek húsa tisztább, mint a pocsolyában fetrengő sertésé, jegyzi meg vezetőnk. Néhány év és a lóhús általánosan elterjed, gyermekeink nem fognak annyira irtózni tőle, mint mi és méltán, folytatja vezetőnk a beszélgetést. Végül megnéztük a modern berendezésű gépházat és a hűtőházat, ahol a hús 3 évig is elállhat.
2 óra elmúlt, mikor villamosra szálltunk és órakor értünk vendéglőnkbe, ahol a jól megérdemelt ebédhez ültünk.
4 óra után az Iparművészeti Múzeum megtekintésére indultunk, mely azonban legnagyobb sajnálatunkra már zárva volt. Hogy egyes tanulóink óhajának eleget tegyünk a rendelkezésükre álló 2 órában megengedtük nekik, hogy rokonaikat meglátogathassák.
33
6 órakor már mindnyájan együtt voltunk a szállóban. Megvacsoráztunk és búcsút mondva Budapestnek, villamoson a Déli vasúthoz mentünk. 8 órakor Pillitz felügyelő úr közbenjárására rendelkezésünkre bocsátott külön kocsiban elindultunk a budai állomásról. 12 órakor értünk Kanizsára. Útközben volt időnk elmélkedésre. Ennek eredménye, hogy az az ország, melynek fővárosa Budapest, még sem lehet oly elmaradott, mint azt ellenségeink híresztelni szeretik. Elmélkedésünkben a kanizsai állomásra érkező vonat füttye zavait meg. A hangkeverékböl tisztán volt hallható a jóslat: „Ha az eddigi többé-kevésbbé meddő közjogi harcok helyett erőinket gazdasági viszonyaink emelésére fordítjuk, Magyarország nemsokára a nyugati államok nívójára emelkedik majd."
Adja Isten, hogy úgy legyen!
Balog Dezső.
2
34
IX.
Kivonat a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából.
Az intézet címe, célja, tanterve.
1. §. Az intézet címe: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola.
2. §. Célja és rendeltetése, hogy necsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek.
Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtnak.
3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztállyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett.
4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül, tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik.
35
Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállíttassék.
5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvánnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogosítvák, hogy hadkötelezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg.
Fentartds, felügyelet.
6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség.
7. §. Az infézet feletti felügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják.
A szűkebb\'felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva.
A tanulók.
20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba:
a) oly tanulók, kik a gymnasium-, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják.
b) a 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel bevégezte.
E szabály alúl eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg.
21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett.
Tanév, vizsgálatok.
22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó.
2*
36
23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva, az új szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók.
24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak.
25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az Írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat.
37
X.
Fegyelmi szabályok
a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára.
I. A tanulók kötelességei általában.
1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik.
2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad.
3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy éppen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is.
4. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja.
5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon.
6. §. Az illem és tiszteség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta.
38
7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolaban, mint azon kivül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania.
Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesíti, kötelesek neki engedelmeskedni.
8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek.
9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol.
II. A tanulók kötelességei az iskola iránt.
10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani.
11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván.
12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy azok helyettesei, bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos.
13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülök és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb említett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöiiet ismét az iskolába.
14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el.
39
15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni.
16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni, vagy cserélni csak az osztályfő engedelmével szabad.
17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő megatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik : mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos.
18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kívül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik.
19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Óraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni.
20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van.
21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik.
22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni.
23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsitása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad.
III. Fegyelmi büntetések.
24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképpen
40
a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik.
25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek.
Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó.
26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer.
Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előmenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandíjmentességet.
IV. Befejező megjegyzések.
27. §. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket.
28. §. Ugyancsak e töryények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni.
29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik.
41
xi.
Jelentés a Nagykanizsai felső kereskedelmi iskola „Deák Ferenc" körének évi működéséről.
A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola Deák Ferenc önképzőköre az idén érte meg fennállásának 15-ik évét. A kör vezetője Domány Ármin tanár volt. A kör tagjai a középső és felső osztály tanulói.
Az alakuló gyűlés október 13-án volt. Domány Ármin vezető tanár röviden megjelölve a kör célját, a múlt évi csekély munkásságra hivatkozva, a tagokat nagyobb tevékenységre buzdítja. Az alapszabályok felolvasása után a tisztikar megválasztása következett. A választás eredménye: Elnök: Jelűnek Miklós f. o. t., másodelnök: Spiller Gyula k. o. t. Titkár: Schwartz Jenő f. o. t., másodtitkár: Grünfeld Elek k. o. t. Főkönyvtáros: Szeidmann Leó f. o. t. Pénztáros: Darvas Lajos f. o. t. Könyvtárosok: Kertész Imre, Neufeld Pál f. o. t., Bódog Ferenc, Ring Pál k. o. t.
Összesen volt 9 rendes és 1 díszgyülés. A kör nov. 19-én, ápr. 11-én, március 15-én és junius 8-án tartott hazafias iskolai ünnepet.
Kiss József költőnk tiszteletére a kör febr. 22-én díszgyülést tartott, hol a tanári kar is megjelent. Elsőül Szeidmann Leó f. o. t. szavalta Kiss örökszép költeményét: Jehovát, mely után Jellinek Miklós f. o. t. tartott értekezést a költőről. Ez után Schwartz Jenő f. o. t. Simon Juditot, Biró Simon k. o. t. Gedővár asszonyát szavalták el.
A nov. 19-én, Erzsébet királyné emlékezetére tartott ünnep műsora a következő volt: Hymnusz, énekelte az énekkar; Megnyitó beszéd, mondta Dr. Villányi Henrik tanár; Komor gondok borongnak át . . . énekelte az énekkar; Ünnepi beszéd, mondotta Jellinek Miklós f. o. t., Genfi áldozat, szavalta Schwartz Jenő f. o. t. Szózat, énekelte az énekkar.
Nagy lelkesedés közepette ülte meg a kör a március 15-iki ünnepet, melyen a hagyományos Hymnusz eléneklése után Biró Simon k. o. t. Petőfi Sándor Nemzeti dal-át szavalta. Utánna Balog Dezső tanár mondott ünnepi beszédet, melyet az énekkar Tavasz elmúlt cimű dala követett. Majd Hajós Imre f. o. t. Jakab Ödön
42
Március 15. cimű költeményét szavalta. Utolsó pont az elmaradhatatlan Szózat éneklése volt.
Az április 11-i ünnepet a Hymnusz éneklése nyitotta meg. Az ének után Franki József f. o. t. szavalta Arany János Rendületlen cimű hazafias költeményét. Ezt Griinfeld Elek k. o. t. ünnepi beszéde követte, mely után Beck Ede a. o. t. szavalta Petőfi Sándor A hazáról cimű költeményét. Az ünnepet a Szózat eléneklése zárta be.
Junius 8-án a koronázási ünnep évfordulóján szintén ünnepelt a kör. A műsor első pontja Hymnusz eléneklése volt, mely után Vörösmarty Mihály Királyhimnusz cimű költeményének szavalata következett Fürst Endre a o. t.-tól. Domány Ármin vezető tanár megnyitó beszéde után Jelűnek Miklós f. o. t. szavalta a Fóti dal-t. Vörösmarty Mihálytól. Ezután az össztöndijak kiosztása következett, majd az énekkar a Szózatot elénekelvén, az ünnep bevégződött.
Ez évben az önképzőkör könyvtára oly sok művel szaporodott, hogy ezek ára a kör pénztárát teljesen kimerítette, s így a minden évben szokásos pályadíjak kitűzése elmaradt. Dr. Öllop Mór ez évben is egy 10 frankos aranyat adott át e sorok Írójának egy, a történelemben kiváló elömenetelü tanuló megjutalmazására. A díjat Flesch Richárd felső osztályú tanuló kapta. Fogadja a nemes adakozó ez úton is hálás köszönetünket.
Az Önképzőkör vezetője.
43
XII.
Az ifj. segitő egyesület pénztár- és vagyonkimutatása.
BEVETEL
a) Pénztári kimutatás.
KIADÁS

A pénztári készlet gyümölcsözően el van helyezve:
Az izr. hitközségnél.........K 2067.69
A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál . . „ 834.13 A Nagykanizsai Takarékpénztárnál . . . 120.—
Összesen . K 3021.82
Dotnány Ármin s. k. ellenőr.
Bún Samu s. k. ig. elnök.
Markovits Dávid, s. k. pénztáros.
\'^Résztvevők: Blühweisz Henrik, Böhm Samu, Blau Henrik, Fischl Simon, Frank Károly, Giinsberger Lipót, Hirschl Lajos, Horvát Henrik, Káldor Samu, Kopp Vilmos, Sándor Arnold, László Ignác, Meider Vilmos, Radó Artúr, Pálfi Sándor, Schleifer Ignác, Weiller Géza, Weisz Frigyes, Sperber Izsó, Wesel József.
K. f. K. f.
Egyenleg az 1906/907. Újonnan beszerzett
tanév végén . . . 2314 48 könyvek .... 118 56
Intézeti r. tagok díjai . 100 — Könyvek bekötése . . 37 72
Alapító tagok díjai . . 60 — Készpénzsegély . . . 80 —
Pártoló tagok díjai . . 21 — Egyenleg..... 3021 82
Intézeten kívüli r. tagok --\\
dijai...... 6 20 \\
A felső ker. isk. tanulók \\
1907/8-iki Bún Samu \\
alapitv. ■ K 250 \\
*\'Az 1883-ban vég- \\
zett tanulók 25 \\
évi találkozójuk V
alkalmával tett \\
Bún Samu ala- \\
pítványa . . K 400 650 — \\
Készpénzadomány . . 10 40 \\
Kamat 1907. dec. 31-ig 9602 \\
3258 10 3258 10
Ii l 1
44
b) Vagyon-kimutatás.
Készpénz-betétek.............K 3021.82
Tankönyvek értéke az 1906/7. év végén K 524.31
Újabb beszerzések....... „ 156.28
K 680.59
10% leirás „ 68.06 „ 612.53
K 3648.35
45
XIII.
Magánvizsgálati szabályzat.
A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában.
A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának.
A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus 20-án 4401. szám a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára\' kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el:
64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévöket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és íelső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek.
Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek.
A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja.
46
A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentesével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz.
Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak.
A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadásokat nem látogathatják.
A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak julius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt.
Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, amelyből a jelölt magánvizsgálatot tesz.
A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja úgy bírálandó el mint a rendes tanulóknál.
A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő írják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő.
Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt.
Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előző vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedély-lyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra.
Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek.
Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell
47
tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át.
65. §. A magánvizsgálati dij mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgáló tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg.
A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási díj minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő.
A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem, hanem 120 korona vizsgálati díj, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálati szabályszerű díj fizetendő. E vizsgálati díjakból is az igazgató, amennyiben vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg.
Ezen új szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők.
A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is az eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg.
Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok új szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék.
48
XIV.
Bún Samu igazgató szolgálati jubiléuma.
Közli: Dr. Villányi Henrik, tanár.
Az 1907—1908-iki tanév történetének egy kimagasló mozzanata, hogy igazgatónknak az izr. hitközség tanintézetei szolgálatában eltöltött éveinek 40-ik évfordulóját megünnepeltük.
E sorok irója a felső kereskedelmi iskolai tanárok orsz. egyesületének szakközlönyében, a „Szakoktatásban" és a „Zala" helybeli napilapban 1907. január havában mutatta ki, hogy Bún Samu igazgató 40 év óta működik a tanügyi pályán. A megjelent közlemény a következőkről emlékszik meg:
„Bún Samu 40 évet szolgál.
Az alkotmány visszaállításának évében Nagykanizsán is új szellem hatotta át az embereket és intézményeket egyaránt, különösen a tanintézeteket. A provizórium és az összbirodalom szellemét kellett a tanodákból, ahogy akkoriban nevezték az iskolákat, száműzni. — A felekezetek serényen hozzáláttak iskoláik magyarosításához.
A nagykanizsai izr. hitközség, bár a magyar nyelv tanításáról oly korszakban is gondoskodott, mikor a magyar még hivatalos nyelv sem volt az országban, most minden Csehországból ide szakadt tanítót nyugdíjazott és magyar tanítókat alkalmazott, kik magyar honosok voltak hazai kvalifikációval.
Abban a korszakban kapott alkalmazást Bún Samu is, aki ma az izr. hitközségtől fentartott összes tanintézetek igazgatója.
Negyven év óta szolgálja a tanügyet. Ebből a negyven nehéz évből harminckilencet (azóta 40 lett) töltött a hitközség szolgálatában. Szolgálja a tanügyet ma is, anélkül, hogy magától elvetné a gondot. Szolgálja kitartással, az apró szükségleteknek ép annyi figyelmet szentelve, mint a nagy kérdéseknek.
A tanitézetek igazgatását az iskolák volt nagynevű igazgatójától, Eichberg Adolftól vette át. A hitközség alsófokú kereskedelmi iskolájának felső kereskedelmi iskolává való fejlesztése 1890-ben már Bún Samu igazgatása alatt történt. Emellett vezeti az elemi fiú és leányiskolát és igazgatja az alsófokú kereskedelmi iskolát és a női kereskedelmi tanfolyamot is.
49
Adminisztracionális teendői mellett a tankönyvirodalmat is kiváló sikerrel műveli. A kettős könyvvitel tankönyve már a hatodik kiadását érte. Erejének teljében visszavonulásra nem gondol. A tanügynek szentelt 40 év csak jól eső visszapillantás reá nézve, hisz az emlékek összefoglalása alkotja az ember lelki tartalmát! És ha visszatekint a hosszú útra, melyet megfutott, ha szemét végig hordozza a világ minden tájékán alkalmazásban levő, vagy önálló kereskedelmet üző volt tanítványain, lehetetlen észre nem vennie, hogy tevékenységének emléke sok száz férfiú öntudatában él és hogy ez a legszebb emlék, melyet közhasznú tevékenységeért emel az egyívású kor oktatójának."
A hitközség iskolai szakosztálya áthatva attól a meggyőződéstől, hogy 40 éves tiszteletet parancsoló munkásságnak és a kötelesség hivatásszerű buzgó teljesítéseért meg kell adni az erkölcsi díszt, elhatározta, hogy Bún Samu jubiléuma ügyében felterjesztést tesz a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter úrhoz és alkalmas napon megünnepli Bún Samu igazgató szolgálati éveinek 40-ik évfordulóját. Az iskolai szakosztály közbenjárását a magas tanügyi kormány is méltányolta.
A „Budapesti Közlöny" 1908. év február hó 19-én közölte Ő felsége 1908. február 6-án kelt legmagasabb elhatározását, mely szerint a .király Bún Samunak, a nagykanizsai izraelita hitközség által fenntartott felsőkereskedelmi iskola igazgatójának a tanügy terén kifejtett hosszú és buzgó működéséért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozza.
A királyi kézirat közzététele után az elöljáróság megbízásából egy több tagu rendező bizottság alakult, mely a rendjel ünnepélyes átadását egy díszgyülés keretében inditványozta. Az elöljáróság az indítványt elfogadta és az ünnep rendjét megállapította.
A mozgalmat, melyet az elöljáróság az ünneprendezés ügyében indított, hatóságok, testületek és magánosok nagy rokonszenvvel és örömmel fogadták. Az elöljáróság, látva akciójának sikerét, csakamar kibocsátotta meghívóit a hivatalos ünnepre.
Jóval a hivatalos ünnep előtt a felső kereskedelmi iskola tanári kara a február havi tanári tanácskozmányon megbízta e sorok íróját, hogy az igazgatót a tanári kar nevében üdvözölje. Ezenfelül a tanárok díszes keretű fénykép emléklapot adtak át igazgatójuknak Domány Ármin tanár üdvözlő szavai kíséretében. Az elemi iskola tantestülete pedig március 21-én Krámer Lajos elnöklete alatt melegen üdvözölte igazgatóját és Kertész József indítványára elhatározta, hogy az igazgató tiszteletére rendezendő díszgyülésen testületileg megjelenik és arcképét a tantestületi szobában elhelyezteti. Áz ünnepelt ez ovációk mindegyikét szerető szavakkal köszönte meg.
Az ünnepet rendező bizottság a március 25-iki dátumban állapodott meg, hogy ez legyen a hivatalos ünnepnap. Egy nappal az ünnep előtt a hitközség elöljáróságának 7 tagu küldött-
2
50
sége jelent meg az ünnepelt lakásán és átadta neki üdvözlő beszéd kíséretében a hitközség ajándékát. Az ünnepnapnak dél előttjén pedig Dr. Schack Béla kir. főigazgató a tanári tanács-kozmányon meleg szavakban méltatta Bún Samu igazgató érdemeit.
Az ünnep hivatalos programmja ez volt:
I. Elnöki megnyitó.
II. Gróf Batthyány Pál Zalavármegye főispánja átadja Bún Samu igazgatónak a Ferencz József-rend lovagkeresztjét.
III. Üdvözlő beszédek:
1. Vécsey Zsigmond polgármester.
2. Dr. Schack Béla a felső keresk. isk. kir. főigazgatója.
3. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tan., Zalam. kir. tanfelügyelője.
4. Dr. Neumann Ede főrabbi az izr. hitközség nevében.
5. Horváth György igazgató a r. k. főgimnázium tanári
kara nevében.
6. Dr. Bartlia Gyula igazgató az állami polgári iskolák
tanári kara nevében.
7. Szabó István igazgató az áll. elemi iskolák tantestü-
lete nevében.
8. Porédus Antal igazgató az iparos tanonc-iskola tan-
testülete nevében.
9. Spiegel Szigfried kamarai alelnök a soproni kereske-
delmi és iparkamara nevében.
10. Unger Ullmann Elek társulati alelnök a kereskedelmi
társulat nevében.
11. Vidor Samtmé szül. gelsei Gutmann\'Hedvig egyleti
elnök a nagykanizsai izr. jótékony nőegylet nevében.
12. Eperjesy Gábor elnök a magántisztviselők egyesülete
nevében.
13. Hirschfeld Rezső az orsz. izr. tanítóegyesület nevében.
14. Dr. Villányi Henrik a felső kereskedelmi iskola tanári
kara nevében.
15. Kramer Lajos az izr. elemi iskola tantestülete nevében.
16. Blankenberg Imre az ünnepelt volt tanítványai nevében.
17. Jellinek Miklós a felső keresk iskola felső osztályának tanulója az ünnepelt jelenlegi tanítványai nevében.
IV. Bún Samu igazgató válasza.
V. Elnöki zárszó.
VI. Szózat. Énekli a felső kereskedelmi iskola énekkara. Március 25-én d. u. 4 órakor a városháza dísztermében folyt
le az ünnep programmszerüen. A szemtanuk mind elragadtatással beszélnek a jubiláris díszgyülés lefolyásáról és el lehet mondani, hogy a hivatalos notabilitásokon, testületek és társulatok küldöttségein kivül jelen volt Nagykanizsa város társadalmának szine-java és a keret kiegészítéséül ott voltak tanintézetünk növendékei is.
A városháza dísztermének emelvényén foglaltak helyet az
51
ünnepelt, azután gróf Batthyány Pál, Zalavármegye főispánja, Vécsey Zsigmond polgármester, dr. Schack Béla, kir. főigazgató, dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos, Zalavármegye kir. tanfelügyelője, Grtinhut Henrik, hitközségi alelnök mint a díszgyülés elnöke, dr. Rothschild Jakab, az iskolai szakosztály elnöke, dr. Neumann Ede főrabbi és fíarla Lajos titkár, mint a díszgyülés jegyzője.
Az első padsorban ültek a jubiláris igazgató családtagjai, az izr. nőegylet tagjai, a tanintézetek és helybeli társulatok küldöttei. A terem szorongásig megtelt és sok vendég már nem volt elhelyezhető a rendezőség minden körültekintő gondoskodása dacára.
Grtinhut Henrik, a díszgyülést vezető elnök, a főispán megjelenése után pont 4 órakor a díszgyülést megnyitotta. Megköszönte a főispánnak, dr. Schack Béla kir. főigazgatónak és dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelőnek, hogy a dísz-gyülésen megjelenni szívesek voltak. Ezután 5 tagu küldöttség ment Bún Samu igazgatóért, aki zajos éljenzés és sűrű tapsok között fellépett az elnöki emelvényre. A közönség felállással üdvözölte a jubilánst és a főispánt. Miután Bún Samu a főispán jobbja mellett elhelyezkedett, ő méltósága felállt és a következő beszédet intézte a díszgyüléshez és a kitüntetetthez:
Tisztelt díszgyülés!
A most elhangzott megnyitóból már hitközségi keretben is méltóztattak arról értesülni, hogy ő felsége apostoli királyunk, a nagykanizsai izraelita felső kereskedelmi isKola igazgatójának, Bún Samu úrnak, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta.
Szívesen fogadtam a nagykanizsai izr. hitközség meghívását s készséggel jöttem el, hogy a kitüntetés jelvényét személyesen adjam át igazgató úrnak.
Támogatta készségemet a királyi kegy iránti hódolatom; nemkülönben a feletti örömem, hogy ezen kegyes kitüntetés vármegyém tanügyének egyik buzgó, derék munkását érte.
De személyesen óhajtottam kifejezést adni köszönetemnek azért a lelkes áldozatkészségért, mellyel a nagykanizsai izr. hitközség kulturális intézményeit fejleszteni törekedett.
Végül pedig tanúságot kívántam tenni azon szilárd meggyőződésem mellett, hogy a magyar közélet tiszta fényében csak ugy ragyoghat, ha mi egymást nem a mindennapi küzdelmek subjectiv benyomásai szerint, hanem aszerint mérlegeljük, ki mennyi erkölcsi tartalmat tesz életébe.
Nincs több mondani valóm! Bún Samu úrnak negyvenéves pályája a legékesszólóbb beszéd.
Midőn a Ferenc József-rend lovagkeresztjét igazgató úr keblére feltűzöm, azt hiszem saját szíve is úgy érzi, hogy érdemes volt átélni ezt az életet, melynek alkonyán Önt a fejedelem, a társadalom, hitközség és pályatársainak becsülete kiséri.
Viselje soká és boldogul 1 (Viharos éljenzés.)
2*
52
Ezután a szebbnél szebben felépített beszédek egész sorozata következett. E helyen a helyszűke miatt és azért, mivel mindegyik beszédnek szövege megszerezhető nem volt, csak egy-egy alapeszmét közölhetünk.
Vécsey Zsigmond polgármester a város közönsége nevében üdvözölte az ünnepeltet.
Dr. Schack Béla, kir. főigazgató 40 magyar felső keresk. iskola és a miniszteri szakosztály nevében üdvözölte Bún Samut, aki a keresk. szakoktatást már szervezte és rendszeresítette, mikor az még bölcsőjében volt. Csendben munkálkodott 40 esztendeig és most ez a kitüntetés nemcsak egy embernek, hanem az egész kereskedelmi oktatásnak megjutalmazása.
Dr. Ruzsicslta Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelő megemlékezett arról, hogy 24 évig együtt működött Bún Samuval a nagykanizsai izr. hitközség kulturális intézményeinek szervezésében és kivánja, hogy a jubiláns az erkölcsi elismerés keresztjét még soká viselhesse.
Dr. Neumann Ede főrabbi az izr. hitközség nevében méltányolta igazgatónk 4 évtizedes komoly, céltudatos munkáját és ennek nevelő hatását az ifjúságra.
Horváth György, a kath. főgymnázium nevében üdvözölte az igazgatót és megemlékezett a fennálló jó kartársi viszonyról is.
Dr. Bartlia Gyula, az állami polgári iskolák igazgatója, örömének ad kifejezést, hogy a kitüntetés egy pályatársat ért, akinek 40 éves munkáját, az emberszeretet és türelem eredményét ő mint tanférfiu méltányolni és átérezni tudja.
Szabó István az állami elemi iskolák tantestületei nevében üdvözli Bún Samut és megemlékszik arról, hogy az intézet, melynek élén Bún Samu áll, vezetése alatt virágzott fel.
Porédus Antal az iparos-tanonciskola tantestülete nevében üdvözli az igazgatót, akinek ernyedetlen kitartását dicséri.
Spiegel Szigfried, a soproni ker. kereskedelmi és iparkamara alelnöke felemlíti, hogy az országban nincs város, melyben a kanizsai keresk. iskola egy-egy volt tanítványával ne találkoznék. Ezek diszei a magyar kereskedelemnek és ebben Bún Samunak van nagy érdeme.
Unger Ullmann Elek, a nagykanizsai keresk. társulat nevében üdvözli igazgatót és kivánja, hogy még számos derék kereskedőt neveljen az országnak.
Vidor Samuné, az izr. jót. nőegylet elnöke ennek az egyesületnek nevében fejezi ki szerencsekivánatait.
Eperjessy Gábor, a magántisztviselők egyesületének elnöke az önzetlen ember mintaképét látja Bún Samu igazgatóban.
Hirschfeld Rezső, az országos izralita tanítóegyesület nevében üdvözli az igazgatót. Az ország tanítói a kitüntetésen való általános örömben osztozkodnak.
Dr. Villányi Henrik, a felső kereskedelmi iskola tantestülete nevében üdvözli igazgatót. Megemlékszik csendes, de eredménydús
53
munkásságáról és kéri, ne tekintse a mai ünnepet működése zárókövének, hanem élvezze a közelismerés tudatát továbbra is, inig csak örömet talál benne.
Krámer Lajos, mint a nagykanizsai izr. elemi iskola képviselője, mint pályatárs mindenkor szemtanuja volt annak, hogy az ünnepeltet semmiféle akadály gondos munkájában fel nem tartóztatta. A hű és odaadó kötelesség teljesítése volt az igazgatónak mindenkor vezérelve.
Blankenberg Imre, kereskedő, a volt tanítványok nevében megköszönte volt igazgatójának a szeretettel és kitartással párosult oktatást.
Jellinck Miklós, a jelenlegi tanítványok nevében mond köszönetet igazgatójának és bejelenti, hogy hálájuk halvány jeléül a tanítványok Bún Samu nevére alapítványt tettek.
Bún Samu, a távozó főispánhoz fordulva, őméltóságának megjelenéseért hálás köszönetet mondott, az üdvözlőknek pedig a következő beszéddel köszönte meg a megtiszteltetést:
„Tekintetes Polgármester Úr!
Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim!
A rokonszenv és elismerés oly sok és megható jele, melyet a mai, rám nézve örökké emlékezetes napon tapasztaltam, annyira hatotta meg lelkemet, a visszaemlékezések és érzelmek áradata annyira tölti el egész valómat, hogy képtelen volnék a most elhangzott, engem oly nagymértékben megtisztelő, szebbnél szebb üdvözlésekre méltóan felelni, ha a szónoki művészet tökélyével rendelkezném is.
Ámde egész életemben a csendes munkálkodás embere voltam, az ékesszólás isteni adománya nem adatott meg nekem. Bocsánatot kérek tehát, ha azokra a gyönyörű beszédekre, melyekkel 40 éves tanári és 25 éves igazgatói működésemet annyi jóindulattal méltatni kegyeskedtek, talán nem találom meg e percben a méltó keretet érzelmeim kifejezésére.
Mindenekelőtt hálás köszönetet mondok felettes hatóságomnak, Dr. Schack Béla kir. főigazgató úrnak és Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő úrnak szives üdvözlésükért és azért, hogy személyes megjelenésükkel engem kitüntetni kegyeskedtek.
Ök voltak azok, kik a vezetésem alatt álló iskolák és saját személyein iránti jóindulatukkal, kitartásra buzdítottak, gyenge erőmet fokozták. Igaz büszkeséggel tölt el, hogy szerény, de becsületes munkálkodásommal megelégedésüket, elismerésüket kiérdemelnem sikerült. Ennek érdeme azonban nagy részben őket illeti, mert ők voltak, kiknek ragyogó egyénisége mindig vezércsillagként lebegett szemem előtt, kiknek példáját követni, hozzájuk hasonló lenni, ambícióm volt és lesz.
Mély köszönetet mondok a nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságának, különösen annak iskolai szakosztályának, élükön báró Gutmann Vilmos előljárósági s Dr. Rothschild Jakab iskola-
54
széki elnökkel, kik szerény működésemet méltónak találták arra, hogy a magas kormány utján ő Felsége a király szemét reám irányítsák. Mert a kitüntetést én nem kerestem, viszont hitközségem kívánsága elől kitérni nem volt okom.
Köszönet főt. Dr. Neumann Ede, főrabbi úrnak, ki a hitközség jó kívánságait oly ékes szavakban tolmácsolta.
Mint szegény, fiatal néptanító kezdtem meg 40 évvel ezelőtt helybeli működésemet és most mint őszbeborult férfinak az isteni gondviselés jóvoltából megadatott nekem, hogy a tanulók százaira tekinthetek vissza, kik a vezetésem alatti felsőbb fokú tanintézetben nyervén kiképzést, részint mint önálló, szakképzett hazafias kereskedők, részint mint elsőrendű hazai és külföldi kereskedelmi és ipari vállalatok vezető emberei hasznos szolgálatokat tesznek hazánknak, dicsőséget szereztek iskolánknak.
Azért hála és köszönet a nagykanizsai izr. hitközségnek, mely megadta a módot szerény képességeim kifejtésére, komoly törekvésem érvényesítésére.
Hivataloskodásomnak egyik főfeladatának tekintettem mindig a vezetésem alatti iskolák és a város többi iskolái közti jó egyetértés, kartársi viszony művelését s megerősítését. És amint az ő örömükből bánatukból mi mindig kivettük részünket, úgy cselekedtek ők velem szemben a mai napon; fogadják ezért meleg köszönetemet.
Köszönetet mondok a helybeli izr. nőegyletnek, melynek itt megjelent tagjai, élén a jótékonyság terén soha el nem lankadó Vidor Samuné úrnővel, e diszes gyülekezetnek igazi zománcát adja, annak az egyesületnek, melynek évről-évre fokozódó, áldozatkészségét a vezetésem alatt levő leányiskola oly nagy mértékben élvezi.
Szivem egyik leggyengédebb húrját rezzentette meg Blankenberg Imre úr, ki volt tanítványaim nevében volt szives köszönteni. Visszaidézte lelkemben tanárkodásom legelső korszakát, fiatal koromat, azt a kort, melyre annyi őrömmel visszaemlék-szünk. Beszéde alatt felvonulni láttam volt tanítványaim 1000 főnyi seregét, azt a sereget, mely hazánk közgazdaságának a világversenyben őt megillető helyet kivivni van hivatva. Látva őket, megelégedéssel és megnyugvással tekintek vissza befutott pályámra és nyugodt lélekkel mondhatom: megtettem kötelességemet, nem éltem hiába!
Örömmel hallgattam jelenlegi tanítványaim szónokát. Vegyenek ezek példát elődjeikről, kiknek nagy része dicsőséget szerzett az iskolának. Ne tévesszék soha szem elől, amire minden nap tanítjuk, hogy majdan az iskolából kikerülve, bármely téren működjenek, a munkásság és szorgalom, a becsületesség és tisztesség elvei vezéreljék őket. Egész tudásukat, testi erejüket a haza szolgálatába állítsák, mert: a haza mindenekelőtt!
És most hozzátok fordulok, szűkebb értelemben vett kedves kartársaim, szeretett barátaim, kiket talán első sorban kellet volna
55
megemlítenem, mert a babért, melyet felséges királyom és polgártársaim nekem ma nyújtanak, nagy részben nektek köszönöm, kik 10, 20 sőt ennél is több év óta hű munkatársakként álltok oldalomon, gyenge erőmet buzgó közreműködésiekkel támogattátok.
Az engem ért kitüntetés nektek is szól tehát, kik közös munkánkból hűségesen vettétek ki részeteket. Kérlek benneteket, tartsátok meg támogatástokat, szereteteteket továbbra is. Szolgáljuk továbbra is odaadással s lelkesedéssel azt az ügyet, melyet életünk feladatává választottunk: a népnevelés szent ügyét. Legyünk továbbra is azon, hogy a hazának testileg, szellemileg erős, hű, hazafias polgárokat neveljünk!
Nehéz, gyakran lemondással, sőt nélkülözésekkel jár a mi hivatásunk, de merítsünk erőt és kitartást abból a tudatból, hogy munkánk gyümölcsét a nép milliói élvezik, hogy amit teszünk, azt Istenért és a hazáért tesszük.
Szives üdvözletükért még hálás köszönetet mondok: a Soproni Kerületi Kercsked. és Iparkamarának, a Nagykanizsai Kereskedők Társulatának, a Magántisztviselők Egyesületének, az Ifjúsági Önképzőkörnek és az Orsz. Izr. Tanítóegyesületnek, a melyek mindnyájához működésem számos, benső szálai fűznek.
Végül hálát rebegő szívvel hozzád fohászkodom, Uram, Istenem! ki érnem engedted a mai örömteljes napot. Adj erőt és kitartást hátralevő munkám befejezéséhez, hogy míg erőm engedi, méltóan és akaratod szerint teljesítsem a feladatot, melyet elém szabtál, a te dicsőségedre, hazám üdvére!"
Az ünnep estéjén 165 terítékű társasvacsora volt, melyen mintegy huszonkét pohárköszöntőt mondtak.
Grünhut Henrik, hitközségi alelnök, a királyra, dr. Rothschild Jakab, az iskolai szakosztály elnöke Bún Samura és családjára, hasonlókép Dr. Fried Ödön, Rapoch Gyula, Domány Ármin és Dr. Hajdú Gyula az ünnepeltre, Dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos tanfelügyelő báró Gutmann Vilmosra, a hitközség elnökére és Vécsey Zsigmond polármesterre, Dr. Szabó Zsigmond a főispánra, Dr. Neumann Ede főrabbi Dr. Schack Béla főigazgatóra és Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőre, Heltai József Vécsey Zsigmond polgármesterre és a városi tanácsra, Dr. Schack Béla főigazgató a kanizsai nőkre, Bún Samu az izr. iskolák tantestületeire, Dr. Rosenberg Mór a városban fennálló iskolák küldöttségeire, Dr. Pillitz Soma a felső keresk. iskola tantestületére, Csóti Márk kegyesr. tanár a város felvirágoztatására, Dr. Havas Hugó Grünhut Henrikre, a hitközség alelnökére, Szabó Adolf, székesfővárosi felső keresk. iskolai tanár az elöljáróságra, Dr. Villányi Henrik a keresk. szakoktatást előmozdító összes tényezőkre és Dr. Schack Bélára, Barta Lajos, hitk. titkár a hitközség összes tagjaira, Bún József a Leszámítoló és Pénzváltó bank főtisztviselője az iskolai szakosztályra, Szalay Sándor, a „Zala" főszerkesztője az egyenlőség, testvériség és szabadság eszméire.
56
így végződött ez az iskolánk történetében emlékezetes nap. Egy tanügyi férfiú hivatása zajtalan teljesítése közben kiléphetett a dolgozószobája és a tantermek megszokott légköréből és megjelenhetett egy fényes gyülekezetben, hogy hatóságok és testületek üdvözletét fogadhassa. És a társadalom szine-java sietett az üdvözlőkhöz csatlakozni. Az ünneplés ez impozáns megnyilatkozása közvetve intézetünkek is szólt. A tantestület ezért hálával emlékezik meg mindazokról, kik e lélekemelő ünnepet rendezték és annak ünnepiességéhez hozzájárultak.
57
Érdem sorozat.
it \'
Alsó osztály.
Osztályfő: MARKOVITS DÁVID.
A tanuló neve Hittan Magyar ny. | Német ny. Francia ny. Földrajz j Történet | Mennyiségi. | Fizika Ker. számt. j| írod. munk. Ker. levelez. | Ker. isme I Szépirás Gyorsírás Irásb. dóig. k. alak | ! Magaviselet [|
Beck Ede 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2
Bedő József. 2 2 3 3 2 2 2 2 3 2 3 1 1 - 1 1
Belloni József 2 3 3 3 4 3 3 4 3 O O 3 3 3 2 2
Berényi László 2 3 4 4 3 3 4 4 4 3 4 4 3 - 2 2
5 Biach Imre 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 2 3 - 2 2
Bók Endre 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 3 1
Böhm Imre 2 2 3 2 1 2 3 2 3 2 3 2 2 - 1 1
Engel Ármin 1 1 2 2 2 1 2 1 2 2 2 1 3 - 2 1
Erős József 2 3 3 3 3 3 2 3 2 2 3 3 2 - 2 1
10 Fikly Kálmán 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 2 2
Fischer Ernő 1 2 3 2 2 1 3 2 3 3 3 1 3 1 2 1
Fiirst Endre 1 2 2 1 3 2 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1
Goldring Jenő 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 2 1
Goldstein Sándor 2 3 4 3 2 3 3 3 3 2 3 3 2 2 1 1
15 Gróf Lajos 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 - 2 1
Guttentag Imre 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 3 1
Günsberger Ferenc 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 - 2 2
Handelsmann Ferenc 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2
Jirovec János 2 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 2 2
20 Kaloud József 2 2 2 2 1 2 2 2 3 3 2 1 3 1 1
Kálmán Zoltán 3 4 4 3 4 3 3 4 4 3 4 3 3 - 2 2
Koréin Sándor 2 3 3 3 2 2 3 2 2 3 2 2 3 1 2 1
Ködbaum István 1 2 2 2 2 1 2 2 2 1 2 2 2 - 1 1
Kramer Imre 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1
25 Leitner Károly 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 - 2 1
Lőrinc Gyula 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 - 2 1
Nagy István 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Pollermann János 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 1 1
58
A tanuló neve Hittan Magyar ny. Német ny. Francia ny. Földrajz Történet Mennyiségt. Fizika 1 Ker. szárnt. írod. munk. Ker. levelez. \' Ker. isme Szépírás ! Qyorsirás Irásb.dolg. k. alak 1 Magaviselet !
Pillitz Ernő 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2
30 Reichenfeld Jenő 3 4 4 3 4 4 3 4 3 3 3 3 2 3 3 2
Rosenberg Hugó 2 2 1 1 1 2 1 2 2 3 2 3 2 - 1 1
Rozgonyi Lajos 2 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3 3 - 2 1
Stern Henrik 2 3 2 3 3 2 4 3 3 2 2 3 2 - 2 1
Schütz Béla 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3 3 1 - 3 2
35 Schwarcz Imre 2 3 3 4 2 3 3 3 3 2 3 3 3 - 3 2
Szabó Imre 2 3 2 3 3 2 2 2 3 3 2 1 3 2 1
Szegő János 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2
Ugor Ferenc 1 3 4 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 - 1 1
Viola Lajos 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 - 2 1
40 Závody János 2 3 3 3 2 2 2 3 2 3 3 1 3 3 1
Vizsgálatlan maradt: Dőri Zsigmond.
59
Középső osztály.
Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK.
A tanuló neve Hittan Magyar ny. | Német ny. i Francia ny. :| Földrajz ; Történet | Mennyiségi. j Ker. számt. I| írod. munk. | Könyvvitel Ker. level. Közg. ism. Jogi ism. Vegyt. áruis. | Gyorsírás Írást, dolg.k. alak. Magaviselet ||
Beck Károly 1 2 3 2 2 1 2 3 2 2 2 2 3 2 1 2 1
Beck Sándor 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 3 - 2 2
Biró Simon 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 4 1 2
Bodó Rezső 2 4 1 1 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 - 3 2
5 Bódog Ferenc 2 3 4 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 2 2 1
Böhm Vilmos 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 2 2
Francsics Zs. József 1 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 - 2 1
Freud Károly 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 - 2 2
Guttman Imre 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2
10 Grünfeld Elek 1 1 3 3 2 1 3 3 2 2 2 2 2 2 3 1
Hamburg Róbert 2 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 - 1 I
Hamburg Sándor 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 - 3 1
Hoffmann Sándor 1 2 3 3 2 2 3 2 3 2 3 2 3 2 2 2
Hudi József 1 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2
15 Kalmár Hugó 2 3 1 1 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 - 2 2
Keller István 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2
Kertész Jenő 2 3 3 3 3 2 2 2 2 1 3 2 2 3 1 2
Koréin Sándor 3 3 4 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 2
Krausz Jenő 1 1 3 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1
20 Lustig József 3 O 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 - 3 2
Melcer Jenő 2 3 3 3 3 O U 3 3 3 3 3 2 3 3 - 3 1
Mischon Béla 1 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 3 3 - 2 1
Neumann Károly 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 2 2 3 2 - 3 2
Pollák Árpád 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - 1 1
25 Révész János 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 - 2 2
Ring Pál 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 1 1 1 l 1
Rosenberg Emil 2 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1
Rosenthal Gyula 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 3 2
Schultheisz István 1 3 3 4 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 - 3 1
30 Scliulcz Oszkár 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 - 1 2
Singer Sándor 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 - 3 2
Somlyó Ödön 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 4 3 3 - 2 2
Spiller Gyula 1 1 2 2 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 - 1 2
Stern László 2 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 3 2
60
c >> c M ■<u E c V <v é \'3 ■fi w CB 5 0)
A tanuló neve c Ui >> c 2 "C N i— OJ c >> n N VI 3 E > > > — V} bio E \'ÍÜ -OS 3 VI >
£ ac ro E ■u c cz 2 © u- o c V i— ■a o c o V N © \'5b bc QJ O s bí cs
£ s Z Cu a. E— s X i— o —3 > o \'2 s
35 Strasser József 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 1
Szeidmann Ernő 1 1 2 2 2 1 2 2 2 1 2 1 2 1 2 2 2
Szerb Ernő 1 3 •3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 - 3 2
Varga Lajos 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 - 2 1
Weisz Ignác 2 3 3 4 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 1
Felső osztály.
Osztályfő: DOMÁNY ÁRMIN.
Báder Béla Darvas Lajos Flesch Richárd Franki József Háfner Izidor Hajós Imre Hódos János Jelűnek Miklós Kerekes József
10 Kertész Imre Kisfaludi Rezső Neufeld Lipót Ország József Rosenberg Elek 15 Schlesinger Vilmos Schwartz Jenő Sonnenschein Rezső Szeidmann Leó
Az érdemjegyek magyarázata.
Érdemjegy Erkölcsi viseletből Előmenetelből
1 jó jeles
2 szabályszerű jo
3 kev. szabályszerű elégséges
4 rossz elégtelen
62
XVI.
Az 1907/8. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye.
A tanuló neve
A cég neve
Lakóhelye
Armuth Dezső Biró István Bichler Sándor Bőhm Endre 5 Fleischhacker Imre Grünfeld Jenő Herrnfeld Albert Kaufman (Kozma) B. Kelemen Ernő 10 Koschuth Samu Krausz Gyula Milhofer Hugó Nyitrai Imre Österreicher József 15 Pentz Gyula Philipszky Péter Pollák Leó Propper Ernő Reichenfeld Soma 20 Révész Pál
Rosenberg Jakab Scherz Jenő Scheiber László Schiller József 25 Somlyó József Silberstein József Villányi István Weltner Simon
Csurgói Takarékp. r. t. Herbacsek J. Alsólendvai Takarékp. Nagyatádi Takarékp. Mercurbank Gutmann S. H. Meghalt
M. Ker. Részvénytárs. Kohn és Lőw Deutsch\' Söhne „Union" gőzmalom r. t. Közp. Ker. és Iparbank Blau M. Fiai Grünhut Fülöp Fiai „Patria" pótkávégyár Lengyeltóti Takarékp. Fürst Jakab Fiai Gálszécsi Takarékpénztár Hermann & Cronheim Munkásbiztositó Pénztár Sartori Oszkár Braun és Fleischmann Könyves Kálmán könyvk. Zerkowitz Zs. és Társa Hajdúböszörményi Tkrp. Ismeretlen
Szövőipari tanfolyam Kremsier Károly
Csurgó
Újpest
Alsólendva
Nagyatád
Bécs
Nagykanizsa
Budapest
Bécs
Varasd
Eszék
Budapest
Nagykanizsa
Nagykanizsa
Nagykanizsa
Lengyeltóti
Budapest
Gálszécs
Plauen i/V.
Nagykanizsa
Nagykanizsa
Budapest
Budapest
Nagykanizsa
Hajduböszörm.
Brünn Barcs
63
XVII.
Jelentés az 1907/8-iki tanévben megtartott érettségi vizsgálatokról.
A május 28- és 29-én megtartott osztályvizsga alapján a felső osztály 18 tanulója közül kettő folyó évi szeptember hóban teendő javító vizsgálatra utasíttatott. írásbeli vizsgálatra bocsáttatott tehát 16 tanuló, kik a junius 1., 2., 3., 4. és 9. napjain megtartott Írásbeli érettségi vizsgálatokra mind megjelentek.
A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki.
Magyar nyelv.
Hazánk földrajzi fekvésének hatása kereskedelmünkre. Eredmény: 3 jeles, 2 jó, 11 elégséges.
Könyvvitel.
A nagykanizsai Franz L. és Fiai cég gőzmalma 1907. dec. 1-én következő mérleggel részvénytársasággá alakul át:
Buza . . Őrlemények Adósok . Küldvények Épület . Berendezés
Aktiva K
26,430--
75,930-
26,400\'-
10,350--
50,000-
65,000-
K 260,110-—
Passzíva
Hitelezők . . K 18,320-
Elfodagványok „ 26,180-
Váltók átm. kam. „ 170-
Tiszta vagyon „ 215,440-
K 260,110-
A részvénytársaságot megalakítják 1000 darab 500 koronás részvénnyel. Ezekből Franz L. és Fiai 400 darabot kapnak, a többi részvény névértékét a részvényesek befizetik.
64
Dec. 10. Kifizetik a Franz cég követelésének fennmaradt részét.
„ 12. Elhelyeznek a Pesti Magyar Keresked. Banknál Nagykanizsán 200,000 koronát.
„ 15. Érkezik Nyári Pétertől, Siófok, 2 vaggon búza á 19.—K pr. q, melyért neki 4/h. elfogadványukat küldik.
„ 18. Kiss János helyben, vesz 4/h. elfogadványára 2570 K értékű lisztet.
„ 20. Átutalják Molnár Károly, Versec, követelését, 5380 K a Pesti Magy. Keresked. Bankhoz.
„ 24. Leszámítoltatják Kiss János váltóját 6°/o-al.
„ 28. Farkas Pál, Kaposvár, fizet számlájára Pesti Magy. Keresked. Banknál 4000 koronát.
„ 31. Vettek búzát készpénzen 26,500 koronáért, 18,070 korona értékű búzát felőröltek és eladtak őrleményeket hitelbe 29,500, készpénzen 5420 és váltóra 2520 koronáért.
„ 31. Üzleti költség volt 3560 korona.
Zárás. A búzakészlet értéke K 56320-— az őrlemények „ „ 64050"—•
A Pesti Magy. Keresked. Bank 5% kamatot számit pro és kontra és V8°/o jutalékot (retrográd mód).
A berendezés értékéből 2u/o leirnak, a váltók passziv átmeneti kamategyenlege K 150.—
A márc. 10-én megtartott közgyűlés határozata értelmében a tiszta nyereség 10%-át tartalékalapra, 10\'Vo igazgatósági és tisztviselői jutalékra, 60% osztalék, 20°/o a jövő évi veszteség és nyereség-számla javára irandó.
Közvetlen főkönyvezés.
Eredmény: 8 jó, 7 elégséges, 1 elégtelen.
Magyar kereskedelmi levelezés.
1. Erdős Sándor, Zombor, V/10 megkérdezi Josef Engel regensburgi céget, mily feltételekkel volna hajlandó 1 vaggon szerbiai szilvára részes-ügyletet kötni. A vételt Zombor, az eladást Regensburg teljesítené.
2. Regensburg V/14 közli feltételeit: jutalékot kölcsönösen nem számítanak, folyószámlán pro és kontra 6% és a tényleges költségek. A vételár felét intézteti R.-ra.
3. Zombor V/18 ériesíti R.-ot, hogy küld S. és W. Hoffmann szállító cég közvetítésével részes számlára vett 1 vaggon 112 zsák bruttó 10248 kgr. 1907. szilvát. A vételszámla összegét M 3162-60, ennek felét M 1581-30 intézte R.-ra per 3 hó, rendel-vényes Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Berlinbe telepítve. Csatolja a váltót elfogadás és telepes kijelölése végett.
65
4. R. V/30 értesíti Z.-t, hogy az árú jókarban megérkezett. Az intézvényt elfogadta s a „Deutsche Handelsbank"-nál Berlinbe telepítve visszaküldi.
Eredmény: 3 jeles, 5 jó, 8 elégséges.
Német nyelv és német levelezés.
a) Zu welchem Zwecke studieren wir Volkswirtschaft?
b) 1. Vuk M. Fiai budapesti fakereskedő cég VI/3. megbízza Gebrüder Gondrand fiumei szállítmányozó céget, hogy a címére küldött 2 waggon dongát Enrico Pozzi genovai cégnek hajón, költségmentesen továbbítsa.
2. Fiume VI/12. teljesíti a megbízást, a dongát a Lloyd társulat Kaiser hajóján, kapitány Josef Schmitt, továbbították. Költségeik: Fuvardíj K 178\'—, biztosítás K 18-50, átvétel és hajóra adás költsége K 22\'50, kisebb költség K 4"60, jutalék K 17"42. Ezek összegével Va pr. ma a megbizó cég számláját megterhelték.
Eredmény: 3 jeles, 3 jó, 10 elégséges.
Francia kereskedelmi levelezés.
1. 1908. január 31-én A. Barbier Párizsban a G. Búron cégnek Orléansbau kávét ajánl. Küld neki árjegyzéket, mintát és rendelést kér.
2. 1908. február 5-én George Búron elismeri az ajánlat és a minták vételét és rendel 2 zsák extra Rio kávét á fr. 3-50 pr. kg. franko állomás Orléans; fizetés folyó évi március végén teljesítendő.
Eredmény: 7 jó, 8 elégséges, 1 elégtelen.
Kereskedelmi számtan.
1. Budapest Hamburg számlájára következő ügyleteket köt:
Május 5. Elad 25 drb Osztrák Hitelrészvényt (n. é. 320 korona) pr. ultimó á 632\'45. 12. A következő váltókat középlejárattal javára írja: K 4250-— lejár május 20. „ 2832-60 „ junius 2. „ 5468-40 „ „ 18. „ 18. Vesz 10,000 frt. n. é. magyar aranyjáradékot á 117-70 (jan.-jul.)
2
66
Május 22. Eladja a bizományba kapott 50 bál Santos kávét bttó kg. 4250--; tára 2% á 185 60 per % kg. Skontó lVa°/o. Költségek: Vám K 88\'— per °/o kg. Raktárbér K 8-50. Berakás K 3-20. Egyéb költségek K 5-60. Jutalék 2o/0.
„ 26. Küldvényez Hamburg számlájára L. 135 „ 13 „ 8 lej. junius 28. á 240"30; 4Vs°/o.
A különbözet kiegyenlítése direkt 1 havi váltóval történik á 117-70; 5W/o.
Elkészítendő a) retrográd módon Hamburg folyószámlája, pro és kontra 4°/o. Jutalék lWo. Költség K 12-— fillérkiegyenlítéssel. Zárás napja május 31.
b) Elkészítendő a kiegyenlítésről szóló jegyzék.
Eredmény: 5 jeles, 3 jó, 8 elégséges.
Az Írásbeli vizsgálatok eredménye alapján mind a 16 érettségire jelentkezett jelölt szóbelire bocsáttatott.
A szóbeli vizsgálatokat junius 18-án és 19-én tartottuk meg dr. Zorn Vilmos ny. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos úr és Heltai József ker. kamarai tag, kereskedelemügyi min. biztos úr elnöklete alatt.
Az érettségi vizsgák végeredménye ez:
Jelesen feleltek: Flesch Richárd, Jelűnek Miklós.
Jól feleltek meg : Báder Béla, Neufeld Lipót, Schwartz Jenő.
Megfeleltek: Darvas Lajos, Franki József, Hajós Imre, Kerekes József, Kertész Imre, Kisfaludi Rezső, Ország József, Rosenberg Elek, Sonnenschein Rezső, Szeidmann Leo.
Egy tanuló szeptember hóban 2 tárgyból teendő javító vizsgálatra utasíttatott.
67
XVIII.
A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés.
Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket:
1. A szorosan vett kereskedelmi pályára.
2. Az áll. közigazgatás azon ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal biró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t. c. minősítetteknek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.;
a) a postaszaknál, mint postafőtiszti és gyakornoki tisztviselők :
b) a pénztári szaknál, mint központi és állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok;
c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők;
d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek.
e) Az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál; mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál, u, m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál stb.
3. Ezeken kivül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek:
5*
68
1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába,
2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, posta, táviró),
3. a kereskedelmi iskolai tanárképző-intézetbe.
Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik.
XIX.
Statisztikai kimutatások.
A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső Összesen
osztály
Iskola- Beíratott összesen . . 43 40 18 101
Évközben kimaradt . . 2 1 — 3
látogatás Létszám az év végén . 41 39 18 98
1885 ....... 1 1
1887 ....... 1 — — 1
-1888 ....... — — 1 1
Születési év 1889 ....... 3 4 2 9
1890 ....... b b 7 18
1891....... 9 8 7 24
1892 ....... 13 20 — 33
1893 ....... 11 3 14
Izraelita...... 30 35 17 82
Vallás Római katholikus . . 13 5 1 19
Magyar...... 37 38 17 92
Anyanyelv Német...... 1 _ _ 1
Horvát...... 4 2 1 7
Lengyel...... 1 — — 1
Ismétlő...... 3 3 6
Polg. isk. 4. oszt. biz. 15 — — 15
A felvétel Gimnázium 4. „ „ 23 — — 23
Reáliskola 4. 2 — — 2
Felső ker. alsó „ — 37 — 37
„ közép „ 18 18
70
A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen
tárgya osztály
Magyar...... 35 32 15 82
Nyelvismeret Magyar-német .... Magyar-horvát . . . 1 2 2 4 2 3 8
Magyar-horvát-német 5 2 1 8
Nagykanizsa .... 16 22 8 46
Zalamegye..... 8 6 3 17
Somogymegye . . . 7 7 3 17
Vasmegye ..... 1 — 1
Győrmegye .... 1 — — 1
Veszprémmegye . . . — 1 — 1
A szülő Tolnamegye .... 2 — — 2
Pest-Pilis-Soltmegye 1 —■ 1 2
vagy gyám Baranyamegye . . . 2 1 1 4
lakóhelye Varasdmegye .... — 1 1 2
Zágrábmegye .... 1 1 1 3
Verőczemegye . . . 1 — — 1
Belovár-Körös .... — 1 — 1
Zemplénmegye . . . 1 —s — 1
Pozsegamegye . . . 1 — — 1
Galiczia...... 1 1
Önálló kereskedő . . 11 15 3 29
Keresked. alkalmazott . 3 1 — 4
/V C7Í1 1 Önálló iparos .... 6 5 8 19
A SZU10 Iparosnál alkalmazott . 2 — 1 3
vagy gyám Köztisztviselő .... 5 4 4 13
polg. állása Magántisztviselő . . . 4 4 1 9
Őstermelő..... — 1 — 1
Magánzó ..... 2 6 1 9
Egyéb ...... 10 4 -— 14
Egész fizető .... 19 19 6 44
3/4 ..... 4 5 2 11
Tandíjfizetés Va ...... 3 6 2 11
V4 12 5 2 19
Egészen tandíjmentes . 5 5 6 16
71
A tanulmányi eredmény áttekintése.
Folyó szám Tantárgy Alsó oszt. Köz. oszt. Felső oszt.
Az osztályozott tanulók száma
41 39 18
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
1 Hittan...... 8 19 13 13 14 12 8 8 2
2 Magyar nyelv és irod. 2 9 27 Q LJ 5 3 29 2 3 2 13 —
3 Német nyelv . . . 2 6 26 6 3 5 27 4 3 3 11 1
4 Francia nyelv . . . 3 5 27 5 3 5 28 3 3 3 11 1
5 Földrajz..... 4 10 22 4 3 8 24 4 3 6 9 —
(3 Történelem .... 4 13 21 2 7 9 22 1 3 11 4 —
7 Mennyis, és pol. számt. 2 7 28 3 1 6 28 4 2 4 11 1
8 Természettan . . 2 9 25 4
9 Keresked. Számtan 1 6 30 3 1 5 31 o 1 5 12 —
10 Irodai munkálatok . 2 10 28 — 3 7 29 — 6 5 7 —
11 Könyvviteltan . . . — — — — 5 7 26 1 5 6 7 —
12 Keresked. levelezés 1 10 27 2 2 7 30 — 3 2 13 —
13 Keresked. ismeretek . 7 12 20 1 —
14 Közgazd. ismeretek — — — — 5 8 25 1 4 6 8 —
15 Jogi ismeretek . . . — — — — 3 9 27 — 4 8 6 —
16 Vegytan, áruismeret . — — — — 5 4 28 2 2 5 1 1 —
17 Szépirás..... 4 12 24
18 Gyorsírás..... 3 2 2 — 1 4 — — — — — —
Irásb. dolgozatok külső
alakja..... 10 23 i — 9 16 14 — 8 8 2 —
Magaviselet .... 26 14 16 23 14 4
72
XX.
Jelentés a II. női kereskedelmi tanfolyamról.
A női kereskedelmi tanfolyam célja : azon kereskedelmi szak-és irodai ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek, akár mint kőnyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van.
A tanfolyam 10 hónapig tart.
A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnásium 4., vagy a felső leányiskola 2. osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják.
Felvételi vizsgálatra a tanári kar határozata értelmében azok bocsáttatnak, kik legalább 15 évesek.
A felvételi vizsgálat dija 10 kor.
A felvételi vizsgálatnál megkívántatik: 1. A magyar nyelv ismerete alak- és mondattanilag s jártasság a fogalmazásban, 2. számtanból jártasság a négy alapmiveletben egész és törtszámokkal s a hármasszabályhoz tartozó feladatok megfejtése, 3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leiró földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália átnézetileg.
A női ker. tanfolyam egy osztályába rendszerint csak 40 növendék vehető fel.
Rendes tantárgyak:
Kereskedelmi számtan . . .
Könyvvitel.......
Kereskedelmi és váltóismeret . Irodai munkálatok és levelezés Német nyelv és levelezés . . Keresked. földrajz áruismével .
Gyorsírás.......
Szépirás........
heti 3 órában „ 3 „
3 2 2 3
Rendkívüli tantárgy: Gépírás, heti 2 órában.
73
Tanári kar:
Bún Samu, igazgató, felső ker. iskolákra képesített tanár, a felső ker. iskola igazgatója, tanította a könyvvitelt.
Balog D., felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. földrajzot és áruismét.
Domány Ármin, középiskolákra képesített tanár, tanította az irodai munkálatokat és ker. levelezést.
Krámer Lajos, polgári iskolákra képesített tanár, tanította a gyorsírást.
Markovits D., felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. számtant.
Dr. Rosenberg Mór, gyakorló ügyvéd, tanította a keresk. és váltóismeretet.
Dr. Villányi Henrik, felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a német nyelvet és levelezést.
Női felügyelő : Halász Jenőné, oki. tanítónő.
Miután elegendő számú tanuló jelentkezett, a tanfolyamot a nagym. vallás- és közokt. miniszter úr 87.768/907. engedélyével szept. 12-én megnyitottuk.
Beíratott 31 tanuló, kik közül 29 a tanfolyamot a tanév végéig látogatta.
74
A tanfolyam növendékei:
Armut Ilona Armut Janka Bontz Márta Brüll Margit 5 Dénes Mária Herzog Ilona Horváth Mariska Jersche Irina Kalmár Józsa 10 Kohn Erzsébet Kovács Mária Labáth Ilona Leszner Olga Mágics Etel 15 Mágics Irén
Mózes Alice Pálfy Etel Pollák Frida Radványi Margit 20 Róth Mária
Schossberger Margit Sió Ida Scherz Teréz Schultz Teréz 25 Stern Stefánia Töreky Irma Vida Mária Weisz Alice Weisz Ilona
Kimaradtak : Armut Stefánia, Singer Mariska.
Az Írásbeli záróvizsgálatokat jun. 10., 11. és 12-én, a szóbelieket 17-én tartottuk meg dr. Zorn Vilmos, ny. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi és Heltai József, ker. kamarai tag, kereskedelemügyi miniszteri biztosok elnöklete alatt. A vizsgálatok végeredménye ez évben is kedvezőnek mondható.
A tanári kar határozata értelmében, a jövő tanévben is megnyitjuk a tanfolyamot, ha legalább 30 tanuló jelentkezik. Akik tehát abban részt venni óhajtanak, jól teszik, ha e végből már julius első 3 napján utolsó iskolai bizonyítványuk felmutatásával az igazgatóságnál előzetesen jelentkezenek; a végleges felvétel azonban csak szeptember 1., 2. és 3. napjain eszközöltetik, mely alkalommal születési és utolsó isk. bizonyítvány bemutatandó.
Évi tandij 100 korona, beirási dij 20 korona.
75
A női keresk. tanfolyam statisztikai kimutatása.
A kimutatás tárgya Csoport 1906/7 1907/8
Iskolalátogatás Beiratkozott összesen . . . Évközben kimaradt .... Záróvizsgálatot tett .... 41 3 38 31 2 29
Vallás Izraelita........ Római katholikus..... Ág. evangelikus..... 25 12 1 14 14 1
Anyanyelv Magyar........ 38 29
A felvétel alapja Polgári isk. 4. oszt. bizony. . Felvételi vizsga..... 35 3 27 2
A szülő v. gyám lakóhelye Nagykanizsa...... Megyebeli....... 34 4 23 6
A szülő v. gyám polg. állása Önálló kereskedő..... Ker. alkalmazott..... Önálló iparos...... Iparosnál alkalmazott . . . Köztisztviselő...... Magántisztviselő..... Ügyvéd, orvos, tanár . . . Egyéb ........ 14 2 6 1 6 6 7 2 6 1 4 5 4
76
XXI.
Értesítés a jövő tanévre.
A tanulók felvétele szeptember 1., 2. és 3. napjain délelőtt 9—12, d. u. 3—5 óráig történik, a javító vizsgálatok augusztus 31-én d. e. 8—12 óráig tartatnak meg.
Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték.
Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni.
Javító vizsgálatra becsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen érdemjegyet nyert tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. A javító vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-ig az igazgatóságnál benyújtandók.
Évi tandíj az alsó és középső osztályban 160 korona, a felső osztályban 200 korona.
A tandíj 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2. részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandíj negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed április 15-én fizetendő.
Beiratási díj 11 korona.
Egyéb díjak: a) a hitközségi pénztárba: nyugdíjalapra 6 kor., az izr. tanulók hitoktatási díj fejében 4 kor., b) beiratkozásnál: az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róm. kath. tanulók hitoktatási díj fejében 6 kor.
77
Mindenki, ki tandíjmentességet kivan nyerni, eziránt írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényüket augusztus lő-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa.
A szülőknek, vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kiviil a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek.
A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó.
Nagykanizsa, 1908. junius hó 29.
BÚN SAMU
igazgató.
Tartalomjegyzék.
Oldal
I. Iskolaszék................2
II. Jelentés a lefolyt tanévről..........3
III. Az iskola jótevői.............5
IV. Tanári kar...............6
V. Tanári könyvtár .............7
VI. Tanterv................8
VII. Az 1908/9-iki tanévben használandó tankönyvek . . 23
VIII. Tanulmányi kirándulásaink..........25
IX. Szervezeti szabályzat............34
X. Fegyelmi- szabályok............37
XI. Önképzőköri jelentés............41
XII. Ifjúsági segitő egyesület ..........43
XIII. Magánvizsgálati szabályzat .........45
XIV. Az igazgató 40 éves szolgálati jubileuma .... 48
XV. Érdemsorozat..............57
XVI. Az 1906/7-ik tanévben végzett növendékek alkalma-
zási helye..............62
XVII. Jelentés az érettségi vizsgálatokról.......63
XVIII. A felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvánnyal
járó jogok és képesítés.........67
XIX. Statisztikai táblázatok............69
XX. Női kereskedelmi tanfolyam.........72
XXI. Értesítés a jövő tanévre...........76